2019. december 10., kedd , Judit

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> A tanulás és tanítás helyzete >> Tanítás és tanulás tanárszemmel

A történelem tantárgy helyezete egy felmérés alapján

2009. június 17.

Csala Istvánné Ranschburg Ágnes

A történelem tantárgy helyezete egy felmérés alapján

Az Országos Közoktatási Intézet Program- és Tantervfejlesztési Központja 2002 májusában a tantárgyi obszervációs kutatás részeként kérdőíves felmérést végzett a 10-15 éves korosztályt tanító szaktanárok körében.

A minta

A 2185 válaszolónak mintegy 7 százaléka (156 fő) volt történelmet oktató tanár.

1. táblázat

  A pedagógusok megoszlása iskolatípus szerint (százalékban)

Iskolatípus
Teljes minta
Történelem minta
Általános iskola
58
55
Gyógypedagógiai iskola
1
1
Gimnázium
1
0
Nem válaszolt
40
44

2. táblázat

  A pedagógusok megoszlása településtípus és nem szerint (százalékban)

Településtípusok
Teljes minta
Történelem minta
Főváros
10
11
Megyeszékhely
12
10
Város
23
19
Község
39
40
Nem válaszolt
17
20
Nemek
Teljes minta
Történelem minta
Férfi
24
28
74
69
Nem válaszolt
2
3

A nemek aránya a történelemtanításban kicsit eltér a teljes mintától. A férfiak nagyobb aránya a magasabb végzettséggel is összefügghet (3. táblázat). Míg a teljes minta átlagéletkora 42,36 év a történelemtanároké 41,5 év. A legidősebb válaszadó a teljes mintán 72, a történelemtanárok között 60 éves. Érdekes módon azonban míg a pályán töltött évek átlaga a teljes mintán 14,51 év, addig a történelemtanárok körében 15,99 év .

3. táblázat

  A pedagógusok végzettsége (százalékban)

Végzettségek
Teljes minta
Történelem minta
Tanítóképző főiskola
8
2
Tanárképző főiskola
74
81
Tanárszak egyetemen
11
13
Művészeti, testnevelési főiskola
3
0
Egyetem tanárszak nélkül
1
1
Nem válaszolt
4
3

Sajnos a pedagógusvégzettség nélkül tanítók aránya a történelemtanárok körében is eléri az egy százalékot, a tanítók aránya azonban jóval alacsonyabb, az egyetemet végzetteké pedig nagyobb, mint más területeken.

A válaszadó történelemtanárok mind a négy évfolyamon nagyjából azonos arányban tanítanak (ami persze nem jelenti azt, hogy mindnyájan mind a négy évfolyamon tanítanak). A kérdőívnek volt egy közös és egy speciális része. A közös részt minden válaszadó kitöltötte. A teljes minta válaszaiból itt is kiválogattuk a történelemtanárok válaszait, hogy megvizsgálhassuk, különbözik-e a véleményük, helyzetük a többi kollégáétól.

A történelemtanárok válaszai az általános kérdésekre

Témánként vizsgáljuk az adatokat, nem kérdésenként. Arra azonban vigyázunk, hogy egyetlen kérdés se maradjon ki az értékelésből.

A kerettantervvel kapcsolatos problémák

Míg az összes pedagógus 51 százalékban dolgozta át a helyi tantervét a kerettantervhez igazításkor, addig a történelemtanároknak csak 45 százalékban (a szórás egyforma) kellett átdolgozniuk (szignifikáns különbség) azt. A megyeszékhelyen és községben dolgozó kollégák véleménye jelentősen különbözik ezen belül is. Utóbbiaknak jóval kevésbé kellett átdolgozniuk a helyi tantervet, mint a megyeszékhelyieknek.

A tantárgy összóraszáma a kerettanterv mellett 74 és 81 között váltakozik a pedagógusok válaszai szerint. A legmagasabb a nyolcadik, a legalacsonyabb a hatodik évfolyamon. Átlagosan minden évfolyamon 17%, tehát évente 13-14 óra szabadon tervezhető óra maradt (úgy tűnik, hogy ez jóval kedvezőbb, mint más területeken).

A történelem szakos tanárok azonban elégedetlenebbnek látszanak a kerettantervvel a kollégáiknál. Míg a teljes mintának csak mintegy fele érzi úgy, hogy bővíteni kellene a kerettantervi témákat, addig a történelem szakosok szinte kivétel nélkül így gondolják (1. ábra).

1. ábra

  A kerettanterv megváltoztatásának szándéka a pedagógusok körében

A pedagógusok többsége bővítené a meglévő kerettantervi témákat. Sokkal kevesebben és sokkal kevesebb témát szűkítenének. A 144 tanár közül egy témát jelölt meg 79 történelemtanár, mint amelyet bővíteni kellene, kettőt már csak 48, hármat már csak 17. A 79 történelemtanár azonban, aki egy témát bővítene, nem ugyanazt az egyet jelölte. A 34 téma közül, amelyet felsoroltak, csak azokat a témákat tűntettük fel a táblázatban, amelyet legalább öten tartottak fontosnak bővíteni.

4. táblázat

  A történelemtanárok által bővítendőnek ítélt témák a megkérdezettek százalékában

Témakörök
%
Magyar történelem
42
Mindennapi élet, életmódtörténet
8
Korunk története
6
Ókortörténet
5
Művelődéstörténet
4

A magyar történelmen belül a legtöbben az őstörténetet (9%), a honfoglalást és államalapítást (11%) akarják nagyobb óraszámban tanítani. A helytörténet bővítését 8, a dualizmusét 4 százalék jelölte.

A történelemtanárok szűkíteni is többet szeretnének a kerettantervi témák közül, mint a teljes minta. Ez a szándékuk egybecseng a bővítési javaslatokkal: az egyetemes történelmi témákat javasolják szűkíteni. A meglepetés az, hogy a legtöbben éppen az ókor területét szűkítenék (8%), amely pedig a bővítendő témák listáján is szerepelt. A vallástörténet is mindkét listán előforduló téma. A szűkítők 5 százaléka nem jelölte meg közelebbről, hogy melyik egyetemes történelmi témát szűkítené. Mindössze 3 százalékuk jelölt meg olyan témát, amely a bővítendők között nem fordult elő (A középkori Európa).

Összesen öt témát javasoltak elhagyni a kerettantervi témák közül. Napjaink történetét hárman is, az őskort, a görög demokrácia történetét, az érett középkort és az iszlám világot egy-egy történelemtanár javasolta elhagyni. Míg bevenni sokkal többet, elhagyni statisztikailag kevesebbet akarnának a kerettantervi témák közül, mint a többi pedagógus. Új témát is nagyobb százalékban vennének be a többieknél. Ez a különbség azonban nem szignifikáns. A szórás nagyon nagy: a 28 tanár, aki új témát venne be a történelem anyagába, összesen 14 témát jelölt meg. Szerepelt közöttük az Európai Unió és a NATO, a középkori Amerika, a Távol-Kelet, a hírszerzés, a divat, a kultúra és az írás története, az ökológiai szemléletformálás és a szellemtörténet. Legtöbben egyetlen témát, öten két témát jelöltek meg és csak egy tanár javasolt 3 témát is.

5. táblázat

  A legtöbb javaslat szerinti új téma

Témakör
Hány tanár venné be
%
Életmódtörténet
8
5
Helytörténet
5
3

A tankönyvvel, taneszközzel kapcsolatos problémák, tanulságok

2. ábra

  A tankönyvválasztás szempontjai a tanárok körben

A tankönyvválasztékot a történelem szakos tanárok 44 százaléka megfelelőnek, 36 százaléka bőségesnek ítélte. Áttekinthetetlennek 8, hiányosnak 5 százalékuk tartotta. A teljes mintán megfelelőnek csak 10, bőségesnek 45 százalék érezte, és 29 százalék szerint volt áttekinthetetlen. Hiányosnak ugyanolyan százalékban tartják a tankönyvválasztékot a más szakosok saját területükön, mint a történelemtanárok.

Mivel a történelemtanároknak számos szempontjuk van a tankönyvek, taneszközök megítéléséhez az általános szempontokon kívül is, ez a kérdés szerepelni fog a speciális kérdések között is. Az itt említett adatok csak az általános szempontokat tartalmazzák, de azzal a nem lebecsülendő tanulsággal is szolgálnak, hogy összehasonlíthatjuk a történelemtanárok válaszait a többi pedagóguséval ezen a téren is.

3. ábra

  A tankönyvválasztás szempontjai a történelemtanároknál

Alig van olyan szempont, amely a történelemtanároknak ne volna sokkal fontosabb, mint a kollégáiknak. Általában a szakmai szempontok fontosabbak, míg - úgy tűnik -, az ár, a kivitel igényessége annyira fontos, mint általában minden pedagógus számára. Az, hogy a tankönyv tankönyvcsalád része legyen, valamivel még kevésbé is fontos szerintük. A történelemtanárok elégedetlenebbek a jelen gyakorlattal, közülük többen látják úgy, hogy a felsorolt szempontokat nem érvényesítik eléggé a tankönyvekben. A legnagyobb különbség az ő és a többiek véleménye között a fejlődéslélektani szempontok és a tanulhatóság terén mutatkozik. Összefüggésvizsgálataink egyértelműen azt mutatják, hogy a didaktikai szempontot és az idő és tananyag összehangoltságát a nők sokkal fontosabbnak tartják, mint férfi kollégáik. Ezt a szempontot is mérlegelve, érdekes, hogy a történelemtanárok, akik között kevesebb volt a nő, ezt mégis magasabban értékelték, mint általában a pedagógusok.

A történelem szakosok statisztikailag fontosabbnak tartják a többieknél a korszerű ismeretek közvetítését, a tanulhatóságot, a képeket és a tankönyv hitelességét. Végzettségük szerint jelentősen különbözően ítélik meg a taneszközök tanulásra való alkalmasságának, a tanulhatóságnak a szerepét. Minél magasabb a végzettsége, annál fontosabbnak ítéli ezt a szempontot a taneszközválasztáskor.

A számítógép kivételével minden eszközt fontosabbnak tartanak fejleszteni a történelemtanárok a más területeken tanítóknál. A térképek, a diaképek és talán még a videofilmek terén is érthető, hogy a történelemtanítás még inkább igényli, mint más területek. Kevésbé magyarázható a különbség például a tablók fejlesztése terén. Itt a történelemtanárok nyilván elsősorban fóliákra és transzparensekre gondoltak. Sajnos a differenciálásra alkalmas eszközök és az internet fejlesztését (4. ábra) egyáltalán nem igényelnék. Feladatlapot sem tartanak szükségesnek, bár valószínűleg a munkatankönyv, munkafüzet iránti igények az órai feladatok szükségletét mutatják. A 4. ábrán látható eszközigényt alátámasztja a tanulásszervezési formák gyakoriságát mutató 5. ábra is.

Nem vizsgáltuk, hogy a tantárgyi értékeléshez milyen eszközöket használnak. Elképzelhető, hogy saját készítésű feladatlapokkal mérnek az általános iskolákban a történelemtanárok. Míg a teljes mintán a javaslatok száma a válaszadók 88 százalékának felelt meg, a történelem tantárgy fejlesztésére a válaszadók számánál jóval több javaslat érkezett (119%).

4. ábra

  Fejlesztendő taneszközök százalékban

Didaktikai, módszertani problémák

5. ábra

A teljes mintával kapcsolatban is megállapítható, hogy túlzottan és indokolatlanul nagy a frontális munkaszervezés, a magyarázat aránya, kevés a csoport- és pármunka. A történelemtanárok által jelölt gyakoriságok szinte kivétel nélkül különböznek a más szakosok által jelölt értékektől. Az egyéni szükségleteknek megfelelő differenciálást, a csoportmunkát, a pármunkát jóval kisebb mértékben alkalmazzák. Sokkal gyakoribb viszont a történelemórákon a frontális munkaszervezés, a magyarázat és a témák önálló feldolgozása. Nagy a különbség természetesen a kísérletek terén is. Az órai munkaszervezéssel kapcsolatban szerepelt egy kifejezetten történelemtanároknak szóló kérdés is a kérdőívben, amelyről később írunk.

Számítógép- és könyvtárhasználat

6. táblázat

  Információs és kommunikációs eszközök használata a tanításában a pedagógusok szerint a megkérdezettek százalékában

Mit használ?
Teljes minta
Történelem minta
Csak számítógépet
25
22
Multimédiát is
24
24
Internetet is
14
9

Nem látszik nagynak a különbség a teljes minta és a történelem minta között. Persze a százalék mögött jelentős különbségek húzódnak meg: a budapesti és a községekben valamint a városokban dolgozó kollégák véleménye eltér egymástól ezen a téren. A megyeszékhelyek és Budapest között az internet-használata különbözik jelentősen. Míg Budapesten ez gyakoribbnak látszik, mint a megyeszékhelyeken, addig a megyeszékhelyeken jóval gyakoribb, mint a városokban.

Feltettünk egy kérdést arra vonatkozóan is, hogy milyennek ítélik meg a kollégák iskolájuk felszereltségét ezen a téren. Attól tartunk, hogy a történelemtanárok kevésbé kritikus válaszai mögött az érdektelenségük rejlik ezen a téren (6. ábra). Statisztikailag szignifikáns különbségek mutatkoztak a történelemtanárok végzettsége szerint a számítógép fontosságának értékelésében; minél magasabb végzettségű a tanár, annál jelentősebbnek tartja ezt az eszközt a tanításban. Az iskolai könyvtár használatában a történelem szakosok másoknál sokkal érdekeltebbek, míg a teljes minta ötven százaléka használja, addig a történelemtanároknál ez 69%.

6. ábra

  Számítógépes segédanyag az iskolákban

Továbbképzés

7. ábra

   A pedagógusok által igényelt továbbképzések

Az új eredmények közé soroltuk be a korunk történetére vonatkozó, mintegy 8 százaléknyi továbbképzési igényt is. Úgy gondoltuk, hogy történelemből az új eredmények nem mindig felfedezést, hanem gyakran inkább felfedést jelentenek, és így tulajdonképpen itt is új eredményekről lehet szó.

A történelemtanárok igénye sokkal nagyobb a továbbképzésre, mint a többi területen dolgozó pedagógusé. Az új eredmények és a problémás gyerekekkel való foglalkozás terén a legnagyobb a különbség. Bár abszolút értékben sokkal nagyobb az igény a szakmai továbbképzésre, azért az utóbbi adat azt is mutatja, hogy pedagógiai területen is szívesen képeznék magukat a kollégák.

7. táblázat

  A pedagógusok által szükségesnek tartott továbbképzési formák a megkérdezettek százalékában

 
Teljes minta
Történelem minta
Akkreditált továbbképzés
31
34
Előadássorozat
30
22
Posztgraduális képzés
15
15
Átképzés
3
3
Bemutató óra látogatása
47
44
Tanácsadás
13
12
Tanfolyam
27
37
Egyéb
4
2

A továbbképzés formája terén inkább csak jelzéseket, semmint igazi különbségeket látunk. Mintha a bemutatóóra, amely még mindig a legkedveltebb forma a tanított szaktól függetlenül, a történelemszakosoknál kevésbé lenne vonzó, mint a más területeken dolgozók körében. Ugyanez a helyzet az előadássorozattal és a tanácsadással is. Nagyobb viszont az érdeklődésük a tanfolyamok és akkreditált továbbképzések iránt.

A tantárgyak összehangoltsága

A történelemtanárok szerint a diákok más tantárgyak tanulása során 67 százalékban tudják hasznosítani a történelemben elsajátított képességeket és ismereteket. Az ötfokú skálán jelölt adatot úgy váltottuk százalékra, hogy a skálát 1-től 5-ig tekintettük 100 százaléknak. Aki 1-est adott, az 0 százalékban, aki 5-öst, az 100 százalékban érezte felhasználhatónak a történelemből szerzett ismereteket, képességeket más területen. Az átlag a többi területen 64 százalék volt, a történelemtanárok tehát az átlagosnál nagyobb transzferhatást reméltek saját tantárgyi területükön.

Hogy ez mennyire megalapozott, azt a következő kérdés segíti eldönteni. A pedagógusoknak jelölniük kellett, hogy milyen tantárgyakra építenek saját tantárgyuk tanításakor.

A történelmet az összes megkérdezett 34 százaléka említette. Ennél nagyobb mértékben csak a magyar nyelv és irodalmat jelölték (37%). A történelemtanárok elsősorban szintén ezt jelölték meg (95%), a földrajz (66%), a rajz (51%), az ének (40%) felhasználhatósága mellett 6 és 9 százalék között jelölték a fizikát, a természetismeretet, a matematikát, a technikát. Két alig felhasznált terület a biológia (3%) és a hon- és népismeret (3%). Az utolsóval kapcsolatban lehetnének kérdéseink. Ha létezik ez a stúdium, akkor a felhasználási aránya nagyon alacsony. Inkább azt gondoljuk, hogy ez a modul nem működik az iskolák többségében, és ez magyarázza az ott szerzett tudás alacsony százalékban való felhasználását. Mindezek alapján azt is megállapíthatjuk, hogy megalapozottnak tekinthető a történelem szakosok által becsült transzferhatás.

Az alkalmazható tudás kérdése

8. ábra

  Az iskolát végzettek képességei a pedagógusok szerint

Itt is ugyanúgy százalékra váltottuk a pedagógusok által az ötfokú skálán jelölt értékeket. A 100% a nagyon fontost, illetve a nagyon jellemzőt jelenti. A legfontosabbnak a szilárd alapismereteket, írni, olvasni tudást tartja minden pedagógus. A legkevésbé, bár még mindig nagyon fontos képesség az utasítások megértése. A más szakosok és a történelemtanárok közötti különbség nem a fontosság megítélésében, hanem abban van, hogy mennyire érzik jellemzőnek az adott képességet tanítványaiknál. A történelemtanárok kevésbé jellemzőnek érzik az írni, olvasni tudást, az önművelést, még a számítógép-használatot is, mint a többiek. Egyetértenek viszont abban, hogy a legjellemzőbb képesség az általános iskolát végzettek között az utasítások megértése (amelynek a fejlesztését a felsoroltak közül legkevésbé érezték fontosnak).

A budapesti pedagógusok a problémamegoldást és az önálló számítási képességet jellemzőbbnek tartják, mint a községekben tanítók. A problémamegoldás a fővárosi tanárokat nemcsak a községi, hanem a megyeszékhelyi és a városi tanároktól is statisztikailag jelentősen választja el. A pedagógusok végzettsége szerint jelentős különbségeket tapasztaltunk tanítványaik együttműködési és önművelési képességeinek megítélése terén. A nők szerint jóval inkább jellemző a diákokra az utasítások megértése, mint a másik nem képviselői szerint.

9. ábra

  Az iskolát végzettek képességei a történelemtanárok szerint

A tantárgy problémái a pedagógusok szerint

A pedagógusok három problémát jelöltek igen nagy számban: a megkérdezettek 33 százaléka szerint kevés az idő a követelmények teljesítéséhez, 10 százalékuk panaszkodott a diákok érdektelenségére és 9 százalékuk jelölte problémaként a hiányos alapkészségeket.

8. táblázat

  A történelemtanárok által jelölt problémák a megkérdezettek százalékában

Probléma
%
Kevés idő
30
Magas követelmények
29
Az összefüggések megláttatása
14
A gyerekek gyenge alapkészségei
14
A felszerelés hiányosságai
10
A gyerekek érdektelensége
8
Rossz tantervek és tankönyvek
8
Topográfia
7
Nyelvezet
5

Itt is azt látjuk tehát, hogy a gyerekek alapkészségeinek hiányát a történelemtanárok nagyobbnak érzik, mint a többi területen dolgozó kollégák (az olvasás a történelemben nagyon fontos képesség). Kevesebben panaszkodnak az idő hiányára és a gyerekek érdektelenségére is, mint mások (reméljük, hogy ez jót jelent!). Az eddigiek alapján meg merjük kockáztatni, hogy a nyelvezet és a rossz tankönyv, a felszerelés hiányosságai és a topográfia összevonhatók. Az összefüggések megláttatása című probléma vonatkozhat a gyenge képességű, vagy érdektelen tanulókra éppúgy, mint a kevés időre, itt nem bocsátkozunk találgatásokba.

Azok a kollégák, akik szerint kevés a történelemóra, általában soknak tartották a tananyagot is. Azért vizsgáltuk meg ezt a vonatkozást kereszttáblán, mivel a történelemtanárok jelentős része bővíteni szeretné a kerettantervi témákat és új témák, tanítását is besorolná a követelmények közé. Kíváncsiak voltunk, hogy ugyanazokról van-e szó, akik keveslik a rendelkezésre álló időt, vajon bővítenék-e még a tananyagot, vagy egy másik csoport az, amelyik ezt az utóbbit szeretné.

9. táblázat

  A kevés óra és a sok tananyag kereszttáblája

 
Sok a tananyag
Nem sok a tananyag
Összesen
Kevés az óra
19
23
42
Nem kevés az óra
24
90
114
Összesen
43
113
156

Látjuk, hogy akik szerint kevés az óra, azoknak csak egy része találja soknak a tananyagot, és így bizony lehetséges, hogy vannak, akik a rendelkezésre álló időben már így sem tudják teljesíteni a követelményeket, mégis emelnék azokat.

A történelemtanárok válaszai a speciális kérdésekre

Egy 1995-ben végzett kérdőíves felmérés azt vizsgálta, hogy a magyar pedagógustársadalom milyen értékek közvetítésére nyitott leginkább. A felmérés előtt az alaptanterv negyedik változatának vitái folytak országszerte. A vizsgálat a társadalomtudományi tanterv típusának kiválasztásához egy elég nyilvánvaló, mégis ebből a szempontból elhanyagolt tényező, a pedagógusok mentális hozzáállásának felderítését kísérelte meg. Arra keresett választ, milyen értékeket vállalnak a pedagógusok a társadalomtudományos nevelésben, vállalnak-e egyáltalán.

Akkor a 12 felsorolt lehetőség közül ötöt választhattak ki a válaszadók, és ezeket azután rangsorolniuk kellett fontosság szerint. Az öt említést ötfokú skálának tekintve és osztályzatként kezelve úgy tekintettük, hogy ötöst kaptak azok, amelyeket első, négyest azok amelyeket a második helyre soroltak és így tovább. Amelyik lehetőséget nem választották ki, az 0-t kapott. Ilyen módon biztosítottuk, hogy ne vesszen el információ. A feldolgozásban így 12 "Miért fontos" változó szerepelt, amelyek 0-5-ig vehettek fel értékeket. Átlagaik alapján kialakult egy rangsor. A mostani kérdőíven ötfokú skálán osztályozták mindegyik lehetőséget a történelemtanárok. Az összehasonlításra azt a megoldást választottuk, hogy az akkori gyakorisági értékeket olyan arányban toltuk el, hogy a maximum 5-tel legyen egyenlő (a mostani maximum értékkel) és minden értéket ennek arányában számoltunk át.

10. ábra

  A társadalomtudományi képzés céljainak fontossága

1995-ben az alapműveltség közvetítését tartották a leginkább fontosnak. Magas helyezést kapott a cselekvő részvételre, társadalmi eligazodásra nevelés és az általános társadalmi értékek közvetítése is. Most szinte minden egyformán sokkal fontosabbá vált. Az alapműveltség közvetítése az egyetlen amelynek a népszerűsége nem nőtt, hanem csökkent a hét évvel ezelőttihez képest. A hazaszeretetre és magyarságtudatra nevelés a társadalomtudományi nevelés legfontosabb célja a jelen mérés alapján az általános iskolában. Jelentős most is a társadalmi értékek közvetítése és rögtön a nyomában a másság elfogadására nevelés is, de jóval az említett kiemelt célok mögött. Érdekes még, hogy míg hét éve a lojális állampolgárrá nevelést pejoratív értelemben kezelték a pedagógusok és szembehelyezték a demokratikus öntudatra neveléssel, most nem látjuk ezt a különbséget. Megerősíti ezt az is, hogy az életkor és a tanítási évek száma negatívan korrellál a lojális állampolgárok nevelésével. Minél idősebb a történelemtanár, annál kevésbé jelölte fontosnak a társadalomtudományi képzésben a lojálissá nevelést. Negatív összefüggés mutatkozik azonban az újságolvasóvá nevelés és az életkor között is.

A konfliktuskezelési mintaadás mint képzési cél a településtípusok mentén osztotta meg a válaszadókat. A megyeszékhely, a város és a község között minden párosításban szignifikáns a különbség ezen a téren. A nők határozottan fontosabbnak tartják az általános társadalmi értékek közvetítését és a mintaadást a konfliktuskezeléshez, mint a férfiak.

Ismét kértük a történelemtanárok véleményét a tankönyvvel kapcsolatban, ahogyan azt már jeleztük korábban.

11. ábra

  A tankönyvválasztás szempontjai

A történelemtanárok a pártatlanságot és a témánkénti összefoglalásokat tartják a legfontosabbnak a tankönyvekben. Az új kutatási eredmények, térképek, feladatok és az életmód terén látszik jelentős különbség a fontosság és a gyakoriság között. Nem tudjuk, mi az oka, és sajnálatosnak tartjuk, hogy a karikatúrákat nem érzik fontosnak a történelemszakos kollégák.

Az életkorral és tanítási évvel a felvételi követelmények, a nemzeti ismeretek és a karikatúrák fontossága negatívan, a témánkénti összefoglalás fontossága viszont pozitívan korrellál. Az egyetemi végzettségűek jellemzőbbnek tartják a tankönyvekben az életmód- és a mentalitástörténetet, mint az alacsonyabb végzettségűek.

12. ábra

  A történelemtanítás eszközei

Itt a fontosság és gyakoriság csak kevés helyen távolodik el egymástól: a térképhasználat, a magyarázat, a feladatok és a beszélgetés a legfontosabbak és a leggyakoribbak is a történelemtanárok szerint a tanórákon. A múzeum, a vita, a forrás esetében valószínűleg időhiánnyal magyaráznák a kollégák, hogy fontosnak tartják ugyan ezeket az eszközöket, mégsem alkalmazzák ennek megfelelő gyakorisággal. A CD-ROM és az internet esetében nagyobb a távolság a fontosság és gyakoriság között. Itt valószínűleg felszerelési és kompetenciaproblémák is szolgálnának magyarázatként.

Míg a vita fontossága pozitívan, addig a CD-ROM-é negatívan függ össze a tanított évek számával és az életkorral. A magyarázat gyakorisága mindkettővel negatívan függ össze. Ez azt jelenti tehát, hogy az idősebb történelemtanárok kevésbé alkalmazzák a CD-ROM-ot és a magyarázatot az óráikon. A térkép a nők szerint fontosabb, és gyakoribb a forrás és a térkép a tanórákon. Település szerint a múzeum, az internet és a drámai játékok fontossága és gyakorisága szignifikáns még a történelemtanításban (Budapest és megyeszékhely, megyeszékhely és város között).

A magyarázat fontossága és gyakorisága összefügg a végzettséggel is. Az egyetemet végzetteknél fontosabb és a gyakorisága is nagyobb. A forrást az egyetemet végzettek és a budapestiek gyakrabban használják a tanórákon, mint az alacsonyabb végzettségűek és más városokban tanítók.

Az ELTE Neveléstudományi Tanszéke 1989. évi vizsgálatának eredményei szerint (A pedagógia és a pedagógusok. Bp., 1989. Akadémiai Kiadó.) "A tanított évek száma az alkalmazott módszereknek, szervezési módoknak a gyakorisági rangsorát lényegében nem módosítja." Ezen a téren akkor csak a nem és a végzettség alapján látszottak szignifikáns különbségek. Azt, hogy az egyetemet végzetteknél több a magyarázat, ők is tapasztalták.

10. táblázat

  A módszerek alkalmazási gyakorisága a történelemórákon 1989-ben

Módszer
Gyakoriság (átlagban)
Magyarázat
59
Órai egyéni munka
60,6
Megbeszélés
59,4
Tanári bemutatás
49,2
Csoportmunka
40,8
Páros munka
31,8

forrás: A pedagógia és a pedagógusok. Bp., 1989, Akadémiai Kiadó. 57.o.

A tanári bemutatás a 2002-es vizsgálatban nem szerepelt külön tételként, ennek a gyakorisága valószínűleg a magyarázatot erősíti. Az önálló feldolgozás jelentősége az utóbbi vizsgálatban is hasonlónak látszott.

A tantárgyi összehasonlításban 1989-ben a magyarázat a leggyakoribb történelemből (a németnyelvet kivéve). Egyéni munkában az idegen nyelvek a legutolsók, körülbelül utánuk a sorrendben hátulról a kémiával együtt a történelem következett. Csoport- és pármunkában tantárgyunk közepén helyezkedett el.

11. táblázat

  A válaszolók által használt történelemtankönyvek évfolyamonként

Évfolyam
Tankönyv címe, szerzője
5.
Horváth Péter: Történelem
58
Filla István: Történelem.
51
Bánhegyi Ferenc: Történelem. Apáczai Kiadó
13
Kojanicz László: Történelem
4
Tombor Gáborné: Történelem
4
Csorba Csaba: Időutazás
2
Horváth Ferenc: Történelem. Nemzeti Tankönyvkiadó
1
Balla Árpád: Történelem. Korona Kiadó
1
Helméczy Mátyás: Történelem. Nemzeti Tankönyvkiadó
1
6.
Balla Árpád: Történelem. Korona Kiadó
84
Szabó Péter: Történelem
28
Bánhegyi Ferenc: Történelem. Apáczai Kiadó
12
Tombor Gáborné: Történelem
4
Horváth Péter: Történelem
3
Helméczy Mátyás: Történelem. Nemzeti Tankönyvkiadó
2
Száray Miklós - Doba Dóra: Történelem
2
Dürr Béla: Történelem. Korona Kiadó
1
Kojanicz László: Történelem
1
7.
Helméczy Mátyás: Történelem. Nemzeti Tankönyvkiadó
96
Závodszky Géza: Történelem
17
Bánhegyi Ferenc: Történelem. Apáczai Kiadó
12
Tombor Gáborné: Történelem
2
Horváth Ferenc: Történelem. Nemzeti Tankönyvkiadó
1
Horváth Péter: Történelem
1
Kojanicz Lázsló: Történelem
1
Száray Miklós - Doba Dóra: Történelem
1
8.
Helméczy Mátyás: Történelem. Nemzeti Tankönyvkiadó
89
Bihari Péter: A 20. század története
11
Dürr Béla: Történelem. Korona Kiadó
10
Bánhegyi Ferenc: Történelem. Apáczai Kiadó
9
Balla Árpád: Történelem. Korona Kiadó
4
Tombor Gáborné: Történelem
2
Horváth Péter: Történelem
1

Minden évfolyamon általában három tankönyv van, amelyet a legnagyobb számban használnak. Megvizsgáltuk, hogy a különböző tankönyvet használók között vannak-e különbségek a tankönyvvel kapcsolatban kialakult véleményük szerint.

Néhány szignifikáns különbség a vélemények között: 5. évfolyamon a források és kutatási eredmények (a Filla-könyvben kevesebb van a válaszolók szerint), a képek és a térképek (az Apáczai-könyvben több van). 6. és 7. osztályban a források, a térképek és képek terén is kiemelkedik az Apáczai-könyvet használók elégedettsége. 8. osztályban a diagramok terén találtuk az egyetlen szignifikáns különbséget a Dürr Béla-könyv és a többi könyv használóinak véleményében. (ANOVA)

Nem lehetett külön megvizsgálni a vélemények és tankönyvek összefüggését, mivel a kollégák általában több évfolyamon is tanítanak, a véleményük így egyszerre több tankönyvről is szólt. Azt azért meg tudtuk nézni, hogy a két népszerű tankönyvkiadó (Nemzeti és Apáczai) könyvei között van-e a használóik szerint különbség. A térképek használatában mutatkozott csak szignifikáns különbség az Apáczai-kiadó tankönyvei javára.

13. ábra

  Az oktatómunka tervezéséhez használt eszközök

Az utolsó kérdés ötletét a már említett ELTE vizsgálatból vettük. A kollégák leggyakrabban a tankönyvet és a helyi tantervet használják, amikor az óráikra készülnek. A továbbképzési tapasztalatokat, a szaktudományos és általános pedagógiai műveket is sokkal nagyobb arányban használják a nők. A továbbképzési tapasztalatok felhasználása Budapesten sokkal gyakoribb, mint a községekben vagy a városokban.

12. táblázat

  Az oktatómunka tervezési eszközeinek rangsora 1989-ben és 2002-ben

Eszközök az oktatómunka tervezéséhez
2002
1989
Tankönyv
1
2
Tanterv
2
1
Saját korábbi vázlatai
3
-
Továbbképzési tapasztalatok
4
6
Szaktudományi művek
5
5
Szakmódszertani kézikönyv
6
3
Szakmódszertani tanulmányok
7
4
Útmutató a nevelési oktatási tervhez
-
7
Tantárgyi útmutató
-
8
Alapelvek a nevelőmunkához
-
9
Általános pedagógiai művek
8
11
Egyéb
9
10

forrás: A pedagógia és a pedagógusok. Bp., 1989, Akadémiai Kiadó.

A tanterv és tankönyv használata terén nem látszik alapvető különbség. Fontos különbség viszont, hogy a kollégák sokkal inkább követni akarják a változásokat, mint 13 évvel ezelőtt. Látszik ez abból is, hogy inkább cikkeket olvasnak, mint könyveket. Fontosabb és nem utolsósorban felhasználhatóbb lett a továbbképzés.

Összegzés

Egy kérdést nem tudtunk beilleszteni sehová sem, talán leginkább az összegzéshez illik.

14. ábra

  A tantárgy megítélése a pedagógusok válaszai alapján

A történelemtanárok válaszoltak arra a kérdésre, hogy szerintük mennyire fontos a történelemtanítás. Az a véleményük, hogy jóval fontosabb a szülők, a gyerekek, de különösen a tantestület szerint az átlagosnál. Érdekes, hogy míg más tantárgyak tanárai a szülők és a gyerekek véleményét eltérőnek becsülték, addig a történelemtanárok úgy látják, hogy ez a két réteg egyformán ítéli meg a tárgyat. A tantestület véleménye mögött minden bizonnyal a hivatalos vélemény, a tárgy általános státusa áll. A szülők és gyerekek véleménye mögött vajon mi húzódik meg? Lehet, hogy valami fontos képességet fejleszt ez a tárgy, lehet az is, hogy egyszerűen érdekes és jó ott lenni, lehet a továbbtanulás szempontja is, bár általános iskoláról lévén szó, ez kevésbé látszik valószínűnek.

Nyitva hagyjuk ezt a kérdést (nem tudjuk megválaszolni). Összefoglalva a kérdőívvel szerzett tapasztalatainkat, úgy látjuk, az igazolta, hogy a kerettantervet elfogadhatónak érzik az általános iskolákban, de a módszertannal kapcsolatban problémák vannak. A frontális módszer aránytalanul gyakori alkalmazása, a differenciálás elhanyagolása erősen ismeretcentrikus tanítási stílust jelez. A források használata nem eléggé gyakori. Maguk a kollégák is úgy érzik, hogy többet kellene alkalmazniuk ezt az eszközt. Felhasználási módjukkal kapcsolatban most nem tettünk fel kérdést. A frontális munkaszervezés azonban inkább a szemléltetésnek, semmint a feldolgozásnak kedvez. A megyei szaktanácsadók is jelezték, hogy kevés a fólia és a transzparens az iskolákban, és sok helyütt a térképek felújítása is fontos volna sok helyütt. Az adatok ezt megerősítik. A kérdőívet megelőzve, szintén az ő tapasztalataik alapján írtuk a tantárgy helyzetéről szóló elemzésben, hogy nem használják a történelemtanárok a számítógépet, az internetet és a multimédiás eszközöket, és a legtöbb helyen nincs is lehetőségük erre. A tankönyvi választékkal kapcsolatban is megerősítik adataink az ott leírtakat. Annak ellenére, hogy nagy a választék éppen az általános iskolai könyvekkel kapcsolatban jeleztünk problémát a tankönyvek nyelvezetére és a leckék hosszúságára vonatkozóan. Az adatok mutatják, hogy a tankönyvek tanulhatóságát - nagyon helyesen - rendkívül fontos szempontnak érzik a történelem szakos kollégák és a problémák között a nyelvezet is szerepel.

A továbbképzésekkel kapcsolatos területen nem találtunk igazolást a felmérés adataiban a korábbi tanulmány megállapításaihoz. A kollégák érdektelensége adataink alapján nem igazolható. Szívesebben mennének továbbképzésre, mint a más szakos tanárok és sokféle területen jelölték meg az igényüket erre vonatkozóan. Elképzelhető, hogy valamilyen motívum még meghúzódik itt, amely akadályozza, hogy el is jussanak az érdeklődők a meghirdetett tanfolyamokra.

 

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.