2019. október 19., szombat , Nándor

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Új Pedagógiai Szemle 2008 február

Szilágyiné Szemkeő Judit :: Óvodások és kisiskolások szüleinek intézményválasztási motivációi

2009. szeptember 30.

A tanulmány egy empirikus kutatás alapján a szülők óvoda- és iskolaválasztási elvárásait vizsgálja, vagyis azt, hogy milyen óvodai, iskolai nevelési közeg választására késztetnek a családi életvilágok, milyen nevelő hatású óvodai, iskolai környezetet szeretnének a szülők a gyermekeik számára, törekszenek-e arra, hogy az óvodai és iskolai környezet a gyermek és családja életvilágának integráns része legyen.

Az óvodások, kisiskolások esetében a család szerepe meghatározó. A családi háttér megjelölésére a továbbiakban új megjelölést, az „életvilág” fogalmát vezetjük be. Az életvilág fogalmát a szociológia már évtizedek óta használja. A fogalom átvétele egyszerűsíti a mai heterogén családi környezet leírását. Életvilágom ugyanis az a környezet, amelybe beleszületek, amelyet természetesnek tartok, amely meghatározza, hogy számomra melyek a magától értetődő dolgok. Életvilágom a sajátom, de kezdettől fogva interszubjektív világ. Életvilágom azt is befolyásolja, hogy mely problémák kerülnek az életvilágom horizontjára, azaz melyek azok a dolgok, amelyek megértése csak tudatos tanulási folyamat eredményeként érhető el. Életvilágom tehát független attól, hogy jogilag milyen rendezettségű a mindennapi környezetem. Az életvilágot sajátos normák, belső értékrend és közös célok jellemzik, ezért életvilágom alapvetően meghatározza a számomra adottnak tekinthető normákat, amelyek ütközhetnek a környezetem normáival. A szociológia segítségével elméletileg alátámasztható, hogy az életvilág tágulásával az egyén számára az óvoda és iskola akkor jelent valódi közösséget, ha az egyén életvilágának részévé válik az intézményi környezet, azaz azonosulni tud a célokkal és a belső normákkal. Egy iskolában közösen elfogadott cél lehet a gyerekek, tanulók tudásának növelése. A cél eléréséhez el kell fogadni például azt a normát, hogy a tudás érték, és a tanulás folyamatát a pedagógus irányítja.

Az óvodai és iskolai neveléssel kapcsolatos családi elvárásokkal, motivációkkal sokféle kutatás foglalkozik, de az óvodások és kisiskolások szüleinek intézményválasztási motivációiról kevés cikk jelent meg. A továbbiakban azt vizsgáljuk, hogy a családi életvilágok milyen óvodai, iskolai nevelési közeg választására késztetik a szülőket. A vizsgálatokhoz kérdőíveket készítettünk, kettőt óvodás gyerekek, kettőt kisiskolások szülei részére. Összesen 651 szülő vett részt a felmérésben, és 1749 kérdőívet töltött ki.1 Az óvodások szüleiből álló minta eloszlása települési kategóriák és a szülők iskolai végzettsége, foglalkozása (beosztása) alapján megfelel az országos eloszlásoknak. Felülreprezentált az egyházi óvodát és egyházi iskolát választók aránya és a családok gyermekeinek száma is. A minta nem reprezentatív, de ez nem is volt cél. Kiindulásként további empirikus vizsgálat lehetőségeit és súlyponti kérdéseit kívántunk feltárni. A méréseket 2006 őszén végeztük. Mivel nem bemért kérdőívekről van szó, bemutatjuk a használhatósági analízisüket, aminek köszönhetően három rövidebb kérdőívet kapunk. A kérdőívek elemzése további kutatásokhoz alkalmas egyszerűsített megoldást eredményezett.

A családi elvárások az óvodai/iskolai életvilágokkal szembeni sajátos összefüggéslánc (–rendszer) elemei. Mitől függnek a családi életvilágok jellegzetességei? Melyek a családi életvilágok alapvető sajátságai, különös tekintettel a gyermekekhez való viszony, a nevelő hatásrendszer szempontjából? Mindezek következményeként miben nyilvánulnak, fogalmazódnak meg az óvodai és az iskolai életvilág nevelő hatásrendszerével szembeni elvárások? Melyek az óvodai, az elemi iskolai közösségek jellemzői? Mennyire ismert a választandó óvoda/iskola nevelő hatásrendszere, eredményessége? Ennek a bonyolult összefüggésrendszernek a teljes feltárása, eredményeinek hasznosítása az eredményesebb nevelői hatásrendszer működtetése érdekében sok és sokféle kutatás elvégzését feltételezi. Az alább ismertetendő empirikus vizsgálat ebből a rendszerből az elvárásokat emeli ki. Ennek a választásnak az előnye, hogy az elvárásokban a teljes összefüggésrendszer megnyilvánul. Hátránya viszont az, hogy a többi összetevő, az elvárások okainak, a választás eredményességének ismerete nélkül csak a választási szándékok jellemzőiről kaphatunk információkat. (Kivételt képez néhány szokásosan használt háttérváltozó: a szülők iskolai végzettsége, foglalkozása, a gyerekek száma, a településkategória, amelyek hatását a fejezet végén mutatjuk be.)

Az elvárások jobb megismeréséhez négyféle kérdőívet használtunk. A kérdőíveken szereplő kérdésekre megfogalmazott válaszokat kellett értékelni 1-től 7-ig terjedő számokkal.

1. Miért választotta gyermekének ezt az óvodát? 13 szempont, válasz.

2. Miért választotta gyermekének ezt az iskolát? 20 szempont, válasz.

3. Mit vesz figyelembe az iskolaválasztásnál? 17 szempont, válasz.

4. Mit vár az iskolától? 11 szempont, válasz.

Az értékelendő válaszok is kétfélék. Túlnyomó többségük a gyermek érdekeire vonatkozott, néhány a külső körülményekre. (Például: azért, mert az óvoda közel van a lakóhelyhez.)

Példaként az egyik rövidebb kérdőívet elemezzük a használhatóság szempontjából. (Miért választotta gyermekének ezt az óvodát? Kérem, osztályozza a szempontokat [a válaszokat] 1 és 7 közötti osztályzattal!)

Az 1. táblázat első két sorában rendkívül magas az átlag és nagyon alacsony a relatív szórás. Ez azt jelenti, hogy a szülők legfontosabb elvárása az óvodával, az óvónőkkel, az óvodai életvilággal szemben a biztonság és a szeretet. Ez nyilvánvalónak tekinthető. Mégis érdemes kimondani, hogy biztonságérzet és szeretet nélkül nem létezhet jó óvodai életvilág. Minden más hatás erre épül, ettől függ. A 3–9. elvárások a fontosak közé sorolhatók az osztályozás minősítése alapján. A 10–12. szempontok minősítése az alacsony átlagok és a rendkívül magas relatív szórások miatt nem sorolhatók a fontos óvodaválasztási szempontok közé. Végül a 13. kategória az egyéb szempont megfogalmazását kéri, de a szülők erre nem reagáltak. Ebben a témakörben tehát az ilyenfajta kérés nem működik, a további kutatások során elhagyandó.

1. táblázat Az óvodaválasztási szempontok minősítése óvodások szülei által

Megnevezés A B Eloszlás az osztályozási kategóriák szerint (%)
1 2 3 4 5 6 7
1. Mert gyermeke ebben az óvodában biztonságban van. 95 11 0 0 0 3 6 17 74
2. Kedvesek az óvónők, szeretik a gyerekeket. 89 18 0 0 4 7 4 28 57
3. Szeretné, ha gyermeke erős iskolában megállná a helyét. 82 23 0 0 6 17 13 27 38
4. Szeretné, ha gyermeke olyan környezetben élne az óvodában, mint otthon. 87 22 1 2 4 9 8 18 58
5. Az óvónőket dicsérték ismerősei. 89 18 2 0 0 3 12 26 56
6. A testvére is ebbe az óvodába jár (járt). 83 33 9 1 5 5 6 14 61
7. Örül, hogy vallásos környezetben nevelkedhet a gyerek. 74 46 14 6 10 6 5 2 57
8. Azért, mert egyházi óvodát keresett gyermekének. 67 56 28 2 8 2 3 5 52
9. Azért, mert az óvoda a családokkal, szülőkkel is foglalkozik, segít a gyermek nevelésében. 82 26 1 0 10 11 13 18 47
10. Azért, mert a gyereket másik óvodába nem akarták felvenni. 30 85 59 20 1 4 8 4 4
11. Azért, mert közel van a lakóhelyéhez. 56 67 34 7 12 3 5 2 37
12. Azért, mert közel van a munkahelyéhez. 52 69 33 14 7 6 7 6 26
13. Egyéb, éspedig … 14 28 100 0 0 0 0 0 0

A = Átlag, %p
B = Relatív szórás, %

Hasonló eredményre vezetett az óvodaválasztási szempontok klaszteranalízise is. A 10–12. szempontok negatív vagy nem szignifikáns korrelációs együtthatói, valamint a regresszióanalízis negatív értékei megerősítették a választási szempontok fontosságának minősítése alapján kapott következtetés helyességét, mely szerint a 10–12. szempont nem segíti az elvárt óvodai életvilág szerinti óvoda kiválasztását (2. és 3. táblázat). (Mint látható, a 10–13. szempontok teljes egészében különválnak a többi szemponttól.)

A kihagyott szempontok után megvizsgálható a kérdőív koherenciája. Ezt a megmaradt 1–9. szempont (válasz) itemösszpontszám-korrelációi alapján lehet megítélni (lásd a korrelációs mátrixban a félkövér számok oszlopát: 2. táblázat). A hasonló szorosságú összefüggéseket jelző korrelációs együtthatók szerint a megmaradt kérdőív koherenciája megfelelő. Ezt a következtetést megerősíti a klaszteranalízis, amely az 1–9. szempontot szoros klaszterként (fürtként) mutatja. Ezen belül különös figyelmet érdemel az 1–5. és a 9. szempontok tömör fürtje.

2. táblázat
Az óvodaválasztási szempontok korrelációs együtthatói

Kérdé-
sek
1–13. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.
1–13. 1
1. ,57** 1
2. ,52** ,80** 1
3. ,42** ,56** ,50** 1
4. ,39** ,23** ,21** –,06 1
5. ,42** –,06 –,11* –,05 ,17** 1
6. ,66** ,50** ,36** ,50** ,03 ,11* 1
7. ,54** ,68** ,59** ,24** ,42** –,05 ,18** 1
8. ,52** ,57** ,47** ,21** ,40** –,00 ,22** ,83** 1
9. ,47* ,27** ,23** ,013 ,60** ,16** ,05 ,62** ,64** 1
10. –,22** –,63** –,68** –,54** ,05 ,23** –,36** –,48** –,53** –,10* 1
11. –,30** –,54** –,42** –,22** –,54** –,00 –,11* –,77** –,78** –,65** ,40** 1
12. –,23** –,50** –,42** –,16** –,54 ,17** –,01 –,79** –,76** –,69** ,38** ,79** 1
13. ,051 ,02 –,01 ,04 –,11* ,03 ,03 –,02 –,03 –,09 –,03 ,05 ,06 1

* A korreláció 0,05 szinten szignifikáns (kétoldalú próbra).
** A korreláció 0,01 szinten szignifikáns (kétoldalú próbra).

3. táblázat
Az óvodaválasztási szempontok regresszióanalízise

Szempontok (válaszok)
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.
R ,574 ,520 ,421 ,393 ,421 ,657 ,535 ,521 ,471 –,220 –,300 –,226 ,051
β ,133 ,202 ,238 ,250 ,211 ,353 ,431 ,487 ,273 ,322 ,482 ,455 ,052
rβ, % 7,6 10,5 10,2 9,8 8,9 23,2 15,1 25,4 12,9 –7,1 –14,5 –10,1 –0,3

A vizsgált kérdőív eredeti teljes változatának reliabilitása 0,42, az elemzés alapján lerövidített változat reliabilitása 0,78. Vagyis az elemzés alapján elvégzett változtatásnak köszönhetően lényegesen javult a kérdőív megbízhatósága is. A további három kérdőíven is elvégezett használhatósági analízis után a negyedik kérdőív (Mit vár az iskolától? 11 szempont) végül is változatlan maradt. A második kérdőív (Miért választotta gyermekének ezt az iskolát? 20 szempont) és a harmadik kérdőív (Mit vesz figyelembe az iskolaválasztásnál? 17 szempont) szempontjainak többsége azonos. A választás előtt és után a két különböző szülői csoportnak feltett kétféle kérdés sem vezetett számottevő különbségekhez a szempontok megítélésében. Az elemzés végeredményeként a két kérdőívet összevontuk a 11 jól működő közös szempontok (válaszok) felhasználásával. Az így kapott kérdőív reliabilitása: 0,82.

A kérdőívek alkalmassá váltak arra, hogy összesített pontszámaikból százalékpontokat képezzünk, amelyeknek köszönhetően a minták általános jellemzői is vizsgálhatókká váltak.

A korreláció és az rb, % is két tizedessel került a 4. táblázatba. A számításokat a három új kérdőív adataival is elvégeztük, százalékponttá alakítva a kérdőívek összpontjait. Így mindhárom kérdőívfajtából (202+449+1098=1749 kérdőív) százalékpontban számoltuk ki a független változók értékeit is. Három regresszióanalízist végeztünk, három függő változóval: az óvodások szüleinek óvodára vonatkozó válaszaival és az iskolaválasztási elvárások adataival az óvodások és az iskolások szülei körében.

4. táblázat
A háttérváltozók hatása a függő változókra

Független változók A háttérváltozók (független változók) hatása a függő változókra
Óvodaválasztásra Iskolaválasztásra Óvoda- és
iskolaválasztásra
r, %
kor-
reláció
rβ, %
teljes
hatás
r, %
kor-
reláció
rβ, %
teljes
hatás
r, %
kor-
reláció
rβ, %
teljes
hatás
Anya iskolai végzettsége 0,13 0,02 –0,01 0,00 0,02 0,00
Apa iskolai végzettsége –0,05 0,05 0,02 0,00 0,01 0,00
Anya foglalkozása 0,16 0,04 0,07 0,01 0,10 0,01
Apa foglalkozása 0,23 0,14 0,08 0,01 0,12 0,03
Gyermekek száma 0,18 0,04 0,03 0,00 0,05 0,00
Település –0,02 0,00 –0,17 0,03 –0,13 0,02
Teljes hatás R=0,54 R2=0,29 R=0,23 R2=0,05 R=0,25 R2=0,06

R2 a teljes megmagyarázott variancia, köznyelvi megnevezéssel a teljes hatás. Az egyes független változók oszlopban szereplő rb, % értékei jelentik a hozzájárulást a megmagyarázott varianciához, köznyelvileg az egyes független változók hatását. Az R2-nek és az oszlopban szereplő rb, %-értékeknek az összege közelítően egyenlő, ez mutatja, hogy jó volt a számítás.

A kérdőívekben szereplő szempontok három nagyobb csoportba oszthatók a családok és az óvodai közösségek kapcsolata alapján. Az egyik csoportba a családi és óvodai nevelés összhangjára törekvés, a másodikba az óvodai nevelőközösség jellemzői, a harmadikba a fizikai, területi elhelyezkedésre vonatkozó kérdések tartoznak.

Az empirikus vizsgálatból megállapítható eredmények

A választás eltérései a felekezeti és a nem felekezeti óvodák esetében

Az óvodaválasztás 10. szempontját a válaszadók mindössze negyede jelölte meg, azaz a szülők negyede tartotta fontosnak, hogy válaszoljon arra a kérdésre, hogy a gyereket más óvodából elutasították-e. A vizsgálat szempontjából a teljes mintán mért hibák ellenére azért fontos e szempont felvétele, mert tudni szeretnénk, hogy az önkormányzati vagy a felekezeti intézményre jellemző-e inkább a befogadó jelleg, ezért a válaszokat az elvetési javaslat ellenére elemezzük.

A teljes mintában az óvodaválasztás 11. és 12. szempontja (a lakóhely, illetve munkahely közelsége) nem tűnik fontos motivációnak, mivel a válaszok szórása nagyon magas. A részletesebb vizsgálatokban, az önkormányzati intézményekre leszűkített mintán azonban meghatározónak bizonyulnak ezek a szempontok. Az önkormányzati intézmények és a felekezeti intézmények mintáját elkülönítve a 11. szempont fontosnak, a teljes mintán azonban elhagyhatónak minősül. Olyan érdekes helyzet áll elő, hogy a felekezeti és nem felekezeti óvodák választásában legnagyobb különbséget képviselő szempont az összesített minta alapján elhagyható lenne, ugyanakkor ez bizonyítja a felekezeti intézmények választásának értékorientált motivációit. A 12. szempont, a szülő munkahelyének közelsége egyik részmintán sem bizonyult fontosabbnak annál, mint amit a teljes mintán végzett elemzésből kiolvashatunk. Az inhomogén válaszstruktúra külső okaira a gazdasági élet struktúrájából és a vizsgált intézmények elhelyezkedéséből kaphatnánk magyarázatot. Erre vonatkozóan jelen mintán nem készítettük el a szükséges részletes vizsgálatokat, ezért az elemzés elmarad.

Az óvodások szüleinek kiosztott kérdőíveken szereplő szempontsor a feldolgozás alapján összességében megfelelőnek bizonyult arra, hogy képet kapjunk a szülők választási motivációiról.

A szülők iskolaválasztási motivációi

Az általános iskola választásának motivációit elemző kérdőívekre óvodások és iskolások szülei adtak választ. Az iskolák a felekezeti jelleg ellenére nem jelentenek homogén mintát. Az egyik iskola (nagykőrösi) a hátrányos helyzetűek befogadását és felzárkóztatását tekinti kiemelt feladatának, a többi iskola csak a felekezeti jellegre helyezi a hangsúlyt. A háttérváltozók elemzése bizonyítja, hogy a nagykőrösi iskola elérte a célcsoportját, a szülők alacsony iskolai végzettsége, a magas munkanélküliségi arány ezt bizonyítja.

A teljes mintára (óvodások és iskolások szülei) jellemző, hogy az anyák felének legfeljebb szakmunkásvégzettsége van, ez az arány az egyházi óvodákban 40%, a nem egyházi óvodákban 75% (1. és 2. ábra). A felekezeti intézmények mintájában alapvetően két, jól elkülöníthető csoport szerepel. Hátrányos helyzetű (szociálisan és/vagy fogyatékossága miatt hátrányos helyzetű) gyermekek szülei és magas kulturális tőkével rendelkező, többnyire többgyermekes családok.

1. ábra

2. ábra

Az eredményeket a teljes mintából olvassuk ki, és azokat összehasonlítjuk az önkormányzati és a felekezeti óvodákra és iskolákra szűkített minta eredményeivel.

A szülők óvodaválasztási motivációi

Mit tekintenek a szülők a legfontosabb szempontnak az óvoda választásában? Egyértelműen a biztonságot és azt, hogy szeressék a gyereket az óvodában. Fontos, hogy mit hall a szülő előzetesen más szülőktől az óvónőkről, továbbá hogy az óvodai környezet – szellemi, értékrendbeli és fizikai – hasonlítson az otthonihoz.

A lakóhely közelsége a teljes mintán nem tűnik lényegesnek (3,96), de az önkormányzati óvodák esetében nagyon fontos (7), a felekezeti óvodák esetében pedig egyáltalán nem (1,2). Ez a mutató jelenti azon választási elv megvalósulását, hogy az egyén rangsorolja a forrásait, és új forrásokhoz jut azáltal, hogy a kevésbé hasznosakat számára hasznosabbakra cseréli (Coleman 1990).

A 3. ábra az óvodaválasztási motivációk átlagos pontértékét mutatja a teljes mintán és bontva, a felekezeti és a nem felekezeti óvodákba járókra vonatkozóan. Jól látható, mely kérdésekben térnek el lényegesen a válaszok.

3. ábra

Az elemzések elvégzése során az adatok szórását is vizsgáltuk. A relatív szórás alakulása a teljes mintán sem tekinthető magasnak, kivéve a már említett különbséget, illetve az egyházi fenntartásra vonatkozó válaszokat. Ez utóbbi azt is jelenti, hogy az önkormányzati óvodát elfogadó szülők nagyobb része nem is keresett felekezeti óvodát, annak ellenére, hogy a vallásos nevelést fontosnak tartaná. A szórás mértékét megvizsgáltuk külön-külön a felekezeti és a nem felekezeti óvodák esetében, sőt intézményenként is. A szórás alakulása az egyes óvodákra lebontva alacsonyabb, mint a teljes mintán, ez az óvodai életvilágok kohézióját igazolja, azt, hogy a családi és az óvodai életvilágok kapcsolata befolyásolja a szülők elvárásait.

A szülők iskolai végzettségének hatása a választásra

A szülők végzettsége alapján eltérések állapíthatók meg a választási motivációkban. Megvizsgáltuk a motivációkat a háttérváltozók tükrében: az egyes kérdésekre adott válaszok átlagát, a válaszok szórását az anyák, illetve az apák iskolai végzettsége szerinti bontásban is (4. és 5. ábra). Az apák motivációi sokkal kisebb szórást mutatnak, mint az anyákéi. Az apák motivációi a vallási neveltetéssel kapcsolatban térnek el egymástól nagyobb mértékben. A válaszok alapján az alacsonyabban képzett apák közül kevesebben tartják fontosnak, hogy gyermekük vallásos nevelést kapjon. Az eltérés magyarázatában figyelembe kell venni azt is, hogy a vizsgált minta esetében az önkormányzati intézményekbe járó gyerekek szülei között magasabb az alulképzettek aránya, mint a felekezeti intézménybe járók között.

4. ábra

5. ábra

Az alulképzett anyák számára az a legfontosabb, hogy mit hallanak az ismerősöktől, továbbá melyik intézmény van közel a lakóhelyükhöz. Az apák és anyák végzettségüktől függetlenül szeretnék továbbadni saját értékrendjüket, szeretnék, ha véleményüket figyelembe venné az iskola.

Azt, hogy az iskola becsületes, tisztességes embert neveljen a gyerekből, csak az alulképzett anyák tartják közepesen fontosnak, a többi végzettségi kategóriában az anyák véleményének átlaga nagyon közel van az apák véleményének átlagához. A felmérések megerősítik az életvilágok újrateremtéséről szóló hipotézist. Az életvilág újrateremtésének fontos feltétele a kulturális tőkének, többek között az anyák felhalmozott kulturális tőkéjének az átadása. Az iskolarendszer problémáinak megoldása érdekében szükséges figyelemmel kísérni, hogyan segíthetők az anyák, különösen az alulképzett anyák saját kulturális tőkéjük növelésében, hogyan tehetők érdekeltté abban, hogy elősegítsék gyermekeik tanulását, továbbtanulását.

Az elemzés nem szűkült le a felekezeti óvodák és iskolák választására, ugyanakkor mindössze néhány intézményt foglal magában, vélelmezhetően ezért nem sikerült kimutatni a felekezeti iskolák választására vonatkozóan jellegzetesnek minősített választási csoportokat, pontosabban egy-egy felekezeti intézményre leszűkítve jelent meg viszonylag homogén családi életvilág mint háttér.

A hitvalló értelmiségi miliő (Pusztai 2004, 188–189) jellemzői figyelhetők meg a budai katolikus óvoda és a gödi katolikus tagiskola gyermekei körében. Jellemző ezekre az intézményekre, hogy szülői akarat hozta létre mindkettőt. Értelmiségi szülők, többgyermekes családok fogtak össze a plébánossal annak érdekében, hogy gyermekeik számára biztonságos, vallásilag elkötelezett óvodát, illetve iskolát hozzanak létre. A családok saját életviláguk újrateremtésébe kívánják bekapcsolni az óvodát, illetve az iskolát. A harmonikus együttműködés érdekében áldozatokat is vállalnak. A családokra jellemző a hagyományos családi életvilág, több generáció együttműködése. Az apáknak több mint a fele vezető beosztásban dolgozik, az anyák felsőfokú végzettségűek, de több kisgyermek miatt alacsonyabb a beosztásuk, vagy a gyermekgondozás miatt nem dolgoznak. A családok vallásukat gyakoroló, gyermekeiket hitre nevelő közösségek.

A mintában markánsan megjelenő másik csoport a leszakadó, talajt vesztett munkás- és paraszti csoport (Pusztai 2004, 194–195), amely a felekezeti óvodába, illetve iskolába kapaszkodva szeretne a gyermeke számára értékeket adni. A kisgyermekeknek az jelent problémát, ha a szülő nem vesz részt az óvoda, illetve iskola által szervezett közös miséken, vallási jellegű rendezvényeken. Ez a probléma nem jellemző, a szülő vállalja, hogy gyermekéhez alkalmazkodik, hiszen a felekezeti óvodát, illetve iskolát ő választotta. A csoportból azok a családok, akik nem felekezeti óvodába járatják a gyermeküket, arra a kérdésre, hogy szeretné-e gyermekét egyházi iskolába járatni, igennel válaszolnak. Egyúttal az is kiolvasható a válaszukból, hogy az egyházi iskola érdekében nem tudnak vagy nem akarnak többletterhet vállalni. Maradnak a közeli, jónak tartott tanítónál.

Arra a kérdésre, hogy a szülő örül-e annak, hogy az intézmény terheket vállal át a gyermek neveléséből, a magasan képzett szülők elutasítóan nyilatkoztak, több kérdőíven szövegesen is megjelent a szülői jogok hangsúlyozása. Az alacsonyan képzett, hátrányos helyzetű szülők közel fele magasra értékelte az iskola ezen „szolgáltatását”. Az intézmények erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a családokat bekapcsolják a nevelőmunkába, iskolai kezdeményezésre szülői közösséget teremtsenek az iskolák körül. A szülői közösségek formálása a pedagógusok és igazgatók véleménye alapján csak részben sikeres, ezt mutatja a kérdőívekben elért közepes átlag.

Az iskolahasználók és a pedagógusok a közösen megfogalmazott célok érdekében, közös értékek alapján működnek azonban az iskolai életvilágokban, amelyekben kimutathatók a szocietális közösségek jellemzői.

*

Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy az iskolahasználók csoportjai közti különbségek és az intézmények által megfogalmazott célok közötti lényeges eltérések ellenére vannak közös értékek, amelyeket a mintában szereplő minden óvodai, illetve iskolai életvilág magáénak vall. Ilyen érték a felmérések szerint a gyermekek biztonsága és védelme, valamint a gyermekkel szemben tanúsított megértő, szerető bánásmód, ugyanakkor a rend és fegyelem. A kutatást nem reprezentatív mintán végeztük, a kérdőíveket a kutatás alapján mértük, ezért természetesen a megállapítás nem általánosítható. A kutatás alapot adott komplex, elővizsgálatokkal megalapozott és bemért kérdőívek megtervezésére, kutatások szervezésére. Ezeket a klaszteranalízis eredményeire építve, a család és az iskola kapcsolatára vonatkozó korábbi kutatásokkal (Lawton 2006; Mollenhauer 2006; OECD 1997) összekapcsolva célszerű megtervezni.

Kiemelkedő jelentőségű a kérdőívek elemzése alapján született megállapítás, hogy nem a szülők iskolai végzettsége határozza meg elsődlegesen az óvodák és iskolák választását. A családi életvilágok kohéziója erősebb hatásúnak bizonyult, mint a szülők végzettsége. Ha átfogó elemzésekkel sikerül bizonyítani a mintán tapasztalt eredményeket, akkor az új szemlélettel csökkenteni lehet az esélyegyenlőtlenségeket az óvodások, kisiskolások körében.

Az empirikus vizsgálatból kiolvasható, hogy a családi és óvodai, illetve iskolai életvilágok harmonikus kapcsolata, a közös célok a hiteles közlés befogadásának lehetőségét adják. Ha bizonyítható, hogy a családi és iskolai életvilágok harmonikus kapcsolatának kialakítása az eredményes oktatás egyik meghatározó tényezője, akkor ezt a szemléletet a pedagógusképzésben is elő kell segíteni.

Irodalom

Coleman, James S. (1990): Schools and the Communities They Serve. In Coleman, James S.: Equality and Achivements in Educational Boulder. Westwiew Press, San Francisco–London, 315–324.

Lawton Denis (2006): Társadalmi osztály és az iskoláztatás esélye: a demográfiai tények. Motiváció, szubkultúra és oktathatóság. In Meleg Csilla (szerk.): Iskola és társadalom. Dialog Campus Kiadó, Pécs, 91–106.

Mollenhauer, Klaus (2006): Szocializáció és iskolai eredmény. In Meleg Csilla (szerk.): Iskola és társadalom. Dialog Campus Kiadó, Pécs, 129–146.

Pusztai Gabriella (2004): Iskola és közösség. Gondolat Kiadó, Budapest.

OECD (1997): Parents as Partners in Schooling. Centre for Educational Research and Innovation.

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.