2019. július 17., szerda , Endre, Elek

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Pedagógiai rendszerek fejlesztése >> Integrált természetismeret-oktatás >> Projektszerű tevékenységek a Lauder Iskolában a természettudományok területén

Tervezett projektek 7–9. évfolyamon kémiából

2009. június 17.

Tervezett projektek 7–9. évfolyamon kémiából

 I. „Bioszervetlen kémia” projekt
 II. „Elektrokémia” projekt
 III. „Háztartáskémia” projekt
 IV. „Oldatok” projekt

I. „Bioszervetlen kémia” projekt

A projekt célja

A növények, állatok és az ember szervezetében megtalálható szervetlen anyagok kémiai és biológiai szempontú vizsgálata, összetételük megállapítása, biológiai szerepük, az élőlényekben segítségükkel lejátszódó folyamatok megértése, vizsgálata kísérleteken keresztül, a bioszervetlen vegyületek forrásai, hiányuk-többletük okozta betegségek.

Technikai kérdések

Létszám: 6–12 fővel ideális dolgozni.
Korosztály: 9. évfolyam. (Alsóbb és felsőbb évfolyamokkal is elképzelhető.)
Eszközigény: laboreszközök, vegyszerek, növényi és állati szervek vizsgálatra, számítógépek, könyvtár, nagyítók, mikroszkópok.
Költségek: alapanyagok ára, de többségük otthonról hozott anyagokkal is megoldható. Részvételi kritérium: a téma iránti érdeklődés, gyakorlati munkákban való részvétel, alapvető szervetlen kémiai ismeretek.
Időtartam: Már 3 hónap alatt látványos eredmények érhetők el, de ideálisabb a fél illetve a teljes tanév.

Tartalom

A munka témája szorosan kapcsolódik a 9. évfolyam szervetlen kémiai és biológiai ismereteihez (növény-, állatélettan), és a nyolcadikos biológia tananyaghoz (ember élettana), segíti ezek elmélyítését, hangsúlyozza fontosságát, felhasználhatóságát a mindennapokban.

Témajavaslatok
  1. A komplexkémiai alapfogalmak elsajátítása. Az élő szervezetekben a szervetlen anyagok (elsősorban fémek) többnyire komplexek formájában találhatók meg. Megértésükhöz nélkülözhetetlenek ezek az ismeretek.
  2. A bioszervetlen kémia kialakulása, története, fontos eredményei, elismert tudósai.
  3. A nátrium és a kálium létfontosságú szerepe az élő szervezetekben.
  4. A magnézium és a kalcium létfontosságú szerepe az élő szervezetekben.
  5. A lítium és a rubídium biológiai jelentősége.
  6. Az alumínium előfordulása az élőlényekben. Gyakori előfordulása ellenére nem épült be az élő szervezetek biokémiai gépezetébe. Miért?
  7. Gallium, tallium szerepe az élő szervezetekben.
  8. Germánium, ón, ólom szerepe az élő szervezetekben. Veszélyeik.
  9. A cinkcsoport elemeinek (cink, kadmium, higany) biológiai szerepe.
  10. A vas fontossága, komplexei, előfordulási helyei az élő szervezetekben.
  11. A réz fontossága, komplexei, előfordulási helyei az élő szervezetekben.
  12. A molibdén és a mangán biológiai szerepe.
  13. A kobalt és a króm szerepe az élő szervezetekben.
  14. A vanádium és a nikkel anyagcserében betöltött szerepe.
  15. A nitrogén biokémiája, körforgása, beépülése az élő szervezetekbe.
  16. A szilícium rokonsága a szénnel, biológiai szerepe.
  17. A bioszervetlen kémia jövője, lehetőségei.
  18. Ásványi anyagokat, nyomelemeket tartalmazó táplálékok, készítmények vizsgálata.

Kivitelezés

A csoport minden tagja részt kell hogy vegyen az első közös foglalkozáson. A feladatok megbeszélésén és részfeladatokra való osztásán, a határidők egyeztetésén és a kapcsolattartás módjának tisztázásán kívül szükség van egy bevezető előadásra, ahol a diákok megismerkedhetnek a komplexkémia alapjaival. Legalább alapfogalmi szinten tisztában kell lenniük a komplexek felépítésével és képződésével, mert a legtöbb szervetlen anyag (fém) komplex formájában található meg az élő szervezetekben.

Ezután következhet a munka azon része, amikor a gyerekek idejüket szabadon beosztva dolgoznak választott témáikon önállóan és egymással közreműködve.

Egyes témákhoz kísérlet kapcsolható. Meg kell próbálni növényi és állati eredetű táplálékainkból, konyhai alapanyagokból, vagy már beépülési helyükről, szövetekből, szervekből kivonni az egyes ásványi anyagokat.

A kísérletek egy része otthon is megoldható, például az ecetben áztatott csontból kioldódnak a szerves anyagok, és csak a szervetlenek maradnak benne. Más kísérletek viszont laboreszközöket és vegyszereket igényelnek, ezek a tanulókkal egyeztetett külön időpontokban, az iskolában valósíthatók meg.

A munka közös végtermék készítésével zárul, mely a begyűjtött és a megtapasztalt információkat egyaránt tartalmazza (lásd később!).

Az egyes témák feldolgozása során a tanulók térjenek ki a következő szempontokra:

  • Hogyan jöttek rá, hogy fontos az adott elem a szervezet számára? Mikor?
  • Mi a szerepe az életműködésekben?
  • Milyen szervekben, szövetekben található meg leginkább?
  • Milyen kémiai formában meg?
  • Milyen mennyiségben szükséges? található meg az élő szervezetekben? (ionként, komplekként, hidratálva stb.)
  • Hogyan kerülhet a szervezetbe az adott ásványi anyag?
  • Milyen táplálékokban vagy táplálék-kiegészítőkben találhatjuk?
  • Mit okozhat hiánya vagy többlete?
  • Folytatnak-e napjainkban kutatást ezzel az ásványi anyaggal kapcsolatban orvosok, biológusok, gyógyszerészek, esetleg természetgyógyászok?
Kapcsolat a külvilággal

Minden téma, még ha egészen kémiai jellegűként indul is, rólunk, a környezetünkben élő növényekről, állatokról, táplálékainkról, a mi testünkről, egészségünkről szól. A tanulókat az életszerű, „testközeli” témák, amelyek most a szó szoros értelmében is azok, sokkal jobban érdeklik, mint a tanteremben, tanórán hallott száraz ismeretek. Pedig ezek ugyanazon ismeretek körét dolgozzák fel, mint a jóval izgalmasabb projektmunka. A diákok érdeklődően, motiváltan vesznek részt a munkában.

A külvilággal tágabb értelemben is teremthető kapcsolat. Segítség kérhető olyan szakemberektől, akik munkájuk során foglalkoznak hasonló témákkal, például meghívhatunk kertészt, állatorvost, dietetikust, gyógyszerészt, természetgyógyászt egy közös beszélgetésre, de fordítva is működhet a dolog, a diákok is felkereshetik ezeket a szakembereket, és riportot készíthetnek velük. Később megosztják az így szerzett tapasztalatokat is a csoport többi tagjával.

Tanulási technikák, képességek

A tanulási és képességfejlesztési technikák széles választéka kerül elő a munka során. Csak néhány ezek közül: megfigyelés, kísérletezés, anyaggyűjtés szakirodalomból és a minket körülvevő anyagokból, vizsgálati eredmények feldolgozása, összegzése, összehasonlítása, előadása. Mindezek az ismeretszerzésen kívül sokoldalúan fejlesztik a diákok önállóságát, kreativitását, problémamegoldó képességét. Például eredmény lehet, hogy a tanulók figyelnek arra, hogy milyen ételeket esznek, vásárolnak, tudják, hogyan gondozzák megfelelően dísznövényeiket, mivel etessék háziállataikat, vagy milyen ásványi anyag bevitelével segíthetnek magukon, ha kimerültnek érzik magukat, kemény edzéseken vesznek részt stb.

Végső megjelenési forma

A témák feldolgozásának eredményeit a tanulóknak rögzíteniük kell. Ezekből különféle tablók készíthetők aztán, amelyek a folyosókon elhelyezve praktikus ötleteket adhatnak olvasóik számára. Ezen plakátok lehetséges címei például:

  • A kalcium (vagy más elem) fontossága.
  • Milyen ásványi anyagokat tartalmaznak ételeink?
  • Milyen ásványi anyagokat igényel szervezetünk?
  • Ásványi anyagok a tejtermékekben/ zöldségekben/ stb.
  • Dísznövényeink ásványi anyag igényei.
  • Díszmadarak/ rágcsálók/ macskák/ stb. ásványi anyag igényei.

Ugyanezek a témák kis füzetbe rendezve házi kiadványként is összegezhetők, jól hasznosíthatók. Elképzelhető, hogy a csoport tagjai előadásokat tartanak érdeklődők számára munkájukból, itt az egyszerű kísérleteket be is mutathatják.

II. „Elektrokémia” projekt

Technikai kérdések

Létszám: 6–12 fővel ideális dolgozni.
Korosztály: 8. évfolyam. (Alsóbb és felsőbb évfolyamokkal is elképzelhető.)
Eszközigény: laboreszközök, vegyszerek, növényi és állati eredetű alapanyagok vizsgálatra, zsebtelepek, feszültségmérő készülék, digitális multiméter, számítógépek, könyvtár.
Költségek: alapanyagok és zsebtelepek ára, de többségük otthonról hozott anyagokkal is megoldható.
Részvételi kritérium: a téma iránti érdeklődés, gyakorlati munkákban való részvétel, alapvető általános kémiai ismeretek.
Időtartam: Már három hónap alatt látványos eredmények érhetők el, de ideálisabb a hat hónap.

Tartalom

A projekt célja az alapvető elektrokémiai fogalmak, folyamatok, berendezések megismerése, alkalmazásuk keresése a környezetünkben, működésük vizsgálata, megértése, előnyeik és hátrányaik összegyűjtése, szerepük vizsgálata az élettani folyamatokban. A munka témája szorosan kapcsolódik a nyolcadik évfolyam általános kémiai (elsősorban redoxireakciókkal kapcsolatos) és fizikai ismereteihez (elektromosságtan), valamint a nyolcadikos biológia tananyaghoz (ember élettana), segíti ezek elmélyítését, hangsúlyozza fontosságát, felhasználhatóságát a mindennapokban.

Témajavaslatok
  1. Elektrokémiai alapfogalmak megismerése (elektród, elektrolit, anód, katód, elektródpotenciál, galvánelem, elektrolízis stb.).
  2. Szárazelemek a környezetünkben. Elemek gyűjtése, szétszedése, vizsgálata, csoportosítása, egyszer és többször használatos elemek, előnyeik, hátrányaik, környezetkárosító hatásuk és gyűjtésük.
  3. Vezetőképesség vizsgálata. Különböző vízminták, oldatok és szilárd anyagok elektromos vezetőképességének mérése, akár saját készítésű vezetőképesség-vizsgáló készülékkel. A vezetőképesség változása a hőmérséklet függvényében. Lüktető higanyszív kísérlet.
  4. Galvánelemek készítése. Daniell-elem összeállítása klasszikus módon, tojáshéj diafragmával, zöldségek és gyümölcsök felhasználásával. Galvánelem készítése vízüveggel.
  5. Akkumulátorok vizsgálata. Akkumulátorok az elektromos játékokban, mobiltelefonokban, fényképezőgépekben és videokamerákban, gépkocsikban. Felépítésük, működésük, rendeltetésszerű használatuk, feltöltésük, élettartamuk, öregedésük.
  6. Elektrolízis. A víz elektrolízise, a nátrium-klorid-oldat elektrolízise, réz tisztítása elektrolízissel, elektrolízis burgonyában, ón előállítása ón(II)-klorid elektrolízisével, szénhidrogének előállítása zsírsavak elektrolízisével, elektród – mint írótoll.
  7. Korrózió. Fémek elektrokémiai korróziója, érintkezési korrózió, a vas korróziójának vizsgálata, ezüstbevonat készítése, korrózióvédelmi módszerek, katódos fémvédelem, felületvédő módszerek, nikkelezés. Korróziós károk és veszélyek a mindennapokban.
  8. Elektrokémia az elektrotechnikában. Műszaki cikkek, elektromos berendezések vizsgálata, az alkalmazott elektrokémiai jelenségek keresése és vizsgálata, a fejlődő technika változó módszereinek nyomon követése.
  9. Elektrokémia az élő szervezetekben. Elektrokémiai alapú életjelenségek vizsgálata, értelmezése, ezzel összefüggő, orvoslásban alkalmazott diagnosztikai és gyógyítási módszerek megismerése.
  10. Elektrokémia egyéb iparágakban. Bármely olyan terület vizsgálható, ahol találkozhatunk az elektrokémia elemeivel, és amely a gyerekeket érdekli. Például élelmiszeripar, kohászat, környezetvédelem stb.

Kivitelezés

A csoport minden tagja részt kell, hogy vegyen az első közös foglalkozáson. A feladatok megbeszélésén és részfeladatokra való osztásán, a határidők egyeztetésén és a kapcsolattartás módjának tisztázásán kívül szükség van egy bevezető előadásra, ahol a diákok megismerkedhetnek az elektrokémia alapjaival (lásd „Elektrokémia” projekt) Alapfogalmi szinten tisztában kell lenniük a szükséges fogalmakkal, jelenségekkel, eszközökkel, mert munkájuk során alkalmazniuk kell ezeket.

Ezután következhet a munka azon része, amikor a gyerekek idejüket szabadon beosztva dolgoznak választott témáikon önállóan és egymással közreműködve. A témák közül a tanulók érdeklődésüknek megfelelően választanak. A részfeladatok kiosztásakor érdemes arra ügyelni, hogy ki milyen témában tudna, vagy szeretne külső segítséget igénybe venni. Például ha van a családban elektroműszerész, akkor javasolt a műszaki cikkekkel való foglalkozás. Ha a tanulót érdeklik az autók, akkor a gépkocsikban található akkumulátorokról gyűjtsön össze minél több ismeretet. Egészségügyben dolgozó ismerős az élettani jelenségek megértésében segíthet sokat.

Egyes témákhoz otthon is elvégezhető kísérletek kapcsolhatók. A szárazelemek gyűjtése és szétszedése, tartalmuk elemzése minden háztartásban megvalósítható. A galvanizálás témáján belül is számtalan kísérlet egyszerű, környezetünkben megtalálható anyagokat igényel. A korrózióval kapcsolatos egyszerű vizsgálatok is megoldhatók otthon. Más kísérletek viszont laboreszközöket és vegyszereket igényelnek, ezek a tanulókkal egyeztetett külön időpontokban, az iskolában valósíthatók meg.

A munka közös végtermék készítésével zárul, mely a begyűjtött és a megtapasztalt információkat egyaránt tartalmazza (lásd később!).

Az egyes témák feldolgozása során a tanulók térjenek ki a következő szempontokra:

  • Mi az alapja az általa vizsgált folyamatoknak?
  • Mióta ismerjük, használjuk ezt az eszközt, módszert? Ki alkalmazta először?
  • Milyen területeken alkalmazzák ezt az eszközt, módszert?
  • Milyen előnyei és hátrányai vannak?
  • Mire kell figyelni használatakor? Vannak-e veszélyei?
  • Gazdaságos-e használni?
  • Mi lehet a jövő ezen a területen? Folynak-e jelenleg kutatások fejlesztésével, új területen való alkalmazásával kapcsolatban?
  • Milyen vizsgálatokat végzett a tanuló ezzel a témával kapcsolatban?
Kapcsolat a külvilággal

Minden téma tartalmaz olyan elemeket, amelyek a mindennapi élettel kapcsolatosak. Szárazelemekkel, mobiltelefon és gépkocsi-akkumulátorokkal, rozsdásodással és felületvédelemmel, elektrokémiai jelenségeket alkalmazó műszaki cikkekkel akár minden nap, élettani szempontból fontos elektrokémiával pedig orvosi vizsgálatok, kezelések alkalmával találkozhatnak a diákok. Mivel az alkalmazási kör igen széles és többnyire napjainkban felkapott, népszerű eszközökkel kapcsolatos, a diákok érdeklődően, motiváltan vesznek részt a munkában.

A külvilággal tágabb értelemben is teremthető kapcsolat. Segítség kérhető olyan szakemberektől, akik munkájuk során foglalkoznak hasonló témákkal, például a diákok felkereshetik ezeket a szakembereket, és riportot készíthetnek velük. Később megosztják az így szerzett tapasztalatokat is a csoport többi tagjával.

Tanulási technikák, képességek

A tanulási és képességfejlesztési technikák széles választéka kerül elő a munka során. Csak néhány ezek közül: megfigyelés, kísérletezés, anyaggyűjtés szakirodalomból és a minket körülvevő anyagokból, vizsgálati eredmények feldolgozása, összegzése, összehasonlítása, előadása. Mindezek az ismeretszerzésen kívül sokoldalúan fejlesztik a diákok önállóságát, kreativitását, problémamegoldó képességét, eszközhasználatát, valamint környezetvédő gondolkodást alakíthatnak ki. Eredmény lehet például, hogy a tanulók a legújabb technikai vívmányoknak nem csak felhasználói lesznek, hanem működésüknek alapját is szeretnék megérteni, saját ötletük lesz a korrózió otthonukban felmerülő problémáinak megoldására, vagy figyelnek arra, hogy az elhasznált szárazelemek hová kerüljenek.

Végső megjelenési forma

A témák feldolgozásának eredményeit a tanulóknak rögzíteniük kell. Ezekből különféle tablók készíthetők aztán, amelyek a folyosókon elhelyezve praktikus ötleteket adhatnak olvasóik számára. Ezen plakátok lehetséges címei például:

  • Mit érdemes tudni a szárazelemekről?
  • Hogyan lesz hosszú életű akkumulátorod?
  • Mit tehetünk a korrózió ellen?
  • Hogyan készíthetünk elemeket zöldségekből?
  • Mire jó az elektrolízis?
  • Mi köze van az elektrokémiának az élő szervezetekhez?
  • Milyen területeken alkalmaznak elektrokémiai ismereteket?

Ugyanezek a témák kis füzetbe rendezve házi kiadványként is összegezhetők, jól hasznosíthatók. Elképzelhető, hogy a csoport tagjai előadásokat tartanak érdeklődők számára munkájukból, itt az egyszerű kísérleteket be is mutathatják.

III. „Háztartáskémia” projekt

Technikai kérdések

Létszám: 6–12 fővel ideális dolgozni.
Korosztály: 10. évfolyam. (Alsóbb és felsőbb évfolyamokkal is elképzelhető.)
Eszközigény: laboreszközök, vegyszerek, konyhai edények és alapanyagok, tisztítószerek, számítógépek, könyvtár, nagyítók, mikroszkópok.
Költségek: konyhai alapanyagok, tisztítószerek ára, de többségük otthonról hozott anyagokkal is megoldható.
Részvételi kritérium: a téma iránti érdeklődés, gyakorlati munkákban való részvétel, alapvető szerves kémiai ismeretek.
Időtartam: Már 3 hónap alatt látványos eredmények érhetők el, de ideálisabb a fél illetve a teljes tanév.

Tartalom

A projekt célja a háztartásban megtalálható vegyszerek, konyhai alapanyagok kémiai és biológiai szempontú vizsgálata, összetételük megállapítása, alkalmazásuk, a használatuk közben lejátszódó folyamatok megértése, vizsgálata kísérleteken keresztül. A munka témája szorosan kapcsolódik a tizedik évfolyam szerves kémiai és biokémiai ismereteihez, segíti annak elmélyítését, hangsúlyozza fontosságát, felhasználhatóságát a mindennapokban.

Témajavaslatok
  1. A benzin és a petróleum összetétele, háztartási szintű felhasználása. Benzin, mint oldószer, folttisztítás. Esetleg kőolaj-finomító látogatása.
  2. Terpének a háztarásban: virágok illóolajai, fűszernövények ízanyagai
    (pl. babér, kömény, kapor, gyömbér), karotinoidok (karotin, likopin, xantofil).
  3. Halogénezett szénhidrogének a háztartásban: a freon és a teflon tulajdonságai, alkalmazásuk, előnyeik és veszélyeik.
  4. Alkoholok, alkoholtartalmú tisztítószerek, ételek, italok. Erjedés, szeszfőzés, szeszfokolás. Az alkoholok felhasználása, veszélyeik. Esetleg szeszfőzde látogatása.
  5. Glikol és glicerin a háztartásban. Hűtőfolyadék, kozmetikumok összetétele, kipróbálása, funkciója. Kozmetikumok készítése házilag. Esetleg kozmetikai gyár látogatása.
  6. Aldehid- és ketontartalmú anyagok a háztartásban. Citromfű, keserűmandula, ánizs, vanília, fahéj, borpárlat. Aceton, mint oldószer.
  7. Szerves savak a háztartásban. Savas erjedés, tartósítás ecettel, ecetes ételek készítése. Vajsav és valeriánsav az avasodó ételekben. Telített és telítetlen zsírsavak (palmitinsav, sztearinsav, olajsav) szerkezete, biológiai szerepe, ételek zsírsavtartalma. Tartósítás szalicilsavval. Oxálsav a sóskában, rozsdafolt eltávolítása, vesekő kialakulása. Almasav, citromsav. Tejsavas erjedés, izomláz, tejtermékek savanyodása, kovászos uborka, savanyú káposzta.
  8. Észterek a mindennapokban. Szappanok, tisztítószerek típusai, működésük, alkalmazásuk. Zsírok és olajok különbségei, az ételek zsírtartalma, margarinkészítés. Gyümölcsészterek a likőraromákban. Viaszok a gyümölcsök héján. Koleszterin az ételekben, biológiai szerepe. Aszpirin hatóanyaga.
  9. Nitrogéntartalmú heterociklusok a vitaminokban, klorofillben, hemoglobinban, gyógyszerekben. Kísérletek klorofiloldattal, vérrel, vitamintabletták vizsgálata.
  10. Szénhidrátok a konyhában. Szőlőcukor, gyümölcscukor, répacukor és tejcukor az egyes élelmiszerekben. Kimutatásuk, kivonásuk, lebomlásuk. Édesítőszerek vizsgálata, cukorbetegség, tejcukor-érzékenység. Cukorgyártás, esetleg cukorgyár látogatása.
  11. Poliszacharidok a háztartásban. Keményítő vizsgálata, alkalmazása (étkezési keményítő, ruhakeményítés, csiriz), keményítő kivonása növényi magvakból, burgonyából. Cellulóz vizsgálata, a gyapot és a vatta használata, tulajdonságai. Esetleg papírgyár vagy textilgyár látogatása.
  12. Fehérjék az életünkben. Magas fehérjetartalmú ételek, tejtermékek, húsok, növényi fehérjék vizsgálata. Fehérjék reverzibilis és irreverzibilis kicsapása. Kísérletek, konyhai műveletek fehérjékkel.
  13. Műanyagok a környezetünkben. Különféle műanyag használati tárgyak vizsgálata, előállítása, előnyös és hátrányos tulajdonságaik. Természetes alapú műanyagok (viszkóz, gumi), szintetikus műanyagok (szilikonok, polietilén, PVC, bakelit, plexiüveg, terilénszálak, nylon).
  14. Kolloid rendszerek a háztartásban. Szolok, gélek, habok, emulziók a konyhában. Készítésük, vizsgálatuk, öregedésük. Felületaktív anyagok a tisztítószerek közt, működésük, használatuk.

Kivitelezés

Mivel a kísérletek, vizsgálatok a háztartásokban megtalálható anyagokkal, folyamatokkal foglalkoznak, ezért ezek többsége önállóan, otthon elvégezhető. Ez lehetővé teszi azt a munkát, amikor a pedagógus csupán indirekt módon közreműködik a tanulás folyamatának irányításában, a gyerekek pedig önállóan, illetve egymással együttműködve dolgoznak szabadon beosztva idejüket. Természetesen a feladatok előzetesen részfeladatokra osztandók, mindenki más területet vállal, de ugyanazon munka részese, és részeredményeit összegeznie kell a többiekével.

Kapcsolat a külvilággal

A kísérletek, vizsgálódások alkalmasak arra, hogy a tanulók gyakorlati ismereteket szerezzenek a szerves kémia mindennapos felhasználásához. Például megtanulnak foltokat tisztítani, kocsonyát készíteni, cukorbetegek számára főzni, fehérjedús étrendet összeállítani, kovászos uborkát vagy arcpakolást készíteni stb. A praktikus ötletek, életszerű feladatok motiválttá teszik a csoport tagjait. Az esetleges üzemlátogatások még közelebb hozzák a tanulók számára a „külvilágot”, a gyártási eljárásokba való betekintés maradandó ismereteket, élményeket nyújt.

Tanulási technikák, képességek

A tanulási és képességfejlesztési technikák széles választéka kerül elő a munka során. Csak néhány ezek közül: megfigyelés, kísérletezés, anyaggyűjtés, vizsgálati eredmények feldolgozása, összegzése, összehasonlítása, előadása, eszközhasználat, gyakorlati munkák, számításokkal való alátámasztás. Mindezek az ismeretszerzésen kívül sokoldalúan fejlesztik a diákok önállóságát, kreativitását, problémamegoldó képességét. Például eredmény lehet, hogy otthon a tanuló önállóan készít el valamit a konyhában, vagy kimossa kedvenc ruhájából a foltot.

Végső megjelenési forma

A vizsgálatok eredményeit a tanulóknak rögzíteniük kell. Ezekből különféle tablók készíthetők aztán, amelyek a folyosókon elhelyezve praktikus ötleteket adhatnak olvasóik számára. Ezen plakátok lehetséges címei például:

  • Hogyan birkózzunk meg a foltokkal?
  • Mit tartalmaznak ételeink?
  • Mit tudunk a vitaminokról?
  • Veszélyes anyagok a háztartásban.
  • Konyhai fortélyok.
  • Az élet édes dolgai, avagy a cukrok.

Ugyanezek a témák kis füzetbe rendezve házi kiadványként is összegezhetők, jól hasznosíthatók. Elképzelhető, hogy a csoport tagjai előadásokat tartanak érdeklődők számára munkájukból, itt az egyszerű kísérleteket be is mutathatják.

IV. „Oldatok” projekt

Technikai kérdések

Létszám: 6–12 fővel ideális dolgozni.
Korosztály: 8. évfolyam. (Alsóbb és felsőbb évfolyamokkal is elképzelhető.)
Eszközigény: laboreszközök, vegyszerek, környezetünkben megtalálható oldatok, növényi és állati eredetű alapanyagok vizsgálatra, számítógépek, könyvtár.
Költségek: alapanyagok ára, de többségük otthonról hozott anyagokkal is megoldható.
Részvételi kritérium: a téma iránti érdeklődés, gyakorlati munkákban való részvétel, alapvető általános kémiai ismeretek.
Időtartam: Már három hónap alatt látványos eredmények érhetők el, de ideálisabb a hat hónap.

Tartalom

A projekt célja a környezetünkben megtalálható oldatok, az oldatokkal és készítésükkel kapcsolatos fogalmak, folyamatok és berendezések megismerése, alkalmazásuk keresése a mindennapokban, vizsgálatuk, megértésük, szerepük az élettani folyamatokban, az oldatról alkotott szűk kép tágítása, különféle oldattípusok megismerése. A munka témája szorosan kapcsolódik a nyolcadik évfolyam általános kémiai és fizikai ismereteihez (anyagszerkezet), valamint a nyolcadikos biológia tananyaghoz (ember élettana), segíti ezek elmélyítését, hangsúlyozza fontosságát, felhasználhatóságát a mindennapokban.

Témajavaslatok
  1. Oldatok a konyhában. Tartósító oldatok, pácolás, majonéz, habarás, rántás, tojás, ecet, vizes és olajos alapú oldatok, tejtermékek, tea, kávé stb. Ezek készítése, alkalmazása, összetételük vizsgálata. Kolloid oldatok a konyhában, például kocsonya, tortazselé, habok, tejtermékek stb.
  2. Oldatok a fürdőszobában. Tisztítószerek, mosószerek típusai, működésük alapja, alkalmazásuk, előnyeik és hátrányaik. Folttisztítás a mindennapokban. Szappanok és készítésük, a szappanos oldat tulajdonságai. Kozmetikai szerek összetétele, vizes és zsíros bázisú kozmetikumok különbségei, alkalmazásuk.
  3. Oldatok a ház körül. Utak sózása, növényvédő szerek, gyomirtó, állatmérgek, elektrolit oldatok (például akkumulátorokban, szárazelemekben), festékek, hígítók, lakkozás, oldatok a barkácsolásban, ragasztószerek stb.
  4. Oldatok az élőlények testében. Vér és művér, fiziológiás sóoldat, vizelet, emésztőenzimes oldatok, nyál, gyomornedv, epe, hasnyál, liquor, növényi nedvek, mérgező és gyógyhatású oldatok a természetben.
  5. Oldatok környezetvédelmi szemmel. Oldott anyagok természetes vizeinkben, ezek eredete, előnyeik és hátrányaik, víztisztítás, vizek minősége, védelme. Élőlényekre és a környezetre veszélyes oldatok eredete, összetétele, kezelésük, védekezési és megelőzési módok stb.
  6. Oldatok az iparban. Bármely iparággal foglalkozhatunk, ahol említésre érdemes az ipari eljárások során használt vagy képződött oldatok valamelyike. Érdeklődés vagy a környék ipari létesítményei szűkíthetik a lehetőségek körét.

Kivitelezés

A munkát végző csoport tagjainak alapszinten tisztában kell lenniük a szükséges fogalmakkal, jelenségekkel, eszközökkel, mert munkájuk során alkalmazniuk kell ezeket.

A diákok választanak a javasolt témák közül egyet, amit feldolgozhatnak általánosságban is, de kiemelhetnek belőle egy számukra érdekesebb részterületet is, amivel részletesebben foglalkoznak. Ezután következhet a munka azon része, amikor a gyerekek idejüket szabadon beosztva dolgoznak választott témáikon önállóan és egymással közreműködve. A részfeladatok kiosztásakor érdemes arra ügyelni, hogy ki milyen témában tudna, vagy szeretne külső segítséget igénybe venni. Lányokhoz inkább a konyhai vagy fürdőszobai témák állhatnak közelebb, a fiúk körülnézhetnek a ház körül vagy a környék gyáraiban.

Egyes témákhoz otthon is elvégezhető kísérletek kapcsolhatók. Ezek gyakran mindennap elvégzett mozdulatsorokat jelentenek, vagy olyan tevékenységet, amit otthon nem is nevezünk kísérletnek, de alkalmazzuk. Ilyenek például a konyhai vagy a mosási eljárások. Más kísérletek viszont laboreszközöket és vegyszereket igényelnek, ezek a tanulókkal egyeztetett külön időpontokban, az iskolában valósíthatók meg. Ilyenek például a vizek vizsgálatát célzó feladatok egyes elemei.

A munka közös végtermék készítésével zárul, mely a begyűjtött és a megtapasztalt információkat egyaránt tartalmazza.

Az egyes témák feldolgozása során a tanulók térjenek ki a következő szempontokra (természetesen témától függően):

  • Mi az alapja az általa vizsgált folyamatoknak?
  • Milyen területeken alkalmazzák ezt az eszközt, módszert?
  • Milyen előnyei és hátrányai vannak?
  • Mire kell figyelni használatakor? Vannak-e trükkjei vagy veszélyei a módszernek?
  • Gazdaságos-e használni?
  • Mi lehet a jövő ezen a területen? Folynak-e jelenleg kutatások fejlesztésével, új területen való alkalmazásával kapcsolatban?
  • Milyen vizsgálatokat végzett a tanuló ezzel a témával kapcsolatban?
Kapcsolat a külvilággal

Minden téma tartalmaz olyan elemeket, amelyek a mindennapi élettel kapcsolatosak. A konyha és a fürdőszoba például olyan életterek, amelyeket mindenki használ. Tele vannak olyan anyagokkal és eljárásokkal, amelyek részei mindennapjainknak, de nem figyelünk különösebben rájuk, vagy nem értjük működésük lényegét. Mivel az oldatok előfordulási és alkalmazási köre nagyon széles, biztos, hogy mindenki talál a maga közelében olyat, amivel szívesen foglalkozna részletesebben, így a diákok érdeklődően, motiváltan vesznek részt a munkában.

A külvilággal tágabb értelemben is teremthető kapcsolat. Segítség kérhető olyan szakemberektől, akik munkájuk során foglalkoznak oldatokkal, például a diákok felkereshetik ezeket a szakembereket, és riportot készíthetnek velük. Ilyen segítséget jelenthetnek a gyárak dolgozói, amelyeknek a munkáját, oldatait egy-egy diák tanulmányozza. Később megosztják az így szerzett tapasztalatokat is a csoport többi tagjával.

Tanulási technikák, képességek

A tanulási és képességfejlesztési technikák széles választéka kerül elő a munka során. Csak néhány ezek közül: megfigyelés, kísérletezés, anyaggyűjtés szakirodalomból, a minket körülvevő anyagokból és gyárlátogatások alkalmával, vizsgálati eredmények feldolgozása, összegzése, összehasonlítása, előadása. Mindezek az ismeretszerzésen kívül sokoldalúan fejlesztik a diákok önállóságát, kreativitását, problémamegoldó képességét, kommunikációját, eszközhasználatát, valamint környezetvédő gondolkodást alakíthatnak ki. Eredmény lehet például, hogy a tanulók kedvet kapnak konyhai műveletek elvégzéséhez, ötletük lesz egy folt tisztításához, vagy figyelnek arra, hogy a szárazelemeket ne dobják a háztartási szeméttárolóba.

Végső megjelenési forma

A témák feldolgozásának eredményeit a tanulóknak rögzíteniük kell. Ezekből különféle tablók készíthetők aztán, amelyek a folyosókon elhelyezve praktikus ötleteket adhatnak olvasóik számára. Ezen plakátok lehetséges címei például:

  • Miből állnak a tejtermékek?
  • Konyhai fortélyok, tanácsok.
  • Házi tartósítás.
  • Folttisztítás.
  • A kozmetikumok összetétele.
  • Festési ötletek, tanácsok.
  • Oldatok a kiskertben.
  • Vizeink összetétele.
  • Környékünk vizeinek vizsgálata.

Ugyanezek a témák kis füzetbe rendezve házi kiadványként is összegezhetők, jól hasznosíthatók. Elképzelhető, hogy a csoport tagjai előadásokat tartanak érdeklődők számára munkájukból, itt az egyszerű kísérleteket be is mutathatják.

 

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.