2020. május 25., hétfő , Orbán

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Konferenciák, rendezvények eredményei >> Szakmai napok 2002

Előszó

2009. június 17.

Előszó

Az Országos Közoktatási Intézet (OKI) 2001 óta szervez olyan nyitott szakmai napokat, amelyek célja egy-egy kutatási-fejlesztési program eredményeinek megvitatása. E programokon nemcsak az intézet munkatársai vesznek részt, hanem a témához értő és abban érintett meghívott szakértők is. Általában azoknak a programoknak az eredményeit bocsátjuk így szakmai vitára, amelyekről úgy gondoljuk, hogy a közoktatás számára különösen fontos és aktuális témával foglalkoznak, illetve amelyek esetében a további munka lehetséges irányait kívánjuk munkatársainkkal és szakmai partnereinkkel megvitatni. Az ilyen vitákra többféle külső partnert szoktunk meghívni: a kutatói-fejlesztői közösség képviselői mellett különösen azokat a gyakorlati szakembereket látjuk szívesen, akik a közoktatás intézményeiben vagy a közoktatás-irányítás különböző szintjein dolgoznak.

A kötetben olvasható tanulmányok a 2002-ben szervezett intézeti szintű szakmai programok vitaanyagai. Ezek korábbi változatát a rendezvényeken résztvevők sokszorosított formában megkapták, egy részüket pedig a vita nyomán történt átdolgozást követően a szerzők az OKI honlapján, az Új Pedagógiai Szemlében vagy más szakfolyóiratokban publikálták is. Egy kötetben történő kiadásukkal az olvasót elsősorban abban szeretnénk segíteni, hogy átfogóbb képet alkothasson az intézet szakmai tevékenységéről. Ugyanakkor a tanulmányoknak ez a gyűjteménye arra is lehetőséget ad az érdeklődők számára, hogy tájékozódjanak a közoktatás néhány különösen fontos problématerületéről, illetve az ezekkel összefüggő újabb kutatásokról. Az érdeklődő olvasó figyelmébe ajánljuk, hogy a 2001. év intézeti szakmai napjainak anyagait egy évvel korábban hasonló módon adtuk közre.1

Ebben a kötetben hét szakmai nap vitaanyaga olvasható. Az első rövidített zárótanulmánya annak a területi tervezéssel és humánerőforrás-fejlesztéssel foglalkozó kutatásnak, amely 2000-ben és 2002-ben folyt Balázs Éva vezetésével az intézet Kutatási Központjában. A döntő részben empirikus vizsgálatokra épülő tanulmány azt elemzi, hogy a kilencvenes években miként alakult Magyarországon egyfelől a területfejlesztés és területi tervezés, másfelől a közoktatás-tervezés és -fejlesztés rendszere, ezek kapcsolata. A vizsgálat fontosabb inputját alkotja az 1996. után elkészült megyei közoktatás-fejlesztési tervek elemzése, illetve a tervezésben részt vevő szakértőkkel folytatott interjúk. A tanulmány kettős perspektívát követ. Egyfelől általában a közoktatás-fejlesztés szempontjából vizsgálja a területi tervezés és a területfejlesztés alakulását, másfelől az Európai Unióhoz való csatlakozással összefüggő kihívások felől elemzi e témát. Mindenekelőtt arra a kérdésre keresi a választ, hogy vajon a terület- és az oktatásfejlesztésnek az a rendszere, amely az e területekre vonatkozó törvények és törvénymódosítások elfogadása nyomán a kilencvenes évek második felében alakult ki Magyarországon, mennyire segítheti elő, hogy a humánerőforrás-fejlesztést szolgáló uniós támogatások a közoktatás fejlesztését elősegítsék. Az elemzés élesen rávilágít a regionális tervezés, fejlesztés és a közoktatás területei tervezése és fejlesztése közötti kapcsolódás gyengeségére, ami a közoktatás területén a jövőben komoly gátja lehet az uniós erőforrások hatékony felhasználásának.

A második tanulmány szerzője, Mayer József, az OKI Felnőttoktatási és Kisebbségi Központjának igazgatója, aki azzal a problémával foglalkozik, vajon az a négy-ötszáz intézmény, amelyben iskolarendszerű felnőttoktatás zajlik, mennyiben töltheti be a második esély iskolájának funkcióját, azaz milyen szerepe lehet abban, hogy a munkaerőpiacon hasznosítható végzettséghez juthassanak azok a tanulók is, akik lemorzsolódnak a normál oktatásból. A szerző amellett érvel, hogy bizonyos feltételek mellett ezen az intézményi bázison létrejöhet az a fajta második esélyt prezentáló iskola, amely nemcsak az Európai Unió több országában kap egyre nagyobb figyelmet, hanem egyúttal az uniós programok támogatását is élvezi. E feltételek az iskolarendszerű felnőttoktatás sokféle elemét érintik. Megvalósulásuk többek között a tantervi program, az alkalmazott pedagógiai módszerek, az itt tanító pedagógusok attitűdjei, az iskolák és környezetük közötti kapcsolatok és – nem utolsósorban – az infrastrukturális feltételek jelentős fejlesztését igényelné. A tanulmány jelzés arról is, hogy a hazai iskolarendszerű felnőttoktatás elindult az alkalmazkodásnak azon az útján, amely képessé teheti arra, hogy tudatosan vállalt, sajátos szakmai feladatként fogadja el a hátrányos helyzetű és leszakadó fiatalok második esélyhez juttatását, egyúttal befogadja az egész életen át tartó tanulás korszerű európai megközelítését.

A harmadik és negyedik tanulmány az óvodai neveléssel foglalkozó szakmai nap vitaanyagai voltak, szerzőjük Vágó Irén és Villányi Györgyné. E program során annak az átfogó óvodai vizsgálatnak az eredményeit vitattuk meg, amelyet az Oktatási Minisztérium felkérésére 2001-ben végzett az OKÉV, illetve amelynek lebonyolításában az Oktatáskutató Intézettel együtt az OKI is aktív szerepet játszott. Az intézetben folyó munka két szervezeti egység, a Program- és Tantervfejlesztési Központ, valamint a Kutatási Központ együttműködésére épült. E vizsgálat nemcsak azért érdemel figyelmet, mert a döntéshozókat és a óvodai nevelés iránt érdeklődőket egyedülálló mennyiségű és minőségű információhoz juttatta, hanem azért is, mert először adott példát arra, hogy a közigazgatás a kutatói közösség bevonásával, részben a társadalomtudományi kutatásokban megszokott módszerekkel végez átfogó állami felügyeleti vizsgálatot. Villányi Györgyné tanulmánya elsősorban a nevelési dokumentumokat és a tényleges intézményi nevelési gyakorlatot elemzi. Ez utóbbit az óvodákban lefolytatott interjúk alapján teszi. Vágó Irén írása az iskola előtti nevelés intézményrendszerének szervezeti változásait és működési jellemzőit mutatja be, döntően egy olyan 10%-os mintán végzett kérdőíves adatfelvétel alapján, amelyben az óvodavezetők mellett óvodapedagógusokat, dajkákat és a fenntartók képviselőit is megkérdeztek. A kutatás egyedülálló lehetőséget adott arra, hogy megismerjük, miként hatott az iskola előtti nevelés rendszerére egyfelől az óvodai nevelés új országos alapprogramjának bevezetése, másfelől mindazok a változások, amelyek a kilencvenes években a társadalmi-gazdasági környezet, különösen a fenntartói irányítás és finanszírozás területén történtek.

A kötet ötödik tanulmányának szerzője Nagy Mária. Ez egy olyan, 2001-ben végzett kutatás eredményeiről számol be, amelyet a cigány tanulók magas arányával jellemezhető iskolákban dolgozó pályakezdő pedagógusok körében folytattak. E kutatás egy korábban elkezdett munka egyik leágazása, amelynek célja annak feltárása volt, hogy vajon a pedagógusok mennyire felkészültek a nehéz szociális helyzetű, elsősorban roma származású tanulók oktatására, illetve a pedagógusképzés és -továbbképzés mennyire biztosítja szakmai felkészítésüket erre a sajátos kompetenciát igénylő feladatra. A leszakadó és iskolai kudarc által leginkább fenyegetett tanulói csoportok oktatásának problémái kiemelt figyelmet kapnak az OKI kutatási-fejlesztési programjában. E területen az oktatáspolitika egyik legfontosabb eszközének tartjuk a megfelelő pedagóguskompetenciák és mesterségbeli tudásuk fejlesztését. Az itt ismertetett 540 pedagógus megkérdezésére épülő vizsgálat azt jelezte, hogy a fiatal pedagógusok közül sokan érzik úgy, hogy a tanárképzésben nem kaptak megfelelő felkészítést a cigány tanulókkal végzett pedagógiai munkára, és – ami talán ennél is fontosabb – sok olyan ötletet, javaslatot fogalmaznak meg, amelyeket a tanárképzők közvetlenül is hasznosíthatnak saját képzési programjaik korszerűsítésében. A tanulmány számos olyan interjúrészletet tartalmaz, amelyekből az olvasó egyedülállóan gazdag képet kaphat a cigány tanulókkal foglalkozó fiatal pedagógusok sajátos szakmai problémáiról és a témával kapcsolatos gondolataikról.

A következő három tanulmány – amelyek szerzői Halász Gábor, Havas Péter és Imre Anna – annak a szakmai napnak a vitaanyagát alkotta, amelynek témája a nemzetköziesedésnek és ezen belül az európaizálódásnak a közoktatás fejlődésére gyakorolt hatása volt. Halász Gábor elemzése az oktatáspolitikák kialakulóban lévő európai uniós koordinációjának a példáján vizsgálta a globalizálódás, illetve a nemzetköziesedés várható hatásait. Havas Péter egy, a környezeti neveléssel foglalkozó OECD-program, az ENSI példáján mutatta be, hogy a nemzetközi hatások miként járulhatnak hozzá nemzeti keretek között is egy-egy szakmai terület fejlődéséhez. Imre Anna ugyancsak egy OECD-program, az oktatási indikátorok fejlesztésével, gyűjtésével és elemzésével foglalkozó INES példáját elemezte, rámutatva arra, hogy milyen hatással lehet a nemzeti politikák alakulására az oktatásügyi folyamatok konkrét mutatók alapján történő nemzetközi vizsgálata. Az OKI ennek a szakmai napnak a megszervezésével többek között azt kívánta jelezni, hogy a hazai közoktatás fejlődésében meghatározó fontosságúnak tartja a nemzetközi folyamatok hatásait, ezen belül különösen az Európai Unió oktatáspolitikai kezdeményezéseinek és az OECD által koordinált programoknak a szerepét. Az itt közölt tanulmányok első alkalommal ismertetik a magyar olvasókkal a nemzeti politikák közösségi koordinációjának azt az új módszerét, amelyet nyitott koordinációs módszernek hívnak és amelyet az Európai Unió a 2000. évben az oktatás szférájára is kiterjesztett.

A kötet utolsó tanulmányai – amelyek szerzői Kerber Zoltán és Radnóti Katalin – annak a szakmai napnak a vitaanyagai voltak, amely az intézet egyik kiemelt kutatási programjának, az ún. tantárgyi obszervációnak az eredményeit vitatták meg. Az obszervációs program keretében a 2002. évben lezajlott egy olyan kérdőíves vizsgálat, melynek során több mint 2000 általános iskolai szaktanárt kérdeztek meg saját tantárgyuk tanításának helyzetéről. A vizsgálat lehetővé tette olyan kérdések elemzését, mint például a pedagógusoknak az országos programokról és a rendelkezésre álló tankönyvekről, taneszközökről alkotott véleménye, az általuk alkalmazott tanítási módszerek, ezen belül különösen az informatikai eszközök alkalmazásának gyakorisága, az értékelés módszerei, a tantárgyközi kapcsolatok kezelése vagy a szakmai felkészülés problémái. Kerber Zoltán, aki az obszervációs program szakmai irányítója, a vizsgálat legfontosabb következtetéseit ismerteti egy olyan tanulmányában, amely az empirikus háttér segítségével egyedülállóan gazdag képet ad arról, hogy milyen problémák jellemzik ma az iskolákban a különböző tantárgyak és műveltségi területek oktatását. Radnóti Katalin tanulmánya egy konkrét tantárgy példáján (fizika) mutatja be a kérdőíves vizsgálat legfontosabb megállapításait.
A tantárgyi obszervációs kutatás e fázisának egyik leginkább figyelemre méltó következtetése az, hogy közös elemzési szempontokat követve a különböző tantárgyak képviselői könnyen megtalálhatják azokat a közös pontokat, amelyek nemcsak az iskolai gyakorlatban teszik lehetővé a tantárgyközi együttműködést, hanem a tantervi követelmények megfogalmazása során is. Ez hozzásegíthet a tanulói túlterhelés egyik legfőbb okának, a tantervi követelmények egymástól elszigetelt tantárgyi keretek között történő megfogalmazásának megszűntetéséhez.

A kötetet azzal a reménnyel adjuk közre, hogy nemcsak ahhoz segíti hozzá az OKI szakmai munkája iránt érdeklődő olvasót, hogy bepillanthasson az intézet munkájába, hanem ahhoz is, hogy a közoktatás néhány fontos területéről hasznos információkat és inspiráló gondolatokat szerezzen. Azoknak az olvasóknak, akik az intézeti kutató-fejlesztő munkájáról további információt szeretnének kapni, annak javasoljuk, hogy keressék fel intézetünk honlapját (www.oki.hu), ahol a letölthető anyagok gazdag választékát találhatják.

Halász Gábor
 főigazgató

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.