2020. május 25., hétfő , Orbán

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> A tanulás és tanítás helyzete >> Pedagógusok szakmai világképe

Igazgatók – tanárok – osztályfőnökök

2009. június 17.

Igazgatók – tanárok – osztályfőnökök
Pedagógusok szakmai világképe

Szerkesztők:
Szabó Ildikó
Szekszárdi Júlia

Bevezetés

Az elmúlt években több olyan empirikus vizsgálat is lezajlott, amelynek adatai lehetővé teszik, hogy felvázoljuk az ezredforduló hazai pedagógusaiban élő szakmai világkép néhány jellemző vonását. Tudatában vagyunk annak, hogy e kép azóta is sokat alakult, hiszen rendkívül dinamikus korban élünk, s a pedagógus szakma különösen érzékeny minden változásra. Avval is tisztában vagyunk, hogy az általunk megrajzolt kép nem teljes, és hogy a szerzők – bármennyire is megpróbálnak objektívek maradni, az adatokból, statisztikai összefüggésekből kiindulni – akaratlanul is belevetítik elemzésükbe önnön preferenciáikat, értékrendjüket. Vállalva mindezt reménykedünk abban, hogy sikerült valóságközeli állapotot leírnunk, és hogy a kötet tanulmányai további elemzésre, vitára, gondolkodásra serkentik a téma iránt érdeklődő olvasókat.

A könyv nyersanyaga három átfogó empirikus kutatásból származik.

Az Országos Közoktatási Intézet 1996 decemberében az iskolaigazgatók és a pedagógusok körében párhuzamosan végzett két kérdőíves vizsgálatot az iskolákat területi elhelyezkedésük és képzési profiljaik szerint reprezentáló mintákon. Ennek során 1192 igazgatóval és 2400 tanárral készült kérdőíves interjú.1 1997-ben az osztályfőnökök körében került sor egy 1148 főt magában foglaló mintán országos vizsgálatra.2

Az iskolavezetőtől eljutva a „gyalogpedagógusig” továbbgondolásra érdemes kép bontakozik ki arról, hogy miként látják az iskolákban működő szakemberek az iskola társadalmi szerepét, saját helyüket és funkcióikat az intézményben, milyen elképzeléseik vannak az általuk képviselendő szakmaiságról.

Jelen kötet első részében az igazgatók és pedagógusok körében végzett vizsgálatok tapasztalatai alapján foglalkozunk az iskolai nevelés közgondolkozásbeli képével, ezt követően a pedagógusok társadalmi megbecsültségének érzékelésével. Áttekintjük továbbá, hogy a pedagógusok szerint milyen társadalmi funkciói vannak az iskolának. E fejezet záró részében kísérletet teszünk a pedagógus pálya társadalomlélektani klímájának bemutatására.

A kötet második részében az iskolai nevelés kulcsemberének számító osztályfőnök szerepén keresztül kíséreljük meg körvonalazni a pedagógiai tevékenység e nehezen megragadható területének néhány aktuális jellemzőjét. Az osztályfőnöki szerepet először is megkíséreljük elhelyezni a közoktatási rendszer egészében, majd a pedagógiai munka tartalmára és feladataira vonatkozó általánosabb kérdésekre adott válaszok alapján próbálunk következtetéseket levonni a lehetséges szemléleti irányokról, az osztályfőnökök szerepfelfogásáról. Ezt követően a válaszadó osztályfőnöki tevékenység tartalmi és módszertani kérdéseivel ezen belül hangsúlyosan az osztályfőnök és osztálya kapcsolatával foglalkozunk. Megkíséreljük feltérképezni a mai osztályfőnököket foglalkoztató jellegzetes nevelési problémákat, számba venni az osztályfőnöki munka során megélt sikereket és kudarcokat. A tanulmányt a pedagógusok felkészültségéről, meglévő és szükséges kompetenciáiról szóló elemzés zárja.

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.