2019. október 20., vasárnap , Vendel

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Új Pedagógiai Szemle 1999 november

"Müszi" vagy amit akartok

2009. június 17.

Hertei Krisztina - Zsoldosné Kovács Lívia

"Müszi" vagy amit akartok

A szerző a cikkben bemutatja, miként lehet beilleszteni egy adott tananyag tanításába a tanulók mindennapos esti tevékenységét, a televíziózást.

Gyakorló angoltanárként sokszor tapasztaltuk, hogy diákjaink egymás közötti beszélgetéseikben az előző este látott, hallott film, dokumentumfilm, sorozat vagy más műsor tartalmát vitatják meg. Foglalkoztatják őket az ezekben felmerült problémák, s előfordult az is, hogy az óra első felében a szünetben megkezdett társalgást folytatták, immár idegen nyelven. Innen már csak egy lépést kellett tennünk ahhoz, hogy saját tanítási gyakorlatunkba beépítsük a média különböző megjelenési formáit.

A feladat adott volt, csak az volt a kérdés: mit, miért, hogyan és mikor.

Az első két kérdésre könnyen megadható a válasz: gyakorlatilag bármit, ami a gyerekeket érdekelheti, szellemi kihívást jelent számukra (és a tanár számára is), és alkalmat teremt a nyelvgyakorlás mellett a gondolat- és véleménycserére. A hogyan kérdésre adandó válasz egyik része technikai jellegű, a másik nagyban épít a diák és a tanár, valamint a tanulók egymás közti kapcsolatára, a tanulói önállóságra és kezdeményezőkészségre (ez azt is jelentheti akár, hogy a diákok által választott videofelvételt dolgozzuk fel a tanórák folyamán). S hogy mikor? Ez leginkább a diákok érettségétől és a tanár személyiségétől függ, azaz kinek-kinek az egyéni elképzeléseit kell megvalósítania.

Az alábbiakban szeretnénk néhány hasznos és a mindennapi tanításban jól alkalmazható ötletet bemutatni.

A reklámok

Reklámot mindenki néz. Vagy legalábbis lát. Tagadjuk vagy beismerjük, szeretjük vagy nem szeretjük, a reklám különféle formái mára életünk részévé váltak. Vélt vagy valós hatásuk, milyenségük és gyakoriságuk gyakran kerül szóba baráti társaságban, otthon vagy az iskolában.

A nyelvtanárok régóta használnak idegen nyelvű reklámokat tanítás céljaira (posztereket, audio- és audiovizuális anyagokat egyaránt), többnyire nyelvtani szerkezetek bemutatására, hanglejtésminták illusztrálására, esetleg a tankönyvek témáihoz, leckéihez kapcsolódva. Az alábbiakban azt kíséreljük meg bizonyítani, hogy ennél többre is fel lehet használni a műholdas televízióadók idegen nyelven felvett reklámblokkjait.

Egy-egy osztályban két-három egymást követő tanóra "anyaga" a televíziós reklám volt. Ugyanazt a felvett (ún. off-air) anyagot alkalmaztuk az eltérő nyelvi szintű csoportokban. Az apropót a televízió mint szabadidős tevékenység és "civilizációs ártalom" szolgáltatta. Az órák angolul folytak. Először arra kértük a diákokat, hogy ki-ki gondoljon egy televíziós reklámra. Ezt követően kiscsoportokban elmesélték egymásnak választott reklámjaikat, majd közösen összegyűjtöttük a "jó reklám" sajátosságait, s ezeket a táblára is felírtuk. A csoportok nyelvi szintjétől és a diákok életkorától függően árnyalt vagy kissé egyszerűsített formában sok lényeges jellemzőt említettek a diákok. Többször vezetett vitához egy-egy jellegzetesség említése, például, hogy a reklámozott termék, cég stb. neve milyen gyakran szerepeljen a reklámban, hogy kevés vagy sok szöveg tartozzon-e a képhez, hogy legyen vagy ne legyen története, hogy jó-e, hogy ismert emberek szerepelnek televíziós reklámokban (és hogy megéri-e számukra az anyagi haszon azt, hogy utána esetleg a sportolóban vagy a színészben is a reklámfigurát látja a közönség). Az is felmerült, hogy szabad-e gyermekek és állatok természetes báját kihasználni reklámcélokra, hogy a reklámozott termék, cég neve a reklám elején vagy végén váljon ismertté és így tovább.

A tanulmány címében szereplő "reklámszlogen" ekkor került szóba, s kiderült, hogy a 14-18 éves diákok szinte mindegyike emlékezett a nevezett reklámra (bár évek óta nem vetítik a televízióban), noha legtöbbjüknek nem tetszett, s a "jó reklám" általunk felsorolt kritériumait sem elégítette ki. Jellemző, hogy az összesen kb. 60 diák közül egy vélte tudni azt, hogy mivel foglalkozott a reklámban említett cég. Önök tudják? E reklám kapcsán merült fel és kapott főszerepet a különbözés, az újdonság és az extremitás a jó reklámok sajátosságai között.

Ekkor mutattunk be egy viszonylag hosszabb angol nyelvű reklámot (először hang nélkül) azzal a feladattal, hogy a gyerekek találják ki, hogy mit reklámoz (a terméket csak a legutolsó jelenetben látjuk). A találgatást követően gyors visszatekerés után párokban a látott (s egy papíron összekevert sorrendben leírt) jelenetek helyes sorrendjét kellett felidézni, illetve megállapítani. Ezt követően nyelvi feladattal folytatódott az óra: a diákok megkapták a hosszú, versbe szedett (de legalábbis rímelő) szöveget rímek nélkül, majd a rímeket "ömlesztve" külön legépeltük. A szöveg és a hozzá tartozó rímek összeillesztésével már ki tudták egészíteni (nyelvi és intelligenciaszinttől függően rövidebb vagy hosszabb idő alatt) a szöveget.

Végül meghallgatással ellenőrizték megoldásaikat. A következő órán emlékeztetőül újra megnéztük a kb. másfél perces (tehát elég hosszú) reklámot. Néhány diák elkészítette a magyar fordítását, ezeket meghallgattuk. Ezt újabb csoportos megbeszélés és vita követte, ezúttal a konkrét reklámmal kapcsolatban: többen felvetették, hogy a képi anyag és az aláfestő zene (fontos reklámtényező), illetve a szöveg nem volt igazán összhangban (ezzel persze nem mindenki értett egyet), hogy a vers előadásmódja jobban illett egy Shakespeare-monológhoz, mint a reklámhoz stb. Ekkor a diákokat két csoportra bontva arra kértük őket, hogy egyik részük írjon a képekhez jobban illő szöveget (újra megnézhették hang nélkül a reklámot), másik részük pedig azt a feladatot kapta, hogy tervezzen képeket a versszakokhoz (ezt otthon is folytathatták).

Amennyiben a csoport tagjai videokamerához is hozzáférnek, akár saját anyagot is készíthetnek, ez azonban másfajta és csak részben technikai ismeretek meglétét is feltételezi. Szerencsés esetben össze lehet fogni a vizuális kultúrát tanító tanárral is!

A következő órákon arról érdemes beszélgetni a diákokkal - természetesen az elkészült munkák ismertetése és bemutatása után -, hogy ki, mit és miért reklámoz. Sokféle véleményt fogunk hallani, s rövidesen a reklámok költségeiről és annak a reklámozott termék árára gyakorolt hatásairól folyik majd a szó (haladó nyelvi csoportban többnyire idegen nyelven). A beszélgetést ekkor legfeljebb irányítani érdemes, állást foglalni csak akkor, ha azt a diákok kifejezetten kérik. Véleményünket azonban nyugodtan elmondhatjuk mint a csoport tagjai. (Azt gondoljuk, hogy csak kevés nyelvtanár rendelkezik pontos adatokkal a hirdetések árairól, illetve a reklámok hatására nagy mennyiségben gyártott és eladott termékek árváltozásairól.)

Szót lehet ejteni a reklámmentes televíziócsatornákról (van ilyen?), illetve a még elfogadható, elviselhető mennyiségű reklámról; a reklámok helyéről a televízióban (filmek előtt, után vagy közben) és a burkolt hirdetésekről is. Egyszóval szinte bármiről, ami a diákoknak és a tanárnak a reklám ürügyén eszébe jut.

Rajzfilmek

Sokunk számára nagy valószínűséggel a Cartoon Network jut eszünkbe, s máris elborzadva nyúlnánk a távkapcsoló felé; tudomásul kell vennünk azonban, hogy gyerekeink, sajnos ezeken a rajfilmeken nőnek fel. De valljuk be, ha okosan szelektálunk, némelyik rajzfilm a nyelvtanulás szempontjából hasznunkra is válhat.

Léteznek olyan műsorok, melyek saját gyermekkorunk televíziós meséire emlékeztetnek, és ezeket magunk is szívesen leülünk olykor-olykor megnézni. Ilyen például egy kedves rajzfilm, amelyben nem az agresszió kapja a fő hangsúlyt, s nem a képek villódzásával hatnak érzékeinkre: a Tomi, a gőzmozdony (Thomas the Tank Engine).

Ez a rajzfilm életkortól függetlenül, a középfokú szint elérése előtt is felhasználható. A rajzfilm mindössze ötperces, de ezt többször lejátszani meglehetősen unalmas és időigényes lett volna. Ezért kiválasztottuk a film középső részét, és a diákok feladata az volt, hogy találják ki a történet elejét és végét. Röviden a film története úgy foglalható össze, hogy fiatalok krikettet játszanak, és a labda egy vonat tetejére esik, majd megkezdődik a hajsza a labda után. A történet banális, de arra, hogy a gyerekek képzelőerejét, fantáziáját és beszédkészségét fejlesszük, ideális.

A tanulók először megnézhették a történet közepét hang nélkül. Képek alapján találgatniuk kellett, hogy mi történik egyáltalán a mesében. Ennek megvitatása frontális munkában történt, a gyerekek közösen próbálták kitalálni a történetet. Ezután meghallgatták az imént látott középső részt, utána megbeszéltük és tisztáztuk a félreértéseket. Ezt követően párokban beszélgettek arról, hogy mi is lehetett az eleje meg a vége a történetnek. Természetesen közösen is meghallgattunk egy-két variációt, majd sor került az egész történet megnézésére. Az eredeti középső részhez írásbeli feladatot is kaptak a diákok. A szöveget megkapták, de úgy, hogy minden mondatba elhelyeztünk egy adott szó mellé másik két szót is (szinonimát vagy jelentéssel nem bíró hangutánzó szót), és a gyerekeknek emlékezniük kellett - mivel már háromszor hallották ezt a részt -, hogy melyik szó szerepelt az eredeti szövegben.

Sztárinterjúk

Ismét egy olyan téma, amely a gyerekeket foglalkoztatja, különösen abban az esetben, ha az interjúalany egy ismert sport- vagy popcsillag. A létező előítéleteinkkel és sztereotípiáinkkal ellentétben, a hírességekkel készített beszélgetéseknek is lehet mondanivalója; némely riportalany beszédmódja pedig nyelvi és stiláris szempontból valóságos csemege!

Madonna szélsőséges érzelmeket kiváltó személyiség. Legújabb albumának, a Frozennek a megjelenése alkalmából tartott sajtótájékoztatóját több műholdas csatorna is rögzítette. Ez alkalmat adott arra, hogy ezt az anyagot a tanórán is felhasználjuk. Madonna ebben az interjúban saját életpályáját összegezte, érthető és szép (amerikai) angolsággal. A feldolgozás első lépéseként egy újabb technikát alkalmaztunk: kép nélkül hallották a tanulók Madonna beszédét. A diákok feladata a beszélő személyének kitalálása volt - ehhez több elhangzott mondat adott nekik támpontot.

Ezt követően megpróbáltuk a megadott és a tanulók között szétosztott szavak segítségével rekonstruálni az eredeti szöveget. A diákok természetesen ekkor már nemcsak hallották, hanem látták is az említett sajtótájékoztatót. Mindenki a saját szavához kapcsolódó mondatra igyekezett figyelni; ehhez nyelvi szintjükhöz alkalmazkodva többször is megnézhették az interjút. Több kolléga tapasztalata alapján bátran állíthatjuk, hogy ez a feldolgozási módszer a gyakorlatban jól alkalmazható.

Az interjút az album egyik dalához készült videoklip bejátszásai szakították meg. A videoklip és a dal szövege alkalmat nyújtott arra, hogy "szakmai" szempontból is megvitassuk a szöveg és a kép kapcsolatát. Az általában igen kritikus hangon nyilatkozó gyerekek tetszését is elnyerte mind a Madonnával készített riport, mind a videoklip.

Időjárás-jelentés

Az időjárás egyike az úgynevezett tipikus angol témának. Kézenfekvőnek tűnt egy angol nyelvű időjárás-jelentés feldolgozása tanóra keretében. (Csaknem minden tankönyvben található olyan lecke, amely ezt a témát tárgyalja, így felvett videós anyag beillesztése a tananyagba nem jelenthet gondot.)

A tanulók csoportokban, Nagy-Britannia vaktérképével a kezükben, kép nélkül követték a híreket, azzal a feladattal, hogy helyezzék el a kapott kis időjárási szimbólumokat a térkép megfelelő helyén. Mivel tisztában voltunk azzal, hogy az időjárás-jelentés sokszor még anyanyelven is nehezen követhető, egy-egy csoport csak egyféle szimbólumra (pl. napsütés, felhő, eső, szél) koncentrált. Ezt követően megnéztük az időjárás-jelentést, s közösen ellenőriztük egy nagyobb térkép felhasználásával a csoportok megoldásait. A manuális feladat bekapcsolása még ezen unalmasnak tűnő téma iránt is felkeltette az érdeklődést.

Az anyagfeldolgozás sokféleképpen folytatható: a csoport nyelvi szintjétől és a rendelkezésre álló időtől függően meg lehet kísérelni az időjárás-jelentés teljes szövegének vagy egy részének rekonstruálását, a képsorok alámondását, az elhangzó földrajzi nevek és időjárással kapcsolatos kifejezések összegyűjtését, vagy akár az időjárás-jelentést színesítő nyelvi leleményekre is fel lehet hívni a figyelmet.

Össze lehet hasonlítani a külföldi és magyar időjárás-jelentés stílusát, s érdemes elgondolkodni azon, hogy a különböző országok hasonló műsoraiban mely területeket (országokat, városokat) emelnek ki a meteorológusok vagy a bemondók, hogy milyen arányban áll a szakszerűség és a közérthetőség egymással.

Összegzés

Befejezésül pontokba szedve bemutatjuk az általunk kipróbált és követésre javasolt módszereket.

Reklámok

- a "jó reklám" ismérveinek összegyűjtése
- csak képben (hang nélkül) látott reklám tartalmának kitalálása
- reklámszöveg írása
- idegen nyelvű reklám fordítása - az eredeti nyelvi lelemény magyar nyelvű visszaadása
- adott reklámszöveghez képek, történetek hozzárendelése
- vita a napi reklámtapasztalatokról

Rajzfilm

- rajzfilm meghatározott részének felismerése és visszaadása hang nélküli vetítés során
- szöveg-visszaemlékezési feladatok

Sztárinterjú

- hang alapján (kép nélkül) az interjúalany felismerése
- eredeti szöveg rekonstruálása
- vita az interjú és az abban szereplő személy megítéléséről

Időjárás-jelentés

- időjárás-szimbólumok elhelyezése vaktérképen
- külföldi és magyar időjárás-jelentések stílusának összehasonlítása
- szöveg rekonstruálása képek alapján
- moderátor nyelvi szerepének elemzése

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.