2019. október 20., vasárnap , Vendel

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Új Pedagógiai Szemle 2001 május

Az Oktatási Minisztérium Mentálhigiénés Szakértői Bizottságának tevékenysége

2009. június 17.

Az Oktatási Minisztérium 1999-ben Mentálhigiénés Szakértői Bizottságot hozott létre a tárca lelki egészséggel foglalkozó tevékenységének koordinálására. A bizottság elnöke a megalakulás óta eltelt időszakban végzett tevékenységről ad számot írásában.

Grezsa Ferenc

Az Oktatási Minisztérium Mentálhigiénés Szakértői Bizottságának tevékenysége

A társadalom és a közösség lelki egészségének védelmére, előmozdítására irányuló mentálhigiénés programok története a 20. század elejére nyúlik vissza (Buda 1994). A hetvenes-nyolcvanas évekig a különböző orvosi, pszichiátriai kezdeményezések a lelki bajok megelőzését állították előtérbe. A lelki egészség kérdéseivel való foglalkozás elsősorban az egészségügy intézményrendszerén belül valósult meg.

Az utóbbi évtizedekben az egészség s azon belül a lelki egészség fogalmának újraértelmezése nyomán a megelőző programok kiterjedtek az oktatásügy, a közművelődés, a hitélet, a tömegtájékoztatás intézményeire, sőt a civil társadalom különböző szerveződéseire is.

A legutóbbi években a lelki egészség biztosítására irányuló mentálhigiénés törekvések markáns hangsúlyeltolódást mutatnak: a "bajok" elkerülését célzó "prevenciós paradigmát" a "promóciós paradigma" váltotta fel (Kézdi 1998). E paradigmaváltás nyomán a "Mit tegyünk, hogy ne legyünk betegek?" kérdést a "Mit tegyünk, hogy egészségesek maradjunk?" váltja fel (Buda 1995). A célcsoport általában az egészséges népesség, a programok lényege pedig az egészséget biztosító, illetve erősítő értékek és folyamatok előmozdítása, támogatása.

Nyilvánvaló, hogy a jelzett szemléletváltás jelentősen felértékelte az oktató-nevelő intézmények szerepét a lelki egészség biztosításában és kifejlesztésében, hiszen egyébként is alapfeladatuk a kívánatos proszociális értékek átadása, valamint a közösségi integrációt elősegítő, követhető életminták nyújtása az új generációk számára.

Az írásunk címében szereplő szakértői grémium megszervezésének "tudománytörténeti" hátterét a jelzett paradigmaváltás jelenti. A Bizottság életre hívását az a körülmény is indokolta, hogy 1999 elején - azóta is tartó - holtpontra jutottak a majdani nemzeti mentálhigiénés program tervezését és irányítását tárcaközi alapokra helyezni kívánó szakmai és kormányzati törekvések. (Ennek oka valószínűsíthetően az egészségügyi tárca akkori vezetésének ellenállása volt, illetve az a szakmapolitikai felfogás, amelynek "eredményeképpen" az általános népegészségügyi stratégiában a mentálhigiéné jelentősen háttérbe szorult a szomatohigiénés megközelítéssel szemben.)

A Mentálhigiénés Szakértői Bizottság felkérése tehát kettős értelemben is jelentős döntésnek, intézkedésnek tekinthető. Tükrözte a mentálhigiéné modern értelmezését, tehát a paradigmaváltást, másrészt új távlatot nyitott egy kissé "sorsára hagyott", a nemzet lelki állapota szempontjából kulcsfontosságú területen.

A Mentálhigiénés Szakértői Bizottság létrehozását eldöntő miniszteri értekezlet a testület feladatait 16 pontban állapította meg.

  1. Részvétel a pedagógusok mentálhigiénés ismereteit növelő program kidolgozásában.
  2. Ajánlások megfogalmazása a PAT számára a mentálhigiénés képzések akkreditációjával kapcsolatban.
  3. Javaslattétel a pedagógus-továbbképzésekben megjeleníthető mentálhigiénés képzésekre.
  4. A tanárok módszertani jártasságát és önismeretét fejlesztő posztgraduális mentálhigiénés képzések rendszerének kidolgozása a már meglévő képzések egyidejű átgondolásával.
  5. A mentálhigiénés végzettségű pedagógusok szupervíziós rendszerének kidolgozása.
  6. Színvonalas szakirodalmak, segédanyagok jegyzékének elkészítése.
  7. Javaslattétel a kerettantervekben megjeleníthető mentálhigiénés elemekre.
  8. Javaslattétel a pedagógusképzés szemléletváltását elősegítő, a képzésbe beilleszthető olyan blokkokra, amelyek fejlesztik a pedagógusok önismeretét, ezáltal pályaalkalmasságukat.
  9. Javaslattétel az iskolapszichológusok és a védőnők lehetséges szerepére az iskolai mentálhigiénés munkában.
  10. Javaslattétel a kortárssegítés megújítására, szakmai hátterének megerősítésére a közoktatás és felsősoktatás területén.
  11. Javaslattétel a felsőoktatásban tanuló hallgatók tanácsadói rendszerének kiépítésére.
  12. A már meglévő adatok felhasználásával helyzetfelmérés készítése a pedagógus társadalom mentálhigiénés állapotáról.
  13. Javaslattétel a mentálhigiénés szemlélet, a humán erőforrások felhasználása, a területfejlesztés, valamint a regionalitás kapcsolatára, különös tekintettel a strukturális alapok felhasználására.
  14. A képzések és a régiók viszonyának feltérképezése.
  15. Javaslattétel az iskolavezetők mentálhigiénés képzésére.
  16. A mentálhigiéné tárcaközivé válásának előmozdítása, együttműködési lehetőségek feltérképezése.

A fenti feladatok elvégzésére a tárca tizenöt fős bizottságot kért fel, benne tizenegy külső szakértőt (pedagógusok, pszichológusok, pszichiáterek) és a minisztérium különböző szakterületeket képviselő négy belső munkatársát.

Tevékenysége kezdetén a Bizottság elvi kiindulópontként azt a célt fogalmazta meg, hogy "elősegítse a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma, illetve a magyar oktatási rendszer mentálhigiénés (lelki egészségvédelmi és lelki egészségfejlesztési) stratégiájának, illetve programjának kialakítását, továbbfejlesztését és végrehajtását". (Ügyrend)

A rendelkezésre álló terjedelemben a több mint egyéves bizottsági munkát csupán vázlatosan, a legfontosabb elemeket kiemelve tekinthetjük át.

Mentálhigiénés Alapképzés Pedagógusoknak

A Bizottság megalkotta a közelmúltban továbbképző programként akkreditált "Mentálhigiénés Alapképzés Pedagógusoknak" elnevezésű programot. Kidolgozását elsősorban az a tapasztalat motiválta, hogy az egyetemi, főiskolai alapképzés csupán kevéssé vagy egyáltalán nem készíti föl a leendő pedagógusokat iskolai mentálhigiénés feladataik ellátására, különös tekintettel a lelki, kapcsolati és magatartáskultúra előmozdításához szükséges készségekre és ismeretekre. Ebből következően a program legfontosabb célja: "A pedagógusok mentálhigiénés szemléletének megalapozása, személyes és hivatásbéli készségeik fejlesztése, különös tekintettel elméleti ismereteik gyarapítására, iskolai mentálhigiénés problémák iránti érzékenységük erősödésére, önreflexiójuk elmélyülésére, hivatásszemélyiségük gondozására, jellemző szakmai problémáik és segítői szerepük reflektálására, későbbi hálózatszerű szakmai együttműködésük ösztönzésére." (MAP)

Az alapképzés időtartama 30 óra, amely három, egyaránt 10-10 órából álló egységre oszlik.

Az elméleti blokk előadásokból és kiscsoportos témafeldolgozó szemináriumokból áll, "összefoglalja és a mentálhigiéné értelmezési keretébe helyezi a pedagógusi hivatásra, az iskola rendszerszerű működésére, a pedagógus /gyermek/ szülő interperszonális kapcsolataira, a serdülőkori magatartászavarokra vonatkozó alapismereteket". (MAP)

Főbb témakörei a következők:

  • A mentálhigiéné alapfogalmai és történeti korszakai, lelki egészség és lelki kultúra, mentálhigiénés prevenció és promóció.
  • Közösségi Támogató Hálózat, önsegítő csoportok.
  • Az iskolai mentálhigiéné alapjai, jellemző serdülőkori magatartászavarok, személyközpontú pedagógia, kommunikáció és magatartásváltozás.
  • A pedagógus hivatásszemélye, munkahely és stressz (segítő és kiégési szindrómák).

A készségfejlesztés blokk az emberi kommunikáció, a személyközi kapcsolatok, a konfliktuskezelés szabályainak kiscsoportokban történő, személyes, élményszerű megtapasztalására, átélésére ad alkalmat, egyúttal az önismeret elmélyítésére is ösztönzést nyújt. A résztvevők a pedagógushivatás napi gyakorlata szempontjából is fontos készségekkel kapcsolatban szereznek élményeket, mint például: az empátia, az aktív figyelés, az asszertivitás, a kommunikáció nyitott és zárt formái.

Az esetmegbeszélés blokk ugyancsak kiscsoportokban zajlik, célja a pedagógusi hivatás mentálhigiénés lehetőségeinek és feladatainak tudatosítása, a napi praxis különböző iskolai mentálhigiénés problémáinak sokszempontú elemzése, a hivatásszerep illetékességi határainak és sajátosságainak körvonalazása, a mentálhigiénés segítő kapcsolat alapelveinek számbavétele. E munkaforma a későbbiekben - remélhetőleg - megalakuló pedagógiai mentálhigiénés szakmai műhelycsoportok számára is modellként szolgálhat.

A gyermekek, illetve az ifjúság lelki egészségének és általában személyiségfejlődésének előmozdítása az oktató-nevelő intézményhálózat egészének s az abban dolgozó pedagógusok összességének feladata. Jelentős oktatáspolitikai, sőt nemzetpolitikai érdekek fűződnek ahhoz, hogy minél több pedagógus, illetve intézmény legyen képes e feladatok ellátására. Önmagában egy 30 órás program nem adhat erre garanciát, de nyújthat új szakmai felismeréseket, intenzív élményeket, illetve jelentős ösztönzést az ismeretek és készségek további elmélyítésére. Kérdés, hogy mekkora érdeklődés fogja övezni majd a programot, illetve milyen módon lehet fölébreszteni a program iránti igényeket?

A kiterjesztés első lépéseként mentálhigiénésen képzett pedagógusok, valamint kiképzett csoportvezetők 85 fős csoportja tartott három napos műhelytalálkozót, ahol jórészt a Bizottság tagjaiból álló stáb irányításával a résztvevők megtapasztalhatták a programot, és visszajelezhették azzal kapcsolatos szakmai javaslatait. E mintegy százfős szakembergárda tehát ismeri már a program alapelveit, főbb módszereit, és remélhetőleg vállalkozik az egyes továbbképzési alkalmak (mint továbbképző programok) irányítására.

Javaslat új mentálhigiénés szakmai programokra

A Bizottság a magyar oktatási rendszer mentálhigiénés erőforrásainak bővítése érdekében több javaslatot is megfogalmazott. Ezek közül talán a legjelentősebb az, amelyik négy új, már rövid távon megvalósítható mentálhigiénés szakmai programot ajánl:

  • Regionális Pedagógiai Mentálhigiénés Műhelyek hálózatának kiépítésének megkezdését,
  • a felsőoktatás Hallgatói Tanácsadó Rendszerének megerősítését és továbbfejlesztését,
  • a pedagógusok mentálhigiénés állapotának kutatását,
  • az iskolarendszer mentálhigiénés, illetve e szempontból releváns graduális és posztgraduális képzési programjainak felmérését.

Regionális Pedagógiai Mentálhigiénés Műhelyek hálózatának kiépítése

A javasolt hálózat a Mentálhigiénés Alapképzés Pedagógusoknak továbbképző programot elvégzett kollégák regionális együttműködéséhez biztosítana szervezeti keretet és szakmai támogatást. A helyi, kistérségi, regionális alapon megalakuló műhelyekben a praxiskísérés, az inter- és a szupervízió, az esetmegbeszélés eszközei révén alkalom adódna módszertani kérdések, pedagógiai mentálhigiénés problémák megvitatására, tartósan együttműködő szakmai közösségek kifejlődésére. A költségvetési kihatások miatt ilyen hálózat kialakítása csak fokozatosan történhet. A javaslat mérlegelése jelenleg folyamatban van.

A felsőoktatás Hallgatói Tanácsadó Rendszerének megerősítése és továbbfejlesztése

A Hallgatói Tanácsadó Rendszer immár nélkülözhetetlen hozzájárulást jelent ahhoz, hogy a főiskolai, egyetemi hallgatók alkalmazkodni tudjanak az oktatás feltételeihez, elegendő információval rendelkezzenek pályakezdésükhöz, illetve mérséklődjék körükben a különböző mentálhigiénés problémák és zavarjelek előfordulási gyakorisága. A javaslat célja, hogy a jelenleg országszerte tevékenykedő mintegy harminc diáktanácsadó működése stabilizálódjék, illetve teljeskörűen épüljön ki a hallgatói diáktanácsadó intézményrendszer országos hálózata, s az integrálódjék a felsőoktatás szervezeti rendjébe.

Pedagógusok mentálhigiénés állapotának kutatása

Mivel jelenleg nem állnak rendelkezésre átfogó kutatási adatok a pedagógusok mentálhigiénés állapotáról és felkészültségéről, a szakma és a széles közvélemény is jobbára csak eseti, nemegyszer kriminális események alapján alkot képet e kérdésről. A tervezett kutatás fő célja az ismerethiány pótlása annak érdekében, hogy az eredmények beépíthetők legyenek az Oktatási Minisztérium majdani, a valós helyzetre, a létező szükségletekre és elvárásokra épülő közép- és hosszú távú mentálhigiénés stratégiájába. E javaslatot a tárca igen kedvezően fogadta, a becsült költség egy része már rendelkezésre is áll. Mivel az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Hivatal Fővárosi Intézete is hasonló kutatást tervez, a két elképzelés összehangolása és az erőforrások egyesítése jó esélyt kínál a tervezett program megvalósítására.

Az iskolarendszer mentálhigiénés képzési programjainak felmérése

Az iskola hatékony mentálhigiénés tevékenységének záloga a mentálhigiénés ismeret- és készséganyag beépülése/beépítése a pedagógusképzésbe és azáltal a pedagógusi pálya napi gyakorlatába. Sajnos a különböző főiskolák, egyetemek, illetve szakmai műhelyek ez irányú tevékenysége és adatbázisai összehangolatlanok. A javasolt felmérés eredményeképpen áttekinthetők a mentálhigiénés értelemben releváns, tanrendi kurzusok, amelyek a pedagógusképzés mentálhigiénés megalapozásához modellként szolgálhatnak. Az is megtudható, hány pedagógus végzett el valamilyen posztgraduális mentálhigiénés képzési programot, milyen tapasztalatokat szereztek, ismereteiket hogyan tudják hasznosítani? E felmérés jól beépíthetőnek tűnik a pedagógusok mentálhigiénés állapotát vizsgáló országos kutatásba.

Mentálhigiénés ajánló bibliográfia

A Bizottság 153 annotált tételből álló, név- és tárgymutatóval kiegészített ajánló bibliográfiát állított össze pedagógusoknak a mentálhigiéné tárgyköréből. A kötet elsősorban olyan magyar, illetve magyar nyelven is kiadott közleményeket ajánl a kollégák figyelmébe, amelyek a napi szakmai gyakorlat szempontjából is jól hasznosítható ismereteket tartalmaznak. A szerkesztés és a lektori munka már befejeződött, így remény van arra, hogy a kiadvány még ebben a tanévben eljut az intézményekbe.

Jelentősebb bizottsági állásfoglalások

A jelentősebb állásfoglalások közül e helyütt csak utalunk az iskolapszichológusi hálózat fejlesztését és megerősítését javasló bizottsági dokumentumra.

A Bizottság állást foglalt arról, hogy a felsőoktatási intézmények szakirányú továbbképzési szakjai közül a mentálhigiénés, a felsőoktatási diáktanácsadási, az egészségfejlesztő mentálhigiénikus, a szupervízor, a tanácsadás pszichológia, a tanulás és pályatanácsadás elnevezésű programokat feltétlenül javasolja pedagógus szakvizsgával egyenértékű szakképzettségként elismerni.

* * *

A Bizottság eddigi tevékenysége, illetve az azt övező oktatáspolitikai elvárások és törekvések reményt nyújtanak arra, hogy a vállalt célkitűzésnek megfelelően a közeljövőben, illetve középtávon körvonalazódik a magyar oktatási rendszer - egy majdani átfogó nemzeti programba szervesen illeszkedő - mentálhigiénés stratégiája. Nem csupán annak érdekében, hogy a felnövekvő generációk körében csökkenjék bizonyos mentálhigiénés zavarjelek előfordulási gyakorisága, hanem ezen túlmenően azért is, hogy növekedjék az esélye a mainál lelkileg lényegesen kiegyensúlyozottabb, értékrendszerében, önazonosságában és önértékelésében biztosabb nemzeti közösség kialakulásának.

Irodalom

Kézdi Balázs: Bevezető. In Kézdi B. (szerk.): Iskolai mentálhigiéné. Pécs, 1998, Pro Pannonia Kiadói Alap.

Buda Béla: Mentálhigiéné. Budapest, 1994, Animula.

Buda Béla: A mentálhigiéné szemléleti és gyakorlati kérdései (Újabb tanulmányok). Budapest, 1995, TÁMASZ.

Az OM Mentálhigiénés Szakértői Bizottságának Ügyrendje (kézirat).

Mentálhigiénés Alapképzés Pedagógusoknak (kézirat).

 

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.