2019. október 20., vasárnap , Vendel

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Új Pedagógiai Szemle 2000 szeptember

Mennyire jó a mi iskolánk? A teljesítménymutatók használata az önértékelésben

2009. június 17.

Mennyire jó a mi iskolánk?

- A teljesítménymutatók használata
az önértékelésben -

Az intézményi minőségfejlesztés egyik legfontosabb eleme az intézményi önértékelés. A Skóciában kidolgozott modell azt mutatja be, miként tudja feltárni egy-egy intézmény saját tevékenységének erősségeit és gyengeségeit meghatározott teljesítménymutatók alapján. A skót modell legfőbb értéke, hogy apró lépésekben vezeti végig az intézmény tevékenységrendszerén az önértékelésre vállalkozó iskolai szakembereket.

A Skót Központi Hivatal Mennyire jó a mi iskolánk? címen jelentett meg kézikönyvet a teljesítménymutatók gyakorlati használatáról, amely segítséget nyújt az önértékeléshez az oktatás bármely szintjén dolgozó szakembereknek. A kiadvány létrejöttét megelőzte egy vizsgálat 1992 és 95 között, amely arra kereste a választ, hogy mennyire működik jól a skót oktatási rendszer. A vizsgálat lezárásaképpen született egy jelentés "Standardok és minőség a skót iskolarendszerben 1992-1995" címmel. A vizsgálat kezdetekor megfogalmazott teljesítménymutatókat a vizsgálati eredmények tükrében átdolgozták, s a kézikönyvbe 33 - a szerzők szerint - könnyen érthető és egyszerűen használható teljesítménymutató került. A kiadvány célja, hogy javítsa az iskolai oktatás minőségének értékelését. A közölt teljesítménymutatók segítenek felismerni a valódi erősségeket, azonosítani azokat a területeket, ahol a jó minőséget csak fenntartani szükséges, és azokat, ahol éppen kívánatos a fejlesztés, valamint segítenek a jövőre vonatkozó cselekvési terv felvázolásában.

Az értékelési folyamat középpontjában három alapkérdés áll, melyek mentén felépíthető maga a folyamat.


Hogyan
csináljuk? 
- Feladatunk, hogy átgondoljuk, iskolánk működése mennyire van összhangban az általunk meghatározott célokkal.
- Vessük fel, hogy mennyit segíthet az önértékelés nekünk. 
Hogyan
tudjuk? 
- Határozzuk meg a teljesítménymutatók használatát, hogy mérhessük, hogyan dolgozunk a kiemelt területek ellátásán belül.
- A mutatók referenciapontok az értékelés számára. 
Mit tegyünk most?  - Készítsünk el egy elemzést, és határozzuk meg a későbbi teendőket annak függvényében, amit a standardokról és a minőségről megtudtunk. 

A teljesítménymutatók használatának, alkalmazási technikáinak bemutatása előtt a tanulmány néhány gyakran használt, alapvető fogalomnak a jelentését, illetve jelentéskörét igyekszik tisztázni.

Mennyire jó a mi iskolánk? A minőség jelentése az idő múlásával, a társadalmi változásoknak megfelelően változik. Az iskola felelősséggel tartozik a társadalomnak, és tanárokként legfőbb célunk, hogy elősegítsük a tanulók tanulását.

Ez azt jelenti, hogy tekintetbe vesszük:

- saját tanulóink szükségletét és annak a közösségnek az igényeit, amelyet szolgálunk;

- a helyi és nemzeti testületek tanácsait;

- a tanulás és tanítás hatékonyságának tanulmányozásáról készült jelentéseket.

Egy jó iskola tudja:

- mi a célja, mit akar csinálni;

- amit tesz, sikeresen találkozik-e céljaival;

- milyen szükségletekkel törődik vagy milyeneket fejleszt;

- vajon a változtatások működnek-e.

Ha egy iskola ismeri e tevékenységek jellemzőit és hatással is van rájuk, jó úton halad afelé, hogy jó minőségbiztosítási rendszere legyen. A minőségbiztosítás középpontjában az iskolai önértékelés áll. Az iskolai önértékelés kapcsán megkérdezhetjük magunktól: hogyan működünk az iskolában, az osztályban, vagy hogyan működik a tantestület.

Az iskolai önértékelés lehet szélesebb körű, az egészre vonatkozó, minden terület áttekintését magában foglaló vizsgálat, melyet évente végeznek el. De lehet egy speciális területre koncentráló, egy adott területet részletesebben, árnyaltabban megismerni kívánó szűkebb nézőpontú vizsgálat is. Ez a vizsgálat kiegészíti az átfogóbb jellegűt, elvégzése nem kötődik a rendszeres éves vizsgálathoz. A több évre visszatekintő és minden területre kiterjedő önértékelések megjelölik az iskola számára, hogy minek a fejlesztése vagy gondozása szükséges, és hogy milyen sikerkritériumokat használjon. Az iskolai önértékeléshez a fejlesztési terven át vezet az út.

Miért fontos a fejlesztési terv? Ha tudni akarjuk, hogy mit csináljunk és hogyan jussunk el oda, szükségünk van tervezésre. A fejlesztési terv készítésének szempontjai:

- mozdítsa elő a hatékony tanulást és tanítást;

- biztosítsa a végbemenő változások irányítását és megfigyelését;

- segítse, hogy reálisan jelöljük ki a prioritásokat és a célokat, valamint a folyamatok időbeni tagolását;

- bátorítson bennünket arra, hogy a legjobban gazdálkodjunk az iskolai költségvetéssel.

A jó fejlesztési terv a célokra, a vizsgálódásra és cselekvésre helyezvén a hangsúlyt, mindhármat jól összefogja. Az önértékelés a fejlesztési terven keresztül elvezet a minőségbiztosításhoz, a minőségbiztosítás fogalmának tisztázásához.

Mi is az a minőségbiztosítás? A minőségbiztosítás magában foglalja az iskolai élet összes aspektusát. Ez a minőség belülről fakad és nem kívülről ránk erőltetett. Megjelenik benne az az ethosz, hogy csak a legjobbat fogjuk csinálni. A minőségbiztosítás létrejöttének alapja az a mód, ahogyan gondolkodunk és a dolgunkat végezzük az iskolában.

Az iskolai teljesítmények értékelésében külső mérésekre is szükség van. A teljesítmények nemzeti szintű értékelését és megfigyelését a skót iskolarendszerben a HMI végzi. A HMI által végzett értékelésnek ugyanazok az alapjai, mint az iskolai önértékelésnek, mutatókat alkalmaznak, az eredményeket megosztják, megbeszélik az iskolákkal, tanárokkal. Ennélfogva világos, hogy az iskolai önértékelés és a külső értékelés, habár különböző célokat szolgál, mindannyiunk elkötelezettségét erősíti abban, hogy értékeljük, amit csinálunk.

A teljesítménymutatók általában azokat a tényezőket mérik, amelyek hatással vannak a tanulók tanulásának, hatékonyságára és nem csak azokat, amelyek fölött az iskolának ellenőrzése van. A teljesítménymutatók

- segítenek megmérni a teljesítményt egy kritériumrendszer mentén;

- meghatározzák azokat a területeket, amelyek részletesebb fejlesztést igényelnek;

- képessé teszik az iskolai vezetést, hogy eldöntse, melyek az iskola teljesítményének erős és gyenge pontjai.

Hogyan használjuk a teljesítménymutatókat az önértékelésben? A teljesítménymutatók segítenek bennünket annak felmérésében, hogy milyen mértékben sikerült céljainkat megvalósítanunk. A célok által meghatározott általános elvárások speciális elvárásokkal egészülnek ki. Az iskolai célokkal együtt segítenek értelmezési teret adni a teljesítménymutatóknak a megfigyelésre javasolt jellemzőkön keresztül. A teljesítmény értékelésében négy jól elkülöníthető szintet használunk, melyek szervesen illeszkednek mindegyik mutatóhoz.



Szint  Teljesítmény  Jellemzők 
nagyon jó  igen erős területek 
jó  erős területek gyenge pontokkal 
kielégítő  néhány fontos gyenge pont 
elfogadhatatlan  több gyenge terület 

Hét kulcsfontosságú terület van, amelyek az iskolai munkát befolyásolják: tanterv; eredmények; tanulás és tanítás; fejlesztés, felzárkóztatás; iskolai ethosz; eszközök; irányítás, vezetés és a minőségbiztosítás.

A hét terület mindegyikéhez változó számú teljesítménymutató tartozik. Mindegyik teljesítménymutatóhoz úgynevezett témák, megfigyelési szempontok kapcsolódnak. Ezek alapján kell a tényleges működést megítélni a négyfokozatú skálán.

Hogyan használjuk a teljesítménymutatókat? A tanulmány elején feltett három alapkérdésünk az értékelési folyamatot a következő lépésekre tagolhatja.



Első lépés:
Hogyan
csináljuk? 
- Határozzuk meg az elvárásokat az iskolai célokon belül.
- Definiáljuk a tevékenységi területet, fókuszáljunk a tanterv területeire, témáira, szintjeire vagy a tanítás mikéntjére. 
Második lépés:
Hogyan
tudjuk? 
- Válasszuk ki a megfelelő teljesítménymutatókat, illusztráljuk odaillő kérdésekkel.
- Határozzuk meg azokat a jellemzőket, amelyeket keresünk figyelembe véve a nemzeti és helyi ajánlásokat.
- Találjuk ki, hogyan döntsük el, hogy ezek jelen vannak-e és hatékonyak-e. 
Harmadik lépés:
Mit tegyünk most? 
- Foglaljuk össze azokat a standardokat és minőséget, amelyet megfigyeltünk.
- Gyűjtsük össze azokat a célokat, amelyeket gondozunk és fejlesztünk. 

A teljesítménymutatók rugalmasan alkalmazhatóak céljainknak megfelelően.

- Kezdetben csak egyetlenegy mutatót vagy egy egyszerű témát érdemes választani. A témákat és a mutatókat csak nagyobb tapasztaltság esetén ajánlott kombinálni.

- A széles körű vizsgálódáshoz mindegyiket használjuk fel, egy részét pedig a szűkebb körűhöz.

- Illesszük be őket abba a környezetbe, amelyben dolgozunk.

Az iskolai célok mint referenciapontok jelentkeznek az értékelés folyamatában. Megjelenhetnek, kifejeződhetnek az irányelvekben és a gyakorlatban egyaránt. Az értékelést lehet végezni:

- egy működő programon belül elhelyezve;

- egy vizsga vagy egy nemzeti teszt eredményeinek az átgondolása után;

- egy új kurzus vagy program bevezetését követően;

- egy periódus eltelte után informális eredmények megismerésére.

A tanulás és a tanítás minősége álljon mindig a vizsgálódás középpontjában. A teljesítménymutatókat használhatjuk az egész iskola, egy osztály vagy speciális, egyedi, különös helyzetek értékelésére. Az értékeléshez a következő forrásokból gyűjthetünk hasznos információkat:

- beszélgetés,

- megfigyelés,

- dokumentumelemzés,

- csoportos megbeszélés,

- a tanulók munkájának elemzése,

- hang/videofelvétel,

- kérdőív,

- naplók,

- a tanulók detektívtükör mögüli megfigyelése,

- űrlap.

A teljesítménymutatók gyűjteményét értékelő táblázatban foglalja össze a tanulmány.



  Teljesítménymutatók (TM)  Témák 
Tanterv   
1.1  A tanterv szerkezete  - Rugalmasság és egyensúly a tanterv elemei között
- Integráció, egymásba hajlás
- Az órarend hatékonysága és a tanulók választásának előkészítése 
1.2  A kurzusok, programok minősége  - Szabadosság, egyensúly és választás
- Integráció, folyamatosság és fejlődés
- Támogatás és útmutatás a tanárok részére 
1.3  A tanári tervezés minősége  - A programok és a napi események tervezése 
Eredmények   
2.1  Eredmények a kurzusmunkában  - A tanulók eredményei a kurzusmunkában 
2.2  Eredmények a nemzeti célokban, elvárásokban  - A tanulók eredményei a nemzeti célok és elvárások viszonylatában 
2.3
 
Az eredmények átfogó minősége  - Az eredmények átfogó mérése további négy TM-en alapul (TM 2.1, TM 2.2, TM 3.2, TM 3.3) 
Tanítás és tanulás   
3.1  A tanítási folyamat minősége  - A tanítás szemléletmódja adekvát tartalma, beleértve a házi feladatok használatát
- Világos és átgondolt tanári előadás és magyarázat
- Színvonalas tanár-diák párbeszéd 
3.2  A tanulók tanulásának minősége  - A tanulásban milyen mértékben motiváltak a tanulók
- Haladás a tanulásban
- Személyes felelősség a tanulásban, független gondolkodás, a tanulásban való aktív részvétel
- Együttműködés másokkal 
3.3  Találkozás a tanulók szükségleteivel  - Feladatválasztás, tevékenységek és eszközök
- A tanulás tempója minden tanuló számára biztosítja a megfelelő célok elérését
- Megfelelnek a célok és a tanítási helyzet a tanulók tapasztalatainak és érdeklődésének
- Hol illeszthető a fejlesztők által végzett kiegészítő foglalkozás 
3.4  Az értékelés mint a tanítási folyamat része  - Az értékelés módszerei
- A minőségi bírálat a tanítási kurzuson belül születik
- Az értékelésből származó információk felhasználása 
3.5  Kommunikáció a szülőkkel  - A szülőkkel folytatott kommunikáció színvonala
- A szülőknek a tanulók fejlődéséről történő tájékoztatásának színvonala
- Az iskolai munkáról történő tájékoztatás színvonala 
Felzárkóztatás, fejlesztés   
4.1  Lelki gondozás  - A tanulók személyes érzelmi, fizikai és szociális szükségleteinek gondozása
- A tanulók támogatásáról való gondoskodás 
4.2  Személyes és szociális fejlődés  - Fejlődés a tanulók pozitív attitűdjeiben, a személyes és szociális készségekben
- Tanterven kívüli tevékenységek, tananyag-kiegészítések és speciális kurzusok 
4.3  A tantárgyi és a szakmai útmutatás minősége  - Az irányítás minősége a továbbtanulás és a pályaválasztás előkészítésében
- A tanácsok, információk pontossága, helytállósága
- Az irányítás megfelelő konzultáción alapul 
4.4  Az útmutatás szerepe a folyamat és az eredmények vizsgálatában  - Az értékelési folyamatok hatékonysága
- A tanulók fejlődési és fejlesztési profiljának minősége
- A megszerzett információk felhasználásának hatékonysága 
4.5  A fejlesztés hatékonysága a tanulásban  - A felzárkóztató program minősége
- A tanulók fejlődése és eredményeik
- A külső irányítás és támogatás minősége 
4.6  A speciális nevelési szükséglettel (SEN) kapcsolatos törvény végrehajtása  - Eleget tesz a szükségletekről szóló rendelkezéseknek
- A törvény végrehajtásának folyamata
- A törvények tartalmával és szellemével összhangban van az eljárás 
4.7  A speciális nevelési szükségletű tanulók osztályba sorolása  - A tanulók speciális szükségleteik alapján történő besorolásának hatékonysága
- A tanulók osztályba sorolásának hatékonysága 
Iskolai ethosz   
5.1  Ethosz  - Az iskolához tartozás tudata és büszkeségérzete, egyenlőség, korrektség
- Barátságos környezet
- A tanulók és a tanári közösség erkölcse, a tanulók és a dolgozók kapcsolata
- A tanulók és a tanári közösség elvárásai és a dicséret alkalmazása
- A tanulók viselkedése és fegyelme 
5.2  Kapcsolat a szülőkkel; iskolaszék  - Bátorítják a szülőket, hogy vegyenek részt gyermekeik tanulásában és az iskolai életben
- Az iskola érzékenysége a szülők nézőpontjaira és kéréseire
- Az iskola és az iskolaszék közötti kapcsolat hatékonysága 
5.3  Kapcsolat más iskolákkal, ügynökségekkel, munkaadókkal és a társadalommal  - Más oktatási szervezetekkel való kapcsolat kiterjedtsége, célja és hatékonysága
- Az önkéntes szervezetekkel, tágabb közösségekkel és a munkaadókkal való kapcsolat kiterjedtsége, célja és hatékonysága
- A felügyelő szervezettel való kapcsolat kiterjedtsége, célja és hatékonysága 
Eszközök   
6.1  Készségek, képességek gondozása  - Elegendő, kiterjedt és megfelelő 
6.2  Az eszközök gondozása  - Elegendő a rendelkezésre álló költségvetés
- Elegendő, sokrétű és megfelelő az eszköztár 
6.3  Az eszközök és a tér szervezése és használata  - Szervezet és hozzáférhetőség
- Az eszközök használata
- Az érdeklődési területek kimutatása, megjelenítése 
6.4  A tanári testület ellátása  - A tanári testület ellátása
- A testület tapasztalatai, képzettsége és szaktudása 
6.5  A testület hatékonysága és szerveződése  - A tanárok és a teammunka hatékonysága
- Az osztályok kialakulása és a tanárok szerveződése
- A fejlesztendő tanulók 
6.6  A testület fejlesztése és értékelése  - A testület fejlesztése, az értékelés és az iskola fejlesztési terve közötti kapcsolat hatékonysága
- A tanári értékelés hatékonysága
- A testület fejlesztésének hatékonysága 
6.7  Az iskolai vezetés megosztott pénzügyi felelőssége  - Az iskolai vezetés megosztott felelősségének megértése
- A fejlesztési terv és a tanulás-tanítás támogatására fordított költségek felhasználása 
Irányítás, vezetés és minőségbiztosítás 
7.1  Önértékelés  - A testület bevonása az iskolai önértékelésbe
- Átvilágítás és értékelés a testület által
- Az eredmények teljes körű értékeléséből származó információk felhasználása
- A vezetés átvilágítása és értékelése 
7.2  Fejlesztési terv  - A terv szerkezete
- A terv tartalma
- A terv kivitelezése 
7.3  A fejlesztési terv megvalósítása  - A fejlesztési terv és a célok elérésének folyamata
- A fejlesztési terv hatása 
7.4  A vezetés hatékonysága  - Szakmai kompetenciák és kötelezettségvállalás
- A vezetés minősége
- Az emberek közötti kapcsolat a teammunkában 
7.5  A vezető tanárok és a testület fejlődésének hatékonysága  - Szétesés és szerveződés
- Személyes hatékonyság
- A testület hatékonysága 

A tanulmányból a továbbiakban a teljesítménymutatók és a hozzájuk kapcsolódó témák értékelésére kaphatunk példát, megmutatva, hogy milyen minőségi tartalmakat hordoz a nagyon jó és a kielégítő szint. A példákon keresztül kitapinthatóvá válnak az egyes szintek közötti minőségi különbségek. Majd gyakorlati példákat olvashatunk arról, hogy a hétköznapi élet szintjén az önértékelési folyamat során megfogalmazott kérdésekre hogyan kaphatunk választ a teljesítménymutatók segítségével. Hogyan válasszuk meg az aktuális kérdésre választ adó teljesítménymutatót, s ennek használatához milyen konkrét jellemzőket szükséges megfigyelnünk.

Példák a teljesítménymutatók (TM) alapján készült 4-es (nagyon jó) és 2-es (kielégítő) szintű értékelésekre:

TM 1.1
A tanterv szerkezete

4-es szint

Kiegyensúlyozottság és rugalmasság van a tanterv elemei között. Összhangban van az iskola céljaival, a nemzeti és helyi ajánlásokkal.

Teljes mértékben integrálja a tudást, készségeket, értelmi képességeket, személyes és szociális tulajdonságokat, és a kiemelt fontosságú alapelvek áthatják az egész tantervet.

Az órarend sikeresen szervezett, és lehetővé teszi a tanterv hatékony megvalósítását, elegendő időt biztosít; súlypontozza a tanterv területeit, a tantárgyakat és a módszereket.

2-es szint

A tantervben nincs rugalmasság és kiegyensúlyozottság a különböző elemek között. Nem teljesen tükrözi vissza az iskola céljait. Közel sincs összhangban a nemzeti és helyi ajánlásokkal.

Kevéssé integrálja a tudást, készségeket, értelmi képességeket, személyes és szociális tulajdonságokat. A kiemelt alapelvek kevéssé vannak összhangban a tantervvel.

Az órarend szervezése nem biztosítja teljes sikerrel a tanterv hatékony megvalósulását. Az időbeosztás és a tantervi területek, tantárgyak és módszerek súlypontozása nem megfelelő. Kevés és nem megfelelő alkalmakat biztosítanak a tanulóknak a választásra.

TM 3.1
A tanítási folyamat minősége

4-es szint

A tanításban megfelelően keverednek a helyesen megválasztott tevékenységek a tanulási tapasztalatokkal. A házi feladatok hatékonyak. A tanári magyarázat, bemutatás és instrukciók egyértelműek és megfelelő szinten megfogalmazottak. A tevékenységek célja a tanulók előtt világos, mindaddig segítik magyarázatokkal a tanulókat, míg meg nem értik a feladatot és meg nem tudják oldani azokat.

A tanári interakció az egész osztállyal, csoporttal és az egyénekkel hatékony. A tanárok megbeszélései a tanulókkal előmozdítják a tanulásukat és építik az önbizalmukat. A tanulók közreműködését bátorítják és értékelik. A tanári kérdések kidolgozottak, a tanárok a tanulók válaszaira odafigyelnek, és hatékonyan használják fel őket. Figyelemmel vannak arra, hogy minden tanulót bevonjanak. Amikor tanulási nehézséggel találják szembe magukat, erőfeszítéseket tesznek, hogy kiderítsék, mi megy rosszul, hogy a hibát azonosíthassák, helyrehozhassák.

2-es szint

A tanári megoldásoknak néhány variációja létezik, a mozgástér korlátozott, és a tanulási tapasztalatok sem mindig jól megválasztottak. Habár házi feladatot adnak, az nem mindig jól tervezett vagy nem kapcsolódik jól az órai munkához. A tanári magyarázat, bemutatás és instrukciók gyakran igényelnek további tisztázást. A tevékenységek célját nem mindig teszik világossá a tanulók előtt. Míg a tanárok változó mennyiségű időt szánnak az osztállyal, a csoportokkal és az egyénekkel folytatott interakcióra, a tanár-diák párbeszéd mégsem segíti elő a tanulás hatékonyabbá tételét és a tanulók önbizalmának építését. Vannak nehézségek, például vonakodnak értékelni a tanulók hozzászólásait, túl sok olyan kérdés van, amely pusztán a tényinformáció megismétlését igényli, nincs koordinálva, hogy ki válaszoljon a kérdésekre, a tanulási nehézségek felismerése nem kielégítő.

TM 3.2
A tanulók tanulásának minősége

4-es szint

A kialakított tanulási környezet arra serkenti a tanulókat, hogy munkájukat magasabb színvonalon végezzék. A dicséretet hatékonyan alkalmazzák a tanulók bátorítására és önbizalmuk építésére. A tanulók jól motiváltak, és lelkesedéssel dolgoznak tanári felügyelet nélkül. Majd minden tanuló fejlődést mutat a tanulásban, eredményeik és képességeik alakulása jó fejlődési ívet mutat. A tanulók felelősen és aktívan dolgoznak. Rendszeresen elvárják tőlük, hogy önállóan gondolkodjanak, reflektáljanak a felvetett gondolatokra. A tanulók együttműködve dolgoznak a különböző összetételű és nagyságú csoportokban.

2-es szint

A tanulók tudatosan válaszolnak a tanár által összeállított feladatokra, de az osztály munkáját a lelkesedés hiánya jellemzi, és a tanulóknak kevés lehetőségük van feladatok kezdeményezésére. Alkalmanként adódnak lehetőségek, amelyek serkentik a jó munkát és fokozzák a motivációt, de ezek nem szervezettek.

A tanulók többsége jól halad a tanulásban. Alkalmanként felelősséget vállalnak és aktívan részt vesznek a munkában. Nem mindig dolgoznak jól közvetlen ellenőrzés hiányában. Megteszik, amit a tanár kér tőlük, de gyakran passzívan figyelnek vagy néznek; elvégzik a feladatokat, amelyek nem igényelnek túl sok gondolkodást. A tanulók ritkán dolgoznak együtt, a csoportok összetétele és mérete nem túl változatos.

TM 3.3
Találkozás a tanulók szükségletével

4-es szint

A célok, feladatok és tevékenységek jól illeszkednek a tanulók egyéni szükségleteihez és képességeihez, nagyon jól megválogatottak az eszközök, a tanulás és tanítás a tanulókhoz alkalmazkodva segíti a célok elérését. Mindenki saját tanulási tempójában érheti el a megfelelő célokat. A tevékenységek célja és a tanítási helyzetek a tanulók tapasztalataihoz, érdeklődésükhöz és jövőbeni fejlődésükhöz igazodnak. A felzárkóztatás hatékonyan járul hozzá a tanulók szükségleteinek kielégítéséhez.

2-es szint

Néhány lépést tettek arra, hogy a célokat, feladatokat, tevékenységeket és az eszközöket a tanulók egyéni szükségleteinek megfelelően alakítsák, de a tanulás-tanítás nem mindig segíti a célok elérését. A tanulási tempó vagy túl lassú, vagy túl gyors, és akadályozza a tanulók megfelelő céljainak elérését.

A tevékenységek célja és a tanítási helyzetek csak alkalmanként találóak, és nem mindig veszik eléggé tekintetbe a tanulók tapasztalatait, érdeklődését és jövőbeni fejlődésüket. A felzárkóztatást végzőknek nincs elég mozgásterük, közreműködésük nem elég hatékony.

TM 4.2
A személyes és a szociális fejlődés

4-es szint

Valamennyi tanuló jól halad afelé, hogy önbecsülése kifejlődjön, és önbizalma legyen saját tudását, képességeit és a felszínre kerülő értékeit illetően. Függetlenül gondolkodnak, jól együttműködnek egymással mind szociálisan, mind az iskolai munkában. Viselkedésük és szociális kapcsolataik őszintének mutatkoznak, toleránsak és odafigyelnek egymásra. Az iskola gyakran és szabályozott keretek között biztosít alkalmakat a tanulók számára, hogy jutalmazza őket és elismerje, értékelje eredményeiket.

A tanulóknak lehetőséget adnak a tanterven kívüli tevékenységekben, a kiegészítő tantárgyi foglalkozásokon, speciális kurzusokon - klubok, helyi társadalmi csoportok, az ipart, a gazdasági szférát az oktatással összekapcsoló tevékenységekben - való részvételre.

2-es szint

A tanulók többsége jól halad afelé, hogy önbecsülése kifejlődjön, és önbizalma legyen saját tudása, képességei és a felszínre kerülő értékeit illetően. A gondolkodás függetlensége és az együttműködés egymással sem szociálisan, sem az iskolai munkában nem a norma szerinti. Viselkedésük és interakcióik általában megfelelőek, de alkalmanként átcsúszik elfogadhatatlan viselkedésbe, agresszióba vagy intoleranciába. Az iskola csak néha biztosít alkalmat a tanulók teljesítményeinek elismerésére.

Nem eléggé bátorítják a tanulókat arra, hogy részt vegyenek a tanterven kívüli tevékenységekben, a kiegészítő tantárgyi foglalkozásokon és speciális kurzusokon.

TM 6.2
Az eszközök gondozása

4-es szint

A rendelkezésre álló pénzösszegek nagyon jó alapot biztosítanak az iskolai munka támogatásához. Az eszközök bőséges választéka áll rendelkezésre, beleértve a könyveket, gyakorlati anyagokat, audiovizuális eszközöket, számítógépeket és a fotófelszerelést.

2-es szint

Ameddig a rendelkezésre álló pénzösszeg elegendő, a legszükségesebb dolgokkal támogatják az iskolai munkát, az alacsony költségvetési keret kedvezőtlenül hat a tanulás-tanítás minőségére, visszafogja az ötletek megvalósítását, és hátráltatja a fejlesztéseket.

Az eszközök választéka elfogadhatóan biztosítja a tanításhoz szükséges körülményeket, de néhány közülük elavult és/vagy nincs belőlük elegendő. Ez korlátozza az iskolai munkát.

Gyakorlati példák az önértékelésre

Mennyire jó az eredmények átfogó minősége?

Kiemelt terület: Eredmények

Teljesítménymutató 2.3: Az eredmények átfogó minősége



Hogyan tudjuk?  Néhány jellemző, melyet keresnünk kell 
TM 2.1
- Mennyire teljesítenek jól a tanulók a kurzusmunkában? 
- A tanulók elérik a megfelelő teljesítményszintet a kurzusmunka adott területén.
- Számos jó teljesítmény a tanár által összeállított feladatsorokban. 
TM 2.2
- Mennyire teljesítenek jól a tanulók a nemzeti célokhoz viszonyítva? vagy
- Mennyire teljesítenek jól a tanulók a nemzeti vizsgákhoz viszonyítva? 
- A teljesítményszint eléri a nemzeti irányelvek által meghatározottakat. 
TM 3.2
- Mennyire motiválják a tanulókat a tanulási tapasztalatok?
- Milyen mértékben mutatnak a tanulók helyes fejlődést a tanulásban?
- Milyen mértékben felelősek a tanulók saját tanulásukért?
- Mennyire hatnak egymásra a tanulók? 
- A tanulók munkájának színvonala.
- A tanulók lelkesedése.
- A haladás nyilvánvaló.
- A tanulók felelőssége saját haladásuk tervezésében és értékelésében nyilvánvaló.
- Sokféle alkalom a közös munkára.
- A tanulók felelőssége a csoportban. 
TM 3.3
- Mennyire jól megválasztottak a feladatok, tevékenységek és az eszközök mennyire felelnek meg a tanulók szükségleteinek?
- Mennyire felel meg a tanulási tempó?
- Mennyire felelnek meg a célok és a tartalom a tanulók szükségleteinek, tapasztalatainak?
- Hol dolgozik a felzárkóztató csoport másokkal együttműködve, mennyire hatékonyan járul hozzá a tanulók szükségleteinek kielégítéséhez? 
- A tartalom és a célok megfelelnek a tanulók érdeklődésének és tapasztalatának.
- A tevékenységek megfelelően differenciáltak.
- Erőpróbát jelentő, de megoldható feladatgyűjtemények a tanulók képességeihez igazodva.
- Változatos, érdekes anyagok és helyzetek.
- Változatos tanári módszerek.
- Nyilvánvaló, hogy a felzárkóztató csoport mennyire jól tervez, és együttműködik az osztályban tanító tanárokkal, gondoskodik a tanulók egyéni szükségleteinek ellátásáról, ahol ez szükséges. 

Néhány vizsgálati mód:

- TM 2.1 - Osztálymunka, házi feladat, feladatok, események értékelése, tanulói válaszok elemzése, megfigyelés.

- TM 2.2 - Nemzeti standardok és teljesítményszintek.

- TM 3.2 - Szóbeli vagy írásos visszajelzések, tanulói jegyzetek, tanulói önértékelés, a tanulók együttműködésének a megfigyelése.

- TM 3.3 - A tanterv területeinek rangsorolása, tanári tervek és jegyzetek, tanulók irányultsága, megfigyelés.

Milyen minőségű a felzárkóztató program?

Kiemelt terület: Fejlesztés, felzárkóztatás

Teljesítménymutató: 4.5: A felzárkóztatás hatékonysága



Hogyan tudjuk?  Néhány jellemző, melyet keresnünk kell 
- Mennyire tervezettek és megfelelően differenciáltak a programok és megvalósításuk?  - Ajánlások és tervezések a differenciálásra.
- Tervezési formák, amelyek segítik a differenciálást és az egyénre szabott programokat.
- A munka differenciált programja.
- A fejlesztő csoport részvétele a folyamat tervezésében. 
- Milyen mértékben vesznek részt a tanulók a programok megvalósításában az osztályban?  - Megfelelő tevékenységek; a végeredmények összhangban vannak az osztálymunkával és a tanulók egyéni szükségleteivel.
- A személyzet hatékony részvétele a felzárkóztatásban.
- A speciális szükségletű tanulók csoportban történő foglalkoztatása, amennyire egyéni programjuk azt lehetővé teszi.
- Az osztálymunkában való részvételt segítő módszerek használatának hatékonysága. 
- Milyen hatékonyan veszik figyelembe a célok, feladatok és a tevékenységek az egyéni szükségleteket?  - Program, amely tekintetbe veszi a tanulói szükségletek széles körét.
- A tanulók felmérési eredményeire alapozott egyéni célok.
- Más szakemberek által ajánlott célok, feladatok és tevékenységek.
- Lehetőséget biztosítanak a szülőknek és a tanulóknak, hogy részt vegyenek a célok meghatározásában. 
- Milyen mértékben terveznek speciális programokat a tanulók jelentős tanulási nehézségeinek segítésére?  - Az egyénre szabott oktatási program biztosítja az egyensúlyt a tanterv és a speciális tantervi célok között.
- Az egyéni oktatási program tekintetbe veszi a személyi és szociális fejlődési szükségleteket.
- Az egyéni oktatási program segíti a tanterv részletesebb kidolgozását újabb alkotóelemek hozzáadásával.
- A fejlesztést szolgáló program nem része az általános tantervnek.
- Rövid távú programok speciális szükségletek kielégítésére. 
- Milyen mértékben járul hozzá a felzárkóztatás a tanulási lehetőségek növeléséhez az osztályban?  - Az osztálytanító és a fejlesztő tanár közös tervezése.
- A fejlődés a közös munka eredménye.
- Széles körű tanulói tevékenységek az osztályban.
- Lehetőségek a tanulás megerősítésének a fokozására.
- Az individualizáció lehetőségeinek növelése.
- A tanár-diák párbeszéd lehetőségeinek növelése a tanulás támogatása céljából. 

Néhány vizsgálati mód:

- Vizsgáljuk meg az osztály és a fejlesztő tanár jövőre irányuló terveit, az egyénre szabott oktatási programokat, a tanulók képességprofilját!

- Beszélgessünk a tanulókkal, szülőkkel és a személyzettel!

Mennyire jó az iskolai terv?

Kiemelt terület: Irányítás, vezetés és a minőségbiztosítás

Teljesítménymutató 7.2: A fejlesztési terv

Hogyan tudjuk?  Néhány jellemző, melyet keresnünk kell 
- Mennyire jól strukturált a terv?  - A terv tartalmazza a célokat, a vizsgálatot, a cselekvési szakaszokat, és ezeket láthatóan összefogja.
- A célok, a sikerkritériumok, megvalósítási stratégiák, az időbeni tagolás, a személyi felelősség, testületfejlesztés és az értékelési folyamatok világosan definiáltak. 
- Milyen világosan fejeződik ki a célokban, hogy mi a fontos az iskolának, a tantestületnek?
- A célok figyelembe veszik-e eléggé a nemzeti és helyi irányelveket?
- Milyen mértékben biztosítanak a célok viszonyítási pontokat az értékelési folyamat számára? 
- A célok magukban foglalják az eredményeket, a tanulást és a testületi tanítást, az ethoszt, a kapcsolattartást a szülőkkel és a közösséggel.
- A célok gondoskodnak referenciapontokról az értékelés, az eredmények és a tanulói tapasztalatok minőségét illetően. 
- Mennyire részletező a végső vizsgálat?  - A vizsgálat világos összefoglalót biztosít az iskola erős területeiről és a szükséges fejlesztésekről minden kiemelt területen.
- A fejlődés megállapítása az előző évhez képest.
- A vizsgálat megfigyelhető tényeken alapul.
- A teljesítmény értékelése elfogadott standardokon alapul. 
- Mennyire felel meg a meghatározott céloknak?  - A meghatározott prioritások a vizsgálatból származnak, és összhangban vannak az iskola céljaival.
- A prioritások kihívást jelentenek, de kezelhetőek.
- A nemzeti és helyi prioritásokat is magában foglalva párhuzamosan kapcsolódik a helyi irányelvekhez.
- Az osztályok és a részlegek prioritásai tükrözik az egész iskolai tervet és célokat.
- A prioritások a tanítás-tanulásra fókuszálnak.
- A meghatározó aspektusok eléggé hangsúlyozottak. 
- Milyen jól öntötték formába?  - A dokumentum tömören fogalmazott.
- Világos elrendezésű.
- Könnyű olvasni és megérteni.
- Az információ könnyen kiszűrhető. 

A tanulmányban felsorolt 33 teljesítménymutatót áttekintve láthatjuk, hogy egy iskola hatékony működéséről, eredményességéről a hazai közgondolkodásban megszokott szempontokon túl mennyivel több összetevő ismeretében lehet reális képet kapni. A tanulmányban bemutatott skót modell kellően rugalmas, a mindenkori helyi viszonyokhoz jól adaptálható. Megfelelően szekventálja az önértékelési folyamatot, és olyan egyszerű metodikai eljárásokat ajánl, amelyekkel bárki könnyen értékelhető információkhoz juthat. Jól kidolgozott, fejlesztésre orientált, gondolkodási algoritmust kínál, amely az oktatás minden területén, a tanítási órától a nemzeti projektekig eredményesen alkalmazható.

Fordította, válogatta és szerkesztette: Schüttler Vera

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.