2019. augusztus 21., szerda , Sámuel, Hajna

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> A tanulás és tanítás helyzete >> Tanítás és tanulás tanárszemmel

Az informatika tantárgy helyzete a kérdőíves felmérés alapján

2009. június 17.

Kőrösné Mikis Márta

Az informatika tantárgy helyzete a kérdőíves felmérés alapján

Bevezetés

Az Országos Közoktatási Intézet Program- és Tantervfejlesztési Központja 2002 májusában a tantárgyi obszervációs kutatás során, reprezentatív minta alapján választott 152 iskola 5-8. évfolyamán kérdőíves felmérést végzett. A kérdőív a 10-15 éves korosztályt tanító szaktanárokhoz jutott el, és minden tantárgyat érintett. A kérdőív az összes vizsgált tantárgyban megegyező 18 kérdést tartalmazott. Ezt követően speciális kérdéseket tettünk fel az informatika tantárgyra vonatkozóan, hogy annak tárgyi, személyi és egyéb tanítási-alkalmazási feltételeit megtudakoljuk. A kérdőívet minden iskolában az informatikát tanító (egyik) pedagógus töltötte ki, akiről feltételezzük, hogy személyes véleménye tükrözi a tantárgy iskolai megítélését.

Még a kérdőíves felmérést megelőzően készült el a tantárgy helyzetét (történetét, tantervi változásait, nemzetközi oktatási gyakorlatát, problematikáját stb.) feltáró háttéranyag és tanulmány.1 Arra voltunk kíváncsiak, hogy a tanári vélemények mennyire támasztják alá a gyakorlati tapasztalatokon alapuló, az oktatásirányításban és fejlesztésben előzetesen felmerült és vizsgált problémákat. A kérdőíves obszervációs felmérés kiterjesztését a 9-12. évfolyamokra, illetve az alsó tagozatra a jövő tanévben tervezzük.

I. A besorolási kérdések összegzése - tanulságok

Az informatika tantárggyal kapcsolatos kérdőíveket 143 iskola küldte vissza. A kérdésekre adott válaszok több helyen hiányosak, például az iskolatípus megjelölésénél, ezért nőtt a bizonytalansági tényező néhány kérdés megítélésében. Ennek alapján az elemzésre rendelkező adatok zömét (56,4%) osztályos általános iskolából, 0,7%-át hatosztályos gimnáziumból kaptuk, a maradék (42,9%) iskolatípusa bizonytalan. Jó lett volna, ha ezek az adatok teljesek a mintavétel országos szintű elemzésének pontossága érdekében. A beérkezett kérdőívek településtípusonkénti megoszlása alapvetően tükrözi az országos megoszlást, bár 22 esetben itt sem jelölték meg a település típusát.

fővárosi
megyeszékhely
városi
községi
15
19
33
54

A válaszadó pedagógusok aránya: 76 nő, 65 férfi. Ez az arány kiemelkedően jó általában a tanári pályán lévő férfi-nő arányt tekintve, de érdekes tény, hogy néhány évvel ezelőtt az informatika magyarországi "hőskorában" jellemzően férfiak érdeklődtek e terület iránt, míg az utóbbi időben megjelentek a nők is, s az adatok alapján elsősorban az általános iskolákban növekedett meg arányuk. Úgy tűnik, ha ez a tendencia folytatódik, hogy ezen a területen is erősen nőiesedik a pálya.

1. ábra

  A válaszadók végzettségi megoszlása

A tantárgyat tanítók átlagéletkora 39,34 év, 22-től 64 éves korig terjed, az átlagos tanítási gyakorlat 6,2 év. Ez az adat azt is tükrözi, hogy "fiatal tantárgyról" van szó, továbbá, hogy a tantárgy megjelenésekor a szakos ellátottság nem volt megoldott (s még ma sem az). A képzett informatikusokon kívül elsősorban a matematika szakos tanárok vállalkoztak a tárgy tanítására. A 90-es évek elején indult a tanárképző főiskolákon a nappali tagozat mellett nagyobb létszámú tanárképzés esti, illetve levelező formában - másoddiplomát nyújtva a már a pályán lévő pedagógusok számára. Ekkor kapcsolódtak be a képzésbe tanítók, illetve reál, sőt humán szakos pedagógusok is. Nem ritka a szakemberhiány leküzdésére az sem, hogy felsőfokú informatikus végzettségűekkel vagy külsősökkel oldják meg a tanórák ellátását.

A válaszok alapján az egy pedagógus által tanított óraszám 7,15 tanóra. A szórás elég nagy (5,95-ös), 1 és 27 között, tehát széles skálán mozog a heti megtartott informatika órák száma. Természetesen ez a szám függ az osztályok számától, a szakos ellátottság helyzetétől, továbbá attól is, hogy melyik évfolyamokon tanítják az informatikát.

Az alábbi táblázat jól mutatja a tantárgy bevezetésével kapcsolatos óraszámmegoszlást:

1. táblázat

  A tantárgy összóraszáma

Évfolyam
Összóraszám
Ebből mennyi a szabadon tervezhető
(ott, ahol van szabadon tervezhető)
Ebből mennyi a szabadon tervezhető
(minden válaszadó körében)
5.
45,4242
18,625
6,2517
6.
37,5556
12,9153
5,3287
7.
44,2
8,8551
4,2727
8.
44,8696
9,7324
4,8322

Ha megvizsgáljuk az éves óraszámot és az ehhez adódó szabadon tervezhető órakeretből bővíthető lehetőségeket - amelyet nagyobb arányban használtak fel az intézmények a többi tantárgyhoz képest -, érezhető az a törekvés, hogy igény van egy olyan tudásanyag megszerzésére, amelyet a tanulók más területeken is alkalmazhatnak. Persze ehhez az is szükséges, hogy a tanulók ösztönzést kapjanak más szaktárgyi órán is az alkotó munkára, az informatikai felhasználói tudás gyakorlására, karbantartására.

Az 5-6. évfolyamon, ahol az informatikára a szabad órakeretekből és a modulkeretből biztosítottak óraszámot, kevesebben tanítanak, valószínűleg az óraszámok heti megoszlása is alacsonyabb, míg a 7-8. évfolyamon ez a szám magasabb. Ez megegyezik a kerettantervi javasolt óraszámokkal, illetve kiegészül a szabadon tervezhető lehetőségekkel.

Mivel a kerettanterv szerint az informatika mint tantárgy a 7-8. évfolyamokon jelenik meg, valószínűleg ezért itt a legmagasabb a tárgyat tanítók száma.

2. ábra

  Az informatikát tanítók

II. A kerettantervvel kapcsolatos problémák

A kerettanterv átdolgozása

A kerettanterv bevezetése előtt a NAT műveltségi területként szerepeltette az informatikát és a könyvtárhasználatot. A 2000/2001-es tanévtől, a kerettantervek bevezetésekor szükség volt a helyi tantervek átdolgozására, mert a tanterv 6. osztálytól modulként, a 7., 8. és 9. évfolyamokon pedig tantárgyként szerepeltette az informatikát. Mivel olyan területről van szó, amely nagyon dinamikusan fejlődik, eszközökben és módszerekben szinte rohamléptekkel gazdagodik, szükségszerűvé vált a tartalmi megújítás: például a multimédiával, az internettel, az elektronikus kommunikáció lehetőségeivel mindenképpen bővíteni kellett a tananyagot. A válaszadók átlaga alapján (3,12) megállapítható, hogy helyi tantervüket közepes mértékben kellett átdolgozniuk.

A tantárgy megítélése

Más felmérésekből és tapasztalatainkból tudjuk, hogy az informatika tantárgy népszerű. Jelentőségét, életszerűségét bizonyítja az is, hogy igen magas arányban tartják fontosnak a tantárgyat a szülők, a gyerekek és a pedagógusok is.

Gyerekek
4,36
Szülők
4,27
Tantestület
4

Elgondolkodtató viszont a tantestület harmadik helye. Talán érezhető egy kis visszafogottság, hiszen egy újabb területen kell maguknak a tanároknak is helyt állniuk, lépést tartaniuk tanítványaikkal, ami újabb továbbképzést jelent, s alátámasztja az igényt az egész életen át való tanulásra. Tapasztalataink szerint a kezdeti tartózkodás után egyre nagyobb a kedv a tanárok között a számítástechnikai ismeretek tanulása és bővítése terén. Nyilván saját munkájukban is tapasztalják ennek sok előnyét, és - az információs társadalom kihívásainak eleget téve -, egyre többen kapcsolódnak be a kommunikációs vérkeringésbe.

A tananyag megítélése

Fontos kérdésként merült fel, hogy mit tanítson a tanár az informatikaórán. A kérdőíven három lehetőség közül lehetett választani: milyen tantervi témákat bővítenének, szűkítenének, illetve hagynának el tanáraink. (Bár kérdés volt, olyan témát a válaszadók nem jelöltek, amelyet a meglévőket kiegészítve újként bevennének.)

A válaszok a mindennapi gyakorlatot támasztják alá. Elsöprő előnyt élveznek a felhasználói területet erősítő, a napi munkában, életben hasznosítható témák (pl. szövegszerkesztés, internet-használat), s háttérbe szorulnak azok a területek (pl. programozás), amelyek kezdetben, a számítástechnika tanításának "hőskorában" tulajdonképpen a számítástechnika tanulását-tanítását jelentették.

3. ábra

  A tantárgy témaköreinek változtatási szándéka

Elég érdekesen alakultak a témák a szűkítés és az elhagyás tekintetében, a két lehetőség erősen összecseng. Meglepő volt azonban, hogy - bár elenyésző számban, de - vannak, akik az informatika műveltségterület tantervi részét képező könyvtárhasználatot is szűkítenék (8 fő), illetve elhagynák (7 fő)! (A könyvtárhasználat tanulságait lásd külön, az V. részben.)

III. Tankönyvvel, taneszközökkel kapcsolatos problémák, tanulságok

Milyen is a jó tankönyv? Izgalmas a bírálati szempontok megfogalmazása. A kérdőíven fontossági sorrendet kellett meghatározni a jó tankönyv kritériumaként, majd meg kellett vizsgálni, hogyan érvényesülnek ezek a valóságban. Íme az eredmény egy összehasonlító táblázatban!

2. táblázat

  A taneszközválasztás szempontjai

Fontossági sorrend
Szempontok
Mely szempontok érvényesülnek a legkevésbé a jelenleg ismert taneszköznél?
4,8248
Tanulhatóság (gyerekek számára jól érthető)
40
4,7681
Korszerű ismeretek közvetítése
34
4,7591
Szakmai hitelesség
5
4,471
Érdekesség, motiváló erő
27
4,4015
Idő és tananyag megfelelő arányban van
29
4,3333
Jól bevált a tanítás során
17
4,2681
Igazodik az aktuális követelményekhez
16
4,2164
Didaktikai kimunkáltság
18
4,1119
Fejlődés-lélektani szempontok érvényesítése
32
4,0882
Ár
31
3,9275
Képekkel jól illusztrált
14
3,8175
Igényes kivitel
11
3,7111
Tartósság
26
3,292
Tankönyvcsalád része legyen
8

A tankönyvek és taneszközök kiválasztásakor a válaszokban igen erős igény fogalmazódott meg a korszerű tartalmi ismeretekkel rendelkező, érdekes, motiváló erejű, tanulható tankönyv iránt. Az a kívánalom, hogy a tankönyv jól tanulható, idő- és tananyagarányos legyen, valamint igazodjon az aktuális követelményekhez, erőteljesen mutatkozik. Ez az elvárás jogos is, hiszen sok olyan tankönyvvel lehet találkozni, amely enciklopédiaszerűen, a kelleténél részletesebben, az életkori sajátosságokat figyelmen kívül hagyva közvetíti az ismereteket - sokszor eszközfüggő és nem időtálló tananyagot nyújtva.

A tanárok véleménye szerint a jelenlegi tankönyvekre még nem eléggé jellemző a didaktikai kimunkáltság, a korszerű ismereteket nehezen követik, fáziskésésben vannak, hiányoznak az érdekességek, nem motiváló hatásúak. Inkább leíró jellegűek, nehezen tanulhatóak és nem veszik igazán figyelembe az életkori sajátosságokat. Nehezen teljesíthetők segítségükkel időarányosan a szoros tantervi követelmények.

Érdekes megfigyelni, hogy a tankönyvkiadók azon törekvése, miszerint tankönyvcsaládok megjelenésével segítsék felmenő rendszerben a követelmények elsajátíttatását, nem találkozott a tanárok besorolásával, hiszen ez a szempont általuk az utolsó helyre került.

A felmérés adataiból kiderült, hogy a tankönyvek tekintetében még nincs összhang a támasztott igények és a valóság között (lásd például a tanulhatóság megítélését). Mindezek javítására megtörtént az Oktatási Minisztérium új tankönyvbírálati szempontjainak kidolgozása, amelynek célja, hogy minden szempontból megfelelő tankönyvek kerülhessenek fel az ajánlott tankönyvlistára. Az egyéb taneszközök tekintetében egyértelmű volt az, hogy a számítógép, mint legfőbb eszköz folyamatos biztosítására van szükség. Ezen a területen nagyon gyorsan amortizálódnak az eszközök (2-3 év). A folyamatos korszerűsítésnek pénzügyi akadályai vannak.

Jelentős igényként jelentkezik az oktatóprogramok használata, olyan digitális taneszközöké, amelyek az utóbbi időben egyre nagyobb számban jelennek meg a piacon. Nagy segítséget jelentenek az interneten elérhető, a tanítást segítő programok, honlapok is.

Érdekes, hogy a felmérés szerint elég kicsi a projektor iránti igénye, annak ellenére, hogy az intézményeknek mindössze 10%-a rendelkezik vele. Pedig a manapság oly gyakran emlegetett "számítógéppel támogatott tanóra" demonstrációjának nélkülözhetetlen és hatékony eszköze lehetne!

IV. Didaktika, módszertan

Erősen tanár- és eszközfüggő az, hogy milyen módszerekkel történik az ismeretek átadása. A felmérés szerint még mindig döntő szerepe van a tanári magyarázatnak, a frontális osztálymunkának.

3. táblázat

  A módszerek választása

 
Válasz-szám
Minimum
Maximum
Átlaggyakoriság
Szórás
Tanári magyarázat
137
2
5
4,3139
0,7352
Egyéni differenciálás
137
2
5
3,8467
0,8392
Frontális osztálymunka
134
1
5
3,8134
2,9384
Témák önálló feldolgozása
137
1
5
3,5912
1,0114
Pármunka
135
1
5
3,5704
1,2669
Csoportmunka
137
1
5
3,1825
1,2557
Tanári kísérlet
125
1
5
3,176
1,3444
Tanulói kísérlet
121
1
5
2,8595
1,4277
Projektmódszer
120
1
5
2,7917
1,0838
Terepmunka
127
1
5
1,5669
0,9807

A válaszadó pedagógusok a tanári magyarázatot és a frontális tanítást részesítik előnyben (nemcsak az informatikában, hanem a többi tantárgyban is!). Pedig az IKT számtalan lehetőséget kínál az egyéni, a páros vagy a projekt alapú tanulásra. A tanár ismeretközlő szerepe nehezen változik az információs társadalom kapcsán sokat emlegetett tutori, mentori attitűd irányába, bár a szerepváltozás az informatika területén erőteljesebb, mint más tudományterület tanóráin. Jobban teret kellene engedi annak, hogy a tanulók önállóan is képesek legyenek az új információk megszerzésére. Ezek a lehetőségek (a témák önálló feldolgozása, pármunka, teammunka, projektmódszer, tanulói kísérlet) a rangsor végére kerültek a napi gyakorlatban történő alkalmazás során. Ez is bizonyítja azt, hogy mindenképpen szükség lenne a tanárok szakdidaktikai továbbképzésére, mivel viszonylag "fiatal" tantárgyról van szó, kevésbé halmozódott fel a didaktikai, módszertani tudásanyag, fontos lenne a jó megoldások népszerűsítése.

Fontos kiemelni azt a trendet és gyakorlatot, hogy a tanítás során legfontosabb taneszközként a számítógépet, multimédiát és az internetet jelölték meg a tanárok. Arra kérdésre azonban a többség nemmel válaszolt, hogy van-e elegendő számítógépes segédanyag a tanításhoz (73 nem, 64 igen). Ez az adat azt mutatja, hogy a beszerzés elindult, sokat lendített a Sulinet-program CD-ROM csomagja is, valamint az utóbbi években a piacon egyre nagyobb számban megjelenő oktatóprogramok. A beszerzéseket erősen befolyásolja az adott intézmény pénzügyi lehetősége.

A tantárgy tartalomfejlesztési törekvései megjelentek a mindennapi gyakorlatban (pl. a Sulinet-Írisz honlap ajánlásai, az OKI szakmai anyagai, az Informatika-Számítástechnika Tanárok Egyesületének (ISZE) törekvései: szakmai ajánlások, továbbképzések, versenyek szervezésének kidolgozása és támogatása). Sajnos azonban még nem épültek be elég hatékonyan a tanítás-tanulás folyamatába. A témakörök tanításának gyakorlatában elsősorban szakdidaktikai ajánlásokra, fejlesztő eszközökre, szoftverekre lenne szükségük a tanároknak.

Talán a hiányérzeten enyhít az a kereszttantervi kutatási-fejlesztési tevékenység, amely ajánlásokat juttat el az iskolákba a felhasználható digitális anyagok és az interneten elérhető, oktatást segítő honlapok tekintetében. A legújabb fejlesztés az IKT tantervi anyagot "behálózó" alkalmazási lehetőségeinek módszertani gyűjteménye. A "Szakmai ajánlás az informatikai kereszttantervi követelmények teljesítéséhez" című anyag a különböző életkori szakaszok (6-10 év, 10-14 év, 14-18 év) függvényében, a tantárgyi rendszerben évfolyamokra, azon belül tantárgyi témákra lebontva feltünteti az informatika alkalmazásának kapcsolódási pontjait. Ezen a szinten hozzárendeli, megnevezi a szükséges hardver- és szoftverfeltételeket (a kereskedelmi forgalomban kapható CD-ROM-ok, illetve a világhálón található tananyagok ajánlatával, több ezer címmel és linkkel), valamint - az elsajátítandó ismeretek és fejlesztendő képességek ismeretében - javaslatot ad a feldolgozás pedagógiai módszerére és a tanulói tevékenységformákra is. Ez a nemzetközi tekintetben is új, egyedülálló anyag igazi teammunka eredményeként született: 60 pedagógus bevonásával, akik nem csak az informatika, hanem saját szaktárgyuk megújítása, tanítási módszereinek felfrissítése mellett is elkötelezettek. (A szakanyag az interneten megtalálható, az érdeklődő pedagógusok térítésmentesen letölthetik az ISZE honlapjáról: http://www.isze.hu ).

V. A könyvtárhasználat tanulságai

Több kérdéskörben is felmerül a könyvtárhasználat helye és szerepe. A visszajelzések szerint eléggé vegyes a helyzet. Van, ahol leválasztották a számítástechnika mellől, és külön modulban oktatják. Van, ahol beépítették a kerettanterv szerint javasolt informatika tantárgyba, de nem tisztázták igazán, hogy kinek a feladata az ismeretek átadása, az informatikatanáré, vagy a könyvtár szakos kollégáé (ha van). Több helyütt az osztályfőnök feladatköréhez csatolták. Az ismeretek mindenképpen a képzett szakember létét és közreműködését igénylik, azonban az óraszervezési technikák még nem eléggé kiforrottak.

A tanterv más tantárgyak tanításakor is megköveteli a könyvtár használatát, a könyvtári információszerzés gyakorlatát. Ennek technikáit valamilyen keretek között el kell sajátítaniuk a tanulóknak. Ennek alapját a "könyvtárhasználat" tantervi részműveltségi terület adja, nélkülözhetetlen színhelye pedig az iskolai könyvtár. A teljes összhang a személyi, tárgyi és módszertani kérdésekben még nem alakult ki ezen a területen. A felmérésből az is kiderül, hogy az informatikaórán a könyvtár használatának gyakorisága elég csekély mértékű, a tantárgyak rangsorában a vége felé kullog. Erre a tényre jó lenne odafigyelni és változtatni rajta.

E felméréssel párhuzamosan az OKI PTK Az iskolai könyvtár, mint információs forrásközpont címmel kutatást végzett 1200, reprezentatív minta alapján választott általános és középiskolában. Bár vannak biztató jelek és már ma is európai színvonalon működő iskolai könyvtáraink, amelyek példái másutt is adaptálhatóak lennének, könyvtáraink jelentős része (kb. 65%-uk) még az alapvető szolgáltatásokat sem tudja biztosítani, azaz jogi vagy szakmai értelemben alkalmatlan feladatkörének maradéktalan ellátására (pl. nincs főállású könyvtárostanár, minimális a nyitva tartás, elavult az állomány, nincs egyetlen számítógép sem stb.). A működési feltételek javítása, a könyvtár elektronizációja, a képzés és továbbképzés erősítése az információs társadalom "kapujában" elodázhatatlan feladat, amelynek megoldásához a kutatás során stratégiai javaslat is született.2

A válaszadó iskolák 89%-ában az iskola épületében található a könyvtár. (Az említett, nagyobb mintás felmérésben ez az arány csupán 76%, valamint egyáltalán nem rendelkezik könyvtári lehetőséggel az iskolák 6%-a.) Mivel az információs társadalomban az információkhoz való gyors, megbízható hozzáférés, a forráskutatás és -felhasználás döntő jelentőségű, ezért a könyvtárhasználat szerepét feltétlenül erősíteni kell. Keresztelemzéssel megvizsgáltuk, hogy a többi tantárgyban milyen gyakori a könyvtárhasználat. Az ötfokú osztályozás eredményei a következők:

4. táblázat

  A könyvtár használata az egyes tantárgyak tanításában

 
Tantárgy
Átlag
1.
Magyar
3,9084
2.
Történelem
3,8047
3.
Rajz
3,4574
4.
Földrajz
3,3808
5.
Természetismeret
3,3569
6.
Biológia
3,224
7.
Ének-zene
2,8979
8.
Idegen nyelv
2,8339
9.
Technika-életvezetés
2,7491
10.
Kémia
2,6838
11.
Fizika
2,562
12.
Informatika
2,4918
13.
Matematika
2,372
14.
Testnevelés
2,0051

A gyenge értékelésnek, a könyvtárhasználat mellőzésének személyi és tárgyi hiányai éppúgy vannak, mint a megfelelő tanítási módszertan elavultsága (lásd a didaktikai részt). A fejlesztést - a helyzetkép és stratégiai javaslat alapján - minél előbb meg kell kezdeni. Nem jelent vigaszt, hogy a többi tantárgyi felhasználásban nemcsak a könyvtárhasználat "mostohagyerek", hanem a számítástechnika is. A tanárok ugyanis jelenleg 2,05-ös átlaggal értékelték az informatikai elemek használatának beépülését más tárgyakba.

VI. Továbbképzések

Az eddigi kérdések elemzésekor előtérbe került a módszertani kultúra, a tanítási tapasztalatok hiánya, a gyors technikai fejlődés, amelyet a tanároknak naprakészen kellene követni, hogy lépést tarthassanak diákjaikkal. Így érthető, hogy a tanárok ismereteiket a következő területeken szeretnék bővíteni: tanításmódszertan, újdonságok, hálózatok, hardverismeret, internet, LINUX, szoftverek alkalmazása. A hálózati ismeretek területe az utóbbi időben került az érdeklődés központjába. A képzési formák értékelése közül a tapasztalatszerzés legadekvátabb formája vezet, vagyis a bemutatóóra látogatása. Negatív tapasztalat viszont az, hogy viszonylag kevés ilyet szerveznek az iskolák. Nagy szükség lenne pedig rendszeresen olyan bemutatók szervezésére, ahol a résztvevők "élőben" látják kollégáik újításait, módszertani ötleteit, eredményeit.

Az igényelt továbbképzési formák közül a második helyen szerepel az előadássorozat, elsősorban a legújabb fejlesztésekről. Ezt követi - a pedagógusképzés támogatási rendszerrel összhangban - az akkreditált továbbképzés. (Örömünkre szolgál, hogy az ISZE szervezésében az elmúlt öt évben már több mint 36 ezer pedagógus vett részt valamilyen informatikai továbbképzésen.) Népszerű továbbá a tanárok körében a tanfolyam, a tanácsadás (ha van ilyen!), a posztgraduális képzés és átképzés. Egyes településeken az átképzés kényszerítő körülmény lehet a gyermeklétszám és álláshely csökkenése miatt.

VII. A tantárgyak összehangoltsága

A tanárok megítélése szerint a diákok az informatikaórán szerzett tudást más tantárgyak tanulása során is alkalmazni tudják (3,66). A jelenlegi helyzetben ez az értékelés jónak mondható, különösen akkor, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a számítógépek az iskolákban elsősorban az informatika tanítására használatosak. Ma még nehezen megoldható, körülményes a többi szaktárgyi órán az IKT-alkalmazása. A tanórákra való készülés során elsősorban otthon használják a számítógépet a tanulók (már akinek van!), illetve néhány intézményben biztosított a géphasználat a tanítás után, szabad géptermi időben.

Jogos az a felvetés, hogy az informatikai tananyag gyakorlati részében jobban össze kellene hangolni a tantárgyak igényeit, lehetőségeit, illetve más tantárgyak tanulás során több olyan feladatot kellene adni a diákoknak, ahol alkalmazni tudják informatikai ismereteiket. A kérdőív válaszai alapján más tantárgyak tanmenetébe csekély mértékben (2,05) épültek be az informatikát igénylő elemek. Az összehangolás érdekben ezen mindenképpen javítani kellene. A más tantárgyak során megszerzett ismeretekre való építés az informatika tanítása során alátámasztja a felhasználói szemlélet erősödését. A válaszok szerint leginkább a matematikai ismeretekre építhet az informatika. Az algoritmikus gondolkodást, logikát erősíti a matematika és a fizika, de erőteljesen megjelent a magyar, a technika, a rajz, az idegen nyelv és a történelem is, mint hatást gyakorló, kapcsolódó tantárgy. Itt jelentős összefüggést tapasztalhatunk a felhasználóbarát grafikai felületek használata, a multimédia és az elektronikus kommunikáció területeinek erősödésével.

VIII. Az alkalmazható tudás kérdése és a tanulók fejlesztendő képességei

Napjainkban egyre fontosabb az élethosszig való tanulás gyakorlata. Érdekes felvetés volt az, hogy milyen képességekkel rendelkezzenek a diákok az iskola befejezését követően, és valóban rendelkeznek-e ezekkel a megfelelő mértékben. A fontossági sorrend tanári osztályozását az alábbi táblázatban láthatjuk:

5. táblázat

  Az elsajátítandó képességek fontossága (átlag)

Jellemző a felkészültségükre
Képességek
Fontos, hogy rendelkezzenek vele
3,6739
I.
Szóbeli, írásbeli, rajzos utasítások adása és megértése
4,6324
III.
3,2774
II.
Szilárd alapismeretek, magabiztos írni-olvasni tudás
4,9708
I.
3,1971
III.
Önművelés, a saját teljesítmény fejlesztése
4,5693
VI.
3,0145
IV.
Talpraesettség, gyors döntési képesség
4,5839
IV.
2,9485
V.
Problémamegoldó képesség
4,5809
V.
2,9338
VI.
Számítógép használatának ismerete
4,2331
VIII.
2,8824
VII.
Együttműködési képesség és hajlandóság
4,7353
II.
2,5
VIII.
Gyakorlati számítások önálló végzése
4,4925
VII.

A sorrendben összhangot mutat a talpraesettség, a gyors döntési képesség, illetve a problémamegoldó képesség. Ezek a képességek azon a fokon állnak, amelyet a tanárok fontosnak tartanak, azaz itt valószínűleg sikeres nevelési területről van szó.

Érdemes megfigyelni azt, hogy a tanárok szerinti fontossági igény alacsonyabb az önművelés, a saját teljesítmény fejlesztése területén, mint amekkora valójában a diákoknál mutatkozik. Nyilván ennek hátterében az a jelenség található, hogy a tanulók az otthoni környezetben korszerűbb technikai feltételek között, több információhoz jutnak, mint azt az iskolai keretek között tehetik. Több időt töltenek a gép, az internet előtt, s belső késztetés hajtja őket az újabb és újabb felfedezések felé. Az más kérdés, hogy sokan közülük irányítottság, szelekció nélkül teszik ezt, és ennek nem mindig van pozitív hatása. Mindezt alátámasztja az is, hogy a számítógép használatának ismerete a valóságban előkelőbb helyen van, mint a tanári elvárás.

A tanárok a második helyre sorolták az együttműködési képességet és hajlandóságot, ennek hiánya valószínűleg szorosan összefügg a tanulók közti tudásszint-különbséggel, és az azt nem megfelelően kezelő didaktikai és módszertani megoldásokkal (pl. differenciált foglalkozás hiánya). Ezen az egy területen van a legnagyobb ellentét a fontosságot és a jellemző felkészültséget összevetve, a többi szempont közel azonos, vagy kis eltérést mutat. Problémát jelent azonban, hogy az összes területen a képességek jelenleg meglévő fejlettségi foka mélyen alatta marad a tanárok által fontosnak tartott szintnél.

IX. A tantárgy problémái a pedagógusok szerint

Ahhoz képest, hogy milyen elvárások vannak a tartalmat illetően a tantárggyal szemben, sajnos eléggé elkeserítő a kép - a követelmények elsajátíttatása közben felmerülő problémák felsorolása alapján. Kiemelkedő probléma a rossz állapotú, kevés gép, a kevés idő, a programok hiánya, elavultsága, az internet-hozzáférés korlátozottsága.

6. táblázat

  Hiányosságok a tárgy oktatásában

Probléma
Válaszszám
Rossz állapotú, kevés gép
54
Kevés idő
34
Programok hiánya, elavultsága
21
Internet hiánya
17
Túl gyors fejlődés, nem egységes tananyag
11
Nincs otthoni gyakorlásra lehetőség
11
Gyerekek hozzáállása, készségei
11
Pénzhiány
11
Drága programok
5

A válaszokból kitűnik, hogy az iskoláknak nehéz követniük a gyors fejlődést. Elsősorban a pénzhiány miatt nem tudják beszerezni a civil életben folyamatosan cserélődő programokat. Ugyanakkor megjelent a válaszok között az is, hogy otthon nincs mindenkinek gyakorlási lehetősége (esélyegyenlőség!) így a gyerekek hozzáállása, készségei is erősen eltérőek, problematikusak.

X. A tantárgy specifikus problémái

Személyi feltételek

4. ábra

  Az informatikát tanító tanárok végzettségét az alábbi diagram szemlélteti.

Az általános iskolák felső tagozatán zömében főiskolai diplomával rendelkező, informatika/számítástechnika szakot végzettek oktatják a tantárgyat, de létszámukat meghaladja a nem informatika szakot végzett pedagógusok száma. Ez abból a kényszerhelyzetből adódik, hogy az új műveltségterület tanításához még mindig nincs elég szaktanár, és ilyen esetekben az iskola "az informatikához értő", más szakos tanáraival oldja meg a tantárgy tanítását. Ennek ellenére az intézmények 61,5%-a tartja megfelelőnek a szakos ellátottságot. A fentiek is bizonyítják, hogy valóban nagy szükség van a tovább- és átképzésekre, a szakirányú végzettség megszerzésének támogatására. Az informatika területén tehát helye van a továbbképzési támogatás pénzösszegeinek, s ha még hozzávesszük a más szakos tanárok igényeit is a számítógépes ismereteik bővítését illetően, akkor van mit támogatni.

Az elmúlt hat évben igen alacsony volt (átlagosan 0,5 alkalom) a pályát elhagyó informatika tanárok száma. Ez pozitív tendencia, figyelembe véve azt, hogy az ipari-vállalkozói szféra sokkal jobban megfizeti az ilyen irányú tudást és felkészültséget.

Jó aránynak tekinthető a tantestületben azon pedagógusok száma, akik az informatikai eszközöket alapfokon oktatási célra képesek használni (38,14%). Ez az utóbbi évek intenzív pedagógus továbbképzéseinek eredménye.

Igen fontos a rendszergazda személye, hiszen a technika működőképességéről, karbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Különösen akkor, amikor a szándék megvan az iskolai gépállomány bővítésére (a tervek szerint kiszélesítik a Sulinet-programot minden iskolára), megnőtt a helyi hálózatok kiépítettsége, szélesedik az internetre kapcsolódás lehetősége. Így ez a kérdés nem elhanyagolható.

5. ábra

Sajnos az iskolák döntő többségében nincs főállásban alkalmazott rendszergazda, csupán 4%-ukban van! Külső megbízottat 13%-ban alkalmaznak, - ez félmegoldásnak tekinthető, hiszen a működtetés alatt szükségessé válik a folyamatos felügyelet. Jellemzően a számítástechnika tanár a tanítás mellett látja el ezt a feladatot (26%). Van, ahol csekély óradíjért vagy órakedvezményért, de sajnos inkább jellemző az, hogy egyszerűen az ő feladatának tekintik a rendszer működtetését. S a tanár rá van kényszerítve e szerep vállalására, mert ha nem, akkor nem tudja ellátni a saját munkáját.

Elszomorító tény, hogy az iskolák 46%-ban egyáltalán nincs rendszergazda, pedig a számítástechnikai infrastruktúra működtetése szakirányú képesítéssel rendelkező szakembert kíván. Ez a probléma sürgős megoldást igényel.

Az intézmények 29%-ban foglalkoztatnak oktatásinformatikust. Ez az arány önmagában jónak mondható, ha az lenne a szerepük, hogy az IKT-vel, illetve elektronikus eszközökkel támogatott oktatást erősítsék, fejlesszék. A személyi feltételeket, az informatikát tanítók végzettségét tudakoló kérdéssel összevetve viszont kiderül, hogy az oktatásinformatikusok szerepe (sokszor a szakos ellátottság hiányában) magának az informatika tantárgynak a tanítása, azaz szaktanári feladatokat látnak el.

Tárgyi feltételek

Az oktatási célra használt számítógépek aránya: 21,7 tanuló/számítógép. Ez a mutató javult az elmúlt években, mivel korábban 30 tanuló/gép volt az arány (lásd a SITES 1999-es felmérését3). A javuló tendencia azonban nem tudja megteremteni a nagy létszámú tanulócsoportokon belül az esélyegyenlőséget az otthoni számítógéppel nem rendelkezők számára. Ezt a problémát mélyíti az is, hogy csak az iskolák 48%-ban megoldott tanári felügyelettel a számítógép használata a tanórán kívül.

Gondot jelent az is, hogy a gépek átlagéletkora kb. 5 év. Sok a meghibásodás, az állásidő, körülményes és költséges a javítás, a hardverproblémákat is kezelni tudó helyi szakember vagy rendszergazda hiánya pedig felerősíti a technikai bajokat. Az utóbbi időben növekedett a perifériák száma és javult a minőségük. Az intézmények 70%-a rendelkezik jó minőségű nyomtatóval, 53%-a szkennerrel, 27%-a CD-íróval, 10% kivetítővel. Ez is alátámasztja azt a tendenciát, hogy a sokrétűen (több tantárgy tekintetében) használható eszközök beszerzése és használata megindult, erősítve az alkalmazói szemléletet.

A hálózat meglétével kapcsolatban is elmozdulás tapasztalható. Az egy-egy tanteremben kiépített hálózat 45%-os, a teljes iskolai hálózat pedig 27%-os arányt mutat. Működésük erősen rendszergazdafüggő, s ahol ez nincs, ott sok nehézséggel küszködnek a tanárok. Az internetcsatlakozás oktatási célra 57%-os, ami további teendőket igényel az EU csatlakozásra tekintettel. Ahol van internet, ott a szolgáltatás minőségén és gyorsaságán kellene javítani, mert például tanítási időben sokszor reménytelen a világhálóval kapcsolatot teremteni a vonalak telítettsége miatt.

Csupán az iskolák 22%-a rendelkezik honlappal, ami igen alacsony mutató. Pedig a honlap "ablak a világra", az információs társadalom küszöbén az iskola számára kiemelkedő lehetőségeket teremthet a kapcsolattartásra, a nyitottságra, az iskolai élet integrálására a társadalomhoz. Ugyanakkor tekintetbe kell venni, hogy a honlapszerkesztés a számítástechnikának is fiatal ágazata, sőt, az iskolában is "új műfajként" jelenik meg. Azaz speciális tudást és időt igénylő feladat, amelyre jelenleg még a tanárok többsége nem készült fel. Ha külső céggel készíttetnék, igen költséges lenne. A honlap frissítése, karbantartása is folyamatos feladat, amelyben a diákok is aktívan részt vehetnek (sok jó példa van már erre!), de az is elvárható, hogy a tanárok felkészültsége ezen a téren elérje a szükséges minimális felhasználói szintet.

Az 5-8. évfolyamon tanító tanárok 40%-ának van e-mail címe, ami önmagában dicséretes. Kérdéses azonban ennek használata, gyakorisága és pedagógiai tartalma. A tanulók 24%-os e-mailezési aránya alacsony ahhoz képest, hogy tantervi követelmény a hálózati kommunikáció.

Sajnos csak az intézmények 35%-a rendelkezik megfelelő vírusvédelemmel. Itt rögtön felvetődik a jogtiszta szoftverek problémája is, de ha az internet-kapcsolat 57%-os, akkor a vírusvédelmet is meg lehetne és kellene oldani (pl. ingyenes vírusvédőkkel). Ugyanakkor az oktatási intézmények számára már ma is vannak (elérhető áron) megfelelő védelmet biztosító megoldások. Ebben a kérdésben az informatikatanárok és rendszergazdák felelőssége érhető tetten.

Az iskolában az alapvető taneszközök sorába kell tartozniuk a jogtiszta operációs rendszereknek és azoknak a programoknak, amelyek segítségével a tanulók elsajátítják az előírt tananyagot. Ha a válaszolók 87%-a (!) igényelne ilyen szoftvereket, akkor ez azt jelenti, hogy e téren problémák vannak, vagyis iskoláink zöme nem rendelkezik a korszerű szoftverek jogtiszta változatával. Ennek indokaként mindig azt halljuk, hogy a drága hardverbeszerzés után a szoftverekre "nem marad pénz". Pedig az oktatási ágazatban tudomásul kellene venni és támogatni kellene ezt a fajta eszközigényt is. Nem lehet belekényszeríteni az intézményeket a piaci viszonyokba. Az intézményeknek is törekedniük kell a jogtisztaságra, (ezt egyébként az iskolai etikai nevelés is megkövetelné!), s remélhetőleg ezt meg is teszik, de mint sok helyen, itt is anyagi akadályokba ütköznek. Nehéz egyszerre a több éves lemaradást behozni és az újabb igényeket is kielégíteni.

A tanórán kívül az intézmények 65%-ában folyik speciális számítástechnikai oktatás (szakkörök, tanfolyamok, ECDL-felkészítés, tanártovábbképzés stb.). Remélhetőleg ez az igények növekedésével tovább javul és szélesedik. De hogy megvalósuljon, a tárgyi és személyi feltéteket fokozottan erősíteni kell.

Végezetül a tanároknak lehetőségük volt arra is, hogy nyílt válaszokkal egyéb észrevételeiket közöljék, és javaslatokat adjanak az informatika tantárgy és az alkalmazások helyzetének javítására. Lássuk az ötleteket, mire lenne tehát szükség a gyakorló tanárok véleménye szerint?

  • több, és korszerűbb gépre,
  • működőképesebb Internet kapcsolatra,
  • több pénzre, esetleg pályázat útján,
  • hálózatépítésre,
  • szakemberképzésre,
  • tanfolyamokra,
  • magasabb informatika óraszámra,
  • rendszergazda hálózatra,
  • jogtiszta szoftverekre.

XI. Összegzés

A tanárok által javasolt igények fenti listája nem meglepő. A kérdőívek elemzéséből is kiderült, hogy ezek a sarkalatos pontok. A tartalmi kérdések javítására a tanári szándék megmutatkozik, de a továbblépés kizárólag a személyi és tárgyi feltételek fejlesztésével oldható meg (szakképzett tanárok, rendszergazda biztosítása, jobb és korszerűbb géppark, jogtiszta szoftverek, használható tankönyvek, képzés és továbbképzés). A kérdőív feldolgozott adatait összevetve az obszervációs tanulmánnyal megállapítható, hogy a legtöbb helyen alátámasztják a helyzetelemzést és a meghatározott fejlesztési feladatokat. A gyakorlati statisztikai adatok felhívják a figyelmet egy-egy terület problémáinak sürgős megoldására, illetve segítenek a tennivalók megfogalmazásában és a fejlesztési arányok kialakításában. Csak átfogó és mielőbbi fejlesztéssel juthatunk el oda, hogy iskoláink - az IKT felhasználása tekintetében - európai színvonalon működhessenek és az információs társadalom feladataira, igényeire felkészültek lehessenek!

 

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.