2019. október 16., szerda , Gál

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Új Pedagógiai Szemle 2006 február

Olvasni – érteni – érettségizni. Orbán Gyöngyi irodalomtankönyveiről

2009. június 17.

Olvasni – érteni – érettségizni

Orbán Gyöngyi irodalomtankönyveiről

Az iskola egyik feladata az ízlésformálás; egyszersmind a világ megismerésének képességét a tantárgyak segítségével fejleszteni. Az iskola mindig nehéz feladatot lát el. Különböző tehetségű, egyenetlen tudással és képességekkel rendelkező gyerekeket kellene szórakoztatva kötelességtudásra, a tudományok művelésére nevelnie. Nem volt ez régebben sem könnyű – ma sem az. Ezért a legfontosabb szereplő a gyerek; utána ki következik? A tanár, a társak, a szülők, a tankönyv?

Irodalmat tanítani azért nagyon hálás dolog, mert sok oldalról érinti meg a mű a gyermek személyiségét. Maga a művészet. Nem a tanár, a tankönyv – persze nélkülük nehezebb – de a mű a legfontosabb.

Ahhoz, hogy egy irodalmi alkotás az ember személyiségének részévé váljék, alapos gondolkodásra, érzelmeken át megélt képzeleti, valóságos munkára van szükség. A pedagógiai szakirodalom bőségesen foglalkozik ennek a munkának a szükséges voltával. Találtam egy könyvet, amely segít kialakítani az esztétikumra fogékony személyiséget. Megkönnyíti a tanár munkáját, mert rengeteg feladatot kínál. Esetleg maga a tanuló válogat, hiszen szinte programozott tankönyvként használható.

Orbán Gyöngyi könyve Kolozsvárott jelent meg először 1994-ben. Az ottani magyar iskolákban sikerrel használják ma is. Budapesten a Calibra Kiadó jelentette meg 1996-ban. Évekig nem adták ki a könyvet, csak a híre élt, inkább az olvasáskutatók foglalkoztak vele, a pedagógiai szakirodalom kevésbé. Szülővárosában mindkettő. 2003-ban a Holnap Kiadónál jelent meg, amely kiadó 2006-ban a következő három kötet megjelentetését is tervezi.

A Megértő irodalomolvasás című tankönyv négy egységre oszlik:

  1. Megértés, értelmezés
  2. Középkor
  3. Reneszánsz
  4. Barokk

Amint látható, az ókor irodalma külön fejezetként nem szerepel a könyvben, de az 1. fejezetben a Szövegminták az irodalomértéshez című egység szemelvényeket mutat be a Bibliából, az antik lírából és drámából.

A további egységekben találkozunk a legrégibb magyar nyelvemlékekkel, népköltészeti alkotásokkal, erdélyi emlékiratírókkal, művelődéstörténeti érdekességekkel, így Misztótfalusi Kis Miklós, Árva Bethlen Kata, Bethlen Miklós, Apáczai Csere János is úgy szerepel a könyvben, hogy az eddig megszokott tanító-közlő szöveg helyett a műveikből idézett részletek feldolgozásával dönthet az olvasó jelentőségükről.

A Megértő irodalomolvasás „vezérlő kalauza” Gombrich A művészet története című (Gondolat Kiadó, Bp., 1975) műve, amely a művészetek történetében igazítja el az érdeklődőt, Umberto Eco olasz irodalomtudós, író tanulmányainak részletei, illetve A rózsa neve című regénye, amely a Magyar Nagylexikon szerint: „…sikeres filmváltozatát a nagyközönség is ismeri, középkori bűnügyi történet, ugyanakkor azonban elmélyült jelfejtést igénylő »posztmodern« regény, amelynek vizsgálata tudományos munkáknak lett tárgya.” (MNL. 6. köt. 919. o.)

Néhány fejezetcím a könyvből: Érted-e, amit olvasol?, Szép az, ami érdek nélkül tetszik. A tankönyvben közölt, a szöveggyűjteményből olvasható művekről tekintélyes irodalmárok véleményét is ismerteti a szerző, akik nem mindig értenek egyet a mű értékeinek megítélésében; például Zrínyi Miklós Szigeti veszedelméről Szerb Antal, Horváth János és Szabó Zoltán egymással – esztétikai minőségek tekintetében – nem egyező tanulmányrészletét mutatja meg. Igen, ez a könyv nem arra való, hogy a diákok megtanulják a szövegét, és feleléskor felmondják.

Ez a könyv arra tanít, hogy gondolkodjunk, dolgozzunk az alkotással – tanárok, diákok egyaránt –, megértsük, hogy ugyanaz az alkotás a különböző korok emberének mást és mást jelenthet, hogy merjük azt is mondani, nem tetszik; de akkor érveljünk, és véleményünk legyen megalapozott.

A feladatok végigvezetnek a művek tartalmi sajátosságain, lehetőséget adnak a ritmus gyakorlására, sorfajták alkotására, megzenésítésre. Legnagyobb erényüknek azt tartom, hogy a művészetek folyamatában vizsgálják az irodalmat. A tankönyv vissza-visszakérdez az előző egységekben szerzett, tapasztalt tudásra.

A kétszintű érettségi és a tankönyv is jó barátságban lehet egymással. Például. a 2.1.2. Portrék című egysége középszinten ezt kéri: „2-3 … alkotás bemutatása, értelmezése pl. a korstílus, a téma, a műfaj, a világlátás alapján.” Emelt szinten ez a követelmény ugyanebben az egységben: „Legalább 3-4 lírai … alkotás szövegismereten alapuló több szempontú értelmezése.”

Tekintsünk bele a Balassi Bálintról szóló részletbe!

Az erdéli Asszony kezéről című három sor vezeti be az egységet, majd a következő feladatot oldhatják meg a tanulók „1. Vajon te lemásoltad volna magadnak BALASSI szerelmes versét abba a kéziratos énekeskönyvedbe, amelybe kedvenc verseidet gyűjtötted volna? / Nem is lenne érdektelen újjáéleszteni ezt a rég elfelejtett szokást...”

A hat feladatból álló feladatsor után Istvánffi Miklós Balassi tánca című írásából választott részlet következik. Ezután ismerkednek meg az olvasók a költő életrajzi adataival, majd műveivel.

A tankönyv kislexikonnal, majd irodalomtörténeti kisszótárral egészül ki. Az igényes, szép kiállítású kiadvány 14 színes képmelléklettel zárul. A tanító szövegrész A művészet története című Gombrich-könyv illusztrációival válik teljessé.

Kívánom, hogy minél több tanárkollégám ismerje meg Orbán Gyöngyi könyvét, és főleg a gyerekeknek kívánom, hogy az igényes műalkotás-elemzés gyakorlatának kialakításában ezt a könyvet választhassa segítségül.

Orbán Gyöngyi: Megértő irodalomolvasás 14-15 éves diákok számára. Holnap Kiadó, Budapest, 2003, 324 o.
Orbán Gyöngyi: Irodalmi szöveggyűjtemény 14-15 éves diákok számára. Holnap Kiadó, Budapest, 2003, 321 o.

Szanda Zsuzsa

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.