2019. október 16., szerda , Gál

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Új Pedagógiai Szemle 2002 március

Szemelvények a győztes pályázatokból

2009. június 17.

Szemelvények a győztes pályázatokból

A KOMA-mellékletben ezúttal is bemutatunk győztes pályázatokat, illetve pályázókat. Első összeállításunk a KOMA XVIII., a kollégiumi nevelés témakörében meghirdetett pályázatára benyújtott Európa tükörcserepei - EU-mánia című munka alapján készült. A második írásban bemutatjuk a salgótarjáni Borbély Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumot, amely rendszeresen benyújtott és igen színvonalas pályázataival hívta fel magára a figyelmet.

Részletek a Szolnok Városi Kollégium Európa tükörcserepei - EU-mánia című pályázatából

A program célja az európai kultúra közvetítése, széles körű ismeretek szerzése, az önművelés igényének felkeltése. A diákok ismerjék meg és értsék az "Európa-szemléletet".

Fontosnak tartjuk a szabadidő kulturált, személyiséget gazdagító eltöltését. Tudatosítanunk kell, hogy a természet szépségeinek élvezete és védelme, a műalkotások, zeneművek, táncok stb. ismerete az általános műveltség része.

Pedagógiai programunk a különböző kultúrák iránti nyitottságot, megértést szolgálja, más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére nevel. Fontosak az európai polgári, humanista kulturális és tudományos értékek, a felelős gondolkodás az emberiség problémáiról.

Programunk az 1999-2000-es tanévre szólt. Havonta két előadást terveztünk, ezek témáinak kiválasztásában együttműködtünk az egyes intézmények diákönkormányzataival. Figyelembe vettük a gyerekek igényeit, érdeklődési körét.

Pályázatunk címe is jelzi, hogy az európai kultúrából "cserepeket", szeletkéket választottunk, hiszen ez olyan nagy témakör, amelyről évekig lehetne beszélgetni anélkül, hogy unalmassá válna.

A program leírása

Az előadásokba bevontuk a gyerekeket is, mert sokuknak vannak személyes élményei a témakörökkel kapcsolatban. Már a tanév elejétől elkezdtük az állandó kiállítás szervezését, amelyre a nevelők és a tanulók személyes tárgyi emlékeit gyűjtöttük össze. Minden előadás után elhelyeztük az ebédlőben az aktuális ország zászlaját, melyek év végére az együvé tartozás látványát nyújtják majd.

Az érdeklődés fenntartását a változatossággal biztosítottuk (zene, művészet, politika stb.).

Az egy éven át tartott EU-programsorozatot gálával zártuk, amelyen vetélkedő és kulturális műsor szerepelt. Az est műsorát a középiskolás diákok és a kollégisták adták az európai népek táncaival, zenéjével. A vetélkedő győztes csapata jutalomból ötnapos németországi utazáson vehetett részt.

Programunk támogatásához megnyertük a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Tudományos és Ismeretterjesztő Társulatot. Közeledésünket örömmel fogadták, és segítettek rendezvényeink reklámozásában (szórólapok, plakátok) és az előadók meghívásában.

Az Európa-év programjainak megvalósításában partnerünk volt a Szolnoki Európa Klub. Ez a közhasznú társadalmi szervezet az tekinti feladatának, hogy alakítsa Szolnok polgárainak Európa-szemléletét. Ismereteket, információkat ad az Európai Unióról, segíti a gazdasági és kulturális kapcsolatok ápolását. Rendezvényei, előadássorozatai népszerűek és látogatottak a városban. A Klub a szervezőmunkában, a szakemberek, szakértők felkérésében segítette a program megvalósítását.

Részletek a pályázat megvalósításáról készült szöveges beszámolóból

A városi kollégium 1999-2000-es tanévének programjai között kiemelkedett az Európai Unióról szóló rendezvénysorozat. Valamennyi tagintézményünkben a pályázati programban leírtak szerint zajlottak az események. Minden kollégium a maga sajátos arculatának megfelelő programelemet választott ki megvalósításra.

Az indító rendezvény nagyszabású Európa-nap volt, amelyen a vándorkiállítás megnyitása mellett fórumot tartottunk diákjainknak. A résztvevők és a vendégek is színvonalasnak, értékesnek minősítették a rendezvényt, amelyhez a tagintézményekben fiatalos, érdekes témákat feldolgozó programokat szerveztek. Többek között a gasztronómia, a divat, a környezetvédelem is szerepelt a bemutatókon.

Az eredményeket a beszámolóhoz mellékelt újságcikkek is tükrözik.

A nagy érdeklődésre való tekintettel a 2000-2001-es tanévben Európa-klub címen diákkört szerveztünk, melynek programjában segítettek addigi támogatóink: a Szolnoki Európa Klub, az Európa Info-pont, a Külügyminisztérium és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat.

Részlet a Népszabadság 2000. április 18-án megjelent írásából

Európa-napok a kollégiumokban - Menzakoszt helyett a slambuc, ravioli és lasagne

Most jó lenni kollégistának! - hallottam egy tizenéves ifjútól a szolnoki diákotthon ebédlőjében, ahová ugyan csak egyszeri alkalommal, de negyvenötféle ízt varázsolva beköltözött a francia, az angol, az olasz és a hagyományos magyar konyha. S miközben a fiúk, lányok a menzakoszt helyett a párolt parajjal töltött olasz raviolit, lasagnét, a tenger gyümölcseivel - kagylóval - dúsított knédlit, a francia rozmaringos báránycombot, a currys kékkagylót vagy az angolos göngyölt pulykát kóstolgatták, netán az ősi magyar slambuc vagy káposztás harcsa ízeivel ismerkedtek, szakszerű magyarázatokat is kaptak az adott ételek összetételéről. Pálszabó Mihály mesterszakács, a francia gasztronómia lovagja és két segítője - Honti Péter, a szolnoki Hozam Klub séfje és Sárvári Soma, a Szolnoki Főiskola vendéglátó szakos hallgatója - elégedetten takaríthatta el az állófogadás romjait, mivel a Gasztronómiai kalandozás Európában elnevezésű délután osztatlan sikert aratott mind a diákok, mind a tanárok körében.

Európa-napi rendezvénysorozattal hozzuk közelebb ez év tavaszán kollégistáinkhoz az Európai Uniót. Ennek az adja az aktualitását, hogy közép- és felsőfokú tanulmányaik elvégzése után ezek a fiatalok részesei lesznek a csatlakozás utáni közös programoknak, ezért nagyon fontos, hogy ismerjék a régió és hazánk integrációs terveit, az uniós országok kultúráját, szokásait - mondja Jusztin László, a szolnoki városi kollégium igazgatója, akinek szavain érződik az elvégzett nem csekély munka izgalma, öröme is. Okkal, hiszen az 1996-ban önálló városi intézményként megalakult kollégium Európa tükörcserepei címet viselő és több hónapja zajló programsorozata a vége felé tart, és úgy tűnik, újabb hagyományt teremtett ezzel a kollégium. Az öt tagintézményt szövetségi rendszerben működtető kollégiumnak a mostani az első olyan átfogó szakmai programja, amikor az egyébként a legteljesebb önállósággal dolgozó tagintézmények tanárai, diákjai egy adott feladat megoldására összeadták szakmai tudásukat. Az öt tagintézményben fórumokat rendeztek meghívott előadókkal, a közösség tagországait pedig divattörténeti, gasztronómiai és környezetvédelmi fejlettségük alapján mutatták be, hasonlították honi viszonyainkhoz. Uniós szellemi vetélkedőket, irodalmi délutánt, kiállításokat szerveztek, de élményszámba ment meghallgatni a Tisza-parti sétányon lévő tagintézmény diákjainak természetvédelmi, környezetvédelmi témájú kiselőadásait is.

Melléklet
Az Európa-év programja

Az Európai Unió szervezeti bemutatása
Létrejöttének szükségessége, célja, feladatai, gazdasági és politikai vonzatai stb.

Környezetvédelem az EU országaiban
Nemzeti parkjai, védett állatok, növények.
A világ környezeti problémáinak, katasztrófájának hatása Európára.

Svédország természeti szépségei, a svéd gazdasági csoda
Úti élménybeszámoló (videofilm).

Hollandia nemzeti hagyományai
(A sajtok országa, fapapucs, tulipántermesztés, szélmalom stb.)
Előadás meghívott előadóval (a TIT szervezésével).
Az előadás után holland és magyar diákok közös ismerkedési estje.

A Beatles-legenda
Sok zenével tarkítva; előadó: Ungvári Tamás.

Az angol-ír ellentét elemzése. Írország, a terrorizmus melegágya

"Ínyenctúra"
Terítéken az EU országainak nemzeti ételei.
Kóstolóval egybekötött gasztronómiai előadás.

Képzeletbeli séta az ókori Görögországban
Az ókori görög kultúra építészete, képzőművészete.

Görögország mai szemmel, görög táncház
Az előadás után görögtánc-tanulás.
Úti élménybeszámoló (videofilm).

Katonai tömbök: a NATO
Székhelye, létrejötte, célja, feladatai, hatása a világpolitikára stb.
Az ismeretterjesztő előadás után a Magyarországon állomásozó SFOR erőkből meghívott vendégek beszélnek munkájukról és magyarországi tapasztalataikról.

A velencei karnevál
Történeti áttekintés, élménybeszámolók a diákok közreműködésével.
Kézműves műhely keretében maszkok készítése, farsangi mulatság korhű zene kíséretével.

A modern Párizs
Történelmi és modern építészet Párizsban, az építészet remekművei.
Sok képanyaggal illusztrált előadás.

Párizs, a "divatdiktátor"
Divattörténeti előadás. A párizsi divatházak királyai: divatstílusok és életmód.
Pinviczki Judit iparművész párizsi kiállításának élménybeszámolója.

A weimari kultúrkör
(Geothe, Schiller, Hamburg, Drezda, Meisen)
Irodalmi bemutató a szolnoki Szigligeti Színház művészeinek közreműködésével.

Leomlott a berlini fal
Az összeolvadást követő változások a gazdaságban és az életmódban.

Bécs, a keringő fővárosa
A keringő és a Strauss család. A korabeli Bécs hangulata.
Az előadás után a Pelikán Táncklub táncosainak bemutatója.

A tiroli táj hangulata
Az Alpok szépségei: havasi gyopár, havasi legelő, az örök hó birodalma, népviselet, népzene.

Gála
Vetélkedő: EU-kvíz
Kulturális gálaműsor (a műsort a város középiskolás és kollégista diákjai adják).
A vetélkedő díjazása: a győztes csapat ötnapos németországi utazása.
Szponzorok, támogatók köszöntése.
Helyszín: Városi Sportcsarnok

Összeállítás a Borbély Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium munkájáról sikeres pályázati programjaik alapján

Iskolánk névadója Borbély Lajos (1843-1923) kohómérnök és iparszervező, 1870-től a századfordulóig a Rimamurányi-Salgótarjáni Vasmű Részvénytársaság műszaki vezérigazgatójaként tevékenykedett. Nagy szerepe volt Salgótarján gazdasági és kulturális életének fejlesztésében, a szakképzés megszervezésében. (...) Vezérlő elve az volt, hogy az emberrel mint munkaerővel messzemenőn törődni kell. Életművét a kiváló szakmai felkészültség és gyakorlatiasság mellett a humánum, a segítőkészség, a szociális érzékenység és a tolerancia jellemezte.

Példáját követve iskolánk fő célja tanulóink magas szintű, megújulásra alkalmas szakmai elméleti és gyakorlati képzése, korunk korszerű műveltségi anyagának és erkölcsi értékeinek közvetítése, a mások és a másság elfogadására is képes személyiség formálása

Az iskola pedagógiai programjának mottója: "A derék kora követelményeinek tesz eleget, a derekabb a jövőnek is lerakja alapját." (Eötvös Loránd)

Az intézmény a nehéz gazdasági problémákkal küzdő régió központjában, Salgótarjánban működik. A munkaerőpiac elvárásainak radikális megváltozása, illetve állandó változása következtében a szakképző iskolák csak folyamatos megújulással képesek betölteni társadalmi feladatukat. A változás, fejlődés kényszere nemcsak az oktatott szakmákra, hanem a társadalmi környezet ugyanilyen gyors átalakulása miatt az iskola szocializációs funkcióira is vonatkozik.

Iskolánk szakképző iskola, melynek általánosan művelő évfolyamai/tagozatai is vannak, ahol hat évfolyamon, közel ötven osztályban mintegy 1200 diák, valamint 100 fős tantestület vesz részt a tanítás-tanulás, nevelés folyamatában. Intézményünkben közel 100 tanuló elhelyezésére alkalmas kollégium is működik, itt laknak a város más középiskoláiban tanuló diákok is.

Alapvető célunk szakemberek képzése a Nógrád megyei közoktatás-fejlesztési koncepcióval összhangban, a fém-, építő-, jármű-, villamos-, ruha-, elektronikai-informatikai ipar területén az alap- és érettségi vizsgára épülő OKJ szerinti szakmákban.

Az összetett és szerteágazó képzési rendszerből fakadóan iskolánknak egyszerre több funkciónak is meg kell felelnie.

Négy sikeres KOMA-pályázatunk közül kettő a munkaerőpiacon nélkülözhetetlen idegen nyelvi kompetencia fejlesztésével foglalkozott (KOMA XII. Idegen nyelv pályázat: angol nyelvű szaknyelvi tananyag összeállítása, német nyelvi munkatankönyv készítése), kettő a szociális kompetenciák fejlesztésére irányult (KOMA XVI. Tehetséggondozó pályázat: rejtett tehetségek felismerése, illetve KOMA XVIII. Kollégiumi pályázat: nemzeti identitás és tolerancia fejlesztése heterogén diákcsoportokban).

Az alábbiakban a benyújtott pályázatokból mutatunk be részleteket.

Részlet a német nyelvi munkatankönyv készítésére benyújtott (KOMA XII.) pályázatból

"Az általános iskola nyolcadik osztályát sikeresen elvégző tanulók iskolánkban a pályaorientáló és a világbanki típusú szakközépiskolai osztályokban folytathatják tanulmányaikat. A pályaorientáló képzés keretében kétheti hat órában, a világbanki képzés keretében ciklusonként nyolc órában tanulhatnak idegen nyelvet.

A nyelvoktatás reneszánszát éli. Sorra jelennek meg a jobbnál jobb tankönyvek, az iskolák szabadon választhatnak ezek közül. Ennek következtében az általános iskolában különböző tankönyvekből tanítanak/tanulnak, ily módon a tanulók különböző szintű nyelvismerettel érkeznek hozzánk. Évek óta gondot okoz az eltérő felkészültségű gyerekek tudásának megközelítőleg azonos szintre hozása. A probléma megoldása egy alapozó és szintre hozó feladatgyűjtemény lehetne, amely illik a négyéves világbanki érettségire felkészítő tantervbe, ugyanakkor a 10. évfolyam utáni záróvizsga anyagául is szolgálhatna."

Részlet a szakmai ismeretek idegen nyelvű oktatására benyújtott (KOMA XII.) pályázatból

"Az Európai Unión belül megvalósuló négy szabadság elvének egyike, a munkaerő szabad áramlása olyan ismeretekkel rendelkező munkaerőt feltételez, aki a szakmai ismereteit adaptálni tudja az Európai Unión belül az adott kulturális-nyelvi környezethez. Ennek elengedhetetlen feltétele a szakterületének megfelelő idegen nyelv ismerete. Ezen ismeretek megszerzését már a szakmát tanító oktatási intézményen belül meg kell kezdeni. Ezért szükséges olyan idegen nyelvi szakmai programot bevezetni, amely elősegíti, hogy az iskolát elvégző tanulók megfeleljenek az Európai Unió elvárásainak, és az itt megszerzett alapismeretek növeljék lehetőségeiket Európa munkaerőpiacain. Ennek feltétele olyan tananyag összeállítása, amely figyelembe veszi a Magyarország csatlakozásához szükséges elvárásokat, ugyanakkor alkalmazkodik az oktatási intézmény pedagógiai programjához. Mivel az EU országaiban az angol a legszélesebb körben tanított nyelv, ez válik elfogadottá a műszaki és gazdasági területeken, ezért a program elsődleges nyelve az angol.

A két műveltségi terület összekapcsolása egyrészt elősegíti a tanulás-tanítás folyamatában a tanulási szemlélet globalizálását, biztosítja a nyelvet tanulók céltudatos, szakmának megfelelő intenzív nyelvi képzését, ugyanakkor megfelelő információáramlást tesz lehetővé a két szakterület oktatói között."

Részlet a rejtett tehetségek feltárása és fejlesztése céljából benyújtott (KOMA XVI.) pályázatból

"Szeretnénk támogatást nyerni egy olyan program megvalósításához, amelynek célja, hogy széles körű lehetőséget biztosítson iskolánk pályaorientációs képzésre jelentkező tanulói részére annak érdekében, hogy az első év után a szakközépiskolai osztályokban folytathassák tanulmányaikat. Szeretnénk megakadályozni a rejtett, elfojtott tehetségek elkallódását, mert felfogásunk szerint minden embernek egyenlő esélye van arra, hogy tökéletesebb önmagává váljék.

Az általános iskola nyolcadik osztályából iskolánkba kerülő tanulók a világbanki szakközépiskolai és a pályaorientációs képzési formák közül választhatnak. Amennyiben a kétéves pályaorientációt választják, az orientációs szakasz lezárása után egy, illetve két év alatt szakmunkás-bizonyítványhoz juthatnak.

Elvileg minden pályaorientációs képzésre felvett tanulónk kevésbé tehetséges a szakközépiskolában tanuló társainál. A tapasztalat azt mutatja, hogy azok a gyerekek jönnek ide, akik gimnáziumba vagy szakközépiskolába nem mernek jelentkezni, mert az általános iskola, illetve a szüleik nem tanácsolják nekik azt. Ők maguk sincsenek tisztában a képességeikkel, a tehetségükkel. A tanítási órákon azonban sokan közülük nyitottabbak lesznek, és a tehetségük is megmutatkozik. Előfordul azonban, hogy ezek a tanulók - miközben az osztályban tanító tanár a valóban gyengébb képességű diákokkal foglalkozik - unatkoznak, fölös energiájukat rosszul vezetik le, amit némely tanár deviáns magatartásként értelmez és akként is kezel. Fegyelmező intézkedéseik csak tovább nehezítik a helyzetet. Hatásukra az említett tanulók teljesen befelé fordulnak, és környezetük irányában még élénkebbé, látszólag kezelhetetlenné válnak. Sajnos a legtöbben közülük elfogadják azt a helyzetet, hogy áthághatatlan korlát van előttük, amely megakadályozza tehetségük kibontakozását - azt, hogy ťvalamivé váljanakŤ -, és amelyet nem képesek áttörni, hiszen ťmég megszólalni sem tudnak értelmesen, csak a hülyeségen jár az eszükŤ.

Szeretnénk megvalósítani egy olyan programot, amellyel hozzásegíthetjük ezeket a gyerekeket ahhoz, hogy kommunikációs kultúrájuk fejlődjön, ezáltal megmutatkozhasson a tehetségük, és így lehetőséget teremtsünk annak kibontakoztatására, fejlesztésére.

Célunk tehát az, hogy az érintett tanulók megértsék a tanulást, a tudást, az emberi kapcsolatokat, az együttműködést, a társadalmi érintkezést szolgáló információkat; tudják azokat szelektálni, elemezni, értékelni, felhasználni és továbbadni. Tudjanak különbséget tenni elsődleges és másodlagos szempontok, értékes és értéktelen, fontos és lényegtelen között. Alakuljon ki bennük motivált, mindenfajta kultúrára, kulturális értékre nyitott, érdeklődő befogadói attitűd. A kommunikáció, a nyelvvel való foglalkozás, az olvasás, a moziba, színházba járás, könyvtárlátogatás váljon életük, hétköznapjaik részévé, maguk által is megfogalmazott igénnyé. Ismerjék fel a konfliktusokat, tudják kezelni azokat, tudjanak döntést hozni, vállalják a döntéseik következményeit. Fejlődjön a tanulók önálló, logikus gondolkodása, és ezáltal váljon könnyebbé ismereteik gyarapítása. Alakuljon ki bennük reális önértékelés, és ébredjenek rá arra, hogy ez jelenük és jövőjük szempontjából egyaránt nagyon lényeges."

Beszámoló a program megvalósításáról

A tanév első hónapjában a tanítási órákon igyekeztünk az érintett osztályokat minél jobban megismerni, népszerűsítettük a programot a gyerekek között. A tanulók körében nem volt visszafogott az érdeklődés a beígért foglalkozások iránt, így október elejére szinte maguktól alakultak ki a csoportok. A foglalkozásokon, amelyekre kéthetente két csoportban (15, illetve 16 fő) került sor, valamennyi tanuló önként és lelkesen vett részt.

A gyerekek nagy része csonka családban él, többük félárva. Az általános iskolából gyenge tanulmányi eredménnyel érkeztek, de nagy örömünkre a tanév végére többen lényegesen jobb tanulmányi eredményt értek el, mint 8. osztályos korukban.

A foglalkozások előkészítésére, megtervezésére, levezetésére nagy figyelemmel kellett készülnünk, hiszen vigyázunk kellett arra, hogy egy-egy mozgásos játék során ne durvuljon el a viselkedésük, ne tegyenek bántó megjegyzést egymásra, illetve, hogy sértődés nélkül fogadják el a többiektől kapott segítő szándékú bírálatot, kritikát.

Melléklet

A foglalkozások részletes leírása

Az első alkalommal ismerkedő játékokkal próbáltuk közelebb hozni egymáshoz és magunkhoz a tanulókat. A gyerekek a játékok során bátran, őszintén viselkedtek, s már ezen a foglalkozáson kialakult bennük az a segítőkész, tapintatos magatartás, amely azután az egész tanévben meghatározóvált vált. A foglalkozások előtt nagy gonddal választottuk ki a játékokat, szem előtt tartva azt az elvet, hogy csak óvatosan, lépésről lépésre lehet közelebb vinni egymáshoz a még - viszonylag - idegen embereket.

Először a Szemkontaktus nevű játékkal ismertettük meg a diákokat, melynek az volt a lényege, hogy a tanulók a tekintetükkel társat választottak maguknak. Ez a párválasztó játék kb. 4 percet vett igénybe. Ezt követően került sor a Tükörjátékra, mellyel az együttműködés kialakítása, az empátia, a koncentrálóképesség fejlesztése volt a célunk. A játék során a tanulók párokban utánozták egymás mozdulatait.

A páros játékok közül a Vakvezetés, annak is az Irányítótorony elnevezésű változata lett a gyerekek kedvence. A "feladatot" úgy hajtottuk végre, hogy székekből labirintust hoztunk létre. A pár egyik tagja bekötött szemmel elindult a székek között, társa pedig "szavakkal" vezette, irányította mozgását: pl. Állj! Egy lépés balra! Ez a játék a bizalomérzet kialakítását segítette elő az együttműködés révén.

Az Önreklám elnevezésű játék, melynek során rövid önreklámot kellett magukról megfogalmazni, szintén népszerű lett a tanulók körében. Nagy figyelemmel hallgatták egymást, fegyelmezetlenség nem fordult elő.

A játékok befejezése után értékelést tartottunk. Megbeszéltük, hogy melyiket játszották a legszívesebben, mit éreztek közben (pl. az Irányítótorony játszása közben bekötött szeműek nem kételkedtek-e partnerük megbízhatóságában; milyen érzés volt kiszolgáltatottnak lenni), melyik volt nehéz számukra.

Az alkalmazott páros és csoportos játékok fejlesztették a verbális és motorikus figyelmet, az emlékezetet, erősítették az egymás iránti figyelmet, elősegítették a gyors gondolkodást.

A következő foglalkozások hasonlóan kellemes, őszinte légkörben zajlottak le.

A második alkalommal olyan játékokkal foglalkoztunk, melyek a kifejezőkészséget fejlesztették. Az Eredetmesék című nyerte el leginkább a tanulók tetszését, amely a fantázia serkentését is szolgálta. Olyan frappáns és meghökkentő kérdésekre kellett választ keresniük, mint pl.: Miért csak egy orra van az embernek?

A Telefon című játék a társ- és önismeretet erősítette, hozzájárult a megfelelő önkép kialakításához, de őszinteségre és a vélemények kulturált közlésére is tanított. A kezdő játékos, aki képzeletben felvette a telefont, elkezdett beszélni valamelyik társáról. Csak olyan dolgokat mondott el, melyek alapján a "hívott fél" magára ismert. Amikor a kiszemelt játékos rájött, hogy róla van szó, felvette a telefont, azzal jelezte, hogy megkapta az üzenetet. Majd ő kezdett el beszélni valaki másról.

A harmadik foglalkozáson elsősorban mozgásgyakorlatokat végeztek a tanulók, melyek a testtudatot erősítették és a térbeli tájékozódást segítették. Említésre méltó a Sziámi nevű páros gyakorlat, amely a koncentráció fejlesztését is szolgálta. A játék során a párok egy általuk választott ponton "összenőttek" pl. a karjukat szorították egymáshoz, úgy mozogtak. A párok betartották a legfontosabb szabályt, hogy az összeszorított testrészek nem válhattak el egymástól.

A következő két foglalkozáson a metakommunikációé volt a főszerep. Maga a fogalom nem volt ismeretlen a gyerekek előtt, hiszen nyelvtanórán már foglalkoztunk ezzel a témával. Ezen foglakozások egyikén került sor Móricz Zsigmond Árvácska című regényének alapján készült film egy részletének az elemzésére. A filmrészletet hang nélkül látták a gyerekek, majd miután megbeszéltük a látottakat és elemeztük a gesztusokat, "hangosfilmként" is megnéztük a jeleneteket. A tanulók helyesen értelmezték a nyelven kívüli kifejezőelemek üzenetét, ügyesen meg tudták állapítani, hogy a műben melyik szereplő a "jó" és ki a "rossz".

A hatodik és hetedik foglalkozáson a hangsúly, a hanglejtés, a tempó, a ritmus és a szünet került a figyelmünk középpontjába. A foglalkozáson szó volt a Kazinczy-verseny történetéről, jelentőségéről, meghallgattuk felvételről a Beszélni nehéz! című rádióműsor néhány adását, majd olvasási feladatokat végeztünk.

A nyolcadik foglalkozásra előzetes feladattal készültek a gyerekek, a mindennapi (utcai, iskolai, családi) életből gyűjtöttek párbeszédeket. A foglalkozáson elsősorban a dialógusok nyelvi megformáltságára figyeltünk: a mondatok szerkezetére, modalitására, logikai minőségére.

A következő két foglalkozáson a drámajáték rejtelmeibe vezettük be a tanulókat. Megismertettük őket az alapvető fogalmakkal, majd játékra került sor. Beszélgettünk a dráma műnemről, a dráma történetéről, és felkészültünk a színházlátogatásra.

2000 januárjában a Nemzeti Színházban megtekintettük Shakespeare Sok hűhó semmiért című darabját. A gyerekek közül sokan életükben először jártak színházban.

A legközelebbi foglakozáson elemeztük a látottakat: a színészek gesztusait, a szupraszegmentális tényezők használatát, a mű üzenetét stb.

Egy újabb foglalkozáson a reklámok kerültek előtérbe. Szó esett a reklám manipuláló hatásáról, arról, hogy mi teszi a reklámot népszerűvé (zene, színek használata stb.). Gyűjtöttünk reklámfotókat, és próbáltuk kitalálni, hogy az adott kép milyen termékeket kíván eladhatóvá tenni. Ezt követően a televízió reklámműsorairól beszélgettünk. A gyerekek megnevezték kedvenc (és kevésbé kedvelt) reklámfilmjeiket, s azt is elmondták, hogy miért azokat emelték ki.

Az ezt követő foglalkozás is kötődött a tömegkommunikációhoz. A publicisztikai stílusról beszélgettünk. Mindenki hozott egy újságot, s azokból különböző cikkeket kiválasztva elemeztük a leggyakoribb újságírói műfajokat. Ehhez kapcsolódott az a feladat, hogy a tanulók maguk is írtak glosszát egy általuk kiválasztott témáról, riportot készítettek egymással, egymásról.

A következő foglalkozáson filmtörténetről, a mozi múltjáról és jelenéről juthattak információhoz a tanulók, majd a salgótarjáni Apolló moziban közösen megtekinthettük Szabó István A napfény íze című alkotását. Előzőleg beszélgettünk a filmrendező munkásságáról. Elemeztük a rendezői fogásokat, a szereplők játékát: összevetettük a film és színház lehetőségeit.

A következő foglalkozás is a filmelemzés jegyében telt el, a Hippolit, a lakáj című film régi és új változatát hasonlítottuk össze. Itt elsősorban a gesztusokra, a párbeszédekre, a környezetfestésre, a szupraszegmentális tényezők használatára figyeltünk, de természetesen megbeszéltük az alkotások társadalombíráló részleteit, vonásait is.

A 20. foglakozáson a tanulók kedvenc történeteiket, gyermekkori élményeiket mesélték el, s közben videofelvételekkel rögzítettük szereplésüket, spontán megnyilatkozásaikat.

A felvételek alapján később megbeszéltük, hogy ki hogyan, milyen bátran élt a nyelven kívüli kifejezőeszközök használatával, hogyan alkalmazta a hangsúly, hanglejtés stb. nyújtotta lehetőségeket. A tanulók egymásról és önmagukról is véleményt alkottak.

A legközelebbi foglakozáson a vitakultúra szabályaival ismerkedtek meg a diákok: egy adott témáról - a fiatalok öltözködési és nyelvi szokásairól - fejtették ki nézeteiket. A foglalkozás elérte célját, figyeltek egymásra, s bár ragaszkodtak véleményükhöz, mégsem akarták erőszakosan meggyőzni társaikat vélt igazukról.

Egy foglalkozáson visszatértünk a drámajátékokhoz, Örkény István néhány egypercesét használtuk fel erre a célra (Ballada a költészet hatalmáról, legmerészebb álmaink is megvalósíthatók, In memorian dr. K. H. G.).

Ez alkalommal a szónoki stílussal ismerkedtek meg a gyerekek. Szó volt retorikatörténetről, kiemeltük a szónoki beszédek manipuláló hatását. Pozitív és negatív példák meghallgatásával tudatosult bennük, hogy milyen egyszerűen történik a tömeg befolyásolása. Kossuth Lajos, Kölcsey Ferenc, Napóleon és Hitler szónoki módszereinek, fogásainak vizsgálata, elemzése révén újabb ismeretekre tettek szert.

A következő foglalkozásra otthon készültek fel: egy általuk kiválasztott szónoki beszédet adtak elő, ügyelve a helyes megjelenésre (öltözet, testtartás), a megfelelő hangszín használatára.

Az utolsó előtti találkozásunkra az iskola könyvtárában került sor, ahol búvárkodhattak a szakirodalomban, elmélyülhettek a katalógusrendszer rejtelmeiben.

Az utolsó foglalkozás értékelő, összegző jellegű volt. A tanulók elmondták véleményüket az egyes foglakozásokról: őszintén vallottak kellemes és kellemetlen élményeikről.

 

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.