2019. július 21., vasárnap , Dániel, Daniella

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Pedagógiai rendszerek fejlesztése >> Integrált természetismeret-oktatás >> Projektszerű tevékenységek a Lauder Iskolában a természettudományok területén

Földrajz, biológia és számítástechnika komplex tanítása a 7. évfolyamon

2009. június 17.

Földrajz, biológia és számítástechnika komplex tanítása a 7. évfolyamon

Követelmények

Földrajzból a 7. évfolyam tananyaga az Európán kívüli kontinensek földrajza.

Biológiából többek között az idegen tájak élővilágával kell megismerkedniük a tanulóknak.

A tananyagok összefüggnek egymással, ezért célszerű megvizsgálni és megvalósítani azok egymásra épülését. Ezzel a módszerrel órákat nyerhetünk (úgyis mindig kevésnek tartjuk a saját tantárgyunkra jutó időt), mivel földrajznál nem kell foglalkoznunk az egyes kontinensek természetes növényzetével és állatvilágával.
Ez indokolja többek között, hogy a földrajz megelőzze a biológiai tanulmányokat.

Számítástechnikából az 5. és 6. évfolyamon már megismerkedtek alapokkal, tudják a számítógép alapvető funkcióit értelmezni, kezelni.

6. évfolyamon a második félévben megtanulják a PowerPoint kezelését.
A PowerPoint az úgynevezett prezentációs programok csoportjába tartozik, segítségével könnyen és gyorsan készíthetők rendkívül látványos, informatív bemutatók. Ezek a bemutatók tulajdonképpen diasorhoz hasonlatosak, a PowerPoint segítségével először diákat kell készíteni, majd összeállítani a diák sorrendjét, és végül a diavetítővel levetíteni azokat. A diák váltása közé érdekes „áttűnési effektusokat” lehet illeszteni, amelyek az előadást színesítik. A dia-show számítógép képernyőjén, írásvetítő fólián vagy akár nyomtatott formában is megjeleníthető.

Elsőként még egy szabadon választott témán tanulnak meg dolgozni ezzel a módszerrel – anyagot gyűjtenek, képeket keresnek, megszerkesztik a bemutató anyagát. Az elkészített „művet” mindenki bemutatja, előadja a társai előtt. Nagyon fontos, hogy lássák egymás munkáit, mert ezekből is rengeteget lehet tanulni. Ekkor ez a módszer még csak önmagáért valónak tűnik, de természetesen nem az.

Ezzel tanulják meg, hogyan lehet bármilyen témát feldolgozni, bemutatni úgy, hogy az mások számára is élvezhető, informatív legyen. Így mire a 7. osztályba kerülnek, már célirányosan tudják ezt használni.

A tantárgyak egymásra épülése

Iskolánkban a következő módokon oldottuk ezt a kérdést meg.

A természettudományos tantárgyakat – fizika, anyagismeret (a kémia alapjai), biológia és földrajz – féléves bontásban tanulják a gyerekek, tehát egyszerre kettőt tanulnak a négy közül. Mivel a földrajz és a biológia kapcsolódik a legjobban egymáshoz, ezért ezeknek a tantárgyaknak a viszonya a legfontosabb!

Hogyan valósult ez meg? A legelső alkalommal (öt évvel ezelőtt) az a szerencsés helyzet állt elő, hogy egy tanár tanította mind a két tantárgyat, méghozzá egész évben. Így az első félévben három, míg a másodikban két óra állt rendelkezésre a két tantárgy ismereteinek megtanítására. Ez a legideálisabb helyzet, itt lehetett a leghatékonyabban kihasználni a tantárgyak egymásra épülését.

A következő években – objektív okok miatt – két tanár tanította a biológiát és a földrajzot. Sikerült megoldani, hogy a földrajz legyen az első félévben. Itt alapvető volt a kollégák közti egyeztetés, konzultáció. Fontos volt tudni, hogy milyen földrajzi ismeretekre alapozhat a második féléves biológia, mi az amire már nem kell kitérni, mert a tanulók már elsajátították (éghajlati övezetesség, napsugárzási, hőmérsékleti viszonyok, csapadékeloszlás, párolgás, hőingás stb.).

Ebben a tanévben csak úgy tudtuk megoldani, hogy mindkét tantárgy az első félévben volt, és két tanár tanította. Ez a helyzet adta a legtöbb előzetes munkát. Mindkét tantárgynak át kellett „rendezni a sorait” a következő módon. Földrajzból legelső a Föld éghajlatának átfogó bemutatása volt, hogy az egyes kontinensek élővilágánál már erre lehessen alapozni.

Biológiából az első téma a rendszerezés lett, mert itt nem volt szükség földrajzi előismeretekre. Igyekeztünk egyszerre befejezni ezeket a témákat, hogy ne hátráltassuk egymás munkáját.

Talán a 7. osztályos tananyag a leghálásabb abból a szempontból, hogy a gyerekek örömmel és lelkesedéssel tanulják, szívesen olvasnak ilyen irányú könyveket, néznek filmeket. Ezt az aktivitást szerettük volna kihasználni akkor, amikor az önálló munkát megterveztük a számukra. Ehhez „tálcán” nyújtotta a segítséget a számítástechnika, amely ebben az évben 6. osztályos tananyag továbbfejlesztéseként magasabb szinten tanította a PowerPoint-ot és a szövegszerkesztést. Ezen a ponton kapcsolódott össze a három tantárgy.

Témaválasztás

A gyerekeknek választaniuk kellett a tananyagban szereplő országok közül egyet, és azt földrajzi és biológiai szempontokból megvizsgálva kellett bemutatni.

A téma kidolgozása

Erre a munkára a számítástechnika-órákat vették igénybe a gyerekek.

A munka lépései:

  1. anyaggyűjtés – az internetről, könyvekből;
  2. vázlatkészítés – miről legyen szó a munkában, milyen sorrendben, milyen mélységben;
  3. a megjelenési forma megtervezése;
  4. a tervek véleményeztetése a szaktanárokkal;
  5. az esetleges hibák kijavítása, a hiányosságok pótlása;
  6. PowerPoint-os bemutató elkészítése;
  7. a munka véleményeztetése a szaktanárokkal;
  8. az észrevételek figyelembe vevése és az esetleges javítások;
  9. a végleges munka elküldése /email/ a szaktanároknak;
  10. a munkák bemutatása a társak előtt.

Felhasználás, értékelés

Igyekeztünk a bemutatókat ott megtartani, ahol az a tananyaghoz kapcsolódott (ez technikai okok miatt nem volt mindig lehetséges). Nagyon fontos, hogy mindenki munkáját lássák a többiek is. Egyrészt azért, mert sokat tanulhatnak az elhangzottakból, másrészt, pedig nevelési szempontból. Fontos, hogy megtanuljanak egymásra figyelni, saját és mások munkáját reálisan értékelni, okosan érvelni, vitázni.

Az eddigi tapasztalatok

Egyértelmű, hogy a leghatékonyabban akkor lehet dolgozni, ha egy ember kezében van a két tantárgy egész évben. Itt lehet a leggördülékenyebben tervezni, szervezni és legjobban átlátni a feladatokat. A többi megoldásnál sem „csorbulhatnak” a diákok ismeretszerzési lehetőségei, ezért kell a kollégáknak egymás munkáját figyelemmel kísérni, követni és sokat konzultálni. Az öt év alatt sok-sok hibát kiküszöböltünk, de természetesen van még javítanivalónk, például a gyerekek által készített munkákat szeretnék egy elektronikus könyvtárba rendezni, hogy ne vesszen kárba az elvégzett munka, és bárki hozzáférhessen.

Néhány diákmunka

 Ausztrália (Pdf, 496 KB)
 Indonézia – földrajz és biológia (Pdf, 599 KB)
 Thaiföldi bemutató (Pdf, 199 KB)
 Argentína (Pdf, 361 KB)

 

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.