2019. október 19., szombat , Nándor

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Új Pedagógiai Szemle 2001 április

Szemelvények a pályázatokból és a pályázati beszámolókból

2009. június 17.

Szemelvények a pályázatokból és a pályázati beszámolókból

A salgótarjáni Borbély Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium pályázatából

A pályázat célja tananyag kidolgozása a szakmai nyelvoktatás területén, az oktató és a tanuló számára is kézzel fogható, a szakmai nyelv alapszókincsét és az ehhez nélkülözhetetlen szabályrendszert tartalmazó gyűjtemény, mely rugalmasan bővíthető a változó világ követelményeinek megfelelően. Rendszerezi a tanuló megszerzett nyelvi és szakmai ismereteit, nyelvi készségeit az adott szakterület igényeinek megfelelően fejleszti tovább, a tanulót további önálló ismeretszerzésre készteti.

A pályázati célkitűzés indoklása: Az Európai Unión belül megvalósuló négy szabadság elvének egyike, a munkaerő szabad áramlásának elve olyan ismeretekkel rendelkező munkaerőt feltételez, amely szakmai ismereteit az Európai Unión belül az adott kulturális-nyelvi környezethez adaptálni tudja. Ennek elengedhetetlen feltétele a szakterületének megfelelő idegen nyelv ismerete. Ezen ismeretek megszerzésének már a szakmát tanító oktatási intézményen belül meg kell kezdődnie. Ezért szükséges a szakmai oktatást végző intézeteknek egy olyan idegen nyelvi szakmai program bevezetése, melynek eredményeképpen az iskolát elvégző tanulók megfelelnek az Európai Uniós elvárásoknak, és az itt megszerzett alapismereteik növelik lehetőségeiket Európa munkaerőpiacain. Ennek feltétele makroszinten egy olyan tananyag összeállítása, mely figyelembe veszi a Magyarország csatlakozásához szükséges elvárásokat, mikroszinten pedig alkalmazkodik az oktatási intézmény pedagógiai programjához. Mivel az EU országaiban az angol a legszélesebb körben tanított nyelv (pl. az EU négy tagállamában - Dánia, Németország, Hollandia, Ausztria - a tanulók több mint 90%-a angolul tanul), ez válik elfogadottá a műszaki és gazdasági területeken. Ezért a program elsődleges nyelve az angol lehet.

A megvalósítandó jegyzet két fő részből áll:

1. szaknyelvi alapozó - Általános nyelvi és szaknyelvi anyagot tartalmaz, célja az eddig tanultak ismétlése, szintrehozás, bevezetés a szakmai nyelvbe (szakmai szókincs). Elvárások a tanulóval szemben:

C normáknak megfelelő önéletrajz elkészítése,

C kommunikáció idegen nyelven mindennapi beszédszituációkban,

C új szavak egyszerű magyarázata idegen nyelven.

2. szakmai rész - Tartalmazza a szakmával kapcsolatos témaköröket és szókincset, alkalmazkodik a szakmai követelményekhez. Mellékletek: szakmai szókincset tartalmazó szószedet, nyelvtani összegzés. Elvárások a tanulóval szemben:

  • szakmai szókincs ismerete,
  • szakmai szótárak (egy- és kétnyelvű) használata,
  • szakmai szövegek önálló feldolgozása (fordítása és tartalmi összegzése).

A tananyag összeállításához felhasználható források:

  • általános és szakmai nyelvi könyvek, szoftverek,
  • autentikus anyagok, úgymint: adaptált szakmai újságcikkek, használati utasítások, kiállítások prospektusai, reklámok, hirdetések szövege.

Wie spricht der Historiker über...?
Kovácsné Papp Ida, a budapesti Karinthy Frigyes Két tannyelvű Gimnázium tanárának pályázatából

A magyarországi idegennyelv-tanítás az utóbbi években komoly változásokon ment át. Az általános iskolákban az orosz nyelv kizárólagosságát felváltotta más nyelvek, túlnyomórészt a német vagy angol nyelv jelenléte. Az 1987/88-as tanév óta egyre szaporodnak a két tannyelvű általános és középiskolák. A nem két tannyelvű középiskolákban is növekedett az igény, hogy a képzési idő elteltével ne csak alapszintű tudásig jussanak el a tanulók, hanem legalább az első, de (gimnáziumokban) lehetőleg mindkét tanult idegen nyelvből egyetemi-főiskolai felvételi pontszámra váltható, illetve érettségi vagy a felsőfokú tanulmányok után a kiválasztott álláshoz, esetleg külföldi munkához hozzásegítő közép-, illetve felsőfokú nyelvvizsgát tegyenek. Az érettségi előtt megszerzett egy középfokú nyelvvizsga lassanként szinte általánosnak mondható. Így érthető, hogy a gyerekek (szüleik várakozásainak is megfelelve) arra törekszenek, hogy egy második és/vagy magasabb szintű nyelvvizsgával lépéselőnyhöz jussanak társaikhoz képest a felvételiért, illetve az állásokért folyó igen kemény versenyben. Ez az idegennyelv-tanulás iránti felfokozott társadalmi igény, illetve Magyarországnak az Európai Unióhoz való csatlakozási törekvései komoly és lehetőleg rövid időn belül megoldandó feladatok elé állítják az idegen nyelveket tanító pedagógusokat. A cél egyrészt az, hogy idegen nyelven jó kommunikatív készségű érettségizett diákokat bocsásson ki kapuján a középiskola, másrészt a végzősök - túljutva a nyelvtanulás alap- és középszintjén - képesek legyenek egy-egy szakmai műveltségi terület speciális szókincsének elsajátítására, esetleg rendelkezzenek is már ilyen jellegű szókinccsel.

A két tannyelvű gimnáziumban érettségizett gyerekek - a célnyelvi érettségi jegyétől függően közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgájuk mellett - széles körű szakszókinccsel (történelem, földrajz, matematika, fizika, biológia) a birtokukban hagyják el a középiskolát. Tapasztalataim szerint kommunikációs készségük és szókincsük ekkor van a csúcson. Sajnálatos módon a kevesebb kommunikációs lehetőség és/vagy a szókincs beszűkülése, egyirányú specializálódása miatt ezek még a nyelvi felsőfokú tanulmányokat végzők esetében is csökkennek. A két tannyelvű osztályokban szerzett tapasztalatokat a "normál" osztályokban (heti 3-5 nyelvóra) is nagyon jól lehet hasznosítani. Így a két tannyelvű iskolatípus léte végső soron a "normál" osztályok nyelvi színvonalára is kifejezetten pozitív hatással van. A német nyelvterületekre irányuló utazások ebben az iskolatípusban a tanulási folyamat részét képezik. A partnerkapcsolatok legfontosabb szerepe abban rejlik, hogy a gyerekek megismerhetnek más országokat, embereket, szokásokat, ami elősegíti, hogy kialakuljon, illetve fejlődjön bennük a másság iránti tolerancia. A partnerkapcsolatok által a német gyerekek, illetve családjuk, környezetük is megismerheti Magyarországot, az itteni szokásokat, embereket, így a két tannyelvű iskolatípus épp ahhoz segít hozzá, ami országunk Európába vezető útján az egyik legfontosabb dolog: hogy megismerjenek bennünket Európa-szerte, és a velünk kapcsolatos előítéleteket felszámolhassuk.

Az I. L. Seagull Alapítványi Középiskola (Salgótarján) pályázatából

Jelen pályázat célja, hogy az érettségire épülő idegennyelv-igényes szakmákra felkészítő Alapítványi Középiskola eddigi nyelvoktatási tapasztalataira építve kifejlessze az egyes általa oktatott szakmacsoportok (idegenforgalom, marketing, ügyviteli szakmák) idegen nyelvi üzleti kommunikációjának programját, helyi tantervét, összekapcsolva az iskolában évek óta önálló tantárgyként oktatott európai uniós ismeretek tantárgy ismeretanyagával, hangsúlyozva és felismertetve diákjaival, hogy a nyelvtanulás legfőbb célja a nemzeti, nyelvi vonatkozástól független kommunikáció. E programfejlesztéssel az iskola tanárstábja felkészül a jövő évben általa indítandó két tannyelvű szakképzésre, mely lehetővé teszi az OKJ-s képzés szaktárgyainak mintegy 40%-ban a célnyelven történő szakmai képzést, az Európai Unió felé törekvő Magyarország idegen nyelveken beszélő és értő munkavállalói körének bővítését. A pályázat eredményeként megszülető programcsomagok az érettségi utáni szakképzésben felhasználhatóvá válnak.

Iskolánk hosszú évek óta foglalkozik az idegen nyelvek oktatásával, mivel azt tapasztaljuk, hogy az általános iskola és a középiskola erőfeszítései ellenére még mindig olyan diákok kerülnek hozzánk a szakképző évfolyamokra, akik többsége - a sokévi nyelvtanulás ellenére - szinte álkezdő szintről indul a nyelvtanulásban. A mi OKJ-s szakképzésein ugyanakkor minimum alapfokú, de általában középfokú nyelvvizsga-bizonyítványt követelnek meg ahhoz, hogy diákjaink képesítő bizonyítványt kapjanak. Ezért tehát a nálunk töltött egy-két év alatt kell erre a szintre eljuttatni diákjainkat, ehhez modulszerű programcsomagokat, jó tananyagokat, módszertani eszköztárat kifejleszteni. Hosszabb távon célunk a két tannyelvű szakképzés bevezetése.

A szegedi Tarjánváros III. számú Általános Iskola
programjából

Iskolánk 1977-ben történt megalapítása óta német nyelvi szakosított tantervű tanulócsoportokban folytatja a német nyelv oktatását. Az 1992/93-as tanévben indítottuk útjára az első két tanítási nyelvű évfolyamot. Pedagógiai programunk kidolgozásakor mindenekelőtt azt a pszicholingvisztikai megállapítást tartottuk mértékadónak, mely szerint minél korábban találkozik a gyermek az idegen nyelvvel, annál könnyebben sajátítja el azt. Sajnálatos módon az utóbbi hónapokban olyan vélemények is elhangzottak, melyek károsnak tartják az idegen nyelvek tanulását óvodás- és kisiskoláskorban, szerintük a túlságosan korai kezdés károsan befolyásolja a gyermekek pszichés fejlődését. Tapasztalataink egyáltalán nem támasztják alá ezt - a szerintünk erősen finanszírozási nehézségek elkendőzését szolgáló - nézőpontot, sőt tanítványaink körében ennek épp ellenkezőjét tapasztaljuk. Mindig szívesen nyilatkoznak meg, a nyelvtanulás révén nyitottabbak azonos évfolyamon haladó társaiknál. Természetesen erről beszélve hangsúlyozni kell a megfelelő módszer megválasztásának fontosságát.

Mi, német nyelvet tanító pedagógusok azt tartjuk munkánk során legalapvetőbbnek, hogy az általunk alkalmazott pedagógiai módszerek mindenkor a gyermek életkori sajátosságaihoz igazodjanak, legyen szó akár 7 éves, akár 14 éves tanulóról. Ennek szellemében állítottuk össze alternatív programunkat, melynek keretén belül a német nyelvet idegen nyelvként ezekben a speciális osztályokban első évfolyamtól nyolcadik évfolyamig bezárólag teljesítmény szerint bontott csoportokban heti 5 órában tanulják a gyerekek. Mindennap találkoznak az idegen nyelvvel, kis létszámú csoportok lévén az átlagosnál gyakrabban kommunikálhatnak német nyelven. A német mint idegen nyelv mellett meghatározott tantárgyakat tanulnak teljesen vagy részben német nyelven. A tantárgyak körét is úgy határoztuk meg, hogy a hallás utáni megértés kialakításától fokozatosan jussunk el az önálló beszédhasználat szintjéig.

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.