2017. december 14., csütörtök , Szilárda

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Nemzetközi kitekintés >> Tanulmányok az iskolafejlesztés nemzetközi gyakorlatából

Tanulmányok az iskolafejlesztés nemzetközi gyakorlatából

2009. június 17.

A kutatás következtetései, a hét tanulmányból együttesen levont következtetések

  1. Az oktatási reformok gyakran nincsenek hatással a diákok tanulási eredményességére. Ez olyankor fordul elő, ha e reformok nem értékelik méltó helyén az osztálytermi folyamatokat, így nem a megfelelő változót célozzák meg. Ilyen helyzet állhat elő, ha kizárólag olyan elemekre koncentrálnak, amelyek alig vannak kapcsolatban a diákok napi tanulási tapasztalataival, mint például az iskola szerkezeti átalakítása, a felelősségmegosztási és irányítási struktúra változtatásai, a külső ellenőrzés (felügyeleti rendszer) megváltoztatása. A tartalmi reformok esetén pedig ez a jelenség akkor áll elő, ha az implementációra nem fordítódik elegendő figyelem. A nyolcvanas évek végén és a kilencvenes években létrejövő nemzeti alaptantervek általában olyan vezérfonalak, amelyek tartalmi körvonalakat és elvárásokat fogalmaznak meg úgy, hogy a pedagógusokra bízzák a tanterv részletes kidolgozását, a tanítási stratégiák megválasztását. Ha ehhez a munkához nincs elegendő segítség, akkor a reformtörekvések, változási szándékok nem vezetnek oda, hogy a diákok tanulása fejlődjék.
  2. A diákok tanulásának eredményességét segítő tartalmi fejlesztés megvalósulásának tényleges színtere az iskola. Mégpedig az az iskola, amelyik a szervezetfejlesztés középpontjába az osztálytermi gyakorlat fejlesztését állítja, azaz ahol az iskolafejlesztés és a tanulásfejlesztés szervesen összekapcsolódik, ahol az iskolafejlesztés stratégiája egyformán fokuszál arra, hogy miként lehet a diákok haladását, teljesítményét növelni, tovább javítani, illetve ennek tükrében vizsgálja, miként szükséges az iskolai szervezetet és működést továbbfejleszteni.
  3. A tanulószervezetté válás különböző szintjén álló iskolák fejlődését eltérő stratégiákkal szükséges támogatni. Azon szervezetek, amelyek egyáltalán nem léptek a fejlődés (önfejlesztés) útjára, külső változások passzív elfogadói, céltudatos és intenzív külső tanácsadói támogatás nélkül nem igazán képesek továbblépni. Azok, amelyek már részben kiaknázzák a helyi potenciáljaikat és van néhány proaktív kezdeményezésük, szintén nem nélkülözhetik a tanácsadó segítségét, de ez lényegesen kisebb mérvű. A tényleges tanulószervezetek további fejlődését már az egymástól való tanulás, a hálózati munka segíti a legeredményesebben.
  4. A tanulás fejlesztésének kulcsa a pedagógusok kezében van. A tanárok számára szükséges biztosítani a feltételeket ahhoz, hogy a változások megtételére felkészülhessenek. Ezek sorába tartozik egyrészt az új tartalmak, módszerek jelentőségének elfogadásához szükséges idő, másrészt a másképp tanításhoz szükséges eszközök, nem utolsósorban pedig adekvát tanulási alkalmakra van szükségük.
  5. A pedagógusok tanulásának a saját munkahelyük legalább annyira fontos színtere, mint a továbbképzések. A pedagógusok tanulását legeredményesebben a gyakorlatias megközelítések segítik. Így egyrészt olyan alkalmakra van szükségük, ahol praktikus módon ismerkedhetnek meg az újabb tartalmakkal, módszerekkel, megközelítésekkel, amelynek adekvát színtere egy-egy (esetleg iskolán kívüli továbbképzés keretében szervezett) műhely. Ugyanakkor ahhoz, hogy egy-egy újabb elem a mindennapi pedagógiai praxis részévé válhasson, osztálytermi próbálkozásokra, e kezdeményezések eredményességének reflektív elemzésére van szükség, amelynek színtere már a saját osztály, iskola, azaz a munkahely.
  6. A pedagógus tanulása, fejlődése eredményesebb, ha a megszerzett új tudás az iskolafejlesztési folyamatban hasznosul, annak szerves elemét jelenti. E következtetés részben az előző megállapításra épül. Ha egy új kezdeményezésben nemcsak egy személy vesz részt, hanem egy csoport ügye, a szinergia hatása a tapasztalatok elemzésében és a jó példákból való tanulásban is jelentkezik. Másfelől viszont ha csak egyetlen tantárgy vagy tantárgycsoport tanításában-tanulásában, a tanulás megszervezésében kerül sor változásra, más pedagógiai rendszer bevezetésére, ez mindenképpen hatással van az egész iskolai szervezetre is, változást okoz ott.
  7. A szervezetek és pedagógusok tanulásának fontos színtere a hálózati (egymástól való) tanulás, de ez nem válhat kizárólagossá, de a fejlődést támogató rendszereket gazdagító egyik fontos elemének számít. Egy hálózat jó működésének több feltétele van, így például a működés értelmét adó közös cél, a közös érdekeltség (minden résztvevő ad is a többieknek, de nyer is az együttműködésből), a megfelelő szervezettség és irányítás. A valamilyen területen már tapasztalatokkal rendelkező, hasonló szinten álló egyének és szervezetek tehát jól kiaknázhatják a hálózat kínálta lehetőségeket; egyenlőtlen helyzetű partnerek esetében viszont más – hagyományosabb – támogatás nagyobb eredményt hozhat.
  8. A hálózati tanulásnak jó eszköze lehet az interaktivitásra építő, a közös tudásbázis építését támogató vagy az információkat komplexen kínáló világháló. Ilyen lehetőség például egy azonos rendszer alkalmazására épülő tantervbank, amelyet az „előfizetők” közösen gazdagítanak; a multimédiás távoktatás legjobb eredményeit kihasználó iskola-, illetve tanulásfejlesztési site vagy a különböző tematikus fejlesztések köré épülő fórumok weboldala.
  9. Az oktatási reformok eredményessége függ az implementációt segítő támogató rendszer komplexitásától. E rendszernek mind mélységgel, mind kiterjedtséggel szükséges rendelkeznie. Mélység alatt a különböző szintek (makro- és mezo-, valamint iskolai szint) összehangolt működése értendő, amely szoros kooperációban támogatja mind a program-, illetve rendszerfejlesztést, mind az attól elválaszthatatlan implementációs folyamatokat. Kiterjedtség alatt pedig a támogatások sokfélesége értendő, amely magában foglalja az eszközfejlesztést, a differenciált tanácsadás rendszerének biztosítását, a hálózatépítés támogatását, a pedagógus-továbbképzés és iskolafejlesztés összehangolását és az internetes szolgáltatások sokszínű kínálatának megteremtését.

 


Tartalom


A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.