2019. július 21., vasárnap , Dániel, Daniella

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Pedagógiai rendszerek fejlesztése >> Integrált természetismeret-oktatás >> Projektszerű tevékenységek a Lauder Iskolában a természettudományok területén

Kipróbált projektek fizikából a 7–9. évfolyamon

2009. június 17.

Kipróbált projektek fizikából a 7–9. évfolyamon

 I. Országos radonmérés-projekt
 II. „Napfolt” projekt
 III. „Csillagászat – ismeretek a bolygókról” projekt

I. Országos radonmérés-projekt

Megjegyzés: Az idei tanévben dr. Tóth Eszter betegsége miatt a projekt nem valósult meg. A beszámolónkban a projekttervet használjuk fel.

Alapkérdések

  1. Milyen kommunikációs programot kínál a projekt? (Célja, lényege)
    Egy adott község tanulóival és lakóival való kapcsolatteremtés után a radonszint mérése hálószobákban, a mérőeszközök előállítása, majd értékelése, a mérési eredmények értelmezése a laborban és a helyszínen, mentesítési eljárás kezdeményezése szükség esetén.
  2. Miben változik majd kommunikációs ismerete, készsége annak, aki elvégzi? (saját tapasztalatszerzés, gyakorlat, képességek konkrét területei)
    Aki a projektben részt vesz, saját tapasztalatot szerez az idegenekkel, vidékiekkel, különböző műveltségű emberekkel történő kapcsolat felvételben, gyakorlatra tesznek szert a mások által vezetett jegyzőkönyvek értelmezésében, a kultúrált problémamegoldásban, a munkamegosztással elvégezhető detektorgyártásban, a számítógépes adatfeldolgozásban, a pontos és udvarias fogalmazásban.
  3. Hol kapcsolódik az iskolán kívüli, a bennünket körülvevő világ kommunikációs kihívásaihoz?
    Vidéken végzett valódi méréseik alapján olyan nukleáris műveltségre tesznek szert, amely lehetetlenné teszi, hogy a sajtó és média félművelt művelőinek pánikkeltő szövegeit kritika nélkül elfogadják.
  4. Hogyan és hol kapcsolódik a program az iskolán kívüli világhoz, hol igényli a projekt ebben a kapcsolati rendszerben a kommunikációs ismereteket használatát?
    A projekt egy faluban (is) zajlik, ez a külvilág, a falu gyerekeivel és lakóival történő kapcsolatfelvétel igényel kommunikációs ismereteket.
  5. Mely más tárgyak, műveltségterületek, iskolai vagy azon kívüli tevékenységek kommunikációs igényeihez illetve programjaihoz kapcsolódik? (integrativitása)
    A projekt által lefedett terület fizikai, biológiai, földrajzi, számítástechnikai ismereteket igényel, a falu lakóival történő kapcsolatfelvétel szociológiai, történelmi, gazdasági (falu ipara, mezőgazdasága) alapismereteket, s mindezek beszélgetésekben történő alkalmazását.
  6. Mely kommunikációs technikákat tanulják meg, használják a projekt végzése során?
    Szóbeli kapcsolatfelvétel, számítógépes adatrögzítés, mérési adatok elemzése, annak értékelése és közvetítése különböző műveltségű emberekhez.
  7. Melyek azok a területek, konkrét feladatok, amelyekben a gyerekeknek, együtt kell működniük egymással a tanult és fejlesztett kommunikációs készségek felhasználásával?
    Detektorgyártáskor, falulátogatáskor, adatbevitelkor, eredmény értékelésekor, értesítő levelek megfogalmazásakor.
  8. Melyek azok a konkrét kommunikációs feladatok, amelyeket a projektben résztvevő tanulónak önállóan kell, és melyek, amelyeket önállóan lehet elvégeznie? (egyéni tempó, érdeklődés, eltérő mélység, tehetséggondozás lehetőségei, min. követelmények és optimális lehetőségek)
    Tanulási technikák mellékletben.
  9. Mi a projekt végén megjelenő közös produktum, közös termék, amelyben a részletek egésszé állnak össze és bemutatják a tanult kommunikációs ismereteket és készségeket?
    A projekt végén megjelenő közös produktum a faluba elküldött éves értékelés, azaz az egyes házak radonszintje, ha szükséges lesz, akkor a mentesített ház. A részletek (az őszi, téli, tavaszi eredmények) ekkor éves átlaggá állnak össze, és létükkel bemutatják, hogy a gyermekeink képesek voltak kommunikálni a helyi gyerekekkel, lakókkal, és detektorgyártáskor egymással, adatbevitelkor a számítógéppel.
  10. Milyen módon vonhatók be a diákok a tervezéstől a kommunikációs produktum elkészítésén át annak megismertetésébe egészen a projekt értékeléséig? (tervezés, a projekt időbeosztása és a spontaneitás)
    Első lépésben megtanulják a kísérleti és elméleti hátteret, majd vizsgáznak ebből. Az adott falu meglátogatására közösen készülnek fel, a detektorgyártást közösen tervezik meg, végzik el, az adatbevitelt a számítógépbe választott párjaikkal szervezik meg és végzik el, az eredmények értékelésében mindannyian részt vesznek. A projekt időbeosztása kötött: szeptembertől júniusig a radonmérésnek pontos menetrendje van.
  11. Hogyan mérhető a projekt sikeressége? (Tanulók számára továbblépési lehetőségek, ill. egy ismételt projekt számára hasznosítható következtetések)
    Az eredetileg tervezett házak közül hány darabot tudtak felmérni, képesek voltak-e a veszélyeztetett ház(ak)at mentesíteni, ha feltűnő eredménysor született, képesek voltak-e értelmezni. A projekt során mindig merül fel probléma (eddig minden évben volt új probléma), s vannak méréstechnikai problémáink, amelyek megoldásra várnak. Ha a tanuló részt vesz a projektben, megismeri ezeket a problémákat. Ha az együttmunkálkodás közben jó ötletei vannak, akkor a további években ezen problémák megoldásának valamelyikében indulhat általa megfogalmazott terv szerinti projektben.

Technikai kérdések


  1. Milyen a projekt eszköz és költségigénye?
    Egy ötfős projekt 2 falut tud ellátni. Két falu felmérésének költségei (kb.):
    (A költségeket a RAD Alapítvány fedezi.)
    Utazás 20 000 Ft
    Szállás 10 000 Ft
    Detektorok 300 000 Ft
    Vegyszerek 20 000 Ft
    Posta 5 000 Ft
    Papír 1 000 Ft
    Egyéb 10 000 Ft

  2. Hány gyereket fogad a projekt, milyen ezeknek életkor szerinti eloszlása? Jöhetnek-e olyanok akik számára a projektrendszer nem kötelező?
    Maximálisan 40 gyerek jöhet, második elemitől érettségiig egyenletes elosztásban. Jöhetnek olyanok, akik számára a projektrendszer nem kötelező.
  3. Milyen részvételi kritérium teljesítése esetén lehet jelentkezni?
    Tudjon írni-olvasni, káromkodás nélkül beszélni. (Megvizsgáladó, hogy a radontanfolyamot beleépítsük a projektbe, vagy szakkörként működjön, s annak elvégzése után tett sikeres vizsga legyen a részvétel feltétele.)

II. „Napfolt” projekt

A projekt célja

  • A nappal kapcsolatos csillagászati ismeretek bővítése
  • Az együttműködés fejlesztése
  • A mérés, mint megismerési módszer gyakorlása
  • Önálló ismeretgyűjtés és annak megosztása

A projekt tartalma

A projekt előkészítő szakaszában levelező listát hoztunk létre. A listára minden projekttag felkerült. Első lépésben a listára nappal kapcsolatos anyagokat gyűjtöttek a projekttagok. Az összegyűlt anyagot tárolniuk kellett (a megfelelő könyvtárszerkezetet létrehozva), a leveleiket rendszeresen olvasni kellett.

A második szakaszban mindenki kérdésekre válaszolt. A kérdések egy része közös volt, egy része egyénre szabott. A kérdések tartalmát negyedrészben a hálón könnyen elérhető Nappal kapcsolatos információk, háromnegyed részben a tanulók által összegyűjtött anyag képezte. A kérdésekre kivételesen a választ írásban vártam (nem elektronikusan) elkerülendő, hogy a közös részt közös e-mail-lel oldják meg.

A harmadik szakaszban a csoportvezetőket (16–17 éves diákjaim) tanítottam meg a távcső használatára. A napfoltok megkeresésének leghatékonyabb technikáját lényegileg együtt tanultuk, a saját keresési eljárásom is sokat fejlődött.

A csoportvezetők irányításával 3-4 fős csoportokban közösen mértek a hetedikesek. A napszűrővel ellátott távcső segítségével észlelték a napfoltokat, azok helyét és a mérés adatait rögzítették egy egyszerű mérőlapon. A mérőlap tartalmazta a foltok és foltcsoportok számát, a mérés idejét, az észlelők nevét.

A projekt célja a Nap forgásának kimutatása, a forgási periódus közelítő meghatározása volt. A célt – nem kevés buktatóval – sikerült teljesíteni. A nap forgási periódusára (ami egyébként nem egyenletes, más az egyenlítőn és más a sarkokon) 28 napot kaptunk, ami jó eredménynek tekinthető.

A mérés nehézségei

A legnagyobb nehézség a kis csoportok együttmozgatása volt. Nehezen egyeztettek időpontot, s a csoportvezetők tekintélye sokszor nem volt elegendő a csoport összetartására. Ugyanakkor a gyerekek egy része lelkesen és sokat mért. A levelező lista közvetett segítséget nyújtott, azáltal, hogy a nyilvánosság erejével szankcionálta a nem tisztességes munkavégzést. Minden kritika és észrevétel, ami a közös munka menetét akadályozta a listára került. Sajnos gondot okozott az, hogy a levelek olvasása nem volt százszázalékos. A jövőben – mivel projektjeink kulcseleme a kommunikációs eszközök használata – kikerülhetetlenné kell tenni a levelek napi rendszeres olvasását a diákoknál is. Ennek eszköze lehet, hogy minden számítástechnika óra kezdetén erre időt kell biztosítani.

A mérés kivitelezésének nehézségei

A napfoltok helyzetének azonosítását nagyban hátráltatta a szubjektív (szemmértékes) helyzetazonosításon túl, hogy nem tudtuk hol van a Nap tengelye. A tengely helyzete a napszakok során változott, s így a látszó napkorong napi mozgása során némileg elfordult a középponthoz képest a foltokkal együtt. A probléma orvosolható, amennyiben rögzített papírra (vászonra) kivetítjük a Napot. Két időben egymáshoz közeli tehát a kivetített képben egymást metsző korong metszéspontjai meghatározzák a keresett tengelyt.

A megfelelő kivetítéssel egyébként a napfoltok azonosíthatóak napszűrő nélkül is. (A kivetítéses eljárás esetében vigyázni kell arra, hogy az erős nap megolvaszthatja a távcső belső, műanyag illesztéseit, s ezért napszűrő nélkül a távcső lencserendszerét egyszerre csak rövid időre lehet kitenni a Napnak.

Az életkor és létszám kérdése

Hatékony munka csak kis csoportokban képzelhető el. Megfelelően képzett csoportvezető 2-3 gyereket tud összefogni. A mérés valószínűleg inkább egy kicsit idősebbeknek való, leginkább a 9. (esetleg a 8.) évfolyamnak.

A megvalósítás tapasztalatai

Pozitív tapasztalatok

A gyerekek viszonylag hatékonyak voltak az anyaggyűjtésben. A mérést, a távcsőhasználatot érdekesnek találták. A mérés valós és értelmezhető eredményre vezetett. Saját munkájuk súlyát, értékét zömében átélték, alapvetően pozitív attitűdöt alakítottak ki a méréssel, s a mögötte húzódó jelenséggel kapcsolatban.

Negatív tapasztalatok

A korábbi utalásoknak megfelelően erősíteni kell a levelezőrendszer használatát. A gyerekek időbeli rugalmassága (részben rengeteg kötött külső terhelésük miatt) meglehetősen csekély volt. Ugyanakkor egy időjárásfüggő csillagászati jelenség esetében nehéz biztos és garantáltan betartható megállapodásokat kötni napokra előre.

A gyerekek visszajelzése

A projektben résztvevő gyerekek élvezték a távcsővel végzett munkát.

A prezentáció

A prezentációra felosztottuk a feladatokat. Bemutattok a mérőlapokat, a naplózás rendjét, ismertettük mérésünk elveit, sikereinket, kudarcainkat, s eredményünket a Nap forgásáról. A gyerekek számára a legnagyobb nehézséget a nyilvános megszólalás jelentette.

III. „Csillagászat – ismeretek a bolygókról” projekt

A Naprendszer

Bevezetés

Napjainkban a világűr kutatása reneszánszát éli. földi és Föld körüli pályán keringő távcsövek készítenek felvételeket az univerzum távoli vidékeiről. Űrszondák keringenek a Naprendszer különböző égitestjei körül, robotok dolgoznak távoli világok felszínén. Emberek kutatnak és élnek a Földön kívül.

Aki meg akarja érteni ezeknek a felfedezéseknek a lényegét és ezáltal jobban megismernie önmagát, annak rendet kell raknia a számára elérhető információk tömegében. A csillagászat középiskolai oktatása alapot teremthet erre.

Felépítés

Létszám: 7 fő (optimális 3–14 főig).
Korosztály: 7–8. évfolyam (7–12-ig is alkalmazható).
Kapcsolattartás: hetente egyszer 45 perc konzultáció és Internet.
Eszközigény: számítógépek, Internet kapcsolat, könyvek, folyóiratok.

Tanári feladatok
  1. Irodalmi forrásokra (nyomtatott és elektronikus) és fellelhetőségükre vonatkozó tájékoztatás nyújtása.
  2. Az összegyűjtött irodalom helyes értelmezésének ellenőrzése, az esetleges félreértések tisztázása.
  3. Útmutatás az összegyűjtött anyag rendszerezésében és válogatásában, a prezentáció elkészítésében.
  4. Segítségnyújtás a következtetések levonásában és a további feladatok meghatározásában.
  5. A csoport munkájának mederben tartása.
Tanulói feladatok
  1. Témakörök kiválasztása.
  2. Irodalmi források felkutatása.
  3. Témakörhöz kapcsolódó anyagok kiválogatása.
  4. Kiválogatott anyagok reprezentációja a csoport számára.
  5. Reprezentált anyagok megvitatása a csoport tagjaival.
  6. Szükség esetén a gyűjtött anyag korrekciója.
  7. A csoport tagjai által gyűjtött anyagból poszter készítése.
  8. Közös prezentáció a csoport tagjaival.
  9. Kérdéseket feltenni a csoport tagjainak és a tanárnak.
Megvalósítás

A Naprendszer tárgyalását felosztottuk témakörökre. A témakörök nagysága és száma a projektben résztvevő diákok létszámához igazítható. Konkrét esetben a következők voltak: bevezető, kultúrtörténet, képek, geológia, űrszondák, holdak és gyűrűk, adatok.

A bevezető egy-egy bolygó általános ismertetését tartalmazta és összefoglalta a többi témakör főbb elemeit. Kultúrtörténet az égitesteknek az emberiség gondolkodásában játszott szerepét mutatta be, az újkorban felfedezett bolygóknál a felfedezés történetét is magában foglalta. A képek témakört vállaló diák hozta a poszterhez nélkülözhetetlen illusztrációkat. Az égitestek felépítését, szerkezetét tárgyalta a geológia anyagrész. Amennyiben egy planétát ember alkotta berendezések látogattak meg, abban az esetben azok céljait és eredményeit az űrszondák témakör ismertette. Azon bolygóknál, amelyeknek van égi kísérőjük, ott ezeket részletezte a holdak és gyűrűk fejezet. Az adatok tartalmazták az égitestekre legjellemzőbb számokat táblázatba foglalva.

Minden egyes bolygónál újraosztottuk a feladatokat, de nem volt kizárt, hogy valaki ugyanazt a témakört dolgozza fel a következő égitestnél is. A Földet tárgyaltuk utoljára, hogy a diákok kívülről is tudják szemlélni és a projekt végére megváltozott gondolkodásmóddal gyűjtsenek róla anyagot.

A projekt anyagának összegyűjtésében kevés témakört kivéve az Internet nyújt segítséget, egyszerre könnyítve és bonyolítva a tanuló helyzetét. Az információ könnyen hozzáférhető, megszerezhető de óriási mennyiségű. Ebből kell kiválogatni a hiteleseket, és azokból kiemelni a lényeget. A konzultációkon vitattuk meg, hogy a behozott anyagok közül mi kerüljön fel a poszterekre. Estleges átfedések közül kinek az anyaga élvez prioritást, illetve mit kell pótolni.

A program kezdetén a tervezésben és a szervezésben a tanáré a főszerep, de mihelyst lehet, át kell adni ezekből a funkciókból minél többet a csoportnak. A projekt előrehaladtával a tanulók ügyesebbé válnak a közös munka részfeladatokra való felbontásában, ezek elvégzésében, majd a prioritások szemelőt tartásával kommunikációs kézségeik felhasználásával összegezniük kell a részeredményeket.

A csoport munkájának végeredménye tíz darab színes poszter a Napról, Merkúrról, Vénuszról, Földről, Marsról, Jupiterről, Szaturnuszról, Uránuszról, Neptunuszról, Plútóról szövegekkel és színes képekkel, amiket a félévvégi nyílt projektbemutatón is használtak demonstrációs célokra.

 

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.