2019. augusztus 21., szerda , Sámuel, Hajna

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> A tanulás és tanítás helyzete >> OKI-műhelytanulmányok - A középiskolai tantárgyi obszerváció tanulságai

A vizsgálat mintája

2009. június 17.

A vizsgálat mintája

Felmérésünk 200 magyarországi nappali képzést nyújtó, a 14–18 éves korosztályt oktató középiskolát érintő reprezentatív mintán történt 2003 októberében és novemberében. Tizenöt tantárgyi területről 2346 középiskolai pedagógus válaszát kaptuk meg.

A minta kiválasztásához használt intézménytörzset az Educatio Kht. Közoktatási Információs Irodája kezeli. Az intézménytörzs a KSH és az Oktatási Minisztérium adataira épül, karbantartása folyamatosan történik az OM Tanügy-igazgatási Főosztály által jóváhagyott intézményi bejelentőlapok alapján.

A mintaválasztás szempontjait elsősorban a vizsgálat céljai határozták meg. A fontosnak tartott kategóriák a következők voltak: intézménytípusok, a területi dimenziók közül a megyénkénti, illetve településtípus szerinti megoszlás, az iskolaméret mutatói közül pedig a tantestület nagysága (lásd 1. táblázat).

1. táblázat
A mintaválasztás szempontjai, az egyes kategóriák kódjai

Megyék Megyék kódja
Budapest 1
Baranya 2
Bács-Kiskun 3
Békés 4
Borsod-Abaúj-Zemplén 5
Csongrád 6
Fejér 7
Győr-Moson-Sopron 8
Hajdú-Bihar 9
Heves 10
Komárom-Esztergom 11
Nógrád 12
Pest 13
Somogy 14
Szabolcs-Szatmár-Bereg 15
Jász-Nagykun-Szolnok 16
Tolna 17
Vas 18
Veszprém 19
Zala 20
Intézménytípus Intézménytípus kódja
Hat vagy nyolc évfolyamos gimnázium 1
Négy évfolyamos gimnázium 2
Szakközép- és szakiskola 3
Szakközépiskola 4
Szakiskola 5
Településtípusok Településtípusok kódja
Fővárosi kerületek 1
Megyei jogú városok 2
Egyéb települések 3
Tantestület nagysága A tantestület nagyságának kódja
46 fő vagy több 1
26 és 45 fő között 2
25 fő vagy kevesebb 3

Ezt követően az intézménytörzs valamennyi intézményét el kellett látni a fenti táblázatokban szereplő kódokkal. Az így kialakított törzsadatokat tartalmazó tábla 1212 eleműnek adódott.

A minta nagyságát nem határoztuk meg pontosan előzetesen, megállapítására elővizsgálatokat végeztünk. Az országos adatok elemzéséből megállapítottuk, hogy egy 200 elemű minta a „széleken” is megfelelő reprezentativitást mutat. Következő lépés a számolótábla,4 majd a minta kialakítása volt. Az így kialakított 200 elemű országos középiskolai minta megfelelően reprezentálja a hazai középfokú oktatást megyék, településtípusok, intézménytípusok és az iskola nagysága szerint.

A kérdőíveket postai úton küldtük ki, de a 2002-es általános iskolai obszervációs felmérés negatív tapasztalatai miatt (kb. 50%-os visszaküldési arány) személyesen (mérőbiztosok mentek ki az érintett iskolákba) szedtük össze a kitöltött kérdőíveket. Mivel a mintát több alkalommal is korrigálni kellett (az intézménytörzs alapját adó bejelentőlapok adatai és a valóság ugyanis sok helyen már nem egyezett), a mintában szereplő iskolák több mint 10 százalékát ki kellett cserélni, elhúzódott az adatok begyűjtése. Így a tényleges mintát az a 191 intézmény alkotja, akiktől visszakaptuk a kitöltött kérdőíveket. Miután az iskolák nem mindegyike vállalta az összes tantárgyi kérdőív kitöltését, ezért az egyes tantárgyakra eső válaszolók száma általában ennél is alacsonyabb (lásd 2. táblázat).

2. táblázat
A tényleges minta tantárgyak szerinti megoszlása

Tantárgy Válaszadók száma Az összes válasz százalékában
Magyar 173 7,4
Matematika 173 7,4
Német 166 7,1
Fizika 155 6,6
Kémia 158 6,7
Földrajz 165 7,0
Biológia 167 7,1
Testnevelés 160 6,8
Informatika 159 6,8
Történelem 169 7,2
Rajz 139 5,9
Osztályfőnöki 171 7,3
Ének 150 6,4
Modulok 84 3,6
Angol 157 6,7
Összesen 2346 100,0

Ez részben azzal magyarázható, hogy a szakközépiskolák és szakiskolák jelentős részében nem tanítanak minden, a kérdőívcsomagban szereplő tantárgyat. Sok helyen a tanárok betegsége vagy egyéb indokok miatt utasították vissza a választ. Így alakult ki a tantárgyanként eltéréseket mutató kitöltési eredmény. A rajz és vizuális kultúra, valamint a modultantárgyakból kaptuk vissza a legkisebb, a magyar és a matematika esetében pedig a legnagyobb számban a kérdőíveket. E két utóbbi tantárgyat mindenütt tanítják, mégpedig a legmagasabb óraszámban, és az ilyen szakos kollégákból van a legtöbb az intézményekben. Meglepő a modulokra érkezett hihetetlenül kevés válasz. A leggyakoribb elutasítási indok az volt, hogy modulokat nem tanítanak. Több helyen azzal sem voltak tisztában, hogy melyek az úgynevezett modultárgyak.

A tényleges minta település- és iskolatípusonkénti összetétele az 1., illetve 2. ábráról olvasható le, az iskolaméret szerinti megoszlását pedig a 3. ábra mutatja be.

1. ábra
A tényleges minta településtípus szerinti megoszlása

Az egyéb települések között városok is előfordulnak. Az általános iskolai felméréssel szemben nem vizsgáltuk külön a községeket, mivel a középiskolák többnyire nagyobb településeken vannak. A megyeszékhely kategória helyett viszont ebben a felmérésünkben a nagyobb terjedelmű megyei jogú város szerepel.

2. ábra
A tényleges minta iskolatípusok szerinti megoszlása

Mintánkban egyaránt szerepeltek a hat és nyolc évfolyamos, illetve a négy évfolyamos gimnáziumok, a szakközépiskolák és a szakiskolák. Az iskolatípusok szerinti bontás lehetővé tette, hogy megvizsgáljuk, mennyire játszik szerepet a pedagógusok gyakorlatában, hogy milyen iskolában tanítanak. Egy csoportba tettük a szerkezetváltó gimnáziumokat, külön kategóriaként kezeltük a négy évfolyamosokat. A hazai középiskolai struktúrában számosságukat tekintve kiemelkedő helyet elfoglaló vegyes intézmények miatt külön szerepeltettük a szakközép- és szakiskolákat, illetve külön csoportot képeztünk a tiszta profilú szakközép- és szakiskolák számára is. Jól látható a válaszok számából, hogy közel azonos arányban szerepeltek a mintában gimnáziumok, illetve szakképző intézmények.

3. ábra
A tényleges minta megoszlása a tantestület létszáma szerint

Az iskolák mérete, székhelyének településtípusa és képzési profilja között a tényleges mintában a következő összefüggéseket találtuk. A legnagyobb iskolák között szignifikánsan nagyobb arányban van hat és nyolc évfolyamos gimnázium (49,4%-uk ide tartozik). Ugyanakkor a szakközép- és szakiskolák 55,2 százaléka is ebbe a kategóriába tartozik, és csupán 12 százalékuk esik a legkisebb méretűek közé. A legkisebb iskolák többsége (82%-a) szakiskola. A legtöbb nagy méretű középfokú iskola a megyei jogú városokban van (39,3%), de a megoszlás viszonylag egyenletes. A fővárosban az intézmények 41,3 százaléka az első csoportba tartozik, és csupán 25 százalékuk közepes nagyságú. A megyei jogú városok iskoláinak 51,7 százaléka a nagy méretű iskolacsoportba található, míg ez az arány az egyéb településeken csak 29,3 százalék. Ezeket az összefüggéseket a későbbi elemzések során figyelembe kell venni.

3. táblázat
A tényleges minta különböző képzési programot kínáló iskoláinak településtípus szerinti megoszlása (%)

Iskolatípus Főváros Megyei jogú város Egyéb település
Hat és nyolc évfolyamos gimnázium 17,1 14,3 23,6
Négy évfolyamos gimnázium 33,3 35,4 23,2
Szakközép- és szakiskola 19,1 25,0 28,2
Szakközépiskola 22,3 22,1 12,5
Szakiskola 8,2 3,2 12,5
Összesen 100,0 100,0 100,0

Szerkezetváltó gimnáziumok főleg az egyéb településeken, míg a négy évfolyamos gimnáziumok a fővárosban és a megyei jogú városokban találhatóak. Budapesten nagyon kevés olyan intézmény működik, amelyik szakközép- és szakiskolai képzést nyújt, ezekből és a szakiskolákból is a többség az egyéb településeken található.

Tényleges mintánk jellemzőit eddig csak intézményi szinten tekintettük át. A kérdőíves vizsgálatok amiatt, hogy a véleménykülönbségek – ha vannak – láthatóak és megkülönböztethetőek legyenek, a válaszadó személyeket is törekszenek csoportokba sorolni. Leggyakrabban a válaszadó végzettségére, életkorára és nemére kérdeznek rá, mert ezek azok adatok, amelyek mentén bizonyosan feltételezhetők véleményeltérések. Mi most ezt mégsem vizsgáltuk. Az általános iskolai mérés tapasztalata volt az is, hogy az iskolákban nem egyes személyek, hanem munkaközösségek, tanárcsoportok válaszoltak a kérdéseinkre. Azt tapasztaltuk, hogy a válaszok sokkal inkább az adott iskolára, mintsem egy-egy személyre voltak jellemzőek. Ezért a középiskolai tanároktól nem kérdeztünk személyre vonatkozó adatokat. Azt azonban kértük, hogy írják meg számunkra, milyen végzettséggel és hányan tanítják a vizsgálatunkban szereplő tantárgyakat az adott iskolában.

A 4. táblázat elemzéséhez bizonyára szükség van némi magyarázatra. 1401 olyan kérdőív volt, ahol a kollégák jelölték a diploma nélkül tanítók számát. Feltételezhető, hogy ahol nem jelölték, ott nincs képesítés nélkül tanító, bár ezt az 1401 válaszoló közül csak 1293-ról tudhatjuk biztosan. 81 olyan kolléga volt, aki azt válaszolta, hogy iskolájában egy, 21 olyan, akinek az iskolájában kettő diploma nélkül tanító pedagógus dolgozik, ugyanerről a kérdésről 3 tanár nyilatkozott úgy, hogy iskolájában három, 2 úgy, hogy iskolájában négy és egy kolléga úgy, hogy iskolájában hat felsőfokú végzettséggel nem rendelkező pedagógus tanít. A legtöbben (középiskoláról lévén szó, ez érthető is) egyetemi tanári végzettséggel rendelkeznek a kérdezett iskolákban, de nagyon sokan főiskolán végeztek tanár szakot. A szakiskolákban ez elegendő képesítés. A művészeti, testnevelési végzettségűeknél a főiskolai és egyetemi diploma körülbelül azonos arányban fordul elő, és sajnos ez a helyzet a tanári végzettség nélkül (bár diplomával) tanítóknál is. Feltételezzük, hogy ők a szaktárgyakat oktatják leginkább, mégis úgy gondoljuk, hogy pedagógus végzettségre szükség volna ezeken a területeken is.

4. táblázat
A képesítések iskolánkénti megoszlása

Iskolánkénti megoszlás Diploma nélkül tanít Főiskolai végzettséggel tanít Egyetemi végzettséggel tanít
Tanár szakos Művészeti, testnevelés Nem tanár szakos Tanár szakos Művészeti, testnevelés Nem tanár szakos
% % % % % % %
0 1293 55,1 618 26,3 1313 56,0 1303 55,5 386 16,5 1301 55,5 1324 56,4
1 81 3,5 636 27,1 53 2,3 84 3,6 495 21,1 63 2,7 66 2,8
2 21 0,9 253 10,8 19 0,8 32 1,4 342 14,6 28 1,2 9 0,4
3 3 0,1 123 5,2 8 0,3 6 0,3 246 10,5 10 0,4 4 0,2
4 2 0,1 51 2,2 1 0,0 3 0,1 183 7,8 7 0,3 1 0,1
5 0 0,0 32 1,4 0 0,0 3 0,1 120 5,1 5 0,2 1 0,1
6 1 0,1 18 0,8 0 0,0 1 0,1 70 3,0 0 0,0 1 0,1
több 0 0,0 41 1,5 1 0,1 1 0,1 221 9,2 1 0,1 1 0,1
Összes 1401 59,7 1772 75,5 1395 59,5 1433 61,1 2063 87,9 1415 60,3 1407 60,0
Hiány 945 40,3 574 24,5 951 40,5 913 38,9 283 12,1 931 39,7 939 40,0

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében szignifikánsan kevesebb az iskolákban dolgozó egyetemi végzettségű tanár, különösen nagy az eltérés Budapesttől (p<0,000), Baranyától (p<0,004), Bács-Kiskuntól (p<0,000), Győr-Moson-Soprontól (p<0,014), Hajdú-Bihartól (p<0,035) és Nógrádtól (p<0,007).

A főiskolai tanár szakosok száma szignifikánsan magasabb (p<0,001) az egyéb településeken, mint a fővárosban, míg egyetemi végzettséggel nagyobb arányban tanítanak a fővárosban (p<0,000) és a megyei jogú városokban(p<0,000), mint az egyéb településeken. A többi végzettség esetében nem találtunk jelentős eltéréseket a településtípusok között.

Az általunk vizsgált tantárgyak közül az informatikát tanítják a legtöbben, a matematikát és a magyart a legkevesebben diploma nélkül. Az osztályfőnökök között is igen jelentős a diploma nélküliek aránya. A művészeti és testnevelési főiskolai végzettségűek többnyire rajzot vagy testnevelést tanítanak, és kiemelkedően nagy arányban vannak köztük osztályfőnökök.

Szignifikánsan (p<0,000) többen tanítanak főiskolai és egyetemi végzettséggel a nagy és a közepes méretű tantestületű iskolákban, mint a 25 főnél kisebb tantestületűekben. Azaz minél nagyobb az iskola, annál nagyobb a diplomával tanítók aránya. Ez az adat a kisebb iskolák hátrányosabb helyzetét mutatja a szakképzett pedagógusok számát illetően.

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.