2019. június 25., kedd , Vilmos

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> A tanulás és tanítás helyzete >> Tanítás és tanulás tanárszemmel

Az élő idegen nyelv tantárgy helyzete az általános iskolai kérdőíves felmérés alapján

2009. június 17.

Petneki Katalin

Az élő idegen nyelv tantárgy helyzete az általános iskolai kérdőíves felmérés alapján

I. Besorolási kérdések összegzése. A minta jellemzői

Az iskolákból1 238 pedagógus válaszolt az idegen nyelvre vonatkozó kérdésekre. Ez megfelel az elvárásnak, mert egy tantárggyal kapcsolatban iskolánként csak egy-két tanár töltötte ki a kérdőívet. A nyelvtanári pálya az általános iskolákban igen elnőiesedett: 215 tanárnő mellett csak 16 férfi tanít a megkérdezett iskolákban idegen nyelvet, heten nem nyilatkoztak arról, hogy melyik nemhez tartoznak. A válaszadók átlagos életkora 39,7 év. A tanárok többsége átlagosan 9,6 éve tanít idegen nyelvet, ami azt jelenti, hogy a többség a rendszerváltás után szerezte diplomáját.

  1. táblázat
Hány éve és hány órában tanítanak a válaszadók idegen nyelvet

 
Válaszadó
Legkevesebb
Legtöbb
Átlag
Szórás
Hány éve tanít?
221
1
39
9,6471
5,8374
Hány órát tanít egy héten?
212
2
30
14,0519
7,5829

A többségnek főiskolai diplomája van: a 238 válaszolóból 147 fő rendelkezik tanárképzői, 40 tanítóképzői diplomával, 34 fő tanít egyetemi tanárszakos végzettséggel. Ez megfelel a hazai helyzetnek, hiszen 1990 előtt csak igen kevés helyen folyt az oroszon kívül más idegen nyelvből képzés a hazai tanár- és a tanítóképző főiskolákon. Így érthető az is, hogy a tanárok több mint a fele tanárképző főiskolán végzett. Az persze nem derül ki, hogy ez elsődiplomás képzés volt-e vagy netán átképzés során szerezték diplomájukat.

A válaszadók végezettsége
A válaszadók száma
Tanítóképző főiskola
40
Tanárképző főiskola
147
Tanárszak egyetemen
34
Művészeti, testnevelési főiskola
4
Egyetem tanárszak nélkül
3
Nem válaszolt
10

Az iskolák szaktanárral való ellátottsága változó képet mutat: 12 iskolában nincs főállású nyelvtanár, 90 iskolában mindössze egyetlen egy főállású tanár tanít, így ezekben az iskolákban a szabad nyelvválasztás még elméletileg sem lehetséges. Kicsivel több azon iskolák száma (92), ahol 2-3 főállású nyelvtanár dolgozik. A másik végletet 3 iskola képviseli, ahol 10 főállású nyelvtanár van. 1-2 mellékállású nyelvtanárt 31 iskola foglalkoztat. Egy-egy anyanyelvi tanára összesen 11 iskolának van, kettő egyetlen iskolában dolgozik, 3 fő pedig két iskolában.

   2. ábra
A tanított nyelvek megoszlása

A tanárok leterheltsége eléggé változó, az átlag heti 14 óra mutat, de van, aki heti 30 órában tanít. Nem derül ki a felmérésből, hogy ez minek a függvénye: például egy másik tárgyat is tanít a nyelven kívül félállásban tanít; illetve a magas óraszám esetén egy, két vagy netán három nyelvet tanít. A legtöbb órában az ötödik évfolyamon tanítanak, majd a felmenő évfolyamokon ez a szám enyhén csökken. Hogy mi a helyzet a negyedik évfolyamon, amikor a kerettanterv szerint meg kell kezdeni a nyelvtanítást, az a felmérésből nem derül ki. Az óraszámokat azért nem lehet tovább értékelni, mert a válaszok eltérően, hol heti, hol éves óraszámot adtak meg, így ezek az adatok nehezen értelmezhetők.

Az átlagszámokat nézve a tanárok valószínűleg többnyire bontott csoportokkal dolgoznak, mert az átlagos csoportlétszám 15,7-től 13,7 főig terjed. A magasabb tanulólétszám a 4. évfolyamra jellemző, s évfolyamonként csökkenve a legkisebb átlaglétszám a 8. évfolyamon van.

II. A kerettantervvel kapcsolatos kérdések

Óraszámok

Ott, ahol a tanárok az éves óraszámokat adták meg, a legmagasabb összóraszám az ötödik évfolyamon jelent meg: 122,98; a legkisebb a negyedik évfolyamon, ez összesen 101 óra volt. Az óraszámból szabadon tervezhető mennyiség 10 %-tól a kb. egyharmados arányig terjed. A legkevesebb szabadon tervezhető óra a nyolcadik évfolyamon van, míg a legtöbb szabad sáv a hatodik évfolyamnak jut.

A szaktantárgy fontossága

Az élő idegen nyelvet a tanárok szerint a szülők tartják a legfontosabbnak, az ötfokú skálán ez 4-es "osztályzatot" jelent, ezt követi a tantestület. A gyerekek kevésbé fontosnak ítélik meg ezt a tárgyat. (A válaszok átlaga: szülők: 4,0890; gyerekek: 3,6410; tantestület: 3,8707.)

A helyi tanterv és a kerettanterv viszonya

Arra a kérdésre, hogy mit kellett megváltoztatni a helyi tantervben a kerettanterv bevezetésével, a legtöbben a részletes követelményeket nevezték meg, míg a célokkal a többség egyetértett.

  2. táblázat
Meg kellett-e változtatni a helyi tantervet a kerettanterv bevezetése miatt szempontok?

 
Igen
Nem
Nem válaszolt
Célok
34
153
51
Tartalmak
(beszédszándékok, témakörök, fogalomkörök)
108
93
37
Követelmények
(beszédértés, beszédkészség, olvasás, írás)
101
98
39
Részletes követelmények
(beszédértés, beszédkészség, olvasás, írás)
134
62
42
Tananyag
111
75
52

Módosítási javaslatok a kerettantervhez

A kerettanterv egyes elemeit a tanárok tovább változtatnák. Érdekes módon a tanárok többsége a kerettantervet inkább bővítené, első helyen az országismeret és kultúra, illetve ilyen jellegű ismeretek témaköreivel, a nyelvtant csak kevesen bővítenék. Azok között, akik a tantervi témákat szűkítenék, a nyelvtan áll az első helyen.

  3. táblázat
Mely témakörökön változtatna a kerettantervben

Témakör
Hány tanár bővítené
Országismeret, kultúra
68
Család
23
Szabadidő
23
Természeti környezet
20
Otthon
16
Iskola, tanulás
15
Utazás
13
Kommunikáció
12
Emberek
11
Vásárlás
11
Orvosnál, egészség
11
Étkezések
10
Napirend
5
Nyelvtan
5
Témakör
Hány tanár szűkítené
Nyelvtan
9
Orvosnál, egészség
6
Iskola, tanulás
6

Vannak olyan kerettantervi témák, amelyeket a tanárok a legszívesebben teljesen kihagynának, olyanok, amelyek szerintük hiányoznak és ezért be kellene venni. Itt újból az a benyomásunk, hogy leginkább az országismereti témákat hiányolják. Ez arra figyelmeztet, hogy a nyelvtanítás során nem szabad eltekinteni a nyelv kultúraközvetítő szerepétől.

  4. táblázat
A kerettantervi témakörök közül a következőket hagynák el a tanárok.
(Csak azokat a témaköröket említjük, amelyeket legalább öt tanár elhagyna)

Témakör
Hány tanár hagyná el
Függő beszéd
7
Természetvédelem, környezetvédelem
7

  A kerettantervi témák közé a következőket vennék be a tanárok.
(Csak azokat a témaköröket említjük, amelyeket legalább öt tanár bevenne)

Témakör
Hány tanár venné be a kerettantervbe
Ünnepek, szokások
38
Játék, mese
9
Zene
8
Természetvédelem, környezetvédelem
8
Híres emberek
5
Számítógépek
5

A nyelvi szintleírások

Az idegen nyelvi kerettanterv utolsó oldalán lévő szintleírások a tanárok egy része számára érthetetlenek. Mással nem lehet magyarázni, miképp adta meg a válaszolók kb. 25%-a azt, hogy a tanulók az általános iskolát C-szintű nyelvtudással hagyják el, amely alapvetően az anyanyelvi beszélő szintje. Ez azt jelenti, hogy a tanárok egy része nem tudja helyesen megítélni a tanulói nyelvtudás szintjét. Fontos lett volna, hogy a tanárok legalább a kerettanterv bevezetésekor alaposabban megismerhessék a szintleírások részleteit és azt, hogy e szinteket miképpen lehet mérni. Így sokan téves képzeteket rögzítenek. Tanulságul szolgáljanak az adatok:

  Megítélésük szerint milyen szintű nyelvtudással hagyják el a tanulók az iskolát? Kérjük becsüljék meg százalékos eloszlásban!

A válaszok átlaga
A1 szint
53,35% (107 válasz)
A2 szint
38,16% (105 válasz)
B1 szint
29,75% (97 válasz ebből 15%)
B2 szint
21,1% (75 válasz ebből 15%)
C1 szint
14,47% (78 válasz ebből 21%)
C2 szint
10,80% (70 válasz ebből 23%)

III. Tankönyvekkel, taneszközökkel kapcsolatos problémák, tanulságok

A tananyagokkal kapcsolatban az első kérdés arra vonatkozott, hogy mely szempontokat tartják a kiválasztáskor igazán fontosnak, a második kérdés pedig arra, hogy e szempontok közül a valóságban melyek érvényesülnek. A tanárok a szempontokat fontossági sorrendben rangsorolták. Érdekes végignézni a szempontsorok sorrendjét, ahol eléggé szembetűnő, hogy bár a tanárok elvben pedagógiai és szakmai szempontokat tartanak igazán fontosnak, a gyakorlatban e szempontok mégis sokkal kevésbé érvényesülnek.

  5. táblázat
A taneszközválasztás szempontjai (a választás sorrendjében)

A tankönyvek és taneszközök kiválasztásakor az alábbi szempontokat mennyire tartja fontosnak?
Az előbb felsorolt szempontok közül melyek érvényesülnek a legkevésbé (mire nincsenek tekintettel a kiadók)?
Tanulhatóság
(gyerekek számára jól érthető)
Tartósság (=nem tartósak a könyvek)
Érdekesség, motiváló erő
Ár (=túl drágák)
Szakmai hitelesség
Idő és tananyag aránya: nem megfelelő
Jól bevált a tanítás során
Érdekesség, motiváló erő
(=nem elég érdekes)
Idő és tananyag megfelelő arányban van
Fejlődés-lélektani szempontok érvényesítése
Korszerű ismeretek közvetítése
Tanulhatóság
(gyerekek számára jól érthető)
Didaktikai kimunkáltság
Korszerű ismeretek közvetítése
Fejlődés-lélektani szempontok érvényesítése
Igényes kivitel
Igazodik az aktuális követelményekhez
Igazodik az aktuális követelményekhez
Képekkel jól illusztrált
Képekkel jól illusztrált
Tankönyvcsalád része legyen
Didaktikai kimunkáltság
Ár
Jól bevált a tanítás során
Tartósság
Szakmai hitelesség
Igényes kivitel
Tankönyvcsalád része legyen

Meg kell itt jegyezni, hogy a második kérdést eltérő módon is lehetett értelmezni, például úgy, hogy a felsorolt szempontok közül melyek azok, amelyek a tankönyv kiválasztásakor a leginkább, illetve legkevésbé érvényesülnek. Azt tudjuk tapasztalatból, hogy igen sokszor a tankönyv ára dönti el, hogy egy munkaközösség melyik tankönyv mellett dönt. Ha a kiadók oldaláról nézzük a listát, érdekes, hogy mennyire nem veszik figyelembe a szakmai, illetve pedagógiai elvárásokat: a fejlődés-lélektani szempontok, a tanulhatóság és a didaktikai kimunkáltság nem eléggé érvényesülnek.

Az eszközök közül a tanárok még mindig inkább a hagyományosakat szeretnék használni, illetve fejleszteni.

  6. táblázat
Tantárgya tanításához milyen taneszközök fejlesztését tartaná fontosnak?
(Csak azokat a taneszközöket említjük meg, melyek fejlesztését legalább öt tanár fontosnak tartja.)

Taneszköz
Válaszszám
Videó
65
Hanganyag
50
Számítógép
42
Tablók, fóliák, applikációk
42
Szókártyák, szóképek
23
CD
18
Tankönyv
15
Munkafüzet
15
Diaképek
13
Nyelvi laboratórium
12
Dolgozat, feladatlap
6

A kérdőívből egyértelműen kiderül az is, hogy a számítógépet egyelőre igen kevesen használják oktató munkájukban: az ötfokú skálán egyik alkalmazási mód sem éri el a kettes osztályzatot.

  7. táblázat
Információs és kommunikációs eszközök használata a nyelvórán

Csak számítógép
1,8707
Multimédia is
1,8251
Internet is
1,3991

Ezt erősíti meg az eszközhasználatra vonatkozó részletesebb kérdés is.

  8. táblázat
Milyen eszközök állnak rendelkezésre és milyen gyakran használják azokat a nyelvórán?

Eszköz
Használat
Nem válaszolt
Van
Nincs
Rendszeresen
Néha
Soha
Magnetofon
235
0
208
25
0
5
Videó
212
21
19
171
36
5
Írásvetítő
212
27
51
105
71
6
Számítógép: nyelvoktató programok
110
116
8
59
140
12
Számítógép: internet
120
101
3
31
167
17
Könyvtár, szakkönyvek
11
218
116
93
17
9
Nyelvi tanterem
135
92
104
22
60
11

Az angol és a német nyelvet tanító tanárok közti különbség is kiderült a válaszokból. Magnót az angoltanárok használnak valamivel gyakrabban, írásvetítőt és a könyvtárat pedig a némettanárok veszik igénybe többször.

A tankönyvek terén releváns megállapításokat csak angolból és németből lehet tenni, hiszen a többi nyelvből igen kevés adat áll rendelkezésre. Átlagosan évfolyamonként 25 különböző nyelvkönyvet említettek a tanárok, ezek kb. fele-fele arányban angol, illetve német nyelvkönyvek.

  2/a. ábra
A leggyakrabban használt tankönyvek
Angol (csak a 7 leggyakrabban megnevezett tankönyv)

Az ábrából az a következtetés vonható le, hogy két brit nyelvkönyv dominál az általános iskolákban, a többi tananyag előfordulása nem jelentős az első kettőhöz viszonyítva.

  2/b. ábra
Német (csak a 6 leggyakrabban megnevezett tankönyv)

A német nyelv oktatásában is két könyv dominál az általános iskolákban: az egyik a licenckiadásban kapható "Das Deutschmobil" 3 kötetes anyaga (nem derül ki, hogy mind a három kötetet tanítják-e, mert erre nem tért ki a kérdés). A másik a hazai kiadású "Schulbus"-sorozat, de itt sem tűnik ki, hogy évfolyamonként váltanak-e a következő kötetre vagy sem. Az viszont meglepő és komoly gondot okoz majd egyes középiskoláknak, hogy néhány helyen a felső tagozat utolsó évfolyamain már olyan tankönyvet kezdenek használni (Start!), amely eredetileg felnőtteknek készült és a középiskolák nagy többsége is ebből tanít.

IV. Didaktika, módszertan

Mind a kérdőív közös része, mind a szaktantárgyi rész kérdezett a tanórai tevékenységekre. Az általános részből az derült ki, hogy a nyelvtanároknál van némi elmozdulás a változatos órai munkaformák alkalmazása irányában, bár az első helyen itt is a tanári magyarázat szerepel, mint a többi tantárgy esetében. Ezt azonban a pármunka követi, és magas a csoportmunka aránya is. A projektmunka sajnálatosan itt is alacsony szinten van. Lehet, hogy az utolsó két kérdés zavaró volt, aki itt adatot mondott, talán szintén projektféle feladatra gondolt. Nem szabad elfelejteni azonban azt sem, hogy e fogalmakat még a nyelvoktatáson belül sem mindig azonos tartalommal használják.

  9. táblázat
Melyiket tanulásszervezési formát milyen gyakran alkalmazza oktató-nevelő munkájában?
egyáltalán nem=1; nagyon gyakran=5.

 
Válaszszám
Minimum
Maximum
Átlaggyakoriság
Szórás
Tanári magyarázat
233
1
5
4,3004
0,8585
Pármunka
235
2
5
4,1319
0,7422
Frontális osztálymunka
234
1
5
4,1111
0,8768
Csoportmunka
235
1
5
3,5489
0,8274
Egyéni differenciálás
234
2
5
3,4872
0,8089
Témák önálló feldolgozása
232
1
5
3,125
0,9921
Projektmódszer
217
1
5
2,7189
0,981
Tanári kísérlet
197
1
5
2,3299
1,3731
Tanulói kísérlet
183
1
5
1,8197
1,1791
Terepmunka
183
1
4
1,2678
0,6457

Azt is fontos megtudni, milyen nyelvi tevékenységeket milyen gyakran végeznek a tanulók.

  10. táblázat
Tanulói tevékenységek a nyelvórákon
5 = minden órán/rendszeresen, 4 = hetente, 3 = havonta, 2 = ritkán, 1 = soha

Tevékenység / évfolyam
4.
5.
6.
7.
8.
Olvasott szöveg feldolgozása
3,8424
4,0784
4,1546
4,2183
4,2574
Szöveg hangos felolvasása
4,4731
4,5048
4,4203
4,34
4,2732
Hallott szöveg feldolgozása
3,3297
3,5652
3,686
3,6935
3,8676
Párbeszédek, szituációk
4,1405
4,226
4,1923
4,21
4,2304
Önálló szóbeli előadás egy témakörről
1,8564
2,1854
2,3883
2,6131
2,7734
Vita egy adott témáról
1,3911
1,7079
1,9466
2,2893
2,5124
Írott szöveg alkotása
2,9061
3,2512
3,4519
3,67
3,7745
Problémamegoldó feladatok
3,1978
3,4314
3,5268
3,7157
3,806
Projektfeladatok
2,1111
2,377
2,4416
2,5699
2,5526
Szókincsgyakorlatok
4,543
4,5962
4,5385
4,565
4,5441
Nyelvtani gyakorlatok
4,3243
4,4589
4,5362
4,608
4,6059
Tanmondatok fordítása
3,3791
3,5813
3,701
3,8061
3,825
(Nyelvi) játékok
4,173
3,971
3,628
3,4472
3,2512
Dalok
3,5269
3,1779
2,8413
2,56
2,3284
Memoriter
3,0054
3,0683
3,0918
3,0505
3,0792
Írásbeli tesztek
2,6108
2,8942
3,0385
3,115
3,196

A gyakoriság alapján kiderül, hogy az élen a szókincs-, illetve nyelvtani gyakorlatok állnak, ezt végzik minden évfolyamon a legtöbbet. Az évfolyamok előrehaladtával a többi tevékenység gyakorisága kissé emelkedik, csak néhány esetben csökken. A szöveg felolvasása csökkenő tendenciát mutat, bár még így is előkelő helyen van. Meredeken zuhan viszont a nyelvi játékok és dalok szerepe az órákon: minél magasabb az évfolyam, annál ritkábban fordul elő. A hallott szöveg értése azonban mindvégig eléggé alacsony szinten van. A párbeszéd gyakorlása és az olvasott szövegfeldolgozás nagyjából egy szinten mozog, nem mutat fejlődést. Hasonlóan végig egyenletes szinten van jelen a memoriter. Annál meredekebb az írott szövegalkotás fejlesztése, a szóbeli előadás és a vita egy adott témáról: itt hirtelen progresszió figyelhető meg, bár e tevékenységek még így is eléggé háttérbe szorulnak, hiszen nem érik el a hármas szintet.

A következő két ábra a számszerű adatok grafikai ábrázolását tartalmazza. Mivel 16 féle nyelvi tevékenységformát adtunk meg, a vonalas ábrázolás nem fért rá egy ábrára: az elsőn az első tíz nyelvi tevékenység szerepel, míg a másodikon a maradék hat.

  3. ábra

  4. ábra

V. A tantárgyak összehangoltsága

A felmérésben rákérdeztünk arra is, hogy mely tantárgyakra támaszkodnak a tanárok a nyelv oktatása során.

Mely tantárgyakban tanult ismeretekre és képességekre épít Ön a tantárgya tanításakor? (Csak a legalább öt tanár által említett tantárgyakat tartalmazza a táblázat)

  11. táblázat
Kapcsolódás más tárgyakhoz

Tantárgy
Válaszszám
Magyar
210
Földrajz
107
Történelem
94
Ének
40
Matematika
38
Biológia
32
Rajz
12
Idegen nyelv
7
Természetismeret
7
Informatika
5

A válaszokból kiderül, hogy a legfontosabb tantárgy az idegen nyelv tanításához az anyanyelv. A 238 válaszadóból 210 fő a magyart nevezte meg, mint amelyre épít. A nyelvtanárok jogos elvárása, hogy amikor az idegen nyelvet tanítják, a tanulók tisztában legyenek bizonyos nyelvi fogalmakkal, azokkal operálni tudjanak. Fontos, hogy anyanyelvükön is ismerjenek a tanulók szövegfeldolgozási és szövegalkotási stratégiákat és technikákat. A földrajz és a történelem valószínűleg országismereti háttérként jelenik meg a nyelvórákon. Az idegen nyelv igen alacsony megjelenésének minden bizonnyal az az oka, hogy az általános iskolák többségében a diákok csak egy idegen nyelvet tanulnak. Ez a szempont majd inkább a középiskolában játszik fontos szerepet. A készségtárgyak közül az ének kap még aránylag jó helyezést, ami összefügg a daltanulással. Érdekes viszont, hogy a rajz mint nonverbális kifejezőeszköz kevés szerephez jut: a tanulók kész képeket kapnak, ők csak ritkán rajzolnak - legalábbis erre lehet következtetni. Végül itt is kiderül, hogy a nyelvoktatásban a számítógép még nem foglalta el megfelelő helyét, hiszen a tanárok alig építenek az informatikaórán tanultakra.

Míg az idegen nyelvek főleg a magyarra támaszkodnak, ez a kapcsolódás nem kölcsönös: az anyanyelv oktatásánál csak aránylag kevesen támaszkodnak arra, amit a tanulók az idegen nyelv kapcsán tanulnak, ez derül ki a magyartanárok kérdőívéből (összesen 158 magyartanár válaszolt):

  12. táblázat
A magyar nyelv kapcsolódása más tárgyakhoz

Tantárgy
Válaszszám
Történelem
141
Ének-zene
107
Rajz
95
Földrajz
51
Idegen nyelv
21
Matematika
11
Hon- és népismeret
9
Természetismeret
8
Magyar
7

A tantárgyi összehangoltságnál érdemes megnézni azt is, hogy az anyanyelvet tanító tanárok hol érzékelik azt, hogy a kerettantervet ki kellene bővíteni. Az első három helyen szereplő témakör ugyanis igen fontos szerepet játszik az idegen nyelvek tanulása során.

  A kerettantervi témakörök közül a következőket bővítenék a magyartanárok (csak az első három helyen szereplő témaköröket említjük).

Témakör
Hány tanár bővítené
Szövegalkotás
29
Helyesírás
19
Szövegértés
18

VI. Továbbképzések

A felmérésből kiderül, milyen tárgykörből szeretnének a tanárok továbbképzésen résztvenni. Az első helyen a módszertani képzés áll, ezt szorosan követi a nyelvgyakorlási lehetőség. Egy kivételével mindegyik téma a szakmódszertan témakörébe tartozik, ám a jelenlegi továbbképzési kínálat ebből nyújtja a legkevesebbet.

Oktató-nevelő munkájában mely területeken érzi úgy, hogy továbbképzésre lenne szüksége? (Csak a legalább öt tanár által említett területeket tartalmazza a táblázat)

  13. táblázat
A továbbképzés választott területei

Továbbképzési terület
Válaszok száma
Tanításmódszertan
58
Nyelvgyakorlás
53
Számítógép-használat
22
Országismeret
12
Problémás gyerekekkel való foglalkozás
10
Nyelvi játékok
5

A szakmódszertani továbbképzés a képzés formájának megnevezésénél is az első helyen áll. A legtöbbet a megkérdezettek szerint óralátogatásokkal és azok kiértékelésével lehet tanulni. Ilyen jellegű továbbképzéseket pedagógiai intézetek nyújtanak, de valószínűleg nem eleget. Persze fontos az is, hogy ha már részt vesz a tanár egy programon, az akkreditált legyen, mert csak így remélheti, hogy részvételét el is ismerik. Az előadássorozatot a válaszadók kb. fele választotta. Szerintem leginkább azért, mert munka után ez aránylag kényelmes formája a továbbképzésnek. Posztgraduális képzésbe csak kevesen vágnának bele, a tanfolyam és a tanácsadás pedig még kevésbé igényelt továbbképzési forma.

  14. táblázat
A választott továbbképzési formák

Továbbképzési forma
Válaszok száma
Bemutató óra látogatása
138
Akkreditált továbbképzés
92
Előadássorozat
69
Posztgraduális képzés
51
Tanfolyam
38
Tanácsadás
32
Egyéb
27
Átképzés
6

VII. Alkalmazható tudás

Milyen képességekkel rendelkeznek a pedagógusok szerint a gyerekek s mi lenne szerintük ideális?

A tanárok véleménye a megadott paraméterek sorrendbe rakása alapján értelmezhető. Érdekes, hogy az első kritérium, amely a tanulókra jellemző (szóbeli, írásbeli, rajzos utasítások adása és megértése), a tanárok fontossági sorrendjében az utolsó helyen áll. Amit pedig a tanárok igen fontosnak tartanak (pl. együttműködési képesség és hajlandóság), az igen kevéssé jellemző a diákokra a nyelvórákon. Mindkét táblázatban a rangsor elején szerepelnek a "szilárd alapismeretek, magabiztos írni-olvasni tudás". Csak az nem derül ki, hogy a válaszadók a nyelvtudás terén mit értenek szilárd alapismerteken. Nyelvtant, lexikai tudást vagy esetleg valami mást? A következő táblázatok a feltett kérdésre adott válaszok átlageredményét tartalmazzák.

Napjainkban egyre fontosabb az élethosszig tartó tanulás gyakorlata. Az iskolát befejező gyerekek rendelkeznek-e Ön szerint az alábbi képességekkel, illetve Ön mennyire tartja fontosnak ezeket? Kérjük, az iskolai osztályozás módszerét alkalmazva válaszoljon a kérdésre!

  15. táblázat
A válaszok átlagai a jellemzőség alapján sorba rendezve.
a)

Jellemző a tanulók felkészültségére (átlag)
KÉSZSÉGEK, KÉPESSÉGEK
Fontos, hogy a tanulók rendelkezzenek vele
(átlag)
3,5409
Szóbeli, írásbeli, rajzos utasítások adása és megértése
4,2664
3,3348
Szilárd alapismeretek, magabiztos írni-olvasni tudá
4,9617
3,2435
Számítógép használatának ismerete
4,3333
3,0862
Önművelés, a saját teljesítmény fejlesztése
4,6017
3,0838
Problémamegoldó képesség
4,299
3,0598
Talpraesettség, gyors döntési képesség
4,5641
2,9657
Együttműködési képesség és hajlandóság
4,7191
2,5391
Gyakorlati számítások önálló végzése
4,6

  b)
A válaszok átlagai a fontosság alapján sorba rendezve

Jellemző a tanulók felkészültségére (átlag)

KÉSZSÉGEK, KÉPESSÉGEK
Fontos, hogy a tanulók rendelkezzenek vele
(átlag)
3,3348
Szilárd alapismeretek, magabiztos írni-olvasni tudás
4,9617
2,9657
Együttműködési képesség és hajlandóság
4,7191
3,0862
Önművelés, a saját teljesítmény fejlesztése
4,6017
2,5391
Gyakorlati számítások önálló végzése
4,6
3,0598
Talpraesettség, gyors döntési képesség
4,5641
3,2435
Számítógép használatának ismerete
4,3333
3,0838
Problémamegoldó képesség
4,299
3,5409
Szóbeli, írásbeli, rajzos utasítások adása és megértése
4,2664

VIII. A tantárgy problémái a pedagógusok szerint

Arra a kérdésre, hogy melyek az idegen nyelv tanításának legégetőbb problémái, a válaszok három csoportba sorolhatók.

  1. Nincsenek meg a szükséges feltételek
    (idő, terem, taneszköz, anyanyelvi tanár, direkt nyelvi kapcsolat).
  2. A tanulók munkája, illetve képességeik nem megfelelőek
    (érdektelenség, hiányzó szorgalom, heterogén csoportok).
  3. A tananyag nem megfelelő
    (rossz, sok, a tankönyv drága, külön kiemelték a nyelvtant és a szókincset).

  16. táblázat
Tantárgyának mi a három legsúlyosabb problémája?
(Csak a legalább öt tanár által említett problémákat tartalmazza a táblázat)

Probléma
Válaszok száma
Kevés az idő
73
Tanulók érdektelensége
34
Magas létszám
28
Kevés taneszköz
26
Rossz a tananyag, a tankönyv
23
Tanulók szorgalma
17
A diákoknak órán kívül nincs kapcsolata a nyelvvel
13
Szülői érdektelenség
12
Vegyes képességű csoportok
12
Drága tankönyvek
11
Tanulók beszédkészsége
10
Sok a tananyag
9
Nyelvtan alkalmazása
9
Nincs anyanyelvi tanár
8
Nincs szaktanterem, labor
8
Szókincstanítás
6

IX. Speciális kérdések tanulságai: az élő idegen nyelv tantárgy specifikus problémái

A kérdőív egy műveltségterületre vonatkozó általános jellegű kérdéssort tartalmazott, amelynek alapján csak bizonyos tendenciák érzékelhetők, de az egyes nyelvek oktatásával kapcsolatos problémákról nem tudunk meg sokat. Az általános tendenciák inkább a problémákat mutatják: ebből is elsősorban a nyelvtanításhoz szükséges feltételek hiányát. Az eddigi eredmények kevésbé jelennek meg a kérdésekre adott válaszok alapján. Ennek okát abban látom, hogy ma még a szakirodalom sem tisztázta kellőképpen, miben áll a nyelvtanárok hatékonyságának lényege, ezért erre nem is sikerült rákérdezni. A nyelvtanári munka egyik legelfogadottabb mércéje ma az, hogy hány diák szerepel eredményesen különböző vizsgákon, illetve versenyeken. Erre azonban többnyire csak a tanítási-tanulási folyamat végén kerül sor. A köztes időszak hatékonyságát nem nagyon szokták vizsgálni, így a tanuló szempontjából sokszor túl későn derül ki, hogy a közös munka nem volt hatékony.

Ezért továbbra is szükségesnek tartom hangsúlyozni, hogy fontos lenne a tanórai munka behatóbb elemzése, s ez nyelvenként külön-külön, függetlenül attól, hogy összesen hányan tanulják az adott nyelvet. De így lehetne igazán feltárni azokat a problémákat, amelyekkel a tanárképzés és -továbbképzés során foglalkozni kellene. Pillanatnyilag a tanárképzés igen szűk óraszámkeretben folyik, ahol időhiány miatt sok mindenre nem lehet kitérni. A továbbképzések azonban ma nem a hiányok pótlásából és a tanári igényekből indulnak ki, hanem abból, hogy melyik továbbképző intézmény mit tud felkínálni és mennyiért.

X. Összegzés

Az általános iskolákban végzett kérdőíves felmérés alátámasztotta az év elején készült obszervációs tanulmány legtöbb megállapítását. Az iskolákban valóban a legtöbben angolul vagy németül tanulnak. A kerettanterv jó támpontot ad a tanároknak a tantárgyi tartalmak meghatározásához, s a tanárok többsége észrevette azokat a problémás pontokat, ahol a kerettanterven változtatni kellene. Bár igen nagy a választék tankönyvekben, és a tanárok igen sok tankönyvet neveztek meg, mégis kevés könyv az, amelyik igazán rányomja a bélyegét az oktatásra. E könyvek - legalábbis ami a német nyelvet illeti - nem tekinthetők módszertanilag igazán modernnek, elterjedtségük inkább annak köszönhető, hogy megfelelnek a hazai nyelvtanítási hagyományoknak. Így nem csoda, ha tanítás-módszertani kérdésekben várják a tanárok a továbbképzéseket. Némi elmozdulás észrevehető ezen a téren, hiszen a frontális munka mellett a nyelvórákon eléggé elterjedt a pármunka és a csoportmunka is. De a készségfejlesztés módszertani hátterét még jócskán lehetne fejleszteni. Az új médiákat sem használják még a tanárok kellő intenzitással a nyelvtanításban. Valójában a napi gondok megoldását nem lehet csak a tárgyi feltételek javításával megoldani. Változást a tanárképzés megújításától lehetne várni, ha ez valóban szakképzés lenne és nem általános műveltségképzés kis didaktikával fűszerezve. Csak szakmájában jártas, nyelvileg és módszertanilag kiválóan képzett tanároktól lehet hatékony nyelvtanítást elvárni. A feltételek oldaláról nézve pedig a kutatásoknak ki kellene deríteni, hogy mikor hatékonyabb a nyelvoktatás: ha sok évre elnyújtva, kis óraszámban tanulnak a diákok, vagy ha egy-egy nyelvet rövidebb ideig, ámde intenzívebben, s ezt követően a választott nyelvet szintfenntartó vagy fejlesztő tanfolyamon tanulhatnák az iskolások. Ez azonban már komolyan kihatna az egész tantervi rendszerre. Mivel igen fontos kompetenciáról van szó, e kérdéseket érdemes lenne újragondolni.

 

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.