2020. május 25., hétfő , Orbán

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Konferenciák, rendezvények eredményei >> Szakmai napok 2002

Radnóti Katalin :: A fizika tantárgy helyzetét és fejlesztési feladatait feltáró tanulmány

2009. június 17.

Besorolási kérdések összegzése

A tantárgyi obszervációs munkálatok folytatásaként 2002 májusában az ország különböző tájairól kérdőíves adatgyűjtést végeztünk 152 iskola bevonásával. A felmérésben a felső tagozaton az 5., 6., 7. és a 8. osztályban folyó fizikaoktatás helyzetére voltunk kíváncsiak. A középiskolai korosztályban tanító kollégák megkérdezésére később kerül sor.

A visszaérkezett kérdőívek feldolgozása táblázatkezelő program felhasználásával történt, amelynek jelentős részét Varga Attila, az OKI munkatársa végezte. A diagramok elkészítése dr. Király Béla munkája.

A felmérésben részt vett 152 iskola közül 90 volt „normál” általános iskola, 2 hatosztályos gimnázium. A fennmaradó 60 intézmény sajnos nem adott ilyen jellegű felvilágosítást. Ez roppant sajnálatos tény, hiszen hasznos lett volna összehasonlítani az általános iskolai és a hat-, illetve nyolc évfolyamos gimnáziumok esetében folyó képzés esetleges eltérő jellegét.

A visszaérkezett kérdőíveket elemezve sajnos nem tudunk összehasonlítást tenni a fővárosi és vidéki, illetve a városi és a községekben folyó munka esetében sem, mivel 34 esetben nem válaszoltak a kollégák az iskola települési helyzetére vonatkozó kérdésünkre, amely több, mint a válaszolók 1/5 része.

A válaszolók közt 93 nő és 56 férfi volt. Így néhány esetben módunk volt megvizsgálni, hogy van-e eltérés a férfi, illetve a női tanárok véleményét illetően. Tájékozódtunk a kollégák életkorát illetően is. Az átlagéletkor 44,5 év, a legfiatalabb válaszadó 23, a legidősebb pedig 67 éves volt. A válaszolók közül mindössze 13 fő volt 30 év alatti, 38-an 30 és 40 év között, 58-an 40 és 50 év között, 38-an 50 és 60 év között és 3 fő 60 év felett. Átlagosan 18 éve tanítanak a kollégák, de természetesen ebben az esetben nagy a szórás: 10 év. Ezen adatok szintén lehetővé tesznek különböző keresztelemzéseket abban a tekintetben, hogy milyen módszereket preferálnak esetleg az idősebb, régebben tanító, illetve a fiatalabb kollégák.

Az egy héten ellátott fizikaórák száma 6,5 óra/hét, de nagy szórással, amely 4 óra. Tehát van, aki csak heti 2 órában, feltehetőleg csak a saját osztályában tanít fizikát, míg szép számmal akadnak olyan kollégák is, akik 12 órát. Ezekben az iskolákban valószínűsíthetően a megkérdezett kolléga az egyetlen fizika tanár.

A válaszadók iskolai végzettsége szerinti megoszlást mutatja a következő ábra. (1. ábra)

1. ábra – A válaszadók végzettsége

A kerettantervvel kapcsolatos problémák

A kollégák mind a három évfolyamon, 6., 7. és 8. osztályban egyaránt tanítanak fizikát. Két kolléga tanít az 5. évfolyamon, valószínűleg a kerettanterv eredményeként, amely alapján néhány témakör ott kerül feldolgozásra.

Jelölje be az ötfokú skálán, hogy mennyire kellett átdolgoznia korábban készített helyi tantárgyi tervét a kerettantervhez igazításkor?

egyáltalán nem  1 2 3 4 5  teljesen

A fent vázolt kérdésben rákérdeztünk arra, hogy a kollégáknak mennyire kellett átdolgozniuk a NAT szellemében elkészített helyi tanterveiket, amelyet egy 5 fokozatú skálán kellett bejelölni. A legtöbb kolléga szerint közepes, illetve annál kicsit több munkát igényelt tőlük ez a feladat. A válaszok átlaga: 3,48 ą 1,23. Ez több, mint az összes megkérdezett alapján számított érték, ahol ez 3,03 ą 1,03.

A kerettanterv alapján készített helyi tantervben mennyi a tantárgyának összóraszáma, és ebből
mennyi jut a szabadon tervezhető időkeretre?

Abban a két iskolában, ahol az 5. évfolyamon is tanítanak fizikát, a 20 fizikaórából 16 óra fordítható szabadon arra, amire a kolléga fontosnak tartja. A 6. évfolyamra jutó 56 órából már csak átlagosan 13 óra lehet szabadon tervezhető, a 7. évfolyam átlag 60 órájából már csak 10, míg a 8. évfolyam átlag 59 órájából csak közel 9,5 óra az, ami szabadon tervezhető.

Jelölje be az ötfokú skálán, hogy az Ön iskolájában hogyan ítélik meg tantárgyát a szülők, gyerekek és a tantestület!

nem tartják fontosnak 1 2 3 4 5 nagyon fontosnak tartják

A kapott adatok szerint általánosságban közepes mértékben tartják fontosnak a fizikát a szülők, a gyerekek és a tantestület.

A válaszok átlaga

Személyek Átlag
Szülők 3,28
Gyerekek 3,23
Tantestület 3,47

 

Ez sajnos mindhárom esetben alacsonyabb, mint az összes tantárgy átlaga.

Személyek Átlag
Szülők 3,53
Gyerekek 3,60
Tantestület 3,74

 

A következőkben azt kértük a tanárkollégáktól, hogy jelöljenek meg három olyan témakört, amelyet szívesen bővítenének; majd olyanokat, amelyeket szűkítenének, és végül melyeket hagynák el az általános iskolai tananyagból.

A bővítéssel kapcsolatban a legtöbb kollégának volt véleménye. Összesen 26 különböző témakört jelöltek meg. A legnagyobb százalékban megjelölteket mutatja a következő diagramunk. 2. ábra

Az egyéb kategóriában néhány kolléga véleménye alapján szerepeltek olyan témakörök, mint a környezetvédelem, anyagszerkezet, számítások, az írás, olvasás alapkészsége, szabad fantáziagyakorlatok, az atomfizika, csillagászat és gépek.

2. ábra – Bővítendő témakörök

Arra a kérdésünkre, hogy mely témaköröket szűkítenék, csak 46 kolléga válaszolt. Az összes megkérdezett 10 %-a szűkítené az elektromosságtan témakörét, míg 6%-uk a dinamikáét. Egy-két kolléga szűkítené a következő témaköröket: számítások, hőtan, fénytan.

Arra a kérdésre, hogy mit hagynának el, mindössze 31 kolléga válaszolt. Egy-két fő jelölte meg a következőket: dinamikai tömegmérés, anyagmennyiség, generátor, lendület, energia, transzformátor, szerkezeti rajzok, nyomás, merev test mozgása, inerciarendszer.

Következő kérdésünk arra vonatkozott, hogy milyen témaköröket vennének be szívesen a kerettantervbe. Erre mindössze 35 fő válaszolt. öten jelölték meg a környezetvédelmet és öten a gyakorlati vonatkozásokat. Egy-kettőjük véleménye szerint szükséges lenne arról beszélni, hogy miért kell fizikát tanulni, szívesen látna fizikatörténetet, atomfizikai, csillagászati és űrkutatási témákat.

Tankönyvvel-taneszközzel kapcsolatos problémák, tanulságok

Következő kérdéseink a taneszközök kiválasztásának a tanárok által preferált szempontjait elemzik.

Jelölje be az ötfokú skálán, hogy a tankönyvek és taneszközök kiválasztásakor az alábbi szempontokat mennyire tartja fontosnak!

nem fontos 1 2 3 4 5 nagyon fontos

Szempontok Átlag Szórás
Szakmai hitelesség 4,81 0,41
Tanulhatóság (gyerekek számára jól érthető) 4,8 0,43
Érdekesség, motiváló erő 4,63 0,55
Korszerű ismeretek közvetítése 4,54 0,66
Idő és tananyag megfelelő arányban van 4,45 0,68
Didaktikai kimunkáltság 4,34 0,73
Jól bevált a tanítás során 4,32 0,77
Igazodik az aktuális követelményekhez 4,26 0,78
Fejlődéslélektani szempontok érvényesítése 4,18 0,8
Képekkel jól illusztrált 4,09 0,73
Ár 3,9 0,95
Igényes kivitel 3,89 0,78
Tartósság 3,79 0,83
Tankönyvcsalád része legyen 3,66 1,13

 

3. ábra – A taneszközök kiválasztásának szempontjai

4. ábra – A taneszközök a következő szempontokat érvényesítik legkevésbé

Válaszaikat a következő táblázat tartalmazza:

Szempontok Válaszok %-ban
Érdekesség, motiváló erő 37
Tanulhatóság (gyerekek számára jól érthető) 28
Tartósság 24
Fejlődés-lélektani szempontok érvényesítése 22
Ár 22
Idő és tananyag megfelelő arányban van 18
Korszerű ismeretek közvetítése 16
Képekkel jól illusztrált 16
Igazodik az aktuális követelményekhez 10
Didaktikai kimunkáltság 9
Igényes kivitel 9
Jól bevált a tanítás során 8
Szakmai hitelesség 4
Tankönyvcsalád része legyen 4

 

A következő kérdés arra vonatkozott, hogy a kollégák szerint a taneszközök mely szempontokat érvényesítik legkevésbé a felsoroltak közül. Többet is meg lehetett jelölni, így az összeg nem 100%.

Taneszköz Válaszok %-ban
Kísérleti eszközök 35
Tablók, fóliák, applikációk 12
Számítógép 7
Video 7
Tankönyv 5
Munkafüzet 5
Nem válaszolt 29

 

5. ábra – Milyen taneszközök fejlesztését tartják fontosnak a tanárok

A válaszok alapján látható, hogy több olyan szempont, amelyet a kollégák fontosnak tartanak a taneszközválasztás során, nem érvényesül! Például fontosnak tartják a taneszközök érdekességét és tanulhatóságát, de sajnos erre csak kevéssé vannak figyelemmel azok előállítói.

A következő kérdés a taneszközválaszték mértékéről érdeklődött, amelyet megfelelőnek, sőt kissé bőségesnek találtak a kollégák. Ezt követően arról érdeklődtünk, hogy milyen taneszközök fejlesztését tartanák fontosnak, amelyre több választ is adhattak. 123-an válaszoltak. A következő eredmények születtek:

Amint az látható, a kísérleti eszközök fejlesztését tartják a legfontosabbnak a tanárok (a megkérdezetteknek 35%-a). Ennél jóval kevesebben gondolnak egyéb szemléltetési lehetőségekre, mint például a különböző tablók, fóliák, videoanyagok és sajnos, ebbe a sorba tartozik a számítógép is. Ez utóbbi különösen fájdalmas, ha arra gondolunk, hogy a számítógép az elkövetkezendő években minden bizonnyal az eddiginél is fontosabb lesz a mindennapokban. Erre a kérdésre még többször visszatérünk.

A kísérleti eszközök vonatkozásában a felmérés eredményeit látva azt lehetne gondolni, hogy alig lehet valami, amivel a tanárok kísérletezni tudnának. Pedig ez nem így van. A rendszerváltás óta is sok olyan cég található hazánkban, amelyek készítenek és árulnak kísérleti eszközöket, nem csak a drága külföldi cégek találhatók meg a piacon. A tanári ankétokon évtizedek óta rendeznek ilyen kiállításokat és kísérleti bemutató műhelyfoglalkozásokat is. Ebben a vonatkozásban több dologra gondolhatunk. Az egyik az lehet, hogy az iskoláknak annyira kevés a pénzük, hogy még az olcsóbb, hazai gyártású eszközöket sem tudják megvenni. De felmerül egy másik probléma is.

A tanárok egy része csak úgy tudja elképzelni a kísérletezést, hogy előre, kifejezetten demonstrációs célra elkészített kísérleti eszközöket használjon. Pedig különösen az általános iskolai oktatás során nagy szerepe kellene hogy legyen az olyan jelenségbemutatásoknak is, ahol hétköznapi eszközökkel állítanak elő hétköznapi jelenségeket, végeznek el egyszerű kísérleteket. Ezek általában sokkal maradandóbbak, mintha azokat kifejezetten arra a célra előállított és egyébként semmi másra nem használható demonstrációs eszközökkel mutatják be. Viszont erre a tanárok nagy része nincs felkészülve, a tanárképző intézetekben nem hangsúlyos ez a terület.

Keresztelemzéssel megnéztük, van-e különbség a fiatalabb és az idősebb tanárok véleménye között, és úgy láttuk, hogy igen. A 35 évesnél fiatalabb kollégáknak csak 19%-a szeretné a kísérleti eszközöket fejleszteni. A tanárok neme szerint is van különbség a kérdéskört illetően. Míg a férfiaknak csak 27%-a kevesli a kísérleti eszközöket, addig a kolléganők 40%-a gondolkodik így.

Tankönyvekből és egyéb nyomtatott taneszközökből viszont jóval kevesebb fejlesztést igényelnek a tanárok. Ez azért is érdekes, mivel ilyen fejlesztések folynak szinte a legnagyobb mértékben. Ez önmagában nem is lenne baj. De a probléma az, hogy az új tankönyvek jelentős része teljesen hagyományos szemléletű, valójában nem igazán jelentenek szemléletbeli, módszertani megújulást.

Szempontok Átlag Szórás
Tanári magyarázat 4,61 0,57
Tanári kísérlet 4,26 0,76
Frontális osztálymunka 4,08 0,89
Egyéni differenciálás 3,41 0,85
Csoportmunka 3,31 0,85
Tanulói kísérlet 3,22 0,89
Témák önálló feldolgozása 3,02 0,88
Pármunka 2,7 1
Projektmódszer 2,52 1,07
Terepmunka 1,79 0,89

 

6. ábra – Tanulásszervezési lehetőségek

Didaktika, módszertan

Adatgyűjtésünk kiterjedt a tanárok által alkalmazott tanulásszervezési módok vizsgálatára is.

A következőkben különböző tanulásszervezési formákat sorolunk fel. Kérjük, jelölje be az ötfokú skálán, hogy melyiket milyen gyakran alkalmazza oktató-nevelő munkájában!

egyáltalán nem 1 2 3 4 5 nagyon gyakran

A következő táblázatban a tanárok által adott válaszokat is bemutatjuk, amelyeket előre megadott válaszlehetőségeinkhez írtak.

Látható a válaszokból, hogy a tanárok között messze a legelterjedtebb tanulásszervezési módszer a frontális óravezetés, amint arra az előzetes helyzetfeltáró tanulmány is utalt. Sajnálatosan nagyon ritkán alkalmazzák a differenciálás különböző lehetőségeit, mint például az egyéni differenciálás, csoportmunka. Valószínűleg a kevés csoportmunka sem igazi kollektív tanulási formaként szerepel a tanórákon, hanem csupán a tanulókísérleteket végzik kisebb csoportokban a tanulók. A projektmunka alkalmazásáról feltehetőleg többen nem is hallottak, hiszen erre a kérdésre csak 124-en válaszoltak a 152 megkérdezett közül, míg a többi kérdés esetében alig egy-két ember volt, aki nem válaszolt. Keresztelemzéssel megnéztük, hogy a tanári munkaformák vonatkozásában van-e különbség a tanárok életkora, illetve neme szerint, de ilyet nem találtunk.

Eszköz Férfi Fiatal Átlag Összes tanár átlaga
Csak számítógépet 2,1 1,79 2,3 1,91 2,01
Multimédiát is 1,98 1,8 2,15 1,87 1,97

 

Az eredmények alapján sajnos megállapíthatjuk, hogy az általános iskolai fizikatanárok nem igazán ismerik és még kevésbé alkalmazzák a korszerű óraszervezési, tananyag-feldolgozási lehetőségeket.

A számítógép és a könyvtár használatának tanulságai

Külön kérdésben vizsgáltuk a tanárok számítógép-használatát a fizikaórákon.

Kérjük, jelölje be az ötfokú skálán, hogy oktató munkájában mennyire használja a számítógépet!

egyáltalán nem 1 2 3 4 5 nagy mértékben

A következő válaszok születtek:

Amint az a táblázatból látható, igen alacsony „osztályzatok” születtek, amely a fizikaátlag esetében alacsonyabb a teljes minta átlagánál. Azt hiszem, ennek alapján elmondható, hogy az általános iskolai osztályokban a tanulók szinte csak elvétve találkoznak számítógéppel. Keresztelemzéssel megnéztük, hogy van-e különbség a számítógép használatát illetően a kor, illetve a nemek szerint. Úgy találtuk, hogy nincs szignifikáns eltérés.

Vagyis megállapíthatjuk, hogy ennek a közeljövőben oly fontos lehetőségnek a használatával a fizikaórákon nem ismerkednek meg a gyerekek. Ez persze annak is felróható, hogy valóban elég szegényes a kínálat a fizikai tárgyú számítógépes programból, multimédiás lehetőségből, amint arra a megkérdezettek 85%-a hivatkozott is. De ennél még elgondolkoztatóbb az, hogy a kollégák nem is „vágynak” ilyen jellegű segítségre, amint az a taneszköz-fejlesztési lehetőségekre adott válaszokból kiderült. Mindössze a tanárok 7%-a tartja szükségesnek, hogy ilyen fejlesztések történjenek! Sőt, a később külön elemzésre kerülő továbbképzési igényeket feltáró kérdésekre adott válaszok alapján is látható, hogy csak nagyon kevesen vágynak arra, hogy az informatika elemeit megpróbálják bevinni tanítási gyakorlatukba, valamint az ehhez szükséges ismereteket továbbképzés formájában megszerezzék (6%).

Továbbképzési terület Válaszok %-ban
Kísérletek 11
Tanításmódszertan 11
Korszerű ismeretek 7
Informatika 6
Problémás gyerekek 4
Differenciálás 4
Nem válaszolt 57

 

Elgondolkoztató az is, hogy a tanárok kevéssé használják ki az iskolai könyvtár adta lehetőségeket is, amint az a következő kérdésre adott válaszból kiderült.

Kérjük, jelölje be az ötfokú skálán, hogy milyen gyakran használja az iskolai könyvtárat tanórai munkájához!

egyáltalán nem 1 2 3 4 5 nagyon gyakran

7. ábra – A következő területen szeretnének továbbképzést a tanárok

A kollégák válasza 2,63ą1,05, vagyis még közepes mértékben sem használtatják a gyerekekkel a könyvtárat. Ez a számítógépes kérdéshez hasonlóan alacsonyabb, mint az összes tanár átlaga, amely 3,00. Az alacsony átlag persze nem meglepő, hiszen a különböző témák önálló feldolgozását is csak kevéssé alkalmazzák a tananyag feldolgozása során, erre a kérdésre is csak 3,02ą0,88 választ adtak, amely a didaktikai részben közölt táblázatban látható.

Képzési forma Válaszok %-ban
Akkreditált továbbképzés 22
Előadássorozat 23
Posztgraduális képzés 9
Átképzés 2
Bemutató óra látogatása 45
Tanácsadás 17

 

8. ábra – Továbbképzési formák

Továbbképzések

Arról is érdeklődtünk, hogy mely területen érzik azt, hogy továbbképzésre lenne szükségük. A következőket említették:

A kollégáknak sajnos csak kevesebb, mint fele válaszolt a kérdésre. A legtöbben, ami így ugyancsak 11%, a kísérletezést és a szakmódszertant jelölték. Sajnálatosan kevesen gondolnak az új korszerű ismeretekre, az informatika elemeinek használatára való felkészülésre, a különböző problémás gyerekekkel való foglalkozásra és a differenciálásra.

Arra is rákérdeztünk, hogy a tanárok milyen továbbképzési formában vennének szívesen részt. A következő válaszok születtek:

Több választ lehetett megjelölni, ezért több mint 100% a válaszlehetőségek aránya. A válaszokból egyértelműen látszik, hogy a tanárok jelentős része számára az óralátogatás jelenti a legjobb továbbképzési lehetőséget. Ez az arány az összes megkérdezett tanár esetében ilyen nagy. De sajnos, erre van általában a legkevesebb lehetőség. Ezen mindenképpen változtatni kell!

Tantárgy Válaszok %-ban
Matematika 90
Kémia 46
Természetismeret 44
Technika 37
Földrajz 32
Biológia 14
Történelem 8
Magyar 7

 

9. ábra – A többi tantárgy és a fizika kapcsolata

Tantárgyak összehangoltsága

Érdeklődtünk a kollégáktól a fizika és a többi tantárgy kapcsolatáról is.

Jelölje be az ötfokú skálán, hogy más tantárgyak tanulása során a diákok mennyire tudják hasznosítani az Ön tantárgyában elsajátított képességeket és ismereteket!

egyáltalán nem 1 2 3 4 5 nagyon

Jellemző a felkészültségükre
Átlageredmény
Ismeret Fontos, hogy rendelkezzenek vele
Átlageredmény
3,35ą1,01 Szóbeli, írásbeli, rajzos utasítások adása és megértése 4,27ą0,77
3,10ą0,57 Szilárd alapismeretek, magabiztos írni-olvasni tudás 4,97ą0,16
3,06ą0,78 Önművelés, a saját teljesítmény fejlesztése 4,47ą0,63
3,01ą0,62 Számítógép használatának ismerete 4,42ą0,67
2,88ą0,80 Talpraesettség, gyors döntési képesség 4,43ą0,64
2,87ą0,63 Problémamegoldó képesség 4,48ą0,59
2,80ą0,70 Együttműködési képesség és hajlandóság 4,74ą0,45

 

Válaszok átlaga: 3,35ą0,64

Jellemző a felkészültségükre
Átlageredmény
Ismeret Fontos, hogy rendelkezzenek vele
Átlageredmény
3,10ą0,57 Szilárd alapismeretek, magabiztos írni-olvasni tudás 4,97ą0,16
2,80ą0,70 Együttműködési képesség és hajlandóság 4,74ą0,45
2,40ą0,65 Gyakorlati számítások önálló végzése 4,53ą0,61
2,87ą0,63 Problémamegoldó képesség 4,48ą0,59
3,06ą0,78 Önművelés, a saját teljesítmény fejlesztése 4,47ą0,63
2,88ą0,80 Talpraesettség, gyors döntési képesség 4,43ą0,64
3,01ą0,62 Számítógép használatának ismerete 4,42ą0,67

 

10. ábra – Tanári elvárások és a gyermek

A válaszok alapján megállapítható, hogy a fizikatanárok szerint a többi tanár csak közepes mértékben tud támaszkodni a gyerekek fizikában megszerzett ismereteire. A következő kérdésben arról érdeklődtünk, hogy a fizika tanítása során konkrétan mely tantárgyak ismereteire tudnak a kollégák a legjobban építeni.

Mely tantárgyakban tanult ismeretekre és képességekre épít Ön a tantárgya tanításakor?

A kérdésre több választ is lehetett adni.

Alkalmazható tudás kérdése: milyen képességekkel rendelkeznek a pedagógusok szerint a gyerekek, illetve mi lenne szerintük az ideális?

A következőt kérdeztük a témával kapcsolatban a kollégáktól:

Napjainkban egyre fontosabb az élethosszig tartó tanulás gyakorlata. Az iskolát befejező gyerekek rendelkeznek-e Ön szerint az alábbi képességekkel, illetve Ön mennyire tartja fontosnak ezeket? Kérjük, az iskolai osztályozás módszerét alkalmazva válaszoljon a kérdésre!

A válaszok átlagai a jellemzőség alapján sorba rendezve:

A válaszok átlagai a fontosság alapján sorba rendezve:

A tanárok szinte mindegyik felsorolt képességet fontosnak ítélték meg, az átlagok 4 és 5 között vannak. Az is látható, hogy a tanárok úgy gondolják, hogy a gyerekek viszont nem igazán rendelkeznek a felsorolt képességekkel. Érdemes azonban összevetni az e kérdésre adott válaszokat a tanárok által használt oktatásszervezési eljárásokra adott válaszaikkal.

Érdekes, hogy a tanárok fontosnak tartják az együttműködési képességet, ellenben amikor az alkalmazott tanulásszervezési eljárásokra kérdeztünk rá, akkor az derült ki a válaszokból, hogy ennek fejlesztését mégsem tartják fontosnak, hiszen csak ritkán szerveznek csoport-, illetve projektmunkát. De akkor a gyerekek hogyan fognak szert tenni ezekre a képességekre? Arra a kérdésre, hogy mely területeken szeretnének továbbképzésben részt venni a tanárok, elég kevesen, mindössze 11%-uk jelölte meg a módszertani kérdéskört, a differenciálásra pedig csak 4%-uk gondolt.

Probléma Válaszok %-ban
Időhiány 41
Eszközök állapota 21
Gyerekek alaptudása hiányos 14
Gyerekeket nem érdekli 13
Korszerűtlen a tananyag 11
Kevés kísérlet 9
Alapkészségek hiánya 7
Terem állapota 5
Hatodik osztályban nincs fizika 5
Rendezetlen a tananyag 4
Rossz tankönyv 4
Túl sok a feladat 4

 

11. ábra – A tantárgy problémái I.

Fontosnak tartják a számítógépes ismereteket is, mégsem alkalmazzák munkájuk során ezt az eszközt, sőt, a javasolt fejlesztések (7%) és a továbbképzési igények (6%) közt is csak kis arányban szerepel ez a terület. Vagyis fontos a tanárok szerint, de a fejlesztés érdekében mégsem akarnak tenni? Kényelmesebb a régóta alkalmazott tanítási módszerek használata, amelyekről ugyan szerintük is az látszik, hogy nem felelnek meg a kor követelményeinek, hiszen a gyerekek nem rendelkeznek az általuk is fontosnak tartott képességekkel, de változtatni mégsem akarnak?!

A tantárgy problémái a pedagógusok szerint

A tanároktól információt kértünk arra vonatkozóan is, hogy melyeket tartják tantárgyuk legsúlyosabb problémáinak.

Sorolja fel, hogy tantárgyának mi a három legsúlyosabb problémája!

Forrás Átlageredmény
Matematika 6,95ą2,27
Természettudományos tárgyak 6,69ą1,92
Hétköznapi élet 6,65ą2,40
Technika, informatika 6,63ą1,89
Tévé-, rádióműsorok 6,53ą2,24
Újság, folyóirat 4,75ą2,11
Mozi, videó 4,17ą2,33
Történelem, nyelv, irodalom 3,51ą1,69

 

12. ábra – A tanulók máshonnan szerzett ismeretei

Válaszok:

A problémaként az időhiányt jelölték meg. A NAT és a kerettanterv bevezetésével ténylegesen radikálisan csökkent a fizika oktatására fordítható időkeret, amint arra az előzetes tanulmányban is rámutattunk. Ehhez a megállapításhoz kapcsolódóan érdekes, hogy amikor azt kérdeztük, mely témaköröket bővítenék, akkor 127-en válaszoltak erre a kérdésre, és a megkérdezettek közel 30%-a mechanika témakörét bővítené. Ellenben arra a kérdésre, hogy mely területet szűkítenék, már jóval kevesebben, mindössze 46-an válaszoltak. Ez azt jelentheti, hogy a tanárok már így is túlságosan kevésnek tartják azt, amit az általános iskolában a gyerekek fizikából tanulnak, és még azt a keveset is nagyon szűk időkeretben. Ezen a problémán mindenképpen el kell gondolkozni a közeljövő tantervfejlesztéseinél.

Az eszközök állapotát már jóval kevesebben jelölték meg, mint problematikus területet, pedig a taneszközök fejlesztési igényeit firtató kérdésre adott válaszokból az derült ki, hogy éppen a kísérleti eszközök fejlesztését tartanák a legfontosabbnak a tanárok.

A speciális kérdések tanulságai: a tantárgyak specifikus problémái

Tevékenység Átlageredmény
Hétköznapi problémák megbeszélése 9,04ą1,20
Környezeti problémák fizikai vonatkozásainak megbeszélése 8,91ą1,28
A tanulók saját elképzeléseinek meghallgatása 8,82ą1,18
Reális tudománykép kialakítása 8,81ą1,38
Tanári kísérletezés 8,75ą1,70
Tanulói kísérletezés 8,71ą1,49
Koordináció a többi tantárggyal 8,45ą1,44
Feladatok megoldása 8,16ą1,58
A gyengébb tanulók korrepetálása 7,76ą2,12
Érettségire/felvételire felkészítés 7,63ą2,38
A fizika történetével kapcsolatos elemek megjelenítése a tanórán 7,26ą1,81
Tanulmányi versenyekre felkészítés 7,24ą1,94
A fizika társadalmi szerepének bemutatása 7,22ą2,02
Számítógép használata 6,26ą2,32

 

Az eddigiekben a kérdőív azon részét elemeztük, amely kérdések azonosak voltak minden tanár számára, szakjától függetlenül. A kérdőíven azonban szerepeltek olyan kérdések is, amelyeket csak és kizárólag fizikatanároknak tettünk fel. A következőkben az e kérdésekre adott válaszok elemzése olvasható. Az előzőektől eltérően itt nem 5, hanem 10 fokozatú skálán kellett válaszolni. A következő három táblázatot tanulmányozva azt lehet mondani, hogy azzal a válaszlehetőséggel, amivel a tanárok szinte teljes mértékben egyetértenek, elég magas értékeket írtak be: 8, 9, illetve 10-et. Amivel kevéssé, ott 5-6-ot. Az 5 alatti értékek esetében gyakorlatilag nem úgy gondolják, ahogyan azt a válaszlehetőséget megfogalmaztuk.

13. ábra – A tantárgy problémái II.

Bizonyára találkozik (találkozott) a fizikaórákon azzal, hogy a tanulók máshonnan szerzett fizikai,
ill. fizikához kapcsolódó ismeretekkel is rendelkeznek. Kérjük, a skálán jelölje, milyen gyakran találkozik a következő forrásokból származó ismeretekkel! (12. ábra)

1 soha, 10 nagyon gyakran találkozom ilyennel

A kérdés szervesen kapcsolódik a közös kérdőív azon kérdéséhez, amelyben arról érdeklődtünk, hogy a fizikában megszerzett ismereteket mennyire tudják hasznosítani a diákok más tantárgyak tanulása során. Itt ellenben arra voltunk kíváncsiak, hogy a tanulók mely területekről hoznak magukkal olyan ismereteket, amelyeket a fizika tantárgy tanulása során fel tudnak használni. Ez azért fontos, mivel az oktatás során tudomásul kell vennünk azt a tényt, hogy a gyerekek nem csak az iskolában tanulnak. Ellenben jó, ha a máshonnan származó ismereteket a megfelelő helyen az iskola beépíti, felhasználja, sőt, sok esetben pontosítja, rendszerbe foglalja a gyerekek számára. Ezért örvendetes, hogy a tanárok nemcsak a különböző iskolai tantárgyak tananyagából származó ismeretekre figyelnek oda, hanem majdnem ilyen súllyal a hétköznapi életből és a különböző médiákból (TV, rádió) származó ismeretekre is, amint az a válaszokból kiderül. Bár kérdés, hogy ezt ténylegesen mennyire gondolják komolyan a tanárok. Ugyanis a 6 fölötti értékek ebben a táblázatban magasnak számítanak, míg a következő táblázat adataival összehasonlítva a legalacsonyabb érték is 6 felett van. Ez pedig a már többször elemzett, számítógéppel segített tanítási módszer hiánya, amint az a közös rész megfelelő kérdéseire adott válaszokból kiderül. Ezzel a meggondolással közelítve a válaszokra kapott értékek viszont nem tűnnek túl bíztatónak!

Mennyire tartja fontosnak fizikatanári munkája során a következőket?

1 egyáltalán nem fontos, felesleges 10 nagyon fontos

Ok Átlageredmény
A tanár személyisége a döntő tényező 7,43ą2,04
A tantárgyhoz való szülői viszonyulás fontos 7,27ą2,08
Sok elvont gondolatot kellene megértenie a tanulóknak az eredményességhez 6,79ą2,56
Nem látják a mindennapi életben a hasznosságát 6,62ą2,28
Nehéz maga az a tudomány, amelynek a leképezése ez a tantárgy 6,61ą2,47
Nincs idő a kísérletezésre 6,42ą2,78
Nincs meg a szükséges matematikai alaptudása a gyerekeknek 6,12ą2,40
Nincsenek meg a kísérletezéshez szükséges eszközök 6,02ą3,03
Sok a tananyag 5,75ą2,95
Sok a nehéz számolásos feladat 5,42ą2,45
Nem kínál megoldást napjaink globális problémáira 5,39ą2,67
Valójában régen sem szerették, csak senki nem kérdezte 4,97ą2,74
Nincs az iskolában kísérletezésre alkalmas szakterem 4,73ą3,37
Nehezek a dolgozatfeladatok, így nehéz jó jegyet szerezni 4,58ą2,45
Nem jók a tankönyvek 4,51ą2,65

 

14. ábra – A tantárgy problémái III.

A kérdés szervesen kapcsolódik a közös rész didaktikai kérdéséhez, amelyet kiegészítettünk néhány, a fizika eredményes tanítása szempontjából általunk fontosnak ítélt szemponttal. Örvendetes látni, hogy a kollégák általánosságban mennyire tartják az általunk felsorolt szempontokat fontosnak. Kár, hogy a lista végén található a fizika története és társadalmi szerepének bemutatása, bár valójában ezek is magas átlaggal szerepelnek. Ellenben a számítógép használata ebben az esetben is kiugróan alacsony értéket mutat, amely problémával már több helyen foglalkoztunk.

Sajnálatos tény, hogy a fizika megítélése a diákok és a társadalom részéről is kedvezőtlen. A változtatás reményében kérjük személyes véleményét. Ön miben látja ennek okait?

1 egyáltalán nem értek egyet 10 teljesen egyetértek

Kérdésünkben arra kerestünk választ, hogy az általunk felsorolt lehetőségek közül melyiket milyen mértékben teszik felelőssé a tanárok a fizika tantárgy népszerűtlenségéért. Az előző két kérdésben adott értékek alapján azt lehet mondani, hogy nem értenek maradéktalanul egyet a felsorolt okokkal. A közös rész hasonló jellegű kérdésére 41%-ban azt válaszolták a tanárok, hogy a legnagyobb probléma az időhiány. Ellenben ebben az esetben nem tartják soknak a tananyagot (5,75ą2,95), bár elég nagy a válaszok szórása. Általánosságban is elmondható, hogy e kérdés megítélésében a legkevésbé egységes a tanárok véleménye, hiszen itt a legnagyobbak a szórásértékek.

Sokan gondolják azt, hogy fontos a tanár személyisége, a szülők viszonyulása a tantárgyhoz, ellenben nem igazán gondolják azt, hogy a fizika valójában egy nehéz tárgy, nehéz jó jegyeket szerezni stb. A kísérletezéshez szükséges feltételeket sem ítélik túl rossznak, bár a közös részre adott válaszokból az tűnt ki, mintha sokkal rosszabb lenne a helyzet.

Az utolsó kérdés az volt, hogy milyen változtatást javasolnának a tanárok az elkövetkezendő időben. Mindössze 74 fő válaszolt a 152 megkérdezettből, melyek a következők:

A kérdőíves adatfelvétel utáni elemzés alapján megállapítható, hogy az előzetes obszervációs tanulmányban megfogalmazott állítások jelentős részét alátámasztják a kapott eredmények. A tanárok jelentős része differenciálás nélkül, frontális módon tanít. A különböző kollektív munkaformákat csak ritkán alkalmazzák. Ugyanakkor mint fontos képességet jelenítik meg a gyerekek együttműködési képességét és hajlandóságát. Vagyis komoly módszertani megújulásra van szükség!

Sajnálatosan alacsony szintű a számítógép bármilyen célú használata a fizikaórákon, sőt, a kollégák nagy részének még igénye sincs arra, hogy ezt az eszközt jobban bevonja az oktatási folyamatba.

Szintén érdekes, de nem meglepő a tanárok viszonyulása a kísérlethez, illetve a fizikaoktatás tárgyi feltételeiről tett megállapításaik a különböző kérdések esetében. Több esetben jelenik meg a kísérleti eszközök hiányával kapcsolatos megjegyzés, fejlesztési igény, majd más helyen az, hogy valójában nincs is igazán probléma ezen a területen.

Az előzetes várakozásoknak megfelelően sokan hivatkoznak az időhiányra, amelyet sajnos valós problémaként kell kezelni, hiszen a tantárgy sok tanórát vesztett a NAT és kerettanterv bevezetésének következtében, amely mindenképpen veszteség a tantárgy számára. Ez abban is megmutatkozik, hogy sem a többi tanár, sem a szülők, így a gyerekek sem érzik igazán fontosnak.

További kutatási feladat a középiskolai tanárok megkérdezése, majd a kapott adatok összehasonlítása.

Változtatás Válasz %-ban
Mindennapokhoz közelebb álló tananyag 10
Több óra 8
Több kísérlet 7
Kevesebb tananyag 7
Korszerűbb tananyag 7
Jobb taneszközök 4

 

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.