2019. június 25., kedd , Vilmos

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Konferenciák, rendezvények eredményei >> A tanulás fejlesztése (2002)

Előszó

2009. június 17.

Előszó

A világ oktatásügyében az az egyik legjellemzőbb változás, hogy a tanítás kérdéseiről a kutatók, fejlesztők és a gyakorló pedagógusok figyelme a tanulás fejlesztésének problémájára helyeződik át. A 21. század új gazdasági és társadalmi igényeihez történő alkalmazkodás egyik legfontosabb és egyúttal talán legnehezebb feladata, hogy az oktatás mennyire képes hatékonyan segíteni azt, hogy az egyének, a társadalom különböző közösségei és szervezetei képesek legyenek az eddiginél jobban tanulni. A sokat emlegetett tanuló társadalom elképzelhetetlen a tanulási képességek fejlesztése, a tanulási motivációk erősítése nélkül. A tanuló társadalom, az élethosszig tartó tanulás legfontosabb feltétele, hogy mindenki megtanuljon tanulni, s egyben mindenki felismerje a tanulás társadalmi-gazdasági alkalmazkodásban, versenyképességben betöltött szerepét.
Az Országos Közoktatási Intézet ezért választotta második, 2002. október 4-én és 5-én megrendezett országos konferenciájának témájául a tanulás fejlesztésének kérdéseit.
A konferencia plenáris előadásai kísérletet tettek arra, hogy bemutassák a tanulás fejlesztésének legfontosabb részterületeit a kormányzati oktatáspolitika e téren adódó feladatainak felvázolásától a tanulástudományok legújabb eredményeinek, a 21. századi tanulási környezet jellemzőinek bemutatásán át a hátrányos helyzetű rétegek tanulásba történő bevonásának és a kulcskompetenciák fejlesztésének problémájáig. A látszólag teoretikusnak tűnő, valójában sok gyakorlati kérdést is érintő plenáris előadások bemutatták, hogy a tanulás fejlesztése elválaszthatatlan az oktatás tartalmi megújításától, továbbá azoktól a szervezeti feltételektől, amelyekben a tudásközvetítés, a tanulás végbemegy. A tanulás fejlesztésének itt és most akkor van esélye, ha a tartalmi szabályozás, az oktatáspolitikai környezet tág teret enged a helyi innovációnak, ha sokféle eszközzel ösztönzi is azt. A konferenciaelőadások másik közös tanulsága, hogy a tanulás fejlesztésében, a tanulási motiváció erősítésében meghatározó jelentősége van az egyének képességei, sajátos igényei szerinti differenciálásnak, a tanulás egyénre szabottságának. Különösen igaz ez a tanulási nehézségekkel küzdők, a szociokulturálisan hátrányos helyzetben lévők esetében. Ugyancsak lényeges, közös gondolatként fogalmazódott meg, hogy a tanulás fejlesztésének fontos feltétele egy olyan modern tudáskép megfogalmazása, amely a kulturális tradíciók átörökítésének igényei mellett figyelembe veszi a gazdaság, a munka világának igényeit, továbbá segíti a társadalom mindennapi világában való eligazodást. Több előadásban is megfogalmazódott, hogy a tanulás fejlesztésében fontos szerepe van olyan módszerek, eljárások megtalálásának, amelyek hozzájárulnak a társadalmi beilleszkedésben, a munkaerőpiaci alkalmazkodásban lényeges kompetenciák fejlesztéséhez. Ez azonban korántsem jelenthet egyfajta szűk pragmatizmust, hanem a személyiség rugalmasságának növelését, mindenekelőtt a folyamatos tanulásra való képesség és motiváltság személyiségen belüli feltételeinek kialakítását.
A szekcióvitában a közel háromszáz résztvevő tág lehetőséget kapott a tanulás fejlesztésével kapcsolatos témák sokoldalú megbeszélésére. Az öt szekcióban olyan kérdéseket vitattak meg, mint a tudás változó tartalmának hatása a tanulásfejlesztésre, a tanulásfejlesztés és differenciálás, a tanulásban alkalmazott eszközrendszer nemzedékváltása, különös tekintettel az információs és kommunikációs technológiák térhódítására, a tanulás eredményeinek értékelése és nem utolsósorban a tanulás fejlesztéséhez szükséges új pedagógusi kompetenciák.
A konferencia érdekes színfoltja volt azoknak a fejlesztési eredményeknek a bemutatása, amelyek az Országos Közoktatási Intézet Program és Tantervfejlesztési Központjában – széles szakértői és iskolai kapcsolatrendszerre alapozottan – folynak évek óta, s amelyek egyik legfontosabb célja azoknak az új tanulási stratégiáknak a kialakítása, amelyekkel a megújított tartalmak hatékonyan közvetíthetőek, s amelyek az ismeretek közvetítése mellett alkalmasak a tanuláshoz szükséges sokoldalú képesség- és készségrendszerek fejlesztésére. A szakmai műhelyekben a konferencia résztvevői megismerkedhettek az informatika alkalmazásának tanulást segítő új lehetőségeivel, a médiapedagógia, a fenntarthatóságra nevelés, a művészeti nevelés új törekvéseivel, továbbá az életvitel, az egészség és a technika tanulásában alkalmazható új eljárásokkal. Külön szakmai műhely mutatta be a tanulásban jelentkező térségi hátrányok kezelésének egyik lehetséges új modelljét.
Mint már utaltunk rá, a konferencia egyik központi gondolata az volt, hogy a tanulás fejlesztésének egyik fontos feltétele az intézményi innovációk támogatása, az azt ösztönző oktatáspolitikai, szabályozási, finanszírozási környezet megteremtése. Ezért az immár hagyományos pódiumbeszélgetés keretében arról vitatkoztak a résztvevők, hogy mennyire adottak ma az iskolai innováció lehetőségei a magyar közoktatás intézményeiben, mennyire alapozható a tartalmi és módszerbeli megújulás az intézményi szférában megnyilvánuló önfejlesztésre.
Reményeink szerint a előadásokat, a szekcióviták és a szakmai műhelyek összefoglalóit, valamint a pódiumvita szerkesztett változatát közreadó kötet visszaadja A tanulás fejlesztése címmel megrendezett konferencia fő gondolatait, azokat a megoldásra váró problémákat, amelyeket az előadók és közel háromszáz – zömében gyakorló pedagógus – fogalmazott meg. Bízunk abban, hogy a kötet érzékelteti, milyen kihívást jelent az oktatás, a nevelés számára az, hogy megteremtődjenek a tanulói társadalom személyiségen belüli előfeltételei, hogy valódi tartalmat kapjon a ma még sokszor csak jelzőként megfogalmazódó gondolat: tanuljon meg minden felnövő ember tanulni!

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.