2019. október 19., szombat , Nándor

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Új Pedagógiai Szemle 2001 május

- Szemelvények a győztes pályázatokból és beszámolókból

2009. június 17.

PÁLYÁZATOK

A sikeres pályázatokból és beszámolóikból kiemelt szemelvények bemutatása több célt is szolgál. A pályázati anyagok részleteinek megismertetése a pályázatok utógondozási mun­kájának fontos része. Ennek keretében a szélesebb szakmai nyilvánosság is képet alkothat arról, hogy a pályázók milyen programokkal, igényekkel jelentkeztek és milyen eredmények­re, tapasztalatokra jutottak a támogatás felhasználása során. Emellett azonban fontos cél az is, hogy mintákat nyújtson a következő pályázatok résztvevőinek mind formai, mind pedig strukturálási szempontból. A kiválasztott szemelvények így alkalmasak arra is, hogy hozzá­járuljanak a hazai pályázati kultúra fejlődéséhez.

Elsősorban ez utóbbi megfontolás vezetett ahhoz, hogy a KOMA XIII. pályázatai közül kettőt emeljünk ki és mutassunk be viszonylag részletesen. E két pályázat struktúrája és tematizálása példaértékű, gyakorlott pályázókra utaló, színvonalas munka, amelyek a pályázati kiírásban szereplő kötelező elemeket jól elhatároltan és koncepciózusan tárgyalták, és emellett kitértek a program szempontjából fontos egyéb témákra is. A szemelvények kiválasztásánál elsősorban azt tartottuk szem előtt, hogy a munkák ezen értékeit kellőképpen megjelenítsük.

A két kiválasztott pályázat tartalmi szempontból is modellértékű: több olyan elemet is tartal­maznak, amelyeket a pályázat felelős kurátora, Loránd Ferenc a programokból általában hiányolt, és amelyek jelentőségére felhívta a figyelmet. Az itt bemutatott pályázatokban fel­lelhetőek a gyerekek közötti kooperációnak és a pedagógusok aktív önfejlesztő tevékeny­ségének a csírái egyaránt. Ezért tartottuk modellértékűnek mind tartalmi, mind pedig formai szempontból az itt bemutatásra kerülő két pályázatot.


NATRAFORGÓ PROGRAM - A HOMOKHÁTI ISKOLASZÖVETSÉG ISKOLÁINAK KISTÉRSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉSÉRE
MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA, MÓRAHALOM

 

Háttérinformáció (részlet)

A homokháti kistérség települései Csongrád megyében, Szegedtől 20-30 km-re nyugatra egyfajta gyűrűként veszik körbe a megyeszékhelyt. A régió 13 településén kb. 40 000 lakos él, 13 általános és 3 középiskolájában 400 pedagógus mintegy 4500 tanulót oktat és nevel.

A homokháti kistérség települései szórt települési formával, a munkanélküliek és hátrányos helyzetűek magas arányával jellemezhetőek.

A térség speciális vonása a tanya, ez az egyedülállóan magyar településforma, melynek neve a hátrányos helyzettel (depresszió, elszigeteltség, alkoholizmus, öngyilkosság), a rossz életkörülményekkel cseng össze. A térség lakosságának 40%-a él tanyákon, és ez a tény speciális feladatok elé állítja az önkormányzatokat és intézményeiket.

A kistérség saját önszerveződése 1995-ben indult meg: a Homokháti kistérség önkormány­zatai nevében ekkor írták alá a térség polgármesterei a Homokháti Önkormányzatok kistérségi együttműködési nyilatkozatát, melyben a régiót érintő közös fejlesztés elveit fogal­mazták meg. Ez az együttműködés, melynek koordinálója Mórahalom város önkormányza­ta, mára számos területen vált gyümölcsözővé. A gazdasági, szociális szféra, az oktatási ágazat, az egyesületek, a KHT-k, társulások regionális központja Mórahalom. ...

A kistérségi oktatási együttműködéshez egyre inkább csatlakoznak a térségtől távolabb eső (a volt Szeged járáshoz tartozó) települések iskolái is, akik fontosnak ítélik az ilyen típusú iskolai önszerveződésekhez való tartozást, és a minél több területre kiterjedő együttműkö­désben való részvételt.

A kistérségi együttműködés során megkezdődött azoknak a munkaformáknak a kialakítása, amelyekkel a kistérség iskoláinak tényleges együttműködése létrejöhet. 1998 június végén 12 alapító közoktatási intézmény részvételével, Mórahalmon megalakult a Homokháti Iskolaszövetség, mely a jövőben megteremti az együttműködés szervezeti formáját. ...

A Homokháti Iskolaszövetség szakmai társulás, melynek legfőbb célja a helyi iskolafejlesz­tési elképzelések összefogása, a társult iskolák szakmai segítése, a korábban kialakult szak­mai együttműködési formák folytatása. ...

A fenntartó önkormányzatok örömmel fogadták az iskolaszövetség megalakulását, a kistér­ségi együttműködés oktatási ágazatra való kibővülését.

 

Problémafelvetés

  • A NAT céljainak megvalósítása csak abban az esetben lehet sikeres, ha a pedagógusok szakmai felkészültsége igazodik az új elvárásokhoz. A felsőfokú pedagógusképző in­tézmények továbbképzési ajánlata bőséges, a résztvevők állami támogatást is kapnak, mindezek ellenére a képzéseken való részvételnek több akadálya van:
    • ezek a képzések elsősorban Szegedre, a megyeszékhelyre koncentrálódnak, s így az elzárt, nehezebben megközelíthető, rossz utazási lehetőségekkel bíró településekről kisebb a résztvevők száma;
    • a rendelkezésre álló továbbképzési keretből ritkán adódik olyan lehetőség, hogy egy-egy iskolából legalább 2-3 azonos szakos vegyen részt a szakmai képzésben;
    • a kisebb településekről a továbbképzésekre érkező pedagógusok legtöbbször nem az ő tanítási helyzetüknek megfelelő, az ő problémáikat megválaszoló továbbkép­zéssel találkoznak, így nincsenek felkészítve a térség speciális problémáinak (tanya, depresszió, alkoholizmus, öngyilkosság, elszigeteltség) kezelésére;
    • a meghirdetett továbbképzések jelentős része nem indult el, így az érdeklődő, aktív kollégák egy része is egyelőre kimarad a képzésekből.
  • A homokháti kistérségben élő gyermekek, az itt élő és dolgozó pedagógusok élet- és munkakörülményei nagyfokú hasonlóságot mutatnak. A térségben működő iskolák el­készült pedagógiai programjai, fejlesztési elképzelései ennek ellenére még nincsenek összehangolva.
  • A térségi iskolák között nincs együttműködés regionális pedagógiai programok meg­valósítása kapcsán (pl. közös kísérleti osztály, közös tagozat, áttanítás bizonyos tantár­gyak esetén, közös úszásoktatás, gyógytestnevelés, közös 9-10. osztály szervezése, regionális környezeti nevelés, helytörténeti nevelés, hagyományőrzésre nevelés).
  • Nem működik a NAT műveltségi területeit és az iskolafokokat átfogó szaktanácsadói hálózat, így a pedagógusok a napi munkájukhoz nem kapnak szakmai segítséget.
  • A demográfiai helyzetből fakadó létszámproblémák különösen a kisebb iskolák eseté­ben a közeli jövőben finanszírozási problémákat fognak jelenteni a fenntartó önkor­mányzatok számára.
  • A legkisebb településeken és a tanyákon élő gyerekek területi helyzetből fakadó hát­ránnyal indulnak a középiskolai beiskolázások során.
  • A homokháti kistérségben megindult oktatási együttműködés során pályázati támo­gatással létrejöttek és sikeresen működtek a pedagógusok szakmai munkaközösségei. Ezek hosszú távú működtetésére az iskolák pályázati támogatások nélkül még szövet­ségbe tömörülve sem képesek.
  • A kistérségi tanulmányi versenyek és közös programok finanszírozását az iskolák egyre kevésbé tudják magukra vállalni.
  • A tantestületek felkészítése a pedagógiai mérések elméleti és metodikai alapjaira hiányzik.
  • A kistérségi önkormányzatok többségében az oktatási ágazattal, annak napi problémái­val nem oktatási szakember foglalkozik, munkájukat más területek problémáival együtt végzik. A NAT szellemisége által indukált iskolafenntartói feladatok elméleti és gyakor­lati teendőire ezek a szakemberek nincsenek felkészülve.
  • A települések diákönkormányzat-vezető tanárainak, diákparlamenti képviselőinek mun­kája még nincs térségi szinten koordinálva.
  • A térség nagyvárosa, Szeged nem képes kezelni a kistérségi problémákat.
  • A megyei közoktatási iroda a kistelepülések oktatási, pedagógiai problémáit csak felszínesen képes kezelni.

Mindezen problémák megoldására a mórahalmi Móra Ferenc Általános Iskola és Szakisko­la és a Homokháti Iskolaszövetség kidolgozta a Natraforgó programot, mely a régióban működő intézmények napi igényeiből táplálkozik, s ezáltal képes egy regionális fejlesztő­munka összehangolására.

 

A program célja

Általános

A Homokháti Iskolaszövetséghez csatlakozó iskolák pedagógiai, szakmai együttműködé­sének koordinálása, egy több színtéren zajló közös fejlesztőmunka megvalósítása, a helyi iskolafejlesztési elképzelések összefogása, összehangolása.

Konkrét

  • A kistérségi szakmai munkaközösségekben folyó közös szakmai munka további foly­tatása, fejlesztése, tapasztalatcserék szervezése.
  • Rendszeres továbbképzések szervezése, a térségben dolgozó pedagógusok szakmai felkészültségének javítása, ennek a NAT elvárásaihoz történő igazítása.
  • Információs hálózat kiépítése, működtetése, kapcsolódás a Homokháti Önkormányza­tok által működtetett internetes adatbankhoz.
  • Helyi tantervek, adaptációk, eredményes kísérletek anyagainak kölcsönös cseréje, meg­vitatása.
  • Közös értékelési rendszer kidolgozása, a követelményrendszerek egymáshoz igazítása térségen belül.
  • A pedagógusok napi munkájához szakmai segítség nyújtása.
  • A pedagógusok felkészítése a pedagógiai mérések elméleti és módszertani alapjaira.
  • Az országos szakértői listán szereplő Csongrád megyei pedagógusok bevonása a kis­településeken élő és dolgozó pedagógusok szakmai felkészítésébe.
  • A homokháti kistérségen élő gyermekek területi helyzetéből fakadó hátrányainak kom­penzálása, térségi együttműködés a tehetséggondozás és felzárkóztatás területén.
  • Az alap- és középfokú oktatásban minél szélesebb kínálat biztosításával megteremteni a térségben élő gyermekek helyben maradásának, tanulásának lehetőségét.
  • Közös pedagógiai kísérletek (pl. közös tagozat, úszásoktatás, gyógytestnevelés) folytatása.
  • Regionális környezeti nevelés, helytörténeti nevelés és hagyományőrzésre nevelés meg­szervezése.
  • A kistérségben zajló tehetséggondozó tanulmányi, sport- és kulturális versenyek, vetél­kedők szervezésének összehangolása.
  • A helyi önkormányzatok bevonása a pedagógusok továbbképzésének megvalósításába.
  • A diákönkormányzat-vezető tanárok, diákparlamenti képviselők munkájának kistérségi szinten történő koordinálása.
  • A kistérség pedagógiai fejlesztési tervének elkészítéséhez szükséges előmunkálatok meg­szervezése.
  • A homokháti kistérségben az oktatási ágazatban is jól definiálható funkciók kialakítása.
  • Példaértékű kistérségi közoktatási modell kialakítása. ...

 

A célcsoportok jellemzői

Pedagógusok

A kistérség 13 általános és 3 középiskolájában mintegy 400 pedagógus dolgozik. Döntő többségük főiskolai, szerény hányad egyetemi diplomával rendelkezik, és kis százalékuknak van több diplomája.

A pedagógusok napi munkájukhoz nem kapnak szakmai segítséget, hiányzik a szakmai kontroll. Igen gyakran egymástól teljesen elszigetelten élnek és dolgoznak, keveset tudnak egymás munkájáról és sikereiről.

A már említett életkörülmények (távolság a nagyvárostól) miatt csak jelentéktelen arányban jutnak el a megyeszékhelyen, Szegeden szervezett pedagógus-továbbképzési és átképzési programokra, jóval kisebb arányban, mint nagyvárosi kollégáik.

Ez a „bezártság" komoly problémákat is okozhat: a legkorszerűbb ismeretek, tankönyvek, mód­szerek ritkábban és lassabban jutnak ezen pedagógusok birtokába. Ezáltal fokozódik az egyéb­ként is hátrányos körülmények között tanuló diákok lemaradása városi kortársaikkal szemben, ami a középiskolai beiskolázáskor nagyfokú lépéshátrányhoz vezet.

Ezért különösen indokolt a kistelepüléseken élő és dolgozó pedagógusok rendszeres szak­mai, módszertani képzése, ismereteik felfrissítése, tapasztalataik megbeszélése, hiszen ezál­tal a vidéki iskolákban is emelhető az oktatás színvonala, csökkenthető a pedagógusok kiégésének veszélye.

A térségi szakmai munkaközösségekben való részvétel önkéntes, a térségi munkaközösség-vezetők szervezőmunkájukat a tanítási és felkészülési idő után, szabadidejükben végzik ön­ként vállalt feladatként.


Gyerekek

A kistérségben mintegy 4200 általános iskolás korú és 300 középiskolás korú tanuló él.

A területi helyzetből fakadó hátrányok (tanya, elszigeteltség, hátrányos életkörülmények) kompenzálása csak a térségben található iskolák pedagógiai programjainak összehango­lása esetén történhet meg, hiszen csak egy ilyen összehangolt térségi együttműködés vezet­het e gyerekek továbbtanulási, életkezdési esélyeinek növeléséhez.


Kockázat

Az egyetlen lehetséges probléma, amely felmerülhet, a tervezett képzésekben való részvételi aktivitás. Lehetnek olyanok, akik úgy gondolják, hogy a kistérség pedagógusai nem vesznek nagyobb számban részt a tervezett programokon, mint ahogyan ezt a megyeszékhelyeken zajló képzéseken tennék.


A KOCKÁZAT KEZELÉSE

A probléma feloldására a NATRAFORGÓ programban a következő megoldást dolgoztuk ki.

1. A tervezett szakmai tapasztalatcserék, képzések, találkozók helyszínéül a programban részt vevő települések iskolái felváltva szolgálnának, Natraforgó-színpadszerűen.

2. A pedagógusok számára tervezett regionális szakmai munkaközösségek esetében az egy-egy műveltségi terület irányításával megbízott munkaközösség-vezetői megbízá­sokat a programban részt vevő iskolák pedagógusai között arányosan osztjuk meg; ter­mészetesen az adott munkaközösség pedagógusi döntenek a minőségi és területi elv fi­gyelembevételével.

Mindkét változat a regionális együttműködésben való részvételre motiválja a programban részt vevő iskolákat és önkormányzatokat, hiszen mindkét fél jól tudja, hogy „aki kimarad, az lemarad". Egyik fél sem vállalná fel ugyanis azt a helyzetet, amit az együttműködés hiánya okozna (gyermek- és osztálylétszám csökkenése, a pedagógiai program kínálatának csökkenése = az iskola bezárása). Mindkét változat a programban részt vevők számára külön-külön is megfelelő motivációt nyújt, így a két kockázatkezelési stratégia együttes al­kalmazása maximális megoldást nyújt a probléma kezelésére. ...


A PROGRAM MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSA

1. A minőség mutatói az elkészülő jelentések, beszámolók, értékelések lesznek. A Natraforgó program keretein belül zajló kistérségi oktatási együttműködés eredményességét, hatásait időszakonként (évente egy-két alkalommal) a

  • Homokháti Iskolaszövetség közgyűlése, vezetése,
  • a Natraforgó program szakmai munkaközösségeinek vezetői,
  • független szakértő bevonásával kívánjuk nyomon követni.

 

2. A szakmai konzultációk megvalósításába való bekapcsolódó gyakorlóiskolai szakvezető kollégák kiválasztásánál figyelembe vesszük a kolléga felkészültségét, tudományos munkásságát, valamint korábbi tapasztalatainkat, együttműködésünket.

3. A szakmai képzések, továbbképzések esetében véleményt kérünk a program minőségé­ről, az előadók felkészültségéről.

4. A szakmai munkaközösségek kiválasztásakor elsősorban a szakmai igényességet, felkészültséget, tanítási tapasztalatot és szervezőképességet fogjuk figyelembe venni. ...


Összefoglaló (részlet)

A Natraforgó program a Homokháti Iskolaszövetséghez csatlakozó iskolák együttműködésé­nek koordinálását, több színtéren zajló, közös fejlesztő munka megvalósítását tűzte ki célul.

A program megvalósítása során:

  • létrejön a Homokháti Iskolaszövetség kistérségi irodája, mely az iskolaszövetség mun­káját folyamatosan koordinálja,
  • információs hálózat épül ki a részt vevő iskolák között,
  • a kistérségben dolgozó pedagógusok közös szakmai képzéseken és szakmai konzultá­ciókon vesznek részt,
  • a kistérségben élő gyerekek programjait, tanulmányait kistérségi szinten koordinálják.

Ezek eredményeképpen:

  • javul a kistérségi iskolákban a pedagógusok szakmai felkészültsége és ezáltal az oktatás színvonala, mely kedvező irányban befolyásolja a térségben hátrányos helyzetben élő gyerekek életkezdési hátrányainak kompenzálását;
  • a pedagógusok napi munkájukhoz segítséget kapnak;
  • a regionális szakmai munkaközösségekben és az információs hálózat segítségével napi együttműködés alakul ki a térségben dolgozó pedagógusok között;
  • a részt vevő iskolák egységes követelményrendszert, egységes értékelési rendszert dol­goznak ki, közös pedagógiai kísérleteket, programokat indítanak be;
  • erősödik az együttműködés a térség iskolái és önkormányzatai között, az alap- és középfokú oktatásban szélesebb kínálat biztosításával megteremtik a térségben élő gye­rekek helyben maradásának, tanulásának feltételeit.

A homokháti kistérségen belül a regionális együttműködés kibővítésével az oktatási ágazat­ban is jól definiálható funkciók alakulnak ki, s a létrejövő regionális modell példaértékű lehet más, hasonló régió pedagógiai fejlesztő munkája számára.

A térségben folyó közös fejlesztő munka, a pedagógiai programok és fejlesztési elképzelé­sek összehangolása eredményeképpen, a részt vevő iskolák és intézmények megteremtik a további közös alkotómunka, a kistérségi pedagógiai fejlesztési terv elkészítésének lehetőségét.


Művészeti Alapiskola, Martonvásár

Helyzetelemzés (részletek)

A művészetoktatás a magyar közoktatás legdinamikusabban fejlődő területe, és igen nagy a társadalmi igény is a képzés iránt. A fejlődés és az igény kimutatható az egész ország területén, Fejér megyében és Martonvásár körzetében is.

Az oktatási törvény is a gyerekek jogaihoz sorolja, hogy tehetségük felismerése és fejlesztése érdekében alapfokú művészetoktatásban részesüljenek. Ennek biztosítását a megyék fela­datához sorolja, az önkormányzatoknál csak vállalt feladat lehet. Ebből a kettősségből következik, hogy a városokban, megyei központokban élő gyerekek könnyebben hozzájut­nak ezekhez az értékekhez, a kisebb települések gyerekei elsősorban a megközelítés ne­hézsége és sajnos költsége miatt szinte teljesen nélkülözik ezt a szolgáltatást.

Martonvásár nagyközség nemzetközi hírű zenetörténeti emlékei miatt az átlagosnál többet áldozott a zeneoktatásra, művészetoktatásra. 1990. szeptember 1. óta önálló zeneiskolát működtetett, 1991. január 1-jétől az országban elsők között fejlesztette zeneiskoláját művé­szeti iskolává, ahol a zene mellett a társművészeteket (táncot, képző- és iparművészetet) is intézményesített formában oktatjuk. A kezdetektől fogva fogadtuk növendékeink sorába a környező települések gyerekeit. 1993. augusztus 1-jétől önállóan gazdálkodó intézménnyé váltunk, s ettől kezdve nagyobb mértékben karoltuk fel a környező iskolák tanulóit. Olyan nagy volt az igény, hogy az amúgy is szűkre szabott lehetőségeink miatt nem tudtunk Martonvásáron fogadni minden jelentkezőt. ...


A társulás célja

A fő cél az, hogy ne több kicsi, rossz személyi és tárgyi feltételek mellett működő, átlagos, vagy átlag alatti iskola legyen, hanem egy jó!

Kiváló szakmai háttérrel, mobilizálható eszközökkel a falusi családot a városival egyen­rangú partnerként kezelő iskola legyen!

  • A közös működtetésen túl a meglévő vagyon/eszközök jobb kihasználása, odairányítása, ahol erre a legnagyobb szükség van, ugyanis a falusi családok jelentős részének a nagyarányú hangszerár-emelkedés miatt esélye sincs saját hangszer vásárlására. Nagy segítség volt, hogy a megyei közalapítványtól nyertünk hangszerek vásárlásához támo­gatást, s a vásárolt hangszereket a kistérségekben is kölcsönözzük. Így tudtunk hangsze­reket adni fejlődő fúvószenekarunk vidéki tagjainak is. A zenekar miniatűr képmása az iskola összetételének, mert martonvásári, gyúrói, tordasi, váli, ráckeresztúri növendé­kekből tevődik össze.
  • A tehetségek fölfedezése, fölkarolása, folyamatos segítése, megfelelő szakemberhez irányítása, versenyekre való felkészítése.
  • Olyan közös programok szervezése, mely pótolja az egyes települések, iskolák, szülői ház hiányosságait, s hozzájárul az egyes gyerekek személyiségének gazdagodásához. Hozzásegít egy igényesebb szórakozási forma és igény kialakulásához: koncertek, kiál­lítások, játszóházak, táncházak, bemutatók szervezése.
  • Pedagógusainknak olyan szakmai műhelyt kívánunk létrehozni, mely segíti a szakmai megújulást. Nem egy szűk szakmát érint, hanem a komplexitáson keresztül megis­merteti a társművészetekben lejátszódó folyamatokat, változásokat, kapcsolódási pon­tokat. Így a tanárok saját területüket is mélyebben érintve tudják művelni.


I. Támogatásra javasolt programjaink

Közös programok, melyek nem csupán a művészeti iskola növendékeinek szólnak, hanem a település minden polgárának.


1. Évente öt vándorkiállítás zenei koncerttel

A kiállítások anyagát a Művészeti Iskola képző- és iparművészeti tagozata növendékeinek, tanárainak legszebb alkotásaiból állítjuk össze. A kiállítást a Művészeti Iskola zenetanárai­nak és növendékeinek koncertje nyitja meg.

Tapasztaltuk, hogy a növendékek munkáit, produkcióit szívesebben nézik, hallgatják a falusi emberek, mint egy tőlük idegen művész produktumát.


2. Játszóház, táncház

Két éve rendezünk szorgalmi időben, havonta egy alkalommal, szombati napon játszóhá­zat, táncházat. Próbálkozásunk „igénnyé" vált. Azzal az elgondolással indítottuk, hogy a környező települések gyerekeit egy közös programra toborozzuk.

Legnagyobb meglepetésünkre telt házzal mentek ezek a programok, és a kistelepülésekről többen jöttek, mint Martonvásárról. Ekkor döbbentünk rá, hogy mennyire el vannak zárva és mennyire ki vannak éhezve az értékes zenei, művészeti programokra.

A megyei Közalapítvány támogatásával az elmúlt évben már autóbuszt küldtünk faluról falura a gyerekekért.

Ezeken a foglalkozásokon kézműves tevékenységekre, játék-, dal- és tánctanulásba lehet bekapcsolódni óvodáskortól a felnőttkorig. A játék- és tánctanítás élő zenére történik, dal­tanítással, mesével, játékos versengésekkel egészül ki. Neves vendégeket hívunk, akik beszélgetnek a fiatalokkal.

A büfét a szülők szolgáltatják, és otthonról hozott finomságokkal egészítik ki. Ők döntöttek arról, hogy minden hónapban más falu asszonyai a házigazdák. A rendezvény helye Martonvásár Beethoven Általános Iskola aulája, itt vannak meg a feltételek 120-150 gye­rek, felnőtt fogadására. Úgy gondoljuk, hogy az ifjúságot ma érő veszélyek ellen ez igen hatékony prevenció.

Belépődíjat nem szedünk, pontosan az esélyegyenlőség megtartása miatt. Sajnos önkor­mányzati támogatást erre nem kapunk. 1998 szeptemberétől erre nincs fedezetünk, ehhez szeretnénk kérni támogatásukat.


II. Kiemelkedő tehetségek gondozása


III. Pedagógusműhely működtetése

Annak érdekében, hogy az általános iskolák és a művészetoktatási intézmények együttmű­ködése ne csupán ízes szólam, hanem valóságos tény legyen, készek vagyunk ennek az együttműködésnek a szakmai programját kidolgozni. A program megvalósításához az ország legismertebb előadóit kérjük fel, akik ennek a témának leghitelesebb képviselői. ...


IV. Infrastruktúra-fejlesztés


BESZÁMOLÓK

A fenti pályázók beszámolóik elkészítésekor is magas szintű munkáról tettek tanúbizonysá­got. A beszámolókban a költségvetés ismertetése mellett a programokról részletesebb beszá­molókat és értékeléseket olvashatunk. A beszámolókhoz csatolt fényképek, újságcikkek, ki­adványok pedig nyilvánvalóvá tették, hogy a pályázók - a beszámolási kötelezettség mellett is - fontosnak tartották, hogy részletesen bemutassák a jól sikerült munka eredményeit. Alább a részletesebb programleírásokból, értékelésekből emeltünk ki néhányat.

 

Natraforgó program, Mórahalam

 

A munkaközösségi találkozók általános tapasztalatai

A homokháti kistérség iskoláiban örömmel fogadták a közös szakmai munka újjáéledését. A munkaközösségi találkozókon a részvételi arány is jól mutatja az ilyen típusú szakmai tapasztalatcserékre való igényt, hiszen valamennyien régóta hiányoltuk a folyamatos kap­csolattartást az iskolák és a kollégák között.

A kollégák visszajelzései abszolút pozitívak, s megerősítettek bennünket abban, hogy foly­tatni kell a megkezdett együttműködést.

A munkaközösségi találkozók során kollégáink megismerték egymás munkakörülményeit. A tapasztalatcseréken mindenhol szó esett tankönyvekről, módszerekről, új eredményekről.

Különösen fontosnak és szakmailag hasznosnak ítéljük a szegedi gyakorló általános isko­lákban dolgozó szakvezető kollégákkal történő kapcsolatfelvételt, illetve a szegedi tanár­képző intézményekben dolgozó szakembergárdával való folyamatos kapcsolattartást. Az ál­taluk megtartott módszertani és szakmai előadások, tapasztalatcserék révén kollégáink szakmai felkészültsége javult.

Szinte valamennyi munkaközösség programjában szerepelt a kistérségi tanulmányi verseny közös megrendezése, s ezáltal ezen a területen is megindult az együttműködés, a tanul­mányi, sport- és kulturális versenyek, vetélkedők kistérségi szintű koordinációja.

Egyszóval: megindult valami, amire régóta vártunk, s amit feltétlenül szeretnénk folytatni.

Természetesen nem hisszük, hogy minden gondot egy csapásra megoldottunk, sőt a prog­ram végén már jól látjuk azokat a pontokat, ahol a jövőben változtatásokra van szükség.


MEGVALÓSULT CÉLJAINK FOLYTATÁSA

  • 1999. szeptember 20-án adtuk át a Homokháti Iskolaszövetség kistérségi irodáját, amely a kistérségi közoktatási együttműködés koordinációját végzi.
  • Kistérségi információs kapcsolatot létesítettünk az iskolák között, elkészült az iskola­szövetség honlapja, s közös internetes adatbankunk is folyamatosan töltődik.
  • 1999. szeptember 29-én 180 kolléga részvételével „Kicsi a bors, de..." címmel közokta­tási minikonferenciát rendeztünk a hátrányos helyzetű kistelepülési iskolák számára (megyei rendezvény!), ahol olyan, modellértékű kistelepülési iskolák és önkormányzatok mutatkoztak be, amelyek szakmai, pedagógiai és fenntartói válaszokat találtak a hátrá­nyos helyzet kezelésére. A konferenciáról készült kiadványt mellékeltük a beszámolóhoz.
  • A tehetségek felismerése, diagnosztizálása, fejlesztése címmel matematikai tehetség­gondozó foglalkozássorozat indult be.
  • Iskolai szorongáscsökkentő tréninget szerveztünk 12 tanuló részvételével.
  • Közös természetjáró táborozás. A kistérség iskoláiban tanuló gyerekek évek óta közös működtetésű sátortáborozáson vesznek részt a hegyvidékeken. 1999 nyarán három tur­nusban 150 tanuló vett részt a táborozáson, köztük 15 fő hátrányos helyzetű tanuló a KOMA támogatásának köszönhetően életében első alkalommal jutott el ilyen táborba. Rajtuk kívül közel 40 tanuló tanulmányi kiránduláson való részvételét tudtuk segíteni a program költségvetéséből.
  • Újra beindultak a gyerekek számára szervezett kistérségi versenyek, vetélkedők a kistérségi szintű minőségértékelés egyik első apró lépéseként.
  • Decemberben találkoztak először a diákönkormányzat-vezetők és diákönkormányza­tokat képviselő gyerekek. Nagyon érdekesnek és hasznosnak bizonyult a kistérségi iskolákban működő diákönkormányzatok programjainak, valamint a diákjogok külön­féle értelmezéseinek megismerése. Meghívott előadónk, Pál Tamás szociológus segít­ségével megismerkedhettünk az „Igazlátó nap" elnevezésű, demokráciára nevelő prog­rammal. A jövőben a tiniparlament szervezését szeretnénk kiterjeszteni Csongrád megye egész területére. ...


Művészeti Alapiskola, Martonvásár

Beszámolás, értékelés

Kezdeményezésünk, melynek célja egy tartalmasabb szórakozási forma és igény kialakítása Martonvásáron és a környező településeken, fontos rendezvényei a havonta megrende­zendő táncházak és a településenként megrendezett vándorkiállítások.

Táncházunk és vándorkiállításunk nemcsak a művészet iránt érdeklődő gyerekek, hanem a művészetet pártoló felnőttek, szülők körében is nagy sikert aratott. A táncházra a gyerekek nagy izgalommal készültek minden egyes alkalommal. Ezek az alkalmak nemcsak arról szóltak, hogy azt csinálhatták, amit szeretnek, hanem találkozhattak azokkal a társaikkal is, akikkel eddig csak nagy rendezvényeken volt lehetőségük. Ráadásul megismerhettek olyan képzőművészeti technikákat, amelyek megtanulására eddig nem volt semmiféle alkalmuk, csak azoknak, akik részt vettek valamilyen képzőművészeti oktatásban.

Vándorkiállításaink azon gyerekeknek szólt elsősorban, akik valamilyen okból nem vehet­nek részt a művészetoktatásban, és így szinte semmi lehetőségük nincs megismerni e terület szépségét. Rendezvényünk szándékosan a délelőtti órákban zajlott, az általános iskolák tevékeny közreműködésével, hogy azok a gyerekek is, akiknek eddig nem adatott meg egy zenei koncerten való részvétel, megismerjék, élvezhessék ezt a sajátságos, bensőséges légkört.

Összefoglalva elmondhatjuk, hogy az a cél, amely a szemünk előtt lebegett, mikor e pá­lyázat megírásába belekezdtünk, nagyon jó visszhangra talált. Segítő kezeket kaptunk mind a települések vezetői, mind a szülők, szülői munkaközösségek részéről. Megértették és segítették tevékenységünket, amely olyan közös programok szervezésére irányult, melyek pótolják az egyes települések, iskolák, szülői ház hiányosságait, s hozzájárulnak a gyerekek személyiségének gazdagodásához.


Beszámolás, értékelés

Művészeti iskolánkban a tavaly megalakult Pedagógiai Műhely azzal a céllal jött létre, hogy az elmélyültebb és hatékonyabb pedagógiai munka érdekében olyan új irányzatokat ismer­jenek meg a kollégák, melyeket fokozatosan beépítve mindennapi munkájukba, hasznosí­tani és továbbfejleszteni tudnak.

Rendezvényeinkre olyan előadókat hívtunk meg, akik méltán képviselik az adott módszer új és friss - a hagyományostól eltérő - üzenetét.

Ezek a módszerek az óvodapedagógusoktól kezdve a gyógypedagógiával, tanítással foglalkozókhoz és nem utolsósorban a művészeteket tanítókhoz - mind-mind szóltak. A kü­lönböző iskolatípusok harmonikus együttműködése és a jobb átjárhatóság érdekében folyik ez a munka.

Rendezvény a Pedagógiai Műhely keretén belül

Időpont: 1998. november 18.

Helyszín: MTA Kutatóintézetének nagy előadóterme

Résztvevők: a martonvásári Művészeti Iskola tantestülete, a székesfehérvári Hermann László Zeneiskolából 2 fő, a baracskai Általános Iskolából 3 fő, a martonvásári Általános Iskolából 2 fő, a martonvásári óvodából 1 fő óvodapedagógus.

A rendezvény témaköre: művészeti nevelés, empatikus pedagógia és egészségmegőrzés.

Ismét olyan témát választottunk, hogy az ne csak a zenetanárokat érintse, hanem az ál­talános, sőt óvodapedagógusokat is.

A módszer, melynek előadói dr. Konta Ildikó zeneterapeuta, klinikai szakpszichológus és Urbánné Varga Katalin gyógypedagógus, karvezető, zeneterapeuta.

Jelentősége: a növendékekhez való közelebb jutás a zene eszközeivel és segítségével.

Ezt a módszert már az óvodában vagy az általános iskola bármely osztályában és akár a gyógypedagógiában is hatékonyan lehet használni.


Beszámoló

Dr. Konta Ildikó előadást tartott: a zeneterápiáról, a zeneterápia helyzetéről Magyar­országon, a zeneterápiás képzés helyzetéről a többi szakághoz képest, a Zeneterápiás Egyesület felépítéséről.

Műhelyünk új kezdeményezése, hogy saját élményeinken keresztül (festés) tapasztalhassuk meg a módszer lényegét. Az előadó terápiás festést tervezett velünk, és ezt valamennyien vál­laltuk. A cselekvés zenére történt (Chabier: Espagna c. műve). A zenehallgatás szavak előtti állapotot idéz elő, és a vizuális megjelenítés, a lelkiállapot rejtélyére és gazdagságára utal. A festések szóbeli (verbális) és dinamikai elemzése a befejezett folyamat után kezdődött el.


Értékelés I.

Minden kolléga aktívan vett részt az elemzésben is. Mivel minden cselekedetünk rólunk szól, üzenet a környezetnek, csak olvasni kell tudni róluk, így sok kolléga elgondolkozott a foglalkozás után, hogy a növendék vagy saját magunk jobb megismerése (önismeret) érdekében egy-egy festést vagy ritmushangszerekkel való megszólalást iktasson megszokott tanórái közé. Ez jelentős fejlődés, haladás lehet mind a tanár, mind a növendék életében és a közös munka területén is gyümölcsözővé válhat.

Következő előadónk: Urbánné Varga Katalin, a Magyar Zeneterápiás Egyesület elnöke, a Gyógypedagógiai Főiskola docense.

A módszer hasonló az előzőhöz, mivel itt is a nonverbalitás dominál. Előadónk azonnal gyakorlati síkra terelte előadását.

A székeket kör alakban helyeztük el. Középen rengeteg Orff-hangszer volt. Mindenki válasz­tott egy hangszert, és elkezdődött a kommunikálás - természetesen szavak nélkül - a mimikát, a szemkontaktust, a testbeszédet is bekapcsolva s egymásra nagyon figyelve. Minden gyakorlatot kielemeztünk. Olyan helyzetgyakorlatok is voltak, amelyben átélhettük saját problémamegoldó-képességünket, ötletgazdagságunkat vagy annak hiányát, így adott helyzetben majd növendékünk helyzetébe is könnyebben bele tudjuk képzelni ma­gunkat. Az eredményesebb pedagógiai munka érdekében a növendék érzékenyebb, diffe­renciáltabb megismerését eredményezheti ez a módszer.


Értékelés 2.

A kollégák visszajelzéséből ítélve úgy éreztem, hogy többen beépítik tanóráikba „a hang­szer szól helyettem" módszert. „Minden egyéni megnyilatkozás, bensőmből való üzenet, egyedi és egyszeri, megismételhetetlen, nem szabad kicsibe venni. Bennünk fel­nőttekben is gyermek-élményeinket kell felfedeznünk, hogy megszülethessen keservesen visszatartott önkifejezésünk."

Ez lehet közös terápiánk!

Ezt a napot Szabó Dániel - külföldi versenyt nyert - ifjú, tehetséges növendék jazzszóló zon­goraestje zárta.

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.