2019. szeptember 20., péntek , Friderika

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Konferenciák, rendezvények eredményei >> OKI Szakmai napok 2001

Közoktatási kutatás és fejlesztés

2009. június 17.

Közoktatási kutatás és fejlesztés

Előszó

OKI szakmai napok – 2001

Az a célja ennek a kötetnek, hogy az olvasó egybeszerkesztve kézhez kaphassa azoknak a szakmai napoknak a vitaindító anyagait, amelyeket az Országos Közoktatási Intézet (OKI) 2001 eleje óta havonta szervez. Az itt olvasható tanulmányok e szakmai napokra készültek, ezeket sokszorosított formában a rendezvényeken részt vevők korábban már megkapták. A sok esetben jelentősen rövidített kutatási jelentések és összefoglalók azzal a céllal íródtak, hogy információt adjanak egy-egy kutatási-fejlesztési program eredményeiről és elősegítsék az ezekről folyó szakmai vitát. Egy részüket a szerzők jelenlegi vagy bővebb formában már megjelentették különböző helyeken, mások e kötetben olvashatók először nyomtatott formában. Egybeszerkesztett kiadásukat az a szándékunk is indokolta, hogy az olvasónak bepillantást engedjünk az OKI szakmai tevékenységébe.

Az intézetben folyó kutatási és fejlesztési programok köre természetesen jóval tágabb annál, ami ebben a kötetben megjelenhet.1 Az, hogy melyik program esetében döntünk úgy, hogy arról külső szakértőkkel és gyakorló szakemberek közösen, nyilvános intézeti program keretében vitát folytatunk, mindig nehéz döntés, amelyet több tényező is befolyásol. Az adott kutatás vagy fejlesztés eredményei mellett például attól függ, hogy a közoktatás számára adott időszakban mely témát érezzük különösen fontosnak, vagy attól, hogy folytatni szeretnénk-e a szóban forgó programot, és emiatt kívánjuk a lehetséges irányokat szakmai partnereinkkel megvitatni. A szakmai napok szervezésekor általában arra törekszünk, hogy azokon a kutatói-fejlesztői közösség mellett a közoktatás-irányítás és az intézményi gyakorlat képviselői is jelen legyenek, és az adott témáról sokféle szempontot figyelembe vevő, interdiszciplináris jellegű vita alakuljon ki.

Az olvasó tíz tanulmányt talál ebben a kötetben. Az első ezek között Nagy Mária A hat és nyolc évfolyamos gimnáziumi képzés a kilencvenes évek magyar oktatási rendszerében című munkája. Ez egy olyan kutatás eredményeit mutatja be, amely a magyar közoktatás egyik legnagyobb horderejű változását, a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumi oktatás megjelenését vizsgálta. A kutatás a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumi osztályokkal rendelkező iskolákban folytatott kérdőíves adatfelvételre épült. Eredményei többek között arra hívták fel a figyelmet, hogy ez az új intézményi szféra rendkívül heterogén. A felsőoktatásra való felkészítésben kiemelkedően sikeres elit intézmények mellett megtalálhatóak azok is, amelyek kitűzött céljaikat kevésbé eredményesen teljesítik, és olyan szelekciós funkciót töltenek be, amely inkább a bejutók társadalmi pozícióján, mintsem egyéni képességeiken alapul.

Kőpatakiné Mészáros Mária és Salné Lengyel Mária Fogyatékos tanulók helyzete az ezredfordulón című kutatási jelentése egy, a speciális oktatás helyzetét feltáró országos vizsgálat eredményeit mutatja be. Ez a példa nélküli vizsgálat jelentős új tudást eredményezett a fogyatékos tanulók ellátását szolgáló hazai intézményrendszerről, az itt jelentkező ellátási problémákról és fejlesztési szükségletekről. Eredményeinek bemutatásával a döntéshozók és az érintett szakmai-társadalmi körök figyelmét kívántuk felhívni ennek a szektornak a problémáira, remélve, hogy ez egy új fejlesztési gondolkodás megalapozását is elősegítheti. A speciális oktatás helyzetével foglalkozó szakmai nap megszervezésével az OKI azt is jelezni akarta, hogy különösen fontosnak tartja ezt a szakmai területet és a jövőben növekvő figyelmet kíván neki szentelni.

Ugyanez elmondható a harmadik szakmai napunkra is, amely a kisgyermekkori nevelés és gondozás kérdéseivel foglalkozott. E területet szintén olyannak tartjuk, amely a korábbiaknál nagyobb szakmai figyelmet érdemel. A program célja itt az volt, hogy a hazai szakmai közönséggel megismertessük az e területen folyó OECD-vizsgálatok eredményeit, egyúttal előkészítsük Magyarország jövőbeni bekapcsolódását ezekbe. Az itt bemutatott két vitaanyag (Villányi Györgyné Kisgyermeknevelés az OECD-országokban és Korintus Mihályné Az OECD-országok kisgyermekneveléssel és -ellátással kapcsolatos politikája) annak az 1999–2000-ben lezajlott, több országra kiterjedő OECD-vizsgálatnak az eredményeit ismerteti, amelynek eredményeképpen a nemzetközi szervezet számos ajánlást fogalmazott meg a kisgyermekkori nevelésre és gondozásra irányuló nemzeti politikák számára. A tanulmányok vitáján részt vett az óvodai nevelést képviselő szakmai körök több képviselője, akik kifejezésre juttatták, hogy támogatnák Magyarország bekapcsolódását a területre irányuló nemzetközi összehasonlító vizsgálatokba.

Rendhagyó és kiemelkedő jelentőségű rendezvényünk volt az a szakmai napunk, amely Loránd Ferenc itt közölt vitaindító tanulmányát (A holokauszt mint pedagógiai kihívás) alapul véve vitatta meg a holokauszt pedagógiai feldolgozásának kérdéseit. A rendezvényt a különösen nagy érdeklődés miatt kivételesen külső helyszínen kellett megtartanunk. A vitaindító tanulmány és maga a vita nemcsak azt mutatta meg, hogy a téma pedagógiai feldolgozásához ma már gazdag módszertani anyag és sokféle iskolai tapasztalat áll rendelkezésre, hanem azt is, hogy a holokauszt történelmi tényéből a mai oktatásügy számára is megkerülhetetlen erkölcsi, társadalmi és politikai következtetések adódnak. Ez a történeti esemény – amint azt a vitában többen hangsúlyozták – az emberi természet és a társadalmi mechanizmusok olyan általános jellemzőire világít rá, amelyek hiteles feldolgozása nélkül ma nem képzelhető el a demokráciára felkészítő iskolai nevelés.

Az OKI-ban megalakulása óta folynak a demográfiai folyamatokkal és a középfokú oktatás expanziójával foglalkozó kutatások, amelyek egyik célja a hosszú távú oktatáspolitikai tervezés tudáshátterének a növelése. Az egyik, e témával foglalkozó kutatásról számol be Balázs Éva Expanzió a középiskolában – egy vizsgálat tapasztalatai című tanulmányában. A kutatás az expanziós folyamatok intézményi és társadalmi mozgatóerőinek a feltárására irányult. Egyik fontos eredménye az, hogy mind az expanzió, mind annak lelassulása vagy hullámzása mögött egymás hatását kölcsönösen erősítő vagy gyengítő tényezők sokasága áll, amelyek közül különösen az intézményi szintű érdekeltségi viszonyok és az ezeket befolyásoló, tudatosan vagy kevésbé tudatosan alkalmazott központi ösztönzők és szabályozók érdemelnek kiemelt figyelmet. A kutatási eredmények szakmai vitájával kapcsolatban itt külön is érdemes kiemelnünk annak interdiszciplináris jellegét, ami a vitában részt vettek szakmai összetételében is tükröződött.

Viszonylag új, ám annál dinamikusabban fejlődő területnek számít az OKI-ban a kistérségi folyamatok elemzése és – ami talán ennél is fontosabb – a kistérségi együttműködésre és társadalmi partnerségre épülő oktatási innovációk szakmai támogatása. Bognár Mária, Imre Anna és Mezei István A humánerőforrás-fejlesztés lehetőségei egy kistérségben című tanulmánya egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kistérségben végzett feltáró és innovációtámogató munka eredményeit mutatta be. Középpontjában a térségi humánerőforrás-fejlesztés olyan modellje áll, amely az iskolák és a helyi-térségi közösség társadalmi-gazdasági szereplői közötti együttműködésre épül, valamint a résztvevők majdani európai uniós támogatási alapok fogadására való felkészülését is szolgálja. Érdemes kiemelni, hogy a szakmai vitán ebben az esetben sem csak a kutatói-fejlesztői közösség képviselői vettek részt, hanem a kistérségi programban érintett helyi szereplők is.

Az OKI kutatási-fejlesztési programjában kiemelkedő figyelmet kap a leszakadó, hátrányos helyzetű tanulók és a munkaerőpiacról való kiszorulással leginkább fenyegetett csoportok oktatásának a kérdése. E témával foglalkozott az a szakmai nap, amely Györgyi Zoltán és Mártonfi György Hátrányos helyzetű rétegek visszavezetése a munkaerőpiacra című kutatási jelentését vitatta meg. E kutatást az Országos Foglalkoztatási Alapnál elnyert pályázat alapján, az Oktatáskutató Intézettel együttműködve folytattuk. Célja az iskolából általában megfelelő képzettség nélkül kilépő és a munkaerőpiacon beilleszkedni nem tudó fiatalok támogatását szolgáló, ún. tranzitprogramok vizsgálata volt. A kutatás többek között feltárta a programok sikerességének az összetevőit, ami a jövőbeni pedagógiai fejlesztések során akár a normál iskolai oktatásban is hasznosítható. A szakmai napnak ezúttal is célja volt a kutatói közösség és – ez esetben a tranzitprogramokat megvalósító intézményekben dolgozó – a gyakorlati szakemberek közötti kommunikáció erősítése.

Az OKI egyik kiemelt kutatási-fejlesztési területét alkotja a környezeti nevelés pedagógiájának fejlesztése. E területen az intézet olyan, Magyarországon ma még újnak számító szakmai paradigmát képvisel, amely messze túlmutat a környezeti nevelés megszokott értelmezésén. A szakmai nap résztvevői Havas Péter A fenntarthatóság pedagógiája című tanulmányát vitatták meg, ami éppen ezt a paradigmát mutatja be. Az itt olvasható vitaindító tanulmány többek között arra mutat rá, hogy a fenntarthatóság pedagógiája holisztikus, az iskola egészében gondolkodó szemléletet és interdiszciplináris megközelítést igényel. Azt is megtudhatjuk, hogy az új megközelítés érvényesítése csakis az iskola és a helyi társadalmi környezet közvetlen együttműködésével lehetséges, amelyet azonban segíthet a szakmai hálózatokban zajló, az adott intézményen és helyi közösségen messze túlmutató kommunikáció.

A kötet utolsó tanulmánya annak a szakmai napnak volt vitaanyaga, amely az elmúlt években talán legeredményesebb, a médiapedagógia területén lezajlott fejlesztésünkkel foglalkozott. Jakab György Adalékok a mozgóképkultúra és médiaismeret modultantárgy helyzetelemzéséhez című tanulmánya azokra a szakmai és tágabb társadalmi-kulturális kihívásokra hívja fel a figyelmet, amelyek a médiapedagógia területén új megközelítéseket tesznek szükségessé, és megismerteti az olvasót azzal a pedagógiai megközelítéssel, amelyet a fejlesztők az elmúlt években ezen a területen követtek. A tanulmányból jól látható, hogy a médiapedagógia mint az iskolai tanulás új területe egy sor olyan módszertani innovációra nyújtott lehetőséget, amelyek más, jobban intézményesült területeken talán nehezebben születtek volna meg, de amelyek egyéb területekre is könnyen átvihetők.

 

Reméljük, a kötet hozzásegíti az olvasót nemcsak az OKI szakmai munkájának jobb megismeréséhez, de ahhoz is, hogy meglévő ismereteit néhány kiemelkedő fontosságú közoktatási területen újakkal gazdagítsa. Amennyiben az itt bemutatott kutatási-fejlesztési eredményekről további részleteket szeretne megtudni, kérjük, keresse fel intézetünk honlapját (www.oki.hu) vagy levélben forduljon intézetünkhöz!

Halász Gábor
főigazgató

 

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.