2019. június 25., kedd , Vilmos

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> A tanulás és tanítás helyzete >> Tanítás és tanulás tanárszemmel

A fizika tantárgy helyzete az általános iskolában egy felmérés tükrében

2009. június 17.

Radnóti Katalin

A fizika tantárgy helyzete az általános iskolában egy felmérés tükrében

I. Besorolási kérdések összegzése. A minta

A tantárgyi obszervációs munkálatok folytatásaként 2002 májusában az ország különböző tájairól kérdőíves adatgyűjtést végeztünk 152 iskola bevonásával. A felmérésben a felső tagozaton az 5., 6., 7. és a 8. évfolyamokon folyó fizikaoktatás helyzetére voltunk kíváncsiak. A középiskolai korosztályokat tanítók megkérdezésére később kerül sor.

A visszaérkezett kérdőívek feldolgozása táblázatkezelő program felhasználásával történt, amelynek jelentős részét Varga Attila, az OKI munkatársa végezte. A diagrammok elkészítése dr. Király Béla munkája.

A felmérésben részt vett 152 iskola közül 90 volt "normál" általános iskola, kettő hatosztályos gimnázium. A fennmaradó 60 intézmény sajnos nem adott ilyen jellegű felvilágosítást. Ez roppant sajnálatos tény, hiszen hasznos lett volna összehasonlítani az általános iskolai és a hat-, illetve nyolc évfolyamos gimnáziumok esetében folyó képzés esetleges eltérő jellegét.

A visszaérkezett kérdőíveket elemezve nem tudunk összehasonlítást tenni a fővárosi és vidéki, illetve a városi és a községekben folyó munka esetében sem, mivel 34 iskolában nem válaszoltak az iskola települési helyzetét firtató kérdésünkre, amely több, mint a válaszolók egyötöd része.

A válaszolók közül 93 nő és 56 férfi, erre a kérdésre csak hárman nem válaszoltak. Így néhány esetben megvizsgáljuk, van-e eltérés a férfi, illetve a női tanárok véleménye között. Tájékozódtunk a kollégák életkorát illetően is. Az átlagéletkor 44,5 év, a legfiatalabb válaszadó 23, a legidősebb pedig 67 éves volt. A válaszolók közül mindössze 13 fő volt 30 év alatti, 38-an 30 és 40 év között, 58-an 40 és 50 év között, 38-an 50 és 60 év között és 3 fő 60 év felett. Átlagosan 18 éve tanítanak, de természetesen ebben nagy a szórás: 10 év. Ezen adatok lehetővé tesznek különböző keresztelemzéseket abban a tekintetben, hogy milyen módszereket preferálnak esetleg jobban az idősebb, régebben tanító, illetve a fiatalabb kollégák.

Az egy héten ellátott fizikaórák száma 6,5 óra/hét, de nagy szórással (4 óra). Van, aki csak heti 2 órában, feltehetőleg egy, a saját osztályában tanít fizikát, míg szép számmal akadnak olyan kollégák is, akik 12 órát tartanak hetenként. Ezekben az iskolákban valószínűsíthetően a megkérdezett kolléga az egyetlen fizikatanár.

A válaszadók iskolai végzettsége szerinti megoszlást mutatja az 1. ábra.

  1. ábra

II. A kerettantervvel kapcsolatos problémák

A megkérdezettek mind a három évfolyamon tanítanak fizikát (6., 7., 8.). Ketten tanítanak az 5. évfolyamon, valószínűleg a kerettanterv hatására, amely szerint néhány témakör ott kerül feldolgozásra.

Jelölje be az ötfokú skálán, hogy mennyire kellett átdolgoznia korábban készített helyi tantárgyi tantervét a kerettantervhez igazításkor (1=egyáltalán nem, 5=teljesen).

A kérdésben arra vártunk, hogy a kollégáknak mennyire kellett átdolgozniuk a NAT szellemében elkészített helyi tanterveiket, amelyet egy ötfokozatú skálán kellett bejelölni. A legtöbb tanár szerint közepes, illetve annál kicsit több munkát igényelt tőlük ez a feladat. A válaszok átlaga: 3,48±1,23. Ez több, mint a teljes megkérdezettek alapján számított érték, ahol ez 3,03±1,03.

A kerettanterv alapján készített helyi tantervben mennyi a tantárgyának összóraszáma és ebből mennyi jut a szabadon tervezhető időkeretre?

Abban a két iskolában, ahol az 5. évfolyamon is tanítanak fizikát, a 20 fizikaórából 16 óra fordítható szabadon arra, amire a kolléga fontosnak tartja. A 6. évfolyamra jutó 56 órából már csak átlagosan 13 óra lehet szabadon tervezhető, a 7. évfolyam átlag 60 órájából már csak 10, a 8. évfolyam átlag 59 órájából csak közel 9,5 óra tervezhető szabadon.

Jelölje be az ötfokú skálán, hogy az Ön iskolájában hogyan ítélik meg tantárgyát a szülők, gyerekek és a tantestület? (1=nem tartják fontosnak, 5=nagyon fontosnak tartják.)

A kapott adatok szerint általánosságban közepes mértékben tartják fontosnak a fizikát a szülők, a gyerekek és a tantestület.

  1. táblázat
A fizika tantárgy fontossága

Személyek
Átlag
Szülők
3,28
Gyerekek
3,23
Tantestület
3,47

  Az összes tantárgy átlaga

Személyek
Átlag
Szülők
3,53
Gyerekek
3,6
Tantestület
3,74

A fizika fontosságának átlaga mindhárom esetben alacsonyabb, mint az összes tantárgy átlaga.

A következőkben azt kértük a tanárkollégáktól, hogy jelöljenek meg három olyan témakört, amelyet szívesen bővítenének; majd olyanokat, amelyeket szűkítenének, és végül melyeket hagynák el az általános iskolai tananyagból.

A bővítéssel kapcsolatban a legtöbb tanárnak volt véleménye. Összesen 26 különböző témakört jelöltek meg. A legnagyobb százalékban megjelölt témaköröket mutatja a 2. ábra.

  2. ábra

Az egyéb kategóriában néhány kolléga véleménye alapján szerepeltek olyan témakörök, mint a környezetvédelem, anyagszerkezet, számítások, az írás, olvasás alapkészsége, szabad fantáziagyakorlatok, atomfizika, csillagászat és gépek.

Arra a kérdésünkre, hogy mely témaköröket szűkítenék, csak 46-an válaszoltak. Az összes megkérdezett 10%-a szűkítené az elektromosságtan témakörét, míg 6%-uk a dinamikáét. Egy-két kolléga szűkítené a következő témaköröket: számítások, hőtan, fénytan.

Arra a kérdésre, hogy mit hagynának el, mindössze 31 tanár válaszolt. Egy-két fő jelölte meg a következőket: dinamikai tömegmérés, anyagmennyiség, generátor, lendület, energia, transzformátor, szerkezeti rajzok, nyomás, merev test mozgása, inerciarendszer.

A következő kérdésünk arra vonatkozott, hogy milyen témaköröket vennének be szívesen a kerettantervbe. Erre mindössze 35 fő válaszolt. Öten jelölték meg a környezetvédelmet és öten a gyakorlati vonatkozásokat. Egy-kettőjük véleménye szerint szükséges lenne beszélni arról, hogy miért kell fizikát tanulni, szívesen látna fizikatörténetet, atomfizikai, csillagászati és űrkutatási témákat.

III. Tankönyvvekkel-taneszközökkel kapcsolatos problémák

Következő kérdéseink a taneszközök kiválasztásának szempontjait elemzik.

Jelölje be az ötfokú skálán, hogy a tankönyvek és taneszközök kiválasztásakor az alábbi szempontokat mennyire tartja fontosnak! (1= nem fontos, 5=nagyon fontos.)

  2. táblázat
A taneszközök választásának szempontjai

Szempontok
Átlag
Szórás
Szakmai hitelesség
4,81
0,41
Tanulhatóság (gyerekek számára jól érthető)
4,8
0,43
Érdekesség, motiváló erő
4,63
0,55
Korszerű ismeretek közvetítése
4,54
0,66
Idő és tananyag megfelelő arányban van
4,45
0,68
Didaktikai kimunkáltság
4,34
0,73
Jól bevált a tanítás során
4,32
0,77
Igazodik az aktuális követelményekhez
4,26
0,78
Fejlődés-lélektani szempontok érvényesítése
4,18
0,8
Képekkel jól illusztrált
4,09
0,73
Ár
3,9
0,95
Igényes kivitel
3,89
0,78
Tartósság
3,79
0,83
Tankönyvcsalád része legyen
3,66
1,13

  3. ábra

A következő kérdés arra vonatkozott, hogy a felsoroltak közül a taneszközök mely szempontokat érvényesítik a legkevésbé. Több szempontot is meg lehetett jelölni, így az összeg nem 100%.

  3. táblázat

Szempontok
Válaszok %-ban
Érdekesség, motiváló erő
37
Tanulhatóság (gyerekek számára jól érthető)
28
Tartósság
24
Fejlődés-lélektani szempontok érvényesítése
22
Ár
22
Idő és tananyag megfelelő arányban van
18
Korszerű ismeretek közvetítése
16
Képekkel jól illusztrált
16
Igazodik az aktuális követelményekhez
10
Didaktikai kimunkáltság
9
Igényes kivitel
9
Jól bevált a tanítás során
8
Szakmai hitelesség
4
Tankönyvcsalád része legyen
4

  4. ábra

A válaszok alapján látható, hogy több olyan szempont nem érvényesül, amelyet a kollégák fontosnak tartanak a taneszközválasztás során. Ilyen például a taneszközök érdekessége és tanulhatósága, de erre sajnos csak kevéssé vannak figyelemmel azok előállítói.

A következő kérdés a taneszközválaszték mértékéről érdeklődött. Ezt megfelelőnek, sőt kissé bőségesnek találják a kollégák. Ezt követően arról érdeklődtünk, hogy milyen taneszközök fejlesztését tartanák fontosnak, amelyre több választ is adhattak. 123-an válaszoltak.

  4. táblázat
Mely taneszközök fejlesztését tartja fontosnak?

Taneszköz
Válaszok %-ban
Kísérleti eszközök
35
Tablók, fóliák, applikációk
12
Számítógép
7
Video
7
Tankönyv
5
Munkafüzet
5
Nem válaszolt
29

  5. ábra

A kísérleti eszközök fejlesztését tartja a legfontosabbnak a megkérdezettek 35%-a, erre az előzetes tanulmányban is utaltam, mint jellegzetes tanári véleményre. Ennél jóval kevesebben gondolnak egyéb szemléltetési lehetőségekre, például a különböző tablókra, fóliákra, videoanyagokra, és sajnos, ebbe a sorba tartozik a számítógép is. Ez utóbbi különösen fájdalmas, ha arra gondolunk, hogy a számítógép az elkövetkezendő években minden bizonnyal az eddiginél is fontosabb lesz a mindennapokban. Erre a problémára még többször visszatérünk.

A kísérleti eszközök vonatkozásában a felmérés eredményeit látva azt lehetne gondolni, hogy alig lehet valami, amivel a tanárok kísérletezni tudnának. Pedig ez nem így van. A rendszerváltás óta is sok olyan cég található hazánkban, amelyek készítenek és árulnak kísérleti eszközöket, nem csak a drága külföldi cégek találhatók meg a piacon. A tanári ankétokon évtizedek óta rendeznek ilyen tárgyű kiállításokat és kísérleti bemutató műhelyfoglalkozásokat is. Ebben a vonatkozásban több dologra gondolhatunk. Az egyik az lehet, hogy az iskoláknak annyira kevés pénzük van, hogy még az olcsóbb, hazai gyártású eszközöket sem tudják megvenni. De felmerül egy másik probléma is.

A tanárok egy része csak úgy tudja elképzelni a kísérletezést, hogy előre, kifejezetten demonstrációs célra elkészített kísérleti eszközöket használ. Pedig különösen az általános iskolai oktatás során nagy szerepe lehetne az olyan jelenségbemutatásoknak is, ahol hétköznapi eszközökkel állítanak elő hétköznapi jelenségeket, végeznek el egyszerű kísérleteket. Ezek általában sokkal maradandóbbak, mintha azokat kifejezetten arra a célra előállított és egyébként semmi másra nem használható demonstrációs eszközökkel mutatják be. Viszont erre a tanárok zöme nincs felkészülve, a tanárképző intézetekben nem hangsúlyos ez a terület.

Keresztelemzéssel megnéztük, hogy van-e különbség a fiatalabb és az idősebb tanárok véleménye között. A 35 évesnél fiatalabb kollégáknak csak 19%-a szeretné a kísérleti eszközöket fejleszteni. Különbség van a kérdéskört illetően a tanárok neme szerint is. Míg a férfiaknak csak 27%-a kevesli a kísérleti eszközöket, addig a tanárnők 40%-a gondolkodik így.

Tankönyvekből és egyéb nyomtatott taneszközökből viszont jóval kevesebb fejlesztést igényelnek a tanárok. Ez azért is érdekes, mivel az ilyen fejlesztések történnek a legnagyobb mértékben. Ez önmagában nem is lenne baj. A probléma az, hogy az új tankönyvek jelentős része teljesen hagyományos szemléletű, valójában nem igazán jelent szemléletbeli, módszertani megújulást.

IV. Didaktika, módszertan

Adatgyűjtésünk kiterjedt a tanárok által alkalmazott tanulásszervezési módok vizsgálatára is.

A következőkben különböző tanulásszervezési formákat sorolunk fel. Kérjük, jelölje be az ötfokú skálán, hogy melyiket milyen gyakran alkalmazza oktató-nevelőmunkájában! (1=egyáltalán nem 5=nagyon gyakran.)

  5. táblázat
A tanulószerv és módszerei

Módszer
Átlag
Szórás
Tanári magyarázat
4,61
0,57
Tanári kísérlet
4,26
0,76
Frontális osztálymunka
4,08
0,89
Egyéni differenciálás
3,41
0,85
Csoportmunka
3,31
0,85
Tanulói kísérlet
3,22
0,89
Témák önálló feldolgozása
3,02
0,88
Pármunka
2,7
1
Projektmódszer
2,52
1,07
Terepmunka
1,79
0,89

  6. ábra

A legelterjedtebb tanulásszervezési módszer a frontális óravezetés, amint arra az előzetes helyzetfeltáró tanulmány is utalt. Sajnálatosan kevésszer alkalmazzák a differenciálás a különböző lehetőségeit, mint például az egyéni differenciálást, a csoportmunkát. Valószínűleg a kevés csoportmunka sem igazi kollektív tanulási formaként szerepel a tanórákon, hanem csupán a tanulókísérleteket végzik kisebb csoportokban a tanulók. A projektmunka alkalmazásáról feltehetőleg többen nem is hallottak, hiszen erre a kérdésre csak 124-en válaszoltak egyáltalán a 152 megkérdezett közül, míg a többi kérdésre alig egy-két ember nem válaszolt. Keresztelemzéssel megnéztük, hogy a tanári munkaformák vonatkozásában van-e különbség a tanárok életkora, illetve neme szerint, de ilyet nem találtunk.

Az eredmények alapján megállapíthatjuk, hogy az általános iskolai fizikatanárok sajnos nem ismerik igazán és még kevésbé alkalmazzák a korszerű óraszervezési, tananyag-feldolgozási lehetőségeket.

V. A számítógép-könyvtár használat tanulságai

Külön kérdésben vizsgáltuk a tanárok számítógéphasználatát a fizikaórákon.

Kérjük, jelölje be az ötfokú skálán, hogy oktatómunkájában mennyire használja a számítógépet! (1=egyáltalán nem, 5=nagy mértékben.)

  6. táblázat
Információs és kommunikációs technika alkalmazása a fizikaórán

Mit használ
Férfi
Fiatal
Átlag
Összes tanár átlaga
Csak számítógépet
2,1
1,79
2,3
1,91
2,01
Multimédiát is
1,98
1,8
2,15
1,87
1,97
Internetet is
1,64
1,51
1,74
1,56
1,55

Amint az látható a táblázatból, igen alacsonyak az "osztályzatok", a fizikaátlag esetében alacsonyabbak a teljes minta átlagánál. Ennek alapján elmondható, hogy az általános iskolai osztályokban a tanulók szinte csak elvétve találkoznak számítógéppel. Keresztelemzéssel megnéztük, hogy van-e különbség a számítógép használatát illetően a kor, illetve a nemek szerint és úgy találtuk, hogy nincs szignifikáns eltérés.

Vagyis megállapíthatjuk, hogy a közeljövőben oly fontos eszközök használatával a fizikaórákon nem ismerkednek meg a gyerekek. Ez persze annak is felróható, hogy valóban elég szegényes a kínálat a fizikai tárgyú számítógépes programból, multimédiás lehetőségből, amint arra a megkérdezettek 85%-a hivatkozott is. De ennél még elgondolkoztatóbb az, hogy a kollégák nem is "vágynak" ilyen jellegű segítségre, amint az a taneszköz-fejlesztési lehetőségekre adott válaszokból kiderült. Mindössze a tanárok 7%-a tartja szükségesnek, hogy ilyen fejlesztések történjenek! Sőt, a továbbképzési igényeket firtató kérdésekre adott válaszok alapján is látható, hogy csak nagyon kevesen vágynak arra, hogy az informatika elemeit megpróbálják bevinni tanítási gyakorlatukba, valamint az ehhez szükséges ismereteket továbbképzés formájában megszerezzék (6%).

Elgondolkoztató az is, hogy a tanárok kevéssé használják ki az iskolai könyvtár adta lehetőségeket is, amint az a következő kérdésre adott válaszból kiderült.

Kérjük, jelölje be az ötfokú skálán, hogy milyen gyakran használja az iskolai könyvtárat tanórai munkájukhoz? (1=egyáltalán nem, 5=nagyon gyakran.)

A kollégák válasza 2,63±1,05, vagyis még közepes mértékben sem használtatják a gyerekekkel a könyvtárat. Ez a számítógépes kérdéshez hasonlóan alacsonyabb, mint az összes tanár átlaga, amely 3,00. Az alacsony átlag persze nem meglepő, hiszen a különböző témák önálló feldolgozásának módszerét is csak kevéssé alkalmazzák, (3,02±0,88 választ adtak), amint az 5. táblázatban látható.

VI. Továbbképzések

  7. táblázat
Milyen tárgyú továbbképzésen vennének részt szívesen?

Továbbképzési terület
Válaszok %-ban
Kísérletek
11
Tanításmódszertan
11
Korszerű ismeretek
7
Informatika
6
Problémás gyerekek
4
Differenciálás
4
Nem válaszolt
57

  7. ábra

A megkérdezettek kevesebb, mint fele válaszolt a kérdésre. A legtöbben, 11%, a kísérletezést és a szakmódszertant jelölték. Sajnálatosan kevesen gondolnak az új korszerű ismeretekre, az informatika elemeinek használatára való felkészülésre, a különböző problémás gyerekekkel való foglalkozásra és a differenciálásra.

Rákérdeztünk arra is, hogy a tanárok milyen továbbképzési formában vennének szívesen részt.

  8. táblázat
Milyen továbbképzési formában venne részt szívesen?

Képzési forma
Válaszok %-ban
Akkreditált továbbképzés
22
Előadássorozat
23
Posztgraduális képzés
9
Átképzés
2
Bemutató óra látogatása
45
Tanácsadás
17
Tanfolyam
31

  8. ábra

Több választ lehetett megjelölni, ezért több, mint 100% a válaszlehetőségek összege. A válaszokból egyértelműen látszik, hogy a tanárok jelentős része számára az óralátogatás jelenti a legjobb továbbképzési lehetőséget. Ez az arány az összes megkérdezett tanár esetében is ilyen nagy. De sajnos erre van a legkevesebb lehetőség általában. Ezen mindenképpen változtatni kell!

VII. A tantárgyak összehangoltsága

Jelölje be az ötfokú skálán, hogy más tantárgyak tanulása során a diákok mennyire tudják hasznosítani az Ön tantárgyában elsajátított képességeket és ismereteket! (1=egyáltalán nem, 5=nagyon.)

A válaszok alapján megállapítható, hogy a fizikatanárok szerint a többi kolléga csak közepes mértékben tud támaszkodni a gyerekek fizikában megszerzett ismereteire (a válaszok átlaga: 3,35±0,64). A következő kérdésben arról érdeklődtünk, hogy a fizika tanítása során mely tantárgyak ismereteire tudnak legjobban építeni a kollégák.

Mely tantárgyakban tanult ismeretekre és képességekre épít Ön a tantárgya tanításakor?

A kérdésre több választ is lehetett adni.

  9. táblázat
A fizika tanításában felhasználható ismeretek

Tantárgy
Válaszok %-ban
Matematika
90
Kémia
46
Természetismeret
44
Technika
37
Földrajz
32
Biológia
14
Történelem
8
Magyar
7

  9. ábra

VIII. Alkalmazható tudás kérdése: milyen képességekkel rendelkeznek a pedagógusok szerint a gyerekek, s mi lenne szerintük az ideális?

Napjainkban egyre fontosabb az élethosszig tartó tanulás gyakorlata. Az iskolát befejező gyerekek rendelkeznek-e Ön szerint az alábbi képességekkel, illetve Ön mennyire tartja fontosnak ezeket? Kérjük, az iskolai osztályozás módszerét alkalmazva válaszoljon a kérdésre!

  10. táblázat
A válaszok átlagai a jellemzőség alapján sorba rendezve

Jellemző a felkészültségükre
A tanulásra jellemző ismeret
Fontos, hogy rendelkezzenek vele
3,35±1,01
Szóbeli, írásbeli, rajzos utasítások adása és megértése
4,27±0,77
3,10±0,57
Szilárd alapismeretek, magabiztos írni-olvasni tudás
4,97±0,16
3,06±0,78
Önművelés, a saját teljesítmény fejlesztése
4,47±0,63
3,01±0,62
Számítógép használatának ismerete
4,42±0,67
2,88±0,80
Talpraesettség, gyors döntési képesség
4,43±0,64
2,87±0,63
Problémamegoldó képesség
4,48±0,59
2,80±0,70
Együttműködési képesség és hajlandóság
4,74±0,45
2,40±0,65
Gyakorlati számítások önálló végzése
4,53±0,61

  11. táblázat
A válaszok átlagai a fontosság alapján sorba rendezve

Jellemző a felkészültségükre
A tanárok szerint fontosnak tartott képesség
Fontos, hogy rendelkezzenek vele
3,10±0,57
Szilárd alapismeretek, magabiztos írni-olvasni tudás
4,97±0,16
2,80±0,70
Együttműködési képesség és hajlandóság
4,74±0,45
2,40±0,65
Gyakorlati számítások önálló végzése
4,53±0,61
2,87±0,63
Problémamegoldó képesség
4,48±0,59
3,06±0,78
Önművelés, a saját teljesítmény fejlesztése
4,47±0,63
2,88±0,80
Talpraesettség, gyors döntési képesség
4,43±0,64
3,01±0,62
Számítógép használatának ismerete
4,42±0,67
3,35±1,01
Szóbeli, írásbeli, rajzos utasítások adása és megértése
4,27±0,77

  10. ábra

A tanárok szinte mindegyik felsorolt képességet fontosnak ítélték meg, az átlagok 4 és 5 között vannak. Úgy gondolják, hogy a gyerekek viszont nem rendelkeznek igazán a felsorolt képességekkel. Érdemes azonban összevetni az erre a kérdésre adott válaszokat a tanárok által használt oktatásszervezési eljárásokra adott válaszaikkal.

Érdekes, hogy a tanárok fontosnak tartják az együttműködési képességet, ellenben amikor az alkalmazott tanulásszervezési eljárásokra kérdeztünk rá, akkor az derült ki a válaszokból, hogy ennek fejlesztését mégsem tartják fontosnak, hiszen csak ritkán szerveznek csoportmunkát, projektmunkát. De akkor hogyan fognak szert tenni a gyerekek ezekre a képességekre? Arra a kérdésre, hogy mely területeken szeretnének továbbképzésben részt venni a tanárok, elég kevesen, mindössze 11%-uk jelölte meg a módszertani kérdéskört, a differenciálásra pedig csak 4%-uk gondolt.

Fontosnak tartják a számítógépes ismereteket is, mégsem alkalmazzák munkájuk során ezt az eszközt, sőt, a javasolt fejlesztések (7%) és a továbbképzési igények (6%) közt is csak kis arányban szerepel ez a terület. Vagyis fontos a tanárok szerint, de a fejlesztés érdekében mégsem akarnak tenni? Kényelmesebb a régóta alkalmazott tanítási módszerek használata, amelyekről ugyan szerintük is az látszik, hogy nem felelnek meg a kor követelményeinek, hiszen a gyerekek nem rendelkeznek az általuk is fontosnak tartott képességekkel, de változtatni mégsem akarnak?!

IX. A tantárgy problémái a pedagógusok szerint

A tanároktól információt kértünk arra vonatkozóan is, hogy melyeket tartják tantárgyuk három legsúlyosabb problémájának.

  12. táblázat
A fizika tantárgy tanításának problémái

Probléma
Válaszok %-ban
Időhiány
41
Az eszközök állapota
21
A gyerekek alaptudása hiányos
14
A gyerekeket nem érdekli
13
Korszerűtlen a tananyag
11
Kevés kísérlet
9
Alapkészségek hiánya
7
A terem állapota
5
Hatodik osztályban nincs fizika
5
Rendezetlen a tananyag
4
Rossz tankönyv
4
Túl sok a feladat
4

  11. ábra

Amint az látható, a tanárok legfontosabb problémaként az időhiányt jelölték meg. A NAT és a kerettanterv bevezetésével ténylegesen radikálisan csökkent a fizika oktatására fordítható időkeret, amint arra az előzetes tanulmányban is rámutattunk. Amikor azt kérdeztük, hogy mely témaköröket bővítenék, akkor 127-en válaszoltak erre a kérdésre, és a megkérdezettek közel 30%-a a mechanika témakörét bővítené. Ellenben arra a kérdésre, hogy mely területet szűkítenék, már jóval kevesebben, mindössze 46-an válaszoltak. Ez azt jelentheti, hogy a tanárok már így is túlságosan kevésnek tartják azt, amit az általános iskolában a gyerekek fizikából tanulnak, és még azt a keveset is nagyon szűk időkeretben. Ezen a problémán mindenképpen el kell gondolkozni a közeljövő tantervfejlesztéseinél.

Az eszközök állapotát már jóval kevesebben jelölték meg mint problematikus területet, pedig a taneszközök fejlesztési igényeit firtató kérdésre adott válaszokból az derült ki, hogy éppen a kísérleti eszközök fejlesztését tartanák legfontosabbnak a tanárok.

X. A tantárgyak specifikus problémái

Az eddigiekben a kérdőív azon részét elemeztük, amely kérdések azonosak voltak minden tanár számára, szakjától függetlenül. A kérdőíven azonban szerepeltek olyan kérdések is, amelyeket csak és kizárólag fizikatanároknak tettünk fel. A következőkben az e kérdésekre adott válaszokat elemezzük. Az előzőektől eltérően itt nem öt fokozatú skálán, hanem 10 fokozatún kellett válaszolni. A következő három táblázatot tanulmányozva azt lehet mondani, hogy azzal a válaszlehetőséggel, amellyel a tanárok szinte teljes mértékben egyetértenek, elég magas értékeket írtak be, 8-9, illetve 10-et. Amivel kevéssé, ott 5-6-ot. Az 5 alatti értékek esetében gyakorlatilag nem úgy gondolják, ahogyan azt a válaszlehetőséget megfogalmaztuk.

Bizonyára találkozik (találkozott) a fizikaórákon azzal, hogy a tanulók máshonnan szerzett fizikai, ill. fizikához kapcsolódó ismeretekkel is rendelkeznek. Kérjük, a skálán jelölje, milyen gyakran találkozik a következő forrásokból származó ismeretekkel! (1=soha, 10=nagyon gyakran találkozom ilyennel.)

  13. táblázat
A fizika tanulásakor felhasznált ismeretek

Forrás
Átlag
Matematika
6,95±2,27
Természettudományos tárgyak
6,69±1,92
Hétköznapi élet
6,65±2,40
Technika, informatika
6,63±1,89
Tévé-, rádióműsorok
6,53±2,24
Újság, folyóirat
4,75±2,11
Mozi, videó
4,17±2,33
Történelem, nyelv, irodalom
3,51±1,69

  12. ábra

A kérdés szervesen kapcsolódik a közös kérdőív azon kérdéséhez, amelyben arról érdeklődtünk, hogy a fizikában megszerzett ismereteket mennyire tudják hasznosítani a diákok más tantárgyak tanulása során. Itt ellenben arra voltunk kíváncsiak, hogy a tanulók mely területekről hoznak magukkal olyan ismereteket, amelyeket a fizika tantárgy tanulása során fel tudnak használni. Ez azért fontos, mivel tudomásul kell vennünk, hogy a gyerekek nem csak az iskolában tanulnak, jó, ha a máshonnan származó ismereteket a megfelelő helyen az iskola beépíti, felhasználja, sőt, sok esetben pontosítja, rendszerbe foglalja a gyerekek számára. Ezért örvendetes, hogy a tanárok nemcsak a különböző iskolai tantárgyak tananyagából származó ismeretekre figyelnek oda, hanem majdnem ilyen súllyal a hétköznapi életből és a különböző médiákból származó ismeretekre is. Kérdés, hogy ezt ténylegesen mennyire gondolják komolyan a tanárok. Ugyanis a 6 fölötti értékek ebben a táblázatban magasnak számítanak, míg a következő táblázatban a legalacsonyabb érték is 6 felett van. Ez pedig a már többször elemzett, számítógéppel segített tanítási módszer hiánya, amint az a közös rész megfelelő kérdéseire adott válaszokból kiderül. Ezzel a meggondolással közelítve a válaszokra kapott értékek nem túl bíztatóak!

Mennyire tartja fontosnak fizikatanári munkája során a következőket? (1=egyáltalán, 10=nagyon fontos.)

  14. táblázat
A fizikatanárok, munkája során fontosnak tartott tevékenységek

Tevékenység
Átlag
Hétköznapi problémák megbeszélése
9,04±1,20
Környezeti problémák fizikai vonatkozásainak megbeszélése
8,91±1,28
A tanulók saját elképzeléseinek meghallgatása
8,82±1,18
Reális tudománykép kialakítása
8,81±1,38
Tanári kísérletezés
8,75±1,70
Tanulói kísérletezés
8,71±1,49
Koordináció a többi tantárggyal
8,45±1,44
Feladatok megoldása
8,16±1,58
A gyengébb tanulók korrepetálása
7,76±2,12
Érettségire/felvételire felkészítés
7,63±2,38
A fizika történetével kapcsolatos elemek megjelenítése a tanórán
7,26±1,81
Tanulmányi versenyekre felkészítés
7,24±1,94
A fizika társadalmi szerepének bemutatása
7,22±2,02
Számítógép használata
6,26±2,32

  13. ábra

A kérdés szervesen kapcsolódik a közös rész didaktikai kérdéséhez, amelyet kiegészítettünk néhány, a fizika eredményes tanítása szempontjából általunk fontosnak ítélt szemponttal. Örvendetes látni, hogy a kollégák általánosságban mennyire tartják fontosnak az általunk felsorolt szempontokat. Kár, hogy a lista végén található a fizika története és társadalmi szerepének bemutatása, bár valójában ezek is magas átlaggal szerepelnek. Ellenben a számítógép használata ebben az esetben is kiugróan alacsony értéket mutat, amely problémával már több helyen foglalkoztunk.

Sajnálatos tény, hogy a fizika megítélése a diákok és a társadalom részéről is kedvezőtlen. A változtatás reményében kérjük személyes véleményét. Ön miben látja ennek okait? (1=egyáltalán nem értek egyet, 10=teljesen egyetértek.)

  15. táblázat
A fizika kedvezőtlen megítélésének okai

Ok
Átlag
A tanár személyisége a döntő tényező
7,43±2,04
A tantárgyhoz való szülői viszonyulás fontos
7,27±2,08
Sok elvont gondolatot kellene megérteniük a tanulóknak az eredményességhez
6,79±2,56
Nem látják a mindennapi életben a hasznosságát
6,62±2,28
Nehéz maga az a tudomány, amelynek a leképezése ez a tantárgy
6,61±2,47
Nincs idő a kísérletezésre
6,42±2,78
Nincs meg a gyerekek szükséges matematikai alaptudása
6,12±2,40
Nincsenek meg a kísérletezéshez szükséges eszközök
6,02±3,03
Sok a tananyag
5,75±2,95
Sok a nehéz számolásos feladat
5,42±2,45
Nem kínál megoldást napjaink globális problémáira
5,39±2,67
Valójában régen sem szerették, csak senki nem kérdezte
4,97±2,74
Nincs az iskolában kísérletezésre alkalmas szaktanterem
4,73±3,37
Nehezek a dolgozatfeladatok, így nehéz jó jegyet szerezni
4,58±2,45
Nem jók a tankönyvek
4,51±2,65
A fizika tananyaga nem elég korszerű
4,47±2,53

  14. ábra

Kérdésünkben azt firtattuk, hogy az általunk felsorolt lehetőségek közül melyiket milyen mértékben teszik felelőssé a tanárok a fizika tantárgy népszerűtlenségéért. Az előző két kérdésben adott értékek alapján azt lehet mondani, hogy nem értenek maradéktalanul egyet a felsorolt okokkal. A közös rész hasonló jellegű kérdésére 41%-ban azt válaszolták a tanárok, hogy a legnagyobb probléma az időhiány. Ellenben ebben az esetben nem tartják soknak a tananyagot (5,75±2,95), bár elég nagy a válaszok szórása. Általánosságban is elmondható, hogy e kérdés megítélésében a legkevésbé egységes a tanárok véleménye, hiszen itt a legnagyobbak a szórásértékek.

Sokan gondolják azt, hogy fontos a tanár személyisége, a szülők viszonyulása a tantárgyhoz, ellenben nem igazán gondolják azt, hogy a fizika valójában nehéz tantárgy, nehéz jó jegyeket szerezni stb. A kísérletezéshez szükséges feltételeket sem ítélik túl rossznak, bár a közös részre adott válaszokból az tűnt ki, mintha sokkal rosszabb lenne a helyzet.

Az utolsó kérdés az volt, hogy milyen változtatást javasolnának a tanárok az elkövetkezendő időben. Mindössze 74 fő válaszolt a 152 megkérdezettből.

  16. táblázat
Javasolt változások a fizika tanításában

Változtatás
Válasz %-ban
Mindennapokhoz közelebb álló tananyag
10
Több óra
8
Több kísérlet
7
Kevesebb tananyag
7
Korszerűbb tananyag
7
Jobb taneszközök
4

XI. Összegzés

A kérdőíves adatfelvétel utáni elemzés alapján megállapítható, hogy az előzetes obszervációs tanulmányban megfogalmazott állítások jelentős részét alátámasztják a kapott eredmények. A tanárok jelentős része differenciálás nélkül, frontális módon tanít. A különböző kollektív munkaformákat csak ritkán alkalmazzák. Ugyanakkor mint fontos képességet jelenítik meg a gyerekek együttműködési képességét és hajlandóságát. Vagyis komoly módszertani megújulásra van szükség.

Sajnálatosan alacsony szintű a számítógép bármilyen célú használata a fizikaórákon, sőt, a kollegák nagy részének még igénye sincs arra, hogy ezt az eszközt jobban bevonja az oktatási folyamatba.

Szintén érdekes, de nem meglepő a tanárok viszonyulása a kísérlethez, illetve a fizikaoktatás tárgyi feltételeiről tett megállapításaik a különböző kérdések esetében. Többször megjelenik a kísérleti eszközök hiányával kapcsolatos megjegyzés, fejlesztési igény, majd más helyen az, hogy valójában nincs is igazán probléma ezen a területen.

Az előzetes várakozásoknak megfelelően sokan hivatkoznak az időhiányra, amelyet sajnos valós problémaként kell kezelni, hiszen a tantárgy sok tanórát vesztett a NAT és kerettanterv bevezetésének következtében. A veszteség abban is megmutatkozik, hogy sem a többi tanár, sem a szülők, így a gyerekek sem érzik igazán fontosnak a tantárgyat.

További kutatási feladat a középiskolai tanárok megkérdezése, majd a kapott adatok összehasonlítása.

 

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.