2019. október 14., hétfő , Helén

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Pedagógiai rendszerek fejlesztése >> Integrált természetismeret-oktatás >> Projektszerű tevékenységek a Lauder Iskolában a természettudományok területén

Földrajzi projektek

2009. június 17.

Földrajzi projektek

 Földrajzi felfedezők
 „Barlangok” projekt
 Ásvány- és kőzetgyűjtemény az iskolában
 Budapest gyógyvizei
 Budapest közlekedése
 Meteorológiai mérőállomás létesítése

Kipróbált földrajzi projektek

I. „Földrajzi felfedezők”

Technikai kérdések

Létszám: 7 fő
Korosztály: 7. évfolyamos tanulók
Eszközigény: fényképezőgép, diktafon
Költségek: utazási költségek, belépődíj
Részvételi kritérium: alapvető volt a téma iránti érdeklődés

A téma kiválasztása

A tanítási órák keretében csupán néhány mondat erejéig van mód idő arra, hogy a földrajzi felfedezésekről, felfedezőkről, utazókról szóljunk Ez a téma a szorgalmi feladatok körébe szokott kerülni, így néhány diák a kíváncsiságát, érdeklődését szabadidejében önszorgalomból elégítheti ki. Ennek a hiánynak a pótlására jött az ötlet, hogy legyen egy ilyen témájú projekt is.

Elsőnek egy olyan személyt választottunk, akire nemcsak mint földrajzi felfedezőre, hanem mint korát megelőző történelmi személyre és világutazó magyarra is büszkék lehetünk. Ez a személy Benyovszky Móricz.

A projekt menete

A legelső alkalommal megbeszéltük, hogy ki és miért választotta ezt a projektet. A gyerekeket alapvetően a kíváncsiság motiválta. 5. és 6. évfolyamon nem volt még külön tantárgy a földrajz, mivel a természetismeret körében a biológiával, fizikával együtt tanulták meg az alapvető ismereteket. Csalogató volt számukra az ismeretlen is, hiszen ez volt az első évük a gimnáziumban és az első kötelezettségük, amit szabadon választhattak.

Megbeszéltük a teendőeket! Megállapodtunk abban, hogy hétfőnként találkozunk a hetedik órában. Próbáltuk körvonalazni, hogy mit is szeretnénk megtudni, és milyen mélységben.

A realitás talajáról egészen addig jutottunk, hogy a projekt végén igazán elmehetnénk Madagaszkárra, hogy igazándiból is megtapasztalhassuk azt, amiről tanultunk!?

Az első feladat az volt, hogy a következő alkalomra mindenki összegyűjt annyi információt, amennyit csak tud. A következő alkalmakkal megnéztük azt összegyűjtött anyagokat.

Mindenkinek az volt a feladata, hogy a saját anyagát kiegészítse azokkal az információkkal, amik az ő szövegében nem szerepeltek. Így elértük azt, hogy a legteljesebbé és körülbelül azonos mélységűvé vált az első körbeli gyűjtés.

Ezután, mindenkinek otthon, nyugodt körülmények között egy világtérképre/ ezt a vaktérképet én készítettem, hogy azonos legyen / be kellet rajzolnia a szövegben lévő összes földrajzi helyet. Ezt követően időrendi sorrendben jelölniük kellett Benyovszky utazásait.

Érdekes volt összevetni a kész munkákat! Volt, aki nagyon pontosan, minden részletre kiterjedően, szinte hibátlanul végezte el a munkáját, s volt, aki nem szép külalakkal és igen hiányosan dolgozott. Ez utóbbiaknak – 2 fő – a többiek szívesen segítettek kijavítani a hibákat.

A sok olvasás és rajzolás után jól esett egy ki kikapcsolódás, múzeumlátogatás! Kerestünk egy közös időpontot és elmentünk Érdre, a Magyar Földrajzi Múzeumba. Nem kis meglepetésünkre Benyovszkyról külön tárlót fedeztünk fel, benne számos olyan információval, képpel, térképpel, amivel a gyűjtésünk során mi még nem találkoztunk. Ezeket a gyerekek, lejegyzetelték, illetve lefényképezték ezeket az adatokat, illetve képeket.

A világtérkép előtt időztek talán a leghosszabb ideig, amelyen nyomon lehetett követni egy-egy utazó útját. A felfedező képét megérintve kirajzolódott/ kis lámpák sokasága világított/ az az útvonal, amit az élete során bejárt. Örömmel láttuk, hogy választottunk igencsak előkelő helyet szerzett magának a megtett kilométerek tekintetében.

Volt még egy meglepetésünk: az egyik tanuló észrevette, hogy a kiállított kiadványok között szerepel egy olyan is, amelyiknek a borítóján Benyovszky Móric van. Ez a Földrajzi Közlöny egyik jubileumi száma volt, és Benyovszkyval foglalkozott. Kis kérdeződéssel kiderült, hogy van még belőle megvásárolható példány. Így tovább bővült a feldolgozható irodalmunk.

A múzeumban eltöltött időnek csak a vonat menetrendje és a másnapi meg nem írt lecke vetett végett.

A következő alkalommal szétosztották a cikkeket és az volt a feladat, hogy emeljék ki a lényeget, tömörítsék a cikkek szövegét. Így mindenki más-más résztémába áshatta bele magát!

Az elkészült tömörítéseket elmondták egymásnak az utolsó alkalmak egyikén.

Egy külső információból tudomásunkra jutott, hogy Benyovszkyval kapcsolatban új dokumentumokkal gazdagodik a Széchenyi Könyvtár, amit egy sajtótájékoztató keretében mutatnak be az érdeklődőknek. 2 tanuló azt a faladatot kapta, hogy jelenjen meg az eseményen, fényképezzen, jegyzeteljen és figyeljen. Igen érdekes volt hallani, hogy hogyan ítélik meg a szakemberek Benyovszky szerepét a XVIII. század történelmében.

Az utolsó alkalommal felosztották egymás között a „hős” életéről összegyűjtött anyagot és ezt mondták el a bemutatón.

Tanári tevékenység
  1. Alapvetően koordinátor szerepet töltöttem be a projekt során.
  2. Felügyeltem a munka ütemezését, és igyekeztem a rendelkezésre álló időt jól és sokrétűen kihasználtatni a gyerekekkel.
  3. A szükséges tanulási technikákat, melyeket még nem ismertek a gyerekek, vagy eddig csak ritkán használtak, igyekeztem megtanítani nekik (interjú, szövegtömörítés).
  4. Folyamatosan visszajeleztem a csapatnak az elvégzett munkájukról.
  5. A bemutató előzetes véleményezése, szakmai hibák kiszűrése.
  6. A projekt bővítésének lehetőségei?
  7. A szükséges eszközök biztosítása – videó, fényképezőgép, diktafon.
Tanulói tevékenység
  1. A témával kapcsolatos irodalom gyűjtése, tanulmányozása (internet, könyvek, folyóirat).
  2. A vállalt feladatnak megfelelő irodalom elolvasása, jegyzetelése, tömörítése
  3. a szükséges eszközök felmérése (mivel szeretnének dolgozni: fényképezőgép, videó, diktafon stb.).
  4. A munka egymásközti felosztása, egyes munkafázisok időbeli, sorrendbeli megállapítása (a TOTO kérdéseinek összeállítása, megszerkesztése, kifüggesztése, értékelése).
  5. Egy határidő napló elkészítése, melyben feltüntették, hogy ki, mikorra és mit készít el.
  6. Egymás munkájának figyelemmel kísérése – egymás segítése.
  7. Az interjú elkészítése.
  8. A fényképek elkészítése e helyszíneken (múzeum, sajtótájékoztató).
  9. A digitális fényképek számítógépen való rögzítés.
  10. Vaktérképen való munka.
Kapcsolatok (tantárgyakkal, külső intézményekkel)
  • A témából alapvetően adódik, hogy legszorosabb kapcsolata a projektnek a földrajzzal van. Alkalmazni, használni kell a már megtanult földrajzi alapokat (térképolvasás).
  • A másik tantárgy a történelem, amely foglalkozik ezzel a témakörrel (nagy földrajzi felfedezések), de olyan részletességgel, mint ahogyan a projekt erre lehetőséget kínál, itt sincs.
  • mód és lehetőség elmélyülni a témában.
  • Magyar nyelv: fontos a szövegértés, lényegkiemelés.
  • Nagyon sokrétű, érdekes és komplex ismereteket lehet gyűjteni a múzeumlátogatások során.
  • Ritka lehetőség volt a sajtótájékoztató, ahol a gyerekek ügyesen megoldották a feladatot.
Tanulási technikák, készségek, képességek

A projekt munka során nagyon sok lehetőség nyílik a már ismert technikák gyakorlására, pontosítására, újak megtanulására.

  1. anyaggyűjtés: minden munkának a legelső lépése, a tanulókban tudatosítani kell ezt a dolgot – ez önálló munka.
  2. Forráskezelés: minden felhasznált irodalmat fel kell tüntetni a munka végén.
  3. Szelektálás: lényegkiemelés – csak a témához kapcsolódó forrásokat kell alaposan elemezni.
  4. Feldolgozás: a kiválasztott téma mélységének megfelelően.
  5. Elemzés: a kiválasztott szempontok alapján történik.
  6. Összehasonlítás: azonosságok, különbségek kihangsúlyozása.
  7. adatrögzítés: a feldolgozott anyagot a megfelelő formában (táblázat, térkép, diagram, szöveg) kell rögzíteni.
  8. Megfigyelés: képek, térképek, kiállítás.
  9. Együttműködés: a csoport tagjai között.
Végső megjelenési forma

A projekt végére szépen összegyűlt az anyag minden tanuló dossziéjában: az Internetről, a múzeumi látogatásból származó anyagok, a saját készítésű térkép és a választott cikk.

A gyerekek kitalálták, hogy versenyt kellene rendezni ebből az anyagból az elemis diákok számára (4–5–6. évfolyam). Nem rég még ők is elemisek voltak és szívesen vettek rész ilyen megmérettetésekben. Kiplakátolták tehát a versenyfelhívást, melyben megfogalmazták a teendőket. Az összegyűjtött, rendszerezett anyagokból tablókat készítettek. Figyeltek arra, hogy áttekinthetőek, esztétikusak és informatívak legyenek Az elemi folyosóján, jól látható helyekre tették ki az ismertetőket. A megadott ideg mindenki olvashatta, jegyzetelhette a tablókat. A tablók beszedése után került ki a 13+1-es TOTO, a beadási szelvényekkel együtt. A projektesek a kitöltött szelvényeket értékelték, megállapították a sorrendet és kihirdették az eredményeket. A három évfolyamból több mint 20 kisdiák indult. Meglepetésünkre az első helyezett a 4. évfolyamból került ki. Ez nagyon pozitív visszajelzés volt a számunkra!

Az elvégzett munkát minősítette. Nemcsak a projektesek tanultak sokat a félév során, hanem másoknak is sikerült ebből valamit átadni. Ezen kívül példát is mutattak a „kicsiknek”, hiszen a „nagyokra” mindig felnéznek.

Végül a projekt bemutató! Nagyon ügyesen és határozottan mondta el mindenki a szövegét!

Tervezett projektek földrajzból

I. „Barlangok” projekt

Technikai kérdések

Létszám: 6–12 fővel ideális dolgozni.
Korosztály: 7. évfolyam. (Alsóbb és felsőbb évfolyamokkal is elképzelhető.)
Eszközigény: laboreszközök, vegyszerek, mintavevő eszközök, mikroszkópok, nagyítók, barlangász-felszerelések, elemlámpák, fényképezőgépek, számítógépek, könyvtár.
Költségek: barlangok felkeresésének, látogatásának költségei.
Részvételi kritérium: a téma iránti érdeklődés, gyakorlati munkákban való részvétel, szabadidő ráfordítása.
Időtartam: Már három hónap alatt látványos eredmények érhetők el, de ideálisabb a hat hónap.

Tartalom

A projekt célja a barlangok kialakulásának, kőzettani összetételének, levegőjének, vizeinek, élővilágának, változásainak minél teljeskörűbb megismerése és vizsgálata. Ez a fizikai, kémiai, biológiai és földrajzi ismeretek komplex felhasználását kívánja meg a csoport tagjaitól. Munka közben alapvető fogalmak, folyamatok és berendezések megismerésére, alkalmazására, lesz szükség. A barlangvizsgálat témája szorosan kapcsolódik a hetedik évfolyam kémiai (levegő, vizeink) és biológiai (élőhelyek, rendszertan) ismereteihez, valamint a kőzetek kialakulásával és típusaival foglalkozó földrajzi ismeretekhez. Segíti ezek elmélyítését, hangsúlyozza fontosságát, felhasználhatóságát és az ismeretek környezetünkben való komplex megjelenését.

Témajavaslatok
  1. A barlangok levegője. Összetételük, kialakulásuk, hőmérsékletük, páratartalmuk, eltérések a légkör levegőjétől, hatásuk a barlang klímájára, élővilágára. Azonosságok és különbségek az egyes barlangok levegője között. Ezek okai. Esetleges gyógyhatások stb.
  2. A barlangok vizei. A barlangok vizeinek eredete, szerepe. Hőmérsékletük, kémiai összetételük, keménységük, pH-juk, a bennük előforduló élőlények, esetleges szennyezések és fertőzések, emberi hatások jelei, eltérő tulajdonságok a felszíni vizekéhez képest, azonosságok és eltérések az egyes barlangok vizei között, ezek okai, stb.
  3. A barlangok élővilága. A barlangokban megtalálható növények, állatok és gombák leírása, vizsgálata. Milyen igényeik vannak, miért itt élnek, milyen tűréshatárokkal bírnak? Milyen rendszertani kategóriába tartoznak? Milyen létszámban találhatók meg a barlangokban? Azonosságok és eltérések az egyes barlangok élővilága között, ezek okai, stb.
  4. A barlangok kialakulása, kőzettani vizsgálata. Mikor és milyen hatásokra alakultak ki a barlangok? Ezeknek milyen bizonyítékai vannak? Milyen kőzetekből állnak, ezek milyen tulajdonságokkal rendelkeznek? Milyen természetes és emberi eredetű hatások befolyásolják most a barlangot? Milyen változások érzékelhetők jelenleg állapotában?
  5. A barlangok védelme. Milyen szintjei és típusai ismertek a barlangok nemzetközi és hazai védettségének? Milyen kritériumai vannak ezek megszerzésének? Milyen szervezetek foglalkoznak ezzel? Magyarország védett barlangjai, ezek értékei, veszélyeztetettségük, stb.

Kivitelezés

A diákok választanak a javasolt témák közül egyet, amivel a félév folyamán részletesebben foglalkoznak. Ezután barlanglátogatásokra indul a csoport szervezett formában. Minden alkalommal ügyelni kell arra, hogy az egyes tanulók azokra a szempontokra figyeljenek, amelyeket a feladatok felosztása során választottak, ezekkel kapcsolatban végezzenek vizsgálatokat, készítsenek fotókat és gyűjtsenek anyagokat. Majd következhet a munka azon része, amikor a gyerekek idejüket szabadon beosztva dolgoznak választott témáikon önállóan és egymással közreműködve. Ez jelentheti azt, hogy a diákok újra felkeresik a barlangokat, akár egyénileg, akár csoporttársaikkal, akár családjukkal. De jelentheti a tapasztaltak irodalmi adatokkal való alátámasztását, értékelését, vizsgálatok elvégzését, összehasonlítások elvégzését, barlangászokkal való beszélgetéseket is.

A témákhoz kapcsolódó vizsgálatok egy része a barlangokban elvégezhető (például hőmérséklet, páratartalom mérése), másokhoz mintavételre van szükség, majd a laborban folytathatók. Ilyenek például a vizek vizsgálatát célzó feladatok egyes elemei. A munka közös végtermék készítésével zárul, mely a begyűjtött és a megtapasztalt információkat egyaránt tartalmazza.

Kapcsolat a külvilággal

Tanteremben nem tudunk barlangászni, tehát a feladatok elvégzéséhez mindenképp ki kell mozdulnunk, a barlangokat fel kell keresnünk. Ehhez gyakran szakemberek, tapasztalt barlangászok segítségét kell kérnünk, útjainkat előre meg kell szerveznünk.

A külvilággal tágabb értelemben is teremthető kapcsolat. Ha munkánk eredményeit szeretnénk egy másik országrészben vagy külföldön található barlang hasonló vizsgálatának eredményeivel kiegészíteni vagy összehasonlítani, de nem volt alkalmunk ott vizsgálódni, akkor az ottani barlangászoktól, üzemeltetőktől segítség kérhető.
Információik érkezhetnek levélben, e-mailben, de szervezhetők személyes találkozók is.

Tanulási technikák, képességek

A tanulási és képességfejlesztési technikák széles választéka kerül elő a munka során. Csak néhány ezek közül: megfigyelés, kísérletezés, anyaggyűjtés szakirodalomból, a minket körülvevő anyagokból és barlanglátogatások alkalmával, vizsgálati eredmények feldolgozása, összegzése, összehasonlítása, előadása. Mindezek az ismeretszerzésen kívül sokoldalúan fejlesztik a diákok önállóságát, kreativitását, problémamegoldó képességét, kommunikációját, eszközhasználatát, valamint környezetvédő gondolkodást alakíthatnak ki. Eredmény lehet például, hogy a tanulók kedvet kapnak a rendszeres kiránduláshoz, és ezek során jobban odafigyelnek a látottakra, a természet apró szépségeire. Ha másokat is megpróbálnak ebbe bevonni, az hatalmas sikerként könyvelhető el.

Végső megjelenési forma

A témák feldolgozásának eredményeit a tanulóknak összegezniük és rögzíteniük kell. Ezekből aztán tablók készíthetők, amelyek a folyosókon elhelyezve ismereteket közölnek, felkelthetik a figyelmet, kirándulási ötleteket adhatnak olvasóik számára szöveges formában és fotókkal kiegészítve is. Ezen plakátok lehetséges címei például:

  • Hová mehetsz Magyarországon barlangászni?
  • A barlangok kialakulása.
  • Élet a barlangokban.
  • Védett barlangjaink.

De még szerencsésebb, ha úgy választjuk meg a plakátok címeit, hogy készítésükhöz mindenképp szükség legyen a csoport tagjainak együttműködésére. Tehát a konkrét barlangok adhatják a címeket, például Mátyás-hegyi barlang.
Ugyanezek a témák kis füzetbe rendezve házi kiadványként is összegezhetők, jól hasznosíthatók. Elképzelhető, hogy a csoport tagjai előadásokat tartanak érdeklődők számára munkájukból, itt az általuk készített fotókat, rajzokat be is mutathatják.

II. Ásvány- és kőzetgyűjtemény az iskolában

Technikai kérdések

Létszám: 4–8 fővel lehet hatékonyan dolgozni
Korosztály: a 9. évfolyam tanulói, természetesen a felsőbb és alsóbb évfolyamos érdeklődő tanulók is csatlakozhatnak
Eszközigény: az iskolában több olyan szekrény is található, amely kis leleménnyel, ügyességgel a célnak megfelelően átalakítható
Költségek: néhány ezer forint a tárlók elkészítéséhez, belépőjegyek, utazási költség
Részvételi kritérium: a téma iránti érdeklődés elengedhetetlen.

Tartalom

Az évek során szépen megszaporodtak az osztálykirándulások, „világjárások” alkalmával összegyűjtött ásványok, kőzetek. Volt néhány olyan diák, aki az egész gyűjteményét behozta az iskolába, részben azért, mert otthon nem fért el, részben azért, hogy büszkélkedhessen a „kincseivel”. Tehát a kövek csak szaporodtak-szaporodtak, de csak néha-néha kerültek a gyerekek elé (kőzetet vizsgáló gyakorlati órákon). Elérkezett az idő, hogy a tikos kincsek előkerüljenek a dobozokból, ládákból és méltó megjelenésű helyre kerüljenek. Ezt a munkát kell a gyerekeknek elvégezniük.

Kivitelezés

A legelső feladat a munka felmérése és megtervezése A gyerekek miután szemügyre vették a rendszerezésre váró ásványokat, kőzeteket készítenek egy időbeosztást – milyen rendszerességű (hetente-kéthetente) és milyen időtartamú (1–2 órás) foglalkozások alatt végzik el a munkát. Nagyon fontos, hogy ezt mindenki egyetértésével rögzítsék.

A következő lépés a feladatok vállalása. Lehetőség szerint mindenki olyan feladatot vállaljon, amit szívesen és a legjobb tudása szerint fog elvégezni: kőzetek tisztítása, megszámozása, katalogizálása, a rövid ismertetők elkészítése, a tárlókban való elhelyezése, az előfordulási helyek térképre vitele, az ismeretlen ásványok, kőzetek meghatározása, meghatároztatása, a tárló elkészítése, elkészíttetése.

A kőzetgyűjtemény összeállításakor arra kell törekedni, hogy a mintadarabok nagyjából azonos méretűek legyenek. Általában 12x 7x 3 cm-es darabok az alkalmasak. Ha nagyobb tömegből kell a mintadarabot kiformálni, akkor fel kell hívni a figyelmet a körültekintő és óvatos munkára. Formáláskor a kalapács tompa végével sok kis ütéssel apró darabokat kell lepattintani a kőzetből, míg a kellő nagyságú, friss törésfelületekkel határolt mintadarabok elkészülnek. A véglegesen kiformált mintákat le kell mosni, és megszárítani.

A meghatározás alapján minden kőzetminta részére kell készíteni egy-egy vezetőcédulát, amely a következő adatokat tartalmazza: a kőzet száma, a kőzet neve, megjegyzések (a kőzet közelebbi meghatározása, kísérő ásványok és kőzetek, az előfordulás körülményei) a gyűjtő neve, a kőzet pontos lelőhelye, a gyűjtés ideje.

A kőzetek elcserélődését úgy lehet megakadályozni, hogy minden kőzetdarab alsó (kevésbé szép) oldalára kis papírszeletet kell felragasztani, amelyen a vezetőcédulán szereplő szám van.

El kell dönteni, hogy milyen szempont szerint (lelőhely, keletkezés) fogják kiállítani a gyűjtemény darabjait. Fontos, hogy esztétikus, könnyen érthető, jól követhető és informatív legyen a kiállítás. A kiállítás része lehet még: tabló, térkép.

Tanári tevékenység

A tanárnak alapvetően koordináló szerepe van a projekt során.

  1. Segítségnyújtás az ásványok, kőzetek meghatározásában vagy a megfelelő irodalom (ásvány- és kőzethatározó könyvek) ajánlása.
  2. A mintadarabok elkészítési technikájának megmutatása.
  3. A bemutatóanyag véleményezése, szakmai hibák kiszűrése.
  4. A munka ütemezésének betartatása.
  5. A szükséges eszközök előteremtése.
  6. A csoport munkájának értékelése (reális visszajelzés).
  7. A projekt továbbvitelének, bővítésének lehetőségei.
Tanulói tevékenység
  1. A témával kapcsolatos irodalom gyűjtése, tanulmányozása (internet, szakkönyvek).
  2. Az irodalom megosztása aszerint, hogy ki milyen kőzetcsoportot fog feldolgozni.
  3. A szükséges eszközök felmérése, beszerzése.
  4. A munka egymásközti felosztása, az egyes munkafázisok megállapítása, sorrendbe állítása és egymásrautaltságának megállapítása.
  5. Az egymástól függetlenül és időben párhuzamosan végezhető feladatok kijelölése.
  6. Az időkeret elkészítése: milyen feladatok és mikorra lesznek kész.
  7. A gyűjtemény elhelyezése a tárlókban, felcímkézés.
  8. A tablók, térképek kihelyezése.
Kapcsolatok (tantárgyakkal, külső intézményekkel)

A projektben végzett munka kiválóan alkalmas arra, hogy a tanórákon megtanult elméletet a valóságban, gyakorlatban is hasznosítsák a tanulók.

Kémia: szerves és szervetlen kémiában sok ismeretre tettek már szert (fémek tulajdonságai, szénhidrogének). Ezen ismeretekre alapozva lehet tovább bővíteni és elmélyíteni ezt a tudást.

Fizika: a halmazállapot, keménység, vezetőképesség kerül felelevenítésre.

Földrajz: már 5., 6. osztályban megismerkednek a tanulók a legalapvetőbb ásványokkal, kőzetekkel. (gránit, andezit, bazalt, homok, agyag, lösz, mészkő, kősó, márvány). Keletkezésükről, felépítésükről, felhasználásukról megtanulják a legáltalánosabb, legfontosabb dolgokat: csoportosításuk (magmás, üledékes, átalakult), felépítésük: tömött, laza, egyféle, többféle. A legtöbb előzetes ismeretük a felhasználásról van. Tudják, hogy burkolásra használják a gránitot és a márványt (konyhában, fürdőszobában), a bazaltot azonosítják az utcakővel, a homokra és a mészkőre rögtön rávágják, hogy az építkezéseken találkozhatnak velük. 9. évfolyam az, ahol részletesebben, tudományos igényességgel foglalkoznak a diákok ezzel a témával. A Föld felépítése kapcsán megismerkednek a magmás, üledékes, átalakult kőzetek kialakulásával, a magmás és üledékes ércképződéssel, a fosszilis energiahordozók képződésével. A földtörténet eseményeinek megismerése után „összeáll” a kép a kőzetek állandó körforgásáról és talán beláthatóbb, érthetőbb lesz, hogy az ásványok, kőzetek világában a millió évek az elterjedt időegységek .

Számítástechnika: a feliratok elkészítése, a tablók anyagának összeállítása, a térképek megszerkesztése nem nélkülözheti a számítástechnika nyújtotta lehetőségeket.

Múzeumlátogatás: A Természettudományi Múzeum ásvány és kőzetkiállítása remek lehetőséget ad az ismeretek színesítésére, bővítésére.

Ásványbörze: rendszeresen megrendezésre kerül – Petőfi Csarnok

Tanulási technikák, készségek, képességek

A projekt munka során rengeteg lehetőség nyílik a már meglévő technikák gyakorlására, pontosítására, újak megtanulására.

  • anyaggyűjtés – minden munkának a legelső fázisa, a tanulókban tudatosítani kell ezt a lépést;
  • forráskezelés – minden felhasznált irodalmat fel kell tüntetni;
  • szelektálás – csak a témához kapcsolódó forrásokat kell tanulmányozni;
  • feldolgozás – a téma mélységének megfelelően;
  • elemzés – a kiválasztott szempontok alapján;
  • összehasonlítás – azonosságok, különbségek kihangsúlyozása;
  • adatrögzítés – a feldolgozott anyagot a megfelelő formában (táblázat, térkép, diagram, szöveg) kell rögzíteni;

Fontos, hogy a tanulók meglévő készségeiket, képességeiket továbbfejleszthessék. A tanár feladata az irányítás! Minden tanulónak más-más ponton kell segítséget nyújtani: lesz, akit csak néha kell megkérdezni, hogy hol tart a munkájában, mert láthatóan jól dolgozik és lesz olyan is, akit folyamatosan felügyelni kell.

  1. Megfigyelés – nagyon fontos, hogy irányított legyen és mindenki számára világos szempontok alapján történjen.
  2. Kísérletezés – a megfelelő elővigyázatossággal kell elvégeztetni.
  3. Előadás – gyakorlat teszi a mestert – legyen lehetőség a társak előtt minél többet szerepelni.
Végső megjelenési forma

A leglátványosabb és az elvégzett munkát a legjobban szemlélteti: a tárlókban /szekrényekben/ elhelyezett ásvány- és kőzetgyűjtemény. Mire eddig eljutottak a diákok, sok részfeladatot kellett elvégezniük és biztos nagy örömükre fog szolgálni, hogy egy egységes egészként láthatják a munkájuk „gyümölcsét”. Helyükre kerülnek a névcédulák, így minden darab megkapja a „személyigazolványát”. A tablókon jól láthatóan, érthetően és röviden szerepelnek az egyes csoportok legfontosabb ismertetői. Az előfordulási helyeket gyakoriságától függően /hazai, európai, más kontinensek/ a térképeken lehet feltüntetni, hogy segítsenek eligazodni, a kiállított ásványok és kőzetek között.

A projektben résztvevő gyerekek nagyon sok olyan ismeretre tesznek szert, amelyet máshol is lehetne kamatoztatni. Konkrétabban: azokat az órákat, órarészleteket, amikor tanterv szerint ezt tanulják földrajzból vagy kémiából – ők ismertetnék. Így az a tudás, amit a projekt során felhalmoztak még értékesebb, élőbb, hasznosabb lenne.

A tárlókat a folyosón, a termek közelében célszerű elhelyezni, mert így a gyerekek a szünetekben, szabadidejükben is tudják tanulmányozni a kiállított ásványokat, kőzeteket.

III. Budapest gyógyvizei

Technikai kérdések

Létszám: 6–10 fő.
Korosztály: 9. évfolyamos tanulók, természetesen az alsóbb és felsőbb évfolyamos érdeklődő tanulók is csatlakozhatnak.
Eszközigény: fényképezőgép, diktafon, videó.
Költségek: utazási költségek, esetleges belépőjegyek.
Részvételi kritérium: alapvető a téma iránti érdeklődés.

Tartalom

Budapest a fürdők városa! Idegenforgalmi prospektusokban sokszor találkozhatunk ezzel a mondattal. A projekt során ennek a mondatnak kellene tartalmat adni, igazolni.

A projekt során a gyerekek sok helyre eljutnak, sok emberrel találkoznak és sok véleményt fognak hallani. Fontos, hogy az adott helyzetekben jól tudjanak kommunikálni! Többek között a projekt célja az is, hogy ezekre a helyzetekre a diákok felkészüljenek. Rengeteg információt fognak szerezni a főváros gyógyvizeiről. Megismerik a fürdök történetét, a vizek különbözőségét mind összetételben, mind élettani hatásukban. A munka végére remélhetőleg kialakul egy egészséges életmód központú szemlélet, melynek szerves részét képezik a gyógyfürdők.

Kivitelezés

Először is el kell dönteni, hogy mit szeretnénk elérni a projekt végére, vagyis meg kell határozni a célt. Tehát a következő lépés a munka felmérése, megtervezése. Érdemes az irodalmi háttér feltérképezésével folytatni. Biztosan nagyon sok információt gyűjthetnek a gyerekek az Internetről és a könyvekből. Az ismereteket érdemes az aktualitásokkal kiegészíteni, ezért az egyes fürdőket személyesen is fel kell keresni. A külső munkát hasznos, ha tanulópárok végzik. Magabiztosabban, hatékonyabban lehet egy külső /idegen/ helyen dolgozni, ha ketten készülnek fel az interjúkra. Tehát tanulópárokat kell alakítani! Itt fontos, hogy olyan gyerekek kerüljenek össze, akik kölcsönösen egymást választották. Csak így érdemes hozzáfogni a munkának. Mivel az interjú készítése nem egy megszokott dolog még ebben az életkorban, ezért erre a módszerre meg kell tanítani a diákokat. Biztosan lesz olyan tanuló is, aki nem szívesen vállalkozik az ilyen típusú feladatra, ezért fontos, hogy mindenki a számára legmegfelelőbb módszert válassza.

Miután mindenkinek meg van a feladata, kezdődhet az érdemi munka. Fontos, hogy legyen egy időbeosztás, hogy mit és mikorra kell elkészíteni, illetve mikor lesznek a közös konzultációk. A biztonság okáért ezt egyértelműen és mindenki jóváhagyásával rögzíteni kell. A megbeszélt időpontokban célszerű rövid ellenőrzést tenni a már elvégzett feladatokkal kapcsolatban, hogy még idejében lehessen segítséget kérni, módosítani.

A projekt végére mindenki elvégezte a saját feladatát – interjúk készítése, fényképezés, történelmi háttér felderítése, adatok elemzése stb. Ezután következik a legnehezebb dolog: a részekből egy egységes egészet kell varázsolni. Ez kívánja talán a legnagyobb kreativitást, szervezést. Hogyan, milyen formában jelenítik meg az általuk összegyűjtött anyagot – kis film, tabló, ismetető füzet – ez a csoporttól függ!

Tanári tevékenység
  • Alapvetően koordinátor szerepet tölt be a projekt során;
  • felügyeli a munka ütemezését – igyekszik a realitások között tartani a vállalásokat;
  • a szükséges technikák megtanítása, pl. interjúk készítése;
  • visszajelzés a csapat munkájáról – annak értékelése;
  • ha valaki elakad, azt átsegíti a problémán;
  • a bemutató előzetes véleményezése, szakmai hibák kiszűrése;
  • a projekt bővítésének lehetőségei;
  • a szükséges eszközök biztosítása – videó, fényképezőgép, diktafon.
Tanulói tevékenység
  • A témával kapcsolatos irodalom gyűjtése, tanulmányozása (internet, könyvek);
  • a vállalt feladatnak megfelelő irodalom elolvasása, jegyzetelése;
  • a szükséges eszközök felmérése (mivel szeretnének dolgozni: fényképezőgép, videó, diktafon stb.);
  • a munka egymásközti felosztása, egyes munkafázisok időbeli, sorrendbeli megállapítása;
  • egy határidőnapló elkészítése, melyben feltüntetik, hogy ki, mikorra és mit készít el;
  • egymás munkájának figyelemmel kisérése – egymás segítése;
  • a gyógyfürdők egymás közötti felosztása és meglátogatása;
  • az interjúk elkészítése;
  • a fényképek, esetleg videó film elkészítése e helyszíneken;
  • a digitális fényképek számítógépen való rögzítése, a videó film anyagának összevágása;
  • a film végső formájának elkészítése;
  • a különböző szempontok szerint csoportosított gyógyfürdők adatainak megjelenítése (térkép, diagram, ábra).
Kapcsolatok (tantárgyakkal, külső intézményekkel)

Kémia: a kémhatás (pH) fogalmával, só képződéssel, fémek tulajdonságaival, oldhatósággal, gyógyvizekkel a tanórákon már találkoztak.

Biológia: az egyes gyógyvizek élettani hatása.

Földrajz: a földkéreg tulajdonságai között szerepelt a geotermikus gradiens, mely jól érzékelteti, hogy 100 méterenként milyen mértékben változik a kéreg hőmérséklete. Az átlag: 100 méterenként 3 Celsius fok emelkedés, a Föld belseje felé haladva. Magyarországon ez az érték: 100 m/6–9 Celsius fok, ami az átlagnál jóval magasabb. Fontos, hogy a gyerekek észrevegyék a hőforrások (hévizek) és az átlagnál magasabb érték közti összefüggést!

Számítástechnika: a digitális fényképezőgéppel készült fotók számítógépes rögzítése, a képanyagból a megfelelő minőségű és esztétikájú tablók elkészítése. Az összegyűjtött adatokból táblázatok, diagramok, grafikonok készítése.

Fotó-videó projekt: az eszközök rendeltetésszerű használata – használatuk megtanítása.

Tanulási technikák, készségek, képességek

A projekt munka során nagyon sok lehetőség nyílik a már ismert technikák gyakorlására, pontosítására, újak megtanulására.

  1. anyaggyűjtés – minden munkának a legelső lépése, a tanulókban tudatosítani kell ezt a dolgot.
  2. Forráskezelés – minden felhasznált irodalmat fel kell tüntetni a munka végén.
  3. Szelektálás – csak a témához kapcsolódó forrásokat kell alaposan tanulmányozni.
  4. Feldolgozás – a kiválasztott téma mélységének megfelelően.
  5. Elemzés – a kiválasztott szempontok alapján történik.
  6. Összehasonlítás – azonosságok, különbségek kihangsúlyozása.
  7. Adatrögzítés – a feldolgozott anyagot a megfelelő formában (táblázat, térkép, diagram) rögzíteni kell.
  8. Megfigyelés – nagyon fontos, hogy irányított legyen és mindenki számára világos szempontok alapján történjen.
  9. Előadás – gyakorlat teszi a mestert – legyen lehetőség a társak előtt minél többet szerepelni, a „lámpalázat” feloldani.

Fontos, hogy a tanulók meglévő készségeiket, képességeiket továbbfejleszthessék. A tanár feladata az irányítás! Minden tanulónak más-más ponton kell segítséget nyújtani: lesz akit csak néha kell megkérdezni, hogy hol tart a munkájában, mert láthatóan jól dolgozik és lesz olyan is akit folyamatosan segíteni, felügyelni kell.

Végső megjelenési forma

Az összegyűjtött anyagot többféle szempont szerint lehet rendezni.

  1. Földrajzi elhelyezkedés szerint (Buda, Pest). Ez az első és egyben az alaptérkép. Ez alapján jól megrajzolhatók a törésvonalak is.
  2. A fürdők vízhőmérséklete szerint. Ez alapján következtetéseket lehet levonni a geotermikus gradiens mértékéről, változásáról.
  3. A vizek összetétele szerint. Ez alapján lehet a kéreg anyagi összetételére következtetni.
  4. A vizek élettani hatása szerint.
  5. A gyógyfürdő építési stílusa szerint.
  6. A fürdők története szerint.
  7. A fürdők jelenlegi helyzete, működése és jövője szerint.

Természetesen nagyon jó lenne, ha a legtöbb szempont szerepelne a végső produktum elkészítése során. Ezáltal lehetne a legteljesebben, legátfogóbban bemutatni az elvégzett munkát.

A feladat végzése során nagyon sok kép készítésére van mód! A tapasztalatok leghatékonyabb átadási módja: a színes képes tabló, kevés de tartalmas szöveggel. A részletesebb, tudományos igényű információkat jól átlátható, jól szerkesztett, színes leírások formájában lehet rögzíteni. A leglátványosabb és legdinamikusabb egy videofilm elkészítése.

Érdemes a tanulókat bevonni azoknak az óráknak a megtartásába, ahol ez segít a tananyag megértésében, megtanulásában. A saját tapasztalat mindig hitelesebbé, élményszerűbbé teszi az ismeretek átadását, elsajátítását.

IV. Budapest közlekedése

Technikai kérdések

Létszám: 6–10 fő
Korosztály: a 8. évfolyam tanulói, természetesen az alsóbb és felsőbb évfolyamos tanulók is csatlakozhatnak
Eszközigény: fényképezőgép, diktafon, videó
Költségek: utazási költségek
Részvételi kritérium: alapvető a téma iránti érdeklődés

Tartalom

Mindenki közlekedik! Ez közhelynek tűnik, de igaz! Különösen fontos ez a mi iskolánk esetében, ahol a tömegközlekedés nem sok alternatívát ad a második otthonunk megközelítésében. Nap mint nap szembesülünk azzal a problémával, hogy a gyerekek elkésnek és indokként a rossz közlekedést említik. Érdemes talán közelebbről megismerkedni a főváros közlekedésével és az utasok általános véleményét kiegészíteni a valós körülményekből fakadó tényekkel. A projektben résztvevő tanulóknak az lenne a feladatuk, hogy minél több tényt és adatot gyűjtsenek össze, és ezekből vonjanak le következtetéseket. Hasznos lenne, ha a tapasztalataikról a társaiknak is beszámolnának, így talán jobban megértenék, elfogadnák a körülményeket.

Kivitelezés

Ez a projekt alapvetően külső munkát igényel. Ennek megfelelően kell a feladatokat megtervezni. Ettől függetlenül az alapokat mégis az irodalom felmérésével /Internet, könyvtár/ kell kezdeni, és egy általános tájékozottságot szerezni a témában. Így mindenki szabadon eldöntheti, hogy milyen résztémával foglalkozna behatóbban. Azoknak, akik a közlekedés történetével szeretnének jobban megismerkedni, a „búvárkodás” mellett a Közlekedési Múzeum lesz a fő kutatóhelyük. Azok, akik a jelenről szeretnének többet megtudni a BKV-t kell felkeresniük. Érdemes felosztaniuk, hogy kifog a busz, a troli, a metró és a villamosközlekedés problémáival foglalkozni. Fontos bevonni a képbe a MÁV-ot is, a peremkerületek közlekedése miatt. Akik a „terepi” munkát választják, elsősorban interjúkat kell, hogy készítsenek a különböző telephelyeken, különböző emberekkel.

Fényképezni és videózni is tudniuk kell, hogy megfelelően tudják szemléltetni az elkészült anyagot. Az interjúzás műfaja valószínűleg még nem igazán ismert minden tanuló számára, ezért ezt először gyakorolni kell. A csoport erre kiválóan alkalmas!

Jó, ha a gyerekek nem egyedül, hanem párban dolgoznak. Ez biztonságot és több önbizalmat ad a diákoknak.

Rendkívül fontos, hogy a gyerekek észrevegyék, megértsék a levegőszennyezés és a fokozott járműforgalom közötti összefüggést. Tegyenek javaslatot, hogy szerintük hogyan lehetne ezen változtatni, legyenek mások felé is gondolatébresztő megjegyzéseik.

Tanári tevékenység
  • Alapvetően koordinátor szerepet tölt be a projekt során.
  • Felügyeli a munka ütemezését és igyekszik a realitások között tartani a vállalásokat.
  • A szükséges technikák megtanítása, pl. interjúk készítése.
  • Visszajelzés a csapat munkájáról – annak reális értékelése.
  • A bemutató előzetes véleményezése.
  • A projekt továbbfejleszthetőségének lehetőségei.
  • A szükséges eszközök biztosítása – videó, fényképezőgép, diktafon.
Tanulói tevékenység
  • A témával kapcsolatos irodalom gyűjtése, tanulmányozása (internet, könyvek);
  • a vállalt feladatnak megfelelő irodalom elolvasása, jegyzetelése;
  • a szükséges eszközök felmérése (mivel szeretnének dolgozni: fényképezőgép, videó, diktafon stb.);
  • a munka egymásközti felosztása, egyes munkafázisok időbeli, sorrendbeli megállapítása;
  • egy határidő napló elkészítése, melyben feltüntetik, hogy ki, mikorra és mit készít el;
  • egymás munkájának figyelemmel kisérése – egymás segítése;
  • az interjúk elkészítése;
  • a fényképek, esetleg videó film elkészítése e helyszíneken;
  • a digitális fényképek számítógépen való rögzítése, a videó film anyagának összevágása;
  • a film végső formájának elkészítése;
  • táblázatok, diagramok, ábrák elkészítése;
  • a projekt eredményének bemutatása.
Kapcsolatok (tantárgyakkal, külső intézményekkel)

Földrajz: a város földrajzi helyzete (a hármas tagolás: alföld, folyó, hegység találkozása), kialakulása, fejlődése, szerepe az ország életében, szerepe a kontinens életében, turisztikai jelentősége – mind-mind ismert már valamilyen szinten a gyerekek előtt. A gyerekek itt élnek, tehát van saját tapasztalatuk is.

Történelem: Pest, Buda szerepe, „hídváros”.

Fizika: az egyes közlekedési eszközök energiafogyasztása, mérges gázok kibocsátása, levegőszennyezés, globális felmelegedés, éghajlatváltozás.

Múzeumlátogatás: a technikai fejlődés felgyorsulása.

Tanulási technikák

A projekt munka során nagyon sok lehetőség nyílik a már ismert technikák gyakorlására, pontosítására, újak megtanulására.

  1. Anyaggyűjtés – minden munkának a legelső lépése, a tanulókban tudatosítani kell ezt a dolgot;
  2. forráskezelés – minden felhasznált irodalmat fel kell tüntetni a munka végén;
  3. szelektálás – csak a témához kapcsolódó forrásokat kell alaposan tanulmányozni;
  4. feldolgozás – a kiválasztott téma mélységének megfelelően;
  5. elemzés – a kiválasztott szempontok alapján történik;
  6. összehasonlítás – azonosságok, különbségek kihangsúlyozása;
  7. adatrögzítés – a feldolgozott anyagot a megfelelő formában (táblázat, térkép, diagram, szöveg) kell rögzíteni.

Fontos, hogy a tanulók meglévő készségeiket, képességeiket továbbfejleszthessék. A tanár feladata az irányítás! Minden tanulónak más-más ponton kell segítséget nyújtani: lesz akit csak néha kell megkérdezni, hogy hol tart a munkájában, mert láthatóan jól dolgozik és lesz olyan is akit folyamatosan segíteni, felügyelni kell.

Végső megjelenési forma

A projekt során szerzett ismereteket, tapasztalatokat érdemes nagyon látványos, szemléletes módon bemutatni. A hallgatóságra, érdeklődőkre legjobban a meglepő, meghökkentő dolgok hatnak. Mivel a projekt témája mindenkit érint /gyalogost, autóst, tömegközlekedőt/, ezért ajánlatos több szemszögből is megvilágítani a dolgokat. Ezért a képekkel, filmmel lehet a legjobban az érzelmekre hatni.

A csoport érdeklődésétől függ, hogy mit domborít ki jobban. Lehet „sokkolni” az érdeklődőket az utak állapotának romlásával, az elöregedett járműparkkal, a városi „szmoggal” stb. Sajnos csak a gyerekek fantáziája szab határt, hogy milyen formában szomorítja el a közönségét.

V. Meteorológiai mérőállomás létesítése

Technikai kérdések

Létszám: 6–10 fő.
Korosztály:a 8. évfolyamos tanulók (természetesen az alsóbb és felsőbb évfolyamos érdeklődő tanulók is csatlakozhatnak).
Eszközigény: időjárási elemeket mérő műszerek.
Költségek: kb. 20 000 forint.
Részvételi kritérium: alapvető érdeklődés a téma iránt, kreativitás.

Tartalom

Az időjárás és éghajlati elemek folyamatos és tervezett megfigyelése egyaránt fontos a tudomány és a mindennapi élet számára. Kevés tudomány kapcsolódik annyira az ember életéhez, mint a meteorológia.

A káros hatások elleni védekezés első feltétele a légkörben lejátszódó folyamatok megismerése, vizsgálata, megértése. Az időjárási elemek vizsgálata, mérése közel visz bennünket a légkörben lejátszódó mozgásfolyamatok, változások megértéséhez, mely egyrészt a Föld felszínének hathatós átalakítását végzi, másrészt az élővilág éghajlati övek és területek szerinti elrendeződését szabályozza.

A mérőállomás létrehozásával az a cél, hogy a természet elemeit „mérhető” közelbe hozzuk a gyerekek számára. Ha nap mint nap számokkal alátámasztva figyelhetik meg a körülöttük lévő időjárási eseményeket, könnyebben fognak eligazodni a sajtó, rádió, televízió hírei között. Talán sikerül környezettudatosabb szemléletmódra nevelni őket.

Kivitelezés

Az első és talán a projekt legfontosabb eleme a munka megtervezése. Akárcsak egy építkezésnél el kell készíteni a terveket, fel kell mérni az anyagszükségletet, szakembert kell keresni a kivitelezéshez, és nem utolsó sorban kell egy költségvetést is. Nagy valószínűséggel egyszerre nem megoldható, hogy egy komplett felszereltségű mérőállomás elkészüljön. Ezért praktikus, ha meghatározzuk azokat a műszereket, amelyeket első körben szerelünk fel, majd a bővítés további lehetőségeit is rögzítjük.

Legelső feladat: a mérő házikónak megfelelő helyet keresni! A házikó megépítéséhez felnőtt segítségére lesz szükség. A gyerekek segíthetnek, de a gépekkel / fúró, fűrész / csak felnőtt dolgozhat. Miután „felderítették”, hogy hol lehet a műszereket, hőmérőket megvenni, azokat ők szerelik be a leírásnak megfelelően. Ez a sajátkezű munka a garancia arra, hogy mindenre nagyon fognak vigyázni és a legnagyobb körültekintéssel járnak el.

Melyek azok a műszerek, amelyeket első körben érdemes lenne felszerelni:

  1. inszolációs hőmérő;
  2. állomási hőmérő (termométer);
  3. minimum-maximumhőmérő;
  4. légnyomásmérő (barométer);
  5. szélzászló;
  6. csapadékmérő.

Az időjárási elemeket mérő műszereket ki is kell próbálni – beüzemelni –, és a mérés folyamatát mindenki számára érthető módon leírni.

Tanári tevékenység
  1. Nem csak koordinátor szerepet tölt be a projekt során, hanem aktívan együtt dolgozik a gyerekekkel.
  2. Felügyeli a munka ütemezését.
  3. Igyekszik a szükséges anyagi keretet a munka folyamatosságához előteremteni.
  4. Folyamatosan visszajelez a csapat munkájáról – annak sikerességéről.
  5. Ellenőrzi a műszerek pontos beszerelését.
  6. Megtanítja a gyerekeknek a műszerek leolvasását, az adatok rögzítését és feldolgozását.
  7. Segít meglátni az időjárási elemek közötti összefüggéseket.
Tanulói tevékenység
  1. A témával kapcsolatos irodalom gyűjtése, tanulmányozása (internet, ELTE TTK könyvtára, OMSZ) – ez önálló munka;
  2. a mérő házikó helyének kijelölése (az előírásoknak megfelelően) – közös munka;
  3. a házikó megépítésének megtervezése (a leírás alapján, felnőtt segítségével);
  4. a munka egymásközti felosztása, egyes munkafázisok időbeli, sorrendbeli megállapítása;
  5. az első körben felszerelésre kerülő mérőműszerek beszerzése;
  6. a mérőműszerek beszerelése (a hőmérők szakszerű elhelyezése);
  7. a mérés folyamatának pontos leírása, az adatok rögzítése, elemzése;
  8. az anyagi lehetőségek függvényében a bővítési lehetőségek ütemezése;
  9. egymás munkájának figyelemmel kísérése – egymás segítése;
  10. fényképek, esetleg videofilm készítése a munka menetéről.
Kapcsolatok (tantárgyakkal, külső intézményekkel)

Fizika: termikus kölcsönhatások, hőmérséklet mérése, hőmérők típusai, halmazállapot változás, légnyomás mérése stb.

Matematika: az adatok rögzítése (táblázat), értékelése (átlagolás), összefüggések megállapítása (függvények).

Számítástechnika: a mérési adatok ábrázolása (grafikon, diagram).

Földrajz: a napsugárzás, beesési szög és a felmelegedés közti összefüggés, a szél keletkezése, csapadékképződés, csapadék fajtái stb.

Országos Meteorológiai Szolgálat: a munka megkezdése előtt feltétlenül érdemes tapasztalatot gyűjteni, segítséget kérni.

Tanulási technikák

A projekt munka során lehetőség nyílik a már ismert technikák gyakorlására, pontosítására, újak megtanulására.

  1. Anyaggyűjtés – minden munkának a legelső lépése, a tanulókban tudatosítani kell ezt a dolgot.
  2. Forráskezelés – minden felhasznált irodalmat fel kell tüntetni az írásos munka végén.
  3. Szelektálás – csak a témához kapcsolódó forrásokat kell alaposan tanulmányozni.
  4. Feldolgozás – a kiválasztott téma mélységének megfelelően.
  5. Elemzés – a kiválasztott szempontok alapján történik.
  6. Adatrögzítés – a feldolgozott anyagot a megfelelő formában /táblázat, diagram, szöveg/ kell rögzíteni.
  7. Eszközök készítése – a csapadékmérőt, a szélzászlót tanulók is elkészíthetik.
  8. Eszközök beszerzése – a gyártó „felkutatása”.

Fontos, hogy a tanulók meglévő készségeiket, képességeiket továbbfejleszthessék. A tanár feladata az irányítás! Minden tanuló más-más területen tudja a tőle telhető legjobb teljesítményt nyújtani. Ezért fontos, hogy szabadon választhassák meg, hogy a kivitelezésben hol vesznek részt.

Végső megjelenési forma
  • Az elkészült mérőházikó!
  • Az „építkezésen” készült fotókból összeállított tablók. Hangulatjelentések!

A mérések pontos leírása. A további mérésekhez elengedhetetlen, hogy a tanulók szabályosan tudják leolvasni az egyes hőmérőket, műszereket. Fontos, hogy az adatokat jól rögzítsék, mert csak így kapnak torzítás nélküli eredményeket.

 

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.