2019. augusztus 21., szerda , Sámuel, Hajna

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> A tanulás és tanítás helyzete >> Tanítás és tanulás tanárszemmel

Az osztályfőnöki munka az általános iskolában végzett kérdőíves felmérés alapján

2009. június 17.

Szekszárdi Júlia

Az osztályfőnöki munka az általános iskolában végzett kérdőíves felmérés alapján

I. A vizsgálati tapasztalatok összegzése1

Az osztályfőnöki tevékenység helyzetének feltárásából származó adataink azt sejtetik, hogy ma hazánkban több okból komoly válságban van ez a tevékenység. A romló tendenciát igazolja az 1998-ban végzett osztályfőnöki vizsgálat adataival való összevetés is.

A válság legszembetűnőbb jelei
  • A megkérdezett 5-8. évfolyamon dolgozó 640 osztályfőnök több, mint egyötöde (21,1%) arról számolt be, hogy a munka szakmai támogatásának még a szervezeti kerete is hiányzik, az iskolájukban nem működik osztályfőnöki munkaközösség. Feltételezhető, hogy ezekben az iskolákban nem tartják igazán fontosnak az osztályfőnöki tevékenységet.
  • A válaszadó osztályfőnökök több mint egyharmada (35%) harmadik, vagy többedik osztályfőnöke osztályának. Vagyis az alsó és felső tagozat határán elkerülhetetlen osztályfőnökváltást minden harmadik osztályban legalább egy további váltás követi. Így az osztályfőnöki munka egyik alappillére: a hosszú távú kapcsolattartás, a diákok folyamatos támogatása válik lehetetlenné.
  • Mindezen külső tényezők következtében az osztályfőnök tevékenysége beszűkül, a szülőkkel és az osztályt tanító más tanárokkal való kapcsolattartás meglazul.
  • Ugyanerre enged következtetni a különböző osztályfőnöki tevékenységeknek a válaszok gyakorisága alapján kialakított fontossági sorrendje is. Az osztályfőnökök tevékenységei közül a tűzoltó jellegűeket (problémákra figyelés, konfliktuskezelés) tartják a legfontosabbaknak, ezeket követik az általánosságban megfogalmazott, valójában megfoghatatlan és ezáltal számonkérhetetlen tevékenységek (az egyénekre figyeléstől a közélet szervezéséig) és ezektől messze leszakadva a "fontos" érték alá süllyednek a konkrét, az osztályfőnöki munka valós tartalmát adó tevékenységek (tanulásban segítés, hospitálás, családlátogatás, szülők felvilágosítása). Ebben a csoportban foglal még helyet az adminisztrációs tevékenység és a társadalmi nevelés. Az adminisztráció valószínűleg mint elkerülhetetlen rossz kerül a kevésbé fontos tevékenységek közé. A társadalmi nevelés alacsony fontossága pedig jelzi az iskola és a társadalom között tátongó egyre mélyebb szakadékot.

1. ábra
  Az osztályfőnöki tevékenységek fontossági sorrendje

  • Az iskola és a társadalom eltávolodását azonban nemcsak a társadalmi nevelés fontosságának leértékelése jelzi, hanem több más adat is. Idesorolható a családlátogatások és a szülők közti felvilágosító munka fontosságának kétségbe vonása is. Az eltávolodást jelzi az is, hogy az osztályfőnökök által említett problémák közül messzemenően kimagaslik a szülőkkel, családokkal kapcsolatos problémák említése. A válaszadók 36,1%-a veti fel problémaként, hogy a családok nem törődnek eléggé a gyerekekkel, és a lehetséges segítségformák közül szintén kimagaslik a szorosabb kapcsolat lehetősége a családokkal (20,2%).
  • A társadalomtól való eltávolodás további jele, hogy az osztályfőnökök úgy gondolják, hogy a közvélemény, de még a szülők, sőt a tanulók is kevéssé becsülik meg tevékenységüket.
  • Jelenleg az osztályfőnököknek kevesebb órájuk van az osztályaikkal, az osztályukhoz fűződő kapcsolatukat negatívabban ítélik meg, és kevésbé elégedettek osztályukkal, mint négy évvel ezelőtt.
  • A jelenlegi osztályfőnökök életkora közel négy évvel haladja meg az 1998-as évi felmérésben részt vett osztályfőnökökét. A két minta közti korkülönbség és a két vizsgálat közt eltelt idő közti egybeesés azt sejteti, hogy az elmúlt négy évben feltételezhetően ugyanazok a pedagógusok maradtak osztályfőnökök, nagyon kevés fiatal került az osztályfőnökök közé. Úgy tűnik, az osztályfőnöki tevékenység a pedagógusoknak egy körülhatárolt korcsoportjához kötődik, hiányzik az egészséges megújulás.

II. Észrevételek a vizsgálat számszerű adataihoz

1. A minta jellemzői

A pedagógusok település szerinti megoszlása
Fővárosi
73
Megyeszékhelyi
79
Egyéb városi
164
Községi
323
Nem válaszolt
1
Összesen
640

  Nemek szerinti megoszlás

516
Férfi
124
Összesen
640

  Életkor szerinti megoszlás

30 év alatti
70
31-40 éves
201
45-50 éves
245
50 évesnél idősebb
120
Nem válaszolt
4
Összesen
640

1. táblázat
  Milyen tárgya(ka)t tanít a saját osztályában?

Tantárgy
%
n=640
Magyar
197
30,6
Matematika
157
24,3
Történelem
108
16,8
Idegen nyelv
89
13,8
Technika- életvezetés
82
12,8
Testnevelés
74
11,5
Biológia
67
10,4
Földrajz
66
10,3
Rajz
52
8,1
Fizika
47
7,3
Informatika
47
7,3
Ének-zene
43
6,7
Természetismeret
36
5,6
Kémia
27
4,2
Tánc és dráma
6
0,9
Hon- és népismeret
5
0,8
Mozgóképkultúra és médiaismeret
0
0
Társadalomismeret
0
0

2. táblázat
  Hányadik évfolyamon osztályfőnök?

Évfolyam
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
1
3
3
6
151
153
159
150
2
1
1
% n=640
0,2
0,5
0,5
0,9
23,5
23,8
24,7
23,3
0,3
0,2
0,2

(A kérdőívnek ezt a pontját 10 fő nem töltötte ki.)

2. Az osztályfőnök kompetenciái

Részvétel osztályfőnöki munkával kapcsolatos továbbképzéseken

Az 1998-as osztályfőnöki vizsgálatban kérdéseket tettünk fel az osztályfőnöki továbbképző tanfolyamok tartalmi elemeire is. Nincs okunk feltételezni, hogy ebben a kérdésben lényegesen változott volna az osztályfőnökök álláspontja. A válaszadóknak 16 lehetséges továbbképzési téma fontosságát kellett megítélniük. Az adatok azt a tapasztalati tényt igazolták, hogy a pedagógusok elsősorban a mindennapi gyakorlatban jól alkalmazható módszereket szeretnének elsajátítani a tanár-diák konfliktusok kezelésére, az elméleti jellegű tudást pedig kevésbé tartják fontosnak.

Az általános iskolában jelenleg működő osztályfőnökök az obszervációs vizsgálat adatai szerint hasonló arányban vettek részt az osztályfőnöki munkával kapcsolatos továbbképzéseken, mint az öt évvel korábbi kollégáik.

3. táblázat
  Részvétel a továbbképzéseken

 
% n = 640
Részt vett
254
39,7
Nem vett részt
383
59,8
A kérdésre nem válaszolt
3
0,5
Összesen
640
100

Tapasztalataink és egyéb kutatási adatok szerint a pedagógusok ennél magasabb arányban vennének részt a pedagógusmesterséggel kapcsolatos továbbképzéseken, és általában népszerűek a személyiségfejlesztő, konfliktuskezelő stb. tréningek. Tény azonban, hogy nem mindig dönthetik el, milyen továbbképzéseken vesznek részt, és az igazgatók viszonylag kis hányada van abban a helyzetben, illetve tartja igazán fontosnak, hogy a továbbképzésre szánt keret elosztásakor figyelembe vegye mindenegyes pedagógus igényét, érdeklődését. A pedagógusok továbbképzés iránti igénye is meglehetősen különböző. A mi szempontunkból is tanulságos a következő tanulmányrészlet:
"A továbbképzéseken való részvétel engedélyezésekor egyértelműen az intézmény szempontjait veszik figyelembe az igazgatók (85%+51%), bár fontosnak tartják azt is, hogy a pedagógus számára érdekes legyen a képzés (47%), illetve számottevően megjelenik a megszerzett tudás továbbadásának szempontja is (26%)." A mindenki által elfogadott stratégia, a közös cél hiányának jele lehet az, hogy az esetek közel 80%-ában a képzésre "küldött" pedagógusok igénye nem egyezik az igazgató elvárásaival. Tovább bonyolítja a képet az igazgatók 82%-ának egy másik kérdésre adott válasza, mely szerint a továbbképzésre való beiskolázás nem szokott ellenállásba ütközni. Amikor mégis, akkor a pedagógus legfőbb érve, hogy további feladatokat ró rá a képzésen való részvétel. Az igazgatók 60%-a szerint általában, 35%-uk szerint egyes pedagógusok részéről erős az igény a továbbképzésre. Az átlagnál nagyobb mértékben jelentkezik ez a városi, illetve a kis tanulólétszámmal (200 fő alatt) működő intézményekben. A képzések résztvevőit vizsgálva ez a vizsgálat is azt bizonyítja, hogy a tantestületeken belül van egy "mindenben részt vevő", aktív mag. Ez a tantestület "húzóereje". Ők igénylik leginkább a továbbképzések nyújtotta lehetőségeket is (59%). Ez a községi ill. a közepes méretű iskolákban jellemző leginkább. Itt fordul viszont elő leggyakrabban az is, hogy az egyébként is passzívak kimaradnak a képzésből."2

4. táblázat
  Az osztályfőnöki feladatok fontossági rangsora
(Mennyire tartja fontosnak az osztályfőnöki feladatok közül az alábbiakat?
1= felesleges, 5 = rendkívül fontos)

Feladatok
Válaszadók száma
Átlagpontszám
Szórás
Gyerekek problémáival való törődés
638
4,7445
0,5277
Az osztályban előforduló konfliktusok kezelése
636
4,7233
0,5402
Erkölcsi nevelés
637
4,6939
0,5456
Egyes tanulók fejlődésének figyelemmel kísérése
639
4,6839
0,5516
Osztályközösség fejlesztése
639
4,6761
0,5626
Kapcsolattartás a szülőkkel
638
4,6411
0,5888
Kapcsolattartás az osztályban tanító tanárokkal
638
4,6317
0,5883
Osztályfőnöki órák
639
4,5837
0,6616
Személyesség biztosítása a tanulók számára
624
4,5224
0,6406
Megelőző gyerekvédelem
639
4,4085
0,7557
Egészségnevelés
639
4,4085
0,7109
Pályaorientáció
634
4,317
0,7343
Osztályközélet szervezése
638
4,3072
0,7107
Segítségnyújtás a tanulásban
633
4,0411
0,8004
Eligazítás a társadalom aktuális dolgaiban
637
3,956
0,7298
Adminisztráció
638
3,8401
0,9407
Szabadidő szervezése
639
3,6604
0,8595
Szülők közötti felvilágosítás
632
3,6013
0,8608
Családlátogatás
637
3,5887
1,0788
Hospitálás az osztály tanítási óráin
638
3,3213
0,8923

A táblázat tanúsága szerint az osztályfőnökök általában a nevelés egyszemélyi felelőseinek vélik magukat, és az oktatással kapcsolatos teendőket (pl. a tanítási órákon történő hospitálást) lényegesen súlytalanabb feladatuknak tartják, mint a többi területet. Mintha a kollégákkal és a szülőkkel kiépítendő kapcsolat is lényegesen halványabb lenne a remélhetőnél, s az osztályfőnökök többsége nem is gondol arra, hogy ne magányosan, hanem team-vezetőként működjön, az osztályával, osztálya tanulóival kapcsolatos problémákat a nevelési partnereivel együtt törekedjen megoldani.

Az erkölcsi nevelést viszonylag fontos feladatnak érzik a megkérdezettek, de közismert a feladat tartalmának, a kompetenciahatároknak e téren különösen szemet szúró tisztázatlansága, az erkölcsi és a jogi aspektusok összemosása. Ezért nyilván nem az osztályfőnököt terheli a felelősség, de a szűkre szabott emberismeret és etika modul mellett mégiscsak az osztályfőnöki óra adódik az erkölcsi neveléshez lehetséges órakeretként.

Az egészségnevelés kötelezően beépült az osztályfőnöki órák tervébe. E kötelezőség ténye már önmagában megkérdőjelezhető, s nincs képünk arról, hogy a beépített konzervprogramok milyen hatásfokkal működnek.

A pályaorientációval általában gondok vannak a pályaválasztási tanácsadó hálózat szétesésével. Általános iskolás korban leginkább a továbbtanulással kapcsolatban adódhatnak az osztályfőnök számára teendők. A pályaorientáció önismereti része aktuális lenne a kamaszkortól, ennek beépítése azonban megfelelő szakemberek híján nem igazán eredményes az emberismeret vagy az osztályfőnöki órákba. (Szakos nappali képzés a következő tanévben indul a Veszprémi Egyetemen Kamarás István vezetésével.)

A szabadidő-szervezés rossz helyezése jelzi, hogy - nagyrészt ismert okokból - egyre kevesebb osztályfőnök szán időt és energiát a tanítási órán kívüli programok szervezésére, így ez a feladat már egyáltalán nem olyan szerves része az osztályfőnöki szerepnek, mint korábban.

Az osztály közéletének szervezése, ami a rendszerváltás előtt az egyik legfontosabb teendőnek számított, a gyermekmozgalom visszaszorulásával elvesztette a korábbi súlyát.

A társadalom aktuális ügyeiben történő eligazítás kérdéskörét a pedagógusok általában hárítják. Pedig a tanulók számára rendkívül fontos lenne az a segítség, amit a pedagógus, az osztályfőnök e területen nyújthatna. Ha a történelemtanárok nagy része idegenkedik a társadalomismeret oktatásától, ha az osztályfőnökök általában nem beszélgetnek mindarról, ami körülvesz bennünket, akkor kitől várható, hogy segítse a fiatalokat talajt fogni a mai világban? A családoknak csak egy része képes ezt a segítséget megadni, s akkor valóban nem marad más szocializálást segítő tényező, mint a kortársak és a média.

5. táblázat
  Tanulói igény az osztályfőnöki órára
(Tapasztalatai szerint az Önök iskolájában a tanulók többsége inkább igényli vagy inkább nem, hogy hetente legyen olyan óra, amikor ugyanazzal a tanárral rendszeresen megbeszélhetik az osztály egészét foglalkoztató kérdéseket?)

 
A válaszadók száma
%
n=640
A tanulók többsége igényli
602
94,1
A tanulók többsége nem igényli
29
4,5
Erre a kérdésre nem válaszolt
9
1,4
Összesen
640
100

A tanulók valóban igénylik a kötetlen beszélgetéseket, és nem csak azért van szükségük az osztályfőnöki órára, mert arra nem kell tanulni. A megvalósulás minőségéről azonban meglehetősen ellentmondásos kép rajzolódik ki egy a diákjogokat feltáró, közel 1500 diák bevonásával lebonyolított kérdőíves vizsgálatból.
"Az iskolában zajló értékátadási folyamatot vizsgálva feltétlenül szót kell ejtenünk az osztályfőnökök szerepéről, hiszen a tanárok közül ők azok, akik nagy valószínűséggel a legtöbb időt töltik együtt a diákokkal, ők rendelkeznek azzal az órarendbe foglalt heti 45 perccel (ami ugyan kevés), amely időben nincsen a tantervben előírtak korlátai közé szorítva, nincsen megszabott ’tudás- és ismeretmennyiség’, ’anyag’, amit át kell adni. Tapasztalataink alapján, azt kell mondani, hogy ez a heti egy óra sincs kihasználva: miközben a tanórák feszített tempója mellett a felsőoktatási felvételik növekvő követelményeihez igazodó tudás és ismeret átadására koncentráló tanároknak se ideje, se energiája nincs a tananyaghoz lazábban kapcsolódó vagy az éppen aktuális mindennapi témákra kitérni, ezek a tetszés szerinti tartalommal megtölthető 45 percek elmaradt órák pótlására, a napló kitöltésére fordítódnak sok esetben.
Az elemzés során az osztályfőnökök válaszait a diákok válaszainak tükrében vizsgáltuk, tehát elemzési egységünk továbbra is a diák, és nem a tanár. Az osztály és az osztályfőnök közötti kommunikáció intenzitását vizsgálva, illetve a két eltérő nézőpontból kapott válaszokat összevetve elmondhatjuk, hogy a megkérdezett diákok 21,5%-nak osztályfőnöke (saját bevallása szerint) nagyon ritkán vagy szinte soha nem beszél osztályával politikáról, 17,9%-nak pedig szexről, szerelemről. A várakozásoknak megfelelően a leggyakoribb beszédtémát tanár és diák között az iskolai kérdések alkotják, a vizsgálatba bevont diákok 55,4%-nál az osztályfőnök válaszából az derül ki, hogy nagyon gyakran szokott iskolai kérdésekről beszélni az osztályával, további 27,2%-nak osztályfőnöke gyakran teszi ezt. Nagy valószínűséggel felbukkanó beszédtémaként jelentkezett a szabadidő eltöltése és a kulturális események, a diákok 65,4%-nak osztályfőnöke beszél gyakran vagy nagyon gyakran az említett témákról.
Ha megnézzük a diákoktól - a részükre szintén feltett kérdésre kapott - válaszait, hasonló tendenciákat figyelhetünk meg. Hasonlóak abban a tekintetben, hogy ha beszélnek is valamilyen témáról az osztályfőnökükkel, akkor az szinte kizárólag az iskolai kérdésekre korlátozódik: 52,5%-uk említette azokat nagyon gyakran vagy gyakran felmerülő témaként. A diákok válaszai alapján még az osztályfőnökök válaszai alapján feltételezett igen alacsony intenzitású kommunikáció is túlzásnak tűnik". (Márton Izabella - Ligeti György: Diákjogok és pedagógusjogok az iskolában. Kutatási beszámoló. Kurt Lewin Alapítvány, 2002).

3. Az osztályfőnöki munka helye az iskola programjában

6. táblázat
  Változások az osztályfőnöki munkában a kerettanterv bevezetése után
(A kerettanterv bevezetésével változott, illetve a tervek szerint változik-e az Önök iskolájában az osztályfőnöki munka?)

 
A válaszadók száma
%
n=640
Változott
129
20,2
Nem változott
473
73,9
Erre a kérdésre nem válaszolt
38
5,9
Összesen
640
100

Az osztályfőnöki szerep központi kodifikációjának megszűnése után (a NAT bevezetésével) valóban megingani látszott a funkció (látszólagos) stabilitása. A kerettantervek ismét kötelezővé tették a heti egy osztályfőnöki órát, de ez - lényegét tekintve - nem sokat változtatott a helyzeten. A megkérdezettek közel 75%-a nem észlel változást. Az osztályfőnöki órákra vonatkozóan ugyan nem készültek "modulok", de 5-12. évfolyamok számára az osztályfőnöki órakeret 30%-ában kötelező volt az egészséges életre neveléssel kapcsolatos foglalkozásokat tartani. E feladat megoldása érdekében növekedni látszik azoknak az iskoláknak a száma, amelyek a különböző szakmai, nagyrészt civil szervezetek által kidolgozott komplex egészségnevelési, illetve prevenciós programokat használják fel. Ezek egy részéhez pedagógus-továbbképzés is tartozik, azaz alkalmazásának feltétele az ezeken szerzett kvalifikáció. A jelenleg ismert, elérhető komplex egészségnevelési programok közül az alábbiak a legelterjedtebbek:

  • DADA (az ORFK adaptált programja)
  • Egészséged testben, lélekben (a CHEF-Hungary Alapítvány által adaptált program)
  • EGÉSZséges ÉLET tantárgy (az Egészségesebb Iskolákért Egyesület programja)
  • Életvezetési ismeretek és készségek (a 2P Oktatási BT programja)
  • Shapiro Program (az Egészségvirág Egyesület által támogatott program)

7. táblázat
  Működik-e az iskolában osztályfőnöki munkaközösség?

 
A válaszadók száma
% n=640
Működik
493
77
Nem működik
135
21,1
Nem válaszolt
12
1,9
Összesen
640
100

A NAT bevezetése előtt az osztályfőnöki munkaközösség az iskolák egyik elismerten legjelentősebb szakmai csoportja volt, amely vállalta az iskolai nevelés teljességéért a felelősséget, és amelynek a nem osztályfőnökök is tagjai voltak. Működtek a fővárosi kerületekben, illetve a városokban, régiókban is osztályfőnöki munkaközösségek a szerepkörhöz kapcsolódó szakmai programokkal. Az osztályfőnöki szerep elhalványulásának egyik legmarkánsabb jele éppen ezeknek az átfogó munkaközösségeknek a fokozatos megszűnése, valamint az a táblázatból is kitűnő tény, hogy az iskolák egynegyedében sem működik már ez a szakmai grémium. Hogy érzik-e hiányát, és hogy mi tölti be az eddig általuk ellátott funkciókat, illetve hogy egyáltalán volt, van-e szükség osztályfőnöki munkaközösségekre, erre vonatkozóan nincsenek megbízható adataink.

8. táblázat
  Tagjai-e az alsó tagozatos tanítók az osztályfőnöki munkaközösségnek?

 
A válaszadók száma
%
n=640
Igen
237
37
Nem
311
48.6
Nem válaszolt
92
14,4
Összesen
640
100

Az alsó tagozatos osztályfőnöki órák 1978-ban, a nevelési-oktatási terv bevezetésével váltak kötelezővé, amikor az ún. kisfelmenő rendszer lett általános, és már a harmadik évfolyamon több pedagógus tanította az osztályt. Ezt a változást, és ennek máig érzékelhető negatív következményeit ehelyütt nem dolgom taglalni. Ettől kezdve az alsós pedagógusok természetszerűen tagjai lettek az osztályfőnöki munkaközösségeknek. Tagságuk viszonylag nagyarányú megszűnése részben avval magyarázható, hogy az iskolák egy részében egyáltalán nem működik ez a munkaközösség, részben pedig avval, hogy az azokban az alsó tagozatos tanulócsoportokban, ahol maradt az egytanítós rendszer, osztályfőnökség elvesztette a jelentőségét.

4. Az osztályfőnöki munka presztízse

Az osztályfőnöki munka jelenleg sem anyagi sem erkölcsi szempontból nem megbecsült. A kedvezményként kapott egy óránál lényegesen többet emészt fel ez a munka, ha valaki valóban meg szeretne felelni a minimális elvárásoknak.

9. táblázat
  Osztályfőnöki kedvezmények
(Az Önök iskolájában az osztályfőnökök milyen kedvezményt kapnak?)

A kedvezmény típusa
Válaszadók száma
%
n=640
Heti egy óra
455
71,1
Egyéb kedvezmény
70
10,9
Nincs kedvezmény
68
10,6
Nem válaszolt
47
7,3
Összesen
640
100

Az osztályfőnöki pótlék összege megalázóan alacsony. A tervezett pótlékemelés homályos és előreláthatólag huzamos ideig beválthatatlan ígéret.

  Az osztályfőnöki pótlék összege (bruttóban)

Átlagosan
2852 Ft/ hónap
Differenciált pótlék esetében
Alsó határ (átlagosan)
2871 Ft/hónap
Felső határ (átlagosan)
4141 Ft/hónap

Megdöbbentő a tevékenység megbecsültségének alakulása, amint azt a következő táblázat jelzi:

10. táblázat
  Az osztályfőnöki munka megbecsültsége
(Tapasztalatai szerint mennyire becsüli meg az osztályfőnökök munkáját az iskolavezetés, a kollégák, a tanulók, a szülők, illetve közvélemény?
Értékelés 1-től 5-ig. A legnagyobb megbecsülés: 5, a legkisebb: 1)

 
A válaszok átlagpontszámai
Az iskolavezetés
4,1987
A kollégák
4,0276
A tanulók
3,7585
A szülők
3,4894
A közvélemény
2,8701

Az iskolavezetés és a kollégák még mindig jobban érzékelik, hogy milyen sok többletfelelősség jár az osztályfőnökséggel. A tanulók ebből lényegesen kevesebbet vesznek tudomásul, és még kevésbé méltányolják ezt a feladatkört a szülők. A közvélemény pedig, amely a legfrissebb adatok alapján tisztában van az iskola alapvető jelentőségével a gyerekek későbbi boldogulása szempontjából, az osztályfőnök ebben játszott szerepét végképp nem látszik felismerni.

5. Osztályfőnök és osztálya

Az osztályfőnök személye általában nem stabil. A megkérdezettek harmada esetében harmadik, másik harmada szerint második pedagógus áll az adott általános iskolai osztály élén. Ilyen körülmények között nehezen elképzelhető a személyre szóló törődés, az egyéni pályafutás figyelemmel kísérése, az osztályfőnöki tevékenység lényegét jelentő személyesség megvalósulása.

11. táblázat
  Hányadik osztályfőnöke Ön jelenlegi osztályának?

 
A válaszadók száma
%
n=640
Első
196
30,60%
Második
211
33,00%
Harmadik
159
24,80%
Negyedik
41
6,40%
Több
24
3,80%
Nem válaszolt
9
1,40%

12. táblázat
  Mennyi idő óta osztályfőnöke Ön jelenlegi osztályának?

 
A válaszadók száma
%
n=640
Egy éve
177
27,70%
Két éve
165
25,80%
Három éve
141
22,00%
Négy éve
127
19,80%
Több éve
21
3,30%
Nem válaszolt
9
1,40%

Valószínűleg a viszonylag nagy fluktuációval is magyarázható, hogy - összevetve a négy évvel ezelőtti tapasztalatokkal - az osztályfőnöknek a saját osztályához fűződő, már akkor sem túl szoros kapcsolata tovább lazul. A heti tanítási óraszám nem alacsony (átlagosan 5,2 óra), mindössze a megkérdezettek 50,2 százaléka szervez azonban rendszeres tanítási órán kívüli foglalkozást az osztályával. A tanítási órákat leszámítva átlagosan nem egészen heti két órát szánnak az osztályfőnökök osztályuk tanulóira. Ez pedig nagyon kevés.
Alkalmi szabadidős foglalkozásokra kerül ugyan sor az osztályfőnök szervezésében (is). Ezek tartalma a következő táblázatból ismerhető meg.

13. táblázat
  Szervez-e szabadidős foglalkozásokat osztálya számára?

Igen
589
92,00%
Kulturális programot
325
50,80%
Kirándulást
490
76,60%
Sportfoglalkozást
83
13,00%
Egyebet
63
9,8%

6. Aktuális gondok az osztályfőnöki munkában

A következő táblázat mutatja, hogy a megkérdezett (általános iskolai) pedagógusoknak, a családdal való kapcsolattartásért első helyen felelős osztályfőnököknek a legtöbb problémát a szülők okozzák, akik - szerintük - elhanyagolják a gyermekeiket, nem tekintik partnernek a pedagógust. Problémaként fogalmazódnak meg a fogyasztói társadalom csábításai, valamint a média káros hatása.

A tanulókkal kapcsolatos problémák között a fegyelmi gondok vezetnek, és hangsúlyt kap a tiszteletlen magatartás. Említik még az osztálytársak közötti széthúzást, a szolidaritás hiányát, valamint a nagy szociális különbségek miatti feszültségeket is.
A nevelési feladatok közül a szabadidő szervezése, valamint a továbbtanulásra történő felkészítés okoz leginkább gondokat.

14. táblázat
  Az osztályfőnöki munka során felvetődő problémák súlyosságának megítélése szerinti rangsora
(Milyen problémákat tart osztályfőnökként jelenleg a legsúlyosabbaknak?)

A probléma tartalma
Válaszadók száma
% n=640
Szülők, családok nem törődnek a gyerekekkel, kevés idő jut a gyerekekre
231
36
Fegyelem hiánya, tiszteletlen magatartás
88
13,7
Gyerekek problémái
81
12,7
Tanulási nehézségek
63
9,8
Összetartás, közösségi érzés, egymásra figyelés hiánya
50
7,8
A gyerekek nem törődnek magukkal, kicsi motiváció
45
7
Társadalmi környezet káros hatásai, értékválság
43
6,7
Élvezeti cikkek (alkohol, drog, cigaretta)
29
4,5
Kevés közös óra
28
4,4
Veszélyeztetett, hátrányos helyzetű gyerekek
26
4,1
Gyerekek közti anyagi különbségek
23
3,6
Média, tv, videó káros hatásai
20
3,1
Szülők nem tekintik partnernek a pedagógust
17
2,7
Szabadidő-szervezés
11
1,7
Továbbtanulás
10
1,6
Igazolatlan hiányzások, szökések
8
1,3
Sok pluszmunkával jár az osztályfőnökség
7
1,1
Tanárok nem törődnek a gyerekekkel
6
0,9
Cigány tanulók beilleszkedése
5
0,8
Nemek aránya
2
0,3

A megkérdezett osztályfőnökök a következőkben várnak segítséget a szülőktől, a közoktatás irányításától, a pedagógiai szolgáltatóktól

15. táblázat

A segítség módja
A válaszadók száma
% n=640
Szülői támogatás, a családokkal szorosabb kapcsolat, SZMK
129
20,2
Segédanyagok
85
13,3
Szakkönyvek, kézikönyvek
83
12,9
Kollégák jelzései
58
9,3
Továbbképzés, tréning
39
6,1
Több idő az osztállyal
21
3,3
Hatékony gyerekvédelem
18
2,8
Szakemberek
17
2,7
Több anyagi, erkölcsi megbecsülés
16
2,5
Hátrányos helyzetű gyerekekkel való foglalkozás
12
1,9
Esetmegbeszélés
11
1,7
Iskolapszichológus
11
1,7
Erkölcsi neveléshez témák
7
1,1
Neveléselméleti segítség
6
0,9
Adminisztráció csökkentése
6
0,9
Külső előadók
5
0,8
Pályázatok
4
0,6
Pályaválasztási tanácsadás
4
0,6
Devianciák kezelésében segítség
3
0,5
Pedagógiai kísérletek eredményeinek közzététele, innovációk, újítások
2
0,3
Megfelelő hely az osztálynak
1
0,1
Technikai háttér (videó, írásvetítő …)
1
0,1

Nem lehet véletlen, hogy a szülőkkel kapcsolatos problémákat legsúlyosabbnak ítélve, ennek a megoldását találják sürgetőnek a legtöbben. A kollégáktól jelzéseket várnak és remélhetően ezt az együttműködés egyik feltételeként szeretnék megkapni. Segédanyagok, továbbképzések, a feltételek javítása, az aktuális információk igénye jelenik meg a remélt segítség módjaként.

Szakmai segítség az osztályfőnököknek

A felsorolt igények egy részének kielégítésére elkészült egy taneszközcsomag az osztályfőnökök számára (kézikönyv, hanganyag, szöveg- és módszergyűjteményt tartalmazó CD-ROM). Eddig a kézikönyv jelent meg (elég nagy a kereslet iránta, és igen jó a szakmai visszhangja is), és számítani lehet a csomag másik két tagjának megjelenésére az OKI Kiadó és a Dinasztia Tankönyvkiadó gondozásában, 2001 áprilisa óta működik az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete, amely közhasznú társadalmi szervezetként vállalkozik a pedagógusokkal való folyamatos kapcsolattartásra, az információk cseréjére, a szükségleteknek megfelelő szolgáltatások nyújtására.
Honlapján ( http://www.osztalyfonok.hu ) a pedagógusok számára hasznos információkat közöl, módszertani ajánlásokat ad, felhívja a figyelmet a közoktatás aktuális kérdéseire. Annak ellenére, hogy látogatottsága elég magas, nagyon nehezen indul be az interaktív rovatok működése.
Az Egyesület a következő év júniusára tervezi az osztályfőnökök negyedik országos konferenciájának megszervezését.

 

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.