2019. szeptember 23., hétfő , Tekla

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> A tanulás és tanítás helyzete >> OKI-műhelytanulmányok - A középiskolai tantárgyi obszerváció tanulságai

Továbbképzések

2009. június 17.

Továbbképzések

A továbbképzésekkel kapcsolatban két kérdést tettünk fel. Az első a továbbképzések tartalmára vonatkozott, a második a típusára.

11. ábra
A továbbképzési igények százalékos megoszlása (n=2105)

A pedagógusok csaknem harmada módszertani kérdésekben szeretné tovább képezni magát. A második legfontosabb témakör az IKT. (Külön kérdésben vizsgáltuk a számítógép-használatot is, ott majd visszatérünk erre a kérdésre.) A szaktudományos ismeretek megszerzése iránti továbbképzési igény jól mutatja azt a helyzetet, hogy az elmúlt másfél-két évtizedben az egyes tantárgyak szaktudományos hátterében is sok újdonság keletkezett, amit a pedagógusok egy része még nem tanult az alapképzés során. A mérés-értékelés továbbképzés iránti igény magas aránya azzal függ össze, hogy az utóbbi években ez egyre jelentősebbé vált, miközben az alapképzés továbbra sem foglalkozik a jelentőségének megfelelő arányban ezzel a szakterülettel. A tantervekkel már nem szívesen foglalkoznának a pedagógusok. Az elmúlt évtized tantervi reformokkal kapcsolatos eseményei ezt némileg érthetővé is teszik.

A tantárgyak vonatkozásában érdekes eltéréseket tapasztaltunk ennél a kérdésnél. A tantervvel és a helyi tantárgyi program, tanterv készítésével kapcsolatos továbbképzési igények nem mutatnak szignifikáns eltérést az egyes tantárgyak között. Azt lehet mondani, hogy a különböző tantárgyak pedagógusai egyformán megcsömörlöttek ettől a témától.

Szaktudományos továbbképzést leginkább a modulok (38,2%), az informatika (46,8%) és a testnevelés (31,9%) tárgyak oktatói szeretnének. A német nyelv (9,8%) és matematika (17,5%) tanárai ezen a területen nem igényelnek annyira képzéseket.

Tanításmódszertan továbbképzést viszont a német nyelvet (44,5%) és a modulokat (48,7%) tanítók igényelnek leginkább.

Az internet használatában is a német- (36%) és az angol- (36,7%), valamint a földrajztanárok (38%) igénylik a legtöbb képzést. Itt természetesen az informatikatanárok (5,2%) alig jelennek meg, talán nem véletlenül.

A mérés-értékeléssel kapcsolatos képzési igény a magyar- (34,5%), a német- (31,7%), az angol- (30,7%) és az informatikatanároknál (30,5%) a legnagyobb. Itt a rajz (8,2%) és az ének (11,9%) tantárgyak messze az átlag alatt maradtak. Összefügghet ez azzal, hogy ezekben a tantárgyakban a mérés-értékelés nem olyan nagy probléma, itt nem megy „vérre” semmi. De összefügghet azzal is, hogy ezeken a területeken a legösszetettebb a teljesítmények objektív értékelése (a készség értékelése is teret kaphat benne). Akár a nemtörődömség, akár a beletörődés jele az alacsony továbbképzési igény, egyformán sajnálatos. A szakszerű, objektív értékelés ezekben az alacsony presztízsű tantárgyakban erősíthetné a motivációt.

Számítógép-használati képzést főleg a fizika- (40,1%) a földrajz- (39,9%) és a történelemtanárok (38,1%) igényeltek. Az informatikatanároknál sem nulla az átlag (1,9 %), de náluk biztosan valamilyen speciális továbbképzés (valószínűleg szaktudományi képzés) igénye bújik meg a jelölések mögött.

Pszichológiai továbbképzést a biológia- (26,2%) és az angoltanárok (27,3%) igényelnének leginkább.

Sem a településtípusok, sem az iskolatípusok, sem az iskolanagyság tekintetében nincs szignifikáns eltérés az egyes területek között.8

Megkérdeztük azt is, hogy milyen továbbképzési formákat preferálnának a válaszadók.

12. ábra
Igényelt továbbképzési formák százalékban (n=2130)

Tréningekre, akkreditált tanfolyamokra és bemutató órákra van leginkább szükségük a tanároknak. Érdemes egy pillanatra felidézni a 2002-es általános iskolai felmérés e témára vonatkozó eredményét.

13. ábra
Továbbképzési formák iránti igények az általános iskolákban (az említések száma)

Forrás: OKI PTK obszervációs felmérés, 2002

Bár nem egyeznek teljesen a kategóriák, látszik, hogy az akkreditált képzés (tanfolyam) és a bemutató óra mindkét felmérésben az élen van. A tréning az általános iskolai kérdőívben nem szerepelt a kínálatunkban. Viszonylag új továbbképzési forma ez. A népszerűségét az magyarázza, hogy gyakorlatorientált szemben például az előadássorozattal. Az akkreditált képzések választását nyilvánvalóan befolyásolja, hogy ez a pontszámgyűjtésben is szerepet játszó képzési forma. Általában az látszik minden iskolafokon, hogy a pedagógusok sajnálják az időt a teoretikus jellegű képzésekre fordítani, gyors és hatékony képzést: bemutatót vagy gyakorlatorientált tréninget akarnak választani, amelyek a napi tanítási gyakorlathoz adhatnak segítséget, jó ötleteket. A továbbképzési szakemberek számára ennek elgondolkodtatónak kell lennie. A tanárok élő, éles helyzetben szeretnének a tanítási gyakorlathoz jó példákat látni. Ilyen forma jelenleg nemigen él, s úgy látszik, hogy a tanárok ezt nagyon igénylik.

Azok a képzési formák, amelyekkel szemben él a pedagógusokban a gyanú, hogy „elméletieskedők”, lemaradtak a népszerűségi versenyben. Sajnos, a tanácsadás is egyike ezeknek. Sem az általános iskolában, sem a középiskolában nem kedvelt forma, pedig ez is rengeteg haszonnal járhatna, ha jól kiépített, professzionálisan működő szaktanácsadói hálózat működne. A konferenciák valószínűleg még nem jelentenek a tanárok szemében igazi továbbképzési lehetőséget.

A különböző tantárgyakat tanítók továbbképzéssel kapcsolatos válaszaiban a következő eltéréseket tapasztaltuk.

Akkreditált tanfolyamot az informatika (45,9%) és a testnevelés (50%) szakos kollégák igényelnek leginkább, míg az énektanárok a legkevésbé (20,8%).

Bemutató órákat viszont leginkább az énektanárok szeretnének (52,8%), míg a kémia (22,9%) és informatika esetében (13,4%) szinte nincs irántuk igény.

A konferenciát főleg a történelem (29,6%) és a kémia (29,3%) szakos tanárok kedvelik. A testnevelők (14,5%) és a modulokat tanító kollégák számára (10,5%) ez a forma kevésbé fontos.

A posztgraduális képzés a rajz- (36,8%) és a földrajztanárok (35,8%) között a legnépszerűbb, a német- (15,9%) és a matematikatanárok(19,9%) viszont alig igénylik.

A tréning a nyelvtanárok (angol: 49,4%, német: 47,6%) kedvelt képzési formája. A történelemtanárok (26,6%) – úgy tűnik – a képzés konvencionálisabb formáit kedvelik jobban.

A tanácsadás és a tanfolyam terén nincsenek szignifikáns eltérések, a pedagógusok ezeket általában elutasítják.

A megyei városokban tanítók átlag fölött értékelik a konferenciákat (ez bizonyára összefügg az egyre népszerűbb „konferenciaturizmussal”, amikor nagy országos konferenciákat helyeznek ki megyei városokba), ez Budapesten nem kap ekkora jelentőséget. A tanácsadást viszont az egyéb, kisebb településeken tanító tanárok értékelik inkább. Biztosak vagyunk benne, hogy ez sem véletlen, hiszen a tanácsadói szolgálat működése itt hiányzik a legjobban. A fővárosban a tanácsadás szignifikánsan (p<0,001) átlag alatti értéket kapott. Az iskolatípusok és az iskolanagyság vonatkozásában ezen a téren nem volt jelentős eltérés.

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.