2019. szeptember 18., szerda , Diána

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Sajátos nevelési igényű tanulók >> A szervezetfejlesztés jó gyakorlatai

A Hétszínvirág Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

2009. június 17.

Nyíri Sándor

3. fejezet – A Hétszínvirág Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (Marcali, Petőfi u. 36.)

amely bemutatja egy hagyományos kisegítő iskola kialakulását, fejlődését és átalakulását módszertani intézménnyé, és az utat, amelyet egy sajátos, szisztematikus szervezetfejlesztési koncepció mentén, pedagógiai innovációk során járt be.

1. Bevezetés

„A pedagógusok a munkájuk során gyakran találkoznak olyan gyermekekkel, akik nem fogyatékosak, de az átlaghoz mért eljárásokkal, módszerekkel mégsem tudnak náluk eredményt elérni. Az átlaghoz szabott követelményeknek nem vagy csak igen nehezen tudnak megfelelni. Vagy éppen sokkal többre lennének képesek, mint amit elvárnak, megkövetelnek tőlük. Ennek következtében nem is járják be a személyiségfejlődésnek azt az útját, nem érik el azt a szintet, amit bejárhattak, elérhettek volna. A gyakorlati pedagógiai tevékenység nagy problémája ez. Nem mondhatunk le ezekről a tanulókról, illetve nem hanyagolhatjuk el őket. A harmonikus személyiségfejlődést számukra is biztosítani kell, csak éppen az átlagtól való eltérésnek megfelelő módon közelítve.”

(Gergencsik Eszter1)

Ha néhány mondatban kellene bemutatnom azt a munkát, amit a Marcaliban működő Hétszínvirág Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (továbbiakban Hétszín-virág Centrum) végez, akkor e gondolatokhoz kapcsolódva írnám le, hogy felismerték: az átlagtól eltérő gyermekekkel, átlagtól eltérő módon kell foglakozni a többségi iskolában is. Fel is vállalták, hogy a térségükben ehhez kapcsolódóan úttörőként szakmai bázist hozzanak létre. Megosztják az általuk felhalmozott szakmai tudást másokkal, és a térség iskoláiban tanuló sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni személyiségfejlődésének kiteljesítése érdekében segítik a térségben dolgozó pedagógusok munkáját, átadva nekik módszereiket, tapasztalataikat, eszközrendszerüket. Pedagógusaik személyesen közreműködve segítik ezeknek a gyermekeknek a nevelését, oktatását, fejlesztését.

A tanulmány célja, hogy bemutassa azt a folyamatot, ahogyan egy szegregáltan oktató gyógypedagógiai intézmény egységes gyógypedagógiai módszertani intézménnyé válik, és bemutassa azt a gyakorlatot, ahogyan munkáját végzi.

Mivel foglalkozhat az egységes gyógypedagógiai intézmény (továbbiakban: EGYMI)?

A jelenleg hatályos oktatási törvény azt mondja, hogy egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény, egységes konduktív pedagógiai módszertani intézmény hozható létre a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval együtt történő nevelésének, oktatásának segítése céljából.

Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény, az egységes konduktív pedagógiai módszertani intézmény – céljaival összhangban – elláthatja:

  • a gyógypedagógiai tanácsadás,
  • a korai fejlesztés és gondozás,
  • a fejlesztő felkészítés,
  • a logopédiai ellátás,
  • a gyógytestnevelés pedagógiai szakszolgálat feladatait.
  • Az utazószakember-hálózat működtetését,
  • a szaktanácsadást, amelynek feladata az oktatási, pedagógiai módszerek megismertetése és terjesztése, a pedagógiai tájékoztatást, amelynek feladata a szakmai információk, adatok és tanügyi dokumentumok (tantervek, tankönyvek, segédletek stb.) gyűjtése, őrzése, feldolgozása és használatba adása, tájékoztatás nyújtását, az igazgatási, pedagógiai szolgáltatást, melynek feladata programok, tantervek készítése, iskolaszerkezeti tanácsadást, közgazdasági, jogi stb.
  • információk közvetítését,
  • tantervek, tankönyvek, taneszközök megismertetését, felhasználásuk segítését,
  • az óvodai nevelési program, az iskolai és kollégiumi pedagógiai program készítésében való közreműködés,
  • a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítését, szervezését,
  • a tanuló tájékoztató, tanácsadó szolgálatot, amelynek feladata a tanulók, a tanulóközösségek, a diákönkormányzatok segítése, a jogaik érvényesítéséhez szükséges ismeretek nyújtásával, tanügyigazgatási, közgazdasági, jogi stb. információk közvetítésével pedagógiai szakmai szolgáltatás feladatait.
  • Az intézmény keretén belül óvodai, általános iskolai feladatot ellátó intézményegység is működhet.

A Marcaliban működő Hétszínvirág Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény alapító okirata értelmében az előbb leírtakból a kistérségben élő emberek sajátos nevelési igényű gyermekeinek többségi általános iskolában történő oktatásához kapcsolódó integrált oktatásuk támogatását vállalta föl.

2. Az iskola története

A megalakulás és az infrastruktúra fejlődése

Egy lelkes pedagógus, Körmendi Istvánné a környék falvaiból „toborzott egy osztályra való” gyermeket.2 Ebben az osztályban 1960. január 15-én kezdődött meg a tanítás. A következő évben Bojtai Béla gyógypedagógus a kaposvári Kisegítő Iskola pedagógusa megvizsgálta a környék lakosainak gyermekeit és javaslata alapján kerültek be az iskolába a tanulók. Az osztályok tanulólétszáma folyamatosan gyarapodott, és egyre több pedagógusnak kellett bekapcsolódni az oktató-nevelő munkába. Már ettől a pillanattól alakul az a szellemiség, amely ma is jellemzi az iskolát, az innováció, a folyamatos fejlődés és a jobbítás gondolata és az egymást segíteni akarás szellemisége. Az egy osztályos kisegítő iskolából kisegítő tagozat, majd kisegítő iskola lett. A tanulók többsége a fácánosi, a homokosgödri, a boronkai, a kürtöspusztai, a kelevízi és a horvátkúti cigánycsaládok gyermekeiből került ki. 1979. augusztus 16-án lett önálló intézmény a Marcali Kisegítő Iskola, és ekkor került a jelenlegi telephelyére a Petőfi utca 36. szám alatt álló épületbe. A Hétszínvirág Általános Iskola nevet 1995-ben kapta. Az 1980–81-es tanévben 5 tanteremmel gazdálkodhattak, majd 1982-ben újabb három tanteremmel bővült az intézmény. 1986-ban beépítették az épület tetőterét, 1988-ban pedig elkészült az iskola tornaterme. 1990-ben új iskolaszárnnyal bővült az intézmény, 1991-re már 11 tanteremmel rendelkeztek, ami 1993-ban ismét három tanteremmel egészült ki, 1997-ben a Marcali Csecsemőotthon épületszárnyát csatolták az iskolához. Az 1960-tól eltelt évek alatt az egyosztályos kisegítő iskola 8 évfolyammal működő Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménnyé fejlődött. Napjainkban a fejlesztések többnyire a pályázati úton nyert pénzből történtek. 2005-ben szintén pályázati pénzek felhasználásával felújításra került az iskola épülete.

A Hétszínes Centrum kialakulása

1998-ban a Soros Alapítvány támogatásával 13 intézmény részvételével a kistérségben közoktatási együttműködés kialakítására megalakult a Kistérségi Regionális Iskolaszövetség (továbbiakban KERI). Ebbe a munkába bevonták a nevelési tanácsadót, a családsegítő központot, a gyermekpszichiátriát és a gyámügyet is.

A céljuk az volt, hogy valamilyen segítséget nyújtsanak a „környék” (régió) általános iskoláiban tanuló enyhe értelmi fogyatékosnak minősített gyermekek oktatásához az ott tanító pedagógusoknak. A kistelepülések iskoláit segítették abban, hogy az enyhe értelmi fogyatékos gyermekeket fogadják és az oktatásukra felkészüljenek az iskolákban. Ezt átgondolt előkészítő munka és képzések előzték meg. Ugyanebben az időben jelentkezett a Hétszínvirág Centrumban is az igény, hogy mint gyógypedagógiai intézmény, többségi általános iskolai oktatást is folyatasson. Ezt meg is valósították. Jelenleg 11 tanulót oktatnak a többségi általános iskolai tanterv alapján. Ebben a térségben még főleg a hátrányos helyzetű roma származású gyermekek oktatásáról volt szó, s az ezzel kapcsolatos ismeretek és módszertani tudás átadása volt a fő tevékenységük. Ezek a családok olyan rossz anyagi körülmények között éltek, hogy nem volt lehetőségük gyermekeik utaztatására. Ez magával hozta azt az igényt, hogy a gyermekek a lakóhelyük szerinti általános iskolákban tanuljanak. Az érintett iskolák ezért keresték meg az akkor már ezen az oktatási területen tapasztalattal rendelkező Hétszínes Centrumot, hogy segítse munkájukat.

„A környék iskoláinak pedagógusai szerettek ide jönni, fizetség nélkül feláldozták a hétvégéiket is. A képzéseken remek hangulat alakult ki. Megismertük egymást, így személyessé, közvetlenné vált a kapcsolat az utazópedagógusok és az adott iskolában tanító pedagógusok között. Természetesen komoly szakmai munka folyt ezeken a képzéseken. Volt olyan tantestület, ahonnan egy időben 5-6 pedagógus is eljött.”

(Gálné Végh Edit a kezdetekről)

2000-ben a Soros Alapítvány pályázati keretei között (Hétszínes 1. és Hétszínes 2.) leírták a pedagógiai rendszerüket és programjukat. 2002-ben elkészítették a Fogyatékos Gyermekek és Tanulók Felzárkóztatásáért Közalapítvány támogatásával a „Hétszínes Centrum” működésének és programjának a leírását. Ez az alapítvány azóta is támogatja a Hétszínes Centrumot.

Az „Utolsó padból” program keretei között 2003 szeptemberétől az oktatási minisztérium kezdeményezésére felülvizsgálták a fogyatékosságokat, és a szociális okok miatt fogyatékosnak minősített gyermekeket visszahelyezték a „normál” osztályokba. Ez már magában hordozta az integrált nevelés és a hozzá kapcsolódó, adott oktatási területen tapasztalattal rendelkező intézmények tudása iránti igény kialakulását és a gyógypedagógiai intézmények EGYMI-vé válása iránti érdeklődés növekedését.

2003-ban a Hétszínes Centrum csatlakozott a MATRA projekthez, amelyet a holland Külügyminisztérium támogatott és a Kompánia Alapítvány koordinált. A MATRA projekt célcsoportjába három magyarországi régió általános iskolájának zömében roma származású diákjai, családjaik és az iskolák pedagógusai tartoztak. A projekt gyakorlati módszertant, tréningprogramokat kínált minden olyan területet érintve, amely befolyásolja a gyermek fejlődését. Ily módon nagy hangsúlyt fektetett a család bevonására, az iskolai mikro- és makrokörnyezetre, a helyi közösségre és a helyi fenntartó, döntéshozó testületek bevonására is. A program során az iskolában kialakították az államigazgatási eljárások (áthelyezési gyakorlat, inkluzív nevelés kis regionális rendszer, döntéstámogatási eljárások, szolgáltatások szervezése) támogatása érdekében a modellértékű módszertani és informatikai rendszert. A programok, kiadványok és képzések egyaránt megcélozták a (roma és nem roma) diákokat, a pedagógusokat, az iskola vezetőségét, a szülőket és a helyi közösséget, valamint az államigazgatás oktatási ágazatának szereplőit.3

2004-ben a fenntartó támogatásával a Hétszínes Centrum módosította alapító okiratát és átalakult EGYMI-vé.

Létszámadatok

Az iskola jelenlegi tanulólétszáma 114 fő. Ebből hat fő középsúlyos fogyatékossággal élő gyermek. Az iskola normál általános iskolaként is működik, 10 ép értelmű gyermek is tanul itt. A kistérség öt iskolájából 53 gyermeket látnak el az utazó gyógypedagógusok.

Az iskolában 27 fő az engedélyezett pedagóguslétszám, 8 asszisztens és kilenc technikai alkalmazott dolgozik az intézményben, és ezek közül 17 fő gyógypedagógus. Közöttük van pszichopedagógus, logopédus, szurdopedagógus, a tanulásban akadályozottakkal és az értelmileg akadályozottakkal foglalkozó.

Az átalakulás, az EGYMI-vé válás folyamatát jól jellemzik Orosz Lajos igazgató szavai:

„Ez a pedagógiai fejlesztés vége, ahol most tartunk, ez nagyon fényesnek tűnik, de ebben bizony volt vér, könny és szenvedés mindenféle szempontból. A testületen belül is jelentős fluktuáció volt, mire az a csapat kialakult.”

3. A változást elősegítő feszítőerők

Mik azok a legfontosabb tényezők, amelyek közrejátszottak abban, hogy ez az iskola azzá váljon, ami ma?

Belső feszítőerők

Talán az egyik legfontosabb, hogy az iskola dolgozói elköteleződtek a minőségi munka iránt és tenni akartak a gyermekekért. Kialakult bennük egy igény a magas színvonalú szakmai munka és a folyamatos megújulás, a szakmai ismeretek folyamatos szinten tartása, illetve a lehető legmagasabb szakmai szintre emelése iránt. Ebben jelentős szerepet játszottak az éppen aktuális vezetők is. Az iskola életében – a történetre visszautalva – talán hagyománnyá is vált, hogy önszerveződő és önfejlesztő módon szervezzék munkájukat, intézményüket. A másik belülről feszítő erő az volt, hogy csökkent az iskolába felvett tanulólétszám.

Természetesen a váltás az iskola minden dolgozójára vonatkozóan különböző mértékű, de mindenképpen valamilyen szintű elköteleződést jelent, hiszen az igazgatótól a takarító néniig mindenkinek el kell fogadnia, hogy az iskola profilja, a működés módja meg fog változni. Az iskola etoszát, azt a légkört, ami a pedagógusok között érzékelhető, szépen bemutatja Balla Orsolya, amikor azt mondja, hogy: „Tét nélkül kipróbálhattam magam, mert tudtam, hogy ott az igazgató és ott van a helyettese, és ott vannak a kollégák, és abban a pillanatban, amikor valami hibát követnék el, akkor segítenek”. Ez a támogató légkör, az egymás segítése, a tapasztalatok egymásnak történő átadása ad ilyen erőt, önbizalmat, és pozitív irányba facilitálja azt a folyamatot, amelyet az iskola elkezdett.

Külső feszítőerők

Az egyik már említett elsődleges feszítőerő az volt, hogy a környéken élő családok anyagi forrásaik szűkössége miatt nem tudták szociális, illetve más ok miatt enyhe értelmi fogyatékosnak nyilvánított gyermekeiket beutaztatni a gyógypedagógiai intézményekbe. Sok esetben egyszerűen nem mentek iskolába ezek a gyermekek. Megjelent tehát az igény, hogy a lakóhelyükön működő általános iskola fogadja őket. Ezt a tendenciát erősítette az is, hogy az iskolában oktatott enyhe értelmi fogyatékos tanulók egy részét 1983-ban visszahelyezték a többségi általános iskolába.

4. Hogyan tovább?

Ebben a helyzetben a tantestület szembesült azzal, hogy mi várható: csökkent az iskolában a gyereklétszám, és egyre több gyermek tanul a többségi általános iskolában, és közöttük sok a sajátos nevelési igényű gyermek, akiket nem gyógypedagógusok fejlesztettek. Ha a Hétszínes Centrum nem kezdi meg az ellátásukat, akkor az adott iskola megoldja azt nélkülük: kiképeztet gyógypedagógusokat, és rájuk akkor már nem lesz szükség. Ekkor ébredt rá az iskola tantestülete arra, hogy az egyéni boldogulásuk és az intézmény jövője összekapcsolódik, és valamennyien felelősek az intézményért, hiszen ha elfogynak a gyermekek, akkor a tantestületből többen munkanélküliek lesznek. Természetesen a megszokotthoz ragaszkodás és a változásoktól történő idegenkedés, félelem ebben az iskolában is jelen volt mint normális emberi tulajdonság. Senki nem akart utazó gyógypedagógussá válni.

Egy eredeti ötlettel egy nevelőtestületi értekezleten libikókának ábrázolták az iskola tevékenységeit, a „benti” (az iskola falain belüli) munkát és az utazópedagógusok „kinti” munkáját téve a libikóka két ellentétes oldalára. A pedagógusok öntapadós korongokat kaptak, és oda kellett helyezniük „magukat”, ahol dolgozni szerettek volna. Természetesen a „libikókaiskola” felborult, aminek az lett az eredménye, hogy mindenki „leesett”.

„Döbbent arcok voltak a testületben, amikor ráeszméltünk arra, hogy úristen, én nem akarok utazni, de ha nem utazok, akkor valakinek, lehet, hogy pont nekem, nem lesz munkám, és az én érdekem is az, hogy legyenek utazópedagógusok.”

(Jámbori Miklós Katalin pedagógus)

Ekkor keletkezett az a hajtóerő, motiváció, ami végigkísérte és kíséri most is az EGYMI-vé alakulást.

A közösen kidolgozott stratégia

Közösen döntöttek arról, hogy az intézménynek helyet kell kapnia a térségben, teret, területet kell nyernie. Ez a térnyerés azt is jelentette, hogy nem elegendő az a néhány iskola, amelyekkel az együttműködésük folyamatos, hanem ki kell terjeszteni az ellátási területeiket a kistérség iskoláira is. Az egyéni és az intézményi érdekeket összehangolva kidolgoztak egy továbbképzési, továbbtanulási stratégiát, és ennek megfelelően képezték a pedagógusaikat.

A pedagógusaiknak utazniuk kellett, erre válaszul kialakították az utazó gyógypedagógusi hálózatot. Az ismereteiket folyamatosan meg kellett újítaniuk, erre válaszul kialakították a továbbtanulási, továbbképzési rendszert. Az utazópedagógusok helyzete kicsit nehezebb volt, mert a „helyhez kötöttségük” megszűnt és mindig a szakmai ismereteik legjavát kellett nyújtaniuk, hogy elfogadják őket, és sokszor nem a legjobb körülmények között dolgoztak.

Voltak olyan elgondolások is a stratégia készítése során, amelyeket nem tudtak megvalósítani. Ilyen volt az ismétlő iskola elgondolása. Ennek az volt a lényege, hogy a középfokú tanulmányokra készítsen föl, illetve azoknak, akik nem tanulnak tovább, az életvitelhez, életvezetéshez nyújtson hasznos ismereteket. Ezt az elgondolást a fenntartó nem támogatta. A stratégiájukba természetesen a pedagógiai rendszer megújítása is beletartozott.

Az intézmény átalakulásának három egymással szorosan összefüggő szakasza volt. Először a nevelőtestület munkája alakult át. Ez volt a tartalmi („Hétszínvirág projekt”) fejlesztés szakasza. Aztán kialakultak a tartalmi munkához kapcsolódó szervezeti egységek. Ez volt a második szakasza az átalakulásnak. A harmadik a feltételek megteremtésének a szakasza lett. Ez a szakasz még nem zárult le, és a környezeti feltételek jelenleg is folyamatosan változnak. Ezek a fejlesztési szakaszok nem különülnek el egymástól időben, és nem is lehet őket leválasztani egymásról.

Az első szakaszban tehát a pedagógiai tevékenység fejlesztése, a pedagógusok továbbképzése zajlott. Ezután került sor az integrált nevelés feltételeinek megteremtésére a kistérségben. Egymással párhuzamosan több tevékenységet is folytattak. A város és városkörnyék humán szolgáltató intézményeit – Nevelési Tanácsadó, Családsegítő Központ, Gyermekpszichiátria, Gyámügy – bevonták a munkába. Létrehozták a módszertani központ működését felügyelő Centrumtanácsot (tagjai: partnerintézmények, önkormányzatok képviselői, szülői tanács, kisebbségi önkormányzatok képviselői). Kialakították a menedzsmentjét és irodáját. A menedzsment elkészítette a Centrum Szervezeti és Működési Szabályzatát és a működését biztosító dokumentációkat.

Most a működés, a működés feltételeinek a javítása zajlik a különböző pályázati források felhasználásával. Matáv támogatással megteremtették az iroda és a térség információáramlásához szükséges feltételeket, átalakítják az iskola épületét stb. A stratégiájukhoz kapcsolódó terveik között szerepel, hogy az előbbiekben már említett MATRA projekt keretei között ingyenesen elérhetővé teszik partnereik részére az „iskolamester” és a „problémadoboz” szoftvereiket (ezeket a pedagógiai tevékenységnél részletesen leírjuk), valamint ezekhez 30 órás továbbképzést is szerveznek.

5. A pedagógiai rendszer kialakulásának története

A NAT bevezetésekor a Hétszínvirág Általános Iskola adaptálta a békéscsabai Vandháti Utcai Általános Iskola (Jelenleg: Esély Pedagógiai Központ, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Nevelési Tanácsadó, Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság) által kidolgozott helyi tantervet. Az adaptáció során készült el a „Hétszíntan” tanterv első változata, mely az előbb említett iskola kerettantervére épített helyi tanterv volt. Később, 2004-ben az ebből a tantervből kiinduló átdolgozott, a saját arculatukhoz igazított és a saját fejlesztésükkel kiegészített programváltozatát az oktatási miniszter kerettantervvé minősítette. Erre az „új” akkreditált programra építve dolgozta ki, operacionalizálta az iskola a pedagógiai rendszerét. Ugyancsak ebben az évben a Hétszínvirág Általános Iskola felnőttképző hellyé is vált. Azóta már továbbfejlődtek és a Kaposvári Egyetem képzőhelyévé is váltak. Működtetnek egy Pedagógiai Akadémiát is. Ez eredetileg szakmai műhelyként indult és egy 10 előadásból álló sorozat lett belőle. Neves ismert nagy tudású akadémiai nagydoktorokat kértek föl tudományos előadások megtartására. A nyitó előadást Mihály Ottó tartotta.

1992-ig a munka a hagyományos keretek között zajlott. Ez volt az az idő, amely alatt az iskola pedagógusai fejlesztették saját tudásukat. Ki az iskola támogatásával, ki önerőből, de mindenki valamilyen módon képezte, fejlesztette a tudását. Talán ezt lehet a szakmai feltöltődés időszakának nevezni. A nyolcvanas évek végén megjelent az igény, hogy az iskola tartalmi munkája is fejlődjön, alakuljon át. Elkezdődött a „Hétszínvirág” projekt kidolgozása, amely 1992-ben készült el. Ebben a projektben fogalmazták meg, hogy céljuk a „sikeres és boldog ember nevelése”.

A pedagógiai rendszer fejlesztése, fejlődése során először megszületett a felsősök délutáni pedagógiai programja 1993-ban. Ez még csak hétféle tevékenységet tartalmazott (általános kézművesség, barkácsolás, főzés, hímzés, kosárfonás, szövés, gyöngyfűzés). Ennek voltak előzményei is, mert a hagyományos gyógypedagógiai oktatásból a kézműves jellegű és az életvezetést segítő foglalkozásokat először szakkör keretében, később „klub-napköziben” szervezték.

A következő szakaszban a fejlődésvizsgálatokat, illetve azok módszereit és eszközeit alakították ki. A fejlesztés 1995-re készült el. A cél az volt, hogy a gyermek aktuális fejlettségi szintjét egy (a szocializáció, a kommunikáció és a gondolkodás kompetenciáit vizsgáló) kompetenciatérkép alapján határozzák meg. A vizsgálatok a gyermeket önmagához, az előző vizsgálathoz viszonyítva értékelik. Ezzel a fejlesztéssel egy időben fejlesztették ki a naplójukat (1995) és egy szoftvert (1996) is, amely alkalmas a gyermekről összegyűjtött adatok rendszerezésére és tárolására. Így megteremtették azt a lehetőséget, hogy a tanuló fejlődését az iskolában megjelenésétől az iskola elhagyásáig nyomon kövessék, és a hiányosságok észlelése esetén időben és tervezetten viszonylag rövid idő alatt reagálhassanak, illetve pótolják vagy korrigálják azokat.

Ez a fejlődésvizsgálat vált az egész oktatási-nevelési tevékenységük megszervezésének az alapjává. Ezek a fejlődési vizsgálatok tették számukra lehetővé azt, hogy meghatározhassák a képességeket és részképességeket, valamint jelölik azt is, hogy a pedagógiai szolgáltatásaikkal orvosolható-e a feltárt hiány, vagy adott időszakon, szakaszhatáron túl is fennáll-e, illetve megszűnt-e a probléma.

Később a felsősök délutáni programjához kapcsolódó tapasztalatokra alapozva 1995-ben elkészítették az alsósok délutáni programját is. Ezek a programok tematikusan egy-egy képesség vagy részképesség fejlesztésére szerveződnek és biztosítják a tanulók szabad választását is. Ezekből a programokból mára már mintegy nyolcvan készült el.

Felhasználták a kooperatív és a humanisztikus tanítás, tanulásszervezés eredményeit. Beépítették az oktatásba a drámapedagógiai elemeket és a pedagógus segítő és tanulásszervező tevékenységét hangsúlyozták ebben a dokumentumban, meghagyva annak egyéni szabadságát is. Teljes, minden iskolai folyamatra kiterjedő dokumentumrendszert készítettek.

Az 1998-ban megalakult KERI célul tűzte ki az együttműködést az intézmények között. Kezdetben 11, majd 9, illetve 8 intézménnyel tartottak kapcsolatot, jelenleg 7-tel. A kapcsolatok szűkülésének több oka is van. Talán a legjellemzőbb, hogy iskolamegszűnések és - összevonások voltak a térségben, és a csaknem húsz, a térségben működő általános és középiskolából 2010-re várhatóan már csak 8 fog működni.

A partneriskolák tanulólétszámának alakulása 2004-ben

Forrás: Bertalan, 2004.

Az adatok alapján megállapítható, hogy az iskolaszövetségbe belépő intézmények tanulói között jelentős számban találhattunk hátrányos helyzetű tanulót. A KERI teremtette meg azt a lehetőséget, hogy eredményesen pályázhassanak több területen is. 2001-ben sikeresen pályázott az iskola a Hétszínes Centrum létrehozásának támogatására és a kistérségi együttműködés létrehozására. A pályázat keretei között és a pályázat forrásainak felhasználásával szervezték meg az utazótanári hálózatot. Jelenleg hat utazótanárt foglalkoztatnak, közülük egy főállású gyógypedagógus, a több utazó gyógypedagógus pedig a kötelező óráin túl vállalta a feladatok ellátását. Ebben a tanévben (2005–2006) 53 integráltan nevelt gyermek fejlődését segíti az iskola utazópedagógusi hálózata.

A Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány is támogatta a Hétszínes Centrum kialakulását. 2003 februárjában regionális konferenciát szerveztek, amely a szegregált intézmények átalakulásának lehetséges útjait mutatta be a rendezvényen részt vevőknek.

Természetesen ennek az iskolának is, mint minden iskolának, sokféle sajátossága van. Ebben az iskolában az a specialitás, a sajátosság, hogy az itt tanuló gyermekek többsége roma nemzetiségű. A jelenlegi létszámadatokat pontosan nem lehet megállapítani, mert a nemzetiségre vonatkozó adatokat már nem lehet nyilvántartani. Ezeket a gyermekeket nyilvánították szociális alapon enyhe fokban értelmi fogyatékosnak. Nevelésük-oktatásuk kihívást jelentett az iskolának. Azért, hogy pedagógusaink eredményesebben foglalkozhassanak a gyermekekkel, továbbképzéseket szerveztek, amelyen a tantestület is megismerkedett a roma kultúra hagyományaival, szokásaival, nyelvével. Amikor megfogalmazódott az a kormányzati szándék, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók közül azokat, akik együttnevelhetők más gyermekekkel a normál tantervű osztályok keretei között, azokat együtt kell nevelni és a többségi iskola osztályaiban kell elhelyezni, akkor ebben az iskolában is megjelentek azok a félelmek, amelyek az összes többi hasonló tevékenységet folytató gyógypedagógiai intézményben megjelentek. Az iskola ekkor is aktív szerepet választott és 2002 utolsó nevelőtestületi értekezletén két járható utat jelölt ki magának. Az egyik, hogy szolgáltató centrumként a gyógypedagógusok, pedagógusok szakszolgálati és szakmai szolgáltatói feladatokat látnak el, vagy fennmaradása érdekében feladja hagyományait és általános iskolai feladatokat fölvállalva integráltan neveli a területén élő családok gyermekeit. Ennek a kérdésnek az eldöntéséhez is a maguk alaposságával láttak hozzá. Előzetes tapasztalataikat, valamint azt vették figyelembe, hogy a térség óvodáiban hány sajátos nevelési igényű gyermek jelent meg. Úgy döntöttek, hogy az első lehetőséget választják. Ettől a pillanattól kezdve indult el az ennek megfelelő tudatos fejlesztés is. Ennek érdekében ismét elkezdték a szakemberek képzését, átképzését. 2005-re a gyógypedagógus-létszámuk 13 főről 20-ra emelkedett. Módosították az iskola alapító okiratát (1. melléklet) is a jelentkező átalakulási igénynek megfelelően. Módszertani képzéseket szerveztek azért, hogy bővítsék azt az eszköztárat, amely a pedagógusok rendelkezésére áll ahhoz, hogy az eltérő képességű gyerekek is a nekik leginkább megfelelő módszerek segítségével tudják megszerezni a szükséges ismereteket.

A fentiekben már megjelent néhány eleme az iskola finoman összehangolt és kiválóan működő pedagógiai rendszerének, a következő felsorolásban bemutatjuk mindazokat az elemeket, amelyek a fejlesztés során szép lassan kitöltötték az iskola teljes pedagógiai rendszerét, és a teljes pedagógiai folyamatot szabályozzák.

A pedagógiai rendszer elemei

Pedagógiai Koncepciót rögzítő elemek4
(7. melléklet ADP és FDP rendszere)

Pedagógiai Program: Az iskola arculatát, „személyiségét” meghatározó dokumentum. Az iskola tantervét 2004-ben akkreditálták és teljes terjedelmében elérhető a 2004/68/II számú Magyar Közlönyben vagy az OM weboldalán.

Gyermek Pedagógiai Program: Gyermekek számára közérthető nyelven fogalmazott Pedagógiai Program.

Alsós Délután Programja: Az 1–4. évfolyamon direkt irányítású képességfejlesztés az önálló tanulás képességének kialakítása érdekében, kézműves, művészeti, mozgás, sport jellegű foglalkozásokon

Felsős Délután Programja: Az 5–8. évfolyamon önálló választású szabadidő szervezése, az egyéni fejlődés megvalósításához a tanulási utak biztosítása, önmegvalósításban a készségek, képességek fejlesztése technikai, művészeti, ismeretszerző, mozgás-, sport-, mentálhigiénés, környezetvédelmi, játéktevékenységekben.

Részprogramok: Tartalmazza az egészségvédelmi, környezetvédelmi, tanóra-vezetési, projektszervezési, szülői kapcsolattartás programjait.

A pedagógiai elképzelés leírásának elemei, konkrét dokumentumai: Kerettanterv, modulleírások, eszközelemek közül a tanterv tartalmazza az információhordozók listáját, feladathordozókat.

Tanterv: 2001-ben a kerettantervtől eltérő, NAT kompatibilis akkreditált programcsomag, enyhe értelmi fogyatékosok iskolái számára 2004-ben elfogadott kerettanterv.

Projekttervek: Alapszolgáltatásként lehetőséget nyújt az egyéni tanulás megvalósításához 1 héten át, szabad választással 16 témában, vegyes évfolyamú csoportokban.

Közös óra terve: 5–8. évfolyamon a szociális kompetenciák fejlesztése az osztályfőnöki órák helyett.

Alsós Adaptációs Program: Az első évfolyam első félévében az óvoda–iskola átmenetet segítő, intenzív iskolára előkészítés, a hátrányok leküzdése érdekében.

Felsős Adaptációs Program: A felső tagozaton az Iskolába érkező tanulók felzárkóztatása a tanulási technikák és az iskola rendszerének megismertetésével.

Délutáni programtervek: Az Alsós Délután Programjának és a Felsős Délután Programjának tematikus tervei, és a hozzájuk kapcsolható képességfejlesztő terápiák.

Értékelési eszközök
(2., 6. mellékletek)

Gondolkodás Fejlődési Vizsgálat: Három fejlődési ponton – bemenet, alapszint, felső szint – 5 gondolkodási területen a műveletek, képességek, készségek feltérképezése. A fejlődés eredményének megítélése és a fejlesztés irányának kijelölése évente.

Szocializáció Fejlődési Vizsgálat: A gyermek szociális körülményeinek feltérképezése. Három fejlődési ponton – bemenet, alapszint, felső szint – az ismeretek feltérképezése az Egyéni, a Család, az Iskola és a Társadalom témakörében. A szociális képességek megnyilvánulásainak nyomon követése. A fejlődés eredményének megítélése és a fejlesztés irányának kijelölése évente.

Kommunikáció Fejlődési Vizsgálat: Három fejlődési ponton – bemenet, alapszint, felső szint – a beszéd, az olvasás és az írás területén a készségek feltérképezése. A fejlődés eredményének megítélése és a fejlesztés irányának kijelölése évente.

Anyanyelv-felmérő: Háromszintű felmérő rendszer a kommunikációs képességek mérésére, a továbbhaladás feltételeinek teljesülésére.

Matematikafelmérő: Háromszintű felmérő rendszer a matematikai képességek mérésére, a továbbhaladás feltételeinek teljesülésére.

Eszközök, dokumentumok, interaktív anyagok (3. melléklet)

Ellenőrző: Saját fejlesztésű nyomtatvány felső tagozatosoknak, a hagyományos ellenőrzőn túl tartalmaz értékeink mentén szerződéseket, tantárgyakhoz kapcsolódó egyéni feljegyzéseket rajzos, írásos formában.

Könyvecske: Saját fejlesztésű nyomtatvány alsó tagozatosoknak, a hagyományos ellenőrzőn túl tartalmaz értékeink mentén szerződéseket, tantárgyakhoz kapcsolódó egyéni feljegyzéseket rajzos, írásos formában.

Napló: Saját fejlesztésű nyomtatvány, amely a hagyományos naplón túl tartalmazza a vizsgálatok rögzítéséhez szükséges megfelelő rendszerű táblázatokat, a műveltségterületekhez kapcsolódó képességek negyedéves értékelését és az ebből következő korrekciós javaslatokat.

Projektfüzet: Saját fejlesztésű nyomtatvány, amely a választott 16 projektben való részvételét igazolja, egyben tanulmányi napló.

Naplószoftver: Saját fejlesztésű tanuló-nyilvántartó rendszer, amely a diagnózis és az egyéni fejlesztési terv adatait tárolja, kezeli.

Iskolamester Szoftver: A teljes webes felületen elérhető pedagógiai rendszer.

Képességfejlesztő doboz, értékdoboz, kultúradoboz: Saját fejlesztésű interaktív eszközök az adott területen.

Osztálygazdálkodás: Saját fejlesztésű könyvelő szoftver, amelynek segítségével regisztráljuk az állami és az iskolai támogatások felhasználását, valamint a gyermek értékteremtésből eredő bevételeit és kiadásait.

Gyermek intranet: Saját fejlesztésű levelező és tájékoztató rendszer, amelyet a Diákönkormányzat működtet

Pedagógus intranet: Saját fejlesztésű Belső Informatikai Elektronikus Rendszer, amely tartalmaz dokumentumtárat, eszközparkot, szolgáltatásokat, levelezőrendszert, integrált archívumot. Iskolamester szoftver.

Folyamatok nyilvántartó rendszere: Saját fejlesztésű interaktív nyilvántartó eszköz az iskola összes folyamatára.

Szabályzatok nyilvántartó rendszere: Saját fejlesztésű interaktív nyilvántartó eszköz az iskola összes szabályzatára.

Partnerközpontúság rendszere: Saját fejlesztésű interaktív nyilvántartó eszköz az iskola partnerközpontú működésére.

Egyéni fejlesztési tervet készítő szoftver: Saját fejlesztésű szoftver, a Képességdoboz struktúrája alapján összeállítja az Egyéni Fejlesztési Tervet.

Pedagógiai Módszertani Bank: Pedagógiai munkát segítő módszertani eszköztár.

SZMSZ: Az iskola szervezetét és működését meghatározó dokumentum.

Értékteremtés: Folyamatleírás, amely a gyermek tárgyalkotásából, szellemi és egyéb tevékenységeiből származó értékpontok (pénzérték) megszerzésének és felhasználásának szabályait tartalmazza.

Pedagógusképzési értékelési rendszer: A pedagógusok önértékelésére és a vezetői értékelésre építő szempontsor. A képzési terv és az értékelés összekapcsolódása.

Projektvezetés eljárása: Az iskolában működő különböző folyamatok megoldására készülő projekttervek, programtervek szabályrendszere.

Tanulási utak védelme program: Az egyéni tanulás kibontakozásához kívánatos módszertani eszköztár és kultúra, az intézményi infrastruktúra leírása és a tanulási utak nyomon követésének intézményes rendszere.

Kapcsolati munka: Az intézmény és partnerei közötti kapcsolattartás módszereit és technikáját leíró dokumentum.

Minőségirányítási Program: Minőségpolitikánk meghatározását, minőségfejlesztési rendszerünk bevezetését és működését leíró dokumentum.

Nyomtatványtár: Az iskola működését meghatározó és segítő saját fejlesztésű formanyomtatványok.

Kiadványok
(4. melléklet)

Értesítők: Adott tanév adatait, eseményeit, gyermekírásait tartalmazó kiadvány.

Hétszínes Centrum: Az iskola tartalmi és szervezeti átalakulását leíró tanulmány. A Fogyatékos Gyerekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány kiadványa.

Hétszínes CD: Az iskola 20 éves jubileumára kiadott szakmai anyag.

Hétszínes I–II: Az iskola 20 éves jubileumára kiadott iskolatörténeti áttekintés, pedagógiai írások.

Hétszínes füzetek: Az iskola 20 éves jubileumára kiadott iskolatörténeti áttekintés, pedagógiai írások.

Gyermekkönyvek: A gyermekek alkotásai különböző témákban.

Interneten keresztüli elérhetőség: Az iskola megjelenése a világhálón.

Gyermekfilmek, Másság szépsége, Melinda I–II, Phare film, Gyermekszáj, Hangerőpróba, Projektfilmek: Attitűdváltásra alkalmas eszközök.

Az iskola által szervezett képzések

Dobozok tanfolyam: A mérőeszközök adaptációját és az eszközök alkalmazását támogató eszköz, akkreditált képzés 30 órában.

Érzékenyítő program: A Hétszínes Pedagógiai Rendszer megismerését a bevezetéshez, az adaptációhoz szükséges döntést támogató eszköz 30 órában.

Tábortervek: Gyerekeknek szervezett erdei és nyári, felnőtteknek tartott kézművestáborok tematikus tervei.

Projekttervek: A Hétszínes Pedagógiai Rendszer bevezetését követően esettanulmányok a várható problémák megoldásáról.

Hétszínes Önfejlesztő Program: A Hétszínes Pedagógiai Rendszer intézményspecifikus adaptációját támogató eszköz, 120 órás akkreditált tanfolyam.

Az előző felsorolás jól szemlélteti, hogy milyen széles körű és minden oktatási folyamathoz kapcsolódó, minden oktatási mozzanatra kiterjedő a Hétszínvirág Centrum pedagógiai rendszere. Például az alsósoknak a délutáni programok közül (8. melléklet): origami, informatika, ügyes kezek, német, furulya, aerobik, gyermeki jogok, rejtvényfejtés és választható az újságírás, szabás-varrás, bábkészítés, rejtvény, foci, citera, közlekedési ismeretek, kézműves stb. foglalkozásokat indítottuk. A felsősöknek is hasonló, csak kiegészült néhány olyan foglalkozással, mint a főzés, kötés, kerámia, üvegfestés, cigány-tánc, ismeretszerzés területén multicenter, tanulószoba, könyvtár, bibliai mesék, amelyek fiatalabb korban még balesetveszélyt jelentenek vagy más okból nem szervezhetők. Az iskolának a gyermekek életviteli ismereteihez kapcsolódóan saját „bankja, hitelrendszere, fizetőeszköze” van. Ezzel is modellezik az életben működő folyamatokat. Vállalkozásokat is generálnak a bevételek termeléséhez stb. Tanulmányi versenyeket szerveztek a partner-iskolákban az ép és a sajátos nevelési igényű gyermekek között. A hagyományos tanulmányi verseny a hagyományos értékelési gyakorlatot képezi le. Projektszerű tanulmányi versenyt szerveztek, ahol az együttműködés és a teljesítmény összességének a megjelenése a lényeg, ahol az a fontos, hogy tudják-e prezentálni az eredményeiket, mint a kutatók. A művészeti fesztiválon, ami a tanulmányi versenyhez is szorosan kapcsolódik, még a témákat sem határozzák meg. A gyermek dönt, hogy kikkel és mit szeretne bemutatni.

A szegregáltan oktató iskolák gyermeklétszámának csökkenésével és a sajátos nevelési igényű gyermekeknek a többségi osztályokban való megjelenésével együtt szép lassan kialakult az igény az utazótanári hálózat segítségével megvalósítható szolgáltatások iránt. Főként a logopédiai ellátás, korai fejlesztés, továbbképzés, tanácsadás, mérés-értékelés területén jelentkeztek az igények. A pályázati lehetőségek kihasználásával az iskola egyre több utazó gyógypedagógust tudott bekapcsolni a szolgáltatásába. Erre az előzetes felkészülés alapján már a személyi feltételek is megteremtődtek.

Azt tapasztalták, hogy nem minden kolléga vállalja szívesen az együttnevelés programját, bár tudja, hogy az iskola – ezáltal a munkahelye – megtartásához a gyerekek helyben tartása szükséges. Ez a fenntartó érdeke is, hiszen így a normatív támogatás nála marad, többletszolgáltatást nyújthat a tanulói számára, valamint a gyermekek helyben maradnak, van egyfajta munkahelymegtartó jellege is, mert egyes esetekben a befogadás osztálylétszám-csökkenést is jelent. Ugyanakkor ott van az a veszély is, hogy az emelt normatív támogatás eltűnik az iskola költségvetésében. Ebbe a folyamatba illeszkedik a Hétszínvirág Centrum. Jelenleg a kistérségben működő önkormányzatok képviselői, az iskolák igazgatói és a Hétszínvirág Általános Iskola vezetője háromoldalú megállapodást kötöttek hosszú távra arról, hogy az emelt fejkvóta egy részéből a sajátos nevelési igényű gyermekek speciális megsegítése történjen.

A fogadó iskolák nevelőtestületeinek attitűdjeiben is van egyfajta kettősség a kérdésben. Amíg az egyéni megsegítést igénylő gyermekről csak beszélünk, addig elfogadásra talál a gondolat, azonban amikor ott ül az osztályban, szembesülnek a saját előítéleteikkel. Sőt, néha az is kiderül néhány gyermekről, hogy egy-két év múlva a nevelése mégis szegregált intézményben valósítható meg.

A sajátos nevelési igényű gyermekek továbbtanulásával kapcsolatban igazi adataik nincsenek, mert a tankötelezettség miatt mindenki továbbtanul, de sokszor iskolát váltanak: vagy azért, mert rossz volt a választás, vagy a család, vagy tanuló nem mérte föl helyesen a saját lehetőségeit. A továbbtanulással kapcsolatos információkat az utógondozás vagy a személyes beszélgetések alkalmával sikerül beszerezniük, ám ezek esetlegesek. Az utógondozás során a volt tanulóik leggyakrabban azt igénylik, hogy kiönthessék a lelküket valahol, de a Hétszínes Centrum pedagógusai igény esetén tantárgyi segítséget is nyújtanak nekik. Kevesen jutnak el a szakma megszerzéséig, és akinek sikerül, a térség munkaügyi helyzetéből eredően annak is kicsi az esélye a foglalkoztatásra. Persze van, akinek sikerül, de ez sajnos nem a nagy többség.

A folyamatos önképzés és a folyamatos önfejlesztés tette lehetővé az iskola számára, hogy az EGYMI-vé válás útján elindulhasson. Ennek érdekében felmérték a területhez kapcsolódó szakszolgálati feladatigényt és összegyűjtötték az ismert létszámadatokat a kistérségben. Akkor (2004) 10 enyhén értelmi fogyatékos gyermeket tartottak nyilván, emellett 12 beszédfogyatékos, 8 látássérült, 1 mozgássérült, 1 autista tüneteket mutató kisgyermek volt.

A folyamatos pályázatírás eredményeképp sikerült kiépíteni a belső információs elektronikus rendszert, és egy intranet-hálózatot. (A pályázatírással mára már egy kisebb csoport foglalkozik, és minden pályázatnak saját mentora van.) Ezt a hálózatot most ismét korszerűsítik. Jelenleg a hálózathoz 45-50 gép kapcsolódik. Ezen a rendszeren keresztül gyakorlatilag szinte minden elérhető. A belső levelezőrendszer, az elektronikus problémabank, a könyvtár, a szertárak állománya több rendezőelv szerint csoportosított stb. Most ott tartanak, hogy lehetőség szerint minden pedagógus rendelkezik egy hordozható számítógéppel, és ott kapcsolódik a rendszerhez az iskolán belül, ahol talál kiépített csatlakozási lehetőséget. Ez a fajta elektronikus kapcsolattartás igen nagyfokú mobilitást eredményez, hiszen a webes felület segítségével az utazó gyógypedagógusok az adott iskolából is csatlakozhatnak az iskola rendszeréhez. Elérhetik az ott fellelhető dokumentumokat, nyilvántartásokat stb.

6. Az iskola pedagógiai rendszerének a működése, a működés logikai felépítése

Először kidolgoztak az iskolában egy „belül” jól működő pedagógiai rendszert (1. ábra). Ez a rendszer átgondoltan szabályozza a teljes pedagógiai folyamatot.

1. ábra. A gyógypedagógiai centrum programcsomagja5

Miután kialakult a jól működő belső pedagógiai rendszer, és máshol is jelentkeztek azok a problémák, amelyekre az megoldást kínált, felmerült a lehetősége, hogy kiajánlják mások számára a saját rendszerüket. A KERI volt az alapbázis, ahol elkezdődött a „HÉTSZÍNES” program bevezetése. Ennek a programnak az egyes elemeit szemlélteti az ábra, amely bemutatja, hogy milyen elemeket dokumentált az iskola, mely dokumentuma milyen területhez kapcsolódik és milyen jellegű tartalmat jelenít meg.

2. ábra.6 A pedagógiai program rész- és alprogramjai

Dokumentumok
Pedagógiai Program   X X X     X X   X X
Alsós Délután Programja                      
Felsős Délután Programja     X   X   X X   X X
Fejlesztő Programok Leírása     X     X X X   X X
Napló X         X     X    
Kommunikációs Fejlődési Vizsgálat                      
Gondolkodási Fejlődési Vizsgálat                      
Szocializációs Fejlődési Vizsgálat X       X   X X   X X
Képességdoboz X X     X   X X X X X
Értékdoboz X X     X   X X X X X
Kultúradoboz X X     X   X X X X X
Folyamatdoboz     X   X       X    
Gyermek Pedagógiai Program     X       X        
Ellenőrző könyv   X       X X        
Belső Információs Elektronikus Rendszer     X   X         X  

Minden tanév elején a gyermekek megismerése érdekében elvégzik a kommunikációs, gondolkodási és szocializációs fejlődési vizsgálatokat. A vizsgálatok elemzése után megbeszélik tapasztalataikat, majd regisztrálják a „Naplóban” és kialakítják a gyermek egyéni fejlesztési tervét (3. ábra), kijelölik a fejlesztés irányait (dobozok) a korrekciós javaslatokban. A három vizsgálat (a kommunikáció, szocializáció, gondolkodás), amit az iskolába belépéskor végeznek a pedagógusok, túlmutat a tantárgyi ismereteken. Ezeket a vizsgálatokat kérdőív, illetve feladatlap segítségével veszik föl. Az első osztályba érkezők nem tudnak írni és olvasni, ezért a pedagógusok beszélgetéses szituációban végzik el a kérdőívek és feladatlapok kitöltését. A szocializációs vizsgálat egy kicsi gyermekkel akár kétórás is lehet. Attól függ, hogy mennyire aktív.

A pedagógusnak egy hónap alatt kell ezeket a vizsgálatokat elvégeznie, értékelnie és elkészítenie az egyéni fejlesztési tervet. Ezek a bemeneti szintű vizsgálatok nagyon sokat segítenek a pedagógusok munkájában. Talán fél év megismerésének időszakát sűríti egy viszonylag rövid vizsgálatsorozatba ez a mérés.

Az integráltan nevelt-oktatott gyermekek esetében ezeket a vizsgálatokat az utazótanár végzi, és erre alapozva készíti el az egyéni fejlesztési tervét a tanulónak, illetve erre alapozva készíti elő az együttműködés keretei között megvalósítandó feladatokat is. A vizsgálatok eredményei egyszer adnak egy egyéni és egy osztályfejlesztési irányt, illetve a délutáni foglalkozások rendszerét is bekapcsolják a fejlesztésbe. Olyan fejlesztő feladatokat (8. melléklet) építettek be ebbe a tevékenységrendszerbe, amelyek az egyes sajátos nevelési igényekhez kapcsolódnak. Ennek eredményeként a délutáni tevékenység is strukturáltabbá vált. Tehát a tanító néni a képzés első négy évében a fejlesztési terveket figyelembe véve képes irányítani a fejlesztő tevékenységet, és megmondja a sajátos nevelési igényű tanulónak, hogy pl. gyöngyfűzésre menjen, mert neki a kézügyességét, a finom motoros mozgását kell fejleszteni stb.

Negyedik osztályban már néhányan választhatnak, és ötödikben pedig teljesen szabadon választhatják a délutáni elfoglaltságaikat a sajátos nevelési igényű tanulók. Természetesen egy előzetes megbeszélés során a gyermekek megismerik a saját fejlesztési tervüket és általában el is fogadják azt. Ezek a javaslatok a délutáni programok tevékenységeinek tematikus terveiben szereplő terápiás listára (ADP, FDP. 8. melléklet) építenek. Az alsó tagozatban meghatározzák az önálló tanulás képességének kialakulásához szükséges tevékenységek körét, felsősöknél pedig megjelennek a gyermekek választását segítő tanulási programok.

A pedagógiai rendszer tehát a különböző iskolai oktatási szakaszokhoz kapcsolódó alapmérésekre épül. Az első méréseket az iskolába történő belépéskor végzik. Ezt követően az oktatási-nevelési folyamatban szinte mindig megjelenik egy-egy mérés. Az utolsó mérésre a kimenetkor a kerül sor. A következő táblázat bemutatja a tanulók mérési rendszerét. Azt, hogy a tanulmányok során mikor, mit, milyen módon és ki mér fel a tanulók fejlődésével kapcsolatban.

Értékelések összefoglaló táblázata

Mit Mikor Milyen módon Ki
Tanuló fejlődése
Követelményeink megvalósulását (értékek–tudások) Félévente év eleji vállalások alapján Ellenőrző könyvben A gyermek vállalását és önértékelését a teamtagok
Tantárgyi tudást
0–6. évf.
Havonta egyszer Szövegesen, naplóban és ellenőrzőben Tantárgyat gondozó
Tantárgyi tudást Félévente Szövegesen ellenőrzőben és bizonyítványban
Egységes felmérők alapján
Tantárgyat gondozó
Tantárgyi tudást
7–10. évf.
Havonta egyszer Érdemjeggyel naplóban és ellenőrzőben Tantárgyat gondozó
Tantárgyi tudást
7–10. évf.
Félévente Érdemjeggyel naplóban
Egységes felmérők alapján
Tantárgyat gondozó
Magatartás–szorgalom
0–6. évfolyam
Félévente Szövegesen
Ellenőrző könyvben
Teamtagok
Magatartás–szorgalom
7–10. évfolyam
Félévente Szövegesen négy szavas skálán
Ellenőrző könyvben
Teamtagok
Programokon részvétel Folyamatosan Szövegesen programfüzetben Programszervezők
Diagnosztikus jellegű, a célzott pedagógiai együttműködést segítő értékelések
Kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás és szocializációfejlődés Év eleje Naplóban, szoftveren és értékelési anyagok- A fejlődési vizsgálatot felvevő
Programvizsgálat Folyamatosan Naplóban Programszervező
Negyedéves értékelés Negyedévente Képességtérképen a naplóban Teamtagok
Egyéni képességfejlődés Félévente EFT Tantárgyat gondozó
Adaptációs időszakban fejlődés Félévkor EFT értékelésével Fejlesztők
Egyéb diagnosztikus értékelések Aktuálisan   Szakember

A Hétszínes Centrum a gyermekek megismeréséhez kapcsolódóan évente és negyedévente vizsgálja a tanulók egyéni fejlődését. Ezen belül a gondolkodás fejlődését, a kommunikáció fejlődését, a szocializáció fejlődését vizsgálják, valamint esetenként speciális szűrővizsgálatokat is szerveznek. A vizsgálatok eredményeit a „NAPLÓ” szoftver segítségével több évre visszamenően kutatható módon rögzítik. A diagnózisuk fontos részét képezi a tanulók megfigyelése, amelyre az iskolai tanulmányok alatt legalább két kiemelt etapban kerül sor. Az első ilyen etap az iskolába érkezés időszaka. A második ilyen szint a felső tagozatba lépés szintje. Lényeges eleme az adaptáció megfigyelése. Az eredmények bekerülnek a KÉPESSÉGDOBOZ-szoftver adatai közé is. A szoftver összegzi és megfelelő rendszerben tárolja azokat a feladattípusokat, feladatokat, amelyek a gyermek feltárt hiányosságainak csökkentésében és megszüntetésében, illetve a gyermek aktív, hatékony fejlesztésében a pedagógus eszközrendszere lehet. A KÉPESSÉGDOBOZ segítségével a pedagógus a feltárt problémákhoz konkrét feladatokat rendel.

Az egyéni vizsgálatok alapján készítik el a pedagógusok a tanulók egyéni fejlesztési tervét (3. ábra). Ez az egyénre szabott terv az alapja a sajátos nevelési igényű tanuló fejlesztésének mind az anyaiskolában, mind a partneriskolákban. A terv tartalma kiterjed minden egyénileg fejlesztendő és előzetesen azonosított területre.

3. ábra.7 Részlet egy egyéni fejlesztési tervből (EFT)

EFT  
Diagnózis Tájékozódás
  • helyzet meghatározása relációs szavakkal egy adott tárgyhoz viszonyítva
  • tájékozódás négyzethálóban (9 négyzet), irányok megtalálása (balra fent, jobbra lent stb.)
Figyelem
  • vizuális – koncentráció, azonosítási feladatok
Kommunikáció
  • beszéd
    • összefüggő beszéd
    • vélemény megfogalmazása
  • szövegalkotás
    • szöveg tagolása
    • tagolt szöveg részeire ráismer
    • tagolatlan szöveg tagolása (bev., tárgy., bef.)
    • rosszul tagolt szöveg javítása
  • nyelvi kifejezés
    • rokon értelmű szavak, jelzők, határozók használata
    • mondatbővítés, szókincsbővítés
  • hiányos mondatok kiegészítése
Gondolkodás
  • Analízis – jel
  • rendezés – Mi a közös bennük? – jel
 
Terápia kerámia, szövés, újságírás, bábkészítés, dramatikus játék, önismereti játék, nyelvi játék, matematikai játék, kézműves foglalkozás, origami, szituációs játék, grafika

Mi az a „doboz”?

A fejlesztő eljárások olyan gyűjteménye, amely az egyes képességekhez, részképességekhez rendeli a különböző típusú konkrét feladatokat, a szakirodalom pontos megjelölésével. Ez a doboz nem lezárt, hanem folyamatosan bővülő feladatbank, amelyben a feladatokat az egyes terápiás célokhoz, képesség-, illetve részképesség-zavarokhoz is hozzárendeli. A feladatbankhoz az intézmény pedagógusai bármikor hozzátehetnek újabb feladatokat.

A doboz működése

A képességdoboz működésének a részletes ismertetése azért fontos, mert ez az az eszköz, amelynek segítségével szinte minden, a Hétszínes Centrum által felvállalt sajátos nevelési igényhez kötődő egyéni fejlesztési feladat támogatható és megvalósítható. Fontos, hogy legalább egy doboz működését részletesen bemutassuk a tanulmányban.

A KÉPESSÉGDOBOZ működési elve, és ezen elvek megvalósulása a szoftveren8

A DOBOZ homokóraszerűen, hét szinten dolgozza fel a probléma feltárását, pontos behatárolását.

1. Az első négy szint

A felső négy szint feladata, hogy a gyermeknél előforduló problémát négy lépésben egyértelműen behatárolhatóvá szűkítse.

A szoftver két ablaka közül ez a felső ablakban jelenik meg.

Indításkor a legfelső szintek jelennek meg. A szintek előtti „+” jelre kattintva a doboz „kinyílik”.

Az 1-től 4-ig számozott szintkibontó gombokkal a teljes szerkezet kibontható.

A negyedik szint egyszerre a probléma konkrét, pontos megfogalmazása és a probléma megoldásának irányadója.

2. Az 5–7. szint

Az adott negyedik szintre kattintva (a „homokóra” közepe) megjelennek az alsó ablakban a behatárolt probléma megoldását szolgáló eszközök.

Ez a „homokóra” alja, amely maximum három szintre tagolódhat:

  • Feladattípus
  • A feladat leírása vagy szakirodalmi hivatkozás (szerző, cím, oldalszám)
  • Konkrét példák

A szoftver tartalmi módosításai

A dobozok bővítése/javítása/törlése

A felső ablak „dobozai” megváltoztathatók. A megváltoztatás jelszóval védett.

Nyissuk le a „fa” menüpontot, majd kattintsunk a „csak olvasható” menüpontra.

Ezután a szoftver jelszót kér.

Ha a jelszó megadása sikerült, a „dobozok” vezérlőgombjai „életre kelnek”.

A vezérlőgombok a szintek kibontására szolgáló gombok mellett találhatók.

A vezérlőgombok használata előtt aktívvá kell tenni (rákattintással) a szerkeszteni kívánt menüpontot, illetve bővítésnél aktívvá kell tenni a gyökérdobozt (a bővítés legfelső szintjét).

A vezérlőgombok (balról jobbra):

  • Új elem beszúrása az aktuális mögé (azonos szinten)
  • Új elem beszúrása az aktuális elé (azonos szinten)
  • Új elem beszúrása az aktuálisból kiindulva (egy szinttel lejjebb)
  • Aktuális elem javítása (nevének megváltoztatása)
  • Aktuális elem törlése (a törölt „doboz” belső dobozai is törlődnek!)

A változtatás vagy új elem felvitele az „OK” gombbal érvényesíthető.

A szöveg (5–7. szint) módosítása

A szoftver „szöveg” menüjére kattintva válasszuk a „csak olvasható” menüpontot.

Ezután a szoftver ugyanúgy jelszót kér, mint a „dobozok” megváltoztatásánál.

A jelszó beírása után válasszuk ki a módosítani kívánt 4. szintet. A kiválasztott 4. szinthez tartozó 5–7. szint megjelenik az alsó ablakban, és „életre kelnek” az alsó ablak kezelőgombjai.

Mint a fenti ábrán látható, a szoftver a szabványos szövegszerkesztő gombokat használja.

A KÉPESSÉGDOBOZ-szoftver egyéb funkciói

Idegen szavak jegyzéke

A „súgó” menü „idegen szavak jegyzéke” menüpontjára kattintva hívható elő. Az idegen szavakat ABC sorrendben tartalmazza.

Felhasznált irodalom

A szoftver szakkönyvi hivatkozásait (5–7. szint) tartalmazza ABC sorrendben összegyűjtve.

Példa a doboz használatára

A szem-kéz koordináció fejlesztéséhez feladatok keresése. Keresési útvonal: Észlelés – vizuális észlelés – Szem-kéz koordináció – A szemmozgás tudatos kontrolljának kialakításához konkrét feladatok.

1. Észlelés

1.1. Vizuális észlelés

1.1.1. Szem-kéz koordináció

1.1.1.1.  Szemmozgás tudatos kontrolljának kialakítása és erősítése
Mozgó „tárgyak” követése (bármerre, vízszintesen, függőlegesen, balról jobbra, föntről lefelé) fokozatosan növekvő tempóban.
1.1.1.1.1.  Szemmel követ és végtagmozgással kísér (karral, kézzel, ujjal)
1.1.1.1.2.  Szemmel követ és végtagmozgással kísér egyre finomodó mozdulatokat
1.1.1.1.3.  Csak szemmel követ (repülő, űrhajó, pillangó, madár, méhecske stb.). Kapcsolatteremtő drámajátékok: szemkontaktus
1.1.1.1.4.  Az irányok verbális megjelölésének megértése (betűelemek vázolása levegőbe)
1.1.1.1.5.  Az irányok verbális megjelölésének ellenőrzése visszamondással. Több egymást követő tárgy megfigyeltetése
1.1.1.1.6.  Az erdei állatok, járművek megfigyelése (valóságban, játékban, képben)

1.1.2. A szem fixációs működésének erősítése

1.1.3. Vizuális időrendiség

1.1.4. Formaészlelés

1.1.5. Vizuális ritmus észlelése

1.1.6. Vizuális helyzet észlelése

1.2. Auditív

1.3. Taktilis

1.4. Kinesztétikus

1.5. Tér

1.6. Idő

2. Emlékezet

3. Figyelem

4. Mozgás

5. Kommunikáció

6. Gondolkodás

A dobozok mindegyike (képességdoboz, értékdoboz, kultúradoboz) ilyen szinten kidolgozott és ebből eredően kiválóan alkalmas a tanulók egyéni fejlesztésének segítésére. Most azon dolgoznak, hogy az iskolában fellelhető összes fejlesztő eszköz és játék katalógusát, rövid leírását elérhetővé tegyék a webes felületen, és így a partnerintézmények is tudják, hogy milyen fejlesztő eszközök állhatnak a rendelkezésükre. Ez a lista jelentősen megkönnyíti és segíti az utazótanárok munkáját.

7. Amit jelenleg kínálnak a partnereik számára

Mostanra ott tart a Hétszínvirág Általános Iskola, hogy dokumentálta a pedagógiai tevékenysége rendszerét, és egy 120 órás akkreditált képzés „Hétszínes úton (30 óra), az Önfejlesztő (30 óra), az Iskolamester szoftver (30 óra), és a Hétszínes dobozok (30 óra)” keretei között tovább is adja azt az érdeklődő más intézményeknek és pedagógusoknak.

A Hétszínes Centrumhoz csatlakozni kívánó intézmények készítenek egy ütemtervet, amelyben rögzítik, hogy milyen programelemeket kívánnak beépíteni a pedagógiai rendszerükbe és leírják azt is, hogy mikor tekintik késznek a projekteket. Az akkreditációt külső szakemberek végzik és ellenőrzik, hogy valóban megvalósították-e az általuk vállalt programot.

Van egy pedagógiai csomagjuk. Ehhez hozzátartozik a program eszközparkja, ami szintén megvásárolható. Tartozik hozzá egy internetes platform is, ami módszertani együttműködési lehetőségeket biztosít. Ez egy strukturált platform, ahol a készségfejlesztésben, értékközvetítésben, általában az oktatási program és a folyamatszabályozás kérdéseiben lehet segítségért fordulni a Módszertani Központhoz. Reményeik szerint ezt a honlapot előfizetéssel lehet majd elérni. Kínálnak tehát egy olyan együttműködést, amiben a legnagyobb nyertes a gyermek. Ehhez kapcsolódóan az ingyenesen hívható zöld vonalat a Matáv segítségével biztosítják a szülőknek és a pedagógusoknak. A kapcsolattartóknak, a pedagógusoknak, szülőknek, óvónőknek csoportépítő tréninget, szakmai továbbképzéseket kínálnak. Rendszeres írásbeli tájékoztatást, iskolabusz-használatot biztosítanak, az integráltan nevelődő gyermekek számára pedig utazó gyógypedagógiai szolgáltatást. A szülőknek a gyermekük neveléséhez személyre szabott segédanyagokat, hétvégi szülő-gyermek programokat szerveznek. Az integrációt vállaló intézményeknek komplett pedagógiai rendszert nyújtanak, amely a gyerek oktatásához kapcsolódóan mindent magában foglal. A konkrét program a csatlakozó iskolák teljes oktatási folyamatrendszerét kontroll alá helyezi, figyelemmel az elérendő célokra és a hozzájuk kapcsolódó tartalmakra. A pedagógiai folyamat összes szereplőjének segíti a munkáját és eszközt nyújt, támogatva ezzel a célok elérését. Támogatja az iskola önfejlesztő munkáját. Magába foglal a nyilvántartásoktól, a tantervektől, a tananyagokon és eszközökön keresztül a mérésig, értékelési rendszerig, az egyéni fejlesztési tervekig és a tájékoztatási rendszerig mindent.

Ösztönző politikát folytatnak – megmutatják a térségben, hogy működik az EGYMI. Megmutatják, hogy ez viszonylag olcsóbb, mintha minden fenntartó saját maga látná el ezeket a feladatokat. A térség fenntartóival és intézményeivel kialakított együttműködésre törekszenek.

8. Hogyan működik a Hétszínvirágban az EGYMI?

Az EGYMI működésébe szinte minden, a közoktatási törvény által engedélyezett tevékenységet beépítettek. Működtetik az utazótanári hálózatot. A Hétszínes Centrum utazó gyógypedagógusai képesek ellátni a pszichopedagógiai, logopédiai, szurdopedagógiai, oligofrén pedagógiai igényeket, a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésével kapcsolatos feladatokat. Működtetnek egy olyan informatikai rendszert, amelyen online információkat kaphatnak a partnereik, ellátják a tantestületek és a pedagógusok képzéséhez kapcsolódó feladatokat, eszközöket és könyveket biztosítanak a partnereik számára kölcsönzéses formában, támogatják a szülőket a sajátos nevelési igényhez kapcsolódóan felmerülő elméleti és gyakorlati kérdésekben, és működtetnek egy olyan koordináló irodát, amely ezt az egész tevékenységet összehangolja, munkáját szervezi és irányítja.

A HEFOP 2.1.2. pályázaton 37 millió forintot nyert az iskola. Ennek a menedzselését Balla Orsolya végzi. Ebben a pályázatban jelentős összeg használható fel az utazó gyógypedagógusi hálózat működtetésére. A pályázat keretei között vásároltak egy autót az utazópedagógusoknak, lehetőség nyílt a szakmai munka minőségének a javítására és az informatikai és egyéb technikai feltételeknek a megteremtésére. A Hétszínes Centrum tehát pályázati források felhasználásával finanszírozza az utazó gyógypedagógusi hálózatát. A fenntartók azt vállalták a HEFOP 2.1.2. pályázat keretei között, hogy megállapodást kötnek (3. melléklet) az utazó gyógypedagógusi hálózat továbbműködtetése érdekében.

Az iskolának van egy saját jól kidolgozott pedagógiai rendszere, az ez által nyújtott lehetőségeket kínálták föl másoknak. Tehát a rendszerhez csatlakozó iskolákban integráltan nevelt gyermekekhez kiutazik a gyógypedagógus.

Az utazó gyógypedagógus a Hétszínes Centrum pedagógiai rendszerét is „magával viszi”. Lehetősége van az internet segítségével csatlakozni az iskola rendszeréhez, illetve ezekben a társintézményekben is működik a Hétszínes Centrum saját fejlesztésű informatikai programja, amely támogatja az integráltan nevelt gyermekek egyéni fejlesztését is. Az informatikai hálózat elérhetősége azt jelenti, hogy az utazó gyógypedagógus is használja azokat az eszközöket, amelyeket a Hétszínes Centrumban használnak a kollégái. Munkája során eléri a „Napló”, a „Doboz” stb. szoftvereket és segítségükkel a fejlesztő tevékenysége is hatékonyabban működik.

A „kinti” munka is úgy kezdődik, mint a „benti”. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az iskolába kerülő tanuló tanulási szokásait megfigyelik, megismerik a képességeit a pedagógiai rendszernél már leírt eszközökkel, konzultációt folytatnak az adott tanulóval foglalkozó pedagógusokkal, és ezen belül gyógypedagógiai jellegű tanácsadási lehetőséget biztosítanak számukra. A gyógypedagógusok a gyermekek megismerése után elkészítik az egyéni fejlesztési terveket, és a tervek alapján folyik a gyermekek egyéni fejlesztése. Ettől kezdve két módszert alkalmaznak. Az egyik, amikor mind a gyógypedagógus, mind a többségi pedagógus bent van a tanítási órán, és a gyógypedagógus támogatja a tanórai munkát, illetve a sajátos nevelési igényű gyermek tanulási folyamatát. Úgynevezett kéttanítós megoldással folyik az oktatás. A másik alkalmazott módszer szerint a sajátos nevelési igényű gyermek tanórán kívüli foglakozáson vesz részt és ott zajlik az intenzív eljárásokat alkalmazó fejlesztése. A sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának támogatására az utazó gyógypedagógusok korrepetálásokat, illetve a tananyaghoz kapcsolódó gyakoroltató foglakozásokat is szerveznek.

A Hétszínes Centrum pedagógusai a többségi osztályokban azokkal a tanulókkal foglakoznak, akik tanulásban akadályozottak, de integráltan nevelhetők. Természetesen a pedagógusaik kompetenciáit kihasználva, illetve a rendelkezésre álló munkaidő határain belül minden sajátos nevelési igényű gyermek ellátását vállalják, foglalkoznak az ún. „disz”-es (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia) gyermekekkel vagy a logopédiai gondozásra szorulókkal is. Van egy magántanulójuk is, aki az egészségügyi állapota miatt vált magántanulóvá. Számára nyolc óra pedagógusidőt biztosítanak. A térségben működő Marcali Nevelési Tanácsadó látja el a halmozottan, illetve súlyosan értelmi fogyatékos gyermekeket, és olyan magas színvonalú szolgáltatást biztosít, amelyet az országban szinte csak a nagyvárosokban lehet elérni.

Most az utazópedagógusok minőségbiztosítási rendszerének a kiépítésén is dolgoznak. A szakszolgálati és a szakmai szolgáltatói rész kidolgozásánál nagyon fontos lesz számukra a külső partnerek véleménye. Azoknak az iskoláknak az elégedettségét fogják vizsgálni, ahová az utazó gyógypedagógusaik kijárnak. A minőségbiztosítási rendszert a tanév végére akarják kiépíteni.

9. A jövő

A KERI-t alapító 11 iskola közül 2005-re már csak heten vannak, a társulásban és a hét intézményből a kezdetekkor 3 az alapító okiratában is rögzítette, hogy integráltan neveli a sajátos nevelési igényű gyermekeket. 2003-ban már 6 iskola nevelőtestülete vállalta ezt a feladatot. Az integráltan ellátottak között megjelentek az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók is, akiknek oktatását-nevelését szintén a lakóhely szerinti általános iskola végezi.

4. ábra. Az integráltan nevelődő gyermekek száma

A jövőt úgy látják, hogy valószínűleg az várható, hogy az együtt nevelhető gyermekek a többségi iskolák osztályaiban fognak tanulni és a szegregáltan nevelő intézmények egy része vagy megszűnik, vagy átalakul. A Hétszínes Centrumban ezt már idejekorán felismerték, és az átalakulás mellett tették le a voksukat. Egyöntetűen e mellé tudtak állni és elköteleződve haladnak ebbe az irányba.

A kistérségben már megjelent egy olyan kezdeményezés is, mégpedig óvodakezdeményezés, hogy a náluk megjelenő sajátos nevelési igényű gyermekek fejlődését már az óvodában is támogassák, segítsék. Ez a korai segítség jelentősen támogatja a gyermekek tanulási eredményeinek javulását. A Hétszínes Centrumnak szándékában állt, hogy olyan programot kínáljon az óvodák számára, amely program segítheti az óvónők munkáját, és segítheti őket az iskolába lépéshez szükséges képességek, készségek, jártasságok kialakításának fejlesztésében. Erre azonban nem került sor, mert az EGYMI-vé alakulás útján ismét egy meghatározó mérföldkőhöz érve, sikerült olyan megállapodást kötniük a Marcaliban működő nevelési tanácsadóval, amely értelmében az iskola fogja ellátni – az utazótanári hálózata segítségével – a térség többségi iskolában tanuló együtt nevelhető, sajátos nevelési igénnyel rendelkező gyermekeket, a nevelési tanácsadó pedig az óvodában megjelenő sajátos nevelési igényű gyermekek ellátására szakosodik.

Terveik között szerepel az „Utazó iskola” létrehozása is. Ez a rendszer a multiplikátorok saját programjait hozná be az iskolába, továbbá szándékukban áll kialakítani egy multicentert is, amelyet olyan programokkal kívánnak megtölteni, ami egyesíti az oktatást, a szórakoztatást és az egyes képesség-, vagy részképesség-zavarok diagnosztikáját is.

10. Javaslatok, ajánlások azoknak, akik követni akarják a Hétszínvirág által bejárt utat

Részletek az igazgatóval, Orosz Lajossal készített interjúból

Mit tanácsol azoknak, akik követni akarják Önöket, milyen veszélyekre figyeljenek oda?

Orosz Lajos: Amit az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények megalakulásánál problémának érzek, az a megyék és a városok vagy a kistérségek feladatellátásának a rendezetlensége, a megye és a város intézményfenntartásának és feladatellátásának a problémája, hogy az intézmények épületeinek a városok a tulajdonosai, a feladatellátás pedig megyei kötelezettség. Ez persze nem feltétlenül jelent minden esetben problémát, hiszen például a Hétszínes Centrum esetében a tulajdonos és a fenntartó is megelégedéssel elfogadja az intézmény tevékenységét és támogatja azt a programja megvalósításában, akkor az összefogásukkal kisebb teher nehezedik mindegyikük vállára. A finanszírozás kérdése is buktatókat rejthet magában, hiszen a többségi iskola kapja meg a tanuló után a normatív támogatást.

Mi a véleménye, minden pedagógiai közösség és minden gyógypedagógiai intézmény alkalmas arra, hogy EGYMI-vé váljon?

Orosz Lajos: Fontos, hogy ilyen tevékenységbe csak azok vágjanak bele, akiknek határozott szervezeti elképzeléseik vannak és azt meg is tudják valósítani. A fenntartójuk támogassa az elképzeléseiket. Valamilyen módon folyamatszabályozottak, „minőségbiztosítottak”, tehát a szervezetük és a folyamataik rendben vannak, mert ha fölvállalnak egy ilyen feladatot és nem elég szervezettek, akkor széteshet a tevékenységük.

Ön szerint minden gyógypedagógiai intézmény átalakulhat módszertani központtá?

Orosz Lajos: Fontos, hogy azoknak az intézményeknek, akik módszertani központtá szeretnének válni, legyen saját tulajdonú pedagógiai innovációjuk, eladható tudásuk, mert véleményem szerint önmagában az, hogy valaki „csak” szolgáltatgat, életképtelen és kevés. Jószerivel minden intézménynek más-más a sorsa, mások a lehetőségei és mindegyik intézménynek egyedi, sajátos utat kell bejárnia.

Részlet a Jámbori Miklós Katalinnal, az utazó gyógypedagógusok koordinátorával készített interjúból:

Mi az, amit azoknak üzenne, akik hasonló fába kívánják vágni a fejszéjüket és EGYMI-vé szeretnének válni?

Jámbori Miklós Katalin: Az a lényeg, hogy mindig minden kapcsolódó területen naprakészek legyenek és folyamatos napi kapcsolatot tartsanak az utazó gyógypedagógusokkal és az intézmények kapcsolattartóival. Ez nagyon fontos. Itt nem szabad húzni, elodázni a feladatokat, nagyon fontos a jó szervezés. Azt is tanulságként említem, illetve előrevetítem, hogy nem elég a 19 kötelező óra munkaidő. Aki dolgozni akar, és szeret is, csak az vágjon ilyen fejlesztésbe.

11. Zárszó

A Hétszínvirág Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény sajátja olyan pedagógiai innováció, ami mások számára is nagyon kívánatos irányt mutat. Az intézmény pedagógiai munkájára és közösségének az életére jellemző, hogy a pedagógusok segítik, támogatják egymás munkáját. Szinte ott lebeg a levegőben a tenni akarás, a támogató segítő szándék. Az eredményeiket mégis inkább annak köszönhetik, hogy közösen tudtak egy irányba mozdulni, kitűztek maguk elé egy célt, és ezt soha nem tévesztették szem elől. Jelen van a közösségben és az iskola igazgatójában is egy mérhetetlenül nagyfokú szakmaszeretet, rugalmasság, amely lehetővé teszi számukra, hogy az aktuális pályázati vagy támogatási források megjelenésekor azt az előre elképzelt rendszerükhöz tartozó, hozzá kapcsolódó pedagógiai rendszermodult valósítsák meg, amelyikhez éppen forrást kínálnak. Ez a rugalmasság, a környezet változásaihoz való gyors igazodás, a magas szintű szakmai tevékenység segíti őket abban, hogy térségükben továbbadhassák pedagógiai rendszerüket, a térség módszertani központjaként működjenek, és országos szintű elismerést vívjanak ki szakmai innovációjukkal. Ilyen hosszú ideig tartó és egy irányba mutató szakmai fejlesztés mindenképpen példaértékű. Pedagógiai innovációjuk bemutatása remélhetően új partnerek érdeklődését kelti fel, segít nekik az elindulásban, a gyógypedagógia szakma megújításában.

12. Irodalom

Bertalan Edit, Gálné Végh Edit, Lőrincz Zsuzsanna, Orosz Lajos (2002): Hétszínes Centrum. Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány, Bp.

Orosz Lajos (1998): A Hétszínvirág Általános Iskola Pedagógiai Programja. Marcali.

Bertalan Edit (2004): Hétszínes úton szegregált általános iskolából egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény. Bp.

Gálné Végh Edit, Halászi Krisztina, Lőrincz Zsuzsanna (2000): Hétszínes 1 iskolatörténet. Soros Alapítvány, Marcali.

Orosz Lajos (2000): Hétszínes 2. Soros Alapítvány, Marcali.

A Hétszínvirág honlapja

13. Mellékletek

1. melléklet
Alapító okirat

Somogy Megye Önkormányzatának Közgyűlése a Marcali Városi Tanács által alapított Petőfi utcai Speciálisan Képző Általános Iskola, Hétszínvirág Általános Iskola, új nevén Hétszínvirág Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény részére az 1993. évi LXXIX. tv. 37. §-a szerinti tartalmi követelményeknek megfelelően az alábbi alapító okiratot adja ki:

1. Az intézmény székhelye: Hétszínvirág Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény
8700 Marcali, Petőfi u. 36.
Telephelye: 8700 Marcali, Berzsenyi u. 120.
2. Az intézmény felügyeleti szerve: Somogy Megyei Önkormányzat Közgyűlése
7400 Kaposvár, Csokonai u. 3.
3. Az intézmény fenntartója, alapító jogok gyakorlója: Somogy Megyei Önkormányzat 7400
Kaposvár, Csokonai u. 3.
4. Az intézmény jogállása, gazdálkodási jogköre: Jogi személyként működő, költségvetési előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv
Számla vezetője: OTP és Kereskedelmi Bank Rt. Dél-dunántúli Régió Marcali Igazgatósága
5. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: A Somogy Megyei Önkormányzat Közgyűlésének hatáskörébe tartozó igazgatói kinevezés – vezetői megbízás
6. Az intézmény típusa: Többcélú közoktatási intézmény: egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény
7. Az intézmény évfolyamainak száma: 8 általános iskolai évfolyam
Felvehető maximális tanulólétszám: 150 fő
8. Az intézmény tevékenysége:  
a) ellátandó alaptevékenysége:  
  TEÁOR 80.10
  • alapfokú oktatás
  SZJ 80122-5
  • 6-20 éves korú tanulók együttnevelése-oktatása a sajátos nevelési igényű tanulókkal
  • tehetséggondozó, felzárkóztató oktatás
  • nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelés
  • oktatás
  • utazó gyógypedagógusi hálózat működtetése az integrált oktatásban részt vevők szakmai segítésére
  SZJ 80511-3
  • napközi otthoni ellátás
  SZJ 55232-3
  • iskolai intézményi étkeztetés
b) alaptevékenységhez kapcsolódó kisegítő és kiegészítő tevékenység:  
  SZJ 80521-2
  • szakszolgálati ellátás:
    • gyógypedagógiai tanácsadás
    • korai fejlesztés, gondozás
    • fejlesztő felkészítés
    • logopédiai ellátás
    • gyógytestnevelés
  SZJ 80541-0
  • Pedagógiai szakmai szolgáltatás:
    • szaktanácsadás
    • pedagógiai tájékoztatás
    • a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése
    • tanuló tájékoztató, tanácsadó szolgálat
  SZJ 75176-8
  • intézményi vagyon működtetése
c) vállalkozási tevékenység: nincs
9. Az intézmény feladatainak ellátására szolgáló vagyon: Az intézmény székhelyének ingatlana Marcali Város Önkormányzatának tulajdonát képezi. A telephely a Somogy Megyei Önkormányzat tulajdonát képezi. Vagyonértékű jogok, tárgyi eszközök (gépek, berendezések, felszerelések, járművek) használata leltár szerint.
10. Az intézményi tevékenység ellátásának módja: Az intézmény tevékenységét az 1992. évi XXXVIII. tv. és a vonatkozó jogszabályok, valamint a Somogy Megyei Önkormányzat rendeletei alapján, a jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzatában részletezettek szerint végzi.

Záradék: Az alapító okiratot a Somogy Megyei Önkormányzat Közgyűlése ………/2004. (………) KH. sz. határozatával jóváhagyta.

2. Melléklet
Iskolai igényfelmérő lap – összesítő

(e – egyénileg, k – kis csoportban, n – nem igényli; dőlt betűvel szedett – minden partner igényli)

  Összes
Ssz. Szolgáltatás megnevezése e k n
1. Utazótanár heti rendszerességgel az integráltan nevelődő sajátos nevelési igényű gyermekeknek az óraterv 15%-ban 4 3
2. Utazótanár heti rendszerességgel a hátrányos helyzetű gyermekek pedagógiai többletszolgáltatásainak meghatározott mennyiségben, fejlesztő pedagógussal 1 4
3. Utazótanár a tanulási zavaros, tanulásban akadályozott gyermekek pedagógiai többletszolgáltatásainak meghatározott mennyiségben, fejlesztő pedagógussal 3 4
4. Utazótanár meghívásra igény szerint mindhárom célcsoportban külön-külön 3 3
  Esetmegbeszélés pedagógusokkal 3 2
  Esetmegbeszélés szülőkkel, pedagógusokkal 1 3
  Fejlesztési tervkészítés 4 3
  Képesség- és állapotfelmérés 4 1
  Egyéb szolgáltatások: logopédus szervezése 4 2
5. Utazólogopédus szolgáltatása 3 2
  Esetmegbeszélés pedagógusokkal 3 3
  Esetmegbeszélés szülővel 3
  Esetmegbeszélés szülőkkel/szülővel és pedagógusokkal 1 4
  Fejlesztési terv készítése 3 3
  Képesség- és állapotfelmérés 5 3
6. Utazólogopédus szolgáltatása 2 2
  Beszédfejlesztésben 5 3
  Disz-jelenségek 5 3
7. Tanártovábbképzés igénybevétele 3
  SNI gyermek integrált neveléséhez szükséges módszerek 3 3
  HH gyermek integrált neveléséhez szükséges módszerek 2 4
  Képző táborok 1 4
  Pedagógus mentálhigiénés képzései 1 2
  Egyéb konkrét tanártovábbképzések 1 3
  Intézmény átalakításához kapcsolódó 3
  Képességfejlesztéshez 1 3
  Információs technológiához 1 4
8. Szakmai szolgáltatás igénybevétele 2 3
  Pedagógiai rendszer és oktatási program tanácsadás, mentorálás 1 2
  Szakkönyvtár 5 3
  TDK szervezése 1
  Tanulmányi verseny szervezése (kistérségi) 1 2
  Pedagógusfórumok, konferenciák szervezése 4
  Önképzőkörök működtetése, szakmai munkaközösségek 1 3
  Minőségbiztosítási feladatokban közreműködés (tanácsadókkal) 1 1
  Mérési-értékelési feladatokban közreműködés (szakértőkkel) 2 2
  Közös tanszerraktár üzemeltetése 2 3
  Pályázatírásban segítség (tanácsadókkal) 1 4
  Pályaorientációs képzések szervezése 3
9. Egyéb

3. melléklet
Együttműködési megállapodás

Amely létrejött az …… Általános Iskolát fenntartó önkormányzat és a Hétszínvirág Általános Iskola között.

A felek megállapodnak abban, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése érdekében együttműködnek a következő területeken:

  • Integrált nevelésben részt vevő gyermekek célzott egyéni fejlesztése vagy csoportos fejlesztése a fenntartó iskolájában, utazótanári hálózat támogatásával.
  • Integrált neveléshez szükséges fejlesztő eszközök biztosítása.
  • Integrált neveléshez szükséges pedagógiai-szakmai fejlesztések kivitelezése és folyamatos fejlesztése.
  • Speciális ellátások, logopédia, pszichológiai segítség, szociológiai mérés-értékelés, diagnosztikus mérés, tervkészítés, a fejlesztés értékelése, szülők támogatása, pedagógusok támogatása, informatikai rendszer kiépítése (hardver, szoftver)
  • Az integrált neveléshez szükséges szolgáltató hálózat működési szabályzatának kidolgozása.

Az együttműködéshez szükséges feladatok

  1. A fenntartó egyetért azzal, hogy az intézménye e sajátos feladat ellátásához szükséges szakmai fejlesztése érdekében a Hétszínvirág Általános Iskola szakmai szolgáltatásokon keresztül támogatja az intézményt.
  2. A fenntartó kifejezi azon szándékát, hogy a folyamat fenntarthatóságának biztosítása érdekében a különleges gondozásra jutó normatíva meghatározott részét szigorú elszámolás alapján szakmai szolgáltatások elérésére, illetve szakszolgálati ellátásra – megállapodás alapján – átadja a Hétszínvirág Általános Iskolának.
  3. A fenntartó önkormányzat egyetért azzal, hogy szülessen meg az a 2. pontban jelzett megállapodás, amely rögzíti:
    • a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelésének és a folyamatos/tartós megfigyelésének, valamint a visszahelyezett gyermekek beilleszkedését támogató szakmai feltételeit a közoktatási törvény alapján;
    • a szakmai feltételek (tárgyi, személyi) ellátásához szükséges szolgáltatásokat, azok célját, eredményességi mutatóját, szakmai tartalmát, és e szolgáltatás forrását és fajlagos költségét;
    • a folyamatos üzemszerű működéshez szükséges dokumentumokat, elszámoló lapokat, a pénzeszközök mozgásának rendszerét, az államháztartási törvény és az önkormányzati törvény, valamint a közoktatási törvény figyelembevételével.

4. melléklet
A tájékoztatás és nyilvántartás dokumentumai

5. melléklet
A PR-tevékenységhez kapcsolódó kiadványok

6. melléklet
Az egyéni fejlesztés dokumentumai

7. melléklet
Egyéni értékelőlap

I. BESZÉD

Alapszint

1. Kapcsolatteremtő beszéd

    2. o. 3. o. 4. o. 5. o.
Nem szólal meg B        
Késztetni, biztatni kell E        
Gátlásosan, félénken, halkan S        
Bátran, érthetően Z        
Szavakban É        
Egyszerű mondatokban L        
Összetett mondatokban          

Megjegyzés:

 
 

2. Kommunikációs helyzetnek megfelelő beszéd

  2. o. 3. o. 4. o. 5. o.
       
Megfelelő        
Gyenge        
  • Nonverbális megnyilvánulások
Zavarban van Természetesen viselkedik
Összehúzza magát Bátran kiáll
Nem néz fel, másfelé tekint Szemkontaktusa megfelelő
Grimaszol Arckifejezése természetes
Célszerűtlen hangokat hallat Hangszín, hangerő, hanglejtés, alátámasztja mondanivalóját

Megjegyzés:

Egyéb:

 
 

3. Szóbeli kifejezőképesség

  2. o. 3. o. 4. o. 5. o.
       
Megfelelő        
Gyenge        

8. melléklet
A délutáni programok kínálata

ADP–FDP tevékenységek listája műveltségi sávokhoz rendelten
  Felsős Alsós   Felsős Alsós
Technikai Szövés
Gyöngyfűzés
Kosárfonás
Nemezelés
Főző
Tűzzománc
Bábkészítés
Hímző
Kötés
Varrás
Bőrvarrás
Virágkötészet
Gyöngyfűzés
Bábkészítő
Kézműves
Ismeret-
szerzés






Környezet-
védelem
Mentál-
higiéné
Tanulószoba
Könyvtár
Informatika
Felsős adaptáció
Beás nyelv
Jeles napok
Német
Vállalkozási ismeretek
Rejtvényfejtés
Természetjárás

Illemtan
Cigányklub
Gyermeki jogok




Rejtvény
Hittan
Gyermeki jogok
Művészeti Beás dalkör
Énekkar
Furulya
Cigány tánc
Grafika
Kerámia
Origami
Népi gyermekjáték
Népek meséi
Néptánc
Dramatikus játék
Kis zeneszerzők
Furulya
Origami
Mese
Drámajáték
Ének
Népi játék
Játék Önismereti játék
Nyelvi játék
Matematikai játék
Szituációs játék
Játssz velem!
Játék
 
Mozgás-sport Sakk
Labdajátékok
Mozgásos játékok
Atlétika
Gyógytestnev.
Kézilabda
Sport
Játék
Gyógytestnev.
Aerobic
     

9. melléklet
A szervezeti felépítés

A gyógypedagógiai centrum szervezeti vázrajza

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.