2019. augusztus 21., szerda , Sámuel, Hajna

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Konferenciák, rendezvények eredményei >> A tanulás fejlesztése (2002)

A tanulási eszközrendszer nemzedékváltása

2009. június 17.

3. szekció

A tanulási eszközrendszer nemzedékváltása

Kőrösné Mikis Márta beszámolója

A szekció eredeti célja az volt, hogy a résztvevők egyrészt áttekintsék az információs és kommunikációs technika (továbbiakban: IKT) beépülését a tanulási környezetbe, megvitassák a tanulásfejlesztésben betöltött szerepét, illetve elemezzék hazai megvalósulásának problémáit, konfliktusait. A szekció gondolatvilágának megalapozása tulajdonképpen a plenáris előadásokon megtörtént. Hiszen mindegyik érintette a számítógép, illetve az IKT oktatási megjelenését és alkalmazásának fontosságát. Magyar Bálint előadása – szerencsés egybeesés folytán – épp szekciónk termében, azt megelőzően, mintegy előkészítésként „feldobta a labdát”, amikor az elektronikus írástudás megalapozásáról, a dinamikus digitális taneszközökről és a hagyományos tankönyvről mint jövőbeli „mellékszereplőről” beszélt. Ezzel máris vitatémát szolgáltatott a szekció 30 fős, gyakorló pedagógusokból, iskolavezetőkből és oktatásfejlesztőkből álló résztvevői számára.
A 21. század legfontosabb üzenete az állandó „megújulás”, az ehhez való képesség kifejlesztése sorsdöntő lehet mindeni számára. Az IKT rohamos fejlődése mindennapi életünket napról napra látványosan átváltoztatja. Ahol mégis a legkevesebb változást tapasztaljuk: az oktatás. Pedig gyermekeinket fel kell tudnunk készíteni a saját magukat is átformáló változások kezelésére és a világban felmerülő problémák – eddig általunk sem ismert – megoldásainak keresésére. Ennek érdekében át kell gondolnunk: MIT, MIKOR, MIÉRT tanítsunk. Illetve tanítsunk-e a maga hagyományos értelmében, vagy nagyobb hangsúlyt fektessünk a tanulás lehetőségeinek megteremtésére, és a gyermekeket – öntevékenységükre építve – e lehetőségek hatékony kihasználása felé irányítsuk. Át kell gondoljuk, hogy milyen kompetenciákat célszerű fejleszteni, illetve ahhoz milyen tartalmak és taneszközök a legmegfelelőbbek.
Ezeket a szekcióelnöki gondolatokat Szalay Sándor előadása úgy folytatta és erősítette meg, hogy felvillantotta az elmúlt évben végzett OECD-kutatás tapasztalatait1. A tanulási eszközrendszer nemzedékváltását döntő mértékben az információs és kommunikációs technika oktatási elterjedése provokálja. Felmerül a kérdés: az IKT új módszer vagy csupán a régi tartalom megjelenése „új köntösben”? Valóban eredményesebb az új eszközrendszer használata? Mint megtudtuk, erre vonatkozóan például az OECD-kutatás nem adott egyértelmű választ. Ugyanakkor jelentős, a napi gyakorlatba átültethető konkrét fejlesztés született, amely az IKT „bevetésével” mind a tanári demonstráció, mind a differenciált tanulói tevékenységek – csoportos vagy egyéni tanulás – segítését szolgálja.2 Az előadás nemcsak megvitatandó kérdéseket vetett fel, hanem újabb fejlesztések ötletét is felvillantotta.
Mindannyian tudjuk, hogy az IKT önmagában nem elég. A teljes tanulási környezetet kell megvizsgálnunk. A legelső korreferátum – Komenczi Bertalan látványos prezentációjával – az informatizált tanulási környezetek modelljeiről beszélt. Összevetette az ún. tradicionális tanulási környezetet az információs korszak iskolájára jellemző konstruktivista tanulási környezettel, mintegy definiálva ezek – egymást nem kizáró – jellemzőit. Kitért a tanulási környezet kommunikációs kapcsolatrendszerének újraszabályozására és elemezte a tanulói mikrovilágokra épülő, a világhálót integráló ún. médiaszférát, illetve ezek kapcsolódási, integrációs lehetőségeit.

A tanulási környezetek felvázolt, igen elgondolkodtató megközelítése olyan izgalmas téma, amelynek bemutatása túlnő egy korreferátum lehetőségein. Ezért a résztvevők örömmel nyugtázták, hogy az elhangzottakkal részletesen foglalkozó, azt további ábrákkal és kutatási eredményekkel szemléltető tanulmány az OKI honlapján elérhető.3itt>
A tudásalapú társadalom fontos, megújításra szoruló tanulási színteréről, az iskolai könyvtárról Dán Krisztina és Varga Zsuzsanna korreferátumát hallgathattuk meg. Korszerű iskola könyvtár nélkül elképzelhetetlen! Az UNESCO 1999-ben elfogadott küldetésnyilatkozata erről így ír: „… az iskolai könyvtár alapfeladata kettős: egyrészt biztosítja tanulói és nevelői jogon az iskola alaptevékenységéhez nélkülözhetetlen forrásokat és az információkhoz való hozzáférést, másrészt olyan tanulási környezetet jelent, amely korszerű információ-, könyvtárhasználati tudást, szokásokat generál.” A könyvtár szerepe meghatározó lehet a tantárgyköziség kereszttantervi szemléletének megvalósításában, az életszerű problémahelyzetek megoldásában, a kooperatív tanulásszervezésben. A hagyományos dokumentumok terén a könyvtár már felhalmozta, kikristályosította az információkeresés és -feldolgozás tapasztalatait. Az IKT-használatnak erre kellene ráépülnie, ezt kell kiegészítenie. A tradicionális ismerethordozók mellett az elektronikus, digitális anyagok tanulási-tanítási rendszerbe való integrált beépítését kell megvalósítani.
Problémát jelent, hogy a mai tanulásfelfogás még kevés könyvtári alkalmazást enged meg, amikor a tanári ismeretátadást zömében az osztályterembe zárt, frontális szervezésű tanórára hárítja. Másrészt iskolai könyvtáraink sem készültek még fel (se személyi, se tárgyi feltételeikkel) az újfajta tanulási módokra és a megújuló taneszközök használatára. Az OKI PTK kutatása 2002 elején reprezentatív minta alapján vizsgálta a hazai iskolai könyvtárak helyzetét, összevetve a tudásalapú társadalom elvárásaival. Bár vannak bíztató jelek és már ma is léteznek európai színvonalon működő iskolai könyvtáraink, amelyek példái másutt is adaptálhatóak lennének, mégis jelentős részök (kb. 65%-uk) még az alapvető szolgáltatásokat sem tudja biztosítani, jogi vagy szakmai értelemben alkalmatlan feladatkörének maradéktalan ellátására (például nincs főállású könyvtárostanár, minimális a nyitvatartás, elavult az állomány, nincs egyetlen számítógép sem stb.). A működési feltételek javítása, a könyvtár elektronizációja, a képzés és továbbképzés erősítése az információs társadalom „kapujában” elodázhatatlan feladat, amelyhez a korreferálók stratégiai javaslatot is megfogalmaztak.3
Az olykor elhanyagolt iskolai könyvtár, a nem megfelelő vagy hiányos taneszközkészlet ellenére elmondható, hogy pedagógusaink egy része „szívügyének” tartja az IKT oktatási alkalmazását. Ők azok, akik eddig is sokat tettek a digitális pedagógia meghonosodásáért, elterjedéséért, az új taneszközök fejlesztéséért. A konkrétumokat az Informatika-Számítástechnika Tanárok Egyesületének (ISZE) vezetőitől, Bánhidi Sándorné, majd Varga Kornél korreferátumából ismerhettük meg, akik az elmúlt évek OM-ISZE-OKI együttműködése során vagy pályázati támogatással létrehozott fejlesztéseket mutatták be. Az IKT-használat iránt elkötelezett tanárok közreműködésével internetes pályázati módszertani anyagok születtek, megtörtént az oktatási CD-ROM-ok, majd a középiskolai honlapok elemzése, hét tantárgyhoz pedig gazdag feladatbank készült. Dicséretes a pedagógusok továbbtanulási szándéka is: csupán az ISZE által rendezett különféle informatikai akkreditált továbbképzéseket már több mint 35 ezer pedagógus végezte el.
Felmérések szerint a számítógép a mérés-értékelés és a lemaradt gyerekek felzárkóztatása terén adhatja a legtöbb segítséget a tanároknak. De csak akkor, ha a számítógépes program könnyen kezelhető és gyorsan megtanulható. Az ISZE közreműködésével, illetve a szekcióelőadásban említett OECD-projekt keretében eddig hét tantárgyból készült mintegy 3000 feladat (elsősorban az általános iskolai anyagból), amelyek tesztelési célra ingyenesen felhasználhatók a MOVELEX Feladatgenerátor-programmal. A teljes programverzió fő erőssége, hogy a szaktanárok különösebb informatikai képzettség nélkül maguk is könnyen tudnak technikailag színvonalas feladatsorokat összeállítani és a számítógépteremben a diákokkal megoldatni. Matematikához speciális feladatgenerátor is van, amely kifejezetten a tantárgy jellegéhez illesztett programtechnikát használ, mint például törtek bejelölése a számegyenesen, halmazkarikák, függvény grafikonok ábrázolása. A rendszer módszertani újdonsága (különösen a hagyományos, papíralapú teszteléssel összevetve), hogy regisztrálja a megoldásra fordított időt és a hibás próbálkozásokat, ami hasznos szakmai segítség a tanuló tudásszintjének, illetve nehézségeinek behatárolásánál (a diagnosztikai célú méréseknél).
A legújabb fejlesztés az IKT tantervi anyagot „behálózó” alkalmazási lehetőségek módszertani gyűjteménye. A Szakmai ajánlás az informatikai kereszttantervi követelmények teljesítéséhez című anyag a különböző életkori szakaszok (6-10 év, 10-14 év, 14-18 év) függvényében a tantárgyi rendszerben évfolyamokra, azon belül tantárgyi témákra lebontva tünteti fel az informatika alkalmazásának kapcsolódási pontjait. Ezen a szinten hozzárendeli, megnevezi a szükséges hardver és szoftver feltételeket (a kereskedelmi forgalomban kapható CD-ROM-ok, illetve a világhálón található tananyagok ajánlatával, több ezer címmel és linkkel), valamint – az elsajátítandó ismeretek és fejlesztendő képességek ismeretében – javaslatot ad a feldolgozás pedagógiai módszerére és a tanulói tevékenységformákra is. Ez a nemzetközi tekintetben is új, egyedülálló anyag igazi teammunka eredményeként született: 60 pedagógus bevonásával, akik nemcsak az informatika, hanem saját szaktárgyuk megújítása, tanítási módszereinek felfrissítése mellett is elkötelezettek. A munka „virtuális keretekben” folyt: az anyaggyűjtés, a kapcsolattartás, a konzultációk, a lektorálás az internet és az e-mail segítségével. A digitális taneszközöket ajánló szakanyag az interneten megtalálható, az érdeklődő pedagógusok térítésmentesen letölthetik az ISZE honlapjáról4. E szakmai újdonságot a korreferátum során „jelképesen” a konferencia résztvevői is megkapták, az új fejlesztést tartalmazó CD-ROM-ot a szekció elnöke vette át.
Az előadás és a korreferátumok mindegyike számos megoldatlan kérdést, problémát vetett fel a taneszközrendszer megújulásával kapcsolatban. A szűkre szabott időben olyanokról vitatkoztunk, mint például:

  • Kiszorítják-e a hagyományos tankönyvet a digitális taneszközök?
  • Eltűnik-e a hagyományos könyvtár?
  • A felgyorsuló világ, a túlzott információmennyiség valóban felületességhez vezet-e?
  • Milyen legyen a jó tankönyv? Milyen kritériumrendszer kellene a megítéléséhez?
  • Milyen legyen a jó digitális tananyag?
  • Miért nincsenek igazán jó, sokoldalú, játékos elemeket is tartalmazó oktatószoftverek?
  • Miért kereskedelmi szempontok diktálják az oktatási célú szoftverek fejlesztésének ütemét és tartalmát?
  • Melyek az internetes letöltések, forrásfelhasználások etikai és szerzői jogi kérdései, amelyre a pedagógusnak és a diáknak is ügyelnie kellene?

Összegzés

A tanulás 21. századi eszközrendszerében fontos szerephez jut a világháló, valamint az új médiumok, de ezek mellett még jó ideig meghatározó szerepe marad a hagyományos eszköztárnak. Ezek hatékony integrálása, sokrétű kombinációja fejlesztendő, megoldandó - még akkor is, ha mindez kockázatokat rejt magában. Az iskola, a tanulási környezet – az ismert nehézségek ellenére – átalakulófélben van. A zárt, tradicionális iskolai helyszín olyan nyitott tanulási környezetbe megy át, amely minden diák számára valóban képességfejlesztő, az információs társadalomra felkészítő lehetőséget biztosít. Ennek eléréséhez kell megtennünk mindannyiunknak – oktatáspolitikusnak, kutatónak, fejlesztőnek, fenntartónak, pedagógusnak – a szükséges lépéseket.

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.