2020. május 25., hétfő , Orbán

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Sajátos nevelési igényű tanulók >> Táguló horizont – Pedagógusoknak az együttnevelésről

Törvényi szabályozók az együttnevelés szolgálatában

2009. június 17.

Törvényi szabályozók az együttnevelés szolgálatában

Magyarországon a többségi közoktatási intézmények törvényben szabályozott feltételek mellett vesznek részt a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók gyógypedagógiai fejlesztésében, iskoláztatásában.

Az integráltan tanuló sajátos nevelési igényű gyermekeket, szüleiket, valamint a befogadó iskolák pedagógusainak, a segítő integrációs tanácsadó tanárnak, utazótanárnak vagy más gyógypedagógus szakembernek szükséges az együttnevelésre vonatkozó hatályos törvények, rendelkezések ismerete.

A tárgykörre vonatkozó alapvető törvények és rendeletek:

  • 1991. évi LXIV. törvény – a Magyar Köztársaság kihirdeti a gyermekek jogairól New Yorkban, 1989-ben született nemzetközi egyezményhez való csatlakozást;
  • A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény;
  • A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.);
  • 14/ 1994. (VI. 24.) MKM sz. rendelet A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról;
  • 23/ 1997. (VI. 4.) MKM sz. rendelet a Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Fogyatékos tanulók iskolai oktatása tantervi irányelve kiadásáról
  • 23/1997. (VI.) MKM rendelet 2.§ (2) az értelmi fogyatékos tanulókat oktató-nevelő intézmények helyi tantervének tartalmi szabályozásáról rendelkezik.
  • 28/2000. (IX. 21.) OM sz. rendelet 2. § (4) az ép értelmű fogyatékos tanulókat oktató-nevelő iskolák helyi tantervének tartalmi szabályozásáról szól;

A szülő joga, hogy sajátos nevelési igényű gyermeke lakóhelyén, ennek hiányában tartózkodási helyén a polgármester segítségét kérje ahhoz, hogy gyermeke óvodai neveléséhez, iskolai neveléséhez-oktatásához szükséges feltételeket a településen megteremtsék.: [Kt. 13. § (5) bek.]

A gyermeknek, tanulónak joga, hogy állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban – különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban részesüljön s életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért. [Kt. 10. § (3) bek. (f). pont]

Szakértői vizsgálat a szülő kérésére, illetve egyetértésével és jelenlétében történik. [11/1994. MKM rendelet 15. § (5) bek. c) pont; 14/1994. MKM rendelet 12. § (3) bek.]

A különleges gondozáshoz, a rehabilitációs célú foglalkoztatáshoz való joghoz kapcsolódó törvényi szabályozás szem előtt tartja a tanulók érdekeit. A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló eredményes fejlesztése érdekében csak olyan intézménybe íratható be, amely rendelkezik a neveléséhez, oktatásához szükséges feltételekkel. [Kt. 30. § (2)-(3) bek.]

A fejlesztő felkészítés, a pedagógiai szakszolgálatok és a pedagógiai szakmai szolgáltatások feladatairól szóló rendelkezések: [14/1994. (VI. 24.) MKM sz. rendelet; Kt. 34–35. §]

A fogyatékosság szűrése, a sajátos nevelési igény megállapítása a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok vagy az országos szakértői és rehabilitációs bizottságok feladata. A vizsgálat szakvéleménnyel zárul, amely megállapítja a fogyatékosság tényét, és javaslatot tesz a különleges gondozás keretében történő ellátásra, szakszolgáltatásokra. Ezen bizottságok feladata a különleges gondozás ellátásához szükséges feltételek meglétének vizsgálata is. [Kt. 35. § (2) bek., 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 10. §.]

A szakértői bizottság a sajátos nevelési igény megállapítását követően a közoktatási intézményt fenntartó önkormányzat jegyzőjének, főjegyzőjének tájékoztatása alapján javaslatot tesz az ellátást biztosító intézményre. [14/1994. MKM rendelet 14. §; Kt. 91. § (4) bek. e) pont]

A közoktatási törvény rendelkezik a tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos önkormányzati feladatokról. [Kt. 89–90–91. §]

A tanulmányi kötelezettség végrehajtása szolgálatában – ha a szülő nem együttműködő vagy nem íratja be gyermekét a kijelölt intézménybe – a közoktatási intézmény, a családvédelmi intézmény vagy a szakértői bizottság államigazgatási eljárást kezdeményezhet a gyermek érekében. Amennyiben a szülő nem ért egyet a szakértői véleményben foglaltakkal, fellebbezhet az illetékes jegyzőnél. [Kt. 30. § (4) bek.; 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 18. §]

A közoktatási törvény meghatározza a sajátos neveléshez, oktatáshoz szükséges feltételeket, ezek körében külön kitér az integrált nevelésre, oktatásra az alábbiak szerint: integrált iskolai neveléshez és oktatáshoz az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz szükséges szakirányú végzettségű gyógypedagógus foglalkoztatása; a foglalkozásokhoz szükséges speciális tanterv, tankönyv, valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök; a gyermek, tanuló részére meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása szükséges. [Kt.121. § (1) bek. 28. pont]

A törvény a finanszírozás egyéb kérdései közt rendelkezik a sajátos nevelési igényű tanulók ingyenes taneszközellátásáról és a részükre nyújtandó étkezési támogatásról. [Kt. 118. § (5) bek.]

A törvény a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló jelenlétét az óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport létszámának megállapításánál kedvezően veszi figyelembe (a fogyatékosság típusától függően 2, illetve 3 gyermekként, tanulóként kell számításba venni). [Kt. 3. sz. melléklet II. 3. pont]

A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló után járó központi költségvetésből biztosított normatíva emelt összegű, amelyet minden fogyatékos gyermeket nevelő intézmény megkap a személyi és tárgyi feltételek megteremtésére. [A Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló, évenként kiadott törvény]

A sajátos nevelési igényű gyermeket nevelő óvodai csoportban gyógypedagógiai asszisztens alkalmazható. [Kt. 1. sz. melléklet]

A sajátos nevelési igényű gyermeket, tanulót befogadó intézmény alapító okiratában meg kell jelennie a feladatnak. Ez a fenntartói biztosítéka annak, hogy az óvoda, iskola rendelkezzen a sajátos nevelési szükségletek kielégítését szolgáló feltételekkel. Az óvoda nevelési programja, az iskola helyi tanterve elkészítésénél figyelembe kell venni a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét, illetve a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvében meghatározottakat. [28/2000. (IX. 21) OM sz. rendelet 2. § (2) bek.; Kt. 8/B. § (3) bek.]

A helyi önkormányzatok által fenntartott óvodák feladata, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek számára napi két óra felzárkóztató foglalkozást szervezzenek. [Kt. 114. § (1) bek.]

A tankötelezettségi és a tanulmányi időre vonatkozó rendelkezések a sajátos nevelési igényű tanulók eredményes haladása érdekében részletesen szabályozzák és előírják az iskola tennivalóit. Az iskola óratervében meg kell jelennie a pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációt szolgáló órakeretnek, amely a különböző fogyatékosok esetében eltérő mértékű, az évfolyamra meghatározott heti tanórák számának 15–50%-a lehet. [Kt. 52. § (6) bek.]

Egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények hozhatók létre a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók integráltan történő nevelésének, oktatásának segítésére. [Kt. 33. § (12) bek.]

Az oktatási intézmény igazgatója a sajátos nevelési igényű tanulót eredményes oktatása érdekében egyes tantárgyakból vagy tantárgyrészekből mentesítheti az értékelés és a minősítés alól – a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján. [14/1994. (VI.8.) MKM rendelet 13. § (3) bek.; Kt. 30. § (9) bek.]

A különféle (pl. osztályozó, javító, felvételi, köztes, különbözeti, alapműveltségi, érettségi, szakmai) vizsgákon alkalmazkodni kell a sajátos nevelési igényű tanuló speciális szükségleteihez, így a tanuló számára biztosítani kell bizonyos kedvezményeket (hosszabb felkészülési idő, írásbeli beszámoló helyett szóbeli és fordítva, más tantárgy, segédeszköz-használat). [Kt. 30. § (9) bek.]

Végezetül tekintsünk a közoktatás hatókörein is túl – és láthatjuk, hogy a bármely fogyatékossági típushoz tartozó sajátos nevelési igényű sérült fiatalokat középfokú tanulmányaik után is megilleti az állapotukhoz igazodó speciális feltételek kialakítása. Ennek az elvnek a szellemében született rendelkezés szerint a sajátos nevelési igényű fiatal részére tanulmányai folytatása során is biztosítani kell a számára az érettségi, illetve a felvételi vizsgán nyújtott kedvezményt. [269/2000. (XII.26.) Korm. Rendelet 9. § (10) bek.]

A fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak folytatásához szükséges esélyegyenlőséget biztosító feltételek a felsőoktatásban is biztosítottak. [29/2002. (V. 17.) OM rendelet]

A törvények, rendeletek ismeretében az integrált oktatás jelenleginél kedvezőbb körülményei teremthetők meg. Javasolt a pontos hivatkozás érdekében a fenti tájékoztató felsorolás alapján a jelzett paragrafusok és a hozzájuk fűzött magyarázatok elolvasása.

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.