2019. október 19., szombat , Nándor

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Új Pedagógiai Szemle 2002 szeptember

Oktatás és internet

2009. június 17.

A cikk szerzője az egyik jelentős hazai internetes oktatási vállalkozás, az Eduweb Rt. PR szakembere. Írása a cég egyik kezdeményezésének, a FEJTÖRI – a történelem érettségire és felvételire készülők számára nyitott – honlapnak az ismertetése. Emellett a szerző betekintést nyújt az internet oktatási alkalmazásának történetébe és lehetőségeibe is. Ez utóbbi tartalom miatt döntöttünk úgy, hogy - szokásainktól eltérően - helyt adunk egy kereskedelmi cég reklámcélokat is szolgáló írásának. A cikkben foglaltak számos ötletet adnak a világháló oktatási felhasználására vállalkozó iskoláknak, pedagógusoknak.

Modra Ildikó

Oktatás és internet

Egy kis nosztalgia

Nem volt olyan rég.

A főbérlőnk havonta látogatott meg minket, hogy átvegye a bérleti díjat, és ilyenkor mindig beszélgettünk kicsit. Arról is mesélt, hogy a gyerekei távoli országokban élnek, és egy pár másodpercnyi telefonálás költségén többoldalas levelet tud nekik küldeni, amelyet azonmód megkapnak, s ugyanezen az úton a válasz is megérkezik… Kétkedve néztünk az öregúrra. Az internet, az e-mail akkor még ismeretlen kifejezések voltak.

Tényleg nem is volt oly rég.

Jött, látott, győzött

Ma már közhelyszámba megy, hogy az élet minden területén milyen forradalmi változásokat hozott az internet. Az egyik ilyen egyértelműen érzékelhető (és folyamatos) változás a szoftverek használatában, a felhasználók hozzáállásában és a szoftveriparban megy végbe. Időszámításunkat „internet előtti” és „internet utáni” korszakokra osztva az alábbiakat figyelhetjük meg.

A nyolcvanas évektől kezdve – a PC-k elterjedésével – természetessé vált, hogy a szoftvert termékként kezelik. Boltban árulják, dobozba csomagolva, egyszerű árucikként. Végül is a szoftver – bár nem kézzelfogható dolog – ugyanolyan eszközzé vált, mint egyéb használati tárgyaink. Ez a szemlélet jellemző a számítógéppel segített oktatás legismertebb formájára, a CD-ROM-on terjesztett multimédiás oktatóprogramokra is. Itt az oktatás hagyományos médiumainak kiterjesztésén és az önálló tanuláson van a hangsúly. A CD-ROM-on az oktatási anyagok és a megjelenítést végző szoftver általában zárt rendszert alkotnak. Egy tárgyról van szó, amelyet ugyanúgy emelünk le a polcról, ha használni akarjuk, mint egy könyvet.

Az „internetkorszakban” egyre inkább világossá válik a szoftver – általánosabban: a számítógépekkel feldolgozott digitális információ – igazi természete. Az eddig többnyire elszigetelten működő információfeldolgozó egységek (számítógépek) világméretű összekötése lehetővé tette az információ robbanásszerű térhódítását. A szoftverekkel kapcsolatban pedig terjed a szolgáltatás-központú szemlélet: inkább szolgáltatásnak tekinthető, mint terméknek, kézzelfogható tárgynak. Az embereknek alapvetően a szoftverek által nyújtott szolgáltatásokra van szükségük, s nem az számít, hogy ez fizikailag hol és hogyan működik. Ráadásul a szoftver sohasem teljesen kész termék: mindig a folyamatos javítás, karbantartás, támogatás teszi ki a fejlesztési költségek nagyobb részét. A hálózatok terjedésével ezek egyre kevésbé lesznek helyhez kötve, a hálózati operációs rendszerek lehetővé teszik az erőforrások megosztását. A távoli és a helyi erőforrások közti különbség elmosódik, hiszen a fizikai távolságtól függetlenül, azonos módon érhetjük el őket.

Fontos kiemelni, hogy szemléletváltásról van szó: nem járható az az út, hogy hagyományos szemlélettel hozunk létre rendszereket, egyszerűen csak „kibővítve” őket hálózati funkciókkal. Ennek megfelelően a számítógéppel segített oktatás is átalakul: az e-learning rendszer alapvetően szolgáltatás, amely a hálózaton keresztül, szabványos hálózati eszközök segítségével érhető el. A szemléletváltás a monolitikus, zárt rendszerektől való eltávolodásban, illetve a nyílt szabványok segítségével egymással együttműködni képes komponensek terjedésében is megnyilvánul.

Technológiai alapismeretek dióhéjban

Az e-learning fejlődését az egyre kifinomultabb internetes technológiák (pl. HTML, Flash, Java, Java Script) megjelenése tette lehetővé. Kezdetben egy e-learninges webhely nem volt egyéb, mint egyszerű, statikus weboldalak gyűjteménye, amely valamilyen témában jegyzetszerűen, esetleg tartalomjegyzékkel kiegészítve tartalmazta a szükséges információkat. Jelenleg is sok ilyen oktatási anyagot lehet találni különböző magazinok CD-mellékletei között, illetve az interneten. Ezek általában kihasználják a HTML hiperlink-lehetőségeit, tehát a tananyagban egyaránt előfordulnak belső és külső linkek.

Az e-learning megvalósításának lehetőségei a továbbiakban kettéágaznak.

A szolgáltatók egyik része az új technológiák elterjedésével az egyre látványosabb, interaktívabb, a képi és mozgóképi információkat előtérbe helyező tartalmakat kezdett fejleszteni. Ezeknek a tartalmaknak az élvezhetőségét – nagyobb sávszélességigényük miatt – kezdetben csak intraneten lehetett biztosítani. Ez a korlát jelenleg is fennáll, de a modemek és az alkalmazott technológiák fejlődésével ma már interneten is lehet látványos és mozgó, interaktív tartalmat szolgáltatni.

A fenti irányban a legjelentősebb technológiának a Macromedia által fejlesztett Flash minősül, amely gyakorlatilag már minden jelentős böngésző által támogatott, vektorgrafikus, számos animációs effektussal, hanggal, interaktív lehetőségekkel ellátott „programok” megjelenítését teszi lehetővé. Erőssége, hogy az összes elterjedt böngészőhöz létezik megjelenítője ún. plugin formájában. Ezzel egységes felületet biztosít a különböző platformokon.

A sávszélesség és a számítógépek sebességének növekedésével egyre használhatóbbá válnak a térhatású, WRML-alapú oldalak is, amelyek 3 szabadságfokú mozgást tesznek lehetővé egy előre felépített térben. Az e-learningben ezeknek a technológiáknak a segítségével akár egy teljes oktatási intézmény modellezhető – épületekkel, tantermekkel és oktatási eszközökkel együtt.

A hálózati keresztplatform-programozásban igazi áttörést jelentett a SUN Java fejlesztőkörnyezete. Igen sok e-learning modul készül jelenleg is Javában, például a chatek (csevegőszobák) túlnyomó többségét e nyelven írták. Sok helyen találkozhatunk vizuális effektusokkal is, amelyek szintén Javában készültek.

Az e-learninghez kapcsolódó internetes technológiák másik irányzata sokkal inkább a tartalomra és az adminisztrációra, a nyomon követésre, a rendszerszintű áttekinthetőségre törekszik. A rendszerszintű programok ilyenkor a webszerveren futnak, és ezzel lehetővé válik a tartalmak szolgáltatásának központi felügyelete.

Kezdetben a különböző webszerverek statikus HTML-fájlok közvetítésére voltak csak képesek. Az interaktivitás igénye miatt azonban kifejlesztették a CGI-támogatást, amely lehetővé teszi, hogy gyakorlatilag bármilyen nyelven írt program HTML-kimenetet generáljon egy űrlapon vagy URL-ben átadott paraméterek szerint. A szerveren futó alkalmazások a legegyszerűbb esetben fájlokba mentik és fájlokból olvassák az adatokat, de ez technológiailag, illetve a teljesítmény szempontjából nem ideális megoldás. Ezért gyakorlatilag minden ilyen nyelvhez találhatóak különböző adatbázisrendszerekhez kapcsolódó meghajtó modulok. Az e-learning rendszerek fejlesztésénél hamar felmerül az a kérdés, hogy milyen formátumban érdemes tárolni az elkészített tananyagokat, publikációkat. Hosszabb-rövidebb kutatás után szembeötlővé válik egy irányzat, egy nyílt szabvány, amelyet jelenleg számtalan szervezet egyre nagyobb vállszélességgel támogat világszerte: ez a W3-konzorcium által javasolt XML. Sajnos, a jelenlegi adatbázisrendszerek saját XML-tárolási és -kezelési eljárásai szintén nem kompatibilisek egymással.

Az a misztikus „E-”

Az e-learning fogalmának vizsgálatakor a köztudatba könnyen bekerülő, divatos kifejezésekre (és különösen az „e-” kezdetű szavakra) jellemző problémával kerülünk szembe: hogyan válasszuk el a hangzatos körítést és a valós tartalmat? Az e-learning esetében azt is nehéz átlátni, hogy hol jön létre az újítás: a hagyományos oktatási elvek, módszerek új közegbe helyezésében vagy az új közeg által megvalósítható, esetleg gyökeresen új módszertanban. Az oktatási (módszertani) és a technológiai megközelítésből származó újítások nyilván kölcsönösen hatnak egymásra: a módszertani újítás új technológiák fejlesztését eredményezi, illetve a rendelkezésre álló technológiai lehetőségek a módszertan változását segíthetik elő.

Talán hasznos lesz, ha az e-learning rendszer elemzését azzal kezdjük, hogy megpróbáljuk általánosítani a megoldandó részfeladatokat, valamint azonosítani a megvalósításukhoz szükséges technológiákat.

A hagyományos oktatási formákból – és ezek összetevőiből – kiindulva egy e-learning rendszernek az alábbi feladatokat kell megoldania:

  • statikus tartalom kezelése: tananyagok, jegyzetek, kiegészítő anyagok stb. létrehozása, tárolása;
  • dinamikus tartalom kezelése:
    1. oktató-diák és diák-diák kommunikációja: valós (élő beszélgetés szöveges, audio- vagy akár videokonferencia formájában) és nem valós idejű (levelezés);
    2. a statikus tananyag egyes részeihez kapcsolódó dinamikus tartalom: megjegyzések, kérdések, válaszok; a tananyag közös munkával történő bővítése, fejlesztése;
    3. gyakorlati jellegű tevékenység támogatása: feladatok kiadása, megoldása, értékelése, megbeszélése;
    4. ellenőrzési formák támogatása: tesztek, vizsgák stb.;
  • a statikus és a dinamikus tartalom megjelenítése, kezelőfelület a dinamikus részek manipulálásához: külön kezelőfelület tanároknak és diákoknak;
  • adminisztráció: kurzusok, tanfolyamok, oktatók, diákok nyilvántartása; a hozzáférés szabályozása.

Ha a felsorolt funkciókat a technikai megvalósítás szempontjából vizsgáljuk, kiderül, hogy az alábbi, általánosabb feladatokat kell megoldani:

  • a (statikus és dinamikus) tartalom tárolása, manipulálása (a szoftver belső elemei);
  • a tartalom megjelenítése, kezelőfelület kialakítása (a szoftver felhasználói felülete);
  • a távoli hozzáférés biztosítása több felhasználó részére, a résztvevők azonosítása, a személyenként változó jogosultságok kezelése.

Az e-learning rendszerének megvalósításánál tehát olyan általánosabb problémákat azonosíthatunk, amelyek más alkalmazásoknál is előfordulnak.

Fontos az interaktivitás kérdése is. A technológia adta pluszlehetőségek kihasználása igencsak kívánatos, hiszen a tananyag elektronikus formájúvá alakításával talán csökkentettük a felhasználhatóságot (papírról könnyebben és szívesebben olvasnak az emberek, mint monitorról), viszont hasznosak lehetnek a hagyományos módszerekben eddig ismeretlen elemek:

  • szinkrón- és aszinkrónkommunikációk (e-mail, chat, fórum, belső üzenőrendszer, webtelefon, webvideó);
  • hagyományos tanár-diák kapcsolat tükrözése és kibővítése (a tanulmányokban való haladás pontos követhetősége, másik irányból pedig a közvetlen és gyors kapcsolat lehetősége);
  • a tananyagok strukturálása (adott feltételektől függő hozzáférés);
  • a tananyagok átjárhatósága (szó-, tétel-, definíció- és egyéb jegyzékek segítségével);
  • a tananyagok kibővítése (oktatók, diákok megjegyzései, kiegészítései; naprakész, hibajavított anyagok);
  • feladatok
    1. tesztek (választós, kitöltős, adaptív);
    2. csoportos feladatok (a kijelölt csoport tagjainak közös feladatmegoldása a továbblépés feltétele);
    3. esszék;
    4. beadandó feladatok;
  • statisztikák (melyek elemzésével a tananyag struktúráját lehet finomítani, a követelményrendszereket a diákokhoz igazítani).

A hagyományos oktatási formák internetes (és számítógépes) támogatásának lehetőségei tehát igen változatosak és széles körűek. Mivel elvileg bármilyen digitalizálható információ terjeszthető így, értelemszerűen bármilyen oktatási segédanyag, kiegészítő anyag, szakirodalom, irodalomjegyzék, példaanyag stb. feltehető az internetre, s a diákok onnan letölthetik. Ezeknek a lehetőségeknek vannak azonban technikai jellegű korlátai (terjedelem, letöltési sebesség), továbbá számolni kell a hozzáférés és a számítógéppel való ellátottság jelenleg még nem kielégítő színvonalával is.

Egy fokkal bonyolultabbak az interneten megvalósított, interaktív oktatástámogatási lehetőségek (feladatmegoldás, dolgozat beküldése, tanárral való konzultáció). Ezek korlátozottan fordulnak elő (a tanárral való e-mailes kapcsolattartás, dolgozatok elküldése), az interaktív feladatmegoldás, tesztelés még csak lehetőség, rendszeressé válásukra várni kell. Először majd nyilván a könnyen automatizálható tantárgyak (matematika, informatika) esetében terjed el.

Ennél is magasabb színvonalat képviselhetnének a hagyományos oktatás támogatásában a web alapú együttműködési rendszerek. Ezek már léteznek néhány vállalatnál – bár természetesen nem oktatástámogatásra, hanem a különböző munkafázisok és projektek összehangolására használják őket –, a felsőoktatásban azonban egyáltalán nem. Talán nem túlzás azt előrevetíteni, hogy ezek fogják a legkésőbb megtalálni helyüket az oktatástámogatásban (és talán az e-learningben általában is).

A jelek arra mutatnak, hogy Magyarországon mindezek az internet alapú oktatástámogatási formák általában még nem terjedtek el. A leggyakoribb (bár ez sem túl gyakori) a tanárral való e-mailes kommunikáció, valamint az oktatási segédanyagok és az ajánlott vagy kötelező szakirodalom interneten való elhelyezése. A legtöbb helyen azonban ez inkább a tanár egyéni felkészültségén, hozzáállásán múlik; intézményi szinten, szervezett formában egyelőre csak a lehetőség adott.

Az Eduweb Rt. (http://www.eduweb.hu)

Az Eduweb Rt.-t 2000-ben alapították olyan tőkeerős befektetők, akik komoly jövőt láttak az oktatás internetes alkalmazásaiban. A társaság tiszta profilú, kizárólag e-learning megoldásokat szállít. Különös, de egyáltalán nem meglepő, hogy fejlesztési és értékesítési tevékenységén kívül jelentős energiát fektet abba, hogy hazai igényt támasszon olyan megoldások iránt, amelyek segítségével világszerte virtuális oktatóközösségek sorát hozták már létre.

Az internet alapú távoktatási keretrendszer – mint találkozóhely – minden oktatási intézmény számára megjelenési és tananyag-publikálási lehetőséget kínál, így a képzések jelenlegi és jövőbeni résztvevői egy helyen találhatják az oktatási intézmények által kínált internet alapú távoktatási kurzusokat. A keretrendszer ezáltal betölti egy távoktatási internetes portál szerepét.

Azon intézmények számára, amelyek még nem rendelkeznek internet alapú távoktatási rendszerrel, komplex hosting- és tartalomfejlesztési megoldásokat kínál.

Az Eduweb Rt. – mint a konzorcium tagja – részese a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Társadalomtudományi Kara és az Edunio-konzorcium együttműködésének, amely a pedagógus-továbbképzés mellett történelemből a felsőoktatási felvételi-előkészítő, valamint a nyelvoktatás területén biztosít lehetőséget távoktatási programok kidolgozására és e-learning működtetésére. A program teljes költségvetése több mint 14 millió forint, amelyből 10 millió forintot az Apertus Közalapítvány biztosított. További fontos lépés, hogy az alig kétéves részvénytársaság idén februárban partnereivel közösen elnyerte az Apertus Közalapítvány által kiírt E-módszerTAN pályázatot. A program célja tömören az, hogy elkészüljön az Apertus Közalapítvány egységes e-tananyag-specifikációja, valamint az ehhez feltétlenül szükséges egységes értékelési módszer. A közös munka folyamán létrejön a Közalapítvány partnerei számára egy jól használható tananyag-fejlesztési szoftverkörnyezet.

Fejtöri – Történelem honlap érettségizőknek és felvételizőknek

A FEJTÖRI-vel olyan átfogó történelmi tananyag kialakítását tartottuk szem előtt, amely lehetővé teszi a diákok egyéni felkészülését nemcsak az érettségi és felvételi kapcsán, hanem a középiskolai történelmi tanulmányok teljes ideje alatt is. Fő célkitűzésünk az volt, hogy az internet és a számítógépes technika előnyeit kihasználva, professzionális, ugyanakkor látványos, figyelemfelkeltő és könnyen kezelhető segédanyagot bocsássunk a diákok rendelkezésére.

Előkészítés

A munkafolyamat kialakításának első szakaszában egyrészt felmértük a célréteg igényeit, másrészt, hogy milyen eszközök (itt az anyag jellegéből adódóan elsősorban a technikai, számítógépes felszereltség, illetve az ahhoz szükséges felhasználói szintű informatikai alapismeretek megléte) állnak rendelkezésre.

Az igények felmérése során nemcsak a pedagógiai szempontokat kellett megvizsgálnunk, arra koncentrálva, hogy lehetőleg olyan programot építsünk fel, amelynek elegendő motivációs és látványereje van ahhoz, hogy segédanyagként a hagyományos felkészülési formáknál (könyvek és feladatgyűjtemények, különóra stb.) hatékonyabb legyen, hanem szükségesnek mutatkozott egy átfogó intézményi felmérés is, amely kiterjedt az oktatási intézmények által elvárt tudásszintre és tartalomra is.

A tananyag kialakítása

A törzsanyagot a Saldo Rt. gondozásában megjelent FEJTÖRI Ami a sikeres történelmi felvételihez kell című könyv alkotja. Az általunk kialakított távoktatási elemek az alábbiak.

Kronológia

Szükségesnek látszott egy olyan időszalag elkészítése, amely egyrészt a tananyag szerves része (a szövegmező felett elhelyezkedve, mintegy a történelmi korszak vázát mutatva hasznos „sorvezető” az anyagrészekhez), másrészt az ismétlések, tudásmélyítés alkalmával önmagában állva is hatékony segítség. Technikailag egy többszintes tagolású jobbra-balra görgethető szalagról van szó. Az alapnézet átfogó képet ad az egyes korokról. A felső sorban az események (politikai és tudományos előrelépésekhez kapcsolódóak), az alsóban pedig a korszakot meghatározó személyiségek (politikusok, tudósok, művészek) kaptak helyet. Az ezt követő nézetek ezen alapnézet részletesebb képét nyújtják, bemutatják például a pogánylázadások egymást követő eseményeit vagy teljes időrendi képet adnak az Árpád-házi királyokról.

Térképek

A másik újítás a vizuális tanulást elősegítő térképtár, amely nem csupán különálló térképek gyűjteménye. Öt fóliát állítottunk össze, amelyek mindegyike az adott kor teljes világtérképét magában foglalja. Ezzel a módszerrel elkerülhetővé vált a történelemtanulásra olyannyira jellemző széttagoltság. Mindemellett lehetővé teszi azt is, hogy részletesebben lehessen vizsgálni a kiemelten fontos területeket. Ezek a térképek ugyanis zoomolhatóak, reprezentatív jellegük mellett az adott helyszínek aprólékosan is tanulmányozhatók.

Név- és fogalomtár

Kialakítottunk egy teljes név- és történelmi fogalomtárat. A könyv alapú statikus jegyzékekkel ellentétben ezek hipertextes tagolásúak, kétirányú linkeket tartalmaznak, amelyek megkönnyítik a visszacsatolást a tananyaghoz, továbbá lehetővé teszik a tananyagban előforduló nevek és fogalmak azonnali ellenőrzését.

Képanyag

Mivel az on line formátum maximális lehetőségeket nyújt a képanyag mennyiségét és minőségét illetően, a FEJTÖRI sok és kiváló minőségű képanyagot is tartalmaz. Ezek főként illusztrációk, a könnyed és gördülékeny tanulást fokozó látványelemek.

Feladatok

Mivel a FEJTÖRI önálló, nem tutoriális (konzulens) típusú tanulási formát biztosít, a feladatok kialakításában szem előtt kellett tartani az automatikus értékelhetőséget. Így a rendszer által kiértékelhető tesztfeladatokat esszékérdésekkel kombináltuk, amelyek nem kiértékelhetőek ugyan, de egy hivatkozási linkrendszer létrehozásával sikerült megoldani, hogy a választ tartalmazó fejezethez vezesse a diákot, aki ezáltal önmagát tudja ellenőrizni.

Játékok

A multimédiás lehetőségeket kihasználva, pedagógiai szempontból nagy motiváló hatású, szórakoztató elemeket is beépítettünk a programba. Minden fejezethez kapcsolódik egy keresztrejtvény és egy asszociációs játék. A játék grafikai és képanyagok kombinációiból áll; helyszínek, személyek és évszámok kapcsolatát kell felderítenie a diáknak.

A felsorolt elemekkel a távoktatás elemeit és lehetőségeit felhasználva a törzsanyagot továbbfejlesztettünk.

Munkafolyamatok

A munkafolyamatok közül az első volt a tananyag átalakítása digitalizált formára, illetve annak html-formátumúvá tétele – a könyvben előforduló szerkesztési hibák javításával egyetemben. Ezzel párhuzamosan kezdődött meg a kutatás, amely egyrészt a tankönyvpiacon előforduló történelemkönyvek és oktatási CD-k megismeréséből, másrészt on-line-linkkutatásból állt. A talált honlapok nemcsak abban nyújtottak segítséget, hogy ötleteket nyerjünk a saját munkánkhoz, de értékes forrásanyagokra (képek, térképek) is sikerült szert tennünk. Munkakapcsolatokat építettünk ki könyvtárakkal (pl. a Magyar Elektronikus Könyvtárral: http://www.mek.oszk.hu ), külföldi és hazai oktatási intézményekkel is (pl. a Texasi Állami Egyetemmel). A kutatás a projekt egészének ideje alatt aktívan folyt. A munka elején ez a megkülönböztetett figyelem a multimédiás anyagokra is kiterjedt. Szerettünk volna mozgóképeket és hanganyagokat is elhelyezni a segédanyagok között, de később erről le kellett mondanunk, mert ezek az anyagok lassították volna a program letöltését. Tekintettel arra, hogy a diákok nagy része az iskolák által biztosított számítógépeket használja, nemcsak a gépek minőségét, de a sávszélesség nyújtotta lehetőségeket is figyelembe kellett vennünk.

A munkafolyamat második szakaszában megkezdtük a projekthez kapcsolódó design és a törzsanyagon kívüli elemek kialakítását. Lényegesnek tartottuk, hogy a grafikai megjelenés illeszkedjék a tananyag profiljához, hangulatában tükrözze az adott kort. Ennek megfelelően itt ugyanúgy kor szerinti tagolást kellett bevezetnünk, mint magában a tananyagban.

A törzsanyagon kívüli elemek közül a kronológia és a térképtár kialakítása volt az első. Mindkettő folyamatos együttműködést igényelt a megbízott partnerekkel. A mi feladatunk nemcsak a hatalmas mennyiségű tartalmi rész feldolgozása volt, hanem a szoftver kipróbálása és korrigálása is. A kronológia tartalmi részének kialakítását megnehezítette, hogy az időszalag összetett szerkezetéből adódóan (szintekre tagolás) az általában horizontális tagolású kronológiákat vertikálisan is tagolnunk kellett. Ehhez hozzájárult az a történelemtudományban gyakran előforduló körülmény is, hogy egy-egy esemény kapcsán eltérő adatok álltak a rendelkezésünkre. Így ezen a téren is folyamatos ellenőrzésre és kutatásra volt szükség.

Hasonló kutatómunkát kívánt a névtár és a fogalomtár is. A fő hangsúly azonban itt arra helyeződött, hogy konzekvens helyesírást és írásmódot alakítsunk ki (leggyakoribb eset a görögös és latinos írásmód váltakozása, illetve a latin betűs átírás változatai). Megengedhetetlen lett volna többféle írásmód használata, hiszen itt nemcsak arról volt szó, hogy a tananyag összképe ne sérüljön, hanem arról is, hogy a tesztfeladatok kialakításakor lehetővé váljon az automatikus kiértékelhetőség, amelynek előfeltétele a pontos szóalak.

A munkafolyamat harmadik szakaszában került sor a feladatok és játékok kidolgozására, illetve az utóbbihoz és a tananyaghoz is szükséges képanyag gyűjtésére és előkészítésére. Az alapul szolgáló tankönyv az egyes fejezetek után tartalmaz ugyan feladatokat, de ezek alkalmassá tétele az on-line-használatra rengeteg munkát igényelt. Mind formailag, mind tartalmilag át kellett dolgozni őket. Végül sikerült két nagy csoportot létrehozni, tesztkérdéseket és esszékérdéseket, és a már említettek szerint megoldani az ellenőrizhetőségüket.

Az asszociációs játékok elkészítése több feladatból állt. Elsősorban szükség volt 250 kombináció kitalálására, melyek adott elemekből (az esetek többségében két elem) állnak (a kártyajátékok hasonlatával élve ezek a felfordított kártyák). Ehhez járulnak a lehetséges válaszok, amelyekkel a feltett kérdés megoldásához ki kell egészíteni az adott elemeket. Az esetek többségében a lehetséges válaszok száma 4 és 6 között van, amelyek közül egy vagy kettő (a kérdéstől függően) helyes. A kombinációkhoz ki kellett alakítani egy exceltáblázatot, amely listázta az elemeket, az azokhoz járuló grafikai megoldást (kép vagy rajzolt figura), a kérdést és a helyes választ. Továbbá – mint ahogy az előbbiekből is kiderült – a képanyag mellé egy grafikusra, animátorra és programozó csapatra is szükség volt.

A képanyag kutatása teljes egészében az internet adta lehetőségeken alapult. Igyekeztünk eltérni a tankönyvek által kínált képektől, hogy a felhasználóknak minél több újat tudjunk nyújtani. A talált képeket technikailag és tartalmilag a tananyaghoz kellett igazítanunk, és fel kellett vennünk a kapcsolatot az oldalak tulajdonosaival, hogy megszerezzük a hozzájárulásukat az anyagok felhasználásához.

A munkafolyamat negyedik szakaszában a meglévő anyagok rendezésén volt a hangsúly. Ennek legnagyobb erőforrásokat igénylő része a belső linkek elkészítése (a tartalomjegyzéket a tananyaghoz linkelni, kétirányú linkeket készíteni a fogalom- és a névtárhoz), valamint a képkeresés és rendezés munkája. Emellett a munka során teljesen új designterv született. Ez az áttérés számtalan igazítási munkálatot igényelt. Továbbfejlődött a kronológia: kicsinek bizonyult a folyószöveg feletti hely, a jobb átláthatóság miatt teljes képernyős segédanyaggá alakítottuk át.

A közeli jövő

A http://www.fejtori.hu oldalnak jelenleg több mint ezer regisztrált felhasználója van. 2003 februárjáig a program ingyenesen látogatható; mindamellett, hogy ismeretet ad át, az érdeklődésen keresztül felmérhetőek az igények az e-tananyagok iránt.

Az Eduweb Rt. jelenleg több e-learning projekt technológiai megoldásában működik közre. Fut a pedagógusok számára létrehozott Oktatási Minőségbiztosítás kurzus tesztverziója (Horváth & Dubecz Oktatási Tanácsadó Bt.). Ez a távoktatási kurzus csatlakozik a pedagógusok számára kötelező továbbképzésekhez. Gerincét a minőségbiztosítási alapismeretek és azok intézményi bevezetéséhez szükséges gyakorlati tudnivalók alkotják. Akkreditációja folyamatban van. Amint megkapta az engedélyt, 30 kredit gyűjthető általa.

Elkészült az Iskolafejlesztési Alapítvány Utazás és Turizmus című fakultatív tantárgyának online változata is. A program deklarált célja: segíteni a magyar fiatalokat, hogy kulturált és igényes turistákká, illetve vendéglátókká váljanak; növelni arra az esélyt, hogy a tovább nem tanulók az idegenforgalom területén tudjanak elhelyezkedni; segíteni a pályaválasztási orientációban; átfogó képet adni a hazai és nemzetközi idegenforgalmi üzletág lehetőségeiről és legfontosabb jellemzőiről.

A távoli jövő

Az internet és a web eddigi történetét figyelembe véve pár év beláthatatlan időtartamnak számít. A technológia nagyon kiforratlan, folyamatos átalakuláson megy keresztül, és még egy-két évre előre is csak találgatni lehet, hogy a most ígéretesnek látszó fejlesztési irányok közül melyek bizonyulnak hosszú távon is sikeresnek.

Így igen nehéz stratégiákról beszélni. A mindebből levonható tanulság az, hogy minél kevésbé tanácsos maradandónak tekinteni az épp aktuális helyzetet, fel kell készülni a (ha nem is forradalmi, de folyamatos) változásokra.

 

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.