2020. június 01., hétfő , Pünkösd, Tünde

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Az oktatás társadalmi-gazdasági környezete >> Tanári pálya és életkörülmények, 1996/97

Szakok -- pedagógusok

2009. június 17.

Imre Anna

Szakok - pedagógusok

Bevezetés

A pedagógustársadalom a legnagyobb értelmiségi csoport, sokféle belső tényező mentén rétegződik (végzettség, származás stb.). Tanulmányunkban arra kerestük a választ, van-e, s ha igen, mi a szerepe a tanárok közti különbségek kialakulásában a szaknak, azaz a szaktárgynak, amelyre képesítést szereztek, illetve amelyet oktatnak. A megközelítés kissé talán szokatlan, amennyiben megfordítja a szokásos elemzési logikát: nem egy adott sokaságon belüli strukturáló tényezőket keres, hanem egy dimenziót emel ki s jár körül a lehetséges tényezők közül, s ennek jelenlegi szerepére kérdez rá. Ezáltal abból a nem bizonyított tényből indul ki, hogy a szakok között jelentős - más alapvető befolyásoló tényezőkkel összemérhető jelentőségű - különbségek vannak, amelyeket önmagukban is érdemes elemezni. Ezt a megközelítést részben az indokolja, hogy úgy hisszük, valóban nagy s növekvő szerepe van a szaknak a pedagógusok közötti különbségek kialakulásában. A megközelítést másod-, de nem utolsósorban viszont az indokolja, hogy úgy tűnik, a 90-es években a társadalomban és az oktatásban a korábbi évtizedekhez képest több strukturáló dimenzió van jelen, s több ilyen hatása érvényesülhet valószínűsíthetően a pedagógusok esetében is. A szaktárgyak szerinti elemzés talán ezek feltárásához is segítséget nyújthat.

Az a tény, hogy egyes szakokra könnyű, más szakokra pedig nehéz bejutni a tanárképző intézményekbe, már önmagában erős befolyásoló erővel hat a bekerülők társadalmi összetételére. Ez régi s ismert strukturáló tényező, amelynek következményei vélhetően megragadhatóak voltak korábban is az egyes pedagógusok társadalmi hátterének különbségeiben. A 90-es évek oktatásügyi változásai, az oktatási rendszer decentralizációja ezen túl megnövelte az egyéni, intézményi szintű munka, szakmai tevékenység és kezdeményezőkészség jelentőségét egy-egy intézmény, de esetenként adott helyi pedagógustársadalom esetében is, azaz feltehető, hogy az iskolán belül végzett szakmai munka is strukturáló erővé vált mára. Egy harmadik lehetséges dimenzió, amely befolyással lehet ma a pedagógusok közötti különbségek alakulására, az, hogy az oktatásügyben is megjelent a piaci logika hatása, mind a tanári munkaerőpiacon, mind az oktatási kínálaton belül. A fentiek mellett az elmúlt években az oktatáspolitikai reformok következtében számos olyan átalakulás is történt az oktatásban, amely hatással lehet az egyes tanárcsoportok közötti határvonalakra (pl. iskolaszerkezeti változások, a Nemzeti alaptanterv vagy az Országos Képzési Jegyzék bevezetése stb.). E változások egy része nem feltétlenül a végzettséggel, hanem a megszerzett szakkal van összefüggésben (pl. az idegen nyelvek iránti kereslet megnövekedése, illetve az orosz szakosok feleslegessé válása, a pedagógus-munkanélküliség megjelenése, a NAT bevezetése stb.). Azt reméljük, hogy a szaktárgyak szerinti elemzéssel ezek a változások is többé-kevésbé megragadhatóakká válnak.

Az elemzés során ezért elsősorban azt szerettük volna megtudni, megjelennek-e egyáltalán ezek az új elemek a pedagógusok belső rétegződésében, s ha igen, milyen módon hatnak a pedagógusok közötti különbségek alakulására. Másként fogalmazva: szerettük volna feltárni, hogy a vizsgált pedagógusok esetében összefüggésben van-e a társadalmi származás, a családi háttér a választott szakkal (vannak-e elit szakok, s ha igen, melyek számítanak ebben az értelemben ilyennek), másfelől különbséget tesz-e maga az iskola az egyes szakok, szakos tanárok között, vannak-e iskolán belüli, szakmai tevékenységgel összefüggő különbségek, és vannak-e az iskolától többé-kevésbé független, az egyes tantárgyak és oktatóik iránti keresletben mutatkozó piaci jellegű különbségek. Az elemzés néhány ponton reflektálni igyekszik a hetvenes évek nagy pedagógusvizsgálatának (Ferge és mtsai, 1972) lehetséges mai párhuzamaira, ez azonban csak néhány részkérdés esetében volt lehetséges, ezért nem tudtunk átfogó összehasonlítást és ennek kapcsán időbeni tendenciák alakulására vonatkozó észrevételeket tenni.

A szakok szerinti elkülönített vizsgálat nem könnyű módszertani feladat. Részben a szakok párosítása miatt, amelynek következtében nem lehet egyértelműen szakokat elkülönítetten vizsgálni, részben a számos szak, szakpár miatt, amelynek következtében az ezek mentén történő elemzés csak nagy elemszám mellett lehetséges. Úgy véltük, ezt a jelenlegi, 2000 főt meghaladó adatfelvétel lehetővé tette, pár ponton azonban így is kompromisszumot kellett kötnünk: le kellett például mondanunk az iskolatípus szerinti elemzésről. Három lépcsőben közelítettük meg a kérdést:

- van-e lényeges különbség a vizsgált pedagógusok között szakjaik száma szerint, azaz aszerint, hogy hány szaktárgyra szereztek képesítést, ezek oktatása hogyan alakul a gyakorlatban;

- mi jellemzi az egyes szaktárgyi végzettséggel rendelkező pedagógusokat, van-e különbség köztük a társadalmi háttér jellemzőiben, illetve vannak-e hasonlóságok demográfiai jellemzőikben;

- vannak-e különbségek az egyes szakokat, illetve tantárgycsoportokat oktató pedagógusok között a szakmai tevékenységükben, a szakmáról vallott nézeteikben és jövedelmükben.

Az elemzés első része leíró jellegű: a szakok száma, típusa, illetve a képzettségek száma és szintje közötti összefüggéseket, valamint a szakok közti tipikus kapcsolódásokat vizsgálja. Az elemzés második része részben szintén leíró jellegű, de tágabb - társadalmi - összefüggésben vizsgálja az egyes szakok pedagógusait, s a szakok összehasonlító elemzését is megkísérli. A harmadik rész a voltaképpeni elemzés: itt a tantárgycsoportok adataival végeztünk elemzéseket a szakmai tevékenységre, szakmáról alkotott véleményekre és a jelenlegi jövedelmi helyzetre vonatkozóan.

Szakok, szakpárok

Először azt vizsgáltuk meg, hogy hány szakjuk van pedagógusainknak. A vizsgált pedagógusok között legjellemzőbb a kétszakosság: a minta felének két szakra van képesítése, egyharmadának egy szakra. A négy, vagy több szaktárgyi végzettség igen ritka, összességében csak 4,1% esetében fordul elő.

1. táblázat
Hány szaktárgyra van képesítése?

 
Egy  766  32,2 
Kettő  1179  49,5 
Három  314  13,2 
Négy  59  2,5 
Öt  18  0,8 
Hat és több  10  0,4 
Egyéb  0,4 
Nincs válasz  56  2,3 
Összes  2355  100,0 

A képesítések számát tekintve jelentős különbség van az egyes iskolatípusok szerint, elsősorban az egy és két végzettséggel rendelkező tanárok arányában. Az általános iskolában egy végzettsége van a tanárok 36,7%-ának (s az egy végzettséggel oktatók 69,7%-a dolgozik általános iskolában), ők minden bizonnyal az alsós pedagógusok. Két végzettséggel a tanárok kb. fele rendelkezik, hárommal vagy többel 17%-uk, ők nagyobb valószínűséggel szakmai profillal is rendelkező középfokú iskolákban oktatnak. Középfokon egy végzettsége van a tanárok 25,2%-ának, két végzettséggel 53,6%-a, hárommal pedig 14,1%-a rendelkezik (lásd a Melléklet XII. táblázatát).

Úgy látszik, a szakok száma nem függ össze a végzettségek számával, legalábbis a kétszakosok esetében nem, akiknek többsége eleve kétszakos képzésben vett részt, ott szerezte egyetlen végzettségét. A három szakkal rendelkezők felének azonban már jellemzően két vagy három végzettsége van, s a négyszakosoknak viszont egyik harmada egy, másik harmada két s harmadik harmada három végzettséggel rendelkezik.

2. táblázat
A szakok számának alakulása a végzettségek száma szerint

Végzettségek száma  Szakok száma  Összesen 
egy  kettő  három  négy  öt  hat v. több 
596  35,4  902  53,5  126  7,5  21  1,2  0,4  0,3  1678  100 
143  24,7  239  41,2  163  28,1  20  3,4  1,2  0,7  578  100 
20  20,6  29  29,9  25  25,8  18  18,6  4,1  1,0  97  100 
Összes  759  32,1  1170  49,5  314  13,3  59  2,5  18  0,8  10  0,4  2362  100 

Ami az első végzettséget jelenti, az egyszakosok többsége (53,4%) felsőfokú tanítóképzőt végzett, kisebb részben általános iskolai tanári (10,8%), illetve középiskolai tanári (11,8%) végzettségük van. A két-, illetve a háromszakosok legnagyobb arányban általános iskolai tanári képesítéssel rendelkeznek (50,2, illetve 51%), egynegyedük középiskolai tanári végzettséget (23,3, illetve 24,5%), kisebb részben tanítói végzettséget szereztek (17,4, illetve 13,1%). Második végzettséggel 578 fő rendelkezik, ez elsősorban középiskolai és általános iskola végzettség megszerzését jelenti. Harmadik végzettsége mindössze 97 főnek, negyedik ennél kevesebbnek van. Nem szoros az összefüggés a munkahelyek számával sem a többség esetében, ez szintén csak a négy- vagy többszakosok esetében tér el jelentősen az átlagtól. Az egyszakosok 29,9%-ának, a háromszakosok 29,7%-ának egy munkahelye volt eddig, s hasonló a harmadik munkahelyen dolgozók aránya is: négy vagy több munkahelye az egyszakosok 23,4, a kétszakosok 19,8 s a háromszakosok 22,7%-ának volt. A négyszakosok ettől lényegesen eltérnek: 37,3%-uknak volt négy vagy több munkahelye a kérdezés időpontjáig.

Jelentősebb az összefüggés a demográfiai jellemzők közül az életkorral: az egyszakosok nagyobb valószínűséggel a fiatalok közül kerülnek ki (37,4%-uk 29 év alatti, szemben a 32,3%-os átlaggal), a több szakot végzettek életkori megoszlása egyenletes, az idősebb korcsoportokban áltagoshoz közel esőek a megoszlások.

3. táblázat
Szakok száma életkor szerint

Életkor  Szakok száma  Összesen 
egy  kettő  három  négy  öt  hat v. több 
20-29  128  37,4  184  53,8  21  6,1  0,3  0,3  341  100 
30-39  236  30,4  388  50,0  112  14,4  13  1,7  0,8  0,1  770  100 
40-49  267  33,9  362  46,0  119  15,1  27  3,4  0,4  0,6  785  100 
50-59  121  28,0  221  51,2  59  13,7  18  4,2  1,6  1,1  432  100 
60-  10  41,7  13  54,2  4,2  24  100 
Összes  762  32,3  1168  49,5  311  13,2  59  2,5  18  0,8  10  0,4  2352  100 

A legnagyobb különbséget a szakok számában a szaktárgyak szerint vizsgálva találtuk. Az egyes szaktárgyakra való képesítés száma alapján képzett változó segítségével kíséreltük meg az egyes szakos tanárok közötti különbségeket feltárni. Az alsós tanárok többsége egy képesítéssel rendelkezik, egyharmaduk azonban valamilyen más szakot is végzett. A nyelvszakosok esetében igen gyakori a három szak, ez különösen a német és az orosz (s kisebb mértékben az angol) szakosok esetében tűnik ki. Ez feltehetően nagyrészt azonos csoportot takar: a német/angol szaktárgyi képesítést újólag megszerzett orosz szakos tanárokat (lásd a 4. táblázatot).

4. táblázat
Szakok száma (alsós tanítók, idegennyelv-tanárok)

  Egy  Kettő  Három  Négy  Öt  Hat v. több  Összesen 
Alsós  393  62,4  196  31,1  33  5,2  0,5  0,3  630  100 
Angol  12  11,2  63  58,9  31  29,0  107  100 
Német  16  12,5  57  44,5  50  39,1  2,3  0,8  0,8  128  100 
Orosz  2,3  161  62,6  84  32,7  1,9  0,4  257  100 
Egyéb nyelv  0,1  18  66,7  25,9  3,7  27  100 
Latin  60,0  40,0  100 

A természettudományi tárgyak esetében az egy- és a háromszakosság jóval ritkább, itt a tanárok kétharmada kétszakos, s csak egynegyed körüli arányban van három vagy több szakjuk. Kivételt képez az informatika, ennek esetében az eltérés azt tükrözi, hogy ezt a tárgyat jellemzően harmadik szakként veszik fel az egyetemen, főiskolán a hallgatók (lásd az 5. táblázatot).

5. táblázat
Szakok száma (természettudományok)

  Egy  Kettő  Három  Négy  Öt  Hat v. több  Összesen 
 
Matematika  15  3,7  274  68,0  90  22,3  17  4,2  0,7  0,9  403  100 
Biológia  3,0  139  68,8  44  21,8  12  5,9  0,5  202  100 
Fizika  3,3  151  62,7  64  26,6  15  6,2  1,2  241  100 
Földrajz  4,9  112  69,1  32  19,8  5,6  162  100 
Kémia  3,3  104  69,3  33  22,0  4,0  1,3  150  100 
Informatika  3,9  22  21,6  63  61,8  12  11,8  1,0  102  100 

A társadalomtudományok közül a magyar és történelem szakosok kétszakosok, a pedagógia, a pszichológia, filozófia, szociológia szintén inkább harmadik szakként fordul elő (lásd a 6. táblázatot). A készségtárgyaknál nagyobb szóródás figyelhető meg, az ének és testnevelés szak esetében gyakori az egyszakosság, a technikát viszont láthatólag inkább harmadik szakként veszik fel (az esetek egyharmadában) (lásd a 7. táblázatot). A kétszakosság a legkevésbé a szakmai tárgyakra jellemző, ezek egymáshoz erősen hasonlóan alakulnak, arányosan fordulnak elő az egy-, két-, ill. háromszakos képzésben részt vevők között.

6. táblázat
Szakok száma (társadalomtudományok és humán tárgyak)

  Egy  Kettő  Három  Négy  Öt  Hat v. több  Összesen 
 
Magyar  41  10,1  275  68,1  72  17,8  2,2  0,7  0,7  404  100 
Történelem  21  7,7  191  70,0  51  18,7  1,8  0,7  273  100 
Pedagógia  40,9  31,8  22,7  4,5  22  100 
Pszichológia  66,7  33,3  100 
Filozófia  37,5  62,5  100 
Szociológia  100   100 

7. táblázat
Szakok száma (készségtárgyak)

  Egy  Kettő  Három  Négy  Öt  Hat v. több  Összesen 
 
Ének  30  23,1  75  57,7  18  13,8  2,3  0,8  2,3  130  100 
Rajz  13  10,7  79  65,3  19  15,7  5,0  0,8  2,5  121  100 
Testnevelés  47  21,6  144  66,1  17  7,8  1,8  0,9  1,9  218  100 
Technika  17  13,1  56  43,1  42  32,3  5,4  2,3  3,1  110  100 

A végzettség szintjét szakok szerint vizsgálva jelentős különbségeket találhatunk aszerint, hogy az egyes szakok esetében a főiskolai vagy az egyetemi végzettség a jellemzőbb, azaz az általános iskolai vagy középiskolai oktatásra szerzett képesítés milyen arányban fordul elő az adott szak esetében. Ha az első megszerzett képesítést vizsgáljuk, azt találjuk, hogy az általános iskolai tanári képesítés aránya általában messze meghaladja a középiskolai tanári képesítés arányát, különösen a tömegszakok (magyar, történelem, matematika, orosz) esetében, de olyan kisebb szakok esetében is kiugró, mint a biológia vagy a földrajz. A középiskolai tanári képesítés a francia mellett (itt óvatosság szükséges a kis elemszám miatt), a fizika és az informatika esetében vetekszik a főiskolai végzettségűek arányával.

Ha figyelembe vesszük, hogy a tanárok nagy része pályája során tovább tanult, és több végzettséget is szerzett, akkor a mai legmagasabb képesítést vizsgálva azt találjuk, hogy minden csoport esetében nő az egyetemi végzettségek aránya. A növekedés az informatika szakosok esetében a legnagyobb (18,6%), de igen jelentős a nyelveknél is (angol 16%, német 15%, francia 17%). Azaz úgy tűnik, az elmúlt évek a számítástechnika és a nyelvek tanárainak biztosított nagyobb előrelépési lehetőséget (már ami az egyetemi végzettség megszerzését illeti). A középiskolai tanári képesítés a legnagyobb arányban ma a fizika, informatika, kémia és a nyelvszakosok (az orosz kivételével) esetében fordul elő. Feltevésünk szerint a nyelvek és az informatika esetében a nagy növekedés tényét legalább annyira a képzésben megnyíló új lehetőségek magyarázzák, mint a kérdéses szakkal rendelkező tanárok szakmai ambíciói.

8. táblázat
Első és legmagasabb tanári képesítés szakok szerint

  Első végzettség    Legmagasabb végzettség  Összes 
  tanítói  ált. isk.
tanári 
középisk. tanári    tanítói  ált. isk.
tanári 
középisk. tanári 
   
Alsós  545  86,6  48  7,6  0,2    486  77,3  121  19,2  12  1,9  629  100 
Angol  17  16,0  47  44,3  36  34,0    13  12,3  35  33,0  54  50,9  106  100 
Német  20  15,7  59  46,5  42  33,1    17  13,3  46  35,9  62  48,4  128  100 
Francia  16,7  66,7    8,3  10  83,3  12  100 
Orosz  25  9,9  165  65,2  61  24,1    18  7,1  139  54,7  95  37,4  254  100 
Magyar  48  12,0  245  61,1  95  23,7    24  6,0  227  56,5  145  36,1  402  100 
Történelem  20  7,4  160  58,8  86  31,6    1,5  144  52,9  120  44,1  272  100 
Matematika  27  6,8  234  58,6  117  29,3    18  4,5  213  53,3  158  39,5  400  100 
Fizika  2,5  107  45,0  109  45,8    2,1  92  38,5  134  56,1  39  100 
Biológia  4,0  125  62,8  50  25,1    1,5  114  57,3  72  36,2  199  100 
Kémia  4,8  70  47,9  59  40,4    2,1  66  45,2  70  47,9  146  100 
Földrajz  11  6,8  112  69,6  33  20,5    2,5  104  64,6  52  32,3  161  100 
Informatika  3,9  35  34,3  40  39,2    4,9  24  23,5  59  57,8  102  100 
Rajz  47  38,8  61  50,4  7,4    34  28,1  69  57,0  16  13,2  121  100 
Technika  34  26,6  62  48,4  7,0    29  22,5  62  48,1  26  20,2  129  100 
Ének  54  42,2  55  43,0  10  7,8    46  35,9  58  45,3  18  14,1  128  100 
Testnevelés  64  29,5  111  51,2  34  15,7    47  21,7  117  53,9  47  21,7  217  100 
Átlag  736  30,9  861  36,2  453  19,0    643  26,9  868  36,4  656  27,5  2387  100 

Az elemzés következő részében a leggyakoribb szakpárokat kerestük meg, s ezek kapcsán vizsgáltuk azt, hogy mit oktatnak pedagógusaink. Ennek az az előnye, hogy itt már valós csoportokhoz jutunk, egy-egy pedagógust nem kell szaktárgyainak megfelelően kétszer vagy háromszor is külön kezelnünk, hátránya viszont, hogy csak a nagyobb szakokat, illetve azok párosításait tudjuk így statisztikailag értékelhető módon elemezni, sok kis szakot, illetve sok kis szak egymással történő párosítását nem tudjuk bevonni a leírásba. Az általunk kiválasztott szakpárok a minta kb. felét fedik le, viszont ezek a leginkább tipikusnak tekinthető csoportok. Összességében 1576 főt sikerült az általunk rekonstruált szakpárok segítségével vizsgálni, ez (ha a szakpárosításba nem bevonható 631 alsós pedagógust is számításba vesszük) a kétszakos pedagógusok túlnyomó többségét jelenti. Megoszlásukat mutatja be 9. táblázatunk.

9. táblázat
Szakpárok, tanárok

Szakpár  Elemszám a mintában 
magyar-történelem  119 
magyar-orosz  94 
nyugati nyelv-nyugati nyelv  260 
orosz-nyugati nyelv  115 
történelem-nyugati nyelv  38 
történelem-orosz  56 
magyar-nyelv (orosz is)  154 
matematika-fizika  196 
matematika-informatika  67 
matematika-kémia  66 
biológia-kémia  50 
biológia-földrajz  62 
ének-magyar/történelem  46 
technika-matematika/fizika  49 
informatika-matematika/fizika  74 
szakmai elméleti-szakmai gyakorlati  51 
Összesen  1576 

Az oktatott tárgyak és a szak, amelyre a tanárok képesítést szereztek, nagyban megfelel egymásnak: túlnyomórészt saját tárgyuk valamelyikét oktatják a vizsgált pedagógusok. Ugyanakkor szinte minden tárgy esetében előfordul mind az általános, mind a középfokú iskolákban, hogy nem szakos tanár oktatja azt. Az általános iskola esetében valamivel gyakrabban fordul elő, hogy más tárgyat is oktat egy-egy pedagógus, mint amelyről képesítése van, ez jellemzően az alsósokkal való foglalkozás és a nyelvoktatás esetében fordul elő, ritkábban a testnevelés, de előfordul még a humán és készségtárgyak oktatása esetén is - jóval kevésbé a reál tárgyaknál. Az általános iskolában ugyanakkor szembeszökő az is, hogy a magyar és történelem szakkal párosított nyelvszakosok inkább előbbi szakjaikat oktatják - különösen így van ez az orosz és magyar-történelem szakosok esetében. Idegen nyelvet az általános iskolában pedig úgy tűnik, szinte mindenki oktathat, nincs olyan képesítés, amelynek esetében ne fordulna elő, hogy az azzal rendelkezők közül legalább egy fő oktat idegen nyelvet is (lásd a 10. táblázatot).

10. táblázat
A szaktárgyi képesítések és a tanított szaktárgyak (Általános iskola)

Képesítés  Tanított szaktárgy 
alsós  magyar/
tört. 
idegen nyelv  mat./
fizika 
biológia/
kémia 
test-
nevelés 
szak-
elmélet 
egyéb 
magyar-tört.  1,6  58  94                 
magyar-orosz      62  87                 
ny. nyelv-ny. nyelv  2,5  47  39  64  53             
orosz-ny. nyelv  1,8  36  63  18  32                 
tört.-ny. nyelv      16  76  24                     
tört.-orosz      32  86                 
m.-nyelv (orosz is)      65  82  11  14                 
mat.-fizika  1,4      63  86         
mat.-informatika      18  72              20 
mat.-kémia          44  88         
biol.-kémia          17  17  11  61           
biol.-földrajz              33  70      19 
ének-magyar-tört.  5,9  22  65              21 
rajz-földrajz-mat.  2,8  17      21  58 
techn.-mat.-fizika  3,1  22  69              19 
inform.-mat.-fizika      19  70              19 
szakelm.-szakgyak.          15  69         

11. táblázat
A szaktárgyi képesítések és a tanított szaktárgyak (Középiskola)

Képesítés  Tanított szaktárgy 
alsós  magyar/
tört. 
idegen
nyelv 
mat./
fizika 
biológia/
kémia 
test-
nevelés 
szak-
elmélet 
egyéb 
magyar-tört.      56  98                     
magyar-orosz      39  84                     
ny. nyelv-ny. nyelv      36  26  101  72     
orosz-ny. nyelv      14  24  42  72             
tört.-ny. nyelv      53  47                     
tört.-orosz      14  70  30                     
m.-nyelv (orosz is)      54  70  20  26             
mat.-fizika          120  96             
mat.-informatika          37  84              14 
mat.-kémia              15  88         
biol.-kémia          28  88     
biol.-földrajz                  13  87  13         
ének-magyar-tört.      12  86                 
rajz-földrajz-mat.      50          33 
techn.-mat.-fizika  13  77             
inform.-mat.-fizika          41  85              13 
szakelm.-szakgyak.                      35  92 

A középiskola esetében kissé kedvezőbb a helyzet ebben a vonatkozásban: az idegen nyelv-magyar-történelem szakpárosítást szerzett tanárok nagyobb arányban oktatják idegen nyelv szakjukat, s kisebb arányban találhatóak más szakosok is az idegen nyelvet oktatók között (lásd a 11. táblázatot).

Összességében az, hogy kinek hány szakja van, elsősorban úgy tűnik, a várakozásoknak megfelelően a képzés jellemzőitől függ, s kevésbé kapcsolódik a tanárok demográfiai vagy egyéb személyes jellemzőihez. Az is, hogy az adott szaktárgy és a képesítés szintje hogyan függ össze, nagyobbrészt láthatólag a képzés jellemzői határozzák meg, amint azt az első és a legmagasabb végzettségek elemzése kapcsán láttuk. Az a tény azonban, hogy konkrétan mit oktatnak az adott szakok tanítására képesítést nyert pedagógusok, már elsősorban az iskolában dől el, vélhetően az iskolai keresleti-kínálati tényezők függvényében.

Szakok, tantárgycsoportok

A következőkben azt vizsgáljuk, vannak-e jellegzetes, elsősorban társadalmi különbségek az egyes szakos tanári csoportok között. Ehhez kiválasztottunk néhány, fontosnak vélt változót/dimenziót (demográfiai jellemzők, társadalmi származás, jelenlegi munkahely, jövedelem és családi helyzet), s e dimenziók mentén írtuk le mindazokat, akik a nagyobb létszámú szakok valamelyikére képesítéssel rendelkeznek. A vizsgálat ezen szakaszában le kellett mondanunk a kis létszámú szakokról. Nem tettünk különbséget végzettség szerint sem a tanárok között, azaz az általános iskolai és a középfokú iskolákban tanító tanárokra egyaránt kiterjed az elemzés, anélkül, hogy elkülönítettük volna őket. Erre elsősorban az elemszám miatt volt szükség, de bíztunk abban is, hogy a szakok szerinti különbségek és hasonlóságok értelmezhetőek a végzettségbeli különbségek - időleges - figyelmen kívül hagyásával is.1

Alsós tanítók

Az alsós pedagógusok az egyik legnagyobb csoport a mintában, 618 fő. Nagy részük nő, a derékhad viszonylag fiatal, 30-40 év között van. Születési helyüket tekintve minden település az átlaghoz közelítő arányban fordul elő, az egyéb város annál gyakoribb. Apjuk jellemzően középfokú végzettséggel rendelkezik, legtipikusabban szakmunkás-bizonyítvánnyal, de sokuknak csak általános iskolai végzettsége van. Nagy részük számára ez az első, esetleg a második munkahely, de az átlagnál nem alacsonyabb azok aránya sem, akik harmadik vagy többedik munkahelyükön dolgoznak. Többnyire községi iskolában tanítanak, s szinte kizárólag csak általános iskolában (ami persze korántsem meglepő). Munkaterhelésük átlagos, illetve az átlagnál kevéssel nagyobb, jövedelmük azonban attól jócskán elmarad. Különjövedelemük többnyire nincs. Házastársuk jellemzően középfokú végzettséggel rendelkezik, illetve főiskolaival, összességében az átlagnál kevesebb a magas iskolai végzettségű házastársak és több az annál alacsonyabb iskolai végzettségű házastársak aránya (lásd a 12., 13., 14. táblázatokat).

12. táblázat
Az alsós tanítók neme

  Férfi  Nő  Összes 
 
Alsós tanítók  50  8,0  568  92,0  618  100 
Teljes minta  594  24,8  1802  75,2  2396  100 

13. táblázat
Az alsós tanítók és az apák iskolai végzettsége

  Egyetem  Főiskola  Gimnázium  Szakmunkásképző  4 v. 6 elemi  Összes 
 
Alsós tanítók  67  10,8  78  12,6  135  21,8  172  27,8  166  26,9  618  100 
Teljes minta  313  13,1  312  13,2  556  23,6  542  22,9  626  26,7  2351  100 

14. táblázat
Az alsós tanítók és a házastárs iskolai végzettsége*

  Egyetem  Főiskola  Középiskola  Kevesebb  Összes 
 
Alsós tanító  80  16,8  156  32,7  171  35,8  70  14,7  477  100 
Teljes minta  518  28,8  621  34,5  481  26,7  178  10,0  1798  100 

* A táblázat elemszáma csak a házas tanítókat tartalmazza.

Humán tárgyak és nyelvek

A magyar szak tömegszaknak számít, különösen a humán tárgyakat és a nyelveket tanítók között, mintánkban is a legnagyobb csoportot teszi ki. A magyar szak párjai elsősorban az orosz és a történelem (29, illetve 29%), jellemző még a más idegen nyelvekkel, a készségtárgyak közül az énekkel való való párosítás (német 9,9%, angol 7,4%, francia 1,2%, ének 9,7%). A magyar szak a legelnőiesedettebb szakok közé tartozik, a férfiak aránya 20% alatti. A magyartanárok korát tekintve nagy a szóródás, a legfiatalabb korcsoportot leszámítva minden korcsoport kb. azonos arányban található meg körükben, de valamivel többen vannak az idősebbek. Születési helyüket, apjuk iskolai végzettségét illetően az átlagos tendenciákkal esnek egybe. Legnagyobb csoportjuk (28,5%) apja diplomás, valamivel kevesebbé érettségizett (26,8%), jellemző még a középfokúnál alacsonyabb végzettséggel bíró apák viszonylag magas aránya (24,0%). A jelenlegi az első, a második, esetleg a harmadik munkahelyük, városi vagy községi, s nagyobbrészt általános iskola. Munkaterhelésük, munkaszeretetük átlagos, innovációs tevékenységekben való részvételük ezt valamivel meghaladja. Szervezettségük szintén a pedagógusok átlagára jellemző arányokat mutatja. Jövedelmi helyzetük átlagosnak tűnik, iskolán kívüli jövedelmük sem nagyon módosítja ezt. Házastársaik 69,2%-ban diplomások, egyharmaduk egyetemi diplomával rendelkezik.

A történelem szak szintén a nagy szakok közé tartozik, leggyakoribb párjai a magyar (43,6%), az idegen nyelvek közül az orosz (20,9%), ritkábban más nyelv (6,2%). A történelem szak a humán szakok között a legférfiasabb: a történelemtanárok közel egyharmada férfi. A történelem szakosok koruk tekintetében zömmel 30-50 év közöttiek (63,2%), igen kevés az idős, s viszonylag sok a fiatal közöttük (17,8%). Nagyobbrészt városi születésűek, budapestiek és megyei városi születésűek az átlagnál magasabb arányban találhatók közöttük, nem jellemző a községi születés. Az átlagosnál magasabb köztük azok aránya, akiknek apja felsőfokú végzettséggel rendelkezik (32,2%). Jelenlegi munkahelyük jellemzően a második, településtípus szerint erősen szóródik: azaz egyenlő eséllyel fordulnak elő történelemtanárok minden településtípus iskolájában. Többségükben általános iskolában oktatnak, ebben a magyartanárokra hasonlítanak. Munkaterhelésük az átlagosnál kedvezőbb. Valamivel kevésbé szeretik a foglalkozásukat, mint a tanárok általában, innovációs tevékenységekben való részvételük sem haladja meg az átlagot. Szakszervezetnek nagyobb részük nem tagja. Jövedelmüket tekintve is az átlaghoz közel eső a helyzetük, ezt iskolán kívüli jövedelemmel sem nagyon tudják kiegészíteni. Házastársuk 69%-a diplomás, legjellemzőbben főiskolai végzettséggel rendelkeznek.

Az angol szak ma már tömegesedő szak, de a múltban viszonylag kis szaknak számított, különösen az orosz mellett. Az angol szak a legjellemzőbben más nyelvekkel, elsősorban az orosszal kerül párba. Az angol szakosok 43%-ának másik szakja orosz, 28%-nak magyar, 14%-nak történelem, ritkábban más idegen nyelv (német 5,6, francia 2,8%). Az angol természettudományi tárgyakkal együttesen 9,4%-ban kapcsolódik a mintában. Az angol szakosok többsége nő, s nagy része fiatal, 30 év alatti, 69%-uk 40 év alatti. Az átlagot meghaladó arányban vannak köztük a fővárosban, illetve megyei jogú városban születettek (együtt 46,2%), s viszonylag sokan születtek az ország határain kívül. Kedvező családi háttérre utal az apáknak az átlagot messze meghaladó iskolai végzettsége: 47,6%-uk apjának felsőfokú végzettsége van. A kedvező iskolai végzettséget mutató adatok természetesen az angoltanárok korösszetételével is összefüggnek, hiszen ez az átlagnál jóval fiatalabb angoltanárok szülei esetében is - fiatalabbak lévén a többi tanárcsoport szülői generációjánál - valamivel magasabb iskolai végzettséget feltételez. Jelenlegi munkahelyük legtöbbjüknek az első, de sokak számára második vagy harmadik. Iskolájuk megyei jogú vagy egyéb városban van, ez legvalószínűbben általános iskola, de nagy valószínűséggel dolgoznak - egyharmaduk - gimnáziumban is. Munkaterhelésük igen nagy, 20 óra felett oktatnak hetente (50%). A tanítást ugyanakkor kollégáikhoz viszonyítva kevésbé szeretik, innovációs tevékenységekben sem nagyon vesznek részt. Szervezettségük alacsony, kétharmad részben nem tagjai semmilyen szakszervezetnek. Rendszeres, fizetésből származó jövedelmük elmarad a pedagógusok átlagától (egyharmaduk a legalacsonyabb jövedelemcsoportba tartozik), ez szintén nagyrészt életkorukkal magyarázható. Különjövedelmük nagy valószínűséggel van. Házastársuk magas iskolai végzettségű, 76,6%-ban diplomás, egyetemet végzett 43,8%-ban fordul elő közöttük.

A német szak az angolhoz hasonló nagyságrendet képviselt a pedagógusképzésben a múltban, s ma szintén az egyik tömegesedő szaknak számít. Szakpárjai a legjellemzőbben az orosz (50,0%), a magyar (31,1%). Viszonylag gyakori még a történelem (13,3%), ritkább a más nyelvszakkal való párosítás (angol 5,6%), illetve a természettudományi szakokkal vagy készségtárgyakkal való párosítás (együttesen 14,8%). A német szak az egyik legelnőiesedettebb szak, 90%-ban nők oktatják ezt a nyelvet. Szintén sok közöttük a fiatal, de az angol szakosoknál idősebbek, 46,9%-uk 40 év feletti. Kétharmaduk városi születésű, egyötödük falun született. Az apák harmada rendelkezik felsőfokú végzettséggel, 45%-uk középfokúval (ez a minta átlaga közeli érték). Munkahelyük jellemzően az első, esetleg a második, megyei jogú városban, illetve az esetek jó részében községben lévő iskola. Ez az angol szakosokéhoz hasonló helyzet, bár a német szakosok körében magasabb az általános iskolában dolgozók aránya, ugyanakkor magas azoké is, akik gimnáziumban tanítanak. Erősen leterheltek, 50% több mint 20 órát oktat hetente. Innovációs tevékenységben ők sem szívesen vesznek részt, s szintén kimaradni látszanak a szakszervezeti mozgalomból. Jövedelmi helyzetük az átlagoshoz esik közel, erősen szóródik, azonos arányban találhatók meg az egyes bércsoportokban. Mellékjövedelemmel 25%-uk rendelkezik, ez kevéssel haladja meg az átlagot. Házastársaik magas iskola végzettséggel rendelkeznek, ezek aránya átlagos, összetételében azonban attól eltér, magas köztük az egyetemi végzettségűek aránya.

Az orosz szak a magyar mellett a másik legnagyobb létszámú szak volt a pedagógusképzésben. Mára ugyan már jóval visszaesett, de a pedagógusok között ma is nagy arányú az orosz szakkal - is - rendelkezők aránya. A legjellemzőbben a magyar szakkal párosul (45,5%), gyakran történelemmel (22,2%), illetve más nyelvekkel (német 24,9, angol 17,9%). Az oroszosok a nyelvszakosok között a legkevésbé kedvező paraméterekkel jellemezhetők. Köztük is kevés a férfi, s fiatalok szinte egyáltalán nincsenek köztük, 55,6%-uk 40 év feletti. Nagyvárosi, de nem budapesti születési hely jellemző rájuk, s a nyelvszakosok között magas arányban származnak községekből, ez az arány a teljes minta átlagának felel meg. Az apák végzettsége a minta átlagát követi: egynegyed arányban felsőfokú, 47%-ban középfokú végzettséggel rendelkeznek. Jelenlegi munkahelyük a második, esetleg az első vagy a harmadik, nagyobbrészt falusi vagy kisvárosi általános iskola. Munkaterhelésük az átlaghoz esik közel. A tanítást szeretik, innovációs tevékenységben azonban nem nagyon vesznek részt. Az orosz szak esetében azonban kiugró a tény, hogy csak igen kis arányban tanítják a saját tárgyukat (6,6%-uk tanít oroszt). Az átlaghoz képest magasabb szervezettséggel jellemezhetők, 51%-uk szakszervezeti tag. Jövedelmi helyzetük átlagosnak mondható, iskolán kívüli jövedelemszerzés nem jellemző rájuk. Házastársuk 68,2%-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel, azonos köztük az egyetemet és a főiskolát végzettek aránya.

A humán szakosok főbb jellemzőit foglalja össze a 15-18. táblázat.

15. táblázat
A humán szakos pedagógusok neme

Szak  Neme  Összes 
Férfi  Nő 
Angol  16  15,0  91  85,0  107  100 
Német  13  10,2  115  89,8  128  100 
Orosz  36  14,2  218  85,8  254  100 
Francia  14,3  12  85,7  14  100 
Magyar  68  17,0  332  83,0  400  100 
Történelem  82  30,6  186  69,4  268  100 
Teljes minta  594  24,8  1802  75,2  2396  100 

16. táblázat
A humán szakos pedagógusok életkora

Szak  Életkor  Összes 
20-29  30-39  40-49  50-59  60- 
Angol  39  36,4  35  32,7  26  24,3  6,5  107  100 
Német  31  24,2  37  28,9  45  35,2  15  11,7  128  100 
Orosz  22  8,6  92  35,9  95  37,1  47  18,4  256  100 
Francia  21,4  42,9  21,4  14,3  14  100 
Magyar  49  12,3  129  32,5  119  30,0  96  30,0  1,0  397  100 
Történelem  47  17,8  79  29,9  88  33,3  49  8,6  0,4  264  100 
Teljes minta  350  14,7  781  32,7  798  33,4  436  18,3  24  1,0  2380  100 

17. táblázat
A humán szakos pedagógusok születési helyének településtípusa

Szak  A születési hely településtípusa  Összes 
főváros  megyei jogú város  egyéb
város 
község  nem mo.-i
település 
Angol  18  17,0  31  29,2  38  35,8  11  10,4  7,5  106  100 
Német  14  10,9  37  28,9  48  37,5  25  19,5  3,1  128  100 
Orosz  27  10,6  65  25,5  92  36,1  62  24,3  3,5  255  100 
Francia  28,6  21,4  28,6  21,4  14  100 
Magyar  50  12,7  94  23,9  144  36,5  89  22,6  17  4,3  394  100 
Történelem  39  14,8  75  28,4  93  35,2  51  19,3  2,3  264  100 
Teljes minta  328  13,8  541  22,7  893  37,5  550  23,1  68  2,9  2380  100 

18. táblázat
A humán szakos pedagógusok apjának iskolai végzettsége

Szak  Az apa iskolai végzettsége  Összes 
egyetem  főiskola  gimnázium  szakmunkásképző  4 v. 6
elemi 
Angol  32  30,5  18  17,1  27  25,7  16  15,2  12  11,4  105  100 
Német  17  13,4  20  15,7  32  25,2  25  19,7  33  26,0  127  100 
Orosz  34  13,6  32  12,8  62  24,8  42  16,8  80  32,0  250  100 
Francia  35,7  7,1  35,7  21,4  14  100 
Magyar  55  14,0  57  14,5  105  26,8  81  20,7  94  24,0  392  100 
Történelem  43  16,3  42  15,9  63  23,9  49  18,6  67  25,4  264  100 
Teljes minta  313  13,1  312  13,2  556  23,6  542  22,9  626  26,7  2351  100 

A hasonlóságok és különbségek mentén vizsgálva úgy tűnik, hogy a nyelv és a készségtárgy szakosok nem alkotnak homogén csoportot sem származásukat, sem jelenlegi helyzetüket tekintve. Köztük a magyar és az orosz szakosok jellemzői hasonlóak, átlagosak, több vonatkozásban egymáshoz is közel esnek (apa iskolai végzettsége, házastárs végzettsége, jövedelmi helyzet), amit feltehetően a két szak gyakori párosítása is magyaráz. A tantárgycsoporton belül ők azok, akik a legjobban szeretik a tanítást, s a szakszervezetnek is ők a legnagyobb valószínűséggel a tagjai. A történelem szak jellemzői valamivel távolabb esnek az előbbiektől, s hasonlóképpen a nyugati nyelv szakosok is külön világot alkotnak. A nyugati nyelv szakosok között is nagy különbség van azonban sok tekintetben: a legkedvezőbb vonásokat a francia szakosok mutatják (bár ennek esetében a kis elemszám óvatosságra int), nem sokkal marad el az angol, s a német egyfajta híd a nyugati nyelvek és az orosz között is (leképezve szinte a valóságos múltbeli geopolitikai helyzetet). A nyugati nyelveket oktatók között (immár a németet is ide számítva) jóval csekélyebbek a különbségek, legalábbis az általunk választott dimenziókban (innovációs tevékenység, munkaterhelés, szakmaszeretet, szervezettség stb.).

Összességében a humán tárgyak és a nyelvek oktatói - bár nem alkotnak homogén csoportot - rendelkeznek néhány, az egész csoportot többé-kevésbé jellemző közös vonással. Mindegyik szakra jellemző a nők túlsúlya: a szaktárgyi pedagógusok között ebben a tantárgycsoportban vannak a legnagyobb arányban. Viszonylag kedvező társadalmi háttérrel rendelkeznek, különösen a természettudományi tárgyakat oktatókhoz viszonyítva. Bár szeretik a tanítást (a nyelvet és a történelmet oktatók kissé ugyan kevésbé), az aktivitás nem jellemző rájuk sem szakmai, sem szakszervezeti értelemben. Kedvező családi háttér s magas társadalmi státus jellemzi őket.

Természettudományi tárgyak

A matematika a természettudományok tömegszakja, elsősorban más természettudományi tárgyakkal kerül párba. A fizika (49,4%) és a kémia (16,6%) gyakoriak mint a matematika szakpárjai, nem ritka azonban az informatika sem (16,9%), és előfordul készségtárgyakkal együtt is: a technikával (9,7%) és a rajzzal (7,7%). A matematika szakosok közt egyharmad a férfi tanárok aránya, életkor tekintetében esetükben az áltaghoz hasonlóan a középkorosztály dominál: 65,8%-uk 30 és 50 év közötti. Születési helyük jellemző módon kisváros és község, ez utóbbi az átlagos arányt meghaladóan. Az apák iskolai végzettsége átlagot közelítőnek mondható, de két ponton attól némileg eltér: magasabb mind az egyetemi, mind az általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya közöttük. Jelenlegi munkahelyük legjellemzőbben a második, kevesebbnek az első vagy a harmadik. Iskolájuk zömmel városban, megyei jogú vagy egyéb városban található s nagyobbrészt, de az átlagnál alacsonyabb mértékben általános iskola (51,4%). Munkaterhelésük átlagosnak mondható, miként a szakma szeretete is. Innovációs tevékenységben való részvételük jellemzően két vagy több területre is kiterjed. Jövedelmi helyzetük az átlagosnál valamivel jobb, egyharmaduk (34,4%) a legmagasabb bércsoportba került. Iskolán kívüli jövedelemmel csak egynegyedük rendelkezik. Házastársuk 72%-ának van felsőfokú, ezen belül egyetemi és főiskolai végzettsége kb. azonos arányban, ez a megoszlás az átlaghoz képest magasabb egyetemi végzettségű házastársat jelent.

A biológia szak a kisebb "nagy szakok" közé tartozik, leggyakoribb párjai a földrajz (30,7%) és a kémia (24,8%), de gyakran előfordul még a technika is (13,4%). A biológia szakosok nemek szerinti megoszlása az átlagoshoz közelít: egynegyedük férfi, háromnegyedük nő. Életkor szerint kollégáiknál jellemzően idősebbek, 60%-uk 40 év feletti. Jellemzően egyéb városi és községi születésűek, ez utóbbiban az átlagtól jelentős mértékben eltérnek. Apjuk egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkezik, mindkét esetben az átlaghoz viszonyítva kiemelkedő arányban. Munkahelyük második vagy első, egyéb városi vagy községi általános iskola, ezekben a jellemzőkben az átlaghoz esnek közel. Nem jellemző rájuk a nagymértékű leterheltség, csak egyharmaduk oktat 20 óránál többet hetente. Esetükben kiemelkedő a foglalkozás szeretete, ez az innovációs tevékenységekben való magas részvételi arányukban is kitűnik. Szervezettségük átlagos. Nem keresnek azonban rosszul az átlaghoz viszonyítva: egyharmaduk a legmagasabb bérkategóriába tartozik, nincs azonban az átlagot meghaladó mértékben iskolán kívüli jövedelmük. Házastársaik kiemelkedően magas iskolai végzettséggel rendelkeznek, 79%-ban felsőfokú, 39%-ban egyetemi végzettséggel.

A fizika szak nagy szaknak számít, leggyakoribb párja a matematika (82,6%), a többi szak ehhez képest szinte csak kivételesen (informatika 19,5%, kémia 10,4%, technika 8,7%) fordul elő. A fizika szak az egyik legkevésbé elnőiesedett szak, a fizikatanárok ebben is, de más jellemzőikben is sok tekintetben hasonlóságot mutatnak a matematikatanárokkal (bizonyára jelentős átfedés is van közöttük). Szintén a középkorosztály dominál közöttük, 67%-uk 30 és 50 év között van, az átlagnál azonban valamivel kevesebb körükben a fiatal, s több az idősebb. Az átlagnál magasabb arányban származnak községekből, jellemző még a nem megyei jogú városi származás. Az apák iskolai végzettségét tekintve feltűnően magas arányban az alapfokú végzettséggel rendelkező apák vannak köztük (ebben is hasonlóságot mutatnak a matematika szakosokkal). Munkahelyük második vagy első munkahely számukra, megyei jogú városban vagy egyéb városban található nagyobbrészt. A fizika szakosok az átlagnál alacsonyabb arányban tanítanak általános iskolában (37,5%), egynegyedük gimnáziumban s másik egynegyedük szakközépiskolában, illetve szakmunkásképzőben. Munkaterhelésük kifejezetten nagy, 50%-uk 20 óránál többet oktat hetente. Foglalkozásukat kevésbé szeretik, mint a pedagógusok többsége, ennek ellenére szívesen vesznek részt innovációs tevékenységekben, jellemzően többen is. Szervezettség rájuk sem jellemző az átlagtól eltérő mértékben. Jövedelmüket tekintve arányosan jónak tűnik a helyzetük: legnagyobb arányban a legmagasabb bércsoportba tartoznak (39,0%), iskolán kívül nincs is jellemzően más jövedelmük. Házastársaik között igen csekély azok aránya, akik nem rendelkeznek diplomával, mindössze 19,7%, s a diplomások között is szembeötlően magas az egyetemi végzettséggel rendelkezők aránya.

A kémia szak a kisebb szakok közé számít, párjai legvalószínűbben a matematika és a biológia (44,7, illetve 33,3%), ritkábban a fizika (16,7) vagy az informatika szak (5,3%). A kémia szakosok túlnyomó része nő, magas a nők aránya, ez különösen kimagaslónak tűnik a természettudományi tárgyak oktatói között. Életkori megoszlásukra jellemző, hogy a domináns középkorosztály mellett (49%-ban 40 év felettiek) viszonylag sok a fiatal: 30 év alatti a csoport közel egyötöde. Születési helyük jellemzően kisváros, község, illetve megyei jogú város. Apjuk közel harmadának (30,2%) felsőfokú végzettsége van, különösen magas arányban egyetemi, s közel hasonló arányban érettségivel rendelkeznek (28,9%). Jelenlegi munkahelyük az első vagy a második, s az átlaghoz hasonló arányban található egyéb városban, községben vagy megyei jogú városban. Iskolájuk nagyobbrészt általános iskola, kisebb részt gimnázium. Munkaterhelésük átlagos, illetve annál valamivel kisebb. A tanítást szeretik, s szívesen vesznek részt innovációs tevékenységekben is, többségükben csak egyben. A kémiatanárok nem tartoznak a legmagasabb bérrel jellemezhető tanárcsoportok közé, jövedelmük erősen szóródik. Iskolán kívüli jövedelme csak az átlagnál valamivel kisebb részüknek: egyötödüknek van. Házastársuk 75%-ban diplomás, s ezen belül kiemelkedően magas, 48%-os arányban egyetemet végzett.

A földrajz szak párja elsősorban a biológia (38,3%), más ehhez képest ritkán fordul elő: történelem (15,4%), rajz (14,2%), matematika (9,7%), technika (4,9%). A földrajz kevésbé elnőiesedett szak: a tanárok egyharmada férfi. Életkorukat tekintve legtöbben a középkorosztályhoz tartoznak, 59%-ban 40 év felettiek. Születési helyükre jellemző Budapesten kívül valamennyi településtípus. Apjuk jellemzően középfokú végzettséggel rendelkezik, hasonló arányban érettségivel, illetve szakmunkás-bizonyítvánnyal. Munkahelyük első vagy második munkahelyük, hasonló arányban kisvárosi, illetve községi iskola. Iskolájuk túlnyomórészt általános iskola. Munkaterhelésük átlagos, illetve annál valamivel kisebb. A tanítást szeretik, de csak az átlagos mértékben. Szervezettség nem jellemző rájuk. Ennek ellenére nem keresnek rosszul, a felső két bércsoporthoz tartozik 60%-uk, iskolán kívüli jövedelemmel azonban nem nagyon egészítik ezt ki. Házastársaik az átlagnál nagyobb arányban rendelkeznek felsőfokú iskolai végzettséggel, különösen magas arányban főiskolaival (40,5%).

A természettudományos tantárgyak oktatóinak jellemző adatait a 19-23. táblázat foglalja össze.

19. táblázat
A természettudományi szakos pedagógusok neme

Szak  Neme  Átlag 
férfi  nő 
Biológia  56  27,7  146  72,3  202  100 
Kémia  32  21,5  117  78,5  149  100 
Matematika  116  29,0  284  71,0  400  100 
Fizika  95  39,7  144  60,3  239  100 
Földrajz  54  33,5  107  66,5  161  100 
Teljes minta  594  24,8  1802  75,2  2396  100 

20. táblázat
A természettudományi szakos pedagógusok életkora

Szak  Életkor  Összesen 
20-29  30-39  40-49  50-59  60- 
Biológia  31  15,3  49  24,3  70  34,7  51  25,2  0,5  202  100 
Kémia  28  18,8  47  31,5  45  30,2  28  18,8  0,7  149  100 
Matematika  55  13,8  117  29,4  145  36,4  78  19,6  0,8  398  100 
Fizika  24  10,0  80  33,5  80  33,5  52  21,8  1,3  239  100 
Földrajz  11,2  46  28,6  52  32,3  43  26,7  1,2  161  100 
Teljes minta  350  14,7  781  32,7  798  33,4  436  18,3  24  1,0  2380  100 

21. táblázat
A természettudományi szakos pedagógusok születési helyének településtípusa

Szak  A születési hely településtípusa  Összes 
Budapest  megyei
jogú város 
egyéb
város 
község  nem mo.-i település 
Biológia  28  13,9  50  24,8  61  30,2  58  28,7  2,5  202  100 
Kémia  21  14,1  34  22,8  54  36,2  35  23,5  3,4  149  100 
Matematika  56  14,1  88  22,2  134  33,8  108  27,2  11  2,8  397  100 
Fizika  34  14,3  53  22,3  76  31,9  67  28,2  3,4  238  100 
Földrajz  18  11,2  42  26,1  59  36,6  37  23,0  3,1  161  100 
Teljes minta  328  13,8  541  22,7  893  37,5  550  23,1  68  2,9  2380  100 

22. táblázat
A természettudományi szakos pedagógusok apjának iskolai végzettsége

Szak  Az apa iskolai végzettsége  Összes 
egyetem  főiskola  gimnázium  szakmunkásképző  4 vagy 6 osztály 
Biológia  32  16,2  40  20,2  44  22,2  44  22,2  38  19,2  198  100 
Kémia  25  16,8  20  13,4  43  28,9  27  18,1  34  22,8  149  100 
Matematika  62  15,7  41  10,4  84  21,3  82  20,8  126  31,9  395  100 
Fizika  31  13,1  28  11,9  46  19,5  54  22,9  77  32,6  236  100 
Földrajz  24  15,4  122  14,1  42  26,9  41  26,3  27  17,3  156  100 
Teljes minta  313  13,1  312  13,2  556  23,6  542  22,9  626  26,7  2351  100 

23. táblázat
A természettudományi szakos pedagógusok házastársának iskolai végzettsége

Szak  A házastárs iskolai végzettsége  Összes 
egyetem  főiskola  középiskola  kevesebb 
Biológia  62  39,2  63  39,9  25  15,8  5,1  158  100 
Kémia  51  48,1  29  27,4  17  16,0  8,5  106  100 
Matematika  111  37,1  106  35,5  60  20,1  22  7,4  299  100 
Fizika  83  45,4  64  35,0  28  15,3  4,4  183  100 
Földrajz  35  28,9  49  40,5  32  26,4  4,1  121  100 
Teljes minta  518  28,8  621  34,5  481  26,7  178  10,0  1798  100 

A természettudományi tárgyakat oktatók csoportja jóval homogénebb, mint a humán tárgyakat és nyelveket tanítóké, bár ez is tagolt. Közös jellemzőjük, hogy mind férfiasabb szakok, és magasabb a tanárok átlagéletkora. Nem jellemző rájuk a különjövedelem. Az alapvető különbség közöttük a munkaterhelésben van, de szervezettségük és az innovációs tevékenységekben való részvételük is eltérő mértékű. A szülői háttér jellemzőit tekintve elitebb szakok közé tartozik a biológia és a kémia, s egyben az ezeket a tárgyakat tanítók azok is, akik a legjobban szeretnek tanítani. A származást illetően a legkevésbé elit, azaz a legnyitottabb természettudományi szak a fizika, ezt kis részben a fizikatanárok magasabb átlagéletkora is magyarázza. A legtöbb vonatkozásban a természettudományi tárgyakat oktatók az átlaghoz közelítenek, kis szóródással. Az átlagot, egyetlen dologban azonban mindannyian meghaladják: valamennyi csoportra jellemző az átlagot meghaladó mértékű innovációs tevékenység.

Készségtárgyak

A készségtárgyak között a testnevelés a legnagyobb szak, leggyakoribb párjai a biológia (17,9%), a földrajz (14,7%), de gyakori a matematika (9,2%) és előfordul az orosz is (6,4, 3,7, illetve 4,1%). A testnevelés a tanári szakok közt a férfiasabb szakok közé tartozik: a testnevelés szakosok egyharmada férfi. Életkorukat tekintve az átlagnál valamivel több a fiatal, 30-40 év közötti. Származásuk, gyerekkori családi hátterük átlagos, mind születési helyüket mind társadalmi helyzetüket illetően (egy kivétellel: az apák között magas az egyetemi végzettségűek aránya). Munkaterhelésük átlagos, jövedelmük is, de nagyobb eséllyel rendelkeznek különjövedelemmel, mint kollégáik. A tanítást szeretik, innovációs tevékenységben azonban nem nagyon vesznek részt. Szakszervezeti tagság jellemző rájuk. Házastársuk zöme főiskolai végzettséggel rendelkezik.

Az ének kisebb szak, de a készségtárgyak között az egyike a nagyobbaknak. Gyakori párja a magyar (30,0%), de előfordul még a matematika (9,2%) és a történelem (7%) is. Az ének szak a nyelvek mellett a leginkább jellemzően női szak. Az énektanárok zömmel 30-50 év közöttiek, legnagyobb arányban a 30 és 40 közöttiek vannak köztük (43,3%). Születési helyükre a kisváros és a megyei jogú város a legjellemzőbb (42,1 és 27,8%). Jellemző gyerekkori családjukra a diplomás, elsősorban a főiskolát végzett és az érettségizett apa, s kevés a szakmunkásképzőt vagy ennél kevesebbet végzett apa. Jelenlegi munkahelyük a második, és a főváros kivételével minden településtípus esetében hasonló arányban fordul elő. Túlnyomó többségben általános iskolában tanítanak (81,5%). Munkaterhelésük kifejezetten alacsony, csak egyharmaduk tanít 20 órát meghaladó óraszámban. Nagyon szeretik a foglalkozásukat, ennek ellenére innovációs tevékenységben nem nagyon vesznek részt. Magas szervezettség jellemzi őket, talán abból adódóan is, hogy az alacsonyabb jövedelműek közé tartoznak a pedagógustársadalomban: 62%-uk az alsó két bércsoportba esik, iskolán kívül sem nagyon van más jövedelmük. 69,5%-uk házastársa diplomás, elsősorban főiskolai végzettségű.

Az informatika felfutóban lévő, ma még a kisebbek közé számítható szak. Elsősorban a matematikával (66,7%) és a fizikával (45,1%) kerül párba, de gyakran fordul elő még a kémia (13,7%) és a technika szakokkal (10,8%) együtt is. Az informatika szak a legkevésbé elnőiesedett szak: oktatói között a férfiak és a nők azonos arányban találhatók. Az informatika szakos tanárok már nem fiatalok, de idősek is kevesen vannak közöttük, zömmel ők is a 30-50 éves korcsoportba tartoznak (78%). Legtöbben megyei jogú városi, illetve egyéb városi születésűek. Apjuk többségében középfokú vagy alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezik, 27,9%-uk diplomás. Jelenlegi munkahelyük a második, s megyei jogú városi vagy egyéb városi településen van. Munkahelyük, bár legnagyobb arányban általános iskola, de nagy arányban fordul elő középfokú iskolatípus is. Munkaterhelésük kifejezetten nagy. Bár a tanítást kollégáikhoz képest kevésbé szeretik, innovációs tevékenységekben való részvételük kiemelkedően magas. Szakszervezeti tagság nem jellemző rájuk. Igen jól keresnek kollégáikhoz képest, 76,4%-uk a két felső kategóriába esik, ezt magas arányban egészítik ki még iskolán kívül szerzett jövedelemmel is. Házastársuk 72,5%-a felsőfokú végzettségű, a középfokúnál alacsonyabb iskolai végzettségű házastárs az ő esetükben a legritkább.

A rajz az ének mellett a másik tömeges szak a készségtárgyak között. A leggyakrabban a matematikával fordul elő (25,6%), de jellemző még a földrajzzal és a magyarral való párosítás is (19,0, illetve 10,7%). Nem ritka a technika (5,6%), az informatika (4,1%) vagy más készségtárgy, illetve a nyelvek sem (kb. 3-3%). A rajztanárok többsége nő, 76%-ban 30 és 50 közöttiek, s egyéb városi, esetleg községi születésűek. Apjuk iskolai végzettsége jellemzően szakmunkásképző, esetleg annál kevesebb, s az átlagos arányban felsőfokú intézmény. Jelenlegi munkahelyük az első vagy a második, községi vagy kisvárosi általános iskola (76,7%). Munkaterhelésük átlagos, a foglalkozás iránti szeretetük annak kismértékben alatta marad. Innovációs tevékenység sem jellemző rájuk, a szakszervezeti tagság még annál is kevésbé. A rajztanárok inkább a többiekhez képest is a kevésbé jól fizetett tanárok csoportjához tartoznak, 58,4%-ban az alsó két bércsoportba kerültek, jellemzően nincs iskolán kívüli jövedelmük sem. Házastársuk 67%-ban diplomás, jellemzően főiskolai diplomával rendelkeznek.

Technika szak elsősorban természettudományi szakokkal fordul elő: matematika (30,0%) és biológia (20,8%) a legjellemzőbbek, ritkábban fizika (16,2%) és kémia (10,0%), illetve informatika (8,5%). A technika szakos tanárok egyharmada férfi, legtöbben 30 és 50 év közöttiek, nem kevesen vannak közöttük, az 50-60 évesek is (23,3%). Kisvárosi, illetve községi születésűek, apáik az átlagot kevéssel meghaladó mértékben rendelkeznek diplomával, s ehhez hasonló arányban rendelkeznek középfoknál alacsonyabb iskolai végzettséggel. Minden valószínűség szerint az átlagnál magasabb átlagéletkorukkal függ össze, hogy jelenlegi munkahelye csak kisebb részüknek az első, legtöbbjüknek második, de sokuknak negyedik vagy akár ötödik is. Iskolájuk községi vagy egyéb városi iskola, s túlnyomórészt (84,5%) általános iskola, csak elvétve lehet köztük más iskolatípusban tanítót találni. Munkaterhelésük és munkaszeretetük átlagos, innovációs tevékenységük azt meghaladja. Jövedelmük a kedvezőbb helyzetű csoportba sorolja őket, ez feltehetően szintén életkorukkal függ össze, mellékjövedelem sem nagyon jellemző rájuk. Házastársuk iskolai végzettsége alacsonyabb az átlagnál, jellemzően főiskolai diplomával vagy érettségivel rendelkeznek.

A készségtárgyakat tanítók jellemző adatait a 24-29. táblázatok foglalják össze.

24. táblázat
A készségtárgyat oktató pedagógusok neme

Szak  Neme  Átlag 
férfi  nő 
Ének  16  12,3  114  87,7  130  100 
Rajz  25  20,7  96  79,3  121  100 
Informatika  50  50,0  50  50,0  100  100 
Technika  43  33,1  87  66,9  130  100 
Teljes minta  594  24,8  1802  75,2  2396  100 

25. táblázat
A készségtárgyat oktató pedagógusok életkora

Szak  Életkor  Összes 
20-29  30-39  40-49  50-59  60- 
Ének  17  13,2  56  43,4  35  27,1  18  14,0  2,3  129  100 
Rajz  7,4  47  38,8  45  37,2  19  15,7  0,8  121  100 
Informatika  15  15,0  34  34,0  42  42,0  9,0  100  100 
Technika  7,0  47  36,4  43  33,3  30  23,3  129  100 
Testnevelés  25  11,5  82  37,6  63  28,9  45  20,6  1,4  218  100 
Teljes minta  350  14,7  781  32,7  798  33,4  436  18,3  24  1,0  2380  100 

26. táblázat
A készségtárgyat oktató pedagógusok születési helyének településtípusa

Szak  A születési hely településtípusa  Összesen 
Budapest  megyei
jogú város 
egyéb
város 
község  nem mo.-i
település 
Ének  16  12,7  35  27,8  53  42,1  19  15,1  2,4  126  100 
Rajz  13  10,7  22  18,2  52  43,0  32  26,4  1,7  121  100 
Informatika  14  14,1  20  20,2  44  44,4  18  18,2  3,0  99  100 
Technika  24  18,8  19  14,8  50  39,1  31  24,2  3,1  128  100 
Testnevelés  28  12,8  53  24,3  82  37,6  47  21,6  3,7  218  100 
Teljes minta  328  13,8  541  22,7  893  37,5  550  23,1  68  2,9  2380  100 

27. táblázat
A készségtárgyat oktató pedagógusok apjának iskolai végzettsége

Szak  Az apa iskolai végzettsége  Összes 
egyetem  főiskola  gimná-
zium 
szakmunkásképző  4 v. 6
osztály 
Ének  22  17,1  27  20,9  36  27,9  25  19,4  19  14,7  129  100 
Rajz  13  10,9  18  15,1  27  22,7  33  27,7  28  23,5  119  100 
Informatika  10  10,2  15  15,3  23  23,5  21  21,4  29  29,6  98  100 
Technika  16  12,5  21  16,4  22  17,2  31  24,2  38  29,7  128  100 
Testnevelés  38  18,0  31  14,7  49  23,2  52  24,6  41  19,4  211  100 
Teljes minta  313  13,1  312  13,2  556  23,6  542  22,9  626  26,7  2351  100 

28. táblázat
A készségtárgyat oktató pedagógusok jelenlegi munkahelye

Szak  Iskolatípus  Összesen 
általános
iskola 
gimnázium  vegyes
középiskola 
szakmai
iskola 
Ének  106  81,5  11  8,5  5,4  4,6  130  100 
Rajz  92  76,7  13  10,8  5   7,5  120  100 
Informatika  40  39,2  24  23,5  15  14,7  23  22,5  102  100 
Technika  109  84,5  6,2  3,1  6,2  129  100 
Teljes minta  1481  61,5  333  13,8  219  9,1  374  15,5  2407  100 

29. táblázat
A készségtárgyat oktató pedagógusok házastársának iskolai végzettsége

Szak  A házastárs iskolai végzettsége  Összes 
egyetem  főiskola  középiskola  kevesebb 
Ének  30  29,7  40  39,6  20  19,8  11  10,9  101  100 
Rajz  30  30,9  35  36,1  22  22,7  10  10,3  97  100 
Informatika  30  37,5  28  35,0  19  23,8  3,8  80  100 
Technika  29  26,4  44  40,0  30  27,3  6,4  110  100 
Testnevelés  30  18,1  79  47,6  45  27,1  12  7,2  166  100 
Teljes minta  518  28,8  621  34,5  481  26,7  178  10,0  1798  100 

A készségtárgyakat heterogén összetételű tanári csoportok alkotják. Szembeszökő a különbözőség már demográfiai jellemzőikben is: férfiasabb (informatika, technika) és nőiesebb szakok (ének, rajz) kerülnek itt egymás mellé. Származásukat tekintve is nagy különbségek vannak közöttük: ebben a vonatkozásban az ének és a testnevelés szakok elitebb összetételűek, a másik póluson a technika és az informatika szakok állnak. Munkahelyüket vizsgálva is nagy a szóródás a csoportban, az általános iskola és a gimnázium egyaránt jellemző. Munkaterhelésük a technika és az informatika szakosokat kivéve átlagos, előbbi annak alatta marad, utóbbi jóval meghaladja azt. Tanítani az ének és a testnevelés szakosok szeretnek elsősorban, innovációs tevékenységben azonban nem vesznek részt, ez inkább a technika és az informatika szakosokat jellemzi. A nagyszámú és nagymértékű különbségek mellett a csoport közös vonása a szervezettség (szakszervezeti tagság): ez a rajz szakosok kivételével valamivel az átlag feletti.

Szakmai tárgyak

A szakmai elméleti és szakmai gyakorlati tárgyak nagy létszámú tanárcsoportokat fognak át, különösen igaz ez az előbbire. A szakmai elmélet 23,3%-ban szakmai gyakorlat is egyben, 10,5%-ban biológiához, 8,2%-uk matematikához kapcsolódik. A szakmai gyakorlat 55,4%-ban szakelmélet, a közismereti tárgyak közül elsősorban a természettudományi tárgyakhoz kapcsolódik, 10,9%-ban biológia, 8,7%-ban matematika a párja. A szakmai elméleti és a szakmai gyakorlati tárgyakat oktatók közt sok vonatkozásban hasonlóság van, néhány dologban azonban erősen különböznek egymástól. Hasonló a nemek közti és életkori megoszlásuk: többségben vannak a férfiak, s jellemzően idősebbek kollégáiknál. Nagy valószínűséggel községi, illetve kisvárosi születésűek, apjuk szakmunkás vagy általános iskolát végzett ember. Feltehetőleg az életkorukkal magyarázható, hogy már nem az első munkahelyükön dolgoznak, a szakmai gyakorlati oktatók második vagy harmadik, a szakmai elméletet oktatók pedig a második-harmadik vagy a negyedik munkahelyen dolgoznak, városi (kisvárosi vagy megyei városi) szakmai jellegű iskolában. Óraszámaikat tekintve a gyakorlati oktatók jóval leterheltebbek. Kollégáikhoz képest nem keresnek rosszul. A szakelméleti oktatókra magasabb jövedelem jellemző, s ők azok, akik ezt iskolán kívüli jövedelemmel is ki tudják egészíteni. Házastársuk főiskolát, illetve középiskolát végzett (főként nő). Jellemző adataikat a 30-34. táblázatok foglalják össze.

30. táblázat
A szakmai tárgyakat oktató pedagógusok neme

  Férfi  Nő  Összes 
 
Szakmai elmélet  130  59,6  88  40,4  218  100 
Szakmai gyakorlat  48  52,2  44  47,8  92  100 
Teljes minta  594  24,8  1802  75,2  2396  100 

31. táblázat
A szakmai tárgyakat oktató pedagógusok életkora

  20-29  30-39  40-49  50-59  60-  Összes 
 
Szakmai elmélet  11  5,0  37  17,0  94  43,1  73  33,5  1,4  218  100 
Szakmai gyakorlat  4,3  14  15,2  41  44,6  33  35,9  92  100 
Teljes minta  350  14,7  781  32,7  798  33,4  436  18,3  24  1,0  2380  100 

32. táblázat
A szakmai tárgyakat oktató pedagógusok születési helyének településtípusa

  Főváros  Megyei
jogú város 
Egyéb
város 
Község  Nem mo.-i település  Összes 
 
Szakmai elmélet  27  12,4  38  17,5  77  35,5  72  33,2  1,4  217  100 
Szakmai gyakorlat  12  13,2  16  17,6  33  36,3  27  29,7  3,3  91  100 
Teljes minta  328  13,8  541  22,7  893  37,5  550  23,1  68  2,9  2380  100 

.

33. táblázat
A szakmai tárgyakat oktató pedagógusok apjának iskolai végzettsége

  Egyetem  Főiskola  Gimnázium  Szakmunkásképző  4 v. 6 elemi  Összes 
 
Szakmai elmélet  27  12,7  22  10,4  40  18,9  55  25,9  68  32,1  212  100 
Szakmai gyakorlat  7,7  8,8  18  19,8  25  27,5  33  36,3  91  100 
Teljes minta  313  13,1  312  13,2  556  23,6  542  22,9  626  26,7  2351  100 

34. táblázat
A szakmai tárgyakat oktató pedagógusok házastársának iskolai végzettsége

  Egyetem  Főiskola  Középiskola  Kevesebb  Összes 
 
Szakmai elmélet  47  26,4  68  38,2  52  29,2  11  6,2  178  100 
Szakmai gyakorlat  23  27,4  27  32,1  25  29,8  10,7  84  100 
Teljes minta  518  28,8  621  34,5  481  26,7  178  10,0  1798  100 

A szakmai tárgyak között sok a hasonló vonás, ez magyarázza a közük lévő viszonylag nagy átfedést is. A többi tanári csoporttól elkülöníti őket, hogy talán ők a társadalmi értelemben legnyitottabb tanárcsoport, köztük vannak a legnagyobb arányban - más tanárcsoportokhoz képest - a községben s alacsony társadalmi státusú családban születettek. Jelenlegi helyzetüket tekintve közelebb esnek már a minta átlagához, munkájukban annál jobban leterheltebbek, s valamivel magasabb a főállásból származó jövedelmük. Feltehetően élethelyzetük is jobban közelít tanártársaikéhoz, házastársuk iskolai végzettsége csak kismértékben marad el a minta átlagáétól.

Szakok egymás közt

Bár az egyes szakok közti direkt összehasonlítás kockázatos dolog a szakpárok egymástól való elválasztási nehézségei miatt, mégis megkíséreltünk összevetést tenni a gyermekkori család és a saját választású család státusának egy igen durva mérése alapján: az apák és a házastársak között a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők arányát vetettük össze az egyes szakok esetében (lásd a 35. táblázatot). A házastárs iskolai végzettségének adatait különösen óvatosan kell értelmezni, hiszen tudjuk, hogy a nemek közti különbségek ebben igen nagy szerepet játszhatnak, mivel a női házastársak jellemzően magasabb iskolai végzettségűek.

Az apák iskolai végzettségét tekintve az első csoportba (az apák 40% feletti arányban rendelkeznek felsőfokú végzettséggel) a nyugati nyelv, az angol (és a francia - de ebben az esetben a kis elemszám csak fenntartással teszi lehetővé, hogy elfogadjuk) került. A következő csoportba (30-39%) az ének, a biológia, a testnevelés és a történelem, kémia került. A harmadik csoport (25-29%) a német, a technika, a magyar, orosz, rajz, informatika, matematika és fizika szakosokat foglalja magában. A legalsó csoportba (25% alatti a felsőfokú végzettséggel rendelkező apák aránya) az alsós pedagógusok, a szakelméletet és szakmai gyakorlatot oktatók kerültek.

35. táblázat
A felsőfokú végzettséggel rendelkező apák és házastársak aránya az egyes szakok esetében

Szakok  Családi háttér 
Felsőfokú iskolai végzettséggel
rendelkező apák 
Felsőfokú iskolai végzettséggel
rendelkező házastársak 
Sorrend  Sorrend 
Angol  47,6  76,6 
Francia  42,8  40,0  19* 
Ének  38,0  69,6 
Biológia  36,4  79,0 
Testnevelés  32,7  65,7  15 
Történelem  32,2  68,0  12 
Kémia  30,2  75,5 
Földrajz  29,5  69,4 
Német  29,1  70,7 
Technika  28,9  10  66,4  14 
Magyar  28,5  11  69,2  10 
Orosz  26,4  12  68,2  11 
Matematika  26,1  13  72,6 
Rajz  26,0  14  67,0  13 
Informatika  25,5  15  72,5 
Fizika  25,0  16  80,4 
Alsós  23,4  17  49,5  18 
Szakelmélet  23,1  18  64,6  16 
Szakmai gyakorlat  16,5  19  59,5  17 

* Kis elemszám.

A házastársak esetében még kockázatosabb az ítélet, mindazonáltal lehetséges a csoportba sorolás: a legmagasabb kategóriában (itt 75% feletti arányban rendelkeznek felsőfokú végzettséggel a házastársak) a fizika, a biológia, az angol és a kémia szakos tanárok kerültek, a következő csoportba (65-70%) az informatika, német, magyar, történelem, orosz, ének, rajz, technika, testnevelés és földrajz szakosok. A legalsó csoport (65% alatti arányban rendelkeznek ebben a házastársak felsőfokú végzettséggel) a szakelmélet, a szakmai gyakorlat oktatóit és az alsós tanítókat foglalja magában.

Bár a fenti sorrend feltehetően több okból vitatható (nyilvánvalóan nagy különbségek vannak még az egyes szakokon belül is pl. az oktatási szint és az iskolatípus figyelembevételével stb.), a szélső pólusokat azonban úgy véljük, többé-kevésbé megbízhatóan kijelöli. Társadalmi értelemben elitszaknak számítanak a nyugati nyelvek, elsősorban az angol (és a francia), ettől jócskán elkülönülve az ének és a biológia (ezen tárgyak tanulásához feltehetően szükség volt a család támogatására is az elmúlt évtizedekben), a legnyitottabb szakok pedig a tanítói, a szakmai tárgyak, illetve ettől kissé elkülönülten a fizika és informatika. A házastársak esetében az elitpozíció nem változott lényegesen az angol és a biológia, s nem változott az alsó csoport esetében sem. Lényeges elmozdulás a férfiasabb szakok esetében figyelhető meg, itt is elsősorban a fizika szak esetében. Mindez arra utal, hogy jó eséllyel megőrződik a kedvezőbb/kedvezőtlenebb társadalmi státus a szélső pólusok esetében, de sokak számára jelentős váltásokat is lehetővé tesz a tanári pálya.

Tantárgycsoportos elemzés

Az elemzés következő részében összevontuk azokat a szakokat, amelyek jellemzően együtt fordulnak elő, s ezen összevont változókból képzett hat tantárgycsoporthoz tartozó pedagógusok esetében végeztünk elemzéseket a szakmai tevékenységükre, véleményükre és jövedelmi helyzetükre vonatkozóan. Az elemzés hátránya, hogy az általunk képzett tantárgycsoportokba mindenki bekerült, aki az adott tárgyból képesítést szerzett (tehát a másik, nem feltétlen a tantárgycsoportba tartozó szakjával együtt), előnye, hogy elegendő esetszámon történő elemzést tesz lehetővé az összetettebb kérdések vizsgálatához. A következtetések levonásakor azonban a kategóriák némileg kevert mivolta óvatosságra int. A korábbi elemzések tanulságai alapján nem vontuk össze a humán és a reál tárgyakat, az ezen belüli nagyobb különbségeket figyelembe véve nagyobb kategóriákat alakítottunk ki: két humán és két reál tantárgycsoportot és egy további csoportot, amelybe a készségtárgyakat oktatók kerültek. Az idegen nyelv (nyelv) kategóriába került mindenki, akinek egyik szakja valamely nem magyar nyelv és irodalom (másik szakjuk az előzőekben ismertetett tendenciák alapján jellemzően idegen nyelv vagy magyar, esetleg történelem). A magyar és történelem (mator) kategóriába kerültek azok, akiknek egyik szakjuk magyar vagy történelem (másik szakjuk idegen nyelv stb.). A matematika és fizika szakosok csoportjába (matfiz) kerültek azok, akiknek legalább az egyik szakjuk matematika vagy fizika, de ide soroltuk a számítástechnikát végzetteket is, miután az ő esetükben zömmel matematika szakosok harmadik szakjáról van szó. A biológia és kémia (biokem) csoportban a biológiát és/vagy kémiát, valamint földrajzot végzettek. A készségtárgyak (keszseg) közé az ének, a rajz, a testnevelés szakos tanárokat soroltuk, másik szakjuktól függetlenül.

Oktatási szint

A tantárgycsoportos elemzés során elemeztük adatainkat oktatási szint szerint néhány fontosabb demográfiai és társadalmi dimenzió mentén (életkor, nem, családi háttér). Ez az elemzés teszi lehetővé, hogy az egyes szakosok esetében feltárjuk az oktatási rendszer belső tagolódásából adódó különbségeket is. Jelen esetben az általános iskola és a középfokú iskolák egyszerű választóvonala mentén vizsgáltuk meg, hogy van-e lényeges különbség az egyes szakokon belül aszerint, hogy hol oktatnak tanáraik: általános iskolában vagy középiskolában. A hetvenes évek pedagógusvizsgálatával ezen a ponton volt módunk összehasonlítást végezni: a pedagógusok kormegoszlására a vizsgálat részletes adatokat közöl. A korábbi vizsgálat adatai szerint a pedagógusok nagyobbrészt fiatal korcsoportokhoz tartoztak, 40 év alatti volt az általános iskolai pedagógusok 63 s a középiskolai pedagógusok 73%-a. A legidősebbek az általános iskolában a magyar, történelem és az orosz szakosok, a középiskolában az ének, rajz szakosok és a gyakorlati oktatók. A legfiatalabbak az általános iskolában az ének, a rajz és az orosz szakosok, a középiskolában a szakmai gyakorlati tárgyat oktatók, az orosz és a biológia, valamint kémia szakosok.

A 90-es években a pedagógusok a korábbiakhoz képest kevéssé egyértelműen fiatalok, bár a legfiatalabb, a 30 év alatti korosztály meghaladja az 1970-ben mért arányukat. Összességében a 90-es évek pedagógusai mégis idősebbek: az általános iskolában 50, a középiskolában 43%-uk 40 év alatti. A kormegoszlás szakok szerint vizsgálva viszont hasonló tendenciát mutat, mint a korábbi vizsgálat: a legidősebbek az általános iskolában a magyar- és történelemtanárok, valamint a biológia és kémia, földrajz szakosok, a középiskolában a biológia, kémia földrajz tantárgycsoporthoz tartozók és a készségtárgyak oktatói. A legfiatalabbak a nyelvszakosok mind az általános, mind a középiskolában. (Az életkori megoszlásokat lásd a Melléklet XIII. és XIV. táblázatán.)

A nemeket vizsgálva az tűnik ki, hogy igen nagy a különbség ebben a tekintetben a két oktatási szint között: a nőiesebb szakokat, a nyelvszakokat kivéve, a férfiak aránya számottevően nagyobb a középiskolában tanítók, mint az általános iskolában oktatók között.

36. táblázat
A nemek aránya tantárgycsoportonként az általános és középiskolákban

Tantárgycsoport  Neme  Összes 
Általános iskola  Középiskola 
Férfi  Nő  Férfi  Nő 
Nyelv  31  14,7  180  85,3  29  15,3  160  84,7  211  100 
Mator  56  18,4  248  81,6  58  23,5  189  76,5  304  100 
Matfiz  54  23,2  179  76,8  99  42,3  135  57,7  232  100 
Biokem  54  21,4  198  78,6  57  38,5  91  61,5  252  100 
Keszseg  110  25,2  327  74,8  67  47,5  74  52,5  437  100 
Összesen  226  15,4  1244  84,6  366  39,7  556  60,3  1468  100 

További különbségeket találunk, ha a családi háttérre utaló mutatót (az apa iskolázottsága) vizsgáljuk az oktatási szint szerint: az általános iskolában oktató pedagógusok ebből a szempontból valamelyest homogénebbek, közel esnek egymáshoz a humán tárgyakat oktatók (nyelv és magyar-történelem), a reáltárgyakat oktatók (matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz), de egymástól sincsenek nagyon távol, s a készségtárgyakat oktatók a kettejük között helyezkednek el. A középiskolában ezzel szemben minden szak esetében megnő az iskolázottabb családi háttérrel rendelkezők aránya. Emellett jól látható módon a szakok közötti különbségek is széthúzódnak, s megnövekednek a humán és a reál tantárgycsoportok közötti különbségek is (lásd a 37. és 38. táblázatot).

37. táblázat
Az apák iskolai végzettsége tantárgycsoportok szerint (Általános iskola)

Az apa iskolai végzettsége  Tantárgycsoport 
nyelv  mator  matfiz  biokem  keszseg 
4 v. 6 elemi  35  16,7  47  15,6  34  14,7  24  9,7  43  10,0 
8 általános  27  12,9  38  12,6  36  15,5  28  11,3  47  10,9 
Szakmunkásképző  40  19,0  59  19,6  61  26,3  68  27,4  106  24,6 
Szakközép  30  14,3  50  16,6  37  15,9  38  15,3  69  16,0 
Gimnázium  17  8,1  24  8,0  13  5,6  20  8,1  30  7,0 
Főiskola  31  14,8  47  15,6  19  8,2  39  15,7  70  16,2 
Egyetem  28  13,3  34  11,3  32  13,8  30  12,1  64  14,8 

38. táblázat
Az apák iskolai végzettsége tantárgycsoportok szerint (Középiskola)

Az apa iskolai végzettsége  Tantárgycsoport 
nyelv  mator  matfiz  biokem  keszseg 
4 v. 6 elemi  15  7,9  21  8,5  30  13,1  10  6,8  10  7,2 
8 általános  19  10,0  31  12,6  41  17,9  22  15,1  21  15,1 
Szakmunkásképző  31  16,3  46  18,7  41  17,9  22  15,1  31  22,3 
Szakközép  42  22,1  43  17,5  31  13,5  31  21,2  22  15,8 
Gimnázium  16  8,4  26  10,6  19  8,3  13  8,9  11  7,9 
Főiskola  23  12,1  31  12,6  30  13,1  20  13,7  21  15,1 
Egyetem  41  21,6  46  18,7  37  16,2  27  18,5  21  15,1 

Szakmai tevékenység

A vizsgálat során igyekeztünk széles körben tájékozódni arról, hogy a tanítási órákon túl milyen jellegű szakmai tevékenységeket végeznek a pedagógusok. A tanárok többségére jellemző volt a munkaközösségi tevékenység, a korrepetálás s a szakkör, kevesen vettek részt a napköziben, a felvételi teszt írásában és a tankönyvírásban. Szakok szerint összességében a szakmai aktivitás inkább jellemezte a reáltárgyak oktatóit, mint a humán tárgyakat tanító tanárokat. Nagy különbséget találtunk azonban közöttük is: a matematika-fizika szakosok, illetve a történelem-magyar szakosok jóval aktívabbnak bizonyultak, mint a biológia-kémia, illetve a nyelvszakosok. Jelentős a különbség a tanári tevékenységekben az egyes tantárgyak jellegéből fakadóan (pl. a készségtárgyak és a nyelvek esetében a szakkörök, matematika esetében a korrepetálás gyakorisága), de igen szembetűnő a nem feltétlenül tantárgyhoz kapcsolódó különbség is: pl. a pedagógiai program kidolgozásában való részvétel vagy a tankönyvírás, iskolaszéki tagság. Ez utóbbiakban elsősorban a matematika és fizika szakosok, másodsorban a biológia-kémia szakosok, illetve a magyar-történelem szakosok szerepe volt jelentős. A nem szaktárgyi jellegű tevékenységek (napközi, gyermekvédelem, iskolai tábor), a készségtárgyak oktatóinak esetében fordulnak az átlagosnál gyakrabban elő.

39. táblázat
Néhány szakmai tevékenységben való részvétel, tantárgycsoportonként (a részt vevők százalékos aránya szerint)

Szakmai
tevékenység 
Tantárgycsoport  Átlag 
nyelv  mator  matfiz  biokem  keszseg 
Napközi  9,2  7,6  4,5  7,8  13,4  12,9 
Szakkör  62,1  51,5  54,6  55,5  63,4  48,2 
Korrepetlás  51,9  52,2  67,8  45,4  40,9  58,4 
Ped. program, helyi tanterv  18,8  35,2  41,5  36,9  28,4  37,5 
Felvételi teszt  40,1  16,7  14,5  6,4  6,3  11,6 
Tankönyvírás  6,9  7,2  8,8  5,1  7,7  7,2 
Pályaválasztás  20,5  22,6  26,3  16,7  16,1  18,8 
Gyermekvédelem  9,0  12,7  16,2  14,6  17,8  18,2 
Iskolaszéki tagság  18,3  25,1  25,8  18,6  25,0  25,0 
Iskolai tábor  32,6  37,7  26,6  40,6  38,7  32,6 
Munkaközösség  62,0  64,7  58,1  50,4  52,1  57,7 

Hasonló tendencia figyelhető meg az egyes, általunk innovációsnak nevezett tevékenységekben (helyi tanterv, pedagógiai program, felvételi teszt készítése, tankönyvírás, szakmai előadások tartása stb.) való részvétel esetében és a ritkábban előforduló szakmai tevékenységek esetében is. A helyi tanterv és a helyi értékelési rendszer kidolgozásában is elsősorban a reálszakosok (mindenekelőtt a matematika és fizika szakosok) vettek részt. A legaktívabbak a matematika-fizika szakosok voltak szinte mindenben, a szakmai előadások kivételével. Szembeszökő emellett - különösen a matematika-fizika szakos tanárok aktivitásához képest - a nyelvtanárok passzivitása. Kisebb különbségek vannak a ritkábban előforduló tevékenységek esetében (szaktanácsadói munka, szakmai előadások). Oktatási szintenként vizsgálva kitűnik a különbség az általános iskola és a középfokú iskolák között: a helyitanterv-készítésben való részvétel gyakoribb a középfokon, a helyi értékelési rendszer kialakításában való munka inkább az általános iskolában oktató pedagógusok között. (Legnagyobb a különbség a matematika-fizika szakos tanárok esetében, az általános iskolai tanárok 35, a középiskolai tanárok 42%-a vett részt helyi tanterv kidolgozásában, a helyi értékelési rendszer esetében 42,5 és 32,2%-uk).

40. táblázat
Innovációs tevékenységekben való részvétel tantárgycsoportonként

Tevékenység  Tantárgycsoport 
nyelv  mator  matfiz  biokem  keszseg 
Helyi tanterv készítése  27,9  31,0  38,2  34,5  33,3 
Helyi értékelési rendszer kidolgozása  27,2  33,2  37,4  35,0  34,7 
Szaktanácsadói munka  6,8  8,2  8,5  7,5  5,7 
Szakmai előadások tartása  11,1  14,0  15,5  15,5  16,0 

Jóval nagyobb különbséget találtunk akkor, amikor egy viszonylag modern "ismeret"-re: a számítógépes tudásra, illetve a számítógép használatára kérdeztünk rá. A vizsgált tanári csoportok között a számítógép használatának ismerete kiugró mértékű a matematika-fizika-számítástechnika szakosoknál (ezt csak némileg magyarázza az utóbbiak e csoportba tartozása). A számítógépet a legkevesebb valószínűséggel a magyar-történelem szakosok tudják használni, s egyben ők azok is, akik a legkevésbé nyitottak ennek használata iránt. Oktatási szintek között ebben a vonatkozásban is nagy különbség van az egyes szakokon belül. Minden szak esetében kitűnik a középfokon oktatók nagyobb kompetenciája a számítógép-használatban: míg pl. az általános iskolai nyelvtanárok csak 30,8%-a tudja használni a számítógépet, s a magyartanárok 28,6%-a, a matematikatanárok 68,5%-a, addig a középfokon oktatók esetében ez az arány sorrendben: 52, 49 és 76,6% (lásd a Melléklet XV. táblázatát).

A munkához a matematika-fizika szakos csoport tagjainak 45%-a használja a számítógépet, szemben a magyar-történelem szakosok és a nyelvtanárok 19,3%-ával, a készségtárgyak oktatóinak 18,7%-ával. A számítógépet egyáltalán nem használók is a magyar és történelem szakosok között vannak legnagyobb arányban (lásd a Melléklet XVI. táblázatát). Az általános és a középfokon oktatók között szerényebbek a különbségek a számítógép használatában, mivel az iskolában a munkához viszonylag kevesen használnak (a matematika-fizika szakosok kivételével) számítógépet. A legnagyobb a különbség itt is a matematika-fizika szakosok esetében volt. Az általános iskolában oktatók 21,4%-a, míg a középfokon oktatók 39,3%-a használ számítógépet. A többi szaknál inkább a számítógépet egyáltalán nem használók esetében van különbség az alap- és a középfok között: az általános iskolában 66-76% közötti, a középfokú iskolákban 54-67% közötti a számítógépet egyáltalán nem használó (nem fizika és matematika szakos) pedagógusok aránya.

Megfordul a sorrend, ha a továbbképzéseken és szakmai tanfolyamokon való részvételt vizsgáljuk. Mind a továbbképzésekre, mind a tanfolyamokra legvalószínűbben a magyar és történelem, valamint a biológia és kémia szakosok mentek el, s a legkevésbé a matematika és fizika szakosok éltek ezekkel a lehetőségekkel. Ez arra utal, hogy a továbbképzésen való részvétel nem jár feltétlen együtt az intenzív szakmai munkával, innovációs készséggel és képességgel, az előbbi lehet pusztán a tanárok tudatos védekező stratégiájának része saját, jól felfogott érdekeik megvédéséért. Ha az oktatási szintet is figyelembe vesszük, az általános iskolai tanárok minden szak esetében aktívabbnak tűnnek (a nyelvtanárok 75%-a, a magyar-történelem tanárok 70,8%-a, a matematika-fizika tanárok 66,5%-a, a biológia-kémia tanárok 65,6%-a s a készségtárgyakat oktatók 65,9%-a vett részt továbbképzésen. Középfokon a részvételi arányok a fenti sorrendben: 63,2%, 59,8%, 55,6%, 55,8%, 58,2%) (lásd a Mellékletben a XVII. táblázatot).

A szervezettséget két értelemben is vizsgáltuk: egyfelől a szakmai szervezethez, másfelől az érdekszervezethez, szakszervezethez való tartozást. A különbség a két lehetőség között önmagában is jelentős volt a pedagógusok között. Míg valamely érdekszervezethez a tanárok mintegy fele tartozik, addig szakmai szervezethez csak 16,4%-uk. Szakok szerint vizsgálva a tendencia a két esetben hasonló volt: a szervezettség leginkább a biológia és kémia szakos tanárokra jellemző s a legkevésbé a nyelvtanárokra. A különbség a szélső pólusok között relatíve nagyobb a szakmai szervezetekhez való tartozás esetében. Szakmai szervezeti tagsággal a többség számára a rendezvényeken való részvétel jár, kevesen vállalnak vezető szerepet vagy szervezőmunkát (ez utóbbi elsősorban a készségtárgyak oktatóit jellemzi) (lásd a 41. táblázatot). A szervezettség - mind politikai, mind szakmai értelemben - kissé ambivalens képet nyújt. A szakszervezeti tagság nem jellemzi a szakmailag legaktívabb csoportot, s a mindenben inkább passzív nyelvtanári csoportot sem, azaz sem a társadalmi, sem a szakmai értelemben vett elitcsoportokat nem tudta magának a mozgalom megnyerni. A szakmai szervezetek kiegyensúlyozottabb működésére utalnak a részvételi adatok, a vezetői szerep azonban itt sem a szakmai elit kezében van.

41. táblázat
Szervezeti tagság tantárgycsoportonként (%)

Tantárgycsoport  Tagja
szakszervezetnek 
Tagja
szakmai szervezetnek 
Nyelv  43,7  12,3 
Mator  48,6  18,1 
Matfiz  47,4  19,7 
Biokem  50,0  20,4 
Keszseg  51,8  19,1 
Összesen  48,5  16,4 

Az alap- és középfokú oktatás különbségét is figyelembe véve kitűnik a szakszervezeti tagság esetében az általános iskolai tanárok nagyobb aktivitása minden szak esetében. (Különösen a matematika-fizika tanárokat osztja ez meg, esetükben az általános iskolai tanárok 55%-a, s a középiskolai tanárok 39,6%-a tagja valamely szakszervezetnek, de hasonló a különbség a készségtárgyak oktatóinak az esetében is: 55 és 42%.) A szakmai szervezeti tagság az oktatási szinteket is figyelembe véve éppen fordított tendenciát mutat: a középfokon oktató tanárokra jellemzőbb, de a különbség is valamivel szerényebb, mint az előző esetben (csak a készségtárgyaknál jelentős: 25 és 17,2% a közép- és az általános iskolai tanárok esetében).

Értékek, vélemények

Az értékek vizsgálatakor elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy a megkérdezett pedagógusok saját hivatásukban mit tartanak fontosnak, kivel szemben éreznek felelősséget, milyen szerepet tulajdonítanak az iskolának, s van-e mindezekben szakok szerint mutatkozó különbség. Az értékek vizsgálata kapcsán az első szembeszökő tény, hogy ebben a vonatkozásan a különbségek jóval kisebbek a vártnál, jellemzően igen közel esik egymáshoz a különböző szakos pedagógusok véleménye. A továbbiakban mégis megpróbáltuk értelmezi a jelentősebbnek tűnő különbségeket.

Arra a kérdésre, hogy kinek tartoznak felelősséggel, némileg különböző választ adtak az egyes tantárgycsoportokat oktató tanárok. Átlagosan leginkább a tanulókkal és önmagukkal szemben éreznek felelősséget, s a legkevésbé a fenntartóval, vezető tanárokkal és az iskolaszékkel. Szakok szerint nincs nagy különbség a tanulókkal és saját magukkal szemben érzett felelősségérzetben, a többi tekintetében azonban már nagyobbak a különbségek: a legkevésbé a magyar-történelem szakos és a nyelvszakos tanárokra s leginkább a készségtárgyak oktatóira jellemző, hogy úgy érzik, felelősséggel tartoznak a kollégáknak, az iskolának a szülőknek, sőt a társadalomnak is (lásd a 42. táblázatot).

42. táblázat
Iskolai munkája során mekkora felelősséggel tartozik a következőknek?*

Válaszok  Tantárgycsoportok  Össze-
sen 
nyelv  mator  matfiz  biokem  keszseg 
Saját magának  4,87  4,87  4,88  4,85  4,91  4,89 
Az iskolaszéknek  3,10  3,11  3,16  3,32  3,41  3,31 
Az iskolának  4,26  4,34  4,42  4,50  4,54  4,48 
Az igazgatónak  4,22  4,21  4,29  4,40  4,26  4,48 
A vezető tanároknak  3,24  3,26  3,32  3,41  3,60  3,51 
A társadalomnak  3,93  3,94  3,86  4,01  4,10  4,03 
A tanulóknak  4,90  4,90  4,88  4,90  4,91  4,91 
A szülőknek  4,47  4,45  4,54  4,57  4,58  4,57 
A kollégáknak  4,08  4,07  4,20  4,11  4,24  4,18 
A fenntartónak  3,52  3,46  3,52  3,60  3,67  3,59 

* Értékelés 1-5-ig terjedő osztályzatokkal.

Saját feladatuk, hivatásuk meghatározásakor a tudásvágy felkeltése és a személyiség fejlesztése volt a két legfontosabb feladat, amelyet minden pedagógus kiválasztott a felkínált lehetőségek közül. A tudás iránti vágy felkeltését azonban inkább hangsúlyozták az elméletigényes tantárgyak tanítói, a személyiségfejlesztést pedig inkább a készségtárgyak oktatói emelték ki. Az alapkészségek fontossága természetszerűleg ezen tárgyakat tanítók számára nagyobb jelentőségű (matematika, magyar), ugyanakkor természetes a testi fejlődés és a művészeti nevelés hangsúlyozása a készségtárgyak oktatóinak részéről. A megismerésre, tudáselsajátításra utaló feladatok megítélésében is van azonban jellemző különbség az egyes szaktárgyakat oktató pedagógusok között. Az elméleti tudás fontossága szintén az elméletigényes tárgyak esetében emelkedik az átlag fölé, a reáltárgyakat oktatók a világ megértését hangsúlyozták valamivel erősebben, az intelligencia fejlesztése pedig inkább a humán tárgyakat tanítók számára fontos. Nem értéksemleges feladatokat, az erkölcsi nevelést és az állampolgári nevelést a magyar- és a történelemtanárok vallják leginkább magukénak, és a matematika-fizika tanárok utasítják el a leginkább (lásd a 43. táblázatot).

43. táblázat
Iskolai munkája során mennyire érzi feladatának a következőket?*

Feladatok  Tantárgycsoportok  Össze-
sen 
nyelv  mator  matfiz  biokem  keszseg 
Tudásvágy felkeltése  4,76  4,79  4,73  4,73  4,68  4,75 
Személyiség fejlesztése  4,73  4,68  4,63  4,64  4,75  4,71 
Erkölcsi nevelés  4,61  4,66  4,50  4,58  4,66  4,62 
Intelligencia  4,60  4,63  4,57  4,55  4,54  4,59 
Elméleti tudás  4,38  4,46  4,48  4,40  4,27  4,42 
Sokoldalú nevelés  4,34  4,34  4,35  4,21  4,36  4,39 
A világ megértése  4,33  4,45  4,46  4,46  4,34  4,37 
Felkészítés a felnőtt életre  4,10  4,16  4,14  4,21  4,15  4,12 
Edzés az élet nehézségeire  3,95  4,06  3,94  4,11  4,21  4,06 
Alapkészségek  3,78  4,01  3,88  3,60  4,02  4,03 
Állampolgári nevelés  3,73  3,99  3,65  3,80  3,88  3,85 
Művészeti nevelés  3,74  4,07  3,23  3,43  4,04  3,74 
Szabadidős tevékenység  3,46  3,58  3,47  3,63  4,06  3,72 
Testi fejlődés  3,11  3,16  3,25  3,75  4,19  3,68 

* Értékelés 1-5-ig terjedő osztályzatokkal.

@HÓPEHELY = Hasonló tendenciát láthatunk az iskola feladatának tekintett pedagógusi tevékenységek megítélésében. A megkérdezettek az iskola legfontosabb feladatainak a gondolkodás, az értelem és az egyéni képességek fejlesztését tartották. Az iskola feladatai közé számították az anyanyelv elsajátíttatását és a tisztességre nevelést is, valamivel nagyobb különbségekkel: az anyanyelv megtanításának fontosságát a humán szakosok és a készségtárgyak oktatói erősebben hangsúlyozták, mint reáliákat tanító kollégáik, a tisztességre nevelést a magyar és történelem szakosok hansúlyozták leginkább s a matematika és fizika tanárok a legkevésbé. Abban, hogy az iskola fontos feladatai közé tartozik a továbbtanulásra való felkészítés és a tudományos ismeretek átadása, szinte mindenki egyetért. Nagy különbségek vannak azonban a szociális vagy kulturális értelemben értéktelített feladatok esetében: a szeretetteljes bánásmód, a közösségi szellem és a másokkal való együttműködési készség kialakítása a nyelvtanárok és a humán tárgyakat oktatók számára láthatólag fontos, szemben reáliákat tanító kollégáikkal, a magyar nemzeti hagyományok átadása, az állampolgári nevelés és a hazaszeretet kialakítása pedig kifejezetten a magyar és a történelem szakos tanárok szerint fontos feladata az iskolának (lásd a 44. táblázatot).

44. táblázat
Mennyire fontosak az alábbiak az iskola tevékenységében?*

Feladatok  Tantárgycsoportok  Összesen 
nyelv  mator  matfiz  biokem  keszseg 
A gondolkodás, értelem fejlesztése  2,94  2,95  2,95  2,96  2,94  2,95 
Egyéni képességek fejlesztése  2,89  2,92  2,90  2,90  2,92  2,92 
Anyanyelv megfelelő elsajátítása  2,93  2,94  2,91  2,91  2,93  2,92 
Tisztességre nevelés  2,92  2,93  2,89  2,92  2,92  2,91 
Szeretetteljes bánásmód  2,85  2,80  2,73  2,79  2,81  2,81 
Rendre, fegyelemre való nevelés  2,74  2,74  2,79  2,82  2,81  2,79 
Továbbtanulásra felkészítés  2,76  2,76  2,77  2,77  2,77  2,74 
Másokkal való együttműködésre nevelés  2,77  2,76  2,70  2,67  2,69  2,73 
Idegen nyelvek  2,83  2,76  2,72  2,71  2,71  2,72 
Hazaszeretetre nevelés  2,65  2,75  2,68  2,74  2,69  2,71 
Közösségi szellem fejlesztése  2,71  2,66  2,64  2,68  2,70  2,69 
Magyar nemzeti hagyományok megismertetése  2,63  2,71  2,59  2,63  2,64  2,64 
Tudományos ismeretek átadása  2,47  2,51  2,56  2,52  2,46  2,49 
Szexuális nevelés  2,34  2,30  2,27  2,45  2,36  2,32 
Egy jó szakma elsajátítása  2,15  2,18  2,18  2,09  2,11  2,18 
Játék, szórakozás  2,10  2,06  2,01  2,07  2,15  2,12 
Állampolgári nevelés  2,17  2,22  2,06  2,09  2,06  2,10 
Vallásos nevelés  1,57  1,59  1,57  1,65  1,65  1,63 

* Értékelés 1-3-ig terjedő osztályzatokkal.

A pedagógusok leginkább a kollégák segítőkészségével, az iskola általános színvonalával és a szülőkkel való kapcsolattartással elégedettek. A legkevésbé elégedettek az iskola és a saját anyagi és erkölcsi megbecsültségükkel. Szakok szerint az elégedettség leginkább a készségtárgyakat oktatókat s a legkevésbé a nyelvtanárokat és a magyar és történelem szakos tanárokat jellemzi. (A készségtárgyak oktatói sajátos körében az elégedettség mértéke olyan általánosnak tűnik, hogy még az anyagi megbecsültségükkel is elégedettebbek, mint kollégáik, holott ők keresnek közöttük a legkevesebbet.) A testületi szellemmel való elégedettség választja el még erősen a véleményeket egymástól: amíg a reáltárgyak oktatói ezzel inkább elégedettek, addig a humán tárgyak tanárai igen kevéssé. A továbbképzési lehetőségekkel a nyelvtanárok a leginkább elégedettek, s a matematikatanárok a legkevésbé (lásd a 45. táblázatot).

45. táblázat
Mennyire elégedett az alábbiakkal?*

Adottságok  Tantárgycsoportok  Össze-
sen 
nyelv  mator  matfiz  biokem  keszseg 
A kollégák segítőkészsége  3,81  3,86  3,96  3,91  3,90  3,90 
Az isk. ált. szakmai színvonala  3,71  3,65  3,65  3,68  3,80  3,71 
Szülőkkel való kapcsolattartás  3,59  3,64  3,68  3,68  3,77  3,71 
Tantestületi szellem  3,56  3,53  3,68  3,69  3,67  3,63 
Továbbképzési lehetőségek  3,33  3,20  3,23  3,25  3,27  3,30 
Iskola megbecsültsége
a szülők körében 
3,18  3,16  3,26  3,29  3,30  3,20 
Az oktatás tárgyi feltételei  3,18  3,13  3,21  3,16  3,15  3,16 
A tanulók érdeklődése    2,94  3,01  2,94  3,14  3,07 
A tanulók fegyelmezettsége  3,04  3,03  3,09  3,01  3,05  3,06 
Iskola megbecsültsége
a fenntartó által 
2,78  2,81  2,83  2,87  2,98  2,91 
Erkölcsi megbecsültség  2,41  2,38  2,48  2,53  2,53  2,54 
Anyagi megbecsültség  1,92  1,95  1,95  1,94  2,00  2,00 

* Értékelés 1-5-ig terjedő osztályzatokkal.

Összességében úgy tűnik, a véleményekben bár kisebb mértékű, mégis leképeződik a szakok közötti különbség. Hogy a kép mégis kicsit ellentmondásos, az feltehetően részben a gyakran csekély különbségek nem egyértelmű értelmezhetőségének következménye. A tantárgyi különbségeket jól mutatják a saját feladatértelmezések hangsúlykülönbségei. Az iskolán belüli érzékelhető pozíciókülönbségeket, az aktivitás különbségeit azonban már nem követik a vélemények, elsősorban az elégedettségben mutatkozó tendenciák alakulnak másként: leginkább a készségtárgyak oktatói elégedettek. Másfelől bár a matematika- és fizikatanárok munkájukban nagyon aktívak, a véleményükben nem igazán tükröződik elhivatottságtudat. A magyartanárok, úgy tűnik, nem nélkülözik az elhivatottság érzését, mégsem túl meghatározó a szerepük az iskola életét meghatározó konkrét dolgokban. A nyelvtanárok azok, akik mind tevékenységükben, mind elhivatottságukban alatta maradnak az átlagnak, s elégedettségük is inkább alacsony. Talán mivel ők azok, akik a legkevésbé azonosulhatnak tárgyuk üzenetével, s szükségképpen ők azok, akik számára a célt is egyfajta szociális eszköztudás, szociális készség elsajátítása jelenti (együttműködés, szeretetteljes bánásmód).

Jövedelem

A jövedelem vizsgálatánál elemeztük a közalkalmazotti besorolást, a havi és az éves főállású jövedelmet, az iskolán belüli és iskolán kívüli mellékjövedelem lehetőségét. A közalkalmazotti kategóriákba való besorolás igen eltérő az egyes tantárgycsoportokba tartozó pedagógusok esetében. A tanárok nagyobb része két kategóriába esik: a D és az F kategória a leggyakoribb, de a kettő közötti arányokat tekintve már jelentős eltérésekkel. Míg a készségtárgyakat tanító pedagógusok több mint fele a szerényebb D kategóriába tartozik, addig a matematika- és fizikaoktatók közel 40%-a az F kategóriába került (lásd a Melléklet XVIII. táblázatát).2

A mondott különbségek megjelennek a havi jövedelmek közötti különbségekben is: a legjobban kereső csoport a matematika szakos tanárok csoportja, a legkevesebbet a nyelvtanárok és a készségtárgyak oktatói keresnek, a magyar-történelem és a biológia-kémia szakosok az átlag körül vannak ebből a szempontból.

46. táblázat
Átlagos havi jövedelmek tantárgycsoportok szerint

Tantárgycsoport  Havibér,
ezer forint 
Nyelv  39,0 
Mator  40,0 
Matfiz  41,5 
Biokem  40,3 
Keszseg  38,3 
Átlag  39,2 

Az iskolán belüli különjövedelmek (túlóradíj, bérpótlék) a havibérrel párhuzamos különbségeket rajzolnak ki: a legvalószínűbben a matematika-fizika szakosok és a legkevésbé valószínűen a készségtárgyak oktatói részesülnek belőlük, a túlóradíjból iskolán belüli jövedelemszerzés a nyelvtanárokra is jellemző (lásd a 47. táblázatot). Az oktatási szintek közötti különbségeket is figyelembe véve kitűnik, hogy bérpótlékot inkább az általános iskolai pedagógusok, túlóradíjat pedig inkább a középfokon oktatók kapnak.

47. táblázat
Iskolán belüli többletjövedelem előfordulása, tantárgycsoportonként (%)

Tantárgycsoport  Túlóradíj  Bérpótlék 
Nyelv  86,8  68,8 
Mator  84,9  74,2 
Matfiz  89,5  80,1 
Biokem  81,4  76,0 
Keszseg  81,3  74,4 
Átlag  82,8  75,5 

Iskolán kívüli jövedelme a tanárok 21,1%-ának van, ez a legtöbbjük számára (40,3%) oktatási tevékenységből származik, egyéb szellemi munka, illetve termelő jellegű tevékenységből származó jövedelem egytizedükre jellemző (13,2, illetve 10,6%). Iskolán kívüli jövedelmeket szakok szerint is vizsgálva is jelentős különbségek figyelhetőek meg: a nyelvtanárok negyedének van iskolán kívülről származó jövedelme. A nyelvtanároknak kedvező különbség azonban nemcsak abban van, hogy nagyobb hányaduk részesedik iskolán kívüli jövedelemforrásból, hanem abban is, hogy nagyobb eséllyel származik ez saját szakmájuk gyakorlásából (és feltehetően saját szakjuk oktatásából), mint kollégáik esetében, s az is, hogy így szerzett jövedelmük rendszeresebb azokénál. Egy apróság azonban arra figyelmeztet, nem bizonyos, hogy előnyük feltétlenül tartós és jelentős marad. Az egyéni vállalkozók és gazdasági társaságok tagjainak arányát vizsgálva az egyes tantárgycsoportok pedagógusai között úgy tűnik, hogy éppen a nyelvtanárok azok, akik között - a magyar és történelem szakos tanárokkal együtt - a legkevésbé gyakori a fenti két vállalkozási forma, azaz ők azok, akik - úgy tűnik - csak kisebb mértékben tudják (vagy akarják) relatív piaci előnyüket intézményesíteni, s gyaníthatóan sokuk számára a magántanítványok oktatásából származó jövedelem biztosítja a legfontosabb forrást (lásd a 48. táblázatot, ill. a XIX táblázatot a Mellékletben).

48. táblázat
Iskolán kívüli jövedelem, tantárgycsoportonként (%)

Tantárgycsoport  Iskolán kívüli
jövedelme van 
Ebből: 
oktatás  rendszeres 
Nyelv  25,8  62,5  62,5 
Mator  21,5  47,5  62,4 
Matfiz  20,5  54,7  60,0 
Biokem  20,6  30,5  56,1 
Keszseg  23,0  30,8  60,9 
Átlag  21,1  40,7  55,9 

Az iskolán kívüli jövedelemszerzési lehetőség oktatási szintenként is differenciál: minden szak esetében magasabb iskolán kívüli jövedelemszerzési lehetőség jellemzi a középfokon oktatókat. Általánosan jellemző rájuk ezenkívül, hogy nemcsak nagyobb valószínűséggel rendelkeznek iskolán kívüli jövedelemszerzési lehetőséggel, illetve tagjai valamely vállalkozásnak vagy maguk vállalkoznak, de vállalkozásuk révén nagyobb eséllyel tudnak szert tenni saját hivatásukból rendszeres mellékjövedelemre. Szakonként azonban ebben is jelentős különbségek vannak: az általános iskolai nyelvtanárok 18,8%-a, a középiskolaiak 33%-a rendelkezik mellékjövedelemmel, ez oktatásból származik az előbbiek 56 s az utóbbiak 67%-ának esetében, s rendszeres az előbbiek 57,5 és az utóbbiak 65%-a esetében.

Összességében úgy tűnik, az iskolai, főállásból származó jövedelmek különbségei csak az iskolán belül képezik le a nemek és az életkor szerinti különbségeket, illetve a szakmai tevékenység jelentőségét és a szakmai aktivitás intenzitását. Az iskolán kívüli jövedelemszerzés lehetőségében is jelentősek a különbségek, s ezek az iskolán kívüli jövedelmek feltehetőleg másként rétegzik a tanártársadalmat. Ez elsősorban az adott szak, illetve szakos tanár keresettségét tükrözi, s nem az esetleg felkészültebbeket, hanem a kelendőbb szakos tanárokat hozza kedvezőbb helyzetbe.

Összegzés

Az elemzés végén úgy tűnik, a szak számos különbség leírását és magyarázatát lehetővé tette, ám az elemzést módszertani korlátok miatt nem lehet minden lehetséges dimenzión végigvezetni. Az eddigiek alapján is kirajzolódik azonban néhány összefüggés, amit érdemes az összegzés alkalmával számba venni. A szakok száma, a képzettség száma és szintje, sőt a szakok jellemző párosítása is elsősorban a tanárképzés rendszerét tükrözi, legalábbis nem tudtunk meggyőző összefüggést kimutatni képzésen kívüli tényezőkkel. Részben szintén képzési sajátosság - de már az oktatási piac, a munkaerő-piaci kereslet alakulásából következő -, hogy végzettségüket elsősorban a nyelv és a számítástechnika szakosok tudták nagyobb mértékben megemelni első képesítésükhöz képest. Az oktatott tárgyak között szembeszökőek így is az idegen nyelv oktatásának szakos ellátásbeli gondjai.

A szakok között a várakozásoknak megfelelően jelentős társadalmi különbségek húzódnak akár a származást, akár a jelenlegi társadalmi helyzetet vizsgáljuk, jól elkülöníthetőek elit (elsősorban nyugati idegen nyelv) és nyitottabb (a reál, közülük is elsősorban a fizika) szakok, az ezek közötti különbség jelentősége még inkább növekedik az oktatási szint elemzésbe való bevonásával. Jól elkülöníthetőek a gyermekkori és a jelenlegi család helyzetében bekövetkezett változások vagy éppen ezek hiánya egyes szakok esetében. A származás alapján elitcsoportba tartoznak az idegen nyelv (és ének) szakosok, az előbbiek a jelenlegi társadalmi helyzet alakulását sejtető "házastársmutató" alapján ma is ebben a helyzetben vannak, de a másik póluson lévő szakmai tanárok sem mozdultak el jelentősen. A legfelső csoportban azonban a jelenlegi társadalmi helyzetet tekintve (még ha figyelembe vesszük a nemi különbségek hatását is a házastárs végzettségére) megjelentek mások, elsősorban a hátrányosabb helyzetből induló reál (matematika-fizika) szakosok.

Másként rendeződnek el azonban az elit és kevésbé elit szakok, ha a szakmai tevékenységet, az iskolán belüli munkát vizsgáljuk, szinte megfordul az előző trend: a legtevékenyebbek a reálszakosok (ezen belül is a matematika és fizika szakosok), a legkevésbé a nyelvszakosok s részben a magyar-történelem szakosok, akik a legkevésbé igyekeztek hivatásukban aktívan tevékenykedni. Ezt a különbséget nagyrészt magyarázza a nemek és a társadalmi származás közötti nagy eltérés is: a matematikatanárok közt viszonylag sok a férfi, akik nagyobb valószínűséggel kerülhettek/kerülhetnek vezető pozícióba, s több a szerényebb társadalmi háttérrel rendelkező, ami jellemzően erős motiváló tényezőként hat a szakmai pályafutás során. A humán szakos tanárok - s közöttük is elsősorban a nyelvszakosok - között a nők vannak túlnyomó többségben, s egyben ők rendelkeznek a legkedvezőbb társadalmi háttérrel, amelyet megőrizni látszanak - házastársuk révén. Az ő számukra ennélfogva a társadalmi helyzet sokkal inkább a házastárs, semmint a munkahelyi, szakmai pályafutás függvénye. Számunkra ugyanakkor az a tény is fontosnak tűnik, hogy a szakmai munka iskolán belüli strukturáló tényezőként is megjelenik, bár nem látszik összefüggeni sem a szakmai tanfolyamokon való részvétellel, sem a szakmáról alkotott véleményekkel. Az iskolán belüli jövedelemkülönbségek is tükrözik az iskolán belüli hierarchiát - igaz, ebben is szerepet játszhatnak a nemi és az életkorral összefüggő különbségek. (Sajnos, mivel ezzel a dimenzióval kapcsolatosan nem rendelkezünk korábbi adatokkal, a szak jelentőségének változását nem tudjuk megítélni.)

Az egyes tárgyak és oktatóik iránt az iskolán kívüli keresettség különbségeiben már a piac sajátos strukturáló ereje mutatkozik, s ez az iskolán kívüli, oktatásból származó jövedelmekben jelenik meg. Úgy tűnik ez ismét másként rétegzi a tanártársadalmat: ebből a szempontból a legkedvezőbb helyzetben a nyugati nyelv szakosok vannak, akiknek iskolán kívüli jövedelemszerzési lehetősége jóval meghaladja a többi tanárcsoportét. Bár a megjelenő oktatási piac őket hozta kedvezőbb helyzetbe, úgy tűnik, tartós előnyre mégsem igyekeznek szert tenni - számukra hosszú távon feltehetően továbbra is a házastárs s maga a házasság az, ami egzisztenciálisan a legjelentősebb biztosíték.

A három dimenzió hatása láthatóan többé-kevésbé megjeleníthető a szakok kapcsán a tanártársadalmon belül húzódó különbségek között. Voltaképpen nem is ez a meglepő, hiszen előfeltevéseink között ezzel számoltunk. A meglepő a három dimenzió hatásának különböző iránya, az a tény, hogy egészen másként rétegzi a tanárok társadalmát a társadalmi származás, mint maga a szakma s mint a piac, a szakjuk iránt mutatkozó keresettség. A származás szerepe a korábban szűkebb felvételi keretszámmal jellemezhető nyugati nyelv szakok esetében mutatható ki, valamint a magas kultúrához közelebb eső készségtárgyak esetében. A szakmai tevékenység a nyitottabb szakok esetében nagy jelentőségű, s ennek révén egészen más tanárcsoportok jutnak kedvező helyzetbe. A piac, azaz a keresettség a nemrégen még viszonylag kis számú szakok esetében különösen jelentős, s a nyelv és az informatika tanárainak kedvez. A keresettség szempontjából kedvező helyzet a nyelvszakok esetében egybeesik a származás szerinti elit tanárcsoporttal is. Érdekes kérdés lesz egy következő kutatás számára, hogy a régebbi szűk elitszakok tömegesedése, valamint a szakmai tevékenység jelentőségének sejthető növekedése a jövőben hogyan rajzolják át, a tanárcsoportok között húzódó, a jelenben kirajzolódó határokat és körvonalakat.

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.