2019. október 14., hétfő , Helén

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Új Pedagógiai Szemle 2002 szeptember

Összefoglaló a KOMA XLI. pályázatáról

2009. június 17.

A KOMA-melléklet a demokráciakultúra fejlesztését szolgáló pályázatot mutatja be. A KOMA kuratóriumának két tagja Szebedy Tas és Hutai László mondja el, hogy a kuratórium miért tartotta fontosnak a téma kiírását. A díjazott pályázókkal készült kerekasztal-beszélgetésben egyrészt megismerheti az olvasó, hogy milyen hagyományok késztették az iskolákat a pályázaton való részvételre, másrészt képet kaphat arról, hogy milyen sokféle formában vihető be a demokrácia kultúrájának fejlesztése az iskola mindennapi életébe.

A melléklet a Közoktatási Modernizációs Közalapítvány és az Új Pedagógiai Szemle Szerkesztősége között létrejött együttműködési megállapodás alapján jelenik meg. Célja a KOMA pályázatainak utógondozása, a sikeres pályázatok bemutatása, illetve a hazai közoktatási pályázati kultúra fejlesztése.

Összefoglaló A KOMA XLI. pályázatáról

Az iskolai nevelés mint a demokrácia gyakorlóterepe

A Közoktatási Modernizációs Közalapítvány „Az iskolai nevelés mint a demokrácia gyakorlóterepe” című pályázatának az volt a célja, hogy pozitív, sikeres példák, tapasztalatok felszínre hozásával erősítse az iskola demokratikus működését.

Olyan megoldások kidolgozását és bemutatását várták, amelyek javítják az iskolai folyamatokban részt vevő szereplők együttműködését, lehetőséget biztosítanak a részvételre az iskola életét befolyásoló döntések meghozatalában, aktív szerepre ösztönöznek az iskolai közélet formálásában. A pályázatot benyújtók munkáit módszertani segédletként hasznosítható segítségnek szánja a KOMA azoknak az iskoláknak, amelyek új eszközöket keresnek a változó társadalmi környezetnek való megfeleléshez. A produktumok négy kategóriába sorolhatók.

Pályázni lehetett az iskola külső és belső partnereivel való kommunikáció és együttműködés gyakorlatának esetleírásával, a konfliktusmegelőzés, -kezelés demokratikus gyakorlatának tanulmányszerű bemutatásával, illetve olyan sajátos módszerek átvehető modelljeinek bemutatásával, melyek más közoktatási intézmények iskolamegújító elképzeléseihez segítséget nyújthatnak. Be kellett mutatni a bevált szervezeti feltételeket, eljárási módszereket, az információkhoz való hozzáférés módjait, továbbá a kommunikáció és az együttműködés formáit. A pályázatok egynegyede a demokratikus, jogállami szerkezet alapjait tartalmazta tantárgyi ismeretek, oktatófüzet, kiadványok, etikai kódexek, előadások, szülőkonferenciák, kirándulások, kiscsoportos foglalkozások stb. formájában. Mind az 55 pályázatban dokumentálták az érintettek a demokratizálás területén elért eredményeiket, így széles spektrumú demokráciakép alakult ki.

A demokratikus működési gyakorlat bevezetésére irányuló pályázatokban dokumentált iskolai demokratikus eljárási formákat, szervezeti formákat, a közösségi döntéshozatal hagyományai, valamint olyan megoldási javaslatokat lehetett bemutatni, amelyek a napi működést segítik, figyelembe véve a helyi sajátosságokat és az általánosan alkalmazható tapasztalatokat, illetőleg az intézmény és a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatában meghatározható útmutatásokat. A pályázatok 22 százaléka ezt tartalmazta. Részletes, igényesen kidolgozott pályamunkák írják le a diákönkormányzatok, diákközösségek, iskolapolgárok és tanárközösségek együttműködését, pedagógusműhelyek, vitaklubok, „Igazlátó Napok”, közösséget építő programok, tiniparlamenti ülések szervezését. A demokrácia egyik feladata az együttélés folyamatos tanulása. Az iskolák erre dolgoztak ki különböző módszereket, tevékenységköröket, például: fórumokat, rajz- és képzőművészeti pályázatokat, történelmi tanulmányi versenyeket, konferenciákat a szülői munkaközösségnek, szerveztek médiaklubokat, ismeretterjesztő előadásokat és foglalkozásokat, módszertani bemutatókat tanároknak és szülőknek stb. A demokratikus értékek kulturális összetevőjét kívánják erősíteni a közös színház- és múzeumlátogatások, délutáni teaházak, tanórán kívüli előadások például a konfliktusokról, az egészséges életmódról vagy a média hatásáról.

Több pályázó vonzó programok szervezése révén kívánja támogatni a közösségi kapcsolatok erősítését, az egyén személyiségét, tehetségét, lelkes közreműködését, készségeinek fejlesztését. Ezek keretében diákok és tanárok egyaránt szert tehetnek jogi alapismeretekre, gyakorolhatják az érdekérvényesítést, az együttműködés módjait és a civil technikákat, a viselkedéskultúrát, a környezetvédelmet. Ez utóbbi témakör nagy hangsúlyt kap a beadott pályázatokban, kiemelve, hogy az iskola épületének és környezetének rendben tartása és védelme az egészséges életmódnak, az egyéni felelősségvállalásnak és egymás tiszteletben tartásának fontos eleme.

A tanulmányokat, előtanulmányokat bemutató pályázatok az eddig megvalósított, demokratizálódásra irányuló, illetve a hatástalan kommunikációs stratégiákat megváltoztató gyakorlattal kapcsolatos tervezett kutatások elméleti hátterét, szinopszisait vagy további stratégiák tervezéséhez, fejlesztéséhez szükséges tennivalókat tartalmazzák. Adaptációra méltóak azok az alternatív modellek, amelyeket a hátrányos helyzetű gyerekek demokratikus képzéséért dolgoztak ki lelkes pedagógusok.

Közérdeklődésre tarthat számot a pályázatokban a demokratikus működési folyamatok kialakulásának, feltételeinek, háttérterveinek, nehézségeinek, alternatíváinak bemutatása, valamint a stratégiaalkotás és a tantestület, illetőleg a diákság különálló vagy éppen együttműködő szervezetfejlesztése. Mi sem bizonyítja jobban a pedagógusok cselekvő részvételét az iskolai demokratikus folyamatokban, mint az, hogy több pályázatban is bemutatják a pedagógiai program és a helyi tanterv kidolgozásában aktívan részt vállaló pedagógusokat, akiket ez a feladat nevelési filozófiájuk és tevékenységük átgondolására, tudatos, felelősségteljes szakmai gondolkodásra késztetett. Ugyanezt a célt szolgálják a pedagógiai műhelyek és a nevelőtestület tanácskozásai, a szakmai megbeszélések, eszmecserék. A pályázatokon végigvonul az a felismerés, hogy a tanárokban és a tanulókban egyaránt erősíteni kell a társadalmi felelősségérzetet és szociális elkötelezettséget, fel kell kelteni az iskolai közügyek iránti érdeklődést, valamint hatékonyabbá kell tenni a pedagógusok és a tanítványok közti együttműködést.

A pályázatok harmadik típusa gyakorlatközpontú, hatékony képzések formájában fejleszti az iskolai szereplők demokratikus készségeit, és az eljárások átvételéhez pragmatikus, közérthető útmutató elkészítésével nyújt segítséget. A pályázatok 40 százalékában van igény a tanulók, illetve a pedagógusok csoportos formában történő képzésének támogatására a tanév folyamán vagy a nyári, téli szünidei táborok idejére. A képzések megvalósulásának egyik módja a tájékoztatás: szakképzett meghívott előadók tartanak előadásokat az érvényes oktatáspolitikáról, az állampolgári demokratikus jogokról és kötelességekről, a társadalmi értékekről és attitűdökről, az Európai Unióról, természetvédelemről stb. A képzések során fejlesztett készségek alkalmasabbá tehetik a résztvevőket a demokratikus iskolai légkör és kapcsolatrendszer kialakítására. Egyszeri vagy több alkalommal sorra kerülő találkozások során a résztvevők mintákat kapnak az alapvető demokratikus módszerek alkalmazására, javaslatokat dolgozhatnak ki problémacsomagok megoldására, konfliktusok feloldására.

A KOMA támogatta olyan, bizalomra épülő, hatékony belső tájékoztató és kommunikációs rendszer kiépítését, amely lehetővé teszi, hogy az objektív véleményalkotás érdekében a szükséges információk mindenkihez időben eljussanak. A sikeres pályázók támogatást kaptak az iskolai életben való eligazodást segítő információs felület, levelezési rendszer létrehozására, elektronikus fórum kialakítására (például drogmegelőzés, környezetvédelem, szabadidő, sport, együttműködés stb. témákban), szavazógépes „közvélemény-kutatások” indítására, az informatikai eszközöknek a pályázat céljával összefüggő innovatív felhasználására. A pályázatok 13 százaléka elsődleges céljának tartja belső információs elektronikus rendszer (iskolaújság, iskolarádió, faliújság vagy panaszkezelő rendszer) működtetését. Ezek hatékony alkalmazása biztosítja a hírszolgáltatás frissességét, az információáramlás hitelességét, megbízhatóságát, tájékoztatást nyújt a diákok tevékenységéről, az őket érintő döntésekről, a tanulmányi életről, és interaktivitást tesz lehetővé.

A felhívásra 76 pályázat érkezett, ebből 55 bizonyult sikeresnek. Sikeresen pályáztak a városok és falvak intézményei: Baja, Balatonboglár, Békéscsaba, Biatorbágy, Budapest, Cegléd, Csorna, Debrecen, Dég, Egyházaskesző, Egyházasgerge, Előszállás, Etyek, Görcsöny, Jánoshalma, Jászboldogháza, Litke, Marcali, Miskolc, Mórahalom, Nyírkércs, Parád, Pécs, Pér, Piliscsaba, Sopron, Sümeg, Szikszó, Szolnok, Szombathely, Tác, Tatabánya, Újkér, Veszprém és Zalaegerszeg. Három határon túli magyar településről is indultak intézmények a pályázaton: Becséről, Besztercebányáról és Szabadkáról. Leginkább intézményközi programok érkeztek a felhívásra, de egyéni pályázók, diákok és tanárok is jelentős részt vállaltak egyes programok megvalósításában. Intézményi szinten óvodák, iskolák vagy gimnáziumok együttműködésére is van már példa. Nem elhanyagolható a szülői szervezetek vagy a helyi önkormányzatok tevékeny szerepvállalása a programok támogatásában, kivitelezésében. Enyhe fokban sérült, tanulásban akadályozott tanulók együttműködési készségének fejlesztésére is alakítanak ki képzéseket az iskolák. A pedagógusok életvezetési modelleket mintáznak a képzéseken és az iskolai élet keretein belül a hátrányos helyzetű vagy állami gondozott fiatalok számára. A pályázó ifjúsági és szabadidős szervezetek jelentős részt vállalnak az iskolán kívüli felelős civil lét módozatainak megismertetésére és gyakoroltatására. A pályázatokért felelős személyek majdnem egyenlő arányban kerülnek ki az intézmények vezetői, pedagógusai és diákönkormányzati tagjai közül. Állami és alternatív intézmények, egy civil kezdeményezésű iskola és iskolán kívüli szervezetek egyaránt részt kívántak venni a KOMA-pályázatban.

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.