2019. október 14., hétfő , Helén

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Új Pedagógiai Szemle 1999 március

A Nemzeti alaptanterv bevezetése, az iskolák helyi tanterve 1998 őszén -- Szemelvények egy kutatási gyorsjelentésből

2009. június 17.

A Nemzeti alaptanterv bevezetése, az iskolák helyi tanterve 1998 őszén

- Szemelvények egy kutatási gyorsjelentésből -

1998 őszén az Oktatási Minisztérium megrendelésére országos kutatás indult a Nemzeti alaptanterv és a helyi tantervek bevezetésével kapcsolatos szakmai tapasztalatok megismerése érdekében. Az alapvető célkitűzés annak feltárása volt, hogy az iskolák (az alap- és középfokú oktatási intézmények) hogyan, milyen körülmények között készítették és fogadták el pedagógiai programjaikat és helyi tanterveiket, fenntartóik hogyan készítették elő annak jóváhagyását, s végül a helyi tantervek milyen mértékben tükrözik az 1995-ben bevezetett Nemzeti alaptanterv követelményeit, vagyis a NAT mennyire vált az intézményi szintű tantervi tervezés meghatározó elemévé. A további megválaszolandó kérdések az erőforrásigényekre, valamint az iskoláknak a jövőbeni változásokkal kapcsolatos várakozásaira irányultak. A kutatást az Oktatási Minisztérium Közoktatás-fejlesztési és Értékelési Főosztálya és az Országos Közoktatási Intézet Kutatási Központja által megadott szempontrendszer alapján - az Országos Közoktatási Intézet Kutatási Központjával együttműködve - a SZOCIO-REFLEX Független Társadalom- és Piackutató Kft. végezte. A kérdésekre 1200 iskolaigazgató és 750 -fenntartó válaszolt.

Az alábbiakban részleteket adunk közre a vizsgálat eredményeiről készült gyorsjelentésből.

Tantárgyi újdonságok a helyi tantervben

A helyi tanterv nemcsak az óraszámokat tekintve hozott változásokat a korábbi tantervhez képest, hanem lényegesen átalakította a tantárgyi-tematikai szerkezetet is. Sok új tantárgyat építettek be az iskolák az új tantervbe, s ezek oktatását vagy már megkezdték, vagy a jövőben indítják útnak. Az alábbi táblázatban csak az eddig feldolgozott "Óratervi adatlapok" összesített eredményeit tudjuk bemutatni. Az egyes tantárgyak mellett azt tüntetjük fel, hogy az iskolák hány százaléka említette az adott tantárgyat az újonnan kidolgozott helyi tanterv újdonságaként. Természetes, hogy ebben bizonyos hagyományos tantárgyak - mint pl. a magyar nyelv vagy az irodalom - nem jelentkeznek újdonságként, mert korábban is végigkísérték a különböző oktatási periódusokat. Más hagyományos tantárgyak esetében viszont - mint például az ének vagy a rajz - előfordul, hogy újdonságként szerepelnek valamelyik évfolyam tananyagában. A leggyakrabban említett újdonság a számítástechnika, emellett a társadalmi ismeretek, az emberismeret, a természetismeret, a tánc és a dráma, a vizuális kultúra és az egyéb tánc tantárgyak jelezték leginkább a változást. (Az üresen maradt helyek a nem számottevő említéseket jelölik.)

Új tantárgyként szereplő tárgyak említése (az iskolák százalékában)
Magyar nyelv és irodalom  0,4 
Magyar nyelv   
Irodalom   
Kisebbségi nyelv és irodalom   
Kommunikáció  0,8 
Ének-zene  4,6 
Tánc és dráma  11,4 
Vizuális kultúra  8,3 
Mozgóképkultúra és médiaismeret  5,4 
Néptánc  0,8 
Egyéb tánc  5,7 
Környezetkultúra  0,4 
Rajz  1,5 
Fotó   
Báb  0,4 
Művészettörténet  1,2 
Hangszeres zene (furulya)   
Angol  1,9 
Francia  0,1 
Német  1,5 
Nemzetiségi nyelv   
Holt nyelv   
Egyéb nyelv  0,1 
Idegen nyelv általában  1,5 
Társadalmi ismeretek  16,4 
Társadalmi, állampolgári, gazdasági ismeretek  0,5 
Állampolgári ismeretek  0,8 
Gazdasági ismeretek  1,0 
Vállalkozási ismeretek  0,1 
Emberismeret  12,8 
Önismeret  0,5 
Történelem   
Honismeret  0,4 
Hittan  0,3 
Osztályfőnöki  1,6 
Természetismeret  14,4 
Fizika  0,3 
Kémia  1,8 
Biológia  3,5 
Földrajz  3,5 
Környezetvédelem   0,8 
Számítástechnika  40,9 
Könyvtárismeret  2,2 
Tömegkommunikáció   
Technika  3,1 
Háztartástan  3,5 
Pályaorientáció  2,6 
Modellezés  0,1 
Közlekedési ismeretek   
Mezőgazdasági ismeretek   
Egészségtan  1,6 
Testnevelés és sport  0,5 
Egyéb tantárgyak  26,2 

Az új tantárgyak megjelenése mellett a tantárgyak általános változásairól is beszámoltak az iskolák, mégpedig úgy, hogy felsorolták azokat a tantárgyakat, amelyekben a legjelentősebb változások bekövetkeztek, s e változások tartalmát is felvázolták. Minden egyes változásról elmondták, hogy azt inkább kedvezőnek vagy inkább kedvezőtlennek tartják. Az iskolaigazgatók nagyon sokfajta tantárgy esetében érezték úgy, hogy nagy változáson mentek keresztül: 34 tantárgy került a legnagyobb változások sorába. Alábbiakban a leggyakrabban említetteket mutatjuk be. Mint látható, a történelem hangzott el a leggyakrabban, de hangsúlyt kapott még a változások sorában a magyar nyelv és irodalom, az ének-zene, az informatika, a biológia és a társadalmi ismeret.

Mely tantárgyak esetében történtek a legjelentősebb változások? (az összes említett tantárgy százalékában)
Történelem  47,9 
Magyar nyelv és irodalom  7,5 
Ének-zene  4,5 
Biológia  3,7 
Informatika  3,4 
Földrajz  3,2 
Fizika  2,2 
Technika  2,2 
Irodalom  2,1 
Társadalmi ismeretek  2,1 

Fel kell figyelnünk az első helyen álló történelem és az azt követő magyar közötti különbség nagyságára. Az adatok arra utalnak, hogy az iskolák jellemző vélekedése szerint a NAT bevezetése lényegében egyedül a történelem tárgy tanításában hozott alapvető változásokat. A leginkább megváltozott tantárgyak megítéléséről elmondható:

- Összességében több olyan iskola van, amelyik az egyes tantárgyak esetében bekövetkezett változásokat inkább kedvezőtlennek érzékeli, mint ahány iskola kedvezőnek tartja: az eddig kiértékelt iskolák fele jellemezte a legnagyobb változást elszenvedett tantárgyak módosulását kedvezőtlennek, az iskolák több mint egyharmada viszont inkább kedvezőnek értékelte a bekövetkezett tantárgyi változásokat. Ebben az adatban a domináns tényező a történelem mint a leginkább változó tárgy, illetve a változásának kétségtelen negatív megítélése.

- A történelem és a biológia változásairól a többség kedvezőtlen véleményt alkotott.

- Ezzel szemben a társadalmi ismeretek területén, valamint az informatikában, illetve a számítástechnikában a kedvező változásokat hangsúlyozták az iskolák.

- A magyar nyelv és irodalom esetében megosztottak voltak a vélemények: közel ugyanannyian látnak e területen pozitív, mint ahányan negatív változásokat.

A legjelentősebb tantárgyi változások megítélése (az iskolák százalékában)
Inkább kedvező  40,5 
Inkább kedvezőtlen  52,7 
Nem tudja  6,8 
Összesen  100,0 

A történelemoktatás változásai

A történelem tantárgy hozta szinte a legnagyobb változást az oktatásban. A 7. évfolyamon ez a tantárgy jelzi egyúttal a legkifejezőbben, hogy milyen módosítások indultak el a helyi tanterv bevezetése kapcsán. A történelemmel kapcsolatban egyfelől azt mondták el az iskolaigazgatók (illetve a szakos kollégáik), hogy az új helyi tanterv szerint mely évfolyamon tanítják ezt kronologikus rendben, s ezeken az évfolyamokon mely évszámig, eseményig jutnak el a tanév végéig. Másfelől arról tájékoztattak a megkérdezettek, hogy a 7. osztályok melyik témát tárgyalták éppen az adatfelvétel időpontjában (tehát 1998. októberében-novemberében). Az egyes évfolyamok tanév végi tematikája a következő képet mutatja:

- Az 5. évfolyamon az iskolák túlnyomó többsége a Nyugatrómai Birodalom bukásáig jut el az egyetemes történelemben. A magyar történelemben pedig több mint kétharmaduk a honfoglalással zárja az évet, egynegyedük viszont túljut ezen az eseményen.

- A 6. évfolyamon sok esetben elválik a magyar és az egyetemes történelem tematikája: a magyar vonatkozásokban szinte valamennyi iskola az 1500-1800-as évekig jut el, az egyetemes történelemben viszont már kevesebben jutnak el eddig a korig, és közel 18%-uk csak a középkort tárgyalja.

- Az általános iskolai 7. évfolyamok teljesen kettéválnak a történelemoktatás területén: az iskolák egyik fele - a NAT ajánlásait követve - visszakanyarodik az őskorhoz, ókorhoz, a másik felük pedig tovább halad a megkezdett kronológiában, és az 1800-as évek utáni korszakot tárgyalja. A középiskolai 7. évfolyamok túlnyomó többsége viszont megkezdte a NAT szerinti történelemoktatást: több mint háromnegyed részük újra tárgyalja az 1500 előtti korszakot.

- A 8. osztályok egyik fele megint csak a NAT ajánlásai alapján haladva jut el az 1500-1800-as évekig, míg a másik felük megmarad a hagyományos tanterv szerinti kronológiánál, és az új, illetve a legújabb kort dolgozza föl.

- A 9. évfolyamoknál igen változatos a kép: azok az iskolák, amelyek 7. osztályban megkezdik a NAT ajánlásait követni, azok a 9. évfolyamra jutnak el az új, illetve a legújabb korig (az iskolák fele). A 9. évfolyamok egyharmada viszont visszatér az 1500-as évek előtti korszakokra. Legritkább eset az, amikor az 1500-1800 közti időszak képezi számukra a befejezendő tananyagot.

- A 10. évfolyamon az iskolák előbb említett egyharmada átlép a középkorból az újkorba, és e korszak végén fejezi be a tanévet. Az iskolák nagyobbik hányada viszont - megfelelve a NAT ajánlásainak - az új, illetve a legújabb kort tárgyalja.

- A 11. évfolyamon az iskolák kis hányada még az 1500-1800-as évekig jut csak el, de már egyre határozottabb az iskolák túlsúlya a legújabb kori történelemben.

- Míg végül a 12. évfolyamon már egységesen a legújabb kor jelenti a kitűzött végcélt.

A történelem tanításában megfigyelhető változásokból viszonylag jól következtethetünk arra - ami közvetlenül kapcsolódik kutatásunk alapvető kérdéséhez -, hogy a NAT mennyire vált az intézményi szintű tantervi tervezés meghatározó elemévé. Abból a tényből, hogy a hetedik évfolyamon az iskolák több mint ötven százaléka a történelem kronologikus feldolgozásában az 1500-as év előtt tart, arra következtethetünk, hogy többségük 1998-ban a NAT-nak megfelelő tantervi tervezésre állt át. Adataink alapján egyelőre nem tudjuk megválaszolni azt a kérdést, hogy azok az iskolák, amelyek ezt a váltást nem tették meg, milyen stratégiát követnek. Feltételezhető, hogy egy részük az elkövetkező években, fokozatosan kívánt átállni a NAT-nak megfelelő tanítási rendre, de valószínűleg van jó néhány olyan intézmény, illetve fenntartó, amely - azt feltételezve, hogy a NAT felülvizsgálata e területen változást hoz - arra számított, hogy a korábbi tanítási rend hosszabb távon is fenntartható. A többi évfolyam óraterveinek a feldolgozása, illetve az óratervek és az intézményi várakozások együttes elemzése erre részben magyarázatot adhat.

A helyi tantervek illeszkedése a NAT-hoz

A Nemzeti alaptanterv számos területen és sokféle vonatkozásban határozott meg új követelményrendszert. Az iskoláknak erre különösen tartalmi oldalról kellett felkészülniük, illetve változtatásokat kigondolniuk, s ezeket az új helyi tantervükbe beilleszteniük. Azt is maguk határozhatták meg, hogy milyen területeken kívánnak hozzáadni a NAT minimális követelményeihez, de voltak olyan tényezők, amelyek esetleg gátolták a célok megvalósíthatóságát. De nemcsak az új tartalmak megtervezése jelentheti a változásokhoz való alkalmazkodást, hanem azoknak a körülményeknek a biztosítása is, amelyek lehetővé teszik az újdonságok közvetítését és hatékony befogadását. Ennek érdekében az iskoláknak egyfelől át kellett gondolniuk, hogyan biztosítsák az átmenetet az egymásra épülő évfolyamok oktatásánál, s gondoskodniuk kellett vagy kell majd a megfelelő felkészültségű pedagógusállományról is, amely ezeket az új tartalmakat magas színvonalon tudja átadni.

*

A helyi tantervek bizonyos esetekben hozzáadhattak a NAT-ban rögzített minimális követelményekhez, más esetekben viszont kénytelenek voltak elvenni azokból. Kiemeltünk néhány tantárgyat a 6., a 8. és a 10. évfolyamról, és azt vizsgáltuk, melyeknél haladja meg az iskolák helyi tanterve a NAT követelményeit, melyeknél egyezik meg azokkal, és melyeknél nem éri el ezeket a kívánalmakat. (Feltételezhetjük, hogy a válasz nemcsak szakmai, hanem etikai problémát is okozhatott, mivel a kérdést egyfajta "számonkérésnek" is értelmezhették az igazgatók. Ennek ellenére úgy véltük, a válaszadónak lehetősége van az illeszkedési gondokat valamelyest kicsinyíteni, a "követelményeknek való nem megfelelést" az azokkal való legalább "megegyezés" kategóriájába sorolással.) A válaszok azt jelzik, hogy az iskolák helyi tantervei az esetek többségében inkább meghaladják a NAT elvárásait.

- Az iskoláknak csak nagyon kis hányada tájékoztatott arról, hogy bizonyos tantárgyak esetében nem tudja elérni a NAT követelményeit. Az általunk felsorolt tantárgyak közül a 10. évfolyamon tanítandó idegen nyelv és a 6., 8. évfolyamos történelem bizonyultak ilyen problémának.

- Összességében leginkább a 6. és a 8. évfolyamos magyar, illetve matematika területén tudták meghaladni a követelményeket. Legjelentősebb mértékben pedig a 10. évfolyamos magyarban és matematikában adtak hozzá a kívánalmakhoz.

- Az elvárásoknak legnagyobb mértékben a 10. évfolyamos történelem és matematika esetében tudtak megfelelni.

A helyi tanterv és a NAT követelményeinek viszonya
(az iskolák százalékában)

  A helyi tanterv a NAT minimális követelményeit 
Tantárgyak  meghaladja  megegyezik
vele 
nem
éri el 
Összesen 
  jelentősen  kissé   
Magyar a 6. évfolyamon  10,2  54,9  34,2  0,8  100,0 
Magyar a 8. évfolyamon  12,1  52,5  34,8  0,6  100,0 
Magyar a 10. évfolyamon  16,7  41,0  41,0  1,4  100,0 
Történelem a 6. évfolyamon  14,5  43,6  39,5  2,4  100,0 
Történelem a 8. évfolyamon  15,5  46,1  36,9  1,5  100,0 
Történelem a 10. évfolyamon  15,4  38,5  43,4  2,8  100,0 
Idegen nyelv a 6. évfolyamon  15,3  42,5  40,1  2,2  100,0 
Idegen nyelv a 8. évfolyamon  16,8  40,5  40,3  2,3  100,0 
Idegen nyelv a 10. évfolyamon  23,8  32,9  37,8  5,6  100,0 
Matematika a 6. évfolyamon  10,4  51,4  37,5  0,8  100,0 
Matematika a 8. évfolyamon  12,3  50,0  36,8  1,0  100,0 
Matematika a 10. évfoly amon  15,1  40,4  42,5  2,1  100,0 

A NAT-tal kapcsolatos általános várakozások, vélemények

Az iskolaigazgatók véleménye

Az iskolaigazgatók néhány konkrétum mentén, valamint saját, egyéni megfogalmazásukban is elmondhatták véleményüket a NAT, illetve a helyi tanterv bevezetésének hatásairól. Az alábbi táblázatban azt mutatjuk be, hogy milyen változásokat várnak az igazgatók a NAT hatására a magyar iskolarendszerben. Négy nagyobb irányban rajzolódtak ki a várakozások. Anélkül, hogy értékelnénk a "nő" vagy "csökken" válaszokat, amelyek bizonyos esetekben inkább kedvező jelenségekre utalnak, más esetekben viszont inkább negatív tendenciákra, bemutatjuk az eredményeket a többségi válaszok mentén.

A helyi tanterv és a NAT követelményeinek viszonya a 10. évfolyamon az iskolák típusa szerint (az iskolák százalékában)
  A helyi tanterv a NAT minimális követelményeit 
  meghaladja  megegyezik vele  nem
éri el 
Összesen 
  jelentősen  kissé   
Magyar           
Általános iskolai évfolyam  5,6  44,4  36,1  13,9  100,0 
Középiskolai évfolyam    39,4  42,2  18,3  100,0 
Történelem           
Általános iskolai évfolyam  9,1  48,5  33,3  9,1  100,0 
Középiskolai évfolyam  0,9  41,8  40,0  17,3  100,0 
Idegen nyelv           
Általános iskolai évfolyam  6,1  48,5  24,2  21,2  100,0 
Középiskolai évfolyam  5,5  34,5  35,5  24,5  100,0 
Matematika           
Általános iskolai évfolyam  5,9  44,1  41,2  8,8  100,0 
Középiskolai évfolyam  0,9  42,0  40,2  17,0  100,0 

A helyi tanterv és a NAT követelményeinek viszonya a 10. évfolyamon az iskolák településtípusa szerint (az iskolák százalékában)
  A helyi tanterv a NAT minimális követelményeit 
  meghaladja  megegyezik
vele 
nem
éri el 
Összesen 
  jelentősen  kissé   
Magyar           
Község 1000 fő alatt    33,3  50,0  16,7  100,0 
Község 1000 fő fölött  7,1  57,1  28,6  7,1  100,0 
Egyéb város    39,7  44,8  15,5  100,0 
Megyei jogú város  2,6  39,5  36,8  21,1  100,0 
Budapest    32,0  44,0  24,0  100,0 
Történelem           
Község 1000 fő alatt    50,0  33,3  16,7  100,0 
Község 1000 fő fölött  7,1  57,1  35,7    100,0 
Egyéb város  1,8  40,4  40,4  17,5  100,0 
Megyei jogú város  5,1  38,5  33,3  23,1  100,0 
Budapest    43,5  47,8  8,7  100,0 
Idegen nyelv           
Község 1000 fő alatt    33,3  50,0  16,7  100,0 
Község 1000 fő fölött  15,4  46,2  23,1  15,4  100,0 
Egyéb város  6,8  37,3  35,6  20,3  100,0 
Megyei jogú város  2,6  30,8  30,8  35,9  100,0 
Budapest  4,3  39,1  34,8  21,7  100,0 
Matematika           
Község 1000 fő alatt    16,7  83,3    100,0 
Község 1000 fő fölött  7,1  64,3  21,4  7,1  100,0 
Egyéb város  1,7  46,7  36,7  15,0  100,0 
Megyei jogú város  2,6  33,3  41,0  23,1  100,0 
Budapest      39,1  47,8  13,0 

Az első csoportba azokat a tényezőket soroltuk, amelyeknél a válaszolók többsége növekedést jósolt. Ezek szerint a NAT hatására:

- nőni fog a tantestületek felelőssége, és valamivel kevesebbek szerint, de nőni fog a fenntartók felelőssége is;

- megnőnek viszont a pedagógusok terhei;

- élesebbé válnak az iskolák között meglévő színvonalbeli különbségek;

- és ezáltal megnő egyes iskolák lemaradása a többitől.

A második csoportba azokat a tényezőket soroltuk, amelyeknél inkább növekedésre számítanak az iskolák a NAT bevezetése következtében, de amelyekről igen sokan vélekednek úgy is, hogy nem változnak meg.

- Inkább fejlődés várható az "iskolahasználók" igényeinek kielégítésében,

- az iskolákon belüli tanulócsoportok közti különbségek is inkább nőnek majd,

- az iskolák nyitottabbá válnak,

- a középiskolák vonzereje valamelyest megnövekszik,

- egyre több pedagógus hagyja majd el a pályát,

- a tanulók a képességeiknek megfelelőbb oktatásban részesülnek,

- a tanulók terhei is növekednek.

Ön szerint a NAT bevezetésének hatására mi várható a magyar iskolarendszerben? (százalékban)
Tényezők  Nő  Nem változik  Csökken  Nem tudja 
1. A tantestületek felelőssége  88,7  10,2  0,1  0,9 
2. A pedagógusok terhei  82,8  15,4  0,8  1,0 
3. Az iskolák között meglévő színvonalbeli különbségek  80,9  11,7  4,8  2,5 
4. Egyes iskolák lemaradása  80,7  10,5  5,0  3,8 
5. A fenntartók felelőssége  74,5  20,2  1,4  3,9 
6. Az egyes tanulócsoportok közti különbségek  58,8  28,8  6,2  6,2 
7. Az "iskolahasználók" igényeinek kielégítése  57,6  31,5  3,2  7,7 
8. Az iskolák nyitottsága  48,8  35,9  10,8  4,4 
9. A középiskolák vonzereje  47,3  35,5  3,0  14,2 
10. A pedagógusok pályaelhagyása  46,4  38,7  2,5  12,3 
11. A tanulók képességeinek megfelelőbb oktatási lehetőség  45,6  34,9  12,0  7,4 
12. A pedagógusok szakmai ambíciója  42,9  43,2  6,7  7,2 
13. A tanulók tanulási ambíciója  11,1  61,2  16,7  11,1 
14. A nevelőtestületek kohéziója, összetartása  20,4  53,1  16,9  9,6 
15. Az általános iskolák vonzereje  14,7  50,4  22,5  12,4 
16. A pedagógusmunkaerő-gazdálkodás hatékonysága  25,8  44,5  10,5  19,3 
17. Az oktatás színvonala, eredményessége  25,7  35,8  26,7  11,9 
18. A tanulók terhei  42,8  28,9  25,9  2,4 
19. Az iskolák közötti átjárhatóság  12,8  16,6  66,5  4,1 
20. Az iskolák munkájának átláthatósága  19,9  30,6  42,2  7,2 

A harmadik csoportban azok a jelenségek szerepelnek, amelyeket a NAT hatására is változatlannak feltételeznek az igazgatók.

- A többség szerint változatlan marad a tanulók tanulási ambíciója,

- megmarad a nevelőtestületek kohéziója, összetartása,

- nem változik meg az általános iskolák vonzereje,

- nem változik meg a pedagógusmunkaerő-gazdálkodás hatékonysága,

- és egy relatív többség szerint változatlan marad az oktatás színvonala, eredményessége is.

Végül a negyedik csoportba az a két jelenség sorolódott, amelyeknél a többség inkább valamilyen csökkenő tendenciát jósolt.

- A túlnyomó többség szerint csökken az iskolák közötti átjárhatóság,

- valamint az iskolák munkájának átláthatósága is.

A NAT várható hatásait illetően érthetően nagy a bizonytalanság az iskolavezetőkben. Néhány területen azonban határozottan egybevág, néhány másikon azonban markánsan eltér az igazgatók prognózisa a NAT-ot megalkotó, implementáló szakértői, oktatásirányítói, oktatáspolitikusi elvárásoktól.

Leginkább megegyezőek a vélemények a tantestületek és iskolafenntartók felelősségének növekedésében és az iskolahasználói, helyi igények jobb kielégítésében, leginkább eltérőek a vélemények az oktatás színvonalára, az iskolák közötti átjárhatóságra, az intézményi munka átláthatóságára és a munkaerő-gazdálkodásra vonatkozóan.

Nagyon nagyfokú az iskolák bizonytalansága abban a kérdésben, hogy megváltozik-e a NAT hatására a hazai iskolaszerkezet: viszonylag sokan határozottan kitértek a válaszadás elől ("nem tudom" feleletet adva), emellett a bizonytalanságot jelzi az is, hogy körülbelül ugyanannyian állították, hogy ez várható, mint ahányan az ellenkezőjét, azt, hogy nem várható ilyen iskolaszerkezet-változás. Ugyanakkor a saját iskolájuk vonatkozásában sokkal határozottabbak az igazgatók, mégpedig abban, hogy náluk nem várható szerkezetváltozás.

Várható-e Ön szerint, hogy a NAT hatására megváltozik a hazai iskolaszerkezet?
  Általános iskola  Egyéb  Együtt 
Várható  38,1  49,1  40,7 
Nem várható  47,6  36,3  44,9 
Nem tudja  14,3  14,6  14,4 
Összesen  100,0  100,0  100,0 

És az Önök iskolájában várható-e szerkezetváltozás?
  Általános iskola  Egyéb  Együtt 
Várható  9,7  37,1  16,3 
Nem várható  85,1  60,3  79,1 
Nem tudja  5,2  2,6  4,6 
Összesen  100,0  100,0  100,0 

A NAT hatására várható-e változás?

A NAT-tal kapcsolatos várakozásoknak, véleményeknek spontán módon is hangot adhattak az igazgatók, amennyiben a rögzített kérdéssor végén kéréssel fordultunk hozzájuk, hogy mondják el még mindazt, amiről eddig nem esett szó, de úgy érzik, hogy a helyi tantervek bevezetésével kapcsolatban fontos lenne még megemlíteni. Az igazgatók 43 százaléka élt is ezzel a lehetőséggel. Az előzetes eredményeket tartalmazó "gyorsjelentésünkben" most csak néhány fontosabb gondolatot emelnénk ki röviden a leírt válaszokból.

- A pedagógiai program kidolgozása sok időbe és fáradságba került, jó lenne, ha ez nem veszne kárba.

- Jó lenne, ha most már hagynák az iskolákat dolgozni.

- A NAT nem felel meg a meglévő iskolaszerkezetnek.

- Az iskolaszerkezet-változás túl gyors, nem követi a pedagógusok felkészültségét.

- Nő az iskolák közti minőségi különbség, ettől az átjárhatóság is nehezebbé válik.

- A 8+4-es iskolaszerkezet fenntartása indokolt, de a meglévő iskolaszerkezet is támogatandó, ha az tehetséggondozásra épül.

- Nem kellene ekkora szabadság az alapképzésnél, kellene egy egységes kerettanterv, amelytől plusz-mínusz 20%-ban eltérhetnének az iskolák.

- Az alapfokú oktatás színvonalának, az átjárhatóságnak és az országosan megbízható lefedettségnek jobban kedvezne egy nyitott központi tanterv, amelyik 10-20%-ban ötvözné a helyi specialitásokat.

- A Pedagógiai Program és az iskolai szintű tantervek kidolgozása alkalmat adott arra, hogy a tantestületek tagjai együttműködjenek, szakmai kérdésekről eszmét cseréljenek. Azokban az iskolákban, ahol komolyan vették a feladatot, a közös munka eredménye és így a "közöm van hozzá" érzése a pedagógusok nagyobb felelősségérzetét eredményezheti.

- Jó gondolat az iskolára szabott, egyedi programban és tantervben gondolkodás, de hamarabb kellett volna adni konkrét változatokat és főképp alapóratervi javaslatot. A szaktanárok nem fognak önként lemondani óratervi órákról (a kenyerükről), és abba sem nyugszanak bele, hogy a tudománynak csak kisebb mélységéig is elég eljutni. Műveltségi területek helyett tantárgyakban (tudományképekben) gondolkodnak továbbra is.

- A gyakorlatiasabb, életre felkészítő iskolaszemlélet változást igényelne a pedagógusok, de az oktatásügyi irányítás részéről is. És főleg rengeteg eszközre (munkáltató eszközre) lenne szükség. A "kréta" korszakot meghaladni csak akkor lehet, ha ahhoz tevékenykedtető, érdekes tankönyveket, munkafüzetet, eszközöket, megfelelően felszerelt iskolákat tudunk biztosítani.

- A helyi tanterv "helyi szintet" is jelent, és ez annyira eltérő az országban, hogy az iskolák közti különbség hatványozódik, ha marad a teljesen önállóra szabott mostani szituáció.

- A NAT és az érettségi olyan mennyiségű tananyag, amely nem ad lehetőséget a jó módszerekre, pedig fontos lenne a "mit" mellett a "hogyan" is.

- Jó volna, ha a leírtakat, az elmondottakat valaki már végre komolyan venné.

Fenntartói várakozások

A fenntartók is - hasonlóképpen az iskolaigazgatókhoz - kifejtették véleményüket arról, hogy a Nemzeti alaptanterv hatására milyen változásokkal számolnak a magyar iskolarendszerben. E kérdés kapcsán is érdemes a fenntartói válaszokat egybevetni az iskolaigazgatókéival. (A ... oldalon található táblázatban aszerint rendeztük sorba a válaszokat, hogy a fenntartók milyen arányban választották a "növekszik" típusú választ, ami természetesen különböző jelentéstartalommal rendelkezik az egyes tényezők esetében. Ezért a 20 kiválasztott tényező sorrendje nem rangsorolást jelent, csupán az elemzéshez nyújt valamilyen logikai "fogódzót".)

- A fenntartók túlnyomó többsége, az iskolaigazgatókhoz hasonló módon úgy látja, hogy a NAT bevezetésének hatására növekedni fog a tantestületek felelőssége, a fenntartók felelőssége, nőni fognak továbbá a pedagógusok terhei, az iskolák között meglévő színvonalbeli különbségek, valamint az egyes iskolák lemaradása. Talán nem meglepő, hogy a fenntartók felelőssége más tényezőkhöz képest nagyobb hangsúlyt kapott a fenntartók körében, mint az igazgatók körében. Figyelemre méltó különbség továbbá, hogy az iskolaigazgatók sokkal nagyobb hányada számol a pedagógusok terheinek növekedésével, mint a fenntartók. Az iskolák között meglévő színvonalbeli különbségek növekedéséről, valamint az egyes iskolák lemaradásának növekedéséről is inkább az igazgatók vannak meggyőződve.

- A tanulók képességeinek megfelelőbb oktatási lehetőségek növekedését mindkét intézménycsoport - fenntartók és iskolák - körében körülbelül minden második megkérdezett tartotta valószínűnek.

- A tanulók terheinek növekedéséről a fenntartóknak több mint fele beszélt, többen, mint ahányan az iskolaigazgatók.

- Az iskolák nyitottságának növekedése, az "iskolahasználók" igényeinek fokozottabb kielégíthetősége, a középiskolák vonzerejének emelkedése, valamint a pedagógusok szakmai ambíciója mind a fenntartók, mind az iskolaigazgatók közel fele szerint elképzelhető.

Ön szerint a NAT bevezetésének hatására mi várható általában a magyar iskolarendszerben: az alábbi tényezők nőnek, csökkennek vagy változatlanul megmaradnak?
Tényezők  Nő  Nem változik  Csökken  Nem tudja  Összesen 
1. A tantestületek felelőssége  78,4  16,0  1,4  4,2  100,0 
2. A fenntartók felelőssége  77,4  18,2  1,0  3,3  100,0 
3. A pedagógusok terhei  68,4  24,1  3,1  4,4  100,0 
4. Az iskolák között meglévő színvonalbeli
különbségek 
59,4  26,4  10,8  3,3  100,0 
5. Egyes iskolák lemaradása  58,6  22,9  12,9  5,6  100,0 
6. A tanulók képességeinek megfelelőbb
oktatási lehetőség 
54,0  32,1  6,7  7,2  100,0 
7. A tanulók terhei  53,5  26,7  14,9  4,9  100,0 
8. Az iskolák nyitottsága  53,1  38,7  3,5  4,7  100,0 
9. Az "iskolahasználók" igényeinek kielégítése  52,5  37,5  3,0  7,0  100,0 
10. A középiskolák vonzereje  48,9  36,3  0,5  14,3  100,0 
11. A pedagógusok szakmai ambíciója  45,0  43,5  2,6  8,9  100,0 
12. Az oktatás színvonala, eredményessége  43,5  40,3  7,8  8,3  100,0 
13. Az egyes tanulócsoportok közti különbségek  38,0  42,0  11,4  8,6  100,0 
14. Az iskolák munkájának átláthatósága  31,6  39,3  22,2  6,9  100,0 
15. A pedagógusmunkaerő-gazdálkodás
hatékonysága 
30,7  50,8  6,3  12,2  100,0 
16. Az iskolák közötti átjárhatóság  27,6  27,1  39,9  5,4  100,0 
17. Az általános iskolák vonzereje  21,8  60,5  10,9  6,9  100,0 
18. A pedagógusok pályaelhagyása  19,6  60,4  6,1  13,9  100,0 
19. A nevelőtestületek kohéziója, összetartása  19,2  60,1  11,9  8,7  100,0 
20. A tanulók tanulási ambíciója  14,7  67,4  7,4  10,2  100,0 

- Rendkívül nagy a véleménykülönbség az oktatás színvonalváltozásáról: az igazgatóknak csak lényegesen kisebb hányada (egynegyede) bízik ebben, míg a fenntartók körében közel kétszer ennyien ítélték meg optimistán ennek lehetőségét a NAT hatására.

- Az iskolák viszont lényegesen biztosabbak abban- több mint felük mondta ugyanis -, hogy az új tanterv hatására megnőnek az egyes tanulócsoportok közti különbségek. A fenntartóknak csak valamivel több mint egyharmada hiszi ezt.

- A növekedés az iskolák munkájának átláthatóságában, valamint az iskolák közötti átjárhatóságban a fenntartók szerint sokkal valószínűbb (több mint egynegyedük várja ezt), mint az iskolák szerint.

- Az általános iskolák vonzerejének növekedésével is inkább a fenntartók számolnak (kb. egyötödük), semmint maguk az iskolák.

- A pedagógusok pályaelhagyásának jövőjéről alapvetően másként gondolkodnak az iskolák, mint a fenntartók. Az iskolaigazgatók közel fele tartja valószínűnek, hogy a NAT hatására a pedagógusok elvándorolnak a pályájukról, a fenntartók csak alig feleennyien számolnak ezzel.

- A pedagógusmunkaerő-gazdálkodás hatékonysága, a nevelőtestületek kohéziója, valamint a tanulók tanulási ambíciója körülbelül azonos várakozásokat mutat az iskolák és a fenntartók körében: viszonylag kis hányaduk várja e tényezők növekedését.

Az iskolaszerkezet várható változásainak megítélése

A fenntartók körében sem sokkal markánsabban fogalmazódott meg a hazai iskolaszerkezet várható változásának megítélése, mint az iskolaigazgatók körében. A fenntartók egy kissé talán jobban hajlanak arra a feltételezésre, hogy megváltozik a hazai iskolaszerkezet a NAT hatására. Ugyanakkor körükben is "tetten érhető" volt az a projektív magatartás, miszerint az ország egészét illetően inkább tartanak valószínűnek szerkezeti változást, a saját felügyeletükhöz tartozó iskolák esetében viszont inkább nem. Ezzel a kettős véleményükkel ők is - hasonlóan az iskolaigazgatókhoz - azt sugallják, hogy bár náluk stabil a helyzet, de máshol bármi elképzelhető.

Várható-e Ön szerint, hogy a NAT hatására megváltozik a hazai iskolaszerkezet? (százalékban)
Várható  45,9 
Nem várható  39,0 
Nem tudja  15,1 
Összesen  100,0 

És az Önök által fenntartott iskolák körében várható-e szerkezetváltozás? (%-ban)
Várható  17,9 
Nem várható  76,6 
Nem tudja  5,5 
Összesem  100,0 

A NAT hatására várható-e változás

A pedagógiai programok módosításának lehetősége

A fenntartók még az iskolaigazgatóknál is bizonytalanabbak voltak abban a kérdésben, hogy mikor válhat szükségessé a jóváhagyott pedagógiai programok módosítása. Sokan (egyötödük) nem tudtak választ adni, a többiek pedig igen különbözőképpen vélekedtek: relatíve legtöbben - több mint egyharmadnyian - 3-5 éven belül tartják valószínűnek a programok megújításának igényét. Valamivel kisebb hányaduknál - a megkérdezettek több mint egynegyedében - az a vélemény alakult ki, hogy erre már 1-2 éven belül is sor kerülhet. Nagyjából minden tizedik válaszoló viszont 5 évnél hosszabb időre becsülte a módosítás bekövetkeztét.

Szinte teljesen azonosan ítélték meg viszont a fenntartók és az iskolaigazgatók azokat a tényezőket, amelyeknek a hatására ezek a módosítások szükségessé válhatnak.

- Az igazgatók és fenntartók túlnyomó többsége legvalószínűbb okként a törvényi szabályozásban bekövetkező lehetséges változásokat jelölte meg.

- A megkérdezettek több mint fele a társadalmi igények általános változása miatt is elképzelhetőnek tartja a módosítás szükségességét.

- A fenntartók nem egészen fele említette, hogy szakmai okok is kikényszeríthetik a pedagógiai programok megváltoztatását.

- Az iskolaigazgatókhoz hasonlóan a fenntartóknak is több mint egyharmada a fenntartói kezdeményezésben látja a módosítás lehetséges kiváltó okát.

- Az egyedüli lényeges eltérés a fenntartók és az igazgatók véleménye között abban állt, hogy míg az igazgatók fele tartja valószínűnek az új tantervek, tankönyvek programváltoztató erejét, addig a fenntartóknak csak egyharmada tulajdonít ezeknek befolyásoló szerepet.

- A szülői igények változását is elképzelhető motiváló tényezőként tartják számon mind a fenntartók, mind az igazgatók körében.

- Legkevésbé a tanulói igények változása okozhatja a pedagógiai programok módosítási igényének kialakulását - vélték a megkérdezett fenntartók és iskolaigazgatók egyaránt.

Az Önök által jóváhagyott pedagógiai programoknak általában mikor válhat majd szükségessé a módosításuk? (százalékban)
1-2 éven belül  28,3 
3-5 éven belül  39,4 
Több mint 5 év múlva  11,5 
Nem válik szükségessé  0,9 
Nem tudja (még)  20,0 
Összesen  100,0 

Az alábbiak közül mik tehetik szükségessé a pedagógiai programok módosítását? (százalékban)
Törvényi szabályozás változása  81,9 
Általában a társadalmi igények változása  56,8 
Szakmai okok  44,6 
Fenntartói kezdeményezés  38,7 
Új tantervek, tankönyvek  34,0 
A szülői igények változása  27,2 
Tanulói igények változása  13,4 
Egyéb okok  6,3 
Nem tudja  0,2 

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.