2019. október 15., kedd , Teréz

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Új Pedagógiai Szemle 2000 március

Minőségbiztosítási szabványok az oktatásban

2009. június 17.

Bardócz-Tódor András

Minőségbiztosítási szabványok az oktatásban1

A cikk az oktatásban alkalmazható minőségbiztosítási szabványokról ad rövid áttekintést, majd elemzi a minőségbiztosítás ipari és oktatási rendszeren belüli alkalmazásának eltéréseit. Szól továbbá arról is, milyen fejlesztési feladatokat kíván a minőségbiztosítási rendszerek meghonosodása az oktatásban.

Minőségbiztosítási szabványok

*

Az ISO 9000-es szabványcsaládot eddig kilencven állam honosította nemzeti szabványként. Jelenleg három szabvány alapján lehet tanúsítványt szerezni: ISO 9001, ISO 9002, ISO 9003, kettő pedig irányelveket tartalmaz az előbbiekhez. Az ISO 9000-1 útmutató a megfelelő minőségirányítási és minőségbiztosítási szabványok megválasztásához és használatához, míg az ISO 9004-1 a minőségirányítás és a minőségügyi rendszer elemeit tartalmazó útmutató. Külön előnye, hogy az ISO 9004-2 önállóan is alkalmazható mint a TQM egy modellje.

*

1. táblázat

  Összesen
tanúsított 
Európában  Portugáliában  Magyarországon  Oktatási
összesen 
1993  27 816  23 092  48   
1998  271 966  166 255  944  1660  1833 

Az általam ismert tanusított szervezetek száma a kézirat lezárásáig a következőképpen alakult:


2. táblázat

Albánia  Egyiptom  Marokkó 
Argentína  Franciaország  Hollandia 
Ausztrália  14  Finnország    Új Zéland  26 
Ausztria    Görögország  Norvégia   
Belgium    Magyarország  Lengyelország 
Brazília  75  Izland  30  Svédország   
Bulgária  India  Tajvan 
Kanada  Olaszország  186  Törökország  30 
Horvátország  Japán    Nagy Britannia 
Csehország    Mauritius  Egyesült Államok 

Magától értetődő, hogy ezek az adatok torzítanak abból a szempontból, hogy hány tanúsított oktatási szervezet van ma a világon. Ennek oka, hogy az adatokat sok helyről kell összeszedni, s ez igen hosszadalmas munka. Nem is az a fontos számunkra, hogy egy országban hány tanúsított szervezet van, mert ha már egy van, akkor hamarosan többen lesznek, hanem hogy egyáltalán van valamennyi. A sok tanúsított szervezettel rendelkező országok itt nem szerepelnek, mert ezeket az adatokat központilag nem tarják nyilván. Kanadában például 10 tanúsító testület foglalkozik az oktatás tanúsításával, következésképpen valószínűtlen, hogy ne volna több tanúsított oktató cég.

A tanúsítás alapja mindenkor az ISO2 9001-es, vagy 9002-es szabvány. Léteznek azonban különböző útmutatók az oktatási rendszerek minőségbiztosítási rendszerére vonatkozóan. Ilyenek az ANSI által kiadott Z1.11, (ANSI Z1.11 Education and training institutions - Guidance) és a BSI által kiadott útmutatók (Education and Training. Guidance Notes... BSI, 1999; Management System of Schools. Guidance Notes. BSI, 1999).

A magyarországi szerzői jog tulajdonosa a Magyar Szabványügyi Testület, ahonnan a szabvány beszerezhető. Címe: H-1091 Budapest, Üllői út 25. Kéziratom lezárásának időpontjában magyar nyelven az ISO 9000-1, ISO 9000-3, ISO 9001, ISO 9002, ISO 9003, ISO 9004-1, ISO 9004-2 és az ISO 8402 szabványok hozzáférhetőek. Az ISO 9000-et közel száz ország alkalmazza, és ötvennél több honosította. A szabvány robbanásszerű elterjedése mögött az EU létrejötte áll, jelenleg közel 100 000 európai cég alkalmazza. Elterjedését gyorsította, hogy az ISO-tanúsítással rendelkező biztonságtechnikai és egészségügyi termékek az EU-n belül szabadon áramolhatnak. Üzleti okokból is sokan alkalmazzák a szabványt bankokban, iskolákban, önkormányzatoknál, távközlésben stb.

Minőségbiztosítás az oktatásban Magyarországon

Az oktatási szakemberek a minőségbiztosításon elsősorban a termék, a szolgáltatás minőségének biztosítását értik. Ezen az alapon minden olyan tevékenységet, amely kapcsolatba hozható az intézmény működésének fejlesztésével, minőségbiztosításnak neveznek. Ugyanakkor sok gondot okoz, hogy a tényleges minőségbiztosítás, mint már említettük, nem közvetlenül hat a termék, szolgáltatás minőségére, amit a szabványos minőségbiztosítás ellenzői úgy interpretálnak, hogy minőségbiztosított folyamat során rossz terméket, szolgáltatást is elő lehet állítani. (Az érdeklődő laikusok általában az olvadóbiztosíték példáján értik meg a minőségbiztosítás lényegét.) Ez a beállítás azonban teljesen hamis, sőt az igazság az, hogy az ISO 9001 követelményei között a TQM vagy annak megfelelő tevékenység is szerepel.

Jelenleg még a minisztérium álláspontja is az, hogy a minőségbiztosítási rendszerek közül az egyik lehetséges megoldás az ún. ISO szerinti, valójában bármilyen minőségbiztosítási rendszert lehet szabványosítani. Az oktatás területén jelenleg "versenyben álló rendszerek" az EFQM, a GALLUP QPSA modellje, az ISO 9001 szerinti minőségbiztosítás, a CED Rotterdam - MPI Magyarország BGR projektje, az "EXPANZIÓ-modellje" stb. Az ISO-s minőségbiztosítás azonban nem egy modell a sok közül, hanem minden ilyen tevékenység szabványos formájának legáltalánosabb kerete.

Magyarországon az első szabványos minőségbiztosítási rendszert bevezető oktatási intézmény a SZÁMALK OKK volt.

Minőségbiztosítási szabványok az oktatásban

A minőségbiztosítási szabvány teljesen általánosan alkalmazható és rugalmas, tehát bármilyen minőségbiztosítási rendszer szabványosítható. A TQM már eddig sem volt szembeállítható az ISO-val, hiszen pont az ISO 9004-2-es szabvány írja le a TQM alapú tevékenység rendszerét.

Az ISO 9001: 2000 és az ISO 9004: 2000 szerkezete már teljesen azonos lesz. Ez is azt mutatja, hogy a két modell nem állítható szembe egymással. Itt kell megemlítenem, hogy a minőségbiztosítási szakemberek körében is él az a téves nézet, hogy a szabvány 2000-es verziójának megjelenéséig a jelenleg érvényben lévő verzió alapján már nem szabad új projekteket megkezdeni. Ez megint csak abba az irányba hat, hogy a minőségbiztosítási rendszert most bevezetni kívánó intézmények ne az ISO szerinti szabványos megoldást válasszák. Valójában azonban a 2000-es verzió minden jelenlegi követelményt tartalmaz. Az első draft alapján készült az összehasonlító táblázat.


2. táblázat

ISO 9001:2000  ISO 9001:1994 
5.0 A felső vezetőség felelőssége
5.1 Általános követelmény
5.2 Vásárlói igények, követelmények
5.3 Minőségpolitika
5.4 Minőségcélok és -tervek
5.5 Minőségügyi rendszer
5.6 Vezetőségi átvizsgálás 
4.1 - A felső vezetőség felelőssége
4.2 - Minőségügyi rendszer
4.5 - A dokumentumok és adatok kezelése
4.16 - A minőségügyi feljegyzések kezelése 
6.0 Erőforrás gazdálkodás
6.1 Általános követelmény
6.2 Emberi erőforrás képzése
6.3 Egyéb erőforrások
információ
infrastruktúra
munkakörnyezet 
4.1 - A felső vezetőség felelőssége
4.9 - Folyamatszabályozás
4.18 - Képzés 
7. Folyamatirányítás
7.1 Általános követelmény
7.2 Vevőkkel kapcsolatos
igények és elvárások
szükségletek stb. áttekintése
képesség az igények kielégítésére
vevőkapcsolatok
7.3 Tervezés és fejlesztés
termék/szolgáltatás
érvényesítés
konfiguráció
irányítás
7.4 Beszerzés
7.5 Termék/szolgáltatás



kezelés, tárolás, csomagolás,
állagmegőrzés és kiszállítás
folyamat érvényesítése

7.6 A nem megfelelő termék kezelése

7.7 Vevőszolgálat 


4.3 - A szerződések átvizsgálása




4.4 - A (műszaki) tervezés szabályozása





4.6 - Beszerzés
4.7 - A vevő által beszállított termék kezelése
4.8 - A termék azonosítása és nyomonkövetése
4.9 - Folyamatszabályozás
4.10 - Ellenőrzés és vizsgálat
4.12 - Ellenőrzött és vizsgált állapot
4.15 - Kezelés, tárolás, csomagolás,
állagmegőrzés és kiszállítás
4.13 - A nem megfelelő termék kezelése
4.14 - Helyesbítő és megelőző tevékenység
4.19 - Vevőszolgálat 
8.0 Mérés, elemzés és fejlesztés
8.1 Általános követelmény
vevői elégedettség
belső auditok
folyamat-, termékmérések
8.2 Az ellenőrző, mérő- és
vizsgálóberendezések felügyelete
8.3 Az adatok elemzése 
4.1 - A felső vezetőség felelőssége
4.10 - Ellenőrzés és vizsgálat
4.11 - Az ellenőrző, mérő- és vizsgáló
berendezések felügyelete
4.17 - Belső minőségügyi auditok
4.20 - Statisztikai módszerek 

Forrás: http://www.isogroup.simplenet.com/90012000.htm

Problémák

*

*

Fejlesztési lehetőségek

A legfontosabb pillanatnyilag az ISO 9000 közelítése volna az oktatáshoz egy útmutató közreadásával. Az amerikai szabványügyi hivatal már készített ilyen útmutatót. Esetünkben ezt össze kellene hangolni a pedagógiai programok iránti követelményekkel. Figyelembe kell venni, hogy az iskolai dokumentumok jelentős mértékben lefedik a szabvány követelményeit. Ahelyett hogy szamárvezetőt készítenénk az intézmények számára adminisztrációjuk szabványosítására, inkább általánossá kellene tenni a személyzet minőségügyi képzését és bevezetni a minőségbiztosítást mint tananyagot is az oktatásba. Szükséges volna a minőségbiztosítási ismeretek terjesztése szélesebb körben is, amire az oktatási intézmények kiválóan alkalmasak lennének. Tekintve, hogy egy-egy intézmény kiterjedt szülői körrel tart kapcsolatot, a tanúsított iskolák bemutatóhelyekként működhetnének. Az intézményfejlesztések a szabványok alapján folyhatnának, széles körű lakossági ellenőrzés és közreműködés mellett.

Véleményem szerint az oktatási kormányzat előtt két jó lehetőség áll. Az egyik, hogy az oktatás minőségbiztosítási rendszerét a nemzetközi szabványos minőségbiztosítási rendszerbe csatornázza. Ezáltal növeli, kiterjeszti e szakértői rendszer kompetenciáját az oktatásra is. A másik, hogy nem a szabványos minőségbiztosítást választja, és ekkor az egyes intézmények számára a közvetlen külföldi kapcsolatok felvételét és kiépítését teszi lehetővé, s nem központilag importált és újra elosztott információkkal, feladatokkal terheli az egyes intézményeket, ami eleve sikertelenségre kárhoztatott próbálkozás és felesleges pénzpazarlás volna.

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.