2019. szeptember 20., péntek , Friderika

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Sajátos nevelési igényű tanulók >> Sajátos nevelés – integráció – inklúzió

Az együttnevelés jelenlegi helyzete – egy OKI-kutatás tapasztalatai

2009. június 17.

Az együttnevelés jelenlegi helyzete – egy OKI-kutatás tapasztalatai

Dr. Salné Lengyel Mária – Kőpatakiné Mészáros Mária

Az „Integráció vagy szegregáció?” kérdés egyre gyakrabban hangzik el egyre több pedagógiai fórumon. Lelkes védői és ugyanolyan lelkes ellenzői akadnak mindkét választásnak, bár a kérdésfeltevés helytelen. Helytelen azért, mert a választás kötelezőségét sugallja, és azzal, hogy általánosságban szól, figyelmen kívül hagyja az egyén számára leginkább megfelelő oktatási forma választásának lehetőségét, azt a sok összetevőt, amely az integráció és szegregáció sikerét befolyásolhatja.
Vannak felnőtt barátaink, akik vakon vagy mozgáskorlátozottan, szegregáltan nevelkedve lettek jogászok, számítógépes szakemberek, pedagógusok stb., és integráltan nevelkedve jogászok, számítógépes szakembere, pedagógusok stb. lettek.

A törvény kimondja: A fogyatékos gyermeknek joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy a fogyatékosságát megállapították.1
Azoknál a gyermekeknél, akiknek nevelhetősége eltér a többi gyermek nevelhetőségétől, sajátos nevelési szükségletről beszélünk. Az ebbe a csoportba tartozó gyermekek nevelése-oktatása eredményességének érdekében az óvodai, iskolai követelmények módosítását és a szokásostól eltérő, nagyobb mértékű pedagógiai segítségnyújtást kell biztosítanunk.
A sajátos neveléshez és oktatáshoz szükséges feltételek közé tartozik a fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus foglalkoztatása, a neveléshez és oktatáshoz szükséges speciális tanterv, tankönyv és más segédletetek megléte, a magánoktatáshoz, az integrált óvodai neveléshez és iskolai nevelés-oktatáshoz, a képzési kötelezettséghez, az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz szükséges szakirányú végzettségű gyógypedagógus foglalkoztatása, speciális tanterv és tankönyv, speciális gyógyászati és technikai eszközök, a gyermek/tanuló részére a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása.
Mindezt akadálymentes vagy adaptált környezetben kell biztosítani, ott, ahol a különböző fogyatékossággal élő emberek könnyen, biztonságosan, az egyéni lehetőségeikhez képest önállóan mozoghatnak.
A fogyatékos gyermekek/tanulók „állapotának megfelelő pedagógiai ellátás”-a különböző szervezeti keretek között történhet. Gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményekben szegregáltan, vagy ép társaikkal együtt integráltan, „befogadó” iskolákban.

Az utóbbi évek gyakorlata azt mutatja, hogy a többségi általános iskola egyre gyakrabban vállalja fel a testi-érzékszervi fogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos gyermekek – esetenként más fogyatékos gyermekek – oktatását, nevelését is. Hiszen a világ ma az integrációra nyitott.
Az integráció optimális célja pedig lehet az, hogy a többségi intézmények, akiknek valamilyen ok miatt hosszabb-rövidebb időre szoros kapcsolatuk van vagy lesz a fogyatékos gyermekkel, úgy döntsenek, hogy magasabb szintű értékeket kívánnak a fogyatékos gyermeknek közvetíteni, mint a részvét és a védettség. Hinniük kell abban, hogy a fogyatékos gyermekeknek is joguk van arra, hogy tehetségüket – integráltan vagy szegregáltan – a legmagasabb szinten kibontakoztassák.Jelesül: minden további feltételnek úgy kell megfelelnie, hogy készek lehessenek a fogyatékos tanulók fogadására, optimális együttnevelésére.

Az Országos Közoktatási Intézet Program és Tantervfejlesztési Központjában 2000/2001-ben zajló kutatás a fogyatékos tanulók együttnevelésének-oktatásának területét érintette „Az integráltan nevelt-oktatott fogyatékos tanulók helyzete” feltárása témában. A kutatás vezetője: dr. Salné Lengyel Mária volt.

A kutatásban a kérdőíves adatfelvételt és a hozzá tartozó interjút választottuk az információgyűjtés módszereként. A kérdőívet minden intézménybe személyesen vitték el azok a szakértők, vagy szaktanácsadók, akik részt vettek a kérdőívek összeállításában, ismerik a megye vagy adott régió oktatási helyzetét. Megkeresték a célzott intézmények vezetőjét vagy helyettesét, a véleményeket írásban rögzítették. Az adatok feldolgozása számítógéppel történt. A kutatás eredménye egyik célunk is: egy világosodó kép kialakulása a többségi intézményekben a fogyatékos tanulók neveléséről-oktatásáról.

Hisszük, hogy a kívánt reális kép kialakításához hozzásegít bennünket, ha mindvégig elfogultság- és érzelemmentesen, az egyén számára a legoptimálisabb megoldás megtalálása érdekében tekintjük át az adatokat, a külföldi és hazai tapasztalatok elemző, objektív figyelembevételével, a befogadó intézmény lehetőségeinek tárgyilagos elemzésével.

A kutatás

  • feltárta, hogy a vizsgált térségben milyen fogyatékossággal bíró tanulókat nevelnek integráltan a többségi intézményekben,
  • vizsgálta azoknak a feltételeknek a meglétét, amelyeket a törvényi és jogszabályi háttér előír a fogyatékos tanulók fejlesztése és fejlődése érdekében,
  • rávilágított arra, hogy mi motiválta az intézményt a befogadásra,
  • választ keresett és talált arra a kérdésre, hogy van-e az együttnevelést vállaló intézmények között olyan iskola, amely nem csak a fogyatékos tanulók befogadásának szándékában, hanem az intézményi pedagógiai dokumentumok, tartalmi szabályozók, tantervek és fejlesztési tervek meglétének vonatkozásában is tudatosan készült új feladatára,
  • jelezte, hogy az a tény, hogy az intézmény fogyatékos tanulót nevel-oktat, okozott-e változásokat, és ha igen, milyen jellegűeket a résztvevők körében, a partnerekben.

A bevezetőben világos utalást tettünk arra, hogy „mit kell tudnia” annak az intézménynek, amelyik fogyatékos tanulókat nevel, oktat.
Mindennek a kötelezettségnek a felidézésével hasznos szemlélni a továbbiakat.

Az integráltan oktatott fogyatékos tanulók helyzete

Felmérésünk kiindulópontja az 1998/1999 tanév „októberi statisztikája” volt, amelyben a közoktatási intézmények jelezték az Oktatási Minisztérium felé, hogy integráltan nevelnek-oktatnak fogyatékos gyermeket, tanulót.
A statisztika és a 2000. december elején történt felmérés létszámadatai közötti eltérések a közben eltelt egy év változásaiból adódtak. (Volt olyan intézmény, ahol már nem volt integrált tanuló, de Baranya megyében több tanulót találtunk, mint amennyi a statisztikában megjelent.) Felmérésünk része az MTA országos kutatásának. Az Országos Közoktatási Intézet Program- és Tantervfejlesztési Központja (OKI-PTK) a fővárosban, Baranya és Hajdú-Bihar megyében folytatta a felmérést.
Budapesten 60, Baranya megyében 27, Hajdú-Biharban 29 intézmény vezetői adtak választ a kérdéseinkre.
A válaszadó intézmények között mindössze 3%-ban fordultak elő alapítványi fenntartásúak, ezek mindegyike a fővárosban található.
A befogadó intézmények tanulói összlétszáma 24537 fő, ebből fogyatékosnak jelölt tanuló 742 fő (3%).

A tárgyi feltételekről

Budapesten negyven intézmény (66,6%) rendelkezik az egyéni foglalkozáshoz szükséges tanteremmel, a helyiségek átlagos alapterülete 18,63 négyzetméter. A külön teremmel nem rendelkezők a foglalkozásokat fejlesztő szobában, a tanuló otthonában, a logopédiai szobában, az osztályteremben, a tanári szobában, illetve az orvosi rendelőben tartják.
Baranya megyében 26 intézmény (96,3%) nyilatkozott úgy, hogy rendelkezik az egyéni foglalkozáshoz szükséges tanteremmel, a helyiségek átlagos alapterülete 21,45 négyzetméter. Ennek némiképp ellentmondani látszik, hogy az ebédlőt, szertárat, orvosi szobát 1-1 intézmény, a könyvtárat 2, az osztálytermeket 6 intézmény jelölte meg a foglalkozások színhelyéül.
Hajdú-Biharban 15 intézmény (51,7%) rendelkezik az egyéni foglalkozáshoz szükséges tanteremmel, a helyiségek átlagos alapterülete 23 négyzetméter. A külön teremmel nem rendelkezők a foglalkozásokat a logopédiai szobában, az osztályteremben, a tanári szobában, illetve a tornateremben tartják.

A vizsgált intézmények dokumentumai

Budapesten a fogyatékos tanulók nevelése 13 intézmény alapító okiratában szerepel, 20 intézményben jelenik meg a pedagógiai programban, és 17 intézmény rendelkezik a fogyatékosok integrációjához egyéni fejlesztő programmal is.
Baranya megyében a fogyatékos tanulók nevelése 14 intézmény alapító okiratában, 15 intézmény pedagógiai programjában szerepel, és 9 intézmény rendelkezik a fogyatékosok integrációjához egyéni fejlesztő programmal.
Hajdú-Bihar megyében a fogyatékos tanulók nevelése 11 intézmény alapító okiratában, 15 intézmény pedagógiai programjában szerepel, és 10 intézmény rendelkezik a fogyatékosok integrációjához egyéni fejlesztő programmal.

Az intézmények jelentős része legalább két éves tapasztalattal rendelkezik a fogyatékos gyermekek/tanulók együttneveléséről mindhárom helyszínen.

  1. ábra: A befogadás időtartama

Alap: Budapest 60, Baranya 27, Hajdú-Bihar 27 intézmény

Alap: Budapest 60, Baranya 27, Hajdú-Bihar 27 intézmény

A fogyatékossági kategóriák megoszlása kategóriánként és helyszínenként is nagy különbségeket jelez.
Míg Budapesten az egyéb fogyatékosság és a beszédfogyatékosság fordul elő integráltként a legnagyobb számban, addig a két megyében az enyhe értelmi fogyatékos tanulók integrálása jelentős számú. Vak, aliglátó és siket tanulók száma mindenütt alacsony, illetve meg sem jelennek a többségi intézményekben.

  2. ábra: Fogyatékossági kategóriák

Alap: Budapesten 742 fő, Baranyában 110 fő, Hajdú-Biharban 88 fő fogyatékos tanuló)

A fogyatékos tanulók évfolyamonkénti megoszlásában közös vonások és különbségek egyaránt láthatók.
Közös vonásként jelentkezik, hogy az integráció – válaszképpen a befogadás időtartamára – mindenütt az alsó tagozatra jellemzőbb. Budapesten a második és az ötödik évfolyamban a legmagasabb a létszám, Baranyában és Hajdú-Biharban a harmadik-negyedik illetve a negyedik évfolyamon. Mindenütt viszonylag kevés idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy megtörténhessen a felkészülés a fogyatékos tanulók fogadására a felső tagozatban.

  3. ábra: A fogyatékos tanulók megoszlása évfolyamonként

Alap: Budapesten 742 fő, Baranyában 110 fő, Hajdú-Biharban 88 fő fogyatékos tanuló

A beiskolázást kezdeményezők minden helyszínen a legnagyobb arányban a szülők voltak. Ez pozitív jelzés a partnerkapcsolatok kialakíthatóságára, a szülők és pedagógusok együttgondolkodására, közös elvek megfogalmazására és elfogadására stb. vonatkozóan.

  4. ábra: A beiskolázást kezdeményezők

Alap: 146 válasz

Az, hogy mi motiválta leginkább a családokat arra, hogy integráltan taníttassák gyermeküket, szemlélhető az alábbi diagramon.

  5. A család motivációi

Alap: 124 válasz

Az „Egyéb” kategória részletezésében Budapesten a hiúság, a presztízs, a meggyőződés, az, hogy „nincs rá máshol lehetőség”, a szakértői bizottság szakemberének rábeszélése és „ne legyen megbélyegezve a gyerekem”, Hajdú-Biharban a közelség, a más lehetőség hiánya és a presztízs, Baranyában szintén a közlekedés kizárásának igénye, a kényelem és a presztízs jelennek meg indokként.

Az egyértelműen megnyilvánuló szülői akarat és főként a bizalom nagy felelősséget ró azokra az intézményekre, amelyeknek valamilyen ok miatt hosszabb-rövidebb időre szoros kapcsolata van, vagy lesz a fogyatékos gyermekkel. Úgy kell dönteniük, hogy magasabb szintű értékeket közvetíthessenek a fogyatékos gyermeknek, mint a részvét és a védettség. Hinniük kell abban, hogy a fogyatékos gyermekeknek is joga van arra, hogy tehetségét – integráltan, vagy szegregáltan – a legmagasabb szinten kibontakoztassa.
Jelesül: minden további feltételnek úgy kell megfelelniük, hogy készek lehessenek a fogyatékos tanulók fogadására. A nyitottság, az innovációs késztetés mellett a többletfeladatok tudatos vállalását, a kompetenciák körének kiterjesztését is biztosítaniuk kell.

A tanulmányi követelmények még azokon a helyszíneken is sok tantárgyból azonosak az épekével, ahol az enyhe értelmi fogyatékos tanulók integrációja a jellemző (Baranya 13 iskola – 48,1%, Hajdú-Bihar 8 iskola – 27,5%.) Sehol sem jelenik meg relevánsan a fogyatékos tanulók speciális tantervei szerinti követelmények figyelembe vétele.

1. táblázat • A tanulmányi követelmények
Az integráltan oktatott, nevelt fogyatékosok tanulmányi követelményei Budapest Baranya megye Hajdú-Bihar
Alap: Budapest 60, Baranya 27, Hajdú-Bihar 29 intézmény
Minden tárgyból azonosak az épekével 35 13 8
Minden tárgyból eltérőek az épekétől 2 4 11
Némely tárgyból azonosak az épekével 23 10 10

A fogyatékos tanulókat nevelő-oktató pedagógusok között mindenütt alacsony számban vannak jelen szakirányú képesítéssel rendelkezők.

  6. ábra: A pedagógusok képesítés szerinti megoszlása

Alap: 1060 fő fogyatékos tanulót nevelő-oktató pedagógus

Leginkább elgondolkoztató ez olyan helyszíneken, ahol az értelmi fogyatékos tanulók együttnevelése történik. (4 fő gyógypedagógus Baranyában, 0 fő Hajdú-Biharban.)

Az integráció vállalása – akár bevallottan, akár nem – konfliktusokkal jár. A konfliktusok megjelennek tanulók és tanulók, pedagógusok és szülők, szülők és szülők, de pedagógusok és pedagógusok között is.

  7. ábra: Konfliktusok kialakulása az integráció következtében

Alap: 111 konfliktust jelző válasz

Titkolni, elkendőzni ezeket nem érdemes, mert „... két vélemény, ha összekoccan, szikrát ád, és ez világosságot szül, terjeszt...” (gróf Széchenyi István).
A megkérdezettek sem a konfliktusok megjelenésében látják az integráció sikeres megvalósításának akadályait.

  8. ábra: Az integráció sikeres megvalósításának akadályai

Alap: 116 intézmény vezetőjének válaszai

Úgy ítélik meg, hogy szükség van változtatásokra az intézményi dokumentációban, feltételekben stb. ahhoz, hogy sikeres integrált nevelés jöhessen létre.

  9. ábra: A változtatás szükségessége

Alap: 339 válasz

Jelenthet-e ennél az ábránál biztatóbbat az elemzés, amelyen 77%-ban (szakmai feltételek 21%, továbbképzések 23%, dokumentumok 20%, szakmai munka 13%) a szakmaiság nyújt kezet a szakmaiságnak.

Az interjúk

Az interjú-kérdésekre adott válaszok során megfogalmazódott, hogy mit tekintenek sikernek az intézmények a fogyatékos tanuló nevelésében-oktatásában.

  10. ábra: Amit az intézmények sikernek tekintenek

Alap: 615 válasz

Mindhárom helyszínen a legnagyobb sikerkritériumnak a fogyatékos gyermek beilleszkedését, a többi tanulóval való együtt haladását tekintik. Lényegesen kevesebb jelzést kapott a gyermek önmagához képest történő fejlődése, továbbá az, hogy őt elfogadják, és ő is elfogadja a helyzetét.
Budapest kivételével mindenütt a gyógypedagógiai kompetencia biztosításától várják a legnagyobb segítséget. Hajdú-Bihar megyében a fejlesztésre felhasználható nagyobb óraszám megvalósítása esetén remélik az eredményeket, míg Budapesten leginkább az anyagi támogatást, a tárgyi feltételek meglétét hiányolják.

  11. ábra: Amiben az intézmények segítséget várnak

Alap: 704 válasz

Mik lehetnek a minőségi oktatás garanciái, ha fogyatékos tanulókat nevel-oktat egy intézmény?

  12. ábra: A fogyatékos gyermekek/tanulók minőségi oktatásának garanciái

Alap: 7400 adat

A tanulmányi eredményesség, a társakkal való együtt haladás a legjelentősebb mértékben megjelölt eredményességi mutató, továbbá Budapesten és Baranyában is feltűnik az alapismeretek meglétének igénye – tudjon írni, olvasni, számolni a fogyatékos tanuló. Hajdú-Biharban ez utóbbit tekintik leginkább a minőségi oktatás biztosítékának. Baranyában a szülői támogatást, továbbá – Hajdú-Biharral együtt – a személyi feltételek meglétét is lényegesnek tartják.
Az integráció sikerességét befolyásoló tényezők megnevezését több oldalról is vizsgáltuk.
A válaszadók szerint a siker leginkább a fogyatékos tanulók akaraterején (43%), az el- és befogadásán (31%) múlik. 9%-ban fontos a beilleszkedni tudása, 13%-ban a fogyatékosságának súlyossága, és mindössze 4%-ban az, hogy megfelel-e a követelményeknek. A többi tanuló részéről a megkérdezettek szerint azon múlik az integráció sikere, hogy el- és befogadják, illetve tolerálják-e fogyatékos társukat (29-29-26%), és segítenek-e neki a mindennapokban (16%).
A szülők leginkább az együttműködéssel, a folyamatos kapcsolattartással segíthetik gyermekük beilleszkedését (48 és 25%), de a fogyatékosság tényének elfogadásával (16%) és az otthoni segítség folyamatos és rendszeres biztosításával a felkészülésben, a házi feladatok elkészítésének segítésében (11%).
A fenntartótól a feltételek megteremtését (26%), a támogatást (24%), az anyagi támogatást (39%), az új szakemberek alkalmazását (11%) várják el.
Az eddigi – elvárás oldalra – tehát a fogyatékos tanuló akaratereje, a többi tanuló elfogadó magatartása, a szülők együttműködése, a fenntartó feltételeket (tárgyi, anyagi és személyi) biztosító támogatása kerül.
A pedagógusok részéről – a megkérdezettek szerint – nagyon sok múlik azon, hogy a tanító vállalja-e a fogyatékos tanuló jelenléte miatti többletmunkát, megfelelő empátiával és toleranciával, pozitív attitűddel rendelkezik-e, érvényesül-e magatartásában a szeretet és a segíteni akarás (43-15-15-13%). A felsorolt indikátorok mindösszesen 86%-ban jelennek meg, míg a szaktudás csak 14%-ban. Mivel a tapasztalatok arról szólnak, hogy a szaktudás minden területen az eredményesség egyik záloga, ez egy nagy figyelmet igénylő mutató.

Bár a legtöbb helyen a fogyatékos tanulók szülei kívánságára jött létre az integráció, a fogyatékosok együttnevelését-oktatását a többi szülő 44%-a is (passzívan) elfogadja, és mindössze 9%-uk támogatja. Tiltakozik az együttnevelés ellen 29%, semleges 18%.

  13. ábra: Az integráció sikerességét befolyásoló tényezők a többi szülő oldaláról

Alap: 1218 adat

Összefoglalás

Esélyek és garanciák

A kép, amit festettünk, több akadályozó, kevesebb segítő tényezőt mutat.
A bizalom megnyilvánulása az iskolával szemben a család részéről – nagy elvárás és nagy felelősség.
A jövőbe mutatás milyensége dönti el a választ a kérdésre:
Van-e esélye a fogyatékos tanulónak az eredményes fejlesztésre/oktatásra integrált körülmények között?
Véleményünk szerint van, ha az intézmények képesek az iskola funkcióinak adekvát fókuszálására., ha konkrét terveket fogalmaznak meg a befogadásra, ha tisztázzák az elvárásokat a fogyatékos tanulóval, nevelőtestülettel, ép társakkal, szülőkkel, fenntartókkal szemben, ha nem csak a fogyatékos tanulóval közvetlenül foglalkozó személy, hanem minden munkatárs bevonása megtörténik a programba.
Van esély, ha megtörténik egy rendszer kiépítése a fogyatékosok fogadására.

Tegyük a mérleg két serpenyőjébe azokat a felismeréseket, amelyeket az integráló intézmények fogalmaztak meg a jelen állapot pozitívumaira, és a fejlesztésre váró területekre vonatkozóan.

2. táblázat • Pozitívumok és fejlesztésre váró területek
Pozitívumok (felismerések) Fejlesztésre váró területek
A befogadás melletti erős érzelmi indíttatás mind a szülők, és egyre inkább a pedagógusok oldaláról.

Személyi feltételek.
Speciális szakértelem kialakítása.

A továbbképzési igény megfogalmazása a speciális szakmai kompetencia megszerzését illetően. Tárgyi feltételek
A dokumentációk (SZRB-javaslat, alapító okirat, pedagógiai program és helyi tanterv a vállalt feladat specialitásának megfelelően, egyéni fejlesztési tervek, adekvát ellenőrzési-értékelési rendszer) meglétének fontossága. A fogyatékos tanulók speciális nevelési igényeinek realizálása a befogadó iskolák tanügyi dokumentumaiban és az intézményi gyakorlatban

A fogyatékos gyermekek/tanulók fejlesztése – akár szegregáltan, akár integráltan történik – garanciákat kap a törvényi szabályozókból. Lehetőségek és a fogyatékos gyermekek, tanulók nevelésével oktatásával foglalkozó intézményekre (fenntartókra) háruló kötelezettségek olvashatók ki az alábbi dokumentumokból.

Kt. 1993. évi LXXIX. törvény
A közoktatásról
14/1994. (VI. 24. MKM sz. rendelet
A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról
23/1997. (VI. 4.) MKM sz. rendelet
A Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Fogyatékos tanulók iskolai oktatása tantervi irányelve kiadásáról
11/1994. (VI.8.) MKM sz. rendelet
A nevelési, oktatási intézmények működéséről

Azért, hogy az optimális fejlesztés, a nevelés-oktatás megvalósulhasson, a felelősség mindnyájunké.
Ne feledjük: a szegregált és integrált nevelés-oktatás egyaránt fontos feladata a rászoruló gyermekek olyan fejlesztése, amely a tárgyi-személyi feltételek megléte nélkül nem valósulhat meg, vagy súlyos akadályokba ütközik.
Legyen ez a kutatási anyag segédeszköz ahhoz, hogy a befogadó intézmények próbálkozásai, és a fogyatékos gyermekeket/tanulókat szegregáltan nevelő-oktató intézmények több mint száz éves szakmai tapasztalatai találkozhassanak egymással a fogyatékos tanulók eredményes iskoláztatása és későbbi sikeres életútjuk érdekében.

 

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.