2019. október 14., hétfő , Helén

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Felnőttoktatás, élethosszig tartó tanulás >> Módszertani stratégiák az iskolarendszerű felnőttoktatásban >> Módszertani stratégiák 3. – Társadalomtudományok

Bevezetés

2009. június 17.

Bevezetés

Néhány szó az iskolarendszerű felnőttoktatás tanterv- és tananyagfejlesztéséről és a módszertani kötetek céljairól

A kerettantervek bevezetése indította el az iskolarendszerű alap- és középfokú felnőttoktatás rendszer szintű fejlesztését. A cél az volt, hogy a tantárgyi struktúra korszerűsítése és a tantárgyi tartalmak frissítése kapcsán kínált lehetőségeket felhasználva a megváltozott társadalmi és gazdasági környezethez lehessen igazítani a közoktatás e fontos szektorát. Tudjuk, hogy a tudás társadalmi méretekben ritkán oszlik el optimálisan. A képzetlenség – különösen tömegeket érintő módon – súlyos társadalmi feszültségek és egyéni hátrányok forrásává válik. Az iskolarendszerű felnőttoktatásnak e probléma megoldásában és kezelésben kell szerepet vállalnia.

Mivel a tantervek bevezetését nem előzte meg a szokásos és elvárható – módszertani szempontból mindenképpen kívánatos – tesztelés, „kipróbálás”, ezért úgy gondoltuk, hogy a tantervi programok alkalmazásának nem könnyű intézményi szintű folyamatát egy kötetsorozat kézbe adásával segítjük.

A fejlesztés során figyelembe vettük azokat az elveket és értékeket, amelyek az „európaiságot” jelentik. Reményeink szerint ezek az egyes tantárgyak szintjén válnak realizálhatóvá. Így a tantervi struktúra (és a tantárgyi tartalmak) módosításánál a hangsúlyt az alábbiakra helyeztük:

  • A tananyagszervezés során igyekeztünk előtérbe helyezni az európai kultúra és civilizáció minél teljesebb körű megismerhetőségét,
  • ehhez az idegen nyelv(ek) programba iktatásával akarunk közvetlen segítséget és lehetőséget nyújtani,
  • modernizáltuk (a hagyományok figyelembevételével) a történelem, a társadalomismeret és földrajz tantárgyak programját, amely során az európai történelem, az Európában megszületett eszmék és a legjelentősebb tudományos eredmények fontosságát kívántuk hangsúlyozni mind a múlt, mind pedig a jelen szempontjából, s végül
  • prioritásként kezeltük mind az alap-, mind pedig a középfokú felnőttoktatás esetében azt, hogy itt sok esetben olyan intézményekről van szó, amelyek kiemelkedő jelentőséggel bírnak a hátrányos helyzetű, sok esetben a roma etnikumhoz tartozók képzésében, ezért az egyes tantárgyi programokban felhívjuk a figyelmet az interkulturális oktatás lehetőségének és szempontjainak alkalamzásra.

E kötetek elsősorban a tanórai munkához igyekeznek közvetlen segítséget nyújtani, de reményeink szerint többet adva annál, mint módszerek és tanári praktikák együttese.Van néhány olyan terület, ahol a lezajlott változások és átalakulások olyan mértékűek, hogy azokat nem hagyhatjuk figyelmen kívül a mindennapok oktatásban.

Így

  1. kulcsfontosságú folyamatnak tekinthetjük, hogy megváltozott a tudás-átadás színtere. Számos olyan információforrás áll már a tanuló felnőttek rendelkezésére, amelyek mennyisége és minősége az iskolai tudás mennyiségét sokszorosan meghaladja. Ez azzal jár(hat), hogy a tanulás és tanítás módszerei gazdagodhatnak, élvezetesebbé válhatnak, és ami talán a legfontosabb, hogy a felnőttkori tanulás motivációs szempontjaiból is mindennek különös jelentősége lehet. A kívülről hozott tudás olyan elem, amelyet az iskolai munkában nem lehet figyelmen kívül hagyni.
  2. Másrészt a tantervek készítése során is egyértelművé vált, hogy a releváns tudás elemei, összetevői gyorsan változnak. Bár nehéz tantervi szinten megmondani azt, hogy az adott tudásegyüttesnek melyek lesznek a maradandó, illetve elavuló elemei, törekvéseink ezért azt célozták, hogy a tanuló felnőtt elfogadja a tanulás szükségességének (és egyúttal hasznosságának) gondolatát, valamint azt, hogy ez a tevékenység élethosszig végigkísérje.

Végül nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy az ismeretek és az átadandó tartalmak kiválasztása mindig vitára adott és adhat okot. A felnőttek oktatása során alkalmazott speciális munkaformák azonban ezt a nagyon fontos problémát részben kezelhetővé teszik, viszont éppen ezek a formák okozzák a közvetlen pedagógiai hatások (gondolkodás és tanulási képességek fejlesztése) érvényesíthetőségének nehézségeit. Az egyes tantárgyakra vonatkozó kötetekben mindezekre is igyekszünk majd kitérni.

A szaktárgyi tanulmányok második része a helyzet adta korlátok figyelembevételével igyekszik bemutatni a kerettantervekhez készülő tankönyveket is. Ezekről a készülő kiadványokról korábban már regionális tájékoztatókon hírt adtunk, most igyekszünk újabb információkkal szolgálni.

A programfejlesztés egésze (tantervek és taneszközök) reményeink szerint az alapelveket tekintve beleilleszkedik az élethosszig tartó tanulás cél- és feladatrendszerébe:

  • A felnőttek oktatásának, iskoláztatásának célja az iskolarendszerű felnőttoktatás keretei között az esélyegyenlőség biztosítása,
  • az egyéni adottságok és képességek minél szélesebb körű fejlesztésével.

A módszertani kötetekre építve igyekszünk közvetlenül is eljutni az iskolákhoz és az iskolában tanító pedagógusokhoz. A 2002 /2003. évi tanév során regionális továbbképzéseket szervezünk, ahol a tantervi és tantárgyi szakértőkkel mód és lehetőség nyílik a közvetlen szakmai kommunikációra.

Mayer József
Budapest, 2002. június 2.
Országos Közoktatási Intézet
Felnőttoktatási és Kisebbségi Központ

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.