2019. október 19., szombat , Nándor

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Új Pedagógiai Szemle 2007 január

A tankönyvek változásai az 1970-es évektől napjainkig

2009. június 17.

2006 tavaszán a Tankönyvkutató Intézet átfogó összehasonító elemzést végzett. A munkába bevont szakemberek több mint száz tankönyvet vizsgáltak meg az 1970-es évektől napjainkig. Változtak-e a tankönyvek az idők folyamán? Tükrözik-e az időközben megváltozott társadalmi igényeket? Jobban ösztönzik-e a problémamegoldó és a társas tanulást, az elsajátított ismeretek gyakorlati hasznosulását? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kerestek választ a vizsgálat résztvevői.

Fischerné Dárdai Ágnes – Kojanitz László

A tankönyvek változásai az 1970-es évektől napjainkig

A vizsgálat célja

Az Oktatási Minisztérium által megrendelt vizsgálat során a Tankönyvkutató Intézet kutatócsoportja összehasonlította, hogy miként változott meg az elmúlt harminc évben az irodalom, nyelvtan, matematika, történelem, kémia, fizika és természetismeret (környezetismeret) tantárgyak ismeretanyaga és az ismeretanyagok feldolgozásának módja az általános iskolai tankönyvekben. A munka során feltártuk, milyen különbségek figyelhetők meg a mai és a korábban használt tankönyvek tematikája, tartalma, szakmai nyelvezete, didaktikai apparátusa és a bennük található ismeretek mennyisége és nehézségi szintje között. A vizsgálat során gyűjtött és rendszerezett tapasztalatok alapján következtetéseket fogalmaztunk meg arról, hogy miként értékelhetők a változások a taníthatóság és a tanulhatóság, az életkori adottságokhoz és a tanulók tanulási képességeihez való alkalmazkodás szempontjából. A vizsgálatban részt vevő szakértők1 a tartalmi elemzésekben leírtakat tankönyvanalízisen alapuló adatokkal és konkrét példákkal is alátámasztották.2

A vizsgálat szempontrendszere

Tematikai változások a tankönyvsorozatokon belül:

  • új témakörök megjelenése,
  • a tananyagelemek struktúrája
    • a tananyag elrendezésének elvei, következetessége, arányossága,
    • a fogalmi rendszer felépítettsége,
  • témakörök elmozdulása
    • az iskolafokozatok között,
    • az évfolyamok között,
  • a témakörökön belüli tartalmak változásai,
  • a gyakorlati élet problémáinak bevonása a tanulási folyamatba.

Az ismeretanyag mennyiségének és nehézségi szintjének változásai egy-egy témakörön belül:

  • ismeretelemek,
  • fogalmak, fogalmi rendszerek,
  • elméletek,
  • feladattípusok.

A nyelvezet változásai egy-egy témakörön belül:

  • a tartalom kifejtettsége,
  • a szövegezés szemléletessége,
  • a tudományos fogalmak, szakszavak mennyisége, sűrűsége,
  • az új fogalmak bevezetése,
  • a fogalommagyarázatok típusai (definíció és leírás),
  • a szakszavak kifejtettsége, megmagyarázása.

A didaktikai apparátus változásai:

  • a fejlődés- és a kognitív pszichológiai ismeretek alkalmazása (az életkornak való megfelelés, a kognitív fejlődés törvényszerűségeinek figyelembevétele),
  • az alap- és a kiegészítő ismeretek megkülönböztetése,
  • a tanulást segítő eszközök,
  • szakmódszertani eszköztár,
  • motiváció, érdekesség,
  • a tanulói aktivitás lehetőségének biztosítása,
  • a tanórai differenciálás lehetőségének biztosítása,
  • tájékoztató apparátus (név- és tárgymutató, fogalomtár, kislexikon, irodalomjegyzék stb.).

Az ábra- és képanyag változásai:

  • az illusztrációk mennyisége,
  • az illusztrációk pedagógiai funkcionalitása,
  • a térképek, magyarázó ábrák, diagramok stb. összetettsége, érthetősége,
  • a vizuális megjelenés és a tanulhatóság összefüggései.

Kérdések, feladatok változásai:

  • a kérdések, feladatok mennyisége,
  • a kérdések, feladatok változatossága, típusai,
  • a kérdések, feladatok nehézségi szintje.

A vizsgálatba bevont tankönyvek

A vizsgálatba az általános iskolai felső tagozat (5–8. évfolyam) tankönyveit vontuk be. Kiválasztottunk egy-egy széles körben használt tankönyvi sorozatot a hetvenes, a nyolcvanas, a kilencvenes évekből és egyet a 2000 után kiadott tankönyvsorozatok közül.

1. táblázat • A vizsgálatba bevont tankönyvek száma (db)
  1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek 2000-es évek Összesen
* Az 1990-es években a Nemzeti Tankönyvkiadó által az elozo évtizedben kiadott kémiatankönyvek voltak forgalomban, azokat használták a tanárok és a tanulók.
Irodalom 4 4 4 4 16
Nyelvtan 2 3 2 2 5
Történelem 4 4 4 4 16
Matematika 4 4 8 7 23
Kémia 2 4 – * 2 8
Fizika 3 3 3 3 12
Természetismeret 8 7 7 6 28
Összesen 27 29 28 28 112

A vizsgálat módszere és mérőapparátusa

Az elemzési szempontoknak megfelelően egy mélyen strukturált, összesen hét elemző munkatáblából álló raszterrel történt a kiválasztott tankönyvek vizsgálata. Az egységes elemző apparátus biztosította a mérés egzaktságát és a kvantitatív adatok összehasonlíthatóságát. Az elemzők a vizsgált a tankönyvek szöveges (kvalitatív) értékelését is elvégezték, ezzel lehetőség nyílt arra, hogy az egyes tantárgyakra jellemző egyedi sajátosságokat és jellemző trendeket feltárják.

Témakörök

A szöveges elemzés a témakörök összehasonlítása kapcsán az alábbiakra terjedt ki.

  1. Új témakörök megjelenése: indokolt-e, követi-e a tudomány fejlődését, tudományos viták megjelennek-e, tekintettel van-e az életkori sajátosságokra.
  2. A témakörök struktúrája: arányosság, koherencia, egymásra épülés, következetesség stb.
  3. A témakörökön belüli változások: csak mennyiségi bővülés/csökkenés vagy minőségi, indokolt változás, új/eltűnő tartalmi elemek.
  4. Életszerűség: hogyan jelennek meg a gyakorlati élet problémái, a tanulók életvilágának, sajátos gyermeki szempontjainak megjelenése, a hasznos/alkalmazható tudás jelenléte, az arra való ösztönzés eszközei, módszerei stb.

Tanulhatóság

A szakértők a tankönyvek tanulhatóságának összehasonlításához egy-egy évfolyam tankönyvét választották ki a sorozatokból, és a részletek alapján kialakult összkép alapján pontozták a tankönyveket (1: elégtelen, 2: gyenge, 3: átlagos, 4: jó, 5: kiváló).

A pontozás és a szöveges elemzés az alábbiakra terjedt ki:

  1. Tájékoztató apparátus: tartalomjegyzék, előszó, fejezetet indító és záró olvasmány, regiszterek (név, tárgy stb.), címek, képaláírások, kislexikon.
  2. Motiváció: érdekes, ösztönző, kíváncsiságot keltő, gyermekkori sajátosságokat kihasználó stb.
  3. Önálló tanulás lehetősége: alap- és kiegészítő ismeretek megkülönböztetése, megoldókulcsok, tanulói önkontroll, algoritmizált tanulás lehetősége stb.
  4. Tanulói aktivitás: kérdések (reproduktív és gondolkodtató), aktivizáló, valóságos feladatok, a visszacsatolás beépítése, önálló kérdésekre ösztönzés stb.
  5. Design: szín, méret, tipográfia, képek, papír, esztétikum stb.
  6. A szövegezés szemléletessége, nehézségi foka, érthetősége, a megfelelő kötőszavak alkalmazása.

A pontozás eredményének összesítése alapján kedvezőnek tűnik a változások tendenciája (2. táblázat). A tantárgy/1-gyel jelölt, vagyis az 1970-es években kiadott tankönyvek pontszámai minden tantárgy esetében és szinte minden szempontból alacsonyabbak, mint a tantárgy/4-gyel jelölt mai tankönyvek pontszámai.

2. táblázat • A tankönyvek tanulhatóságának összetevoire adott pontszámok
Tanulhatóság Tájékoztató apparátus Motiváció Önálló tanulás lehetősége Tanulói aktivitás Design
Irodalom-5/1 2 1 2 2 2
Nyelvtan-5/1 3 1 3 2 2
Történelem-7/1 4 3 2 3 2
Matematika-5/1 2 3 3 4 3
Kémia-8/1 2 2 4 4 4
Fizika-7/1 4 4 4 4 3
Irodalom-5/2 2 4 3 4 3
Nyelvtan-5–6/2 3 3 4 1 3
Történelem-7/2 5 3 3 3 3
Matematika-5/2 2 3 4 4 4
Kémia-8/2 4 3 4 4 3
Fizika-7/2 4 4 5 4 4
Irodalom-5/3 3 4 4 4 4
Nyelvtan-5–6/3 3 3 4 1 3
Történelem-7/3 5 3 3 4 4
Matematika-5/3 3 3 4 3 4
Kémia-8/3 4 4 4 3 4
Fizika-7/3 3 3 3 4 3
Irodalom-5/4 3 3 4 4 4
Nyelvtan-5–6/4 3 4 4 4 4
Történelem-7/4 5 4 3 3 5
Matematika-5/4 3 4 4 5 5
Kémia-8/4 5 5 4 5 5
Fizika-7/4 5 4 4 5 5

Az egymástól függetlenül értékelő szakértők pontszámai alapján érdekes fejlődési ív rajzolódik ki (1. és 2. ábra). Eszerint az 1978. évi tanterv bevezetéséhez készült tankönyvek számottevő minőségi javulást jelentettek a korábbiakhoz képest. Az 1990-es évek tankönyvpiaci nekibuzdulása azonban először inkább romlást, mint javulást hozott. 2000 után a tankönyvkiadók újabb fejlesztései érzékelhető minőségi javulást eredményeztek.

1. ábra • A tanulhatóság összetevőire adott pontszámok tantárgyanként

 

2. ábra • A különböző tantárgyak tankönyveire adott pontszámok összege minőségi összetevőnként

Taníthatóság

A tankönyvek taníthatóságának összehasonlításához is egy-egy évfolyam tankönyvét választották ki a szakértők az egyes sorozatokból. A részletek alapján kialakult összkép alapján itt is pontozták a tankönyveket (1: elégtelen, 2: gyenge, 3: átlagos, 4: jó, 5: kiváló).

A pontozás és a szöveges elemzés az alábbiakra terjedt ki:

  1. Szaktudományi relevancia: tudományos megfelelés, hitelesség, korszerűség, nyitottság, nemcsak a tudományos ismeretek, hanem a tudományos módszerek is megismerhetőek; az élet, a környezet védelme, környezettudatos magatartásra nevelés stb.
  2. Pedagógiai relevancia: megfelelés az életkori sajátosságoknak, a tananyag pedagógiai szempontú strukturáltsága, koherenciája, a tudományos ismeretek kellő redukciója, az életkornak és iskolafoknak megfelelő transzformációja, az illusztrációk funkcionalitása.
  3. Módszertani relevancia: differenciális szemlélet, multiperspektív, kontroverzív megközelítés, problémaérzékenység és problémamegoldásra, önálló ismeretszerzésre ösztönzés, multimedialitás stb.

Ha a szakértők által adott pontszámokat egymás mellé tesszük, az 1980-as évek tankönyvei esetében egyértelműen érzékelhető a pozitív előrelépés (3. táblázat). Ehhez képest viszont sem az 1990-es években, sem a 2000 után készült tankönyvek esetében nem jeleznek a szakértők pontszámai valódi javulást (4. ábra).

3. táblázat • A tankönyvek taníthatóságának összetevoire adott pontszámok
Taníthatóság Szaktudományi relevancia Pedagógiai relevancia Módszertani relevancia
Irodalom-5/1 3 2 2
Nyelvtan-5/1 2 2 1
Történelem-7/1 2 3 2
Matematika-5/1 2 4 3
Kémia-8/1 2 5 3
Fizika-7/1 5 4 4
Irodalom-5/2 4 4 3
Nyelvtan-5–6/2 2 3 2
Történelem-7/2 3 4 2
Matematika-5/2 4 4 4
Kémia-8/2 5 4 4
Fizika-7/2 5 5 5
Irodalom-5/3 4 4 4
Nyelvtan-5–6/3 3 3 2
Történelem-7/3 4 3 2
Matematika-5/3 4 3 4
Kémia-8/3 5 4 4
Fizika-7/3 4 3 3
Irodalom-5/4 3 3 3
Nyelvtan-5–6/4 4 4 4
Történelem-7/4 3 4 1
Matematika-5/4b 4 4 4
Kémia-8/4 5 5 5
Fizika-7/4 5 4 4

 

3. ábra • A taníthatóság összetevőire adott pontszámok összege tantárgyanként

 

4. ábra • A különböző tantárgyak tankönyveire adott pontszámok összege minőségi összetevőnként

Ismeretelemek

Régóta vitatéma a pedagógusok körében, hogy a tankönyvekben lévő ismeretanyag mennyisége nőtt vagy csökkent az elmúlt harminc-harmincöt évben. Vizsgálatunk megpróbált számszerűsíthető adatokkal szolgálni ennek megítéléséhez.

A tankönyvelemzésben bevált kutatási módszer az ismeretanyag mennyiségi tendenciáinak bizonyítására, ha a fejezetekben és leckékben található szakszavak és adatok számát hasonlítjuk össze. Ez esetben mind a négy korszak tankönyveiből ugyanannak a témakörnek az anyagát hasonlították össze a szakértők (4. táblázat). A témakör leckéiben található szakszavak és egyéb konkrét ismeretelemek száma és listája jó összehasonlítási alapul szolgált az elemzéshez.

4. táblázat • A 7. osztályos történelemtankönyvekben található ismeretanyag mennyiségének összehasonlítása
Megjelenés Témakör címe Oldalszám Egymástól eltéro szakszavak száma Szakszavak száma Idegenszavak száma Évszám Földrajzi név Személynév
1970-es évek A kapitalizmus kibontakozása Magyarországon 34 95 150 25 21 17
1980-as évek A kapitalizmus kibontakozása Magyarországon 34 142 211 3 11 21 10
1990-es évek A világ és a boldog békeévek 24 112 166 9 9 12 22
2000 után A dualizmus kora 30 128 173 3 9 21 22

A mérés és az elemzés csak a törzsanyagra terjedt ki, a kiegészítő anyagra és az egyéb tájékoztató apparátusra nem. Szakszónak tekintettek a szakértők minden olyan speciális szakkifejezést, fogalmat, amely a mindennapi nyelvben nem használatos, vagy teljesen más értelemmel fordul elő.

Az ismeretanyagra vonatkozó szöveges elemzés az alábbiakra terjedt ki:

  1. Az ismeretelemek száma, egymáshoz való viszonya.
  2. A tudományos fogalmak, szakszavak száma, sűrűsége.
  3. Az idegen szavak száma.
  4. Fogalmak, fogalmi rendszerek, elméletek, modellek, sémák, struktúrák.
  5. A fogalommagyarázatok típusai (definíció, leírás), induktív, deduktív magyarázat, kifejtettség.
  6. Új fogalmak bevezetése (utalás, körülírás, asszociáció).

Illusztrációk

A tankönyvek fontos alkotóelemei az illusztrációk. Az illusztrációk mennyisége, műfaji és tartalmi változatossága, a szöveges magyarázatokkal való összhangja, valamint pedagógiai funkcionalitása fontos szerepet játszik a tankönyvek tanulhatóságában. A vizsgálat ez esetben is az analitikus adatok felvételét és az adatokra támaszkodó elemzést igényelte a szakértőktől. Az összehasonlítás alapjául egy-egy azonos tartalmú tankönyvi fejezet szolgált. Az adatokat kétféle táblázatban rögzítették. Az első az illusztrációk műfaja szerint (5. táblázat), a második az illusztrációk pedagógiai funkciója szerint mutatja az adatokat (6. táblázat).

5. táblázat • A nemfémes elemek és vegyületeik témáról szóló fejezetekben található illusztrációk eloszlása mufajuk szerint a 8. osztályos kémiatankönyvekben (db)
Megjelenés (évtized) Ábra, séma, képlet Grafikon, diagram Kép, rajz Térkép Összes
1970-es 17 1 22 0 40
1980-as 18 2 33 0 61
1990-es 28 2 80 0 120
2000 után 25 0 84 0 109

 

6. táblázat • A nemfémes elemek és vegyületeik témáról szóló fejezetekben található illusztrációk eloszlása pedagógiai funkciójuk szerint a 8. osztályos kémiatankönyvekben (db)
Kémia 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek 2000 után
Az érdeklődés felkeltése, motiváció 16 8 34 22
Az előzetes ismeretek aktivizálása 0 0 0 0
Rendszerezés 6 4 10 11
Összehasonlítás 6 8 12 13
Folyamatok és problémák magyarázata 7 1 4 5
Összefüggések bemutatása 6 4 1 3
Gondolkodásra késztetés 0 5 3 1
Az értékekre nevelés támogatása 0 10 9 9
Molekulaszerkezet, halmazszerkezet 0 10 21 15
Hétköznapi kapcsolatok bemutatása 4 18 31 59
Összesen 45 68 125 138

Az illusztrációkra vonatkozó szöveges elemzés az alábbiakra terjedt ki:

  1. Az illusztrációk mennyisége.
  2. Az illusztrációk pedagógiai funkcionalitása:
    • az érdeklődés felkeltése, motiváció,
    • az előzetes ismeretek aktivizálása,
    • rendszerezés,
    • összehasonlítás,
    • folyamatok és problémák magyarázata,
    • az összefüggések bemutatása,
    • gondolkodásra késztetés,
    • az értékekre nevelés támogatása.
  3. Az ábrák, sémák, térképek összetettsége, bonyolultsága.
  4. Az illusztrációk vizuális megjelenítése és a tanulhatóság összefüggései.

Kérdések és feladatok

A tankönyvben található kérdések és feladatok a tanári és a tanulói munka egyik legfontosabb orientáló eszközei. A tankönyvi feladatok jellege eltérő lehet a tekintetben, hogy az önálló tanulói munkára, a tanulók gondolkodtatására, a tankönyvben leírtak továbbgondolására vagy az egyszerű visszakérdezésére helyezik-e a hangsúlyt. A tankönyv által nyújtott jó vagy rossz minta erőteljes hatást gyakorolhat a tanórai munkára és a diákok tanulási szokásaira.

Az összehasonlító vizsgálat ebben az esetben is egy-egy témakörre terjedt ki. A szakértők egy-egy tankönyvi témakör kérdéseinek és feladatainak példáján keresztül próbálták megragadni a tankönyvek kérdéskultúrájának jellegzetességeit és összehasonlítani a tankönyveket. A kérdéseket és a feladatokat négy kategória szerint osztályozták: a rögzítést, az elmélyítést, az ismeretek alkalmazását és a problémamegoldó gondolkodást segítő kérdések.

A rögzítést segítő feladatok szerepe: a tanultak felidézése, a tények és fogalmak rendszerezése, lényegkiemelés.

Az elmélyítést segítő feladatok szerepe: analizálás, szintetizálás, konkretizálás, összehasonlítás, általánosítás, rendszerezés, következtetés, értékelés, összefüggés- és szabálykeresés.

Az ismeretek alkalmazását segítő feladatok: önálló munkát, feladatmegoldást tesznek lehetővé.

A problémamegoldó gondolkodást segítő feladatok szerepe: a probléma definiálása, a releváns információk kiválasztása, az előzetes tudás szelektív felidézése, a megfelelő megoldás megtalálása, a megoldási mód végrehajtása, a megoldás ellenőrzése és értékelés.

A szöveges elemzés a kérdésekkel és feladatokkal kapcsolatban az alábbiakra terjedt ki:

  1. A kérdések és feladatok mennyisége.
  2. A kérdések és feladatok pedagógiai funkcionalitása.
  3. A kérdések és feladatok típusai, változatossága, összetettsége, bonyolultsága.
  4. A kérdések és feladatok nehézségi szintje.
7. táblázat • A zöldségeskertrol szóló fejezetekben található kérdések és feladatok száma és eloszlása a 4. osztályos természetismeret-tankönyvekben
A megjelenés ideje Rögzítést segíto Elmélyítést segíto Az ismeretek alkalmazását segíto A problémamegoldó gondolkodást segíto Összesen
1970-es évek 22 8 11 6 47
1980-as évek 17 21 18 10 66
1990-es évek 22 16 4 5 47
2000 után 35 27 28 10 100

Következtetések

A részletes elemzésekből levont összegző értékelések alapján néhány általánosítható következtetést lehet megfogalmazni, amelyek kiindulópontként szolgálhatnak a jövő tudományos és gyakorlati igényű tankönyvfejlesztő munkálataihoz.

Pozitív változások

1. Visszaszorult a tankönyvek direkt ideológiai tartalma, marxista/szocialista frazeológiája, leglátványosabban a történelem- és az irodalomtankönyvekben, de a többi tantárgy esetében is.

2. Több évtized távlatából nézve kijelenthető, hogy a tankönyvek zömében módosult a korábbi évtizedekre jellemző tankönyvi tudáskánon. A tankönyvszerzők követték a tudományokban bekövetkezett változásokat, érvényesítették a tudományos eredményeket; a tartalmakban mindenképpen, a tudományos módszerek vonatkozásában már kevésbé. Többen érzékeltették a tudományukban (irodalom, nyelvtan, történelem, kémia, matematika) bekövetkezett tudományos paradigmaváltást, az ennek nyomában feszülő változtatási szándékot és azt a negatív jelenséget, hogy ez a tény (érdekes módon inkább az 1990-es évek tankönyveiben) tartalmilag túlterhelte a tankönyveket, hiszen a szerzők minél több új ismeretelemet igyekeztek belesűríteni tankönyveikbe, amelyek ettől zsúfolttá, töménnyé váltak.

3. A tudástartalmakra vonatkozó pozitív változásokat azonban késve és egyenetlenül követte a tankönyvek módszertani megújulása. Leglátványosabban a tankönyvi design változott (színek, formák, tipográfia stb.), de a tanulhatóságot és a taníthatóságot megkönnyítő módszertani szemléletváltás még várat magára.

4. Bekerült a tankönyvszerzők alkotói koncepciójába (nyilván a Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek által megtámogatva) a tanulók érintettségének, a tanulás folyamatában való alkotó részesedésének igénye. E szándék elemei már láthatóak, de általános szemléleti áttörésről még nem lehet beszélni.

5. A fentiek értelmében fontos pedagógiai szempont a tanulók életkori sajátosságaihoz való alkalmazkodás. Bár ennek megvalósulása egyenetlen, az elemzők azonban jó szemmel figyeltek mindazokra a megoldásokra, amelyek ezt a pedagógiai elvet szolgálták. A szakértők örömmel állapították meg, ha találtak erre való utalást a tankönyvekben. Ezért értékelésükben talán túlságosan is méltányolták a szórványos megoldások jelentőségét.

6. A tankönyvek tudatosan keresik a kötődéseket a mindennapi élethez, az ismeretek gyakorlati hasznosulásához. Ez különösen a természettudományi tantárgyak esetében van így.

7. Különösen a természettudományi tankönyvekben rendkívül pozitív változás a célzott és határozott tankönyvszerzői szándék az egészség- és a környezetvédelemre nevelésre.

8. Változatos és igényes a tankönyvi design.

Hiányok, problémák

1. Teret nyert a pedagógiai gondolkodásban a multiperspektivikus, kontroverzív szemlélet érvényesítésének igénye, ezt elvárták a tankönyvelemzők is. A megvalósulásra azonban kevés példát találtak.

2. Ugyanez vonatkozik a problémamegoldó, problémaérzékeny gondolkodásra is. Többen jelezték (történelem, irodalom, kémia), hogy a tankönyvszerzők „kész tudást”, kész megoldásokat kínálnak, holott legalább a kérdéseken és a feladatokon keresztül ösztönözni kellene a tanulókat saját tudásuk felépítésére, tudatos megkonstruálására. Az igény mindenesetre megfogalmazódott (nyelvtan): a tankönyvek ne „kőbe vésett ismereteket”, hanem ezen ismeretekből önálló tanulói munkával elsajátítható mobil/variábilis tudást vizionáljanak.

3. A fentiekkel van összefüggésben az önálló értelmezésre, véleményalkotásra, munkára való ösztönzés hiánya. A történelemtankönyvek elemzője szerint a tankönyvek továbbra is tananyag- és tanárcentrikusak. Ez a megállapítás a többi tantárgy tankönyvére is érvényes.

4. Nem sok jelét látni annak, hogy a tankönyvekbe beépülne a társas tanulás különböző formáinak gyakorlása (csoportmunkában elvégezhető feladatok, projekttémák, közös prezentációk stb.).

5. Tankönyveink nagy hiányossága, hogy a tananyag kifejtése nem eléggé szellős, könnyed, emészthető. Általános vélekedés (ezalól egyedül a tízéves korosztály természetismeret-tankönyve kivétel), hogy a tankönyvek tömények, zsúfoltak, „kicsinyített kézikönyvek” (kémia). A kép teljességéhez tartozik, hogy némi elmozdulás tapasztalható „a kevesebb több” irányába, mégis kijelenthető, hogy tankönyveink még mindig túlzsúfoltak.

6. Általános hiányként fogalmazódott meg a tankönyvek tájékoztató apparátusának gyengesége, esetlegessége. Ha a tankönyvszerzők egyfajta kézikönyvnek tekintenék a tankönyveiket, amellyel a tanuló saját ismeretszerzését az életkorának megfelelően – tanári segítséggel ugyan, de mégiscsak – önállóan folytatná, akkor a tankönyvek tájékoztató apparátusának sokkal gazdagabbnak, az önálló ismeretszerzést támogató jellegűnek kellene lennie.

7. A történelemtankönyvek kapcsán – speciális hiányként – meg kell említeni a témák politikatudományi dominanciáját, még akkor is, ha láthatóan van elmozdulás az életmód és a művelődéstörténet felé.

A vizsgálat alapján megfogalmazható új feladatok

A részleteket tekintve az 1970-es évekbeli és a mai tankönyvek között sokféle különbség állapítható meg. Korszerűsödött a tárgyi tartalom, több és színesebb lett az illusztráció, a feladatok is némileg érdekesebbé és motiválóbbá váltak. Ha viszont a tankönyvek tematikáját, valamint a fejezetek, leckék didaktikai alkotóelemeit, belső struktúráját vetjük össze, inkább a régi és az új tankönyvek közötti hasonlóság tűnik fel. A tankönyvek tartalmának gerincét adó fejezetek mennyisége és témája például a történelem-, a kémia- vagy a fizikatankönyvekben szinte alig változott az elmúlt harminc évben. S ez összefügg azzal a másik jellegzetességgel, hogy a tankönyvek többsége által közvetített tanítási és tanulási stratégiák jobbára még most is az 1980-as évek felfogását tükrözik.

A tanuló és a tanulás középpontba állítása, a tanulás konstruktív tanulói tevékenységként történő értelmezése azonban új kérdéseket vet fel a tankönyvekkel kapcsolatban is. Miként hat a tankönyv arra, amit a tanuló a világról gondol és amit a világból megért? Miként hat arra, ahogy a diák gondolkodik és ahogy tanul? Miként lehet fokozni a tankönyv szerepét a gondolkodás fejlődése és a tanulási stratégiák, tanulási módszerek elsajátítása terén? E kérdések megválaszolásának szemléletváltást kellene hoznia a tankönyvek készítése és értékelése terén is.

A tanulók hatékony értelmi nevelését még ma is akadályozza az a mindennapi gyakorlatban erősen élő felfogás, amely szerint, ha a diák elegendő mennyiségű ismeretre tesz szert, ezek az ismeretek valahogy, valamikor alkalmassá teszik őt arra is, hogy az adott műveltség- vagy tudományterület átfogó alapelveinek, modelljeinek és elméleteinek is értőjévé és alkalmazójává váljon. „A mennyiség egyszer csak majd minőségbe csap át” – gondolják sokan a tankönyvszerzők közül még ma is. Ezt a pedagógiai hitet azonban sem az elmélet, sem a gyakorlat nem támasztja alá.

A tankönyvek fontos feladata lenne ösztönzést és példát adni a pedagógusoknak ahhoz, hogy az előbb bemutatottól eltérő stratégiát kövessenek, a rendelkezésre álló idő alatt a lényeg megértése szempontjából fontos kulcsfogalmakra, összefüggésekre és értelmezési keretekre koncentráljanak, s azok adaptív alkalmazását gyakoroltassák különböző kontextusokban újra és újra. Ezzel adva megfelelő tartalmat és időt a tanulók értelmének neveléséhez. Hogy ez valóban így legyen, a jövőben a tankönyvi értékeléseknek és elemzéseknek is nagyobb figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy a tankönyvsorozatok milyen feltételeket teremtenek a gondolati csomópontok, az adaptív tudást hordozó összefüggések és értelmezési keretek megtanulásához és alkalmazni tudásához. Ki kell alakítani azokat az új elemzési kritériumokat és módszereket, amelyek segítségével világosan és tényszerűen feltárhatók, hogy a tankönyvek tartalmának kiválasztása, strukturálása, szövegezése és a hozzájuk kapcsolódó didaktikai apparátus együttesen megfelelő feltételeket nyújt-e a jól strukturált, feladat- és problémahelyzetekben könnyen felidézhető adaptív tudás elsajátításához.

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.