2020. június 07., vasárnap , Róbert

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Konferenciák, rendezvények eredményei >> Magyar Közoktatás 2001

2. szekció: Irányítási és finanszírozási folyamatok

2009. június 17.

Imre Anna összefoglalója

2. szekció: Irányítási és finanszírozási folyamatok

A oktatásirányítás és finanszírozás kérdéseivel foglalkozó szekció 30-40 résztvevővel kezdte munkáját. Többségük önkormányzati tisztségviselő, kisebbrészt igazgató volt. Az előadó Palotás Zoltán, a szekció elnöke Balogh Miklós volt. Palotás Zoltán vitaindító előadása a helyi-területi tervezés helyzetét, aktuális kérdéseit, ezen belül a közoktatási tervezés rendszerét, az intézkedési tervek szerepét és tartalmát elemezte, valamint kitért a helyi-területi önkormányzati közigazgatás problémáira és az állami-önkormányzati irányítás kapcsolataira.

Az intézkedési tervek megszületésének nagy jelentősége van abban, hogy a megyei szinten már létező megyei fejlesztési tervek és az intézményi szinten is megszületett pedagógiai programok, helyi tantervek mellett a most létrejött helyi szintű intézkedési terv teszi teljessé a helyi-területi tervezési rendszer vertikális szerkezetét a közoktatásban. Az intézkedési terv műfaji sajátosságai közé tartozik azonban annak ellentmondásossága is: egyfelől stratégiai tervnek tekinthető, mivel tartalmaznia kell olyan elemeket, amelyek a feladatellátás koncepcionális megszervezéséhez kapcsolódnak (pl. az intézményrendszer fejlesztésével, átszervezésével kapcsolatos elképzeléseket), másfelől azonban a terv kétévenként kötelező felülvizsgálata, a megyei terv kötelező figyelembevétele és elnevezése inkább operatív jellegét hangsúlyozza. A törvény előírja az intézkedési terv és az intézmények pedagógiai programjai közötti megfeleltetés kényszerét, ami a pedagógiai programok módosításának lehetőségét is magában hordozza, s ezzel a jogalkotó szándéka szerint a stabilitás növelésére szolgáló eszköz az instabilitás lehetőségét is beemeli a tervezési folyamatokba.

A megszületett intézkedési tervek tartalmát és főbb jellemzőit a nyugat-dunántúli városok intézkedési terveit elemző empirikus kutatás eredményei alapján foglalta össze az előadó. Az intézkedési tervek sokfélék, valamennyi tartalmaz részletes helyzetelemzést és feladattervet, s döntő többségükben megfelelnek az előírásnak. Van azonban néhány olyan hiányosságuk, amelyeknek a megvalósítás során lehetne nagy jelentősége: tekintélyes részéből hiányzik a jövőkép, a célok és prioritások meghatározása, az ütemezés, a finanszírozási javaslatok, a felelősség kijelölése és megosztása, a helyi érdekegyeztetés s a megvalósulás monitorozásának, ellenőrzésének kérdése. Ezenkívül gyakori, hogy a tervek nem fogalmaznak meg stratégiai célokat, tulajdonképpen csak a jelenlegi intézményhálózat fenntartását és működtetését tekintik annak. Gyakori az is, hogy az intézkedési tervekben nem kapcsolódik elképzelés a középfokú intézmények képzési profiljának alakulásához, illetve a felnőttoktatáshoz. Közös sajátosságnak tűnik az is, hogy a nem kötelező feladataikat az önkormányzatok saját intézményekkel szívesebben oldják meg, ezek társulásban történő ellátása csak kivételesen fogalmazódik meg.

További - potenciális - problémát jelent az intézkedési tervekkel kapcsolatban a helyi és a megyei tervek kapcsolata. A megyei fejlesztési tervek fektették le az együttműködés alapelveit, az átjárhatóság biztosítását és feltételeit, mindezt azonban csak hatékony érdekegyeztetési rendszer kialakításával és folyamatos párbeszéd segítségével, illetve a megkötött megállapodások betartásának ellenőrzésével lehet megvalósítani.

A helyi-területi közigazgatás aktuális problémáival kapcsolatban az önkormányzati feladatellátás ellenőrzéséről és a helyi oktatási rendszerek értékeléséről esett szó. Az intézmények, a helyi oktatási rendszer működésének értékelésére elsősorban városokban van példa, azonban ez is elsősorban inkább csak pénzügyi ellenőrzésre, illetve a dokumentumok törvényességi ellenőrzésére korlátozódik. Szakmai ellenőrzés csak ritkán, többnyire ad hoc módon fordul elő, még ritkább a feladatellátás folyamatos és módszeres ellenőrzése, ami a helyi értékelési rendszerek kialakításának kiindulópontja lehetne. Az önkormányzati feladatellátás ellenőrzése sem megoldott, egyelőre csak az Állami Számvevőszék által valósul meg az állami források felhasználásának vizsgálata révén.

A helyi, területi és állami irányítás kapcsolatára jellemző, hogy az együttműködés bár a jogszabályok szerint szükséges, a valóságban esetleges. Az oktatásirányítás regionális szintű szervei (OKÉV) és a megyei hivatalok és feladatok között ma még hiányzik a rendszeres és szoros kapcsolat, jelenleg inkább személyhez kapcsolódóan működik, ahol működik, az együttműködés a tervezés folyamatában sem valósult meg.

A hozzászólások megerősítették és kiegészítették az előadásban elhangzottakat. Szerintük megyei szintű tervezés számára nehézséget jelentett, hogy nem készültek el időben a városi tervek, ráadásul a jelenlegi helyzetet az is rontja, hogy kimaradt egy év statisztikai adata. Jellemző, hogy egyeztetés nincs a szakképzésben az önkormányzatok között.

A finanszírozással kapcsolatos problémák a szekcióvezető kérdései és a hozzászólások nyomán kerültek előtérbe, többségükben a tervezés és a mérethatékonyság kérdéseivel kapcsolatosan. A finanszírozás szempontjából a középtávú tervek előremutató elemének számít, hogy véget vetett az intézményrendszer alulról történő átalakulásának, ami a 90-es évek jó részét jellemezte. A tervezés folyamata a finanszírozás szempontjából egy olyan számítási feladatot jelent az önkormányzatok számára, amely az intézmények, tanulócsoportok, pedagógusok és az órakeret számából kalkulálja a szükséges ráfordításokat - pénzügyi értelemben az önkormányzatok számára mozgásteret a pedagógusok számának alakulása jelenthet. Az elmúlt években a finanszírozás egész rendszere megváltozott: a normatíva aránya megnőtt, az önkormányzati hozzájárulás csökkent, s a korábban szabadon felhasználható bevételek is csökkentek. Mindez bár csökkentette a különbségeket, még mindig nagy eltérések alakulhatnak ki az óraszámok és a szolgáltatások terén a kötelező felett.

Tartós strukturális problémát jelent az elaprózott intézményrendszer, hiszen a kisiskolák fenntartása költség- és mérethatékonyság szempontjából irracionális. Bár a legtöbb helyen más szempontból indokolható, de nagy számuk miatt a rendszer egésze sem tud költséghatékony lenni.

 

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.