2019. október 14., hétfő , Helén

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Új Pedagógiai Szemle 2001 november

A Műszaki Könyvkiadó Pedagógus Könyvek sorozatának legújabb kiadványai

2009. június 17.

A Műszaki Könyvkiadó Pedagógus Könyvek sorozatának legújabb kiadványai

Zrinszky László: NeveléselméletHalász Gábor: Az oktatási rendszerPukánszky Béla: A gyermekkor történeteMátrai Zsuzsa: Érettségi és felvételi külföldönKéri Katalin: Bevezetés a neveléstörténeti kutatások módszertanábaSzabolcs Éva: Kvalitatív kutatási metodológia a pedagógiábanGolnhofer Erzsébet: Az esettanulmányFalus Iván (Szerkesztő): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe

Zrinszky László

Neveléselmélet

Ez a könyv az egyetemek és főiskolák hallgatóinak szóló vizsgaanyag. Magában foglalja mindazokat a neveléselméleti témákat, melyek a legtöbb tanárképző intézmény programjában és vizsgakövetelményében szerepelnek. A tanárjelöltek jobb felkészülését segíti az is, hogy az egyes fejezeteket problémafelvető kérdések vezetik be, és az adott témára utaló kérdések és feladatok zárják. A szerző a nemzetközi és a hazai szakirodalom felhasználásával idézi fel a jelentősebb neveléselméleti hagyományokat, emeli ki az új kutatási eredményeket, koncepcionális eltéréseket. Így azoknak a továbbképzést igénylő pedagógusoknak is szól, akik összhangba szeretnék hozni saját tapasztalataikat a nevelési tennivalók változásaira vonatkozó újabb elméleti ismeretekkel. A legelvontabb kérdéseket is olvasmányosan és gyakorlat-közelien tárgyaló könyvet bőséges irodalomjegyzék, név- és tárgymutató egészíti ki.

Zrinszky László a neveléstudomány doktora, az ELTE Neveléstudományi Intézetének, valamint a Pécsi Tudományegyetem és az egri Eszterházy Károly Főiskola oktatója. Kutatási területei a neveléselmélet, az andragógia és a kommunikációelmélet pedagógiai alkalmazása.

A tartalomból

ÁLTALÁNOS NEVELÉSELMÉLET • Alapfogalmak • A nevelési jelenség első megközelítései • Öröklés és nevelés • Meddig nevelhető az ember? • A történelemalkotó nevelés • A nevelő személye és a nevelői szerep • A nevelési viszony • Tekintélyelvűség és tekintélyellenesség • Hierarchia és együttműködés • Az önnevelés paradoxona • A gyermek hatása a nevelőre • Nevelési konfliktusok • Szocializációértelmezések • Néhány pedagógiai szocializációfelfogás • Nevelés és perszonalizáció • Személyiségidentitás • Önmeghatározás • Alapelvek • Embereszmény és nevelés • Új tendenciák az embereszmény pedagógiai felfogásában • Természetes és mesterséges nevelés • Szabadság és beavatkozás • Emberi és gyermeki jogok • Szabadság vagy engedelmesség? • A nevelés joga • Közösségelvűség vagy pluralizmus? • Álláspontok a nevelés lényegéről • Értéknevelés alternatívák nélkül • A személyes értékvilág mint nevelési feladat • Értékorientáció és értékelsajátítás • Vezetés-e a nevelés? • A nevelés mint hatalomgyakorlás • A nevelés: fejlesztő célú segítségnyújtás • A nevelés mint személyiségfejlesztés • Önértelmező komponensrendszer • Értékek és célok • A szabályozó és szabályozott nevelés • Célforrások, célrendszerek és céltípusok • Érték és nevelési cél • DIFFERENCIÁLIS NEVELÉSELMÉLET • Nevelési színterek • Családtörténeti korszakok • Nevelési ártalmak a családban • Család és iskola • Elsődlegességi viták • Az iskolai nevelés kulcsszereplői • Az osztályfőnöki szerep • Nevelés bentlakásos intézményekben • Nevelési tartományok Indoktrináció vagy világnézet-választás • Megalapozható-e az erkölcsi nevelés joga? • Szexuális nevelés • Esztétikai nevelés • Mindennapi élet és esztétikai nevelés • Állampolgári nevelés • Állampolgári és erkölcsi nevelés • Multikulturális nevelés • Globális tanulás • Hazai nevelésünk nemzeti és európai dimenziója • Nemzeti nevelés és a nemzetnevelési koncepciók • A modern környezeti nevelés kezdetei • Két módszertani koncepció • Testi nevelés • Egészséges életmódra nevelés • Értelmi nevelés • Érzelmi nevelés • Érzelmi intelligencia • Multimédia és nevelés • Rejtettebb médiahatások • Pályaorientáció • Nevelés-módszertani elvek • A tanácsadásról • A nevelési kommunikáció • A nevelési kommunikáció sajátosságai • A nevelés tervezése és eredményességének megállapítása • A nevelés tervezhetősége • A nevelés etikája • A pedagógus mint erkölcsi személyiség • Újfajta paradigmák és diskurzusok a nevelésről • Kísérlet a nevelés megsemmisítésére • Antipedagógiai érvek • Végállomás: a posztmodern? • Egy évtized fő tendenciái

MK 1320101
ÁRA: 2930 Ft

 

Halász Gábor

Az oktatási rendszer

Ennek a műnek a szerzője nem többre és nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy bevezesse az olvasót a modern oktatási rendszerek problémavilágába. Noha az elmúlt 15 évben nálunk is lezajlottak az oktatási rendszer egészét érintő strukturális változások, mégsem jelent meg eddig a hazai könyvpiacon olyan összefoglaló munka, mely rendszerszerűen bemutatta volna e hosszabb távra visszatekintő változások makrotársadalmi összefüggéseit, szervezeti és politikai környezetét. Azt, hogy milyen társadalmi erők vezettek a modern tömegoktatási rendszerek kialakulásához, milyen külső erők formálják e rendszerek jelenlegi fejlődését, és melyek azok a belső törvényszerűségek, amelyek az oktatási rendszerekben végbemenő változásokat napjainkban is meghatározzák. A könyv tiszta szerkezetével és világos fogalomhasználatával nemcsak azoknak a szakembereknek nyújt segítséget, akik jobban kívánják érteni, helyi vagy országos szinten befolyásolni az oktatásügyi folyamatok alakulását, hanem azoknak az oktatáspolitikai képzésben részt vevő szakértőknek és egyetemi hallgatóknak a tudását is gyarapíthatja, akik e művet vizsgaanyagként szeretnék használni.

Halász Gábor az Országos Közoktatási Intézet főigazgatója és a Miskolci Egyetem Neveléstudományi Tanszékén az oktatásszociológia és az oktatási rendszerek elméletének oktatója. Kutatóként oktatáspolitika-elemzéssel, a közoktatási rendszerek irányításával és nemzetközi összehasonlításával, a nemzetközi integráció oktatásügyi hatásaival foglalkozik. Mint a téma egyik legnevesebb hazai szakértője részt vesz a közoktatási vezetők képzésében, emellett az Európa Tanács, az OECD és a Világbank megbízásából több nemzetközi programban is dolgozott.

A tartalomból

1. Az oktatási rendszer és funkciói • Az oktatási rendszer meghatározása • Az oktatási rendszer funkciói • Kulturális reprodukció • Az egyének személyiségének alakítása • A társadalmi struktúra újratermelése vagy megváltoztatása • Az oktatás és más társadalmi alrendszerek kapcsolata • A rendszerintegráció • 2. A modern tömegoktatási rendszerek kialakulása • Sajátosságok és definíció • A tömegoktatás előtti oktatás • A modern tömegoktatás kialakulásának magyarázata • Európai kulturális és vallási átalakulás a XVI-XVII. században • A nevelő állam • Az egyén feletti kontroll • Az oktatási folyamat racionalizálása • Az oktatás iránti kereslet és kínálat átalakulása • Állami beavatkozás • A rendszer kialakulásának jellemzői • A más társadalmi alrendszerekkel való kapcsolatok átalakulása • 3. Az oktatási rendszerekben zajló változások • Egyéni és intézményi döntésekből fakadó változások • Az egyéni döntések és azok hatásai • Az egyéni döntéseket befolyásoló tényezők • A társadalmi hierarchiában elfoglalt hely • Az intézményi döntések és az azokat befolyásoló tényezők • Verseny, piac és oktatás • A szervezett csoportok által kezdeményezett változások • A változások kezdeményezésének formái • Az oktatáspolitika céljai és ezek kapcsolata • Változások centralizált és decentralizált rendszerekben • Strukturális meghatározottságok • Az oktatás társadalmi-gazdasági környezetében zajló folyamatok • A felnőttoktatás sajátosságai • 4. Az oktatási rendszer szabályozása • Hatalmi, felelősségi viszonyok • A tanulás és tanítás tartalma • A szocializáció folyamata • Az erőforrások elosztása • A rendszeren való áthaladás • Szabályozó eszközök és mechanizmusok • A rendszerszabályozás típusai • Az intézményi szint felértékelődése • Rendszerszabályozás és oktatásirányítás • Irányítási funkciók, szintek és szereplők • Irányítási szintek és oktatási funkciók • Közigazgatás és oktatásigazgatás • A rendszerintegráció problémái a modern oktatási rendszerekben • Az oktatáson belüli alrendszerek kapcsolódása • Bibliográfia

MK 1320401
ÁRA: 1950 Ft

 

Pukánszky Béla

A gyermekkor története

"A gyermekkor története rémálom, amelyből csak mostanában kezdünk felébredni. Minél távolabb megyünk vissza a történelemben, annál alacsonyabb a gyermekekről való gondoskodás színvonala, és annál nagyobb a valószínűsége, hogy a gyermekeket megölték, kitették, testileg bántalmazták, terrorizálták, vagy szexuálisan zaklatták." Lloyd de Mause, amerikai pszichológus írta ezeket a felkavaró sorokat egyik nagy visszhangot keltett tanulmányában az 1970-es évek első felében, a gyermekkortörténet születése körüli időszakban. E sommás tételt ma már általában vitatják, hiszen joggal megkérdőjelezhető az a megközelítési mód, amely a szülő-gyermek kapcsolat változásainak elemzésében szinte csak a régebbi korokban elkövetett visszaéléseket veszi alapul. Többen abban is kételkednek, hogy van-e egyáltalán fejlődés a szülői magatartásformák alakulásának történetében, sőt egyesek érdekes párhuzamokat vélnek felfedezni a mai és a középkori gyerekek viselkedése között.

A könyv a különböző korok felnőtteinek, elsősorban a szülőknek a gyermekeikről, a gyermekkorról vallott felfogását tekinti át részletesen. Amellett, hogy bemutatja a nemzetközi szakirodalomban sokszor egymásnak feszülő kutatói álláspontokat, egy mértéktartó szintézis megalkotására törekszik. Elsősorban pedagógusoknak, pszichológusoknak, az egyetemek és főiskolák tanárjelöltjeinek ajánljuk e könyvet, mely élvezetes stílusának és gazdag illusztrációs anyagának köszönhetően a szélesebb közönség számára is egyedi olvasmányélményt nyújt.

Pukánszky Béla, a témakör legjelentősebb hazai szakértője a Szegedi Tudományegyetem Pedagógia Tanszékének vezetője. Pedagógiatörténész, akinek számos műve beépült a tanárképzés vizsgaanyagába és munkássága a szakmai körök elismerését is elnyerte.

A tartalomból

1. A gyermekkortörténet születése • 2. A gyermekek helyzete az ókori civilizációkban • 3. A középkor és a a reneszánsz gyermekfelfogása • 4. A reformáció és a kora újkor gyermekképe • 5. A "nevelés évszázada" • 6. A változások kora: a 19. század • 7. A "gyermek évszázada"?

MK 1320402
ÁRA: 1950 Ft

 

Mátrai Zsuzsa

Érettségi és felvételi külföldön

A szerző ebben a munkájában arra vállalkozik, hogy képet adjon az európai és az Európán kívüli iskolai vizsgákról, különös tekintettel a középiskolai záróvizsgákra és a felsőoktatásba jelentkezők felvételi versenyvizsgáira. Olyan témákat érint, mint az európai érettségi vizsgamodellek hasonlóságai és különbségei, az ázsiai vizsgarendszerek sajátosságai, az Egyesült Államokban kifejlesztett továbbtanulási alkalmassági teszt tartalmi és mérésmetodikai jellemzői, a standardizáció lehetőségei és problémái, a komputerizált tantárgyi feladatbankok működésének szakmai és technikai feltételei. Könyvének az ad rendkívüli aktualitást, hogy évek óta folynak a hazai érettségi korszerűsítésének munkálatai, és elindult a felvételi vizsgák átalakításának folyamata is. A mű megjelenése által olyan ismeretanyaggal gazdagodik a téma iránt érdeklődő olvasóközönség, melyhez eddig csak fáradságos munkával, az idegen nyelvű szakirodalom elolvasásával férhetett hozzá. A könyvet elsősorban oktatási szakembereknek, középiskolai tanároknak, valamint az értékelés, vizsgáztatás kérdéseivel foglalkozó egyetemi, főiskolai hallgatóknak és oktatóknak ajánljuk. Ez utóbbiaknak szemináriumi, sőt vizsgaanyagként is. Minthogy azonban e munka nemcsak rendszerezett elméleti ismereteket, hanem érdekes információkat is tartalmaz a külföldi vizsgáztatás gyakorlatáról, talán a középiskolás diákok és szüleik is szívesen forgatják majd.

Mátrai Zsuzsa a Miskolci Egyetem Neveléstudományi Tanszékének oktatója, a Műszaki Könyvkiadó pedagógiai szakkönyveinek felelős szerkesztője. Korábban az Országos Közoktatási Intézet igazgatójaként az érettségi reformmunkálatok és a holland-magyar együttműködés keretében létrejött tantárgyi feladatbank-fejlesztés vezetője volt. Több nemzetközi projekt résztvevője, az International Association of Educational Assessment nevű szakmai világszervezet tagja.

A tartalomból

Érettségi vizsgarendszerek • Érettségi vizsgamodellek Európában • A modellalkotás szempontsora • Nincs záróvizsga: svéd modell • Belső záróvizsga: német modell • Külső, kétlépcsős tantárgyi záróvizsga: angol modell • Külső-belső tantárgycsoportos záróvizsga: holland modell • Írásbeli érettségi Európában • A vizsgafeladatok készítése és értékelése • Vizsgarendszerek Ázsiában • Kína • A külső vizsgarendszer fokozatai és jellemzői • Hongkong • Kötelező oktatás • A kötelező utáni oktatás • Szingapúr • Vizsgák a középfok utáni oktatásban • Iskolai belső értékelés • FELVÉTELI VIZSGARENDSZEREK • Közös problémák - eltérő megoldások • A felvételi szelekció elvei • A felvételi szelekció kritériumai • A mérőeszközök használatának és fejlesztésének problémái • A felvételi alkalmassági teszt használata külföldön • Egyesült Államok • A felvételi rendszer történeti előzményei • Svédország • A SAT-program kutatási tapasztalatai Izrael • Az alkalmassági teszt bevezetésének körülményei • A PET-vizsga részei és jellemzői • A felvételi teljesítményteszt használata • Ázsiában Japán Reform az egységesítésért Kína • A 18+ felvételi vizsga előtörténete • A vizsgáztatás szakmai és technikai kérdései • A standard vizsgáztatás problémapontjai • Az objektív minősítés korlátai • A vizsgakövetelmények és a teljesítményértékelés "objektivitása" • Az A-szintű vizsgák minősítésének kutatási tapasztalatai Angliában • A standard minősítés fenntartásának korlátozott lehetőségei • A skót vizsgarendszer minősítési eljárásai • A vizsgáztatók hierarchiája • Komputerizált tantárgyi feladatbankok • Elméleti problémák • Matematikai és természettudományi feladatbank a belső iskolai értékeléshez: Új-Zéland példája • A háromfázisú projekt • A külföldi tapasztalatok oktatásfejlesztési tanulságai • A vizsgarendszer szabályozó ereje • A vizsgarendszer átalakítását befolyásoló tényezők összefüggései • Felhasznált és hivatkozott irodalom

MK 1320403
ÁRA: 1950 Ft

 

Kéri katalin

Bevezetés a neveléstörténeti kutatások módszertanába

A Kutatás-módszertani kiskönyvtár című sorozatnak ez a kötete régi adósságot törleszt, mivel eddig nem volt olyan magyar nyelvű kézikönyv, mely az érdeklődőt eligazította volna a neveléstörténeti kutatások módszertani kérdéseiben. A szerző közérthető megfogalmazásban mutatja be a szinkrón és diakrón megközelítés lehetőségeit, példákkal illusztrálja a neveléstörténeti kutatások egyes szakaszait, áttekintést ad korunk új módszereiről és témáiról, valamint a legújabb nyomtatott és elektronikus publikációkról. A kötet hasznos segítséget nyújt a pedagógia és tanár szakos hallgatóknak szakdolgozatuk elkészítéséhez, meríthetnek belőle a doktori képzésben részt vevők és mások is, akik történeti-neveléstörténeti kutatásokkal foglalkoznak.

Kéri Katalin a Pécsi Tudományegyetem oktatója, az MTA Neveléstörténeti albizottságának tagja. Történész, neveléstörténész; főbb kutatási területei a magyar és az egyetemes nőnevelés, a középkori iszlám világ nevelés- és művelődéstörténete.

A tartalomból

Mi a neveléstörténet? • A neveléstörténet tárgya • A neveléstörténet helye a tudományok rendszerében • A neveléstörténet kutatásának és tanulmányozásának haszna • NEVELÉSTÖRTÉNETI KUTATÁSOK • Diakrón és szinkrón közelítés • A neveléstörténet diakronikus vizsgálata • A neveléstörténet szinkronisztikus kutatása • A neveléstörténet forrásai és kutatási helyszínei • A források csoportjai és típusai • Elsődleges források • Másodlagos források • A források lelőhelyei • Levéltárak • Könyvtárak • Múzeumok, képtárak, művészeti gyűjtemények • A neveléstörténeti kutatás szakaszai • A neveléstörténeti kutatás megtervezése • A kutatás heurisztikus szakasza • A forráskritika • A hermeneutika szakasza • A történeti szintézis • A történeti expozíció • A neveléstörténeti kutatás során előforduló főbb hibák • Egy "örökzöld" téma: az iskolatörténet • Új témák és módszerek a neveléstörténeti kutatásokban • Összegzés irodalom • Mellékletek • 1. Magyar és nemzetközi neveléstörténeti folyóiratok, időszakos kiadványok címei • 2. Néhány neveléstörténeti site a neveléstörténet tanításához, tanulásához és kutatásához

A történelem hasznáról vallott legrégebbi (és ma is élő) véleményekhez hasonlóan sokan a neveléstörténet megismerésének hasznát is elsősorban abban látják, hogy példákat nyújt, történeti tények és jelenségek, összefüggések és folyamatok ismeretére tanít, amelyek segítségével a jelenkori nevelés érthetővé válik. A neveléstörténet haszna egyrészt tehát az, hogy feltárja a pedagógiai múlt jelenlétét és működését a jelen nevelési valóságában. Emellett megvilágítja és megmagyarázza a jelenlegi nevelési valóságot, leírja azokat a képzeteket, amelyek ennek az alapját adják, mert a jövő tervezéséhez szükséges a történeti gyökerek ismerete. Lehetőséget nyújt ahhoz, hogy a nevelés elmélete és gyakorlata megszabaduljon a múlt hibáitól. Megalapozza a pedagógia tudományát. A neveléstörténet szélesebb körű vizsgálata továbbá hozzásegít ahhoz, hogy megismerjük más tudományok kutatási módszereit és eredményeit; rálátásunk nyíljon más országok (kontinensek) kultúrtörténetére, és ezen összehasonlító vizsgálódások hozzájárulnak mások értékeinek megismeréséhez és elfogadásához; a magyar neveléstörténet tanulmányozásával erősödhet magyarságtudatunk és hazánk sorsa iránt érzett elkötelezettségünk és felelősségünk; rendszerszemléletet tanulhatunk, hiszen a neveléstörténeti jelenségek, események, tények önmagukban nem értelmezhetők, csakis tágabb kontextusba helyezve, az összefüggések, struktúrák feltárásával és elemzésével pedagógiai szemléletünk, elméleti és gyakorlati munkánk kiteljesedhet.

MK 1320901
ÁRA: 1300 Ft

 

Szabolcs Éva

Kvalitatív kutatási metodológia a pedagógiában

A Kutatás-módszertani kiskönyvtárnak ez a kötete olyan témával foglalkozik, melyről magyar nyelven eddig alig lehetett olvasni - annak ellenére, hogy az utóbbi években egyre elterjedtebbek azok a kvalitatív jellegű kutatások, melyek céljaikban és kutatásmetodológiai megoldásaikban az ún. pozitivista paradigma helyett egy más tudományfilozófiai alapon álló szemlélettel közelítenek a pedagógiai jelenségek vizsgálatához. Ezért hiánypótló ez a munka, melyben a szerző a kvantitatív és a kvalitatív metodológia szembeállítása helyett hasonlóságaik és különbözőségeik kiemelésével, alkalmazhatóságuk kereteinek bemutatásával igyekszik a pedagógiai kutatók segítségére lenni. A kötet jól használható a pedagógia és tanár szakos hallgatók szakdolgozatának elkészítéséhez, meríthetnek belőle a doktori képzésben részt vevők és az empirikus kutatásokat folytató szakemberek is.

Szabolcs Éva az ELTE Neveléstudományi Intézetének oktatója, neveléstörténész. Kutatási területei a gyermekkortörténet, a pedagógiai sajtótörténet, a pedagógiai kutatások módszerei.

A tartalomból

Ismeretelmélet és tudományos kutatás • A pozitivista szemlélet elterjedése a társadalomtudományokban • A naturalisztikus, etnográfiai, kvalitatív, értelmező kutatási metodológiák megjelenése a társadalomtudományokban és a pedagógiában • A pozitivista és értelmező paradigma jellemzői • A kvantitatív és kvalitatív kutatási metodológia jellemzői • Az ismeretelméleti paradigmák és kutatás-módszertani megfelelőik felvetette problémák • A kvalitatív kutatás folyamata • A kvalitatív szemléletű kutatás típusai a pedagógiában • A kvalitatív szemléletű kutatás főbb jellemzői • Adatelemzés a kvalitatív kutatásokban • A kvalitatív kutatások erősségei és hátrányai • Kutatási módszerek a kvalitatív metodológiában • Kutatásetikai kérdések • Érvényességi és megbízhatósági problémák a kvalitatív kutatásokban • Példák a kvalitatív metodológia alkalmazására a pedagógiában • A kvalitatív kutatásmetodológia mai megítélése Fogalmak

Az a módszertani sokszínűség, amely a modern társadalomtudományokat jellemzi, évszázados ismeretelméleti, tudományfilozófiai kérdésekre alapozódik. Ahhoz, hogy megfelelően alkalmazni tudjuk az egyes módszereket, nem elég tisztában lennünk használatuk technikájával, hanem azt is át kell gondolnunk, milyen tudományos értékrendbe, ha úgy tetszik világképbe helyezve tesszük fel a jelenségekre vonatkozó kérdéseinket, milyen elméleti háttere van az egyes kutatásmetodológiáknak és módszereknek. Ehhez próbál segítséget nyújtani ez a munka, a pedagógiai kutatásban alkalmazható, ún. kvalitatív módszertan bemutatásával.

A társadalomtudományokban megjelenő kvalitatív vagy nem pozitivista, etnográfiai, esetleg naturalisztikusnak nevezett módszerek, módszeregyüttesek bemutatása, a kialakulásuk mögött álló tudományfelfogás megismerése csak gazdagíthatja a pedagógia kutatásmódszertanát és ezzel együtt valóságfeltáró lehetőségeit is. A kvalitatívnak nevezett módszerek alkalmazásával eddig kevéssé kutatott vagy másképp kutatott pedagógiai jelenségeket vehetünk célba. A kvalitatív szemléletmód beemelése a neveléstudomány kutatási megközelítései közé tehát e tudományterület szélesebbre nyitását, differenciálódását segítheti elő, és a megjelenő új problémákhoz eddig nem alkalmazott kutatási módokat rendelhet hozzá. Rávilágít arra is, hogy a pedagógia interdiszciplináris kapcsolatai kiterjednek a kutatásmódszertan területére.

MK 1320905
ÁRA: 1300 Ft

 

Golnhofer Erzsébet

Az esettanulmány

A szerző a társadalomtudományi kézikönyvekben többnyire önállóan nem szereplő kutatási stratégiát, az esettanulmányt választotta könyve tárgyául. Kis lépésekre bontva mutatja be az esettanulmány előkészítési, lebonyolítási, közreadási szakaszait és a lehetséges problémákat. Mivel a hazai neveléstudományi és határterületi kutatásokban egyre gyakrabban készítenek esettanulmányokat, ugyanakkor ezek elméleti, módszertani háttérismeretei csak idegen nyelven hozzáférhetők, a Kutatás-módszertani kiskönyvtárnak ez a kötete joggal nevezhető hiánypótlónak. Haszonnal forgathatják a szociológia, pedagógia és tanár szakos hallgatók szakdolgozatuk elkészítéséhez, meríthetnek belőle a doktori képzésben résztvevők és az empirikus kutatásokat folytató szakemberek is.

Golnhofer Erzsébet az ELTE Nevelés-tudományi Intézetének oktatója. Kutatási területei a neveléstörténet és a differenciális tanulás és értékelés kérdései.

A tartalomból

1. Az esettanulmány értelmezése • 2. Mikor készítsünk esettanulmányt?V3. Az esettanulmány típusai • 4. Az esettanulmány sajátos vonásai • 5. Kutatási terv készítése • 6. A probléma meghatározása és a kutatás célja • 7. Mi az eset? Hogyan lehet azonosítani? • 8. Az eset kiválasztása • 9. Mintavétel az eseten belül • 10. Metodológiai elvek érvényesülése • Objektivitás • Érvényesség • Megbízhatóság • Egyediség és általánosíthatóság • 11. Az adatgyűjtés és adatelemzés megtervezése • 12. Készülés a terepmunkára • 13. Az adatgyűjtés • 14. Az adatok forrásai • 15. Az adatok feldolgozása • A feljegyzések rögzítése • A feljegyzések rendszerezése • 16. Az adatok elemzése • 17. Az esettanulmány eredményeinek bemutatása • 18. A kutató szerepe • 19. Etikai kérdések • 20. Az esettanulmány előnyei és hátrányai Szakirodalom

Az esettanulmány mindenki számára ismerős műfaj. Mindennapi életünkben mindnyájan "készítünk" esettanulmányokat. Otthon, munkahelyünkön, sportolás, szórakozás, vásárlás közben, amikor megfigyelői vagy résztvevői vagyunk egy eseménynek, megpróbáljuk megérteni a szituációt, esetleg elmeséljük másoknak, akkor esettanulmányt végzünk. A humán és társadalomtudományokban is folynak olyan kutatások, amelyek során egy sajátos jelenséget tanulmányoznak, természetes szituációkban. A könyv az utóbbiakkal, a kutatási céllal készülő esettanulmányokkal foglalkozik.

Az esettanulmány nem sorolható be a hagyományos kutatási módszerek körébe, a társadalomtudományokban és a gyógyító praxisban sokféle céllal, sokféle formában alkalmazzák. Éppen emiatt számos nézet él vele kapcsolatban a kutatás-módszertani szakirodalomban, és a megvalósult konkrét esettanulmányokban. Az elmúlt néhány évtizedben ugrásszerűen megnövekedett a humán és társadalomtudományokban készült esettanulmányok száma az ún. csendes metodológiai forradalomhoz kötődően, amely az értelmező, naturalisztikus, nem pozitivista kutatási paradigma térnyerésére utal. A hetvenes évektől a pedagógiában is egyre kedveltebbé váltak az esettanulmányok, gyakran alkalmazzák kutatási, diagnosztizáló, értékelő és oktatási célból. Elterjedtsége ellenére a kutatás-módszertani kézikönyvek kis terjedelemben, nem a súlyának megfelelően foglalkoznak vele. Tapasztalható, hogy a hazai neveléstudományban és határterületein egyre többen vállalkoznak esettanulmányok készítésére, egyre többen használják az oktatás területén is, ugyanakkor alig van magyar nyelven hozzáférhető szakirodalom. A könyv arra vállalkozik, hogy bemutassa az esettanulmány elméleti, módszertani hátterét, és segítséget adjon készítésükhöz.

MK 1320901
ÁRA: 1300 Ft

 

Falus Iván (Szerkesztő)

Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe

Egy olyan kézikönyvet tart a kezében az olvasó, amely felöleli a pedagógiai kutatás minden lényeges kérdését. A kézikönyv hasznos segítője a vizsgára készülő egyetemi és főiskolai hallgatóknak, a diákköri dolgozatot, diplomamunkát vagy éppen doktori disszertációt készítő pedagógusjelölteknek. Nélkülözhetetlen a minőségbiztosításban, iskolaértékelésben, iskolafejlesztésben érdekelt iskolák igazgatói, vezető munkatársai, s a pedagógiai kutatásban résztvevő pedagógus kollégák számára is.

Az olvasó többek között megismerkedhet a tudományos kutatás tervezésének és publikálásának lényeges kérdéseivel; a pedagógiai kísérlet, a megfigyelés, a tesztkészítés, a tartalomelemzés, az interjúkészítés és a kérdőíves kikérdezés metodikájával; a leíró és a matematikai statisztika alapvető módszereivel. A könyvet a kutatásban és a pedagógusképzésben nagy tapasztalattal rendelkező egyetemi oktatók írták.

Falus Iván az ELTE Neveléstudományi Intézetének docense, az Oktatáselméleti Szakcsoport vezetője. A Pedagógiai lexikon társfőszerkesztője, a Didaktika egyetemi tankönyv szerkesztője. Kutatási területei a pedagógusképzés, az oktatáselmélet és a pedagógiai kutatás módszertana.

A tartalomból

I. A pedagógiai kutatás metodológiai kérdései • I. fejezet: A pedagógiai kutatás metodológiai kérdései (Falus Iván) • II. A szakirodalom feltárása és feldolgozása • 2.: fejezet: A szakirodalom tanulmányozása (Falus Iván) • 3.: fejezet Korszerű információkereső rendszerek a kutatás szolgálatában. (Tóthné Környei Márta) • III. Kutatási stratégiák • 4.: fejezet A pedagógiai kísérlet (Bábosik István) • 5.: fejezet Deduktív (analitikus) jellegű kutatások (Szabolcs Éva) • IV. A kutatás módszerei, eszközei • 6. fejezet: A megfigyelés (Falus Iván) • 7. fejezet: A kikérdezés (Nádasi Mária) • 8. fejezet: A szociometriai módszer (Bábosik István) • 9. fejezet: Pszichológiai tesztek (Réthy Endréné) • 10. fejezet: Tudásszintmérő tesztek (Csapó Benő) • 11. fejezet: Dokumentum és tartalomelemzés 11/a fejezet: Dokumentumelemzés (Nádasi Mária) • 11/b fejezet: Tartalomelemzés (Szabolcs Éva) • V. Pedagógiai vizsgálatok leíró és matematikai statisztikai módszerei • 12. fejezet: A statisztikai módszerek pedagógiai alkalmazásának indokai, statisztikai alapfogalmak (Nahalka István) • 13. fejezet: Az adatok elemi vizsgálata. (Nahalka István) • 14. fejezet: Statisztikai összehasonlítások (Nahalka István) • 15. fejezet: A változók rendszerének struktúrája (Nahalka István) • Mellékletek a statisztikai fejezetekhez (Nahalka István) • VI. A kutatási eredmények értelmezése, közlése • 16. fejezet: A kutatás eredmények értelmezése, közlése (Falus Iván)

A tankönyv célja, hogy segítséget nyújtson a pedagógiai szakirodalom kritikus elemzéséhez, értő tanulmányozásához, a gyakorlati pedagógiai munka során adódó mérések, vizsgálódások, elemzések elvégzéséhez, különböző szintű kutatásokban, innovációkban való részvételhez, kutatási pályázatok eredményes megírásához, önálló kutatási tevékenység tervezéséhez, elvégzéséhez, lebonyolításához, értékeléséhez, publikálásához. A fejezetek tartalmának összefoglalását, a fontosabb fogalmak meghatározását feladatok követik, majd a módszerre vonatkozó és az adott módszert alkalmazó irodalom jegyzéke. A szerzők reményei szerint a fejezetek ilyen felépítése segíti az olvasottak elsajátítását, a módszerek gyakorlati alkalmazását.

MK 3020501
ÁRA: 4320 Ft

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.