2019. november 21., csütörtök , Olivér

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Új Pedagógiai Szemle 2001 július-augusztus

A multimédiás oktatóprogramok minőségének szerepe a médiakompetenciák kialakításában

2009. június 17.

A szerző több mint két évtizede foglalkozik a médiatervezés kérdéseivel. Tanulmánya a multimédia profitorientált világában azoknak kíván ismereteket adni, akiknek nap mint nap dönteniük kell egy termék megvásárlásáról, de felhasználóként nem elégednek meg csupán az informatikai ismeretekkel, hanem azt vallják, hogy a tervezés, a kivitelezés nem lehet ösztönös: kizárólag a médiumok és egyéb határtudományok - oktatástechnológia, rendszerelmélet, szemiotika, didaktika, pszichológia, médiapedagógia - birtokában lehetséges létrehozni értékes produktumokat.

Forgó Sándor

A multimédiás oktatóprogramok minőségének szerepe a médiakompetenciák kialakításában1

A multimédia szerepe az oktatási gyakorlatban

Napjaink digitális-számítógépes "tömegkultúráját" nem követte a médiaismereti "magas kultúra", azaz nem járt az eszközök és technikák fejlődése nyomán a bennük lévő tartalmak kifejezésének, megjelenítésének a kifinomulása. A számítógépes technikai, programozási ismeretek gyakran médiadilettantizmussal párosultak, ami azt is jelentette, hogy az alkalmazók, a mindenkori célközönség befogadói igényeit gyakran alábecsülték. Manapság a felhasználók, így a pedagógusok is zavarban vannak, mert nem tudják eldönteni, hogy egy multimédiás terméknek milyen értékei, előnyei, hátrányai vannak.

Az oktatásban felhasznált interaktív multimédia-programoknak fokozottan meg kell felelniük bizonyos kritériumoknak, ilyen például a szakmai pontosság és hitelesség, adekvát médium alkalmazása, amelyeknek természetesen összhangban kell lenniük a formai megjelenéssel is. Tudni kell felismerni és megkülönböztetni a szórakoztató, ismeretterjesztő és a szakmailag igényes, tudományosan megalapozott produktumokat.

A taneszközök legújabb nemzedékének pedagógiai minősége különbözik a korábbiaktól, mert ezek alkalmazásakor a közlés ember és gép közötti érintkezés, interaktív médiakommunikáció során történik. Az interaktív multimédia-rendszerek alkalmazása előrelépést jelent az eddigi oktatási szoftverekhez képest, mert az ember és a számítógép közötti kommunikáció jelentősen javult, és a többféle szimbólumrendszer használatának lehetősége és a több érzékszervre irányuló hatás következtében jobban érvényesülnek a különböző tanulási módszerek, stílusok.2

A számítógéppel támogatott kommunikáció új interakciós lehetőségeket hozott létre. Az interaktív tanítás-tanulás a folyamatos kommunikációra és együttműködésre épül, ennek során módosul a tanár és a tanuló szerepe. A tanuló aktivitása nő, a tanár szerepe latenssé válik. Fontos lesz a megfelelő tanulási környezet létrehozása, amelyet a médiumok és az azokhoz való viszonyulások határoznak meg térben és időben, és amely kihat a tanár-tanuló kapcsolatra.3 Az egységes informatikai felhasználói eszközpark (sőt még a szemléltetőeszközök) egyenetlen megjelenése következtében azonban még az oktatáselmélet klasszikus alapelveit (szemléltetés, szemléletesség, fokozatosság stb.) sem lehet számon kérni az oktatás-művelődés-szolgáltatás szereplőin.

A pedagógusok informatikai tudása mellé fel kell zárkóztatni a médiaismeret elsajátítását is, azaz a pedagógiai kultúra részévé kell tenni a médiakompetenciát, a média megértésének és értelmes használatának képességét. Ez olyan ismeretek birtoklását jelenti, amelyek képessé tesznek a hatékony és kreatív médiahasználatra. A médiakompetencia magában foglalja az információhordozó médiumok által közvetített és megformált tartalmak kritikus értelmezésének képességét, továbbá az információhordozó médiumok kreatív használatához (fejlesztés és prezentáció) szükséges előfeltételek kialakítását is. A médiakompetencia szintjei:4

  1. Ösztönös médiakritika - A befogadók szintje. Egy produkció beavatkozás nélküli megtekintése, véleményalkotás nézőként.
  2. Médiaismeret - Műfaji és formanyelvi ismeretek birtokában - tartalmi analízist végezve - a képes üzenetek tartalmához kiválasztani a leghatékonyabb médiumot.
  3. Médiahasználat - A média és eszközeinek ismeretében azok problémamentes alkalmazása.
  4. Médiakreativitás - Az elektronikus publikálási ismeretek birtokában képes kifejezni önmagát, alkalmas az elektronikus rendezői teendők ellátására.

A számítástechnika fejlődésének korai fázisában felmerült a hatékony, minőségi szoftver elkészítésének igénye. A szoftvertermékek működésének minőségi kritériumai Raffai Magdoln megállapítása szerint: megbízhatóság, helyesség, hatékonyság, integritási fok, használhatóság.

A multimédia-oktatóprogram értékelése, minősítése

A kérdés az, hogy egy oktatási segédeszköz, például egy oktatóprogram hasznossága megítélhető-e kizárólag annak alapján, ha valamely adott teszttel vagy más módon kimutatható a teljesítményjavulás egy kontrollcsoportéhoz képest. A vélemények megoszlanak, gyakran szélsőségesen eltérőek, aminek az is lehet az egyik oka, hogy nem egységes a fogalom-, illetve szempontrendszer.

Az értékelés mint folyamat az élet különböző területein jelen van, megadott szempontok szerinti adatgyűjtés, adatelemzés és összegzés formájában. Az adatgyűjtés elsősorban mérési eredmények előállítását jelenti, de terjedőben van az a szemlélet, amely szerint nagyszámú bonyolult, összetett objektum esetében az erőltetett kvantifikálásnak több a hátránya, mint az előnye. Sok esetben a mérés a mélyben zajló folyamatoknak csak a felszíni megnyilvánulásait képes regisztrálni, kérdéses a validitás, az érvényesség: valóban azt mérem-e az észlelhető indikátorral, amit akarok. A hatvanas évektől kezdve elsősorban a gazdaság jelenségeinek elemzésére és nem utolsósorban előrejelzésére dolgoztak ki kvalitatív értékelési módszereket, amelyeknek a pedagógia területére való adaptálása célszerűnek és hasznosnak tűnik, kiegészíti a kvantitatív eredményeket. A módszerek kombinálásával széles spektrumú, átfogó kép alakulhat ki magáról az oktatóprogramról.

Hogyan épülhet fel egy ilyen értékelő rendszer?5 "Az emberi értelem mérésére használt intelligenciateszthez hasonlítható programjósági teszt" képezheti az alapját, amely előre kidolgozott szempontrendszerben helyezi el a vizsgált programot a teszttel elért skálahelyének megfelelően. A szempontrendszer elemei egyrészt a programnak mint szoftverterméknek tulajdonságait képviselnék; ezek a kívánatos tulajdonságok az ISO/IEC 9126:(E) jelű nemzetközi szabványban már definiáltak, másrészt tartalmaznák a programnak mint oktatási segédeszköznek a specifikus jellemzőit; ezek definiálása még várat magára.

A minősítés szempontjairól6

A digitális technika elterjedésével új lehetőség nyílt mind a hagyományos állókép és hang, mind pedig az elektronikus képek együttes megjelenítésére. Egy multimédia-produkció sok időt, munkát és költséges eszközparkot igényel. Meggondolandó tehát, hogy megtérül-e a befektetés, vagy hasonló hatékonyság más, egyszerűbb eszközökkel is elérhető.

Azt gondolnánk, hogy eligazít bennünket a hagyományos médiumok ismerete. A hagyományos médiaismereti elemeket mindenképpen ötvözni kell az elektronikus megjelenítés ismérveivel, a divatjelenségekkel, a mai kor dinamikájának megfelelő vágási technikákkal, a jellemző beszédstílussal. A multimédia-produktumok értékeléséhez ismerni kell a nyilvános megszólalás (közlés) ismérveit, a pedagógiai céloknak megfelelő elvárásokat, az egyes médiumok jellemzőit, tervezésüket, az ergonómiai követelményeket és alkalmazásuk körülményeit. Ugyanakkor az üzenetet a felhasználó (tanuló) várható viselkedési reakcióit is figyelembe véve kell megtervezni.

Minősítési előzmények

Bár több multimédia-értékelési forma létezik a produktumok minősítésére, tanulmányomban kísérletet teszek egy kidolgozott - elsősorban pedagógiai, médiaismereti - értékelési szempontrendszer bemutatására, mely mind a fejlesztőknek, mind a pedagógiai felhasználóknak eligazodást nyújthat. A multimédiás eszközök értékeléséről számos kitűnő hazai publikáció is megjelent. Mindegyikben felmerül az igény, hogy a szoftvereket még piacra kerülésük előtt, a fejlesztés fázisában kellene az értékelő szempontok szerint minősíteni (Izsó 1998; Horváth 1998; Forgó 1999). A hagyományos kritériumlistás (checklist) értékelési eljárásokon kívül a felhasználó viselkedésének vizsgálatával is foglalkoznak Magyarországon (Kárpáti 2000).7

A több szempontú értékelést Drótos László (1997)8 alkotta meg. A szempontrendszer kidolgozása kapcsán hangsúlyozta, hogy "…a CD-ROM műfaja most már nálunk is megérett arra, hogy a reklámcélú és szubjektív termékbemutatók, újságcikkek mellett komoly tesztelésen alapuló, korrekt és részletes kritikák is készüljenek a magyar kiadványokról, amelyek képesek kedvezőbb irányba befolyásolni az adatbázisok készítőit, és elsősorban azt vizsgálják, hogy az illető termék mennyire alkalmas a könyvtári környezetben való használatra. A CD-k mellett a magyarországi on-line adatbázisokat és az adatbázis jellegű webanyagokat is értékelni kellene. Egy kritikában csak egy kiadványt lehet értékelni, a hasonló termékekkel való összevetést az olvasóra kell bízni."

Kárpáti Andrea (2000) nemzetközi kitekintést is nyújtva hangsúlyozza, hogy az első lépés világszerte olyan minőség-ellenőrző rendszerek felállítása volt, amelyek alkalmasak arra, hogy ezen a rendkívül költségigényes területen rendszeresen, megbízhatóan szolgáltassanak adatokat. Az értékelési technikák szükségességéről így ír: "Nyilvánvaló, hogy mindezeket a feltételeket csak egy állandóan működő szakmai szervezet képes ellátni, amely az oktatási piacon megjelenő, valamennyi szoftverhez hozzájut és - állami megbízás alapján, az iskolák tájékoztatása céljából - ezekről rendszeresen értékelést közöl." A fentiek általános szempontrendszert sugalmaznak, és kiválóan lehet segítségükkel gyors, átfogó képet kapni egy multimédia-produkcióról.

Az értékelési rendszerben nemcsak a végső produkció, hanem a tervezés során kialakított szempontokat is hangsúlyozni kívánom, a minőségbiztosítási feltételekkel együtt. Célom az, hogy felismertessem a kommersz (szórakoztató, ismeretterjesztő) és a szakmailag igényes, tudományos megalapozottságú produkciók elhatárolási szempontjait. Ilyenek a szakmai pontosság és hitelesség, a kommunikáció egyszerűsége, a mediális közlési elvárásoknak való megfelelés, a pedagógiai és didaktikai szempontok érvényesülése, a pszichológiai, ergonómiai szempontok betartása, az esztétikai kivitelezés minősége. Az értékelést nem lehet mechanikusan végezni, mert egy multimédia-produkció bizonyos ponton már művészet, de rá kell mutatni a pszeudoelemekre9 és -jelenségekre is.10

Javaslat a multimédia-produktumok részletes értékelésére11

Az üzenet pontossága, érthetősége

Az üzenet célja, hogy a felhasználói célcsoportot megszólítsa. A közvetítendő tartalom különböző lehet (racionális, emocionális és morális). A tömörség, rövidség és pregnancia elveinek egyesítése ellentétben áll a terjengőséggel, a túlzott redundanciával. A multimédiában a formai jegyek közül elengedhetetlen a dialogisztikus feldolgozás, ugyanakkor előfordulnak narratív (monologisztikus) elemek is. A kettő aránya a tartalomtól és a célcsoporttól függ. Az üzenet megfogalmazásakor fontos tisztázni, hogy milyen tartalmat kívánunk közvetíteni, hogyan, milyen logikával és megjelenítéssel, kinek a számára.

1. ábra

A rendszerben való gondolkodás

A rendszerben való gondolkodás egyik ismérve, hogy az elsajátítandó fogalmak, az információs egységek szoros kapcsolatban vannak egymással. A programtervezőnek úgy kell megalkotnia a programot, hogy a médiumok a felhasználói igényeknek megfelelően álljanak rendelkezésre, szinkrónban legyenek egymással, és a program számon tudja kérni az ismereteket. A produkció testreszabottsága az egyéni képességekhez való alkalmazkodáson alapul.

A tanulási stílusnak való megfelelést nehéz biztosítani. Segítséget ad a médiakiválasztás, azaz a vizuális és verbális képességhez igazítás. A lineáris vonalú tanulási stílust kedvelők számára az ismétlés, míg a csapongó stílust kedvelők számára az elágazások megléte a kedvező. Az átadandó ismeretet olyan formában kell megjeleníteni, amely a legjobban megfelel az adott információnak (állókép, grafika, írott információ, hang, animáció, mozgókép, szimuláció, teszt, gyakorlatok stb.). Fontos, hogy a termék a felhasználó szemszögéből közelítsen a témához, hiszen a tanulás csak akkor lehet hatékony, ha a tanulási folyamat során folyamatosan a tárgyra tudjuk irányítani a tanuló figyelmét.

A strukturáltságról

Mivel a multimédia összetett médiumok integrációjaként jön létre, a strukturáltságot nemcsak a tartalommal és a logikai struktúra kontextusával lehet jellemezni, hanem az elhelyezési (layout) struktúrával is (képelemek ugyanazon helyre, hangerőváltozások stb.). A multimédia-alkotásban legyen felismerhető a strukturáltság: bejelentkező kép és hang, köszöntés, főmenü, alpontok, tananyagmodulok, csomópontok (nóduszok). Tartalmazzon a program segítségkérési, valamint a programból való kilépési, megszakítási lehetőséget is.

A navigációról

A navigáció az előre- és visszalépés funkcióban, valamint az aktuális pozíció megjelenítésében kell hogy rendelkezésre álljon, összességében áttekinthető, könnyen kezelhető és következetes legyen az alkalmazás. Így érhető el, hogy a felhasználó ne érezze magát bizonytalannak.

Kommunikáció, interakció

Értelmezésünk szerint az interaktivitás a beavatkozás lehetősége és élménye, azaz a kölcsönös és egyidejű cselekvés ellenpólusa a szerkesztettség. A kommunikációhoz (interakcióhoz) használatos eszközöknek és jelzéseknek (szerszámok és ikonok) szerepelniük kell a programban. Ma már olyan, a felhasználók számára is könnyen kezelhető grafikus felhasználói felületeket alkottak, amelyek egyre inkább emberközelivé, természetessé tették az ember-gép kapcsolatát. Az interakció az ember-gép kapcsolatban valós idejű kölcsönhatás. Ennek a kölcsönhatásnak eszköz- és szoftverigénye van. Ma a grafikus felhasználói felületeknek többek között a következő építőelemei léteznek: menük, ikontáblák, ablakok, mutatók. A médiummal való kommunikáció szempontjából a cselekvés lehet: reaktív, kommunikatív, interaktív. Az interaktív multimédia-rendszereknél valós időben (interaktív videó, interaktív multimédia, interaktív tévé, virtuális valóságot megjelenítő sisak, ruha, kesztyű) a kommunikációs felületek révén van kölcsönös cselekvés az ember és a gép között. Az on-line üzemmódban válnak lehetségessé a valós idejű interakciós és kommunikációs formák, mint pl. IRC-használat vagy a videokonferenciák, amelyek révén megvalósulhat a cselekvés és kommunikáció szabadsága.

Az adatbázis jellegű programokban az interaktivitás lényege abban áll, hogy a tanuló maga keresi az információt, tudatosan összeveti korábbi ismereteivel, rendszerezi, szükség esetén feloldja a talált ellentmondásokat újabb információk keresése révén, a program pedig ebben a lehető legjobban kiszolgálja. Szimulációban a paraméterek változtatásával keresi az összefüggéseket. Mindkét esetben a tanuló a kezdeményező fél, a számítógép engedelmeskedik neki. Ha nincs, aki az oktatási folyamatot irányítsa, kiegészítse a program által nem teljesített funkciókkal, akkor a tanulás nem lesz hatékony, vagy befejeződik.

Pedagógiai-didaktikai szempontok

A felhasználó számára tartalmazzon újdonságot, érdekességet, a téma újszerű megoldását, a felhasználó szemszögéből közelítsen a tárgyhoz. A programozott oktatás révén a tanuló aktivitása a kapott információ értelmes befogadására és alkalmazására irányul, a programé pedig új ismeretek és a feladatok nyújtására, valamint a válaszok értékelésére. Így nem kell a tanulónak azon törnie a fejét, mit tegyen legközelebb. Nem hagyják kétségben afelől sem, hogy eredményesen dolgozott-e, akár még osztályzatot is kaphat. A program által feldolgozott tananyagot önállóan, tanár segítsége nélkül is megtanulhatja.

A jó multimédia-program biztosítja, hogy a tanuló számára legmegfelelőbb tagolásban és ritmusban történjen a feldolgozás. A tanuló jegyzetelhet közben, ami segíti az elmélyült feldolgozást. A közlés multimediális, egyszerre több érzékszervi csatornára hat.

Pszichológiai-ergonómiai szempontok

A programozott oktatás kialakulásával megfogalmazódott az interaktív oktatás hármas kritériuma, melyet röviden csak TAR-ciklusnak neveznek. A rövidítés: Tanítsd meg az anyagot (Teach), mérd fel, hogy jól tanítottad-e meg (Assess), illetve, hogy a diák megértette-e, és a válasz (Respond), azaz a megtanulás stádiumának megfelelően irányítsd a hallgatót. Pedagógiailag ez annyit jelent, mintha a diák az interaktív számítógép előtt ülve a saját ritmusának megfelelően a tanára által (elő)írt leckék segítségével tanulná meg a nehezen elsajátítható részeket.

Az ergonómia a munkahelyzet, a hatékonyság és biztonság, az emberi munka minőségi összetevőivel foglalkozik. Tekintettel arra, hogy a számítógépeket, az interaktív programokat többnyire a hétköznapi emberek számára készítik, úgy tervezik meg, hogy használatukhoz ne legyen szükség számítástechnikai vagy egyéb informatikai előképzettségre. A multimédia-program felhasználhatóságát a szoftver határozza meg a képernyőn látható kijelzések és kezelőszervek vizuális és manipulációs tulajdonságain keresztül. Ezzel a szakterülettel - a számítógépes munkahely használatának szoftverrel befolyásolható tényezőivel - részletesen a szoftverergonómia tárgyköre foglalkozik. E terület elsősorban az interakciónak köszönheti megjelenését. Mivel egy informatikai rendszer használhatóságát elsősorban a szoftver határozza meg, a képernyőn látható kijelzések és a kezelőszervek vizuális és manipulációs tulajdonságait kiemelten szem előtt kell tartani.

A mediális közlési elvárásoknak való megfelelés

A számítógép által közölt információk médiacsatornái nem érik el az emberi érzékelés összes, de még a klasszikus öt érzékszervi csatornát sem. A tendencia azonban az, hogy mind több érzékszervünkre kiterjesszék az információcserét. A jelenleg használt médiacsatornák a látás, hallás, tapintás, szaglás. Természetesen a két utóbbi csatorna nem tekinthető még tökéletesnek. A multimédiában a vizuális megjelenítést monitorokkal, a hangközvetítést hangszórókkal végzik.

A médiumok helyes arányáról

A multimédiás oktatóprogramokban a kifejezési technikák sokoldalúságából adódóan a tankönyveknél kevesebb a szöveges információ a grafikus és a mozgóképekhez képest. A képernyőkép rossz olvashatósága miatt is szellősebben, ritkítva kell a szövegrészeket megtervezni. A szöveges részek túlzott vagy teljes használata megfosztja a produkciót a multimédia-jellegtől. A másik véglet, ha mindent képi nyelvre fordítunk le, mert így az absztrakció rovására cselekszünk. Szélsőséges az az eset is, amikor a hanganyagokat viszik túlzásba (olyanná válik, mint egy hang-CD). Fontos, hogy az egyes médiumok erősítsék, ne pedig gyengítsék, esetleg kioltsák egymás hatását. (Például másról szól a beszéd, mint amit a képen látunk.) A médiumok közötti helyes váltások mindenképpen javítják a produkciót.

A vizuális megjelenítésről tudni kell, hogy az elektronikus képernyő másképpen működik, mint a nyomtatott anyag. Míg egy nyomtatott anyag 1200 dpi-s, addig egy elektronikus kép átlagosan 64-100 dpi-s. Színfelbontása sem éri el a fotóminőséget. A hang visszaadása során a beszédet zenével, zajjal, zörejekkel, effektusokkal bővítik. Bár az ember alapvetően vizuális lény, az információközlést egyszerűbbé és hatásosabbá teszi a hang, sőt adott esetben egy hangbejátszás - bármelyik természeti jelenség hangjának a közlése - kifejezőbb lehet más prezentációtípusnál. A jól megválasztott hanghatások emlékezetessé tehetik a számítógépes bemutatókat. A hangvisszaadás során ma már a csipogó hangszórónál jóval igényesebb digitális hangszintetizáló egységgel hifiminőséget tudnak előállítani.

A vizuális elemek szolgálják a legjobban az érdeklődés felkeltését. A tartalom vonzó, adekvát megjelenítése felhívja a tanuló figyelmét. Már a bejelentkező képben érezze az újdonságot, érdekességet, egy tématerület eredeti, látványos megközelítését. Az attraktív képek, háttérgrafika, arculattervezés szintén fokozza a tananyag iránti érdeklődést.

A multimédia technikai kivitelezése

Ez a szempont a kifogástalan, zavarmentes kép- és hangmegjelenítés igényét jelzi. Lényeges, hogy minél kevesebb zaj "kísérje" mondanivalónkat. Ennek értelmében ügyelni kell a kifogástalan forrásanyag kiválasztására, csakúgy, mint a feldolgozásra és megjelenítésre.

Járulékos elemek (borítóterv, installálás, fülszöveg, tartalmi leírás)

A felhasználó először ezekkel az elemekkel találkozik. Ez az a bizonyos "csomagolás" (packing). Fontos, hogy mind grafikailag, mind az installáció szempontjából megfeleljen a felhasználó elvárásainak. Nyomtatott mellékletként megjelenő használati utasítás, oktatási módszereket bemutató segédlet emeli a produktum értékét.

On-line frissítés

A pedagógusok és a felhasználók számára segítség a beszerzésben és az alkalmazásban egyaránt, ha a programhoz felhasználóbarát szolgáltatáscsomag is tartozik (például: telefonos segítségnyújtás, on-line információküldés és frissítési lehetőség).

Szubjektív értékelés

Az eddig ismertetett értékelési szempontokon túl fontos elem a felhasználók saját értékrendszere, amelyet idáig nem sikerült feltárni. E pontban mindenki egyedileg is értékelheti a multimédia-alkalmazásokat.

Összegzés

Multimédia-oktatóprogramok használata során a számítógéppel való közvetlen kommunikáció formájában történik az ismeretek elsajátítása, általában minimális számítástechnikai ismeretekre építve. Ahhoz, hogy a felhasználó optimálisan elsajátíthassa az adott tananyagot, nélkülözhetetlen a médiakompetencia egymásra épülő szintjeinek elsajátíttatása. A rendelkezésre álló szempontrendszerek birtokában lehetségesnek tartom, hogy a kezdő lépéseket azok a pedagógusok is megtegyék, akik még bizonytalanságot éreznek ezen a területen.

A multimédia-programok felhasználása az oktatási gyakorlatban maga után vonja, hogy különleges hangsúlyt kell fektetni a pedagógiai és didaktikai elvárások teljesítésére. Figyelembe kell venni, hogy a téma feldolgozása megfelel-e a tanulási céloknak, fenntartja-e a tanuló érdeklődését, ösztönzi-e a felhasználót a tanulásra.

A tanulás szempontjából elengedhetetlen, hogy a közlendő egyszerűen, érthetően és tömören legyen megfogalmazva. A tananyagot kiegészítő szemléltető és ösztönző járulékok megfelelő alkalmazása elősegítheti a figyelem fenntartását, illetve az érdeklődés felkeltését. Fokozza a hatást a monologikus, narratív és dialogikus elemek megfelelő arányú alkalmazása is. A jól felhasználható oktatószoftverek készítéséhez elengedhetetlen a rendszerszemléletű tervezés és az áttekinthetőség.

A gondosan megtervezett multimédia-szoftverek esetében fokozott figyelmet szentelnek arra, hogy emberközpontú és felhasználóbarát környezetben, kényelmesen dolgozhasson a tanulni vágyó. A jól strukturált tananyag szerkezetéről a használat során kialakuló kognitív térkép nagyban hozzájárul a hatékony tanuláshoz. A gyakorlatban felmerülő nehézségek közül meg kell említeni a műveletek befejezésének, a kilépésnek és a kezelési szabályok elsajátításának lehetőleg minél könnyebb megvalósítását, például egy jól megszerkesztett súgó- vagy tutorprogram segítségével.

Fontos, hogy a felhasználók ügyeljenek ezekre a szempontokra, és a vásárlást, illetve a döntést a felhasználásról ne hárítsák át az informatika-számítástechnika szakos tanárokra, hanem saját szakmai tudásukba építsék be a média-informatikai tudást és a médiakompetenciát is.

 

MULTIMÉDIA FELHASZNÁLÓI PROGRAMOK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTJAI

A multimédia-program értékelését az 5 fokú skálán az alábbi skála szerint lehet elvégezni.

Egyáltalán nem teszett (felelt meg)
Nem tetszett (felelt meg)
Nem tudom eldönteni
Tetszett (megfelelt)
Nagyon tetszett (Nagyon megfelelt)
1
2
3
4
5

 

ÁLTALÁNOS ÉS KOMMUNIKATÍV SZEMPONTOK
I. Az üzenet megfogalmazása
Szakmai pontosság, hitelesség 1 2 3 4 5
Tartalmi-formai jegyek 1 2 3 4 5
A közlendő egyszerűsége 1 2 3 4 5
Érthetőség 1 2 3 4 5
Tömörség 1 2 3 4 5
Ösztönző járulékok 1 2 3 4 5
Az üzenet monologikus, narratív, dialogikus elemeinek megfelelő aránya 1 2 3 4 5
II. Rendszerszemléletű tervezés (médiaelemzés, tervezés)
A célkitűzésnek megfelel-e program 1 2 3 4 5
A produkció testreszabottsága 1 2 3 4 5
A médiaelemzés megjelenítés színvonala 1 2 3 4 5
Az eltérő tanulási stílusnak való megfelelés biztosítása 1 2 3 4 5
Egyéni és csoportos használatra való alkalmasság  
A tanult fogalmak mérhetősége 1 2 3 4 5
III. Struktúra
A tartalmi struktúra megfelelősége 1 2 3 4 5
A logikai struktúra 1 2 3 4 5
Az elhelyezési struktúra 1 2 3 4 5
Átláthatóság 1 2 3 4 5
Bejelentkező oldal felépítése 1 2 3 4 5
Menüpont oldal felépítése 1 2 3 4 5
Menüpontok, modulok megfelelősége 1 2 3 4 5
Színek adekvát alkalmazása a különböző szinteken 1 2 3 4 5
IV. Navigáció
Tartalmazza-e a minimális navigációs elemeket 1 2 3 4 5
Tartalmaz-e kereső, tallózó programot 1 2 3 4 5
Mutatja-e az aktuális pozíciót (menü alpontokat). 1 2 3 4 5
Segíti-e az eligazodást 1 2 3 4 5
V. Kommunikáció-interakció
Akció-reakció (várakozási idő) 1 2 3 4 5
Megszakíthatóság 1 2 3 4 5
A társalgás fenntartásának az elve 1 2 3 4 5
A korlátozott előrelátás elve 1 2 3 4 5
A végtelen adatbázis érzésének az elve 1 2 3 4 5
ÁLTALÁNOS (PEDAGÓGIAI, PSZICHOLÓGIAI, ERGONÓMIAI) SZEMPONTOK
VI. Pedagógiai-didaktikai szempontok
A feldolgozás megfelel-e tanulási céloknak (kognitív, affektív, pszichomotoros) 1 2 3 4 5
Fenntartja az érdeklődést a tananyag iránt 1 2 3 4 5
Ösztönzi a felhasználót a tanulásra (interaktivitás) 1 2 3 4 5
Teljesül-e a figyelem fenntartásának az elve 1 2 3 4 5
Teljesül- e a türelmes várakozás elve 1 2 3 4 5
Teljesül-e a megerősítés elve 1 2 3 4 5
Megvalósul-e az önaktivitás elve 1 2 3 4 5
Teljesül-e a pragmatikusság sugalmazásának érzete 1 2 3 4 5
VII. Pszichológiai, egonómiai szempontok
Képernyőkép-felépítés 1 2 3 4 5
Menyire emberhez igazított a program 1 2 3 4 5
A kognitív térkép a tananyag szerkezetéről 1 2 3 4 5
A műveletek befejezése és kilépés (menekülése) egyszerűsége 1 2 3 4 5
Ritmus, az elágazások, kapcsolások megfelelő aránya 1 2 3 4 5
Könnyen megjegyezhető kezelési szabályok 1 2 3 4 5
Dialógus ablak kiemelkedő elérhetősége 1 2 3 4 5
Felhasználóbarát kialakítás 1 2 3 4 5
A látvány megtervezésének eredetisége 1 2 3 4 5
A navigációs elemek azonos helyre történő helyezése 1 2 3 4 5
Interakció visszajelzés 1 2 3 4 5
A hibaüzenetek megléte 1 2 3 4 5
A tanult ismeretek megtartása az idő során 1 2 3 4 5
A felhasználó memóriaterhelésének kímélése 1 2 3 4 5
Hibák előfordulása 1 2 3 4 5
A rendszer használatának egyéni igények szerinti alakíthatósága 1 2 3 4 5
A használók szubjektív elégedettsége 1 2 3 4 5
A használat közben tapasztalható fáradás, feszültség, frusztráció 1 2 3 4 5
Az emberi képességek sokoldalú használata 1 2 3 4 5
Nem tapasztalható az önértékelés csökkenése 1 2 3 4 5
Gondot fordítottak a monotonitás elkerülésére 1 2 3 4 5

 

VIII. MULTIMÉDIA-KOMPONENSEK
A vizuális elemekről
8.1. A szöveges részek 1 2 3 4 5
Egyszerűsége 1 2 3 4 5
Olvashatósága 1 2 3 4 5
Tagolása 1 2 3 4 5
Tömörsége 1 2 3 4 5
Szembarát megjelenítése 1 2 3 4 5
8.2. Számok adatbázis alkalmazása  
A keresés gyorsasága 1 2 3 4 5
Áttekinthetősége 1 2 3 4 5
A haladás bemutatása 1 2 3 4 5
8.3. Állóképek  
A komponáltság 1 2 3 4 5
A tudatos színhasználat, a színhasználat elveinek a betartása 1 2 3 4 5
Az alakok és a háttér megkülönböztethetősége 1 2 3 4 5
A rendezett csoportosítás 1 2 3 4 5
A képi kiemelés eszközei 1 2 3 4 5
8.4. Szimbólumok-logók  
A kivitelezés egyszerűsége, közérthetősége 1 2 3 4 5
Mennyire integrálja magába a jelenséget, fogalmat 1 2 3 4 5
A lényegkiemelés mértéke 1 2 3 4 5
Az eredeti jelentésere való utalás 1 2 3 4 5
8.5. 3D ábrázolás  
A modultest térbeli bonyolultsága 1 2 3 4 5
A modultest térbeli megjelenítése (térhatás) 1 2 3 4 5
A modultest térbeli anyagszerűsége (textúrája) 1 2 3 4 5
A világítás megválasztása (térhatás) 1 2 3 4 5
8.6. Az animáció alkalmazása  
Az animáció alkalmazásának indokoltsága 1 2 3 4 5
Folyamatosság, egyenletes mozgás 1 2 3 4 5
A mozgás valószerűsége 1 2 3 4 5
Dinamika (gyors, kiegyensúlyozott, lassú) 1 2 3 4 5
Figyelemfelhívó jellege 1 2 3 4 5
8.7. Aktív felületek 1 2 3 4 5
Következetes elhelyezés  
Az aktív felületek folyamatos, illetve indokolt jelenléte 1 2 3 4 5
Az alak- és formaváltozás következetessége 1 2 3 4 5
8.8. Az auditív információk  
A szöveg érthetősége 1 2 3 4 5
A szöveg tagolása 1 2 3 4 5
A háttérzene eredetisége 1 2 3 4 5
A szöveg, a zene, és a hangeffektusok dramaturgiai hatása 1 2 3 4 5
8.9. Mozgóképi formanyelvi sajátosságok  
A kompozíció 1 2 3 4 5
A képkivágás 1 2 3 4 5
Élesség 1 2 3 4 5
A megvilágítás, színhelyesség 1 2 3 4 5
Kameramozgások egyenletessége 1 2 3 4 5
Kamerabeállítás pontossága 1 2 3 4 5
A képsorok dinamikussága 1 2 3 4 5
Képsorépítés helyessége  
A képfrekvencia képméretnek megfelelő megválasztása 1 2 3 4 5
IX. TECHNIKAI KIVITELEZÉS MINŐSÉGE
Nem tapasztalható zajosság (az érthetőséget befolyásoló elemek túlsúlya) 1 2 3 4 5
X. JÁRULÉKOS ELEMEK
Borító kiakialakítása 1 2 3 4 5
Fülszöveg, tartalmi leírás 1 2 3 4 5
A futtatáshoz szükséges hardverigény, és operációs rendszer szükséglet leírása 1 2 3 4 5
A felhasználói környzethez igazodó paraméterek beállítása 1 2 3 4 5
A futtatás egyszerűsége (installálás, automatikus indulás) 1 2 3 4 5
XI. ONLINE FRISSÍTÉS
online információküldés 1 2 3 4 5
online frissítési lehetőség 1 2 3 4 5
telefonos segítségnyújtás 1 2 3 4 5
XII. SZUBJEKTÍV ÉRTÉKELÉS
Személyes összkép 1 2 3 4 5
Terjedelem: 110-550 pont

 

HIVATKOZOTT IRODALOM

Forgó [et. al.] A média informatizálódása, az informatika medializálódása. In Új Pedagógiai Szemle, 2001. Megjelenés alatt (ÚPSZ).
Elérhetőség http://www.ektf.hu/~forgos/.

Komenczi Bertalan: Orbis Sensualium pictus "Multimédia az oktatásban". Iskolakultúra, 1997/1.

T. Parázsó Lenke: Hagyományos és interaktív oktatási modellek. In Módszertani Lapok: Informatika + Technika 7. 3. 2000, 34 - 44. p.

Komenczi Bertalan (1997) On-line: Az információs társadalom és az oktatás. In Új Pedagógiai Szemle, 47. évf. 7-8. sz. 1997.

Raffai Magdolna: Az informatika fél évszázada. Springer Hungarica. Gyomaendrőd, 1997. Gyomai Kner.

Horváth R.: Multimédiás szemléltető anyagok szerepe az oktatásban. Agria Média'98. Eger, 1998.

Forgó S.: Javaslat a multimédia oktatóprogramok (alkalmazások) felhasználási, fejlesztési és értékelési feltétel- és szempontrendszerére a nyitott rendszerű szakképzési formákban. In Tanulmányok a nyitott szakképzésről 1. Műegyetemi Távoktatási Központ. 3/1. Bp. 1999.

Kárpáti Andrea: Oktatási szoftverek minőségének vizsgálata. 2000. http://www.ofi.hu/tudastar/oktatasi-szoftverek

Bakonyi Géza - Drótor László - Kokas Károly: Korongba zárt gondolatok... Szeged: Scriptum; Budapest, Computerbooks, 1994, 143 p.

Steinmetz R.: Multimédia: bevezetés és alapok. Springer Kiadó, 1997.

Izsó Lajos: Multimédia oktatási anyagok kidolgozásának és alkalmazásának pedagógiai, pszichológiai és ergonómiai alapjai. In BME TK, 1998, 77. p. URL. http://ekt.hu/ medinf.

Komenczi B.: Hipertanulás (Hipervilág?) Tanulási környezet az információs társadalomban. In OIT, Hundidac, 1997, 26-29. p.

Krammer Gergely: Szoftver-ergonómia. MTA SZTAKI. Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet. Bővített előadásvázlat. ELTE TTK. 1996.

Balogh László: Irodalom és kommunikáció. Bp. Gondolat, 1975.

Arnheim, R.: Vizuális médiumok értékei és hiányosságai. In Tanulmányok az oktatástechnológia köréből. Szerk.: Falus I. Bp., Tk, 1982.

G. I. Rimar: Vezérelvek a képernyőn megjelenő oktatóprogramok tervezéséhez. OIT, Hundidac, 1997, 20-25 p.


FELHASZNÁLT NYOMTATOTT FORRÁSOK

Biszterszky Elemér: A programozott oktatás tapasztalatai a felsőoktatásban. In Tanulmányok a neveléstudomány köréből 1979-1984. Budapest, 1985, Akadémiai Kiadó, 273-286. p.

Bakonyi Géza-Drótos László-Kokas Károly: Korongba zárt gondolatok... / - Szeged: Scriptum; Budapest, Computerbooks, 1994, 143 p.

Forgó Sándor - Hauser Zoltán - Kis-Tóth Lajos: Médiainformatika. 2001, Lyceum Kiadó.

Forgó Sándor-Hauser Zoltán-Kis-Tóth Lajos-Koczka Ferenc: Informatika a tanügyigazgatásban. 1997, OKKER Kiadó.

Hárs István: Számítástechnikával támogatott oktatás. Budapest, 1998, Talentum Kft.

Herendi István: A multimédia szerepe a tanárképzésben. Alkalmazzunk, vagy készítsünk is multimédia programot? Médiakommunikáció, 1994/6-7-8. 75-79. p.

Hauser Zoltán-Kis-Tóth Lajos: Informatika + Technika In Módszertani Lapok, OKSZI, Budapest. 1. évf. 1-2. sz. 37-43. p.

Kis Tóth Lajos: Sulinet, multimédia, iskola. Szegedi Nyári Egyetem. 2000.

Tószegi Zsuzsanna: Multimédia a könyvtárban, Budapest, 1997, Akadémiai Kiadó.

Pintér János: Multimédia és oktatás. Magyar Informatikusok Világtalálkozója, 1997, 139-140. p.

Tószegi Zsuzsanna: Magyar multimédia CD-ROM-ok az oktatásban, Médiakommunikáció, 1995/7-10. 77-80. p.


FELHASZNÁLT ELEKTRONIKUS FORRÁSOK

Forgó Sándor: Multimédia felhasználói programok értékelési szempontjai. 1999. http://www.ektf.hu/user/forgos/kerdoiv.htm

Komenczi Bertalan: Orbis sensualium pictus: Multimédia az iskolában /.- 1997. http://www.mek.iif.hu/porta/szint/muszaki/szamtech/meltimed/orbis.htm

Komenczi Betalan: On-line : Az információs társadalom és az oktatás. Komenczi Bertalan .- 1999. http://www.mek.iif.hu/porta/szint/muszaki/szamtech/wan/hatasok/on-line.htm

Magyar kiadású CD-ROM-ok diszkográfiája http://www.neumann-haz.hu/

Tószegi Zsuzsanna:.- Elfogult tanúvallomás a magyar CD-ROM-okról / 2000. http://www.neumann-haz.hu/

 

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.