2019. június 24., hétfő , Iván

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Konferenciák, rendezvények eredményei >> OKI Szakmai napok 2001

Kisgyermeknevelés az OECD országaiban

2009. június 17.

A szakmai nap programja annak érdekében szerveződött, hogy feltárja és összegezze a kisgyermekneveléssel foglalkozó pedagógusok igényeit és szükségleteit az OECD-országokban folyt vizsgálatok megismerésével kapcsolatban. Ennek érdekében a meghívottak a 12 országban lezajlott vizsgálatokról írásban is megkapták az elhangzó tájékoztatást. Emellett e szakmai nap keretében kapnak ismertetést az OKI-ban folyó kapcsolatépítési, kutatási és fejlesztő munkálatokról.

Villányi Györgyné

Kisgyermeknevelés az OECD országaiban

A szakmai nap céljai

A kisgyermekneveléssel kapcsolatos vizsgálatok céljának az OECD-országokban, feladatainak, jellemző sajátosságainak bemutatására Korintus Mihályné Mártit, a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Kutatási Központ igazgatóját azért kértük meg, hogy mondja el az elmúlt két évben szerzett tapasztalatait, melyeket a csehországi vizsgálatoknál koordinátorként végzett munkájával szerzett.

Beszámolómban képet kívánok adni, az Országos Közoktatási Intézet Program- és Tantervfejlesztési Központban folyó eddigi tevékenységekről annak érdekében, hogy a megjelenő OECD összegző tanulmányt hogyan tudnánk megismertetni a hazai óvodapedagógusokkal, mi módon lennének képesek feldolgozni a vizsgálat üzeneteit.

E szakmai nap keretében jó lenne összegezni, mit is tehetünk annak érdekében, hogy beléphessünk a következő OECD-vizsgálatba. Szeretné-e a szakma, hogy a magyar óvodai nevelés ismertté váljon az OECD-országokban a vizsgálat során? Mely területen és egyáltalában igénylik-e a szakmai irányítók és gyakorló pedagógusok a kutatást és fejlesztést a kisgyermekkor vetületében? Ebből következően az OKI-ban folyó eddigi kutató és fejlesztő munkálatokról is szó lesz.

A szakmai nap keretében mindezekkel a kérdésekkel foglalkozunk. A meghívott vendégek a szakmai irányítást és a szakmai élet minden területét képviselik, a szakmai szervezetektől kezdve a gyakorló óvodapedagógusokig. Ez segíti a kormányzati politika igényeknek megfelelő tervezését és megvalósítását.

A magyarországi óvodai nevelés jellemző sajátosságai

A magyar óvodai nevelés évtizedek óta nemzetközi szinten is elismert. Az OPI óvodai munkacsoportja a 70-es években aktívan vett részt az OMEP tagjai sorában a nemzetközi munkálatokban, a kapcsolatok építésében. Az 1971-es Óvodai Nevelési Programot Japánban is lefordították.

Az európai országok között szinte egyedülálló óvodai hálózatunk képes az érintett korosztály teljes körű óvodáztatását biztosítani. Jelenleg 92%-os szinten állunk ezen a téren.

A nemzetközi összehasonlító elemzéseket folytatva a pedagógusképzésekkel kapcsolatban örömmel állapítható meg, hogy Magyarországon az elsők között lépett főiskolai szintre 1959-ben az óvóképzés, és még mindig kevés országban létezik ez főiskolai szinten.

1989 óta dajkai szakképzés is beindult Magyarországon, és ez szinte egyedülálló a világban. A magyar óvodákban a dajkai munkatevékenységek mint a nevelőmunkát segítő munkálatok más jellegű szervezési és tartalmi jellemzőket hordoznak mint egyéb országokban.

A közoktatási törvény magában foglalja az óvodai nevelés szabályozását, ami szintén nagyon ritka jelenségnek számít nemzetközi viszonylatokban, és büszkék lehetünk közoktatási rendszerünkben az óvodai nevelés beolvadásszerű létezésére.

Az 1996-ban életbe lépett új tartalmi szabályozó, az Óvodai nevelés országos alapprogramja tartalma, formai és terjedelmi megjelenítése egyaránt példaértékű a világ kisgyermekneveléssel foglalkozó szakemberei előtt. Az elvekben megfogalmazott tartalmi jellemzők megteremtik azt a lehetőséget, hogy a helyi nevelési programok a helyi óvodahasználók igényeinek és szükségleteinek megfelelően szolgálhassák a gyermekek személyiségfejlesztését (felzárkóztatás, esélyteremtés, integráció megvalósítása). A tartalmi szabályozó terjedelme jól szolgálja a kezelhetőséget és a helyi nevelési programoknak az alapprogrammal való azonosulását. A keretjellegű országos tartalmi szabályozás megvalósítása érdekében 15 választható minősített nevelési program került az OKI adatbankjába.

Még két tartalmi szabályozó teszi teljessé az óvodai nevelést: a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelve.

Mindhárom dokumentum egymásra építettsége és tartalmi jellemzői segítik a nevelőmunkát.

Az óvodai nevelési programok többségében a helyzetelemzések tartalmazzák a speciális helyi igényeket. A megyei fejlesztési tervek – sok esetben általános – feladataiból kiszűrték a magukra vonatkoztatható tennivalóikat. Ma ezek már konkrét feladatmeghatározások formájában olvashatók. Az óvodai programbevezetést követő időszakban alapvető feladatként jelentkezett az Országos Közoktatási Intézet Program- és Tantervfejlesztési Központjában a nevelési programok megvalósításának segítése. Ennek megfelelően szükségessé vált olyan óvodaspecifikus ellenőrzési és értékelési minőségi mutatók kidolgozása, amelyek reális képet adnak a programok beválási szintjéről, a fejlesztésre váró feladatok felderítéséről, vagyis gyermekek fejlődési és fejlesztési ütemének, útjának nyomon követését vizsgáló programcsomagot kellett létrehozni. Három területen minőségi mutatók kidolgozására került sor. A mozgásfejlesztés, a magatartás és a beszédfejlesztés területének segítése érdekében jelentek meg az első tanulmányok. A továbbiakban a gyermekek fejlődési és fejlesztési ütemének, útjának nyomon követését vizsgáló csomagok létrehozásával kívántunk segítséget nyújtani a programok megvalósításának folyamatában. A szakma kiváló képviselői a következő területeken vállalkoztak a minőségi mutatók kidolgozására:

  • játék
  • óvodai tanulás
  • érzelmi nevelés és szocializáció
  • a környezet jelentősége a kisgyermek fejlesztésében
  • az erdei óvodai nevelés tartalmi jellemzői
  • a játékeszközök fontossága
  • a felnőttek szerepe a játékban
  • a külső világ tevékeny megismerésének tartalmi jellemzői
  • differenciált fejlesztés – egyéni bánásmód az óvodai nevelésben

A tanulmányok szerzői a szakma jeles képviselői: főiskolai tanárok, közoktatási szakértők, pedagógiai intézeti munkatársak, szaktanácsadók, óvodavezetők, vezető óvodapedagógusok, mentorok, óvodapedagógusok.

A szerzők egyénileg és munkacsoportokban dolgoztak. A műhelymunkák során a szakmai viták segítették az alapprogramnak megfelelő irányelvek szerinti szemléletváltási munkálatok kiteljesedését.

A következő célcsoportok munkájának segítése érdekében készültek el az alábbi tanulmányok:

  • az óvodapedagógusok részére a nevelési folyamatot vizsgáló szempontok összeállításához,
  • az óvodavezetők részére a belső ellenőrzést segítő munkálatok érdekében,
  • a külső szakemberek számára – szaktanácsadók programsegítő és a szakértők programellenőrző-értékelő tevékenységeinek segítésére,
  • a fenntartók intézményvizsgálati feladatainak teljesítéséhez.

Az elkészült tanulmányok minden célcsoport esetében felhasználhatók a feladatoknak megfelelő adaptálással és a helyi sajátosságok kiegészítésével. A szempontok igen részletesek, mindenre kiterjedően igyekeznek támpontot adni az anyagot használó szakembereknek.

Eddig csak egy területen, a környezeti nevelésnél nyílt lehetőség egy óvodai kutatómunka megvalósítására az Országos Közoktatási Intézet Program- és Tantervfejlesztési Központjában.

A kutatás célja elsősorban az volt, hogy feltárjuk, milyen különbségek vannak a környezeti nevelés területén élenjáró és az azt nem kiemelten kezelő óvodák között. Az összehasonlítást azért tartottuk fontosnak, hogy meghatározható legyen, hogy milyen kép él az óvodapedagógusokban arról, hogyan működik, és mit tesz egy olyan óvoda, mely kiemelten fontosnak tartja a környezeti nevelést. Tradicionálisan minden óvoda foglalkozik a környezeti neveléssel, teljesen függetlenül attól, hogy céljaik között kiemelten szerepel-e vagy sem. A szaktanácsadók és szakértők jelzései alapján tudjuk, hogy "a környezetvédelem, a természetvédelem témakörét sok óvoda preferálta programjában. Kedvelt az erdei óvoda feladatainak felvállalása az óvodapedagógusok és a szülők körében egyaránt. A természet megszerettetése, védelme, a tiszta környezet iránti igény alapjainak lerakása fontos feladatává vált az óvodai nevelésnek." Feltételeztük, hogy kimutathatók olyan ismérvek, amelyek azokat az óvodákat jellemzik, amelyek kiemelten kezelik a környezeti nevelést.

Voltak állítások, melyeknek valóságtartalmát kutattuk. A környezeti nevelés megfelelő teljesítése érdekében az óvodapedagógusok rendszeresen vesznek részt továbbképzéseken. Nagy a különbség a többi óvodához képest a környezeti nevelést kiemelten kezelő óvodák tartalmi jellemzői között a természetszeretet, a környezetvédelem, az erdei óvoda megvalósítása terén. Ők a néphagyományőrzéssel is kiemelten foglalkoznak. Felszereltség terén az óvodák szegények, saját készítésű eszközökkel dolgoznak. Fejlesztés szükséges a feladatok megvalósítása érdekében. A környezetismereti nevelést kiemelten kezelő óvodák nevelőtestülete nyitottabb, érdeklődőbb, aktívabb, kreatívabb, mint a környezetismereti nevelést nem kiemelten kezelőké. Ezen óvodákban az egészséges életmódra nevelést is kiemelten művelik.

A kutatás kérdésköreit a programkészítés tapasztalatai és a hipotézisek alapján állítottuk össze. A következő kérdések képezték a kutatás gerincét:

Hogyan jelenik meg a környezeti nevelés a helyi nevelési programokban? A helyi nevelési programok célfejezetei tükrözik-e a környezeti nevelés jellemzőit? Milyen képzettséggel rendelkeznek a környezeti nevelést kiemelten kezelő óvodák pedagógusai? Mutatkozik-e valamilyen sajátosság a környezeti nevelést kiemelten kezelő óvodák felszereltségében, feltételrendszerében.

A kutatási eredmények 2001 nyarán kerülnek összesítésre, és őszre tanulmány formájában jelennek meg az OKI honlapján. Ilyen és ehhez hasonló kutatómunkák segíthetik a gyakorló pedagógusok munkáját, a szakmai fejlesztés továbbvitelét.

A helyi nevelési programok eredményességét vizsgálja jelenleg az Óvodai Országos Projekt, mely az Oktatási Minisztérium felkérésére készül. Az átfogó kutatássorozat az Országos Értékelési és Vizsga Központ, az Országos Közoktatási Intézet és az Oktatáskutató Intézet együttműködési munkálatainak keretében folyik.

A vizsgálat célja az alapprogramban megfogalmazott nevelési elvek megjelentetése a helyi nevelési programokban, dokumentumokban és a nevelőmunka gyakorlatában. A reprezentatív mintavétel alapján kiválasztott 100, illetve 99 óvoda vizsgálata a kutatássorozat egyik részét képezte.

Az alkalmazott módszerek: dokumentációelemzés, megfigyelés, interjúkészítés, összehasonlító elemzések.

Az országos felmérés az új szabályozó elfogadását és feldolgozását is mutatni fogja. A vizsgálat eredményei alapját képezhetik az OECD-vizsgálatba való belépés esetében az ország háttértanulmányának. Az óvodapedagógus-réteg szakmai innovációját, kreativitását jól igazolja a helyi nevelési programok tartalma, megírásának és elfogadásának szakmai értéke.

Az óvodai nevelés területéről, a kiemelkedő tevékenységek közül említek néhányat.

  • Kodály-módszer alapján folyó óvodai nevelésünk világviszonylatban is elismert. Amerikában is publikációk sora jelent meg. (Forrai Katalin tevékenységei)
  • Játék és tanulás témakörében nemzetközi konferenciát is szervezett a Wargha István Hajdúböszörményi Pedagógiai Főiskola. (Bakosi Éva )
  • Japánból évek óta jönnek kollégák továbbképzésre. (Budapest, Mályva Téri Óvoda)
  • Az elmúlt 10 évben sorra alakultak a civil szakmai szervezetek, a régiek megerősödtek. (Magyar Óvodapedagógiai Egyesület, Magyar Pedagógiai Társaság Kisgyermeknevelési Szakosztálya, Körlánc Környezetvédelmi Egyesület, Autonómia Egyesület, Montessori Egyesület, stb. ) Szakmai kisugárzásuk erős bázist jelent a közoktatásban.

A pedagógiai intézetek, szolgáltató szervezetek szaktanácsadói hálózata az utóbbi években passzívabb hatással dolgozott. Tavaly a PEDIG (Pedagógiai Intézetek Országos Szövetsége) szervezésében megalakult az Óvodai Munkabizottság, amelynek jó néhány tagja eljött e szakmai napra. Reméljük, hogy munkájuk a szakmai szervezeten belül megerősödik. Ennek következtében a helyi szakmai továbbképzések és innovációs tevékenységek, a régiókban szervezhető fórumok a szakmai fejlesztés bázisaivá válhatnak.

A nemzetközi kapcsolatok építése

Az OECD 1998 és 2000 között 12 országban átfogó vizsgálatot végzett a kisgyermekellátás és a nevelés helyzetéről. Ezen születendő tanulmány megismerése és feldolgozása érdekében munkacsoport alakult 2000 nyarán, az Országos Közoktatási Intézet Program- és Tantervfejlesztési Központ vezetésével.

A munkacsoport tagjai:

Korintus Márta (Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet)
Fábián Katalin (Magyar Óvodapedagógiai Egyesület)
Dr. Havas Péter (OKI PTK, igazgató)
Villányi Györgyné (OKI PTK, tudományos munkatárs)

Az összejövetelen a jelenlévők a következő témákban fejtették ki véleményüket:

Az OECD-országokban a jelenleg folyó munkálatok az iskoláskor előtti nevelés területén lassan a vége felé közelednek. Jó lenne az elkészült, elkészülő tanulmányokat megismerni és feldolgozni hazánkban. Az összehasonlító, elemző munkálatok sokat segítenének és gazdagíthatnák a hazai nevelés/fejlesztés ügyét.

Felvetődött kérdések: Milyen lehetőségei vannak, lehetnek a magyarországi feldolgozásnak, mikor kerülhet sor e rendezvények, fordítások megvalósítására? Jó lenne, ha Magyarország is bekapcsolódna egy kisgyermekkori neveléssel foglalkozó vizsgálatba. Mi ennek a módja, mit kell tenni ennek érdekében?

Korintus Márta, aki jelenleg részt vesz a munkálatokban, elvállalta, hogy felveszi a kapcsolatot az OECD munkatársával, Michelle Neumannal, aki a kisgyermeknevelési tevékenységeket koordinálja. Az így kapott információk alapján nyílik lehetőség a további tennivalók megtervezésére.

A munkacsoport feladatul tűzte ki az elkészülő tanulmányok megismerését, feldolgozását. Ennek érdekében a jelenlévők szükségesnek tartották, hogy szoros együttműködési megállapodások szülessenek a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, a Magyar Bölcsődék Egyesülete, a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület és az Országos Közoktatási Intézet között. Felvállalták az együttműködési keretek és tartalmak végiggondolását és kiépítési technikáinak kidolgozását. Sándor Margó megerősítette a MOE együttmunkálkodási szándékát.

Korintus Márta (NCSSZI) és Tota Péter Benedek (az OM megbízottjaként) rendszeresen részt vesznek az OECD-megbeszéléseken. 2001 nyarára elkészül a 12 országban történt vizsgálatról az összegző tanulmány, amelynek lefordítása és megjelentetése lehetővé tenné a magyarországi feldolgozást. Az OKI projektjében megterveztük a fordítás és megjelentetés feladatait. Ezen feladat megvalósítására várjuk a szakmai napon megjelent szakmai képviselők véleményét.

Terveink szerint a kisgyermeknevelés OECD ECE-programba való bekapcsolódása érdekében szükség lenne egy egynapos szeminárium megrendezésére is, melyet 2001 őszén gondoltunk megszervezni, az Országos Közoktatási Intézet és a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet közös szervezésében. A szeminárium célja lenne, hogy az OECD "Thematic Review of Early Childhood Education and Care (ECEC) Policy" elnevezésű vizsgálat tapasztalataival megismerkedjenek a meghívottak: az Oktatási Minisztérium és a Szociális és Családügyi Minisztérium munkatársai, az iskoláskor előtti életkorral foglalkozó szakemberek, kutatók és szakmai szervezetek képviselői. A megjelent vendégeknek Korintus Mihályné, a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet kutatási igazgatója tartana előadást az OECD 12 országában 1998–2000 között lezajlott vizsgálat tartalmi és szervezési területeiről. John Bennett és Michelle Neumann (OECD-koordinátorok) az OECD-vizsgálat eredményeiről számolnának be. Az őszi látogatás során tervezzük a magyarországi kisgyermeknevelésbe való bepillantás megszervezését, a belépés konkrét lépéseinek megbeszélését.

Mindezen előkészítő munkák azt szolgálnák, hogy megteremtsük a lehetőségét a kisgyermeknevelés területén is az OECD-országokhoz való csatlakozásnak, és a következő vizsgálatban már aktív tagként vehessünk részt.

A további feladatok tartalmi jellemzőiről

Az OECD-tanulmány lefordítása során az alábbi kulcsterületek újraértelmezése és feldolgozása vár az óvodapedagógusi szakmára.

A gyermeknevelés igény szerinti megvalósítása

Mit jelent hazánkban az igény szerinti óvodai ellátás? Tényleg a helyi igényeket elégítjük ki a helyi nevelési programokkal? Ami nekünk, óvodapedagógusoknak fontos és érték, az megegyezik a szülői igényekkel, a gyermeki szükségletekkel? Hol, miként valósul meg az igényeknek megfelelő nevelőmunka? Mi valósul meg a helyi nevelési programok tartalmából? Mit tekintünk az óvodában színvonalas gyermekellátásnak? Minden magyar gyermek számára, illetve minden Magyarországon élő gyermek számára megteremtjük az óvodai ellátást?

A finanszírozás és a működtetés összehasonlító elemzése

Hogy valósul meg nálunk az óvodák finanszírozása és hogyan a vizsgált országokban? Mit tehetnénk annak érdekében, hogy a működtetés zavartalanabbá váljon? Milyen módszereket lehetne adaptálni más országok finanszírozási és működtetési módozataiból? Az intézmények működtetését vizsgálva az állami szerepvállalás milyen képet mutat? Hogy lehetne eredményesebbé tenni, illetve erősíteni az állami szerepvállalást? A más fenntartású intézmények hogyan működnek és milyen nehézségekkel küzdenek? Minden gyermek számára hozzáférhető-e az óvodai nevelés? Kiket utasítanak el az óvodák és miért?

Az ellátás minősége

A színvonalas gyermekellátás érdekében a kutatási eredmények összehasonlító elemzése szükséges. A tapasztalatok feltárása elősegíti a tisztánlátást, az eredmények elemzését. A kapcsolatok hogyanjának feltérképezése és szerepük a nevelés folyamatában sorsdöntő tényezővé válhatnak. Az óvoda-iskola kapcsolatok jellemző jegyeinek feldolgozása megoldhatja az egymás melletti munkálkodás helyett az együtt munkálkodás kérdését.

A képzés és továbbképzés

A felelősség kérdésének kiemelésével eljutunk a képzés és továbbképzés sorsdöntő szerepéhez. A megfelelő képzési területek megteremtése, a gyorsan változó világunkkal kapcsolatos lépéstartás meghatározó erőt képvisel ezen a területen. Hogyan látják ezt hazánkban a képzők tanárai, és miként valósul meg ez az OECD-országokban? Mely területen járunk előbbre, és hol, mit kell pótolni annak érdekében, hogy gyermekeink fejlődése biztosított legyen?

<4>A gyermeknevelési politika mint a helyi nevelési programok tartalma

Gyermeknevelési rendszerünkben hogyan valósulnak meg a nevelési elvek? A nevelés folyamatjellege mennyire érvényesül hazánkban? Milyen a leszakadók helyzete? Az óvoda-iskola átmenetének kérdését hogy oldják meg a magyar óvodák, és milyen megoldások találhatók más országokban? A nevelési esélyteremtés hogyan valósul meg az óvodákban? A sokféle nevelési kultúra léte milyen problémákat vet fel a nevelőpartneri és a mindennapi nevelőmunkában?

*

A kutatás-fejlesztés igénye erősen jelen van a kisgyermekneveléssel foglalkozó szakemberek körében. A párbeszéd, a kommunikáció, a sokféle kultúra tisztelete és ismerete, az élménygazdagság helye a nevelési folyamatokban mind-mind lényeges kérdés. A fogalomhasználat és a fogalommegértés fontos szerepet tölt be a kapcsolatok, az egymástól tanulás rendszerében. Az "egy nyelven beszélés" gondolatát vetem fel ebben a körben: ugyanazt értjük? Múltunk, sajátosságaink meghatározzák, hozzájárulnak a szavak értelmezéséhez és használatához.

A politika szó nevelés, egészség, szakmapolitikát takar, és ez gyakran elhangzott ezen a szakmai napon és olvasható az OECD-tanulmányban is. Mi ezt a fogalmat másképp használjuk: nálunk ez nevelési lépésekben és stratégiában, szervezetfejlesztésben, struktúrafejlesztési feladatokban fogalmazódik meg. Meg kell majd vitatnunk és ennek alapján majd értenünk, értelmeznünk a tanulmány kulcsszavait ahhoz, hogy megérthessük mondanivalóját és fel tudjuk használni hazai kisgyermeknevelésünk jobbá tétele érdekében.

Az országok közötti tanulás lehetőségének megteremtése elősegítheti az európai nevelési elvek megerősödését. Nemzetközi kapcsolatok révén megvalósulhat a lépéstartás, a megfelelő tájékozottság megteremtése. Itt főleg a kistérségekben dolgozó pedagógusok most még elszigetelt munkájára gondolok. A felzárkóztatás és az esélyteremtés nemcsak a gyermekek, de a gyermekekkel foglalkozó nevelők szintjén is fontos feladatunk.

"Navigare necesse est" – Mozogni, tevékenykedni, hajózni kell! – mondták az ókorban, de ez igaz napjainkban is, hiszen a változásokkal csak akkor lehet lépést tartani, ha gyorsabban változunk a világnál, amelyben élünk.

A szakmai nap hallgatóságától azt kértük, fogalmazzák meg azon igényüket, hogy mennyire érdeklődnek a kisgyermeknevelés nemzetközi tapasztalatai iránt. Szívesen megismernék és feldolgoznák-e a megjelent tanulmányokat? Szükségesnek tartják-e az OECD-országokhoz való csatlakozásunkat, és igénylik-e a kisgyermeknevelés terén a kutató-fejlesztő munkálatokat?

 

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.