2019. október 15., kedd , Teréz

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Új Pedagógiai Szemle 2001 március

Összefoglaló a KOMA XVI. "Kiemelkedő képességű gyerekek, fiatalok nevelése, oktatása" című pályázatáról

2009. június 17.

A Közoktatási Modernizációs Közalapítvány 1998 decemberében hirdette meg a tehetséggondozást megcélzó pályázatát. A pályázat keretében támogatni kívánták a tehetség felismerését, mérését és gondozását megvalósító programokat egyaránt. Összeállításunkkal a pályázati anyag bemutatásán túl igyekszünk illusztrálni azt a sokrétű kapcsolatot, amely a tehetségek iskolai (és iskolán kívüli) gondozása, valamint a társadalmi-gazdasági környezet között fennáll.

A melléklet a Közoktatási Modernizációs Közalapítvány és az Új Pedagógiai Szemle Szerkesztősége között létrejött együttműködési megállapodás alapján jelenik meg. Célja a KOMA pályázatainak utógondozása, a sikeres pályázatok bemutatása, illetve a hazai közoktatási pályázati kultúra fejlesztése.

Összefoglaló a KOMA XVI. (Kiemelkedő képességű gyerekek, fiatalok nevelése, oktatása) pályázatáról

A pályázati kiírásról

A KOMA 1998 decemberében írta ki "Kiemelkedő képességű gyerekek, fiatalok nevelése, oktatása" című pályázatát, amelynek mottójául a következő jeffersoni gondolatot választotta:

"A legnagyobb egyenlőtlenség nem egyforma embereket egyformán kezelni."

A pályázati kiírás bevezetője részlet az Oktatás - rejtett kincs című, a Jacques Delors vezette Nemzetközi Bizottság által készített jelentésből.

"Az oktatási rendszer ilyen gyors expanziója és nehézkessé válása sok országban meggátolta, hogy érdemben foglalkozzanak azzal a kérdéssel, amely szerint az oktatásnak alkalmazkodnia kellene a diákok különböző képességeihez. A cél, hogy mindenki részesülhessen az oktatásból, nem engedte érvényesülni az igazán tehetséges gyerekek igényeit, s mindenki egyforma képzést kapott.

Először is másfajta oktatási lehetőségeket kell megteremteni, amelyeknek tartalma és módszerei gondosabban kidolgozottak, jobban megfelelnek az egyéni igényeknek. A tanárokat úgy kell képezni, hogy alkalmazkodni tudjanak a legkiválóbb diákok legváltozatosabb igényeihez is. Minden iskola egyik legfontosabb feladata - bármilyen intézmény legyen is -, hogy ösztönző programokat dolgozzon ki és vezessen be, s ezzel a nagyon részletes és alapos tanulás széles körű lehetőségeit nyújtsa a legtehetségesebb diákok számára. A jövő vezetőinek képzésében ez fontos szempont lesz, hiszen ők állnak majd a fejlődés élére. Az iskolai programoknak kellően kidolgozottnak kell lenniük ahhoz, hogy a legkiválóbb diákok lehetőséget kapjanak arra, hogy a legtöbbet hozhassák ki magukból. Bármennyire jó szándékú is a politika, ha a tehetséges diákokat megfosztja a képességeinek megfelelő tanulás lehetőségétől, a társadalmat fosztja meg a legfontosabb erőforrástól, ami által valóban fejlődhetne."1

A pályázat célja a pályázati kiírás szerint olyan programok támogatása, amelyek lehetővé teszik, hogy a tehetséges gyermekek, fiatalok bárhol és bármilyen körülmények között tanulnak, felismerjék a képességeiket és fejlődésükhöz megfelelő segítséget kapjanak a pedagógusoktól és a különböző oktatási intézményektől. Olyan tanórai keretben vagy tanórán kívüli szervezeti formában működő tehetséggondozó programok támogatása, amelyek az iskolai keretben tanuló tehetséges gyerekek folyamatos képzését szolgálják. A tehetségazonosítás és -gondozás tudományos megalapozását szolgáló programok és tevékenységek támogatása. Kiemelten támogatni kívánja azokat az iskolai programokat, ahol a gyermekek, fiatalok nem esnek át előzetes képességszűréseken.

Ezeknek a célkitűzéseknek megfelelően a következő témákban várták a pályázatokat: A tehetséges tanuló azonosításához szükséges pszichopedagógiai művek módszereinek és a külföldi mérőeszközök hazai standardjainak elkészítése. Az iskolákon belüli speciális tehetséggondozási programok kidolgozása, szakmai és tárgyi feltételeinek megteremtése. A speciális képzés működtetésének és kontrolljának szervezeti és szakmai koncepciójának kidolgozása és megvalósítása. A tehetséggondozás családpedagógiai koncepciója. Átfogó intézményi, települési és térségi tehetséggondozó stratégia kidolgozása. A KOMA Kuratóriuma 35 millió forintos keretösszeget állapított meg a pályázatok támogatására.

A kiírás időszerűségéről, a tehetséggondozás dilemmáiról

Az ENSZ Egyezmény a gyermek jogairól című (Magyarországon is megerősített) dokumentuma értelmében az oktatásnak elő kell segítenie a gyermek személyiségének kibontakozását, valamint szellemi és fizikai tehetségének és képességeinek a lehetőségek legtágabb határáig való kifejlesztését (29. cikk a.). Tehát nem egyszerűen jól felfogott gazdasági érdekről vagy egyes társadalmi csoportok igényeinek kielégítéséről, hanem a gyermek elidegeníthetetlen jogának érvényesítéséről van szó akkor, amikor tehetséggondozásról beszélünk.

Éppen ezért nehéz a tehetséggondozást elhelyezni az oktatási rendszer egészén belül. Ha csak kifejezetten a tehetséggondozást megcélzó oktatási intézményekre (művészeti középiskolák, gyakorlógimnáziumok) gondolunk, erősen leszűkítettük a feladat értelmezését. A tehetséggondozás ilyen értelmezése a feladatnak az elitképzéssel való azonosításához vezet; hiszen az említett középiskolák már a bekerüléskor komolyan szelektálnak, ezzel akaratukon kívül sokkal inkább a gyermekek szociokulturális hátterét, semmint a rátermettségüket mérik. Amikor tehát tehetséggondozásról beszélünk, akkor abban egy sajátos és nem kizárólagos szemléletként kell elhelyeznünk az elit iskolák gyakorlatát, és komoly figyelmet kell szentelnünk azoknak az intézményeknek, ahol előzetes szelekció nélkül, tanórai differenciálással vagy tanórán kívüli programok biztosításával végzik a tehetségek felismerését és gondozását (ezt a KOMA a pályázat kiemelt céljai között meg is fogalmazta).

Ha a közoktatás rendszere - éppen az esélyegyenlőség növelése érdekében - el akarja kerülni a korai szelekciót, a tehetséges gyermekek képességeinek kibontakoztatását más módon is elő kell segítenie. Nem várható el, hogy minden iskolában mindenfajta tehetség gondozásához kellő szakmai potenciál álljon rendelkezésre, fontos viszont, hogy a tehetséget az adott oktatási intézményben felismerjék, és a gyermek számára találjanak az adottságainak megfelelő tehetséggondozó programot. Ezért szükséges a regionális, illetve szakmai alapon szerveződő kezdeményezések tehetséggondozó aktivitásának támogatása. Ez a szándék megjelent a pályázati kiírásban is.

A beérkezett pályázatokról

A kiírásra 626 pályamunka érkezett, ennek a felét (321 pályázat, 51%) részesítették támogatásban. Ehhez szükség volt a keretösszeg megemelésére, így a kuratórium a tervezett 35 millió forint helyett 67 millió forintot osztott ki. A támogatások összege így is jelentősen elmaradt az igényektől: míg egy pályázó átlagosan 865 000 forintot igényelt, a győztesek átlagosan 210 000 forint támogatásban részesültek, azaz igényüknek mintegy 24%-át elégítették ki.

A beérkezett pályamunkák témái szerint a kuratórium hat kategóriába sorolta a pályázatokat, és az egyes kategóriák számarányát is figyelembe vette a pályázatok elbírálásakor. A kategóriák és részesedésük a támogatott pályázatok között:

informatika  3%

idegen nyelv  5%

reál  15%

művészet és irodalom  30%

komplex  35%

egyéb  12%

A pályázati kiírásban prioritásként megjelölt - a tehetségazonosítás tudományos megalapozását szolgáló - programok elenyésző számban (három pályázat) voltak jelen. A pályázatok csoportosítása is jól mutatja, hogy a szokásos szaktárgyi keretben történő feladatmegfogalmazás dominált. Figyelemre méltó viszont, hogy a szaktárgyi megközelítésekben mindinkább előtérbe kerülnek a NAT szemléletében gyökerező komplexebb műveltségterületek, például a vizuális kultúra vagy a környezetkultúra, környezetvédelem.

A pályázatokat tartalmilag (ezúttal hatókörüket tekintve) négy kategóriába sorolhatjuk.

Tanórai vagy tanórán kívüli, csoportos tevékenységek. A pályázatok zömükben ilyen programok megvalósítására születtek, azaz a hagyományos iskolai munkarendből jól ismert szervezeti formán belül maradó tartalmi és módszertani újítások megvalósítására. A pályázatokat az adott intézmény egyes pedagógusai vagy munkaközösségei nyújtották be. Ezek a pályázatok sokszor nem abszolút értelemben kiemelkedő képességű, hanem az adott közeghez képest jobb adottságú gyerekek képességeik szerinti fejlesztéséről szólnak (egyfajta "relatív tehetségfogalommal" dolgoznak). A pályázatokban megfogalmazott kezdeményezések között több olyan átfogó program is akad, amely a NAT által biztosított mozgásteret igyekezett kihasználni, és a kerettantervi előírásokba ütközve most adaptációs gondokkal küzd.

Iskolán túlmutató (regionális) programok. Kezdeményezőik (a pályázók) között szinte minden típusú intézmény, sőt magánszemély is megtalálható (alapítvány, általános iskola, középiskola, megyei pedagógiai intézet). A meghirdetett programok változatosak a levelező konzultációtól a táborozásig vagy térségi kulturális rendezvények, versenyek szervezéséig.

Szakmai indíttatású átfogó programok. Nem a régió, hanem a téma képviseli az összetartó erőt. Ezeknek a programoknak kezdeményezői szakmai egyesületek és társaságok, a pályázott téma kiadványok elkészítése, országos versenyek szervezése.

Mérési, értékelési programok. Mindössze három pályázat tartozik ebbe a kategóriába. Szerzői megyei pedagógiai intézetek, illetve a szemelvények között is idézett MTA Pszichológiai Intézete.

Ez a csoportosítás jobban megfeleltethető a pályázati kiírásban megjelent témáknak, és azok közül csak a "tehetséggondozás családpedagógiai koncepcióval" kapcsolatban nem érkezett pályázat.

A pályázatok megoszlásáról

A pályázatok településtípusok szerinti megoszlását vizsgálva most is a szokásos tendencia érvényesül: a főváros a pályázatok 18%-ával az összes igény 27%-át képviseli, míg a kistelepülések a pályázatok 31%-át nyújtották be, de az igényelt összeg az összes igénynek mindössze 22%-a. A döntésben a kuratórium most is igyekezett ezt az aránytalanságot ellensúlyozni; a győztes pályázatok között a főváros 14%-kal, összeg szerint 19%-kal, míg a kistelepülések 34%-kal, összeg szerint pedig 30%-kal képviseltetik magukat. Azaz a döntésben nőtt a kistelepülések reprezentációjának és az egy pályázatra jutó támogatottságuknak az aránya. Érdemes más KOMA-pályázatok adataival is összevetni a településtípusok szerinti megoszlást: megfigyelhető, hogy míg például a "Társadalmi integráció", a "Család és iskola együttműködése" vagy akár az "Informatika" pályázatban a kistelepülések 40% fölötti részesedést mutattak, jelen pályázatban ez az aktivitás mindössze 31%; viszont a megyeszékhelyek a többi pályázati körben "megszokott" bő 20%-os részesedéshez képest most 30%-kal képviseltetik magukat. Ezek a számok is jelzik, hogy hajlamosak vagyunk a tehetséggondozás és az elitképzés azonosítására, amit a pályázatok megyék és intézmények szerinti megoszlásánál hasonlóképpen kimutathatunk.

Megyék szerint vizsgálva a főváros után most is Borsod-Abaúj-Zemplén megye nyújtotta be a legtöbb pályázatot, viszont a többi pályázati körhöz képest figyelemre méltó, hogy egyenletesebb a pályázatok számának kelet-nyugat szerinti megoszlása, és a máskor passzívabb (jobb gazdasági helyzetben lévő) megyék (Győr-Moson-Sopron, Vas, Veszprém, Zala) most - valószínűleg éppen a "tehetség" fogalmának hívó hatására - a megszokottnál több pályázattal vettek részt.

A beérkezett pályázatok intézménytípusok szerinti megoszlásánál más pályázati körökkel való összehasonlításban feltűnő a gimnáziumoknak a megszokottnál kissé magasabb (13%), míg az általános iskoláknak kissé alacsonyabb (52%) részvétele. A döntés ezúttal a gimnáziumok pozícióját erősítette: míg az összes pályázat 51%-a nyert támogatást, az általános iskolák között gyakorlatilag ugyanennyi (52%) az arány, a gimnáziumok között 65%. A gimnáziumokon kívül az alapítványok is felülreprezentáltak a támogatottak között (összes pályázatuk 64%-a nyertes), míg jócskán alulmaradtak a szakiskolák és a szakmunkásképzők (pályázataik 33%-a nyert támogatást). Ezek a számadatok is az elitképzés és a tehetséggondozás gondolatának összecsúszásáról tanúskodnak. Az intézménytípusok szerinti megoszlásnál meg kell még említeni a pedagógiai intézetek aktivitását: a mérés és a regionális tehetséggondozás témakörében összesen tizenhárom megyei pedagógiai intézet pályázott.

A pályázat tanulságai

A KOMA pályázata hiteles visszajelzést ad a közoktatás és a tehetséggondozás viszonyáról. Megmutatja, hogy a tehetséggondozást ma elsősorban nagyvárosok gimnáziumaiban képzeljük el, s ezek az intézmények támogatást élveznek tehetséggondozó tevékenységükhöz. Ugyanakkor a más iskolákból benyújtott pályázatok, az azokban megfogalmazódó relatív tehetségkép és az ott megjelenő fiatalok képességeik szerinti fejlesztésére irányuló programok mutatják az intézmények innovatív potenciálja mellett autonómiaigényüket (illetve a helyi kihívásoknak való megfeleléshez szükséges autonómia mértékét) is.

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.