2019. október 20., vasárnap , Vendel

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Új Pedagógiai Szemle 2006 február

Paradigmaváltás a motivációkutatásban. Réthy Endréné Motiváció, tanulás, tanítás. Miért tanulunk jól vagy rosszul?

2009. június 17.

Paradigmaváltás a motivációkutatásban

Réthy Endréné Motiváció, tanulás, tanítás.
Miért tanulunk jól vagy rosszul?

A modern társadalom működésének elengedhetetlen feltétele az ember tudása. A tudományos és technikai fejlődés, a globális és lokális kihívások az új helyzetekhez megfelelően alkalmazkodni tudó magatartást kívánnak folyamatosan az egyes embertől. Ezért mindannyiunk számára feladat, „követelmény” az egész életen át tartó tanulás. A tudás megszerzése azonban kitartó, fáradságos munka eredménye. Eredményességre mindig törekedtek az oktatás története folyamán, de a kitartó tevékenységre ösztönző okok magyarázata korszakonként más és más volt.

A tartós tevékenységre ösztönzés, a tanulási motiváció kialakítása, fenntartása és fejlesztése meghatározó korunk pedagógiai kultúrájában.

Réthy Endréné Motiváció, tanulás, tanítás. Miért tanulunk jól vagy rosszul? című könyve kiválóan mutatja be a tanulás ösztönzését szolgáló pedagógiai elméleteket, koncepciókat, kísérleti modelleket.

A könyv paradigmaváltás a pedagógiában, a kutatási eredmények és a gyakorlati vizsgálatok tanulságainak reprezentatív összegzése. A történelmi áttekintésben a szerző azokat a jellemzőket veszi sorra, amelyek meghatározták az egyes történeti korszakok kiemelkedő tudósainak újszerű felfogását a tudás megszerzésének eredményes módjáról. Az általuk középpontba állított ösztönző tényezők máig aktuálisak: az iskola, az oktatás legyen vonzó, hogy a gyermek szeressen tanulni (Comenius); a megtanulandó ismeretek a tanulók számára közvetlenül hasznosak legyenek (Locke); a gyermek ösztönszerű kíváncsiságát változatos és ingergazdag szituációkkal lehet és kell fenntartani (Rousseau); az érdeklődés kialakításához, tartós fenntartásához pedagógiai érzék, a tanításra való alapos felkészültség szükséges (Herbart).

A reformpedagógusok a tudásvágyat, a tanulás szeretetét alakították ki kísérleti iskoláikban, azokra a nevelési filozófiákra alapozva, amelyek leginkább a gyakorlatra, a tanulók szükségleteire irányultak. Ezekben a cselekvő, az alkotó gyermek képe feltételezte a test, a szellem és a lélek egységét; önmaguk vállalását; a kölcsönös, egymás iránti felelősséget; a másság elismerését; a szabad önkifejezés fejleszthetőségét.

A reformpedagógiában a megváltozott – segítő, támogató, tájékoztató, ösztönző – tanári magatartás eleve motiváló hatású volt a gyermekek ismeretszerzésére, tanulási tevékenységére. A reformpedagógusok az önállóság fejlesztését segítették elő az oktatás életközeli, gyakorlatias tananyagtartalmával, az individualizált és csoportos tanulási, nevelési formákkal és az oktatás önaktivitást biztosító eszközeivel.

A 20. századi koncepciók között kiemelkedik Nagy Lászlónak a gyermek sokoldalú, tudományos megismerését szolgáló elméleti koncepciója, és az erre alapuló hazai kísérleti iskolákban folyó gyakorlat, amely szerint az érdeklődésnek döntő, motiváló szerepe van a megismerési, tanulási folyamatban.

A reformpedagógiai gondolkodók mellett a hivatalos pedagógia kiváló képviselői a tanulói motiválás alapvető tényezőinek tartották a tanulás intellektuális ösztönzését; annak tudatosítását, hogy mit, miért kell tanulni; a pozitív érzelmek és az érdeklődés biztosítását.

A motiváció cselekvésre, viselkedésre ösztönző szerepét mint a személyiség fejlődésének és fejlesztésének meghatározó tényezőjét számos pszichológiai elmélet kutatja, vizsgálja közel fél évszázada. A kutatások eredményét a különböző kutatási irányzatok – kognitív-motivációs, volícióelméleti, intencióelméleti, érdeklődésteoritikus modell – lényeges jellemzőinek kiemelésével kiválóan összegzi a szerző.

A fentiek alapján fogalmazza meg Réthy Endréné a paradigmaváltás jelentését a motivációkutatásban, nevezetesen, „hogy nem lehetséges mereven elkülöníteni a kognitív és nem kognitív tényezőket a személyiségen belül, hiszen köztük szoros egymásra hatás, kölcsönhatás van. A tanulás és a tapasztalás a motivációban összekapcsolódik, és fordítva: a motiváció a tanulási és tapasztalási folyamatban bevésődik”. A paradigmaváltás lényege, hogy azok a kutatások, amelyek hatékonyan kívánják befolyásolni a tanulási motivációt, komplex, dinamikus felfogáson alapulhatnak.

A tanulás döntő fontosságú az életünkben, eredményessége meghatározó a társadalomban, ahol élünk. „A tanulás értelmének belátása – írja Réthy Endréné – nem megy automatikusan, a tanítás-tanulás minősége által alakul ki. Ahhoz, hogy a tanuló sikeresen megérthesse, elsajátíthassa és alkalmazni tudja az ismereteket, motiváltnak és a problémamegoldás iránt elkötelezettnek kell lennie.” Motiváció nélkül nem létezik tanulás. Réthy Endréné a hazai és nemzetközi irodalom kutatási eredményeit összegezve szintetizálja, illetve továbbfejlesztve rendszerbe foglalja a tanulás és motiváció összefüggéseit.

A hatékony tanulás alapvető feltétele tehát a motiváltság, ugyanis „a motiváció olyan belső erő, mely a tanulót arra ösztönzi, hogy megtalálja a tanulás forrását még akkor is, ha addig nem voltak sikerei”. A személyiség nem egyszerűen a külső hatások terméke, hanem egy önalakító folyamat eredménye is.

A tanulási motiváció minősége és erőssége tehát a személytől és az adott helyzettől függ. Igen fontos számot vetni azzal, hogy a tanulás és a tudás – az egyén motiváltsága ellenére – függ a környezet kultúrájától, elvárásaitól, kihívásaitól.

Napjaink kihívása az a tudás, amely flexibilisen alkalmazható, amelyben az új információ a korábbi tudással integrálódott. Ez a komplex tudás az alkalmazható tudás.

Hogyan lehet az alkalmazható tudás birtokába jutni, ha kutatások bizonyítják, hogy a tanulókat a tanulás során elsősorban élvezeti célok befolyásolják, és csak ezután következnek a sorban a tanulási, majd az alkalmazkodási célok, végül a munkacélok. Másképpen: a diákok céljai sokszor nem esnek egybe a tanárok elvárásaival.

A válasz, hogy a motiváció képes az akarati összefüggéseket is megváltoztatni. Ilyen akarati tényező a „megküzdés”. A tanulás eredményessége, a siker nem a veleszületett képességektől függ, hanem a törekvésekre, fáradozásra való hajlandóságtól, azaz a kemény munkától.

Tanulási tevékenységünket eredmények és kudarcok kísérik. Ha az eredmények okán a gyermek elismerést, kudarc esetén pedig segítséget kap, akkor pozitív beállítottságot szerez az aktuális tevékenységéhez, amely a tanulás szeretetét hozhatja magával.

Réthy Endréné könyve kiváló útmutató az elméleti és gyakorlati szakemberek számára egyaránt. A tanulással, a tanulási motivációval kapcsolatban felmerülő fogalmak, álláspontok, nézetek kiváló – helyenként kemény szellemi erőfeszítést kívánó – elméleti összegzése mellett a szerző empirikus vizsgálatainak közzétett elemzésével, a vizsgálati eredmények alapján megfogalmazott pedagógiai teendőkkel valóban paradigmaváltást valósít meg a pedagógiában.

A pedagógiai, pszichológiai, szociológiai, etikai és mentálhigiénés aspektusok integrálása révén az olvasó a motiváció kérdéskörének teljes körű, multidiszciplináris megközelítésével, feldolgozásával találkozik.

A könyvben bemutatott motiváló eljárások, technikák, azok fejlesztő hatásainak értékelő leírásával a szerző segíti a tanító, tanár tervező- és szervezőmunkáját.

Az empirikus vizsgálatok eredményei közvetlenül hasznosíthatóak és hasznosítandók. Miközben megismerjük a tanulók tanulási motívumainak struktúráját, az egyetemisták vizsgateljesítményeikkel kapcsolatos attribúcióit, a tanárok motiválótevékenységét, szembesülnünk kell az alábbi megállapított tényekkel.

„A pedagógusok a tanulókban működő tanulási motívumokat feltehetően nem ismerik jól. (…) Kívánatos lenne, ha a tanulói motívumok megismerésének technikáit elsajátítanák;

(…) a tanítás-tanulás folyamatának szervezésekor időnként háttérbe szorul a minőségi tanítás s ezzel együtt a tanulási motiváció hatékony fejlesztése is;

(…) a tanulási motiváció fejlesztése során sok még az elméleti tisztázatlanság, hiányosság, bizonytalanság, ösztönösség; a tanulók tanuláshoz fűződő viszonyát befolyásolni a jelenlegi pedagógiai gyakorlat nem képes kellő hatásfokkal.”

Mélyen egyetérthetünk a szerző azon megállapításaival, hogy a pedagógusképzés és a tanártovábbképzések fő kérdéskörévé a minőségi munkát kell tenni az alkalmazható tudás megszerzése céljából. Ez pedig az ismeret- és gyakorlatrendszer együttes közvetítését kívánja meg: gyakorlatorientált, problémacentrikus előadásokat, megbeszéléseket, vitákat feltételez; a módszertani kultúra kiemelt fejlesztését követeli, nem nélkülözheti a bemutatóórák, óraelemzések jól bevált, gyakran háttérbe szoruló gyakorlatát.

Réthy Endréné: Motiváció, tanulás, tanítás. Miért tanulunk jól vagy rosszul? Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2003.

Kovátsné Németh Mária

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.