2019. október 20., vasárnap , Vendel

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Új Pedagógiai Szemle 2002 november

Az oktatás és a képzés modernizációja a struktúrális alapok támogatásával az információs társadalomért

2009. június 17.

Az Európai Unió egyik kiemelt célja az információs és kommunikációs technológiák elterjesztése az oktatásban. A tanulmány azt mutatja be, hogy az Unió különböző strukturális alapjai milyen módon segítik az e-learning terjedését. Az olasz és portugál példa érdekes adalékokkal szolgál arra, hogy a közösségi források hogyan támogatják egy-egy ország technológiai, foglalkoztatási és oktatási rendszerének fejlesztését.

Berky Tamás

Az oktatás és képzés modernizációja a Strukturális Alapok támogatásával az információs társadalomért

Bevezetés

Az információs és tudás alapú társadalom komoly kihívásokat támaszt a nemzeti és az európai gazdaság- és társadalompolitikák formálóival szemben. A fejlődés üteme megköveteli, hogy a tagállamok a munkaerőpiac és a gazdaság igényeihez igazítsák oktatási rendszerüket, valamint a munkavállalók képzettségi szintjét és jellegét. Ez fontos változtatásokat jelent mind az oktatási rendszerben, mind – információs társadalomról lévén szó – az információs technológiák oktatását és elterjesztését illetően.

Annak érdekében, hogy ezeken a területeken a szükséges fejlesztéseket végre tudjuk hajtani, a csatlakozást követően az Európai Unió is támogatást nyújt. A következőkben megvizsgáljuk a már EU-tagállamok gyakorlatát ezen a téren, megismerjük az Európai Unió vonatkozó politikáit, irányelveit, az érvényesülő tendenciákat, végül vetünk néhány pillantást Magyarország fejlesztéspolitikai elképzeléseire – mindezt az oktatási rendszerek reformja és az információs társadalom területén. Ezen keresztül ismerjük meg annak a támogatási rendszernek a céljait és működési mechanizmusát, amely néhány év múlva a magyar oktatási rendszer szereplői számára is eszközt kínál céljaik megvalósításához.

Az Európai Unió politikája az oktatás, a foglalkoztatás és a regionális támogatások területén

Az Európai Unió számos régiójában problémát jelent az információs társadalom technológiai változásaihoz való alkalmazkodás a foglalkoztatás és az oktatás területein is.

Tükröződik ez a felismerés az Európai Unió politikájában is, amely egyre nagyobb hangsúlyt fektet arra, hogy tagállamai fejlődjenek az információs technológiák és az intenzív tudást igénylő iparágak tekintetében. Az információs társadalom európai fejlesztésének koncepcióját az e-Europe, az oktatás tekintetében pedig leginkább az e-learning (hálózati tanulás) akciótervek foglalják össze.

Az EU információs társadalomért folytatott politikájának egyik kulcsfontosságú területe az oktatás, hiszen a tanulás és az oktatás a tudás alapú és információs társadalomban meghatározó tényezők. A cél a tanulási folyamat hatékonyabbá, autonómabbá tétele, magasabb színvonalú tananyagok létrehozása, valamint a tanulás forrásaihoz és az ezt támogató szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása mindenki számára. Az e-Europe akcióterv három célkitűzést fogalmaz meg az oktatás területén. Az „Európai ifjúság a digitális korban” elnevezésű célkitűzés értelmében minden európai polgárnak rendelkeznie kell azokkal a készségekkel, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az információs társadalomban élhessen. Az akcióterv ezért azt javasolja, hogy minden iskola rendelkezzen internet-hozzáféréssel, a tananyagot igazítsák az információs társadalom követelményeihez, és képezzék ki a tanárokat a digitális technológiák használatára.

A második célkitűzés a munkaerő-piaci elhelyezkedés és sikeresség érdekében az információs és kommunikációs technológiai (IKT) képzések súlyának növelését és egy európai IKT-alapdiploma vagy -tanúsítvány létrehozását javasolja (pl. ECDL-diploma).

Az akcióterv harmadik javaslata azt sürgeti, hogy a hátrányos helyzetűek is rendelkezzenek az információs technológiákhoz való lehető legszélesebb hozzáféréssel.

Az általános IKT-készségek és -ismeretek elterjedését és az információs technológiák hozzáférhetőségét szorgalmazó célkitűzéseken túlmenően a 2000 májusában elfogadott, az e-Europe akcióterv részét képező e-learning kezdeményezés és akcióterv (2001. március) célja az oktatási és képzési rendszerekben végbemenő változások felgyorsítása, a multimédiás technológiák és az internet elterjesztése révén.

Az információs társadalom fejlesztése megjelenik az oktatási területhez szorosan kapcsolódó foglalkoztatáspolitikában is. Ezen a területen tulajdonképpen szintén az IKT-ismeretek elterjesztése a cél, továbbá az információs technológiák használatának támogatása a munka világában, például a távmunka vagy rugalmas foglalkoztatási módszerek révén.

Az információs társadalom érdekében mind az oktatás, mind a foglalkoztatás területén számos anyagi támogatást is nyújtó program létezik, ezek már részben most elérhetők Magyarországon is (Leonardo da Vinci, Socrates, Kultúra 2000, Ifjúság). Speciális programok (IST- – információstársadalom-technológiák – program, e-working, e-accessibility, e-Work, Telework Europa) az EU-tagállamok részvételével folynak.

Az Európai Unióban a legjelentősebb, a legnagyobb hatású pénzügyi támogatást a regionális politika eszközei, a Strukturális Alapok nyújtják mind az oktatás, mind a foglalkoztatás területén. A négy alap közül itt elsősorban a – magyarul némileg megtévesztő nevű – Európai Szociális Alapra (ESZA) és a vonatkozó infrastrukturális beruházásokat támogató Európai Regionális Fejlesztési Alapra (ERFA) kell gondolni.

A Strukturális Alapok 2000–2006 közötti programozási periódusában a korábbinál nagyobb hangsúlyt fektetnek az információs társadalomba való átmenet és a régiók közötti digitális szakadék (az információs és kommunikációs technológiák tekintetében fennálló különbségek) áthidalására, valamint részben ezzel összefüggésben az oktatási rendszerek (elsősorban Portugáliában és Olaszországban) és a humán erőforrás fejlesztésére. Ez utóbbi két terület, az infrastrukturális fejlesztések mellett a Strukturális Alapok prioritásai közé tartozik. Az, hogy a Strukturális Alapok nagy hangsúlyt fektetnek az információs társadalomra, tükröződik az oktatást és foglalkoztatást támogató fejlesztési programok és a megvalósuló projektek tartalmában is.

A harmadik horizontális foglalkoztatási irányelv az élethosszig tartó tanulásról szól, ez biztosítja, hogy a munkavállalók az információs és tudás alapú társadalom gyors és egyre gyorsuló változásai közepette is a kornak és a munkaerőpiac igényeinek megfelelő ismeretekkel és készségekkel rendelkezzenek. Az informatikai készségek nemcsak azért szükségesek, mert az IKT szektor önmagában is jelentős, hanem azért is, mert alapvető tanulási és informálódási eszközül szolgálnak.

A negyedik irányelv az oktatási rendszerek modernizálása keretében hívja fel a tagállamokat a munkaerőpiachoz igazodó és az élethosszig tartó tanulást lehetővé tevő készségek és ismeretek biztosítására és a tantervekbe való beépítésére. Ide kell sorolni többek között az informatikai készségeket is.

Az ötödik irányelv a mindenki által hozzáférhető e-learning-oktatás kifejlesztésére vonatkozik. Ennek értelmében biztosítani kell, hogy minden iskola rendelkezzen internet-hozzáféréssel, multimédiás forrásokkal és eszközökkel, illetve 2002 végéig minden tanár megismerje ezeket a technológiákat.

Az irányelvek és politikák megvalósulását a Strukturális Alapokra vonatkozó rendeletek biztosítják. Az Európai Unió Tanácsa 1784/1999-es rendelete szól az Európai Szociális Alapról. A 2. cikkely (2) bekezdésének b) pontja mondja ki, hogy az Alapnak tekintetbe kell vennie az információs társadalom munkaerő-piaci vonatkozásait, illetve mindenkinek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy hozzáférjen az információs társadalom eszközeihez és részesülhessen ennek gyümölcseiből. A 3. cikkely (1) bekezdés a) pontja képezi a képzésekre és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatásokra adott támogatások alapját, míg a (2) bekezdés (a) pontjának (i) szakasza a rendszerek és struktúrák fejlesztésén belül a tanárok és trénerek továbbképzésének alapját képezi.

Mindezek a tagállamokban és régióikban megvalósuló fejlesztések tartalmi hátterét és jogi alapját képezik európai szinten. Az Európai Unió Tanácsa és a Bizottság által megfogalmazott célkitűzések, irányvonalak értelemszerűen a tagállamokban érvényesülő folyamatokra, tendenciákra válaszolnak – elsősorban irányokat és nem a programok, projektek konkrét tartalmát határozzák meg. A nemzeti, regionális igényeket, a nemzeti, regionális hatóságok által elkészített fejlesztési tervek, programok tartalmazzák. Országos szinten ezt a nemzeti fejlesztési tervek jelenítik meg. A későbbi pályázati kiírások alapjául, a támogatások forrásául a nemzeti fejlesztési tervet alkotó ún. operatív programok részeit képező intézkedések vagy alintézkedések szolgálnak, amelyek már konkrétabb célokat fogalmaznak meg. Ezeknek a konkrét céloknak kell tehát találkozniuk a potenciális pályázók, a projekteket megvalósítók – ilyen lehet kevés kivétellel minden jogi személy, illetve ezek konzorciumai – elképzeléseivel.

Az ismertetett célok gyakorlati megvalósulására egy olaszországi és egy portugál példát mutatunk be.

Olasz példa

Terni városa az egyébként mezőgazdasági jellegű olaszországi Umbria tartomány egyik ipari központja. A helyzet ismerős: a nehézipar válsága tömeges munkanélküliséghez, a bevett társadalmi szokások elutasításához és a fiatal munkanélküliek magas számához vezetett. A város vezetősége ezért olyan foglalkoztatási és képzési projektet akart beindítani, amely egyszerre vonzza a fiatalokat és hasznosítja a modern technológiákat. Ebből a célból felújították a régi városháza épületét, és egy multimédiás gyártási és képzési központot rendeztek be az Európai Szociális Alap (ESZA) támogatásával. A központ különböző képzéseket nyújt a fiataloknak a multimédiás technológiák területén, hogy aztán ezen a területen találjanak állást vagy indítsák be saját vállalkozásukat. A technológia választása lehetővé teszi, hogy a fiatalok helyben maradjanak, hiszen a létrehozott multimédiás termékek tárolási és szállítási költsége minimális, akár elektronikus úton is könnyen eljuttathatók Olaszország vagy az Unió bármely más pontjára. Az információs társadalom kihívásaihoz való alkalmazkodás tehát lehetőségeket is rejt magában, amennyiben ez megfelelő képzéssel jár. Az umbriaiak elképzelései szerencsésen találkoztak azokkal az irányvonalakkal, amelyeket az Európai Unió az információs társadalom tekintetében megfogalmazott az oktatás-képzés és a foglalkoztatás területén.

Az oktatási rendszer fejlesztése Portugáliában

Az oktatás területén megvalósuló rendszerszintű fejlesztés terén érdemes megvizsgálni a hozzánk talán leginkább hasonlítható ország, EU-tagállam példáját.

Portugáliát sokan az európai integráció sikertörténetének szokták elkönyvelni, hiszen az óceánparti ország 1986 óta több tekintetben is látványos fejlődésen ment keresztül, és az Európai Unió által támogatott infrastrukturális beruházások jelei mindenütt láthatóak az országban.

A portugál emberek azonban azzal is szembesülnek, hogy a gyorsuló technológiai fejlődés, az információs és tudás alapú társadalom körülményei között nem könnyű megfelelő munkát találni. Ennek egyik oka az, hogy az ehhez szükséges ismeretek és készségek gyakran hiányoznak a jövőjüket tervező portugál fiatalok tudásának tárházából, de az idősebb generációk is komoly gondban vannak ezen a téren.

Számos portugál településen már a kötelező általános iskolai képzés elvégzése is problémát okoz, az oktatás színvonala pedig szintén kívánnivalót hagy maga után. A fiatalok a közép-, illetve felsőfokú oktatás meglehetősen szűk kínálatából válogathatnak, így közülük sokan nem részesülnek olyan további képzésben, amely az új gazdaság feltételeihez igazodó, versenyképes és könnyen transzformálható ismeretekkel és készségekkel vértezné fel őket. A szűkös továbbtanulási lehetőségek és az egyelőre még nem kellően diverzifikált kínálat miatt kevesen tudnak élni a továbbtanulás lehetőségével, sokan pedig további versenyképes képzési lehetőségek nélkül és képesítés hiányában lépnek ki a munkaerőpiacra.

A gyenge lábakon álló oktatási rendszer is akadálya annak, hogy a portugál emberek komoly tényezőként jelenhessenek meg a tudás alapú gazdaság kulcsfontosságú területein. A probléma mélyebb gyökerű, mint Magyarországon, hiszen Portugáliában hivatalos statisztikák szerint is 9%-os az analfabetizmus, magas az iskolából kiesők és az iskolarendszert képesítés nélkül elhagyók száma, alacsony a középfokú és így értelemszerűen a felsőfokú oktatásban részt vevők aránya, és az oktatási rendszer általában sem képes megfelelni a gazdaság kívánalmainak.

A portugál kormány ezért a Nemzeti Fejlesztési Terv egyik fő prioritásaként jelölte meg a készségek, a foglalkoztatás és a társadalmi integráció javítását. Ennek eszköze az oktatási program (PRODEP), amelynek célja az oktatási rendszer strukturális problémáinak felszámolása és egy olyan hatékony oktatáspolitika kialakítása, amely képes válaszolni a gazdaság és a kor kihívásaira – különös tekintettel az információs technológiák elterjesztésére –, és emeli a népesség képzettségi szintjét is. Jelenleg (a 2000–2006-os periódusban) a harmadik ilyen program folyik, amely a korábbi, hangsúlyosabban infrastrukturális jellegű (iskolafelújítás és -építés, oktatási környezet megteremtése) programok után új célokat is megfogalmazott.

A program fő céljai most a kezdeményezőkészség, a felelősségvállalás és aktív állampolgárság értékeit előtérbe helyezve a 9 évig tartó általános iskolai képzés színvonalának javítása, a fiatalok képzésének kiterjesztése és diverzifikálása, az élethosszig tartó tanulás elősegítése, az információs és tudás alapú társadalom megteremtése.

Különös hangsúlyt kap a tanárok informatikai képzése, az oktatási kínálat szélesítése, és fontos cél a felnőttek informatikai és nyelvi képzése is.

A rendszerszintű fejlesztésekhez sorolható a megfelelő oktatási környezet kialakítása, amely jelentős infrastrukturális beruházással jár. Portugáliában ilyen például az iskolák számítógéppel való ellátottságának javítása, az információs technológiák bevezetéséhez szükséges infrastrukturális fejlesztések kivitelezése. (Az ellátottságot 2003-ra húsz tanuló/számítógép, 2006-ra tíz tanuló/számítógép arányra akarják növelni.)

Ehhez az szükséges, hogy az oktatási programot az ESZA mellett az Európai Regionális Fejlesztési Alap is finanszírozza, infrastrukturális beruházásokat ugyanis elsősorban ez támogat. (Az Európai Szociális Alapból, amely a terv szerint 2004 és 2006 között megvalósuló magyar humánerőforrás-fejlesztési operatív program forrása, a célkitűzések eléréséhez szükséges képzéseket lehet például támogatni.) Portugáliában az ERFA forrásaiból teremtik meg az információs társadalom térnyeréséhez szükséges infrastruktúrát, a tanárok informatikai továbbképzését azonban az ESZA segítségével oldják meg. Ez biztosítja azt, hogy az informatikai ismeretek, a multimédiás oktatási eszközök valóban az oktatás gyakorlatának, így a tanárok és tanulók mindennapjainak természetes részei legyenek.

Az aktív korú népesség egy tekintélyes része azonban ezen intézkedés megvalósulása esetén is nélkülözni fogja az informatikai és más, az információs és tudás alapú társadalomban nélkülözhetetlen készségeket. A probléma orvoslása érdekében elhatározták, hogy megnyitják az iskolákat a felnőttkorúak előtt is, akik továbbképzések keretében informatikai és nyelvi képzéseken vehetnek részt, így javítva munkaerő-piaci versenyképességüket.

Az informatikai fejlesztéseket egyébként nagyrészt egy másik támogatási programból finanszírozzák, de amint látjuk, az oktatási programnak is részét képezik az ilyen célú tevékenységek. A fejlesztési tervek hatékonysága szempontjából az a fontos, hogy a különböző szektorális vagy regionális programok egységet alkossanak. Portugáliában például amíg az oktatási program a tanárok informatikai továbbképzését támogatja, addig a „Tudomány, Technológia és Innováció” operatív program a tudományos, technológiai és kutatási területeken teszi ezt – nyilvánvaló, hogy elengedhetetlen a két terület együttes fejlesztése.

Az oktatási program költségvetéséhez az Európai Unió 1167 millió euróval járul hozzá, amelyből 764 millió az Európai Szociális Alap és 403 millió az Európai Regionális Fejlesztési Alap részesedése. Ennek megfelelően a program célkitűzései harmonizálnak a két Strukturális Alapra vonatkozó rendeletekben foglaltakkal, az Európai Unió regionális és foglalkoztatási politikájának fejlődési irányaival, valamint az aktuális éves foglalkoztatási irányvonalakkal.

Portugália országspecifikus adottságaiból fakadóan nem minden célkitűzés felel meg a magyar oktatási rendszernek, azonban elénk tárja a Strukturális Alapok által finanszírozható tevékenységek széles spektrumát, és felhívja a figyelmet a szinte minden európai országban közös súlypontokra és távlati célkitűzésekre.

Mindenképpen ilyen cél az oktatási rendszer fejlesztése és az információs társadalom kihívásaihoz való alkalmazkodás, amely valószínűleg az egyetlen út, amellyel egy ország megőrizheti vagy erősítheti pozícióját, illetve amellyel hozzájárulhat polgárai minél nagyobb jólétéhez és munkaerő-piaci versenyképességéhez.

Az oktatás fejlesztése a magyar Nemzeti Fejlesztési Tervben

A Nemzeti Fejlesztési Terv készítői Magyarországon is kitüntetett figyelmet fordítottak az információs társadalom erősítésére az oktatási szektorban. Portugáliához hasonlóan az oktatás informatikai bázisának erősítése a cél, amelynek mutatója itt is az egy számítógépre jutó tanulók száma. A humánerőforrás-fejlesztési operatív program „Az információs és kommunikációs technológiák széles körű alkalmazása az oktatás teljes vertikumában” címmel egy teljes intézkedéscsomagot szentel az információs társadalom fejlesztésének az oktatás és képzés területén, várhatóan mintegy 20 milliárd forint értékben.

Az első intézkedés célja az elektronikus tartalomszolgáltatás bővítése az iskolák számára, a multimédiás és interaktív tananyagokkal, illetve az e-learning fogalomkörébe tartozó anyagok fejlesztésével és terjesztésével.

Ehhez kapcsolódó további intézkedés célja egy magyar e-learning szabvány kialakítása, illetve minősített elektronikus tananyagok kidolgozásának támogatása és monitorozása. Az e-learning fejlesztése mindenképpen fontos feladat, hiszen rendkívül rugalmas oktatási formát kínál, amely azonban nem helyettesíti a hagyományos oktatást. A szabványosítási törekvések lehetővé teszik, hogy az elkészült oktatási anyagok más intézményekben, más keretrendszerek között is használhatók legyenek. Ezen a téren több nemzetközi ajánlás is létezik (a legelterjedtebb talán az AICC és SCORM nevű), amelyeket szabványnak is szoktak hívni, bár valójában nem tekinthetők annak – mindenesetre a szabványosítási törekvések várhatóan ezek figyelembevételével fognak zajlani.

A további intézkedések az informatikai oktatás közoktatáson belüli fejlesztését – gyakorlatilag az ECDL-oktatás megszervezése –, valamint az oktatási statisztikai rendszer EU-konformmá tételét célozzák. Az informatikai ismeretek oktatása magában foglalja a pedagógusok ismereteinek bővítését is. Mindez hasonlatos a korábban ismertetett portugál intézkedésekhez, azonban itthon is csak akkor járhat sikerrel, ha megfelelő infrastrukturális fejlesztésekkel jár együtt. Ezt az „Informatikai infrastruktúra átfogó fejlesztése az oktatás teljes vertikumában” című intézkedés biztosíthatja, a SuliNet-hálózat bővítése, az oktatási laborok számának növelése, a pedagógusok, diákok és hallgatók otthoni számítógép-használatának támogatása révén, összesen várhatóan 30 milliárd forint értékben.

A magyar Nemzeti Fejlesztési Terv tehát az EU strukturális politikájával összhangban komoly hangsúlyt helyez az információs társadalom fejlesztésére.

 

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.