2019. június 16., vasárnap , Jusztin

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> A tanulás és tanítás helyzete >> OKI-műhelytanulmányok - A középiskolai tantárgyi obszerváció tanulságai

Tankönyvek és taneszközök

2009. június 17.

Tankönyvek és taneszközök

A választék megítélése

A tankönyvválasztékot a válaszadó tanárok 75,1 százaléka megfelelőnek és bőségesnek tekinti, 3,8 százaléka információhiány miatt nem tudott nyilatkozni. A taneszköz esetében ez az arány még magasabb (6,1%). A tankönyvválasztékot a válaszadók kevesebb, mint 10 százaléka tartotta áttekinthetetlennek.

5. ábra
A tankönyvek és taneszközök választéka (válaszadók száma)

Tantárgyakra bontva az átlagokat azt látjuk, hogy a magyar- (13,6%), a fizika- (13,9%) és a matematikatanárok (14,6%), valamint különösen az informatikatanárok (22,7%) a többi tárgyhoz képest kevésbé látják áttekinthetőnek tantárgyuk tankönyvválasztékát. Az átlaghoz (11,4%) viszonyítva leginkább hiányosnak a modulok (43,4%!!) és a rajz tantárgy (26,8%) tankönyvválasztékát tartják a pedagógusok. A modulok ilyen jelentős eltérése jól mutatja ennek a területnek az elhanyagoltságát és helyének tisztázatlanságát a tantárgyi rendszerben. Ennek megfelelően hiányos információt is leginkább a modulokat és a rajzot oktatók jeleztek.

Az iskolatípusok vonatkozásában a szignifikáns különbségek a 6. táblázatban láthatók.

6. táblázat
A tankönyvválaszték megítélésének átlagtól való eltérései iskolatípusok szerint (a válaszadók százalékában)

Átlag % Hat vagy nyolc évfolyamos gimnázium Négy évfolyamos gimnázium Szakközép- és szakiskola Szakközép-
iskola
Szakiskola
Hiányos 11,4 15,3 7,4
Megfelelő 43,4 47,5 53,4
Bőséges 31,7 36,1 27,8 36,6
Áttekinthetetlen 9,2 3,4
Információhiány 4,3

A tankönyvválasztékot a legkevésbé hiányosnak az szakközép- és szakiskolák, míg leginkább hiányosnak a négy évfolyamos gimnáziumok tartják. A hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok és a szakközépiskolák tartják leginkább bőségesnek. A szakiskolák szerint egyáltalán nem áttekinthetetlen a választék. Az információhiány vonatkozásában nincs szignifikáns eltérés az iskolatípusok között. Általában elmondható, hogy a szakközépiskolák és a szakiskolák elégedettek a tankönyvválasztékkal, a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok viszont kifejezetten bőségesnek tartják a választékot. Ebben az eredményben jól láthatók az elmúlt évek azon tankönyvkiadói törekvései, amelyek a szerkezetváltó gimnáziumok tankönyvválasztékának megteremtését fontos feladatuknak tartották.

A taneszközöket azonban inkább találják hiányosnak a pedagógusok. Áttekinthetetlennek a 2060 válaszból csak 80 pedagógus tartja a választékot. Leginkább hiányosnak tartják a taneszközöket a modulok, a magyar nyelv és irodalom, az ének és a rajz tantárgyak tanárai. Az olyan hagyományosan nagy taneszközigényű tárgyakat, mint az angol, a biológia és a kémia, az átlagnál jobb helyzetűnek ítélik a pedagógusok. Ebből is látszik, hogy a nyelvoktatás és a természettudományos tantárgyak esetében a taneszközök fejlesztésére nagyobb figyelem jutott az elmúlt években, mint a többi, szintén eszközigényes tárgyra.

Településtípusok szerint alig találtunk szignifikáns eltéréseket ezen a téren (a taneszközök esetében egyáltalán nem). A fővárosiak kevésbé tartják áttekinthetetlennek a tankönyvválasztékot a többi településtípusban tanító tanároknál, a megyei jogú városok pedagógusai viszont kevésbé jelölték meg az információhiányt. Ez valószínűleg a megyei pedagógiai intézetek eredményes munkáját jelzi.

A választás szempontjai

A tankönyvek kiválasztásának szempontjait két kérdéssel is vizsgáltuk. Arra szerettünk volna választ kapni, milyen szempontokat részesítenek előnyben a pedagógusok a tankönyvek kiválasztásakor, s melyek azok, amelyek valójában nem annyira fontosak számukra. Az első kérdésben ezzel kapcsolatban az általunk megadott szempontokat ötfokú skálán (nem fontostól nagyon fontosig) értékelhették a válaszadók. A válaszok száma 2015 és 2042 között szóródott. A 6. ábra jól szemlélteti, hogy a legkevésbé fontos szempont a tanárok számára a tankönyvcsaládhoz tartozás, az ár, a tartósság és az igényes kivitel. A szakmai megbízhatóságot, a tanulhatóságot és a korszerű ismereteket tartják a legfontosabbnak a pedagógusok. A „külsődleges”, nem a tankönyv tartalmi részeit érintő szempontok 4-es alatti (4-es = fontos) átlagot kaptak.

6. ábra
A tankönyvválasztási szempontok osztályzatai növekvő sorrendben

Érdekes, hogy az idő és tananyag aránya, a didaktikai kimunkáltság jóval kisebb értéket kapott, mint a tanulhatóság (2. a fontossági sorrendben). Idő és tananyag megfelelő aránya a tankönyv tanórai felhasználhatóságát befolyásolja elsősorban, míg a tanulhatóság szempontja alatt mindkét iskolafokon a diák otthoni munkájára gondolhattak a válaszadók. A sorrend azt mutatja, hogy az utóbbit tartják fontosabbnak. Az általános iskolai vizsgálatunk ebben a vonatkozásban hasonló eredményt hozott.

7. táblázat
A tankönyvválasztási szempontok fontossága az általános iskolában, 2002

Szempont Válaszadók száma Átlag Szórás
Tanulhatóság 2093 4,82 0,46
Szakmai hitelesség 2084 4,77 0,50
Érdekesség, motiváló erő 2102 4,60 0,58
Korszerű ismeretek közvetítése 2090 4,54 0,68
Idő és tananyag megfelelő aránya 2079 4,46 0,70
Tanítás során bevált 2081 4,41 0,76
Aktuális követelményekhez való igazodás 2084 4,33 0,78
Didaktikai kimunkáltság 2048 4,28 0,78
Fejlődés-lélektani szempontok érvényesítése 2073 4,24 0,76
Képekkel való illusztráltság 2078 4,17 0,81
Igényes kivitel 2098 4,01 0,77
Ár 2090 4,01 0,91

Forrás: OKI PTK obszervációs kutatás, 2002

A tanulhatóság, a szakmai hitelesség az általános iskolai tanárok számára is fontos szempont volt, az érdekesség pedig a középiskolánál még fontosabb. Ennek oka nyilvánvalóan a korosztályok közötti különbség. A „külsődleges” szempontok az általános iskolai mérésben is utolsó helyre kerültek, bár jóval magasabb átlagértékekben, mint a középiskolai mintában.

Üdvözlendő, hogy a nyelvhasználat, nyelvezet szempontját fontosnak ítélik meg a középiskolában (4,32). Az is jól látszik viszont, mennyire fontos szempont a tankönyvek beváltsága a tanítási gyakorlatban. Kérdés, hogy a tanítás szempontjai mindig egybeesnek-e a tanulhatóság szempontjaival. Válaszra vár az is, mit értenek a pedagógusok tanulhatóság alatt. A jól megtanulható, bemagolható tankönyveket, amelyek elősegítik a reprodukciót?

A második idevágó kérdésben arra vártunk választ, hogy a pedagógusok szerint mely szempontokat veszik legkevésbé figyelembe a kiadók. Ehhez azt a két szempontot lehetett kiválasztani az előbbiek közül, amelyeket a válaszadó szerint a kiadók leginkább elhanyagolnak.

Minél fontosabb volt a pedagógusok számára egy-egy szempont (lásd 6. ábra), annál magasabb rangszámot kapott (lásd 8. táblázat). A legkevésbé fontosat 1-es számmal, a legfontosabbat 14-es számmal jelöltük. A szakmai megbízhatóság kapta a legmagasabb, míg a tankönyvcsaládhoz tartozás a legalacsonyabb értéket. A táblázat 2. és 3. oszlopában az első, illetve második helyen az adott szempontot kiemelő pedagógusok számát látjuk. A legmagasabb értékeket itt a kiadók által legkevésbé érvényesített szempontok, míg a legkevesebb említést a kiadókra leginkább jellemző szempontok kapták. A táblázatból leolvasható, hogy a tanárok véleménye szerint a középiskolai tankönyvek nem tartósak, viszont drágák, az idő és a tananyag nincs megfelelő arányban, nehezen tanulhatóak, nem érdekesek, a diákok számára nehezen emészthetők. Ezzel szemben nagyon gyakran tartoznak tankönyvcsaládokba, jól illusztráltak, igényes kivitelűek, szakmailag megbízhatóak, korszerűek, nyelvezetük megfelelő. A pedagógusok által fontosnak tartott szempontokat viszont a kiadók nemigen veszik figyelembe: sok odafigyelés jut a külső megjelenésre, a tankönyvek közötti kapcsolatok megteremtésére, viszont túlzsúfoltak, nehezen lehet belőlük tanulni és érdektelenek. Ezeket a szempontokat pedig fontosnak tartanák a tanárok. A kiadók drága, illusztris, viszont könnyen tönkremenő tankönyvek előállításában érdekeltek. Ezek a tankönyvek szakmailag eléggé megbízhatóak, viszont a korszerű ismeretek adaptálásában már nem jeleskednek. Felmérésünk szerint a tankönyvcsaládhoz tartozás szempontját jelentősen túlértékelik a kiadók.

8. táblázat
A kiadók által legkevésbé figyelembe vett szempontok (válaszszám)

Szempontok A válaszok száma Összesen Fontossági rangszám (a 6. ábra szerint)
1. hely 2. hely %
Tartósság 221 338 559 23,8 3
Idő és tananyag aránya 310 204 514 21,9 6
Ár 394 101 495 21,1 2
Tanulhatóság 167 319 486 20,7 13
Érdekesség, motiváló erő 176 139 315 13,4 11
Tanítás során bevált 93 150 243 10,4 9
Igazodás a tantervi követelményekhez 95 125 220 9,4 7
Korszerű ismeretek közvetítése 97 98 195 8,3 12
Didaktikai kimunkáltság 115 72 187 8,0 8
Nyelvhasználat, nyelvezet minősége 80 94 174 7,4 10
Szakmai megbízhatóság 52 64 116 4,9 14
Igényes kivitel 44 49 93 4,0 4
Képekkel jól illusztrált 40 51 91 3,9 5
Tankönyvcsaládhoz tartozás 6 13 19 0,8 1

Az általános iskolai felmérésben is hasonló eredmény született. A következő lista a kiadók által legkevésbé érvényesített első négy szempontot mutatja.

9. táblázat
A kiadók legkevésbé érvényesített szempontjai a tankönyvkiadásban, az általános és középiskolai pedagógusok szerint

Az általános iskolai pedagógusok szerint A középiskolai pedagógusok szerint
1. Tartósság 1. Tartósság
2. Idő és tananyag aránya 2. Idő és tananyag aránya
3. Érdekesség, motiváló erő 3. Ár
4. Tanulhatóság 4. Tanulhatóság

Forrás: OKI PTK obszervációs kutatás, 2002

Az ár csak hatodik az általános iskolai listán, ez talán azt mutatja, hogy a középiskolai könyvek jóval drágábbak. Nem gondoljuk, hogy a középiskolai tankönyvek érdekesebbek lennének, mint az általános iskolások számára készültek. Arról lehet szó, hogy a középiskolában feltételezhető és elvárható (?), hogy maga a tanulandó dolog érdekes a diák számára (kognitív motiváció), és nincs szükség arra, hogy külön érdekessé tegyék.

Mindkét listán elhanyagoltabb szempontnak vélik a válaszadók az idő és tananyag arányának egyeztetését a tankönyvekben, mint a tanulhatóságot. A pedagógusok úgy látják, hogy a tankönyvek alkalmasabbak otthoni tanulásra, órai munkára jóval kevésbé (vagyis úgy vélik, hogy a kiadók is fontosabbnak tartják a tankönyv tanulhatóságát, mint a tanórai alkalmazás megkönnyítését).

Az iskolatípusok között nem lehet sok lényeges eltérést megállapítani ebben a kérdéskörben. Egy-két szempontnál van csak eltérés: például a szakiskolák az árat, illetve a tartósságot fontosabbnak ítélik a többi típusnál (lásd 7. ábra).

7. ábra
Iskolatípusonkénti eltérések a tankönyvek megítélésében

Az ár és a tartósság jellegzetesen ott fontosabb szempont, ahol a diákok szociálisan hátrányosabb környezetből származnak. Ilyen szempontból hívjuk fel a figyelmet arra a szerintünk érdekes ellentmondásra, hogy a szerkezetváltó gimnáziumokban a tankönyvek tartóssága fontosabb, mint bárhol másutt, a szakiskola kivételével. A tankönyv ára is jobban érdekli az itt dolgozó kollégákat, mint a hagyományos gimnáziumokban tanítókat.

A didaktikai kimunkáltságot a fővárosi, a nyelvhasználatot és a szakmai megbízhatóságot a megyei pedagógusok fontosabbnak tartják, mint az egyéb településeken tanítók. A tanítás során való beváltságot viszont az utóbbiak értékelték sokkal többre, mint a fővárosiak. Igazán lényeges eltéréseket azonban nem találtunk ezen a területen. A pedagógusok véleménye nagyjából egységes a tankönyvekkel kapcsolatban. Ez fontos jelzés lehet a kiadók számára.

A 8. ábra vízszintes tengelyén a tankönyvválasztékra adott osztályzatokat látjuk. A függőleges tengelyen néhány szempont fontosságának értéke olvasható le. Úgy tűnik, mintha azok lennének a tankönyvválasztékkal elégedettebbek, akik ezeket a szempontokat kevésbé tartják fontosnak. A tankönyvválasztékra adott osztályzat növekedésével a szempontok fontossági értékének valamelyest csökkenése jár együtt. Kivételt képez a tankönyvválaszték ötösre értékelése. Ettől azonban nyugodtan eltekinthetünk, mivel nagyon kevesen adtak rá ötöst.

8. ábra
A tankönyvválaszték megítélése és a választás szempontjai

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.