2017. december 18., hétfő , Auguszta

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  MAG  OFI  SDT  Vizsgacentrum  adaptív  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  kompetencia  konferencia  oktatás  pályázat  rendezvény  tanulásszervezés  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Az oktatás társadalmi-gazdasági környezete >> Hogyan tovább?

Hogyan tovább?

Pályaválasztási elképzelések Magyarországon

Szerkesztette: Lannert Judit

Miközben az életben való boldogulás szempontjából egyre fontosabbá válik, hogy ki hol tanul tovább, a különböző továbbtanulási lehetőségek közt egyre nehezebb kiigazodni. A valóságos folyamatokat hozzávetőlegesen ismerjük a statisztikákból. Tudjuk, hogy hányan jelentkeztek az egyes iskolatípusokba. Sokkal kevesebbet tudunk azonban arról, mi történik a fejekben, miben gondolkodnak a fiatalok és szüleik, mely utakat látnak ígéretesnek vagy próbálnak elkerülni az új generációk, mennyire merészen próbálnak másképp dönteni, mint elődeik? A vágyott továbbtanulási irányok és a továbbtanulási aspirációkra ható mechanizmusok felderítése volt az egyik célunk, amikor 1997-ben az általános iskolák, két évvel később pedig a középfokú intézmények végzés előtti évfolyamának tanulóit kértük meg kérdőíveink kitöltésére három magyarországi város – Szombathely, Kecskemét és Békéscsaba – vonzáskörzetében. A kötetben található tanulmányok e vizsgálat alapján érdekes információkat, módszertanilag újszerű megközelítéseket és sajátos kistérségi szemléletet nyújtanak.


Tartalom

  • Előszó
    A kötet középpontjában a fiataloknak a továbbtanulásról a kilencvenes évek második felében vallott elképzelései állnak. A tanulmányok alapjául az Országos Közoktatási Intézet Kutatási Központjának vizsgálata szolgált, mely Békéscsaba, Kecskemét és Szombathely kistérségeiben kutatta a fiatalok pályaorientációs elképzeléseit. A kötetben szereplő tanulmányok újdonságértéke kettős: egyrészt arra is rákérdeznek, hogyan, milyen mechanizmuson át hat a szülők társadalmi-gazdasági pozíciója a gyermekek továbbtanulási aspirációira, másrészt, kistérségi kutatásról lévén szó, a térségi különbségeket, jellegzetességeket állítják középpontba a továbbtanulás terén is.
  • Imre Anna – Lannert Judit • A vizsgált kistérségek jellemzői és a kutatás mintája
    Az oktatási területen a kilencvenes években bekövetkezett gyors változások óhatatlanul is megnövelték a bizonytalanságot. A pedagógusokról, iskolaigazgatókról, önkormányzati fenntartókról egyaránt elmondható, hogy sem a tényleges történésekről – például az egyes korosztályok pályaútjáról, az esélykülönbségek változásáról –, sem a belső történésekről – aspirációkról, motivációkról – nem rendelkeznek megbízható tudással. E hiányt többségük érzékeli is, de a finanszírozási források és a helyi szellemi kapacitások szűkössége miatt mégis ritkán kerül sor érdemi lépésekre a helyzet érdemi megismerése érdekében. A kutatás – melynek eredményeit e kötet tartalmazza – éppen az ezen a területen található fehér foltok kitöltését célozta.
  • Mártonfi György • Foglalkozási és továbbtanulási aspirációk
    A kilencvenes évek átfogó politikai, gazdasági, társadalmi átrendeződésének unos-untig emlegetett közhelye rögtön izgalmassá válik, mihelyt a hétköznapi élet konkrét történéseiben és az arra irányuló szándékokban próbáljuk tetten érni nyomait. Különösen érdekes fejleményekkel szembesülünk, ha olyan területre tévedünk, amelyen a szokásosnál is élénkebb változások voltak. A munkaerőpiac bizonyosan ilyen.
  • Lannert Judit • A továbbtanulási aspirációk társadalmi meghatározottsága
    A kilencvenes évek során végzett vizsgálatok alapján elmondható, hogy a családi háttér szerepe – ezen belül is elsősorban a szülők iskolai végzettsége és az általuk közvetített kultúra – alapvetően befolyásolja a gyermekek további sorsát. A tudatosabb szülők szelektálnak az iskolák között, és ha kell, lakóhelyet is változtatnak, hogy jobb iskolák mellé kerüljenek. A területi szegregáció így spontán módon kialakul. Az iskolák szintén szelektálnak a gyermekek közt, a jobban ellátott és vonzóbb iskolák különböző szűrőmechanizmusokkal biztosítják, hogy az iskola iránt pozitív attitűddel rendelkező családok gyermekei kerüljenek be.
  • Sági Matild • Az iskolaválasztás oksági modellje a racionáliscselekvés-elmélet alapján
    A rendszerváltást követően alapvető változások történtek Magyarország oktatási intézményrendszerében, a fiatalok iskolázottságában. Közel háromnegyedére nőtt a fiatalok körében az érettségizettek aránya, minden második érettségizett felsőfokú intézményben tanul tovább. E nagy mértékű iskolai expanzió azt eredményezhetné, hogy csökken az iskolázottság társadalmi meghatározottsága, csökken a szülők státusának szerepe a gyerekek iskolai végzettségében. A középiskolai végzettség általánossá válásával ugyanis kitolódik a szelekciós életkor (az az életkor, amikor dönteni kell, hogyan tovább). Minél később kényszerül döntésre a gyerek, szüleinek annál kisebb beleszólása van abba, hogy mit csinál, és annál nagyobb eséllyel tud anyagilag is függetlenné válni tőlük.
  • Imre Anna • A továbbtanulási és pályaválasztási aspirációk területi különbségei
    Ez a tanulmány az általános és középiskolás tanulók pályaválasztási aspirációinak térségek közötti különbségeit elemzi. A középiskolai beiskolázás sajátosságait és területi eltéréseit helyi szinten már vizsgáltuk, különös tekintettel a településtípusok különbségeire. Ezúttal egy másik helyi szintű vizsgálat a horizontális, földrajzi dimenzió részletesebb elemzését teszi lehetővé.
  • Szabó Ildikó • Az iskolaválasztástól a pályaválasztásig
    „Tanulmányunkban a hetedik osztályosok és az utolsó előtti évfolyamra járó középiskolások iskolájukról és jövőjükről alkotott véleményével foglalkozunk. Ezen belül megvizsgáljuk, hogy iskolai teljesítményük, iskolához és tanuláshoz való viszonyuk, valamint életstratégiáik és jövővel kapcsolatos elképzeléseik között vannak-e különbségek, és ha igen, milyenek. Ahol lehet, arra is kitérünk, hogy az iskolához és jövőjükhöz való viszonyukat befolyásolja-e, hogy az ország melyik régiójában élnek.”

 

Szerkesztő: Lannert Judit

Szakmai lektor: Liskó Ilona

© Országos Közoktatási Intézet, 2003
© Imre Anna, Lannert Judit, Mártonfi György, Sági Matild, Szabó Ildikó, 2003

ISBN 963 682 522

Kiadja az Országos Közoktatási Intézet
Felelős kiadó: Dr. Halász Gábor főigazgató

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.