2019. július 21., vasárnap , Dániel, Daniella

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Pedagógiai rendszerek fejlesztése >> Integrált természetismeret-oktatás >> Projektszerű tevékenységek a Lauder Iskolában a természettudományok területén

Tervezett projektek fizikából a 7–9. osztályban

2009. június 17.

Tervezett projektek fizikából a 7–9. osztályban

A Nap és Föld távolságának meghatározása Halley módszerével
(Kidolgozás alatt)

Egészen a 19. század végéig a Nap–Föld távolságának legpontosabb meghatározására a Vénusz Nap előtti elvonulásának megfigyelését tartották. Expedíciókat indítottak a gazdagabb államok egy-egy ilyen ritka csillagászati esemény megfigyelésére. Az 1761-es átvonulást viszonylag hamar követte az 1769-es. Volt olyan csillagász, ki miután kudarcot vallott a rossz idő miatt 1761-ben, a helyszínen várta ki az 1769-es átvonulást. Erre a rövid időre nem volt érdemes hazamenni (az akkori közlekedési viszonyok ismeretében.

Ezen expedíciók több magyar vonatkozással is szolgálnak. 1769-ben Vardö szigetén Hell Miksa és Sajnovics János végzett sikeres megfigyeléseket. Az út „melléktermékeként” Sajnovics felállította a finnugor magyar nyelvrokonság elméletét. Később Vardö szigetét Hermann Ottó is meglátogatta, jeles honfitársaink emléke után kutatva nem is eredménytelenül. A következő átvonulás 1874-ben volt, amit már több mint 200 csillagász figyelt meg, közöttük – egy német expedíció tagjaként – Weinek László, első magyar asztrofotósunk, aki fényképezőgéppel is rögzítette az eseményt. A megfigyelést a Déli-sark közelében elhelyezkedő Kerguelen-szigetek egyikén végezték. Mint látható, az eseménynek széles kultúrtörténeti vonatkozása van, rengeteg magyar érdekességgel.

Az 1874-es átvonulást idén 2004 júniusában követi egy újabb, amely Magyarországról is megfigyelhető. A mérés megismétlésének ma már „csak” kultúrtörténeti vonatkozása van, de az nem is akármilyen.

A jó időben bízva a következő tevékenységeket tervezzük:

  • Összegyűjtjük a korábbi átvonulások adatait, különös tekintettel a magyar vonatkozásokra
  • Reprodukáljuk Hellék mérését, s kiszámoljuk a Föld–Nap távolságot.
  • Eredményeinket az Élet és Tudomány diákoldalain szeretnénk publikálni.

Egyéb projektlehetőségek fizikából a 7–9. osztályban

7. osztály

  1. A hőmérséklet és mérése
  2. Hűtőgépek és hőerőgépek modellezése
  3. Légköri jelenségek termodinamikai modellezése
  4. Kalorimetriai mérések (eszközök)

8. osztály

  1. Hangforrások, hangszerek
  2. Távcsövek világa; távcső és mikroszkóp
  3. A látás fizikája
  4. Légköri fényjelenségek fizikája

9. osztály

  1. Stroboszkóp-készítés, stroboszkópos fényképezés
  2. Kísérletek forgózsámolyon; a forgásállapot és változása
  3. Kutatás a mesterséges égitestek világában
  4. Tudománytörténeti kutatás

Részletezés

7. osztály – 1. A hőmérséklet és mérése

A hőmérsékletmérés tevékenysége megköveteli, hogy a tanuló ismerje a hőmérséklet fogalmát, tudja (tapasztalatból!), hogy a hőmérő közös hőmérsékletet mér!
A méréshez eszköz(ök) szükséges(ek).
A hőmérők készítése azon alapszik, hogy a termikus kölcsönhatásban az anyag valamely tulajdonsága megváltozik.
A mérési tapasztalatokat a résztvevők saját készítésű hőmérőkkel végzik, amelyeket hitelesíteni kell!
A tanulói sikerességet az elkészített eszköz(ök) minősége, használhatósága, ötletessége, esztétikuma „méri”.
Az eszközökkel mért adatokat táblázatba foglalva, a táblázatból/grafikonból „trendeket” kiolvasva kiselőadásban mutatják be tevékenységüket.
Költségigénye: minimális! (meglevő anyagokból megoldható).
Kritérium: hatodikos előismeretek és fegyelem.
Létszám: 4–12 tanuló, életkoruktól függetlenül.

7. osztály – 2. Hűtőgépek és hőerőgépek modellezése

A termikus kölcsönhatásokban a fázisátmenetek vizsgálata csak akkor eredményes, ha a tanulóknak van személyes, testközeli tapasztalatuk. A párolgás, forrás, lecsapódás jelenségei könnyen tanulóközelbe hozható, ha olyan „gépekben” tanulmányozzák, amelyek a háztartásban megtalálhatóak. A hűtőgép része minden háztartásnak. A melegítés, hűtés, a gépkocsi működése tanulóközeli.
A „játék-gőzmozdony” működése izgathatja a tizenéves fiatalt.
Elkészítése, működtetése, elemzése olyan hozadékokat indukálhat a tanulók tudatában, amelyek elméleti megtanulása megterhelő.
A projekt eszközigénye csoportonként néhány száz forint költséget jelent.
Kritérium: termodinamikai előismeretek.
Létszám: 6–8 tanuló (min. 7. osztályos).

7. osztály – 3. Légköri jelenségek termodinamikai modellezése

A csapadék és ködképződés, a páratartalom, áramlások modellezése megfigyelésekkel párhuzamosan fejlesztheti a tanulók lényeglátását, mérési technikákat, jegyzőkönyv készítési készségeiket.
Laboratóriumi körülmények között egyszerű (iskolai) eszközökkel a jelenségek „kicsiben” előállíthatók, tanulmányozhatók. Internetes támogatással, földrajzi ismeretek felhasználásával (a „savas eső” projekttel együttműködve!) a valódi és modelles tapasztalatokból a résztvevő tanulók posztereken, grafikonokon, fotókon mutatják be „terméküket”.
Költségigénye: kb. 3000 Ft.
Kritérium: fegyelem!
Létszám: 4–6 tanuló (6. osztályos is lehet).

7. osztály – 4. Kalorimetriai mérések

A (melegíthető) anyagok fajhője az anyagoknak épp úgy azonosító tulajdonsága, mint a sűrűség, a fajlagos ellenállás stb.
Ezek mérése egyszerű eszközökkel történhet – a hasznosítható tanulságok erősítik a megismerhetőségbe vetett hitet, meggyőződést.
Kaloriméterek készítése közben a tanulók a hőszigetelési problémák fontos tapasztalataival gazdagodhatnak. A mérések a pontosságigényt alakítják ki.
Költségigény: kb. 1000 Ft/ mérőpár.
Kritérium: elemi termodinamikai ismeretek, számolási készség.
Létszám: 6–8 tanuló.

8. osztály – 1. Hangforrások, hangszerek

(leírása a mellékletben szereplő 2003-as projekt-kínálatban szerepel részletesen!)

Költségigény: kb. 10 000 Ft.
Kritérium: rajzkészség, manuális készség.
Létszám: 6–8 fő.

8. osztály – 2. Távcsövek világa. Távcső és mikroszkóp

Azon tanulók számára, akik érdeklődnek a geometriai optika iránt és szeretnek egyszerű optikai segédeszközökkel kísérleteket végezni, mérni, szerelni.
Eszközként az optikai építőjátékok bármelyik változata felhasználható.
A megfigyelések földi megfigyelések elsősorban.
A mérésre/értékelésre alkalmas produktum, az az „eszközpark”, amelyet tevékenységük közben létrehoztak. Azok a rajzok, jegyzőkönyvek, amelyekkel a szereléseket és megfigyeléseket kísérték.
Költségigény: egy építődoboz/mérőpár.
Kritérium: készség az elemi optikai ismeretek befogadására; rajzkészség és kézügyesség.
Létszám: 6–8 tanuló.

8. osztály – 3. A látás fizikája

Biológiai projektekkel együttműködésben vizsgálható a szem szerkezete, képalkotása, a szemhibák és korrigálásuk.
A színlátás, a térlátás, az élesség és leképezési hibák ebben a tevékenységben játékosan elsajátíthatók. A látás fiziológiája és az idegi működés összekapcsolódása magyarázatot adhat az ún. optikai csalódásokra is.
Internetes támogatással, művészeti projektekkel együttműködve a produktum egy összefoglaló dolgozat, illusztrációkkal, modellekkel.
Költségigénye: minimális.
Kritérium: nincs kizáró ok.
Létszám: 6–8 fő.

8. osztály – 4. Légköri fényjelenségek fizikája

Az anyagszerkezeti ismeretek és optikai ismeretek mélyítésére, finomítására szolgál. Elsősorban önálló tanulmányokra, megbeszélésekre, megfigyelésekre épít.
A záró produktum: saját kiadvánnyal támogatott bemutató előadás.
Költségigény: –
Kritérium: kommunikációs készség.
Létszám: 4–8 fő.

9. osztály – 1. Stroboszkóp készítés, stroboszkópos fényképezés

A mozgási folyamatok elemzésében, törvények felismerésében sokat segíthet a sorozatfelvételek látványa. A stroboszkópos szemlélés szakaszokra/pillanatokra bontja a folyamatot; segítségével állapotok összehasonlítására vezet(het) a folyamatelemzés.
Mind a kinematikában, mind a dinamikában egyszerűsíti a törvények, szabályok felismerését. Egyszerű stroboszkóp készítése nem túlzottan költségigényes. A stoboszkopikus megvilágításban készített fotók, a fényképezés, a fotók elemzése az ok–okozati összefüggések felismerésében is jó szolgálatot tesz.
A produktum: maga a stroboszkóp-lámpa és a segítségével készített képek, azok elemzése.
Költségigény: kb. 20 000 Ft.
Kritérium: kézügyesség és fotózási alapismeretek.
Létszám: max. 6 fő.

9. osztály – 2. Kísérletek forgózsámolyon; a forgásállapot változása

Cél: egy jól csapágyazott forgózsámoly elkészítése, és használata.
(Alkalmas lehet erre egy nagyobb teljesítményű, leselejtezett ventillátor...)
A zsámolyon végzett kísérletek és azok leírása, dokumentálása a forgásállapot változások és a perdület megmaradása megértését teheti élményszerűvé.
Költségigény: kb. 10 000 Ft.
Kritérium: fegyelem, fizika iránti fogékonyság, kézügyesség.
Létszám: 4–6 fő.

9. osztály – 3. Kutatás a mesterséges égitestek világában

Elsőrendűen technikatörténeti projekt (szakirodalom és internetes támogatással).
A produktum: egy „szakdolgozat” illusztrációkkal, kiselőadás(ok)kal.
Költség: –
Kritérium: érdeklődés és nyelvismeret.
Létszám: 6–12 fő.

9. osztály – 4. Tudománytörténeti kutatás

Főleg magyar vonatkozásokra, kapcsolatokra koncentrálva.
Könyvtári és internetes elmélyülést igénylő feladatokat jelent. A végén tanulmányszerű összegezés és bemutatás az értékelésre módot adó produktum.
Kritérium: fokozott érdeklődés.

 

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.