2019. november 21., csütörtök , Olivér

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Pedagógiai rendszerek fejlesztése >> Integrált természetismeret-oktatás >> Projektszerű tevékenységek a Lauder Iskolában a természettudományok területén

A 7–9-es biológia programban szereplő és már kipróbált projektek leírása

2009. június 17.

A 7–9-es biológia programban szereplő és már kipróbált projektek leírása

 I. Állatház létrehozása
 II. „Az iskola kertjének élővilága” projekt
 III. „Hulladék” projekt

I. Állatház létrehozása

A projekt célja, hogy a részt vevő gyerekek

  • egyre nagyobb jártasságot szerezzenek az információszerzés és -feldolgozás területén;
  • a projektmunka sajátosságaiból adódóan gyakorolják az együttműködést;
  • jártasságot szerezzenek az ismeretek gyakorlati alkalmazásában;
  • képesek legyenek figyelemmel kísérni egymás munkáját;
  • szükség esetén egymás helyébe lépni;
  • átéljék, mit jelent egy élőlény iránt érzett felelősség;
  • gyakorolják a rendszerességet;
  • módjuk legyen gyengédségük, szeretetük kimutatására;
  • jó demonstrációs „anyagot” működtessenek a biológia tanításához.

Technikai kérdések

Létszám: 6–12 fő
Korosztály: 7., 8. és 9. évfolyam (szerencsés, ha a gyerekek egy osztályból vannak, mert könnyen észrevehető, ha valaki beteg).
Feltételek:

  • alkalmas hely az iskolaépületében;
  • akváriumok, terráriumok, kalickák.
Anyagi igény a létrehozásakor: állatok nélkül kb. 100 000 Ft (az elkerítés, polcrendszer, villanyvezeték stb.).
Anyagi igény a működtetés során: az alom és a táplálék költsége havonta 5–10 000 Ft.
Eszközigény: szakkönyvek, eszközök a tisztántartáshoz, etetéshez.
Részvételi kritérium: a téma iránti érdeklődés.
Időtartama: minimum félév, de változó feladatkörrel folytatódik.

Tartalom

  1. Az állatház helyének kiválasztása:
    • világos,
    • áttekinthető,
    • lezárható kell, hogy legyen.
  2. Tervek készítése a berendezéshez
  3. Tapasztalatszerzés más iskolákban:
    • az iskolák felderítése, hogy hol működik ilyen;
    • felkészülés a találkozóra (kérdések előzetes tisztázása);
    • a találkozó létrehozása.
  4. A tapasztalatok beépítése a tervekbe
  5. Az anyagi feltételek megteremtése az indításhoz:
    • iskolavezetés;
    • szülők;
    • pályázatok;
    • saját munka (biológiai totó készítése és árusítása az iskolában, iskolai rendezvényeken un. „pénzes” programok lebonyolítása, mint például büfé, egészségszalon).
  6. A tartandó állatok megválasztása
    A kiválasztás szempontjai:
    • rendszertanilag sokféle csoport legyen képviselve;
    • ne legyen különleges a tartásuk;
    • érzelmileg jól lehessen viszonyulni hozzájuk (legyen közöttük megsimogatható is);
    • legyen közöttük különleges állat is;
    • megfizethetők legyenek.
  7. A hely átalakítása, megépíttetése
    • szakemberrel;
    • a gyerekek közreműködésével (takarítás, festés).
  8. Az állatok beszerzése
    • a környék állatkereskedőinek körbejárásával felmérve, mérlegelve a különböző helyek árait;
    • internetes hirdetések böngészésével;
    • ajándékok elfogadásával (az ésszerűség határain belül).
  9. Az iskola többi tanulójának a folyamatos tájékoztatása
    • szóban;
    • írásban a kijelölt hely melletti faliújságon, esetleg iskolaújságban.
  10. A tartási feladatok megszervezése
    • szerencsés, ha egy tanuló egy állatért felelős, etetéséért, tisztántartásáért;
    • a közös munkák beosztása (vásárlás, az állatház takarítás);
    • kapcsolatfelvétel egy állatorvossal;
    • gondoskodás a tanítási szünetek idejére is a gondozásról.
A munka módszerei

1. egyéni
2. páros
3. csoport
Jellemzi a munkát az állandó kontroll és visszacsatolás.

Tanulási technikák, képességek
  • az önálló ismeretszerzés,
  • az adatok egyéni és csoportos feldolgozása,
  • az egymástól tanulás,
  • a megfigyelés,
  • a pontos szóbeli és írásbeli leírás,
  • gyakorlati problémák megoldása,
  • lelkiismeretesség fejlődése, megerősödése.
Végső produktum
  • az állatház létrehozása
Kapcsolatok a külvilággal
  • más iskolák állatházat üzemeltető diákjaival;
  • állatkereskedőkkel;
  • állatorvossal.

Ha sikerül, és megvalósul az iskolában az állatház, kedves színfolttal gyarapodik az iskola.

II. „Az iskola kertjének élővilága” projekt

Technikai kérdések

Létszám: 6–12 fővel ideális dolgozni.
Korosztály: 7–9. évfolyam (alsóbb és felsőbb évfolyamokkal is elképzelhető).
Előnyös, ha vegyes korosztályú a csoport, mert így máris gyakorolják az együttműködést. A feladatok könnyen differenciálhatók.
Eszközigény: az iskola felszerelését adó laboreszközök, számítógépek, könyvtár, kerti eszközök, nagyítók, mikroszkópok.
Költségek: levelezési és telefonköltségek (külső kapcsolatok esetén).
Részvételi kritérium: természet iránti érdeklődés, gyakorlati munkákban való részvétel.

Tartalom

Az iskola kertjének és szorosabb környezetének megismerése, megfigyelése, vizsgálata fő feladatunk. A puszta ismeretszerzés mellett a gyerekek számtalan képessége fejlődik, változik szemléletmódjuk, beállítódásuk. A munka alapját adó tevékenységek: az élőlények megismerése, életmódjuk nyomon követése, védelmük, a környezetvédelem élővilággal és környezetükkel kapcsolatos alapfogalmainak és tevékenységeinek megismerése, alkalmazása, gyakorlása, a kert gondozása, alakítása, a megszerzett ismeretek és végrehajtott tevékenységek másokkal való megismertetése, a kert „népszerűsítése”.

Az iskola kertjében végzett munka szorosan kapcsolódik az alapvető biológiai, kémiai, fizikai és földrajzi ismeretekhez. Az anyaggyűjtés és az eredmények rögzítése, feldolgozása során szükség van a szakszavak, szakkifejezések használatára, szaknyelvi fogalmazásra, idegen nyelvű szakirodalom fordítására, feldolgozására, statisztikai számításokra, számítástechnikai műveletek alkalmazására, esetleg rajzolásra, fotózásra. Tehát a projekt tartalma több tantárgy anyagából, komplex módon tevődik össze.

Konkrétan: Minden tanuló választ magának egy növény- és egy állatfajt az iskola kertjében megtalálhatók közül, ezzel foglalkozik elsődlegesen a félév folyamán. Feladatuk ezeknek megfigyelése, viselkedésük, változásaik rögzítése, adatok begyűjtése (például hány darab található a kertben, milyen méretűek, mikor és hol bukkannak fel, elvándorlás, méretváltozás), ismeretek begyűjtése szakkönyvekből, folyóiratokból, internetről, kompetens személyektől, képanyag gyűjtése vagy készítése, növényi és állati minták gyűjtése (levelek, kéregminták, virágok, termések, madártoll, vagy bármilyen állati élet nyoma stb.). A választott élőlényekről tablókat kell készíteniük, melyek minden begyűjtött anyagot összegeznek, és az iskola különböző pontjain kerülnek kihelyezésre. Közös feladatuk az élőlények tulajdonságainak táblázatos összehasonlítása, ennek megbeszélése, a tapasztalatok írásos összefoglalása, az iskola osztályainak előadások tartása, és a félév végi projektbemutató lebonyolítása iskolatársak, tanárok és szülők részére.

Kapcsolat a külvilággal

A külvilág szó sokféle jelentéssel bírhat. Szűkebb értelemben már azok is a külvilághoz tartoznak, akik nem vesznek részt a projekt munkájában, de iskolánk tagjai. Elsősorban velük szeretnénk az iskola kertjét és munkánkat megismertetni. Ha szeretnének többet tudni arról a helyről, ahol nap mint nap megfordulnak, de többnyire nem figyelnek arra, hogy milyen élőlények veszik őket körül, akkor mi segítünk ebben. A megszerzett ismeretek írásos formában (plakátok, cikkek az iskolaújságban stb.), szóban (kiselőadások az osztályokban, iskolanapok és környezetvédelmi napok programjának előadásai, félév végi projektbemutatók stb.) és számítógépes formában is (iskola honlapja) közzé tehetők, terjeszthetők.

A tágabb értelemben vett külvilág számtalan lehetőséget kínál a munka bővítésére. Kapcsolat teremthető a város vagy a közeli települések iskoláinak hasonló tevékenységet végző tanulóival, szakköröseivel, fakultációsaival. Tapasztalatok cserélhetők, a munkák összehangolhatók, az eredmények összehasonlíthatók. Kapcsolat teremthető még a terület természetvédelmi szervezeteivel, segítség kérhető tőlük, vagy bekapcsolódhatunk munkájukba valamilyen szinten.

A külső világgal való kapcsolatok létrehozásával, megszervezésével, a találkozók lebonyolításával, az ismeretek tudományos, ugyanakkor élvezetes előadásával, átadásával illetve másoktól való megszerzésével a tanulók „életszerű” helyzetekbe kerülnek, szerepük felelősséggel jár, és sikerélményeket adhat.

Tanulási technikák

Nagyon fontos, hogy a pedagógusok ne csak ismereteket közvetítsenek a diákság felé, hanem segítséget nyújtsanak abban is, hogyan kell tanulni. A tanulási technikák köre gazdag és változatos, de átadásuk nem könnyű feladat. A leghatásosabb, ha nem beszélünk ezekről, hanem kipróbáljuk, alkalmazzuk ezeket. A tanulók észre sem veszik, és megszokják, később már önállóan alkalmazzák a módszereket. Az iskola kertjével kapcsolatos munkálatok során számtalan tanulási technika alkalmazható. Például: megfigyelés, anyaggyűjtés különböző forrásokból, ezek lényegének kiemelése, jegyzetelés, elemzés, kísérletezés, mérés, összehasonlítás, összefüggések keresése és meglátása, kérdések megfogalmazása, válaszkeresés, bizonyítás, érvek-ellenérvek gyűjtése és összevetése, eszközhasználat, írásbeli és szóbeli összegzés stb.

Képességek, attitűdök

Egy projekt típusú munka mindig több puszta ismeretszerzésnél. Miközben a munkát végző csoport tagjai dolgoznak, számtalan képességük fejlődik, előtérbe kerül. Ezek közül néhány:

  • Mindennemű munka előkészítésének elengedhetetlen lépése a célkitűzés. Már ebbe be kell vonni a diákokat, és amellett, hogy motiváltakká válnak a saját maguk által kitűzött feladatok elvégzésében, máris gyakorolják a célok kiválasztását, megfogalmazását.
  • A programok lebonyolításához tervezésre, szervezésre van szükség. Meg kell tanulni az ötletek közül a leghatékonyabbat, legkönnyebben kivitelezhetőt kiválasztani úgy, hogy közben szem előtt tartsuk céljainkat.
  • A feladatok elvégzése során a tanulók ügyesebbé válnak a közös munka részfeladatokra való felosztásában, ezek felelősségteljes elvégzésében, majd a részeredmények összegzésében.
  • A munka bármilyen fázisáról is legyen szó, az egyik legfontosabb, legnagyobb arányban használt és fejlesztett készség a kommunikációs készség. Ennek bemeneti válfajához tartozik a saját tapasztalatszerzés minden formája (írásos anyagok feldolgozása, személyes információgyűjtés, beszélgetések, interjúk stb.), kimeneti típusai pedig már az aktív alkalmazásra veszik rá a diákot (tapasztalatok írásos vagy szóbeli összegzése, megfogalmazása, előadása stb.).
  • Az előadások esetében külön hangsúlyt kellett fektetni a korosztálynak és érdeklődésnek megfelelő részletesség és tudományosság megválasztására, az alkalmazkodásra.
  • A kert számára „házi reklámot” kell készíteni, ha azt akarjuk, figyeljenek rá az emberek, akarják megismerni élővilágát. Ehhez a figyelemfelkeltés kelléktárát kell kiaknáznunk. Ötletekben a tanulóknál soha nincs hiány.
  • A munkát, egyik utolsó lépésként értékelni kell. Ebben is legyen része a diákoknak! Azt is tanulni kell, hogy milyen szempontok alapján értékeljünk, figyeljünk az eredetileg kitűzött célokra, gyűjtsük össze, hogy milyen eredményeket értünk el, mit tudunk felmutatni, és hogy hogyan mérhetjük fel munkánk sikerességét.

A képességek fejlődése közben változni fog a tanulók szemléletmódja is. Talán jobban fog figyelni környezetére, nem megy el a természet szépségei mellett, sajátjának tekinti az iskola kertjét, fontos lesz számára annak állapota, védelme, esetleg mások figyelmét is felhívja ezekre a dolgokra. A szemléletmód változása kapu a viselkedésváltozáshoz, ami az egyik legfontosabb célunk.

A pedagógus szerepe

A projekt munkája során a pedagógus elsősorban indirekt módon közreműködik. A megszokottól eltérően kevésbé tanít, inkább segít abban, hogy a gyerekek tanuljanak. Fontos, hogy a gyerekek legyenek a munka minden fázisának résztvevői, kezdve a célkitűzéstől és tervezéstől a munka összegzéséig és értékeléséig. Nem kell a szoknyájukon ülni, az egyéni és közös feladatok megbeszélése után a gyerekek maguktól tanulnak. Ez nagyobb hasznukra válik, és jobban is élvezik. Ők osztják be idejüket a megbeszélt határidők betartásával, maguk választják meg módszereiket a felkínált lehetőségek közül, egymással is ott és akkor kommunikálnak, amikor szeretnének. Persze a segítségadás, a konzultáció lehetőségét fenn kell tartani számukra. Mi erre két formát alkalmaztunk. Egyeztettünk egy időpontot, ami mindannyiunk számára megfelelő volt, és ekkor heti rendszerességgel megkereshettek kérdéseikkel, problémáikkal. A másik kapcsolattartási fórum az e-mailen keresztüli levelezés volt. Ez kedvelt módszer a tanulók körében, nagy szabadságot ad az idő beosztását illetően, és gyors reagálásra ad lehetőséget. Egyúttal a tanár oldaláról is megkönnyíti a munkát, mert e-mailen a diákok könnyen elérhetők, nem kell őket a különböző osztályokból összeszedni egy megbeszélés erejéig. Egyéni és közös információk cseréjére is kiválóan alkalmas. A személyes találkozásokat nem pótolja, azokra is mindenképp szükség van.

Együttműködés

Az önállóan végzendő feladatok mellet érdemes nagy hangsúlyt fektetni a közös, együttműködést igénylő munkára. Ez a munka minden fázisában alkalmazható, így például a célkitűzésben, tervezésben, a részfeladatok kijelölésében, a szükséges anyagok, eszközök és információk beszerzésében, a részeredmények összegzésében, az összefüggések keresésében, a végtermékek elkészítésében, előadásában, szervezési kérdésekben.

A tapasztalat azt mutatja, hogy leginkább a tanulók számára fontos elemek közös megvalósítása sikerült. Így például a közös célkitűzés, a feladatok felosztása, az előadások megszervezése és kivitelezése. Más feladatokban viszont nehézkes volt rávenni a diákokat az együttműködésre. Ilyen volt például az összehasonlító táblázatok elkészítése, amit az egyénileg begyűjtött információkból kellett összeállítaniuk.

Rengeteg kompromisszumra volt szükség, és bizony sokszor nem volt könnyű közös nevezőre jutnunk.

A végső megjelenési forma

A csoport munkájának termékei a már korábban említett plakátok, táblázatok, írásos összegzések és az osztályokban tartott előadások, valamint a félév végi nyílt projektbemutatók voltak. Tulajdonképpen ezekben álltak össze egésszé az egyénileg feldolgozott részek.

A pedagógus számára talán ez az egyik legizgalmasabb része a munkának, hiszen itt derül ki, hogyan tudnak együttműködni a gyerekek, mit sikerül végtermékként letenni az asztalra. A tanulók számára sem kevésbé érdekes szembesülni azzal, hogy milyen lett a közös munka eredménye, hogyan sikerül ezt bemutatni, elmesélni mások számára. Fel kell vállalniuk közös munkájukat, és igyekeznek ezt minél jobban „eladni”, népszerűsíteni. Kellemetlen lenne azt mondani, hogy „Semmit nem csináltunk.”, vagy hogy „Nem tudok róla semmit mondani.”

A tapasztalatok azt mutatják, hogy az egyénileg végzett munkáról bátrabban, könnyebben mesélnek a diákok, míg a közösen végzett munkafázisokkal kapcsolatban óvatosabban nyilatkoznak. Mintha nem mernék egyénenként elmesélni, mert attól az úgy tűnne, hogy azt is egyedül végezték.

A végső megjelenési formák száma és kivitelezése bővíthető, csak a pedagógus és a diákok ötletein múlik.

Aktivitás

A gyerekek mindvégig aktív közreműködői a projekt alakításának. A pedagógus alternatívákat készít elő, ebből a tanulók választanak, munkájuk ettől lesz aktív és motivált. A tanár által előkészített kereteket szabadon használhatják ki.

A saját előkészítői munkám abból állt, hogy a gyerekekkel többször végigjártuk a kertet, és próbáltunk minél több fajt megismerni. Így módjukban ált a tanulóknak ezek közül kiválasztani a feldolgozandókat. Figyelnünk kellet arra, hogy a már korábban feldolgozott témákat már ne válasszák, de érezzék azt, hogy még mindig nagy a választási lehetőségük, döntési szabadságuk. A plakátok elkészítéséhez ötleteket adtam, korábban elkészített példányokat nézegettünk, megbeszéltük ezek pozitívumait és negatívumait. Az anyaggyűjtéshez szakirodalmakat és honlapokat ajánlottam, a növényi- és állati minták gyűjtéséhez praktikus tanácsokat adtam, és módszereket mutattam. Az előadásokhoz időkereteket határoztam meg, és próbáltam segítséget nyújtani az előadások stílusának, részletességének, tudományosságának megválasztásában.

Időtartam

Iskolánk projektjeit alapvetően féléves időtartamokra tervezi. Célunk ugyanis, hogy a gyerekek minél több projekt munkájában vegyenek részt, és minél sokoldalúbban fejlesszék képességeiket. De bármely projektről, így az iskola kertjével foglalkozóról is elmondható, hogy szívesen fogadja a hosszabb távon érdeklődőket. Talán célszerűbb is ebben a projektben az egész tanévre szóló időkeret megválasztása. Így ugyanis a tanulók egész évben nyomon követhetik az élővilág változását, és szinte egy teljes éves ciklust megismerhetnek.

Továbbépítés

A projekt fontos tulajdonsága, hogy továbbépíthető. Ez annyit jelent, hogy az oktatás szereplői közül bárkinek a kezdeményezésére (tanulók, pedagógusok, szülők) további ötletekkel, megoldásokkal, eszközökkel bővíthető, és a tanultak más helyzetekre is átvihetők. Ha ez megtörténik, a projekt egyértelműen elérte célját, sikeresnek tekinthető. Minden ötletre érdemes figyelni.

Saját célunk például egy házi kiadvány szerkesztése, amelyben összegyűjtenénk az eddig feldolgozott élőlényekről szerzett ismereteket, valamint a kert növényeinek és néhány állatfajának tanösvényszerű bemutatása, kitáblázása.

III. „Hulladék” projekt

Bevezetés

A Magyarországon élő 12–13 éves diákok több környezeti problémával találkoztak életük során. Tudnak a levegő, a víz, a talaj szennyezéséről. Hallottak már a fajok pusztulásáról a Földön, elméletben tudják, hogy takarékoskodni kell az energiával. Az óvodai iskolai foglalkozások sorában a természet ismeretére, szeretetére nevelődnek. Az iskolai kirándulásokon próbálják elsajátítani a természetben való helyes viselkedést. A tanítás során találkoztak az anyagok körforgásával, a környezeti tényezők korlátozó hatásával, tudják, hogy az egyes élőlények nem élhetnek akárhol. Ma a környezeti nevelés fő célja a megfelelő ismeretek elsajátítatásán túl a cselekvőképességre való nevelés. A hulladék problémaköre kiválóan alkalmas erre.

Technikai kérdések

Létszám: 6–10 fővel ideális a munka.
Korosztály: 12–14 évesek. Kifejezetten jó, ha vegyes a csoport. A nagyobbak sokat tudnak segíteni a hetedikeseknek, a kezdőknek. Számít az ő gyakorlottságuk. A nagyobbak minimum már két projektet elvégeztek, a számítástechnikai ismereteik is bővebbek.
Eszközigény: az iskola számítógépes hálózata, a könyvtár megfelelő témájú könyvei, faxgép, fényképezőgép, esetleg diktafon (igazán csak a számítógép fontos).
Költségek: az internet-használat költségei.
A részvétel feltételei: a megfelelő érdeklődés.
A munka lebonyolítása: egy állandó időpont kijelölése a találkozókra, egyéni írásos e-mailen és szóban történő konzultációkkal. Nagy probléma, hogy órarenden kívüli időpontban kell találkozni a csoportnak, megtalálni a megfelelőt a gyerekek elfoglaltsága miatt nagyon nehéz.

  • A projekt célja, hogy a részt vevő gyerekek egyre nagyobb jártasságot szerezzenek a csoportos munkában,
  • képesek legyenek egymásra figyelni,
  • kulturáltan vitatkozni,
  • a megbeszélt feladatokat határidőre elvégezni,
  • a saját munkájukkal kapcsolatosan a véleményeket meghallgatni,
  • az esetleges kritikákon elgondolkodni,
  • a jogos észrevételeket elfogadni,
  • a társak javaslatára a munka tartalmán vagy a stílusán képesek legyenek változtatni,
  • építő kritikával illessék társaik tevékenységét,
  • átérezzék a közös munka felelősségét,
  • Ismerete bővüljön az ember környezetkárosító hatásairól,
  • az ismeretekben való gazdagodás a változtatás igényét keltse fel bennük,
  • szülessenek ötleteik a javításra,
  • reális lehetőségeket próbáljanak kidolgozni az iskola környezeti állapotának javítására,
  • munkájukat képesek legyenek dokumentálni,
  • maximálisan éljenek a számítástechnika adta lehetőségekkel,
  • gyakorolják a felnőtt társadalommal való kommunikációt.

Tartalom

  • A projekt tagjai megismerkednek egymással, megállapodnak az egymás közötti kommunikáció módjaiban, kijelölik a találkozások időpontját.
  • A csoport megbeszélései heti egy alkalommal fél órát vettek igénybe. Emailen is kommunikáltunk, ez főként a gyerekek s köztem volt jellemző. Váratlan eseményeknél elérhettük egymást telefonon is, baráti légkör volt közöttünk, így otthon is hívhattuk egymást.
Fogalomtisztázás
  • Mi a hulladék és a szemét?
  • Különböző vagy más-más dolgot takaró fogalmak? Adatgyűjtéssel kellett erre a kérdésre megkeresni a választ. A gyerekek szembesültek azzal, hogy nagyon sokszor nem egységes a fogalomhasználat. Abban is megállapodtunk, hogy mindig fel vagy meg kell jegyezni a forrást, ahonnan az információ származik.
Milyen hulladékfajták léteznek?
  • Nehéz volt rendet tenni a rengeteg adat között. Megétették a feldolgozásnál, hogy ugyanazt a dolgot nagyon sokféle szempont szerint lehet vizsgálni.
  • A vizsgálatoknál fontos a szempont megjelölése is.
  • A szempontokat keverve nem lehet tiszta képet kapni.
Mennyi hulladék van, volt és lesz?
  • A megadott mennyiségekből nehéz volt érzékelhetővé, használhatóvá tenni.
  • Megtanultuk, hogy akkor kapnak igazán értelmet ezek az óriási mennyiségek, ha viszonyítjuk őket.
  • Bíztató volt számunkra azt megtudni, hogy az utolsó évtizedben Magyarország hulladék mennyisége nem nagyon változik, a hulladékfajták arányaiban van változás.
  • A jövőképet nem láttuk ilyen bíztatónak.
Hol termelődik több, faluban vagy városban?
  • Adatok teljesen egybe vágtak a gyerekek személyes tapasztalataival.
  • a természet közelibb életet élő emberek kevesebb hulladékot termelnek.
Miért rossz, hogy sok a hulladék?
  • A kérdés megválaszolása okozta a legtöbb problémát. Azzal mindenki tisztában volt, hogy nem jó, azonban az esztétikai- és a kényelmetlenségi okoknál nem sokan jutottunk tovább.
  • A szemétégetők által termelt energia példája közelebb vitt a lényeghez.
Hogyan lehetne csökkenteni a hulladékmennyiségét?
  • A válasz sokak számára kézenfekvő volt, csökkenteni kéne a mennyiségét, például kevesebb csomagolóanyag használatával.
  • Az újrahasznosítás ötlete is nagyon logikusan következett.
Milyen a hulladék hasznosítás aránya?
  • Sok-sok adat tanulmányozásából kiderült, hogy igen csekély.
Mi az újrahasznosítás feltétele?
  • A szelektív hulladékgyűjtés megint nagyon logikus válasz volt a gyerekek számára.
  • Példákat említettek értelmes és értelmetlen szelektív gyűjtésre.
  • Mindannyian elvetették a csak pedagógiai célú szelektív gyűjtést.
  • Csak akkor érdemes válogatni a hulladékot, ha újrahasznosítanak belőle.
Mi a helyzet Budapesten, a XII. kerületben a szelektív gyűjtéssel?
  • Nagyon kevés adatot sikerült megszerezni.
  • A gyerekek információért a Fővárosi Önkormányzat környezetvédelmi bizottságához fordultak email-ben.
  • A bizottság elnöke kedves levélben tudatta, hogy a kérdéseket továbbküldték a hulladékgazdálkodási hivatalba. Innen válasz nem érkezett.
  • A XII. kerületi önkormányzatot telefonon szerették volna elérni a gyerekek, hogy segítséget kérjenek, nem sikerült beszélni az illetékesekkel.
Mi a helyzet a Lauderben a hulladékok területén?
  • A csoport kijelölt az iskolából hat osztályt, három elemist és három gimnazistát.
  • Egy héten keresztül délutánonként megmérte ezen osztályok összes hulladékát, külön a papír, komposztálható, üveg, fém, műanyag és egyéb hulladékokat is.
  • A mérési eredményekből kiderült, hogy a hulladék 90%-a lehetne újra hasznosítható.
Legyen-e nálunk is szelektív gyűjtés?
  • Hogyan vezessük be?
  • Kivel szállíttassuk el?
  • Kaphatnánk érte pénzt is?
  • Ezekre a kérdésekre keresve a választ, jónak tűnt tapasztalatszerzésre elmenni egy olyan iskolába, ahol ezt már gyakorolják.

Mi a hulladékgyűjtés gyakorlata a Móricz Zsigmond Gimnáziumban?

Két tanuló a csoportból felkereste a gimnáziumot. Egy tanárnővel és gyerekekkel beszélve kiderült, hogy nem igazán működik a dolog. A folyosókon vannak papír, műanyag és egyéb gyűjtő kukák, az osztályokban gyakorta semmilyen. A kukákba válogatás nélkül kerül a szemét. Az is kiderült, hogy a hulladék sorsa sem a szelektív gyűjtés szerinti. Valószínűleg nem viszik így tovább. A gimnázium tanulói nem sokat tudtak a dologról. (Már, akiket a csoport tagjai megkérdeztek.) A II. kerületi önkormányzat utasítására kerültek az ilyen kukák az állami iskolákba. Így nem szabad csinálni, volt a következtetés. Értelmes felvilágosító munka után, a kimenetet is megszervezve lehet csak megszervezni, mondták ki maguk a gyerekek.

A beszámoló elkészítése az iskolai bemutatóra
  • A lényegest és a lényegtelent kiválasztani többek számára nehézség volt.
  • Miután eldöntöttük, hogy miről akarunk beszélni, részekre bontottuk a mondanivalót.
  • Egyéni munka következett, egyenkénti konzultációkkal.
  • Közösen választottuk ki a szemléltető anyagot, és a végső formába öntés is együtt történt. (Hat ember még tud így együtt dolgozni.)
  • Szó szerint leírta mindenki a mondanivalóját, bár abban megállapodtunk, hogy a beszámolón mindenki szabadon mondja.
  • Gyakoroltuk az előadást.
Tanulási technikák, képességek
  • az önálló ismeretszerzés,
  • az adatok egyéni és csoportos feldolgozása,
  • grafikonok elemzése, készítése,
  • mérés,
  • a mérési adatok feldolgozása,
  • a mondanivaló célszerű szemléltetése,
  • az egymástól valóctanulás,
  • világos tájékoztatás,
  • gyakorlati problémák megoldása,
  • kérdésfeltevés az adatok értékelése után,
  • a munkaszakaszok irányának meghatározása a részeredmények alapján.
Végső produktum
  • Ajánlás az iskolai szelektív hulladékgyűjtésre.
Kapcsolatok a külvilággal
  • A XII. kerületi- és a Fővárosi Önkormányzat megfelelő embereivel.
  • Civil szervezetek közül a Hulladékgyűjtők Országos Szövetségével.

A Móricz Zsigmond Gimnázium dolgozóival és diákjaival.

 

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.