2019. augusztus 24., szombat , Bertalan

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Sajátos nevelési igényű tanulók >> Sajátos nevelés – integráció – inklúzió

Új szakmai igények, új működési forma: Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények

2009. június 17.

Kőpatakiné Mészáros Mária

Új szakmai igények, új működési forma

Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények

A sajátos nevelési igényű tanulók ma már minden közoktatási intézmény ajtaján kopogtatnak. Nevelésük párhuzamosan folyik a speciális és integráltan a többségi intézményekben. Egyre több azoknak az intézményeknek a száma, amelyek nyitottak az új szakmai és környezeti kihívásokra, készek a befogadásra. A gyógypedagógiai tevékenység egyik legfontosabb sikerkritériuma, hogy a gyermekek társadalomba való beillesztése megvalósulhasson.

Az elmúlt tíz évben elsősorban a szülők, de a többségi és a speciális intézmények kezdeményezésére is megjelentek a befogadás (a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésének) egyedi, esetleges, intézményekhez kötött megoldásai. A speciális intézmények közül többen módszertani központtá alakultak, és szolgáltatásaikkal, aktív együttműködésükkel spontán kapcsolatok működtetésével segítették a befogadás eredményességét. Kezdeményezéseik – aktív támogatás hiányában – egyediek, nem adhattak általános megoldást.

Az OECD-tagországokban a speciális iskolákban dolgozó pedagógusok szakértelmét egyre gyakrabban használják fel segítőként a többségi intézmények a mindennapi tevékenységekben. A sajátos nevelési igényű tanulókkal foglalkozó pedagógusok képzését a legfontosabb feladatok között tartják számon. Hazánkban az együttnevelés elterjedését ma is nehezíti, hogy a befogadó intézmények pedagógusai szervezetten nem kapnak erre irányuló felkészítést, nincsenek birtokában a személyközpontú nevelés megvalósításához szükséges kompetenciáknak. A magyar oktatási gyakorlatot jellemző egységes, a tanulók eltérő hátterét figyelmen kívül hagyó tanulásszervezési módok alkalmazása, a merev értékelési rendszer, a tantervi célok teljesíthetőségétől való félelem, a merev szervezeti keretek, a szolgáltatói, tanácsadói, mentori hálózat hiánya egyaránt hátráltatja a sajátos nevelési igényű tanulókat a beilleszkedésben. A kedvező oktatási feltételek hiányában a befogadó iskola nem tud lényeges hatást gyakorolni a tanulók esélykülönbségeire.

A szakmai viták, a pedagógusok és a szülők attitűdje hátráltatja a befogadás megvalósítását.

A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésével, oktatásával, segítésével foglalkozó szakemberek (intézmények) a tevékenységeik során választ keresnek a következő kérdésekre:

  1. Hogyan lehetséges a tanulási folyamatokban minden gyermek közreműködő részvételét egyéni képességének és fejlődési ütemének megfelelően biztosítani.
  2. Hogyan valósulhat meg, hogy az általános iskola alkalmas legyen a sajátos nevelési igényű gyermekek befogadására, képes legyen az egyes gyermekek sajátos igényeinek kezelésére.
  3. Hogyan lehet a gyógypedagógiai professzió tudását a pedagógiai együttműködések segítségével a többségi intézményekben felhasználni.
  4. Hogyan lehet az integrált nevelés-oktatás elterjedésével a speciális iskolák szervezetében és működésében végbemenő funkcióváltást segíteni: olyan szolgáltatásokat megvalósítani, amelyek direkt módon elősegítik az integrált nevelést.
  5. Hogyan lehet az európai együttműködések megerősítésével bővíteni az integráció tudáshátterét.

Kiadványunk célja egyfelől az, hogy a fenti témakörben folytatott, illetve ahhoz kapcsolódó eredményeket bemutassuk a közoktatással foglalkozó szélesebb szakmai közönség, elsősorban az oktatás gyakorlatában és a különböző szintű irányításában működők számára, továbbá, hogy a meglévő ismeretek minél szélesebb körben váljanak ismertté, tovább gazdagodjanak. Másfelől, hogy a (3) és (4) kérdéskör megvitatásával teret biztosítsunk arra, hogy az olvasók saját nézőpontjukból hozzájárulhassanak a felgyűlt tapasztalatok aktivizálásához, a tárgyalt témakörök további és sokoldalú megismeréséhez, elmélyítéséhez, és segítsék az e téren meglévő tudások gyarapítását.

 Új szakmai igények, új működési forma (pdf, 231 KB)

 

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.