2020. február 24., hétfő ,

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Az oktatás társadalmi-gazdasági környezete >> A közoktatásban foglalkoztatottak összetételének és keresetének változása (1992–2001)

A közoktatásban foglalkoztatottak kereseti pozíciójának változása

2009. június 17.

A közoktatásban foglalkoztatottak kereseti pozíciójának változása

A közoktatásban dolgozók átlagkeresete 1992-ben a nemzetgazdasági átlagkeresettől 8 százalékkal maradt el, az alapfokú oktatásban dolgozók átlagkeresete 15 százalékkal volt kevesebb a nemzetgazdasági átlagnál, a középfokú oktatásban dolgozók keresete viszont 15 százalékkal magasabb volt (5., 6. táblázat; 3. ábra). 1992 és 1996 között a közoktatás egészének relatív kereseti pozíciója 10 százalékponttal romlott, a középfokú oktatásban dolgozóké 21 százalékponttal, az alapfokú oktatásban dolgozóké 7 százalékponttal. Az ezt követő években egy-egy évben, így 1997-ben és 1999-ben egy-két százalékponttal javult az oktatásban dolgozók relatív kereseti helyzete, majd 2001-ben a legalacsonyabb szintet érte el, a nemzetgazdasági átlagos keresetek 80 százaléka alá süllyedt.

  3. ábra
A közoktatás egészében és az alap- és középfokú oktatásban foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete a nemzetgazdasági átlag százalékában (1989–2001)

Ha összehasonlítjuk a reálkereset indexének alakulását a nemzetgazdaság egészében és a közoktatásban (4. ábra), akkor látjuk, hogy 1995-ig a reálkeresetek a nemzetgazdaság egészében is csökkentek, de a csökkenés mértéke a közoktatás esetében jóval nagyobb volt, mint a nemzetgazdasági átlag. 1997 után egy-egy évben (1997-ben, 1999-ben) a különböző bérkorrekciók eredményeként a reálkeresetek közoktatási növekedése még meg is haladta a nemzetgazdasági átlagot, de ez a növekedés sem tudta megakadályozni a közoktatás relatív kereseti pozíciójának további romlását a vizsgált periódus végére.

Az összes foglalkoztatott keresetének összehasonlítása ugyanakkor nem veszi figyelembe a közoktatás és a nemzetgazdaság egészének igen eltérő foglalkoztatási szerkezetét. Láttuk, hogy a közoktatási foglalkoztatás jelentősen különbözik a nemzetgazdaság egészétől a foglalkoztatottak iskolázottságát, nemét tekintve.

  4. ábra
A reálkereset indexe a nemzetgazdaságban és a közoktatásban, 1992–2001

A közoktatási ágazatban dolgozók relatív pozíciójának változása több tényezőtől függ (1.) a foglalkoztatottaknak a nemzetgazdaság egésze és a közoktatás közötti iskolázottságbeli különbségének változásától; (2.) az összes foglalkoztatott iskolázottság szerinti kereseti különbségek változásától; (3.) az iskolázottság nemzetgazdasági és közoktatási hozama különbségének változásától; (4.) az összes foglalkoztatott iskolázottság szerinti megoszlásának változásától. (A felsoroltak mellett még számos más tényező is befolyásolhatja a közoktatás relatív helyzetét, például a foglalkoztatottak nemek szerinti megoszlása és változása stb., de ezek vizsgálatától most eltekintünk.)

Az egyes tényezők önálló hatását az átlagkeresetek különbségének változására dekompozíciós modell segítségével különíthetjük el. (A dekompozíció leírását a Függelék közli.) A dekompozíció során az 1996 és 2001 közötti időszakot vizsgáltam. Hasonló dekompozíciós modell segítségével korábbi vizsgálatok (Kézdi, 1998) azt találták az 1986 és 1996 közötti időszakra vonatkozóan, hogy a versenyszektor és a közoktatás közötti kereseti különbség változása, a közoktatás relatív helyzetének 16 százalékpontnyi romlása teljes egészében az iskolázottság közoktatáson belüli hozamának romlásához köthető.

Az 1996 és 2001 közötti időszakban tovább romlott a közoktatás relatív kereseti pozíciója, a közoktatási átlagkeresetek elmaradása a nemzetgazdasági átlagkeresetektől az 1996-os nemzetgazdasági átlagos reálkeresetek arányában csaknem 8 százalékponttal nőtt.

A dekompozíció eredményei azt mutatják, hogy a változás oka ebben az időszakban is elsősorban az volt, hogy tovább nőtt a különbség az iskolázottság átlagos hozama és a közoktatásban elérhető hozama között (1. táblázat). Minden egyebet változatlannak tekintve, az oktatási átlagkeresetek elmaradását a nemzetgazdasági átlagkeresetektől ez önmagában több mint 10 százalékponttal növelte volna 1996 és 2001 között. A különbség növekedését azonban valamekkora mértékben két tényező ellensúlyozta. Egyrészt – kisebb részben – a foglalkoztatottaknak a nemzetgazdaság egésze és a közoktatás közötti iskolázottságbeli különbségének változása, az, hogy a közoktatásban gyorsabban nőtt a felsőfokú végzettségűek aránya. Másrészt az iskolázottság szerinti kereseti különbségek változása a nemzetgazdaság egészében, a magasabb iskolázottság hozamának további növekedése.

1. táblázat • Az iskolázottság szerinti foglalkoztatás és az iskolázottság szerinti kereseti különbségek változásának hatása a közoktatási és nemzetgazdasági átlagkeresetek különbségének 1996 és 2001 közötti változására
A közoktatási és nemzetgazdasági átlagkereset-különbség változása (a reálkereset-különbség változása az 1996-os nemzetgazdasági átlagkereset %-ában) -7,9
Az egyes tényezők átlagos elkülöníthető hatása a kereseti különbség változásának %-ában
1. A foglalkoztatottaknak a nemzetgazdaság egésze és a közoktatás közötti iskolázottságbeli különbségének változása 1,7
2. Az iskolázottság szerinti kereseti különbségek változásának hatása 3,4
3. Az iskolázottság nemzetgazdasági és közoktatási hozama különbségének változása -10,8
4. A foglalkoztatottak iskolázottság szerinti megoszlásának változása -2,2

 

 

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.