2019. szeptember 20., péntek , Friderika

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Arany János Programok  IKT  OFI  OKJ  SDT  Vizsgacentrum  biztonságos iskola  egészségtudatos iskola  erőszakmentes  kiadvány  konferencia  kétszintű érettségi  letölthető  oktatás  próbaérettségi  pályázat  rendezvény  ÚPSZ  Új Pedagógiai Szemle  érettségi 

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Tudástár >> Az oktatás társadalmi-gazdasági környezete >> Közoktatás és regionális fejlődés

Függelék

2009. június 17.

Függelék

A témakörhöz kapcsolódó kutatások

Az elemzés eredményeihez közvetlenül hozzájáruló kvalitatív kutatások:

Területi tervezés, humánerőforrás-fejlesztés a közoktatásban. OKI KK, 2000–2001; témavezető Balázs Éva.

A középiskolázás sajátosságai a középfokú expanzió folyamatában. OKI KK (MTA-OM pályázat), 1999–2000; témavezető Balázs Éva.

A megyei közoktatási tervek elemzése. OKI KK, 1997–1999; témavezető Balázs Éva és Imre Anna.

Kutatások, amelyek adatai a matematikai-statisztikai adatfeldolgozásban is szerepelnek:

Intézményi szintű változások. OKI KK, 2001–2002; témavezető Schmidt Andrea és Simon Mária, résztéma-vezető Balázs Éva.

Igazgatóvizsgálat. OKI KK 1996–1997; témavezető Balázs Éva és Szabó Ildikó.

Korábbi kutatások a szerző szakmai közreműködésével, amelyeket az elemzés során felhasználtunk:

Az oktatás minősége és az önkormányzati oktatásirányítás. OKIKK (World Bank megbízás), 1997–1998; témavezető Halász Gábor.

A kormányzati szintek közötti felelősségmegosztás és a közoktatás öt kelet-közép-európai országban. OKI KK–World Bank EDI; témavezető A. Fiszbein; a magyar team témavezetője Halász Gábor.

Education Management and Finance in Four Central European Countries. OSI–LGI, témavezető K. Davey.

Vezetőképzési igények 1991–1992. OKI KK, Amszterdami Egyetem, témavezető Balázs Éva.

New Heads in the New Europe 1995–1996. ENIRDEM, témavezető R. Bolam.

Baranya megyei tanulói tudásmérés. PTE–TKI Kutatócsoport, 1999–2000; témavezető Kocsis Mihály.

Más kutatások, amelyek adatait a szerző az adatbázisban felhasználta és másodelemezte:

A középiskolai munka néhány mutatója. OKI KK 2000; témavezető Neuwirth Gábor.

Tanári pálya és életkörülmények. OKI KK 1996–1997; témavezető Nagy Mária.

Tartalmi változások a közoktatásban. OKI KK 1996–1997; témavezető Vágó Irén.

A kutatás során feldolgozott adatbázisok

TEMPUS nemzetközi programok magyar adatai 1990–1996 (www. tpf.iif.hu); saját kigyűjtés és feldolgozás,

LEONARDO nemzetközi programok magyar adatai 1997–2003 (Leonardo Évkönyvek é.n.; 2002); saját kigyűjtés és feldolgozás,

Soros Alapítvány közoktatási programok adatai (Soros Alapítvány Évkönyvek 1996–2000, valamint www.soros.hu); saját kigyűjtés és feldolgozás,

Középiskolai Felvételi Információs Rendszer (KIFIR), 2000. évi adatbázis; saját feldolgozás

Országos Felsőoktatási Felvételi Információs Rendszer (OFI adatbázis) 2000; Neuwirth Gábor kigyűjtése alapján másodfeldolgozás.

Táblázatok

1. táblázat
A megyék és régiók gazdasági teljesítőképességének néhány mutatója

Megye Egy főre jutó GDP, E Ft 1000 lakosra jutó működő vállalkozások száma Gazdasági aktivitás aránya (15–74 éves népesség), % Munkanélküliségi ráta, %
Budapest 2159 137,3 57,7 5,3
Pest 911 84,6 56,2 5,2
Közép-Magyarország 1710 118,1 57,1 5,2
Borsod-Abaúj-Zemplén 760 55,4 46,6 11,7
Heves 817 66,3 51,6 7,6
Nógrád 620 58,1 50,9 9,1
Észak-Magyarország 751 58,6 48,7 10,1
Hajdú-Bihar 810 67,5 49,6 7,2
Szabolcs-Szatmár-Bereg 618 59,9 44,9 11,2
Jász-Nagykun-Szolnok 763 59,1 51,5 9,4
Észak-Alföld 726 62,7 48,3 9,2
Bács-Kiskun 791 73,8 53,7 5,6
Békés 772 62,0 47,8 5,8
Csongrád 977 84,3 53,3 3,9
Dél-Alföld 843 73,6 51,9 5,1
Baranya 885 80,5 50,0 7,1
Somogy 778 75,2 51,7 8,3
Tolna 1009 73,3 52,9 8,2
Dél-Dunántúl 880 76,9 51,3 7.8
Fejér 1287 74,9 56,0 5,1
Komárom-Esztergom 934 79,7 54,9 5,3
Veszprém 910 77,9 55,9 4,0
Közép-Dunántúl 1061 77,2 55,7 4,8
Győr-Moson-Sopron 1480 88,2 58,0 4,2
Vas 1333 71,5 61,3 4,6
Zala 1014 85,8 57,4 3,8
Nyugat-Dunántúl 1301 83,0 58,7 4,2
Átlag 1132 83,8 53,5 6,4
Átlag Budapest nélkül 904 72,5 52,6 6,7

Forrás: KSH 2001a.

2. táblázat
A gazdaságilag aktív és nem aktív 20–29 évesek egyes csoportjainak arányai megyénként és régiónként, %

Megye Foglalkoztatott 20–29 éves / 20–29 éves Munkanélküli 20–29 éves / 20–29 éves Munkanélküli 20–29 éves / gazd. aktív
20–29 éves
Inaktív
20–29 éves /
20–29 éves
Eltartott
20–29 éves / 20–29 éves
Budapest 61,6 5,9 8,7 9,2 23,3
Pest 63,3 6,7 9,6 15,5 14,4
Közép-Magyarország 62,2 6,2 9,1 11,4 20,2
Borsod-Abaúj-Zemplén 45,6 16,4 26,4 22,6 15,4
Heves 56,0 10,7 16,0 17,8 15,5
Nógrád 56,0 11,3 16,8 21,1 11,7
Észak-Magyarország 50,1 14,0 21,9 21,1 14,8
Hajdú-Bihar 48,9 11,4 18,9 20,0 19,7
Szabolcs-Szatmár-Bereg 46,5 15,5 25,0 25,3 12,7
Jász-Nagykun-Szolnok 55,7 12,0 17,8 19,6 12,7
Észak-Alföld 49,7 13,1 20,9 21,9 15,3
Bács-Kiskun 58,8 9,5 14,0 18,5 13,2
Békés 55,8 11,1 16,6 20,0 13,1
Csongrád 56,5 8,6 13,2 15,6 19,3
Dél-Alföld 57,1 9,7 14,4 17,9 15,3
Baranya 55,6 8,9 13,8 16,2 19,3
Somogy 55,7 10,3 15,6 19,8 14,1
Tolna 59,5 9,5 13,7 19,0 12,0
Dél-Dunántúl 56,6 9,5 14,4 18,1 15,8
Fejér 64,6 6,6 9,3 14,5 14,4
Komárom-Esztergom 65,5 6,6 9,1 15,6 12,3
Veszprém 64,0 6,5 9,3 15,6 13,8
Közép-Dunántúl 64,6 6,6 9,2 15,2 13,6
Győr-Moson-Sopron 67,6 4,8 6,7 14,1 13,4
Vas 71,2 4,5 6,0 14,3 9,9
Zala 65,2 7,3 10,0 15,3 12,3
Nyugat-Dunántúl 67,9 5,4 7,4 14,5 12,2
Átlag 58,6 8,8 13,1 16,3 16,3
Átlag Budapest nélkül 57,9 9,6 14,2 18,0 14,5

Forrás: Népszámlálás, 2001, Képviseleti minta (www.ksh.hu) alapján saját számítások.

3. táblázat
Az alkalmazásban állók egyes csoportjainak aránya, %

Megye Szolgáltatásban al-kalmazásban állók aránya az összes alkalmazásban állóhoz viszonyítva Közszolgáltatásban alkalmazásban állók aránya az összes alkalmazásban állóhoz Közszolgáltatásban álló alkalmazottak aránya az összes szolgáltatásban alkal-mazásban állókhoz Oktatásügyi közszolgáltatásban alkalmazásban állók aránya a közszolgáltatás.ban alkalmazásban állókhoz
Budapest 79,8 39,9 50,0 20,1
Pest 55,7 25,5 45,8 40,5
Borsod-Abaúj-Zemplén 58,3 33,0 56,6 29,9
Heves 50,8 28,4 56,0 32,2
Nógrád 50,2 30,2 60,2 29,4
Hajdú-Bihar 57,3 31,9 55,7 43,4
Szabolcs-Szatmár-Bereg 61,8 33,7 54,5 34,8
Jász-Nagykun-Szolnok 50,7 28,8 56,8 30,9
Bács-Kiskun 51,2 26,9 52,5 32,3
Békés 53,2 30,4 57,1 29,9
Csongrád 57,5 30,3 52,7 44,8
Baranya 58,0 30,7 52,9 43,2
Somogy 57,5 30,7 53,4 30,6
Tolna 49,4 27,2 55,1 33,0
Fejér 43,7 19,5 44,6 33,9
Komárom-Esztergom 46,9 24,1 51,4 32,5
Veszprém 49,3 24,9 50,5 33,8
Győr-Moson-Sopron 48,4 21,8 45,0 35,9
Vas 43,8 21,5 49,1 31,2
Zala 49,9 24,3 48,7 31,5
Átlag 60,2 30,9 51,3 29,7
Átlag Budapest nélkül 52,7 27,4 52,1 35,1

Forrás: KSH, 2001a adatai alapján saját számítások.

4. táblázat
A megyék csoportjai a kutatás-fejlesztésben dolgozó létszám és a kutatási-fejlesztési ráfordítás gazdaságilag aktívakhoz viszonyított arányainak nagyságrendje szerint

Megyecsoport K+F létszám K+F ráfordítás
10 ezer gazdaságilag aktív fő népességre
vetített középponti értéke a csoportban
Budapest 192,0 849,4
Csongrád, Hajdú-Bihar 103,8 319,6
Baranya, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Pest, Veszprém 53,6 147,4
Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves,
Komárom-Esztergom, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna, Vas, Zala
14,8 40,6

Forrás: KSH 2001a alapján saját számítások.

5. táblázat
A gazdaságilag aktív 15–74 és 15–29 évesek megoszlása fő nemzetgazdasági ágak szerint, régiónként, %

Régió Mező-
gazdaság
Ipar Szolgál-
tatás
Mező-
gazdaság
Ipar Szolgál-
tatás
15–74 évesek 15–29 évesek
Közép-Magyarország 1,5 25,5 73,0 1,3 24,3 74,4
Észak-Magyarország 4,0 37,4 58,6 2,6 39,0 58,4
Észak-Alföld 8,0 33,0 59,0 5,5 36,3 58,2
Dél-Alföld 12,6 31,8 55,6 8,4 35,0 56,6
Dél-Dunántúl 8,3 33,3 58,4 5,9 37,9 56,2
Közép-Dunántúl 5,5 43,1 51,4 3,4 47,9 48,7
Nyugat-Dunántúl 5,6 41,1 53,3 3,2 46,0 50,8
Átlag 5,5 33,2 61,3 3,8 35,3 60,9
Átlag Közép–Mo. nélkül 7,4 36,6 56,0 4,9 40,4 54,7

Forrás: Népszámlálás, 2001, KSH, Képviseleti minta: www.ksh.hu.

6. táblázat
A gazdaságilag aktív 15–29 évesek megoszlása foglalkozási főcsoportok szerint, régiónként, %

Régió Vezető és
értelmiségi
Egyéb
szellemi
Szolgáltatási Mezőgazdasági Ipari Egyéb
Közép-Magyarország 19,9 26,5 22,0 0,9 22,1 8,6
Észak-Magyarország 11,6 19,2 19,8 1,6 37,2 10,6
Észak-Alföld 12,4 17,7 19,8 3,4 35,7 11,0
Dél-Alföld 10,7 16,1 20,2 5,9 33,9 13,2
Dél-Dunántúl 11,0 18,8 19,2 3,4 36,7 10,9
Közép-Dunántúl 10,6 17,5 16,2 1,9 43,3 10,6
Nyugat-Dunántúl 10,8 17,1 19,4 2,0 41,4 9,3
Átlag 14,0 20,4 20,0 2,4 33,0 10,2
Átlag Közép-Mo. nélkül 11,2 17,6 19,0 3,1 38,1 10,9

Forrás: Népszámlálás, 2001, KSH, Képviseleti minta: www.ksh.hu.

7. táblázat
A gazdaságilag aktív 15–74 évesek megoszlása foglalkozási főcsoportok szerint, régiónként, %

Régió Vezető és
értelmiségi
Egyéb
szellemi
Szolgáltatási Mezőgazdasági Ipari Egyéb
Közép-Magyarország 27,1 24,5 15,7 1,0 23,6 8,0
Észak-Magyarország 18,8 19,0 15,0 1,9 35,3 10,0
Észak-Alföld 18,9 18,2 15,5 4,4 32,7 10,2
Dél-Alföld 16,6 16,5 15,5 8,6 31,7 11,1
Dél-Dunántúl 18,8 18,5 15,2 3,8 33,3 10,4
Közép-Dunántúl 16,8 18,0 13,5 2,6 39,2 9,8
Nyugat-Dunántúl 16,8 17,1 15,2 2,9 38,0 10,0
Átlag 20,7 20,0 15,2 3,2 31,4 9,6
Átlag Közép-Mo. nélkül 17,7 17,9 15,0 4,1 35,0 10,3

Forrás: Népszámlálás, 2001, KSH, Képviseleti minta: www.ksh.hu.

8. táblázat
A 7 éves és idősebb, valamint a 25–29 éves népesség iskolázottsága

Régió Korcsoport A megfelelő korúakból
az általános
iskola
1. osztályát sem
legalább
8 osztályt
legalább
középiskolát
(12 osztályt)
felsőfokú
végzettséget
szerzett
végzett
Közép-Magyarország 25–29 évesek 0,2 99,3 60,5 27,4
teljes népesség* 0,3 84,8 45,1 18,5
Észak- Magyarország 25–29 évesek 0,3 96,8 41,5 13,1
teljes népesség* 0,7 77,6 29,5 8,8
Észak-Alföld 25–29 évesek 0,3 96,7 38,9 14,0
teljes népesség* 0,9 75,3 27,2 9,1
Dél-Alföld 25–29 évesek 0,3 98,4 41,7 14,5
teljes népesség* 0,5 78,0 28,5 9,0
Dél-Dunántúl 25–29 évesek 0,4 97,0 40,2 14,2
teljes népesség* 0,8 79,0 28,8 9,5
Közép-Dunántúl 25–29 évesek 0,3 98,6 41,0 14,5
teljes népesség* 0,4 80,7 30,6 9,7
Nyugat-Dunántúl 25–29 évesek 0,3 98,6 45,5 15,6
teljes népesség* 0,4 81,1 32,0 10,1
Magyarország
összesen
25–29 évesek 0,3 98,1 47,1 18,2
teljes népesség* 0,5 80,2 33,7 11,9

Forrás: Népszámlálás, 2001, Képviseleti minta alapján saját számítások.
* 7 éves és idősebb népesség.

9. táblázat
A foglalkoztatottak és munkanélküliek aránya legmagasabb iskolai végzettségük szerint, régiónként, 2000.

Régió Foglalkoztatottak Munkanélküliek
8 általános vagy kevesebb Szak-
munkás-
képző és szak-
iskola
Gimná-
zium és egyéb középisk.
Főiskola, egyetem 8 általános vagy kevesebb Szak-
munkás-
képző és szak-
iskola
Gimná-
zium és egyéb középisk.
Főiskola, egyetem
Közép-Magyarország 13,2 24,8 37,4 24,6 28,2 31,5 33,5 6,8
Észak-Magyarország 18,2 35,8 31,9 14,1 29,0 43,3 22,5 4,8
Észak-Alföld 19,4 35,4 30,3 14,9 38,3 34,0 22,9 5,9
Dél-Alföld 21,5 35,3 31,0 12,2 36,7 40,3 20,7 2,3
Dél-Dunántúl 18,3 36,2 31,1 14,4 33,8 43,9 20,6 1,9
Közép-Dunántúl 18,7 37,4 29,8 14,1 32,7 40,7 24,0 2,4
Nyugat-Dunántúl 19,0 34,0 32,6 14,4 34,4 42,2 18,5 4,4
Összes 17,4 32,3 33,0 17,2 32,5 38,9 24,6 4,1
Közép-Mo. nélkül 19,3 35,7 31,1 13,9 33,9 41,3 21,6 3,2

Forrás: Népszámlálás, 2001, Képviseleti minta alapján saját számítások.

10. táblázat
A térségi társadalom jólétének egyes mutatói

Megye/Régió Szennyvíz-
hálózatba kapcsolt lakások
aránya, %
1000 lakosra jutó vezetékes
telefon
fővonalak száma
1000 lakosra
jutó személy-
gépkocsik
száma
Egy háziorvosra és gyermek-
orvosra jutó
lakosok száma
Alkal-
mazásban állók havi
nettó átlag-
keresete, Ft
Budapest 91,3 485 311 1 340 72 064
Pest 35,0 338 258 1 601 53 701
Közép-Magyarország 73,7 431 292 1 425 68 353
Borsod-Abaúj-Zemplén 40,8 289 166 1 549 48 265
Heves 37,6 322 211 1 627 49 974
Nógrád 31,4 311 196 1 555 44 239
Észak-Magyarország 38,3 301 183 1 569 48 051
Hajdú-Bihar 37,4 301 184 1 470 47 892
Szabolcs-Szatmár-Bereg 29,4 260 188 1 654 44 565
Jász-Nagykun-Szolnok 31,3 304 172 1 576 46 447
Észak-Alföld 32,8 286 183 1 563 46 348
Bács-Kiskun 24,5 311 250 1 515 45 407
Békés 26,5 295 193 1 561 45 208
Csongrád 39,9 335 225 1 425 48 781
Dél-Alföld 30,0 314 225 1 498 46 469
Baranya 57,9 322 229 1 341 48 741
Somogy 41,4 332 229 1 465 45 028
Tolna 34,8 316 231 1 422 49 109
Dél-Dunántúl 46,4 324 229 1 401 47 585
Fejér 50,0 324 231 1 626 57 775
Komárom-Esztergom 65,6 326 229 1 513 51 462
Veszprém 52,2 342 236 1 467 49 963
Közép-Dunántúl 55,1 331 232 1 538 53 586
Győr-Moson-Sopron 61,4 355 255 1 554 54 917
Vas 53,7 336 242 1 453 50 286
Zala 51,9 329 251 1 492 48 586
Nyugat-Dunántúl 56,4 342 251 1 507 51 840
Átlag 51,0 347 236 1 490 55 650
Átlag Közép-Mo. nélkül 40,9 312 219 1 527 49 445

Forrás: KSH, 2001a; 2001b.

11. táblázat
A régiók csoportjai egyes társadalmi jóléti mutatóik középponti értékei alapján

Régió Szennyvíz-
hálózatba kapcsolt lakások
aránya, %
1000 lakosra jutó vezetékes telefon
fővonalak száma
1000 lakosra
jutó személy-
gépkocsik
száma
Egy házi-
orvosra és házi gyermek-
orvosra jutó
lakosok száma
Alkal-
mazásban állók havi
nettó átlagkeresete, Ft
Közép-Magyarország 73,7 432 291 1 425 68 353
Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl 55,8 337 241 1 523 52 713
Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld,
Dél-Dunántúl
36,9 307 205 1 508 47 113

Forrás: KSH 2001a; 2001b alapján saját számítások.

12. táblázat
A térségek társadalmi problémáira utaló egyes mutatók megyénként és régiónként

Megye/Régió Ezer lakosra jutó cigány
népesség, fő
Rendszeres szociális segélye-
zettek tízezer lakosra
Gyermek-
védelmi gondozás alatti kiskorúak 1000 azonos korú lakosra
Öngyil-
kosságok száma 100 ezer lakosra
Nyilván-
tartott alkoholista tízezer lakosra
Budapest 4,5 15,5 7,8 25 95
Pest 6,5 16,2 6,5 30 26
Közép-Magyarország 5,2 15,7 7,3 27 70
Borsod-Abaúj-Zemplén 43,7 156,6 10,8 32 23
Heves 25,3 58,8 6,3 26 50
Nógrád 27,2 73,8 8,1 26 50
Észak-Magyarország 36,2 117,6 9,3 29 34
Hajdú-Bihar 14,0 70,5 9,6 45 28
Szabolcs-Szatmár-Bereg 43,8 108,9 13,4 35 49
Jász-Nagykun-Szolnok 22,2 58,1 10,3 48 25
Észak-Alföld 27,3 81,5 11,3 42 35
Bács-Kiskun 9,4 38,2 7,0 50 24
Békés 8,1 41,6 6,8 49 4
Csongrád 5,1 25,2 8,7 48 43
Dél-Alföld 7,7 35,2 7,5 49 35
Baranya 16,9 70,8 10,4 29 39
Somogy 25,6 69,9 14,6 31 9
Tolna 11,8 42,6 9,4 25 10
Dél-Dunántúl 18,6 63,4 11,6 28 21
Fejér 5,9 30,9 8,3 23 27
Komárom-Esztergom 4,6 20,5 8,4 36 15
Veszprém 5,0 27,2 6,4 27 23
Közép-Dunántúl 5,3 26,7 7,7 28 22
Győr-Moson-Sopron 2,6 11,9 5,6 21 35
Vas 6,1 15,1 8,4 24 25
Zala 11,2 22,9 8,8 24 57
Nyugat-Dunántúl 6,1 16,1 7,3 23 39
Átlag 14,2 47,0 8,7 32 42
Átlag Budapest nélkül 16,3 53,9 n. a. 34 31

Forrás: KSH, 2001a; 2001b.

13. táblázat
A fiatal korcsoportok arányai a népességhez képest, %

Tolna
Megye/Régió A népességből
14 évesek
aránya*
14–18 évesek aránya* 15–29 évesek aránya* 5–14 évesek aránya+ 15–19 évesek aránya+
Budapest 14,0 5,5 22,9 9,3 5,9
Pest 18,1 6,3 23,0 12,2 6,3
Közép-Magyarország 15,5 5,8 22,9 10,4 6,1
Borsod-Abaúj-Zemplén 19,4 6,9 22,1 13,6 6,9
Heves 16,6 6,4 21,4 11,9 6,4
Nógrád 16,9 6,1 21,1 12,1 6,1
Észak-Magyarország 18,2 6,6 21,8 12,9 6,6
Hajdú-Bihar 19,2 6,8 22,8 13,4 7,0
Szabolcs-Szabolcs-Bereg 20,7 7,3 23,4 15,0 7,3
Jász-Nagykun-Szolnok 17,9 6,5 22,1 12,7 6,5
Észak-Alföld 19,4 6,9 22,9 13,8 7,0
Bács-Kiskun 17,6 6,3 22,2 12,9 6,5
Békés 16,7 6,2 21,4 12,0 6,5
Csongrád 16,8 6,1 22,0 11,6 7,0
Dél-Alföld 17,1 6,2 21,9 12,2 6,7
Baranya 16,8 6,3 22,4 11,3 6,7
Somogy 17,1 6,3 21,9 11,8 6,6
17,3 6,5 22,0 12,4 6,1
Dél-Dunántúl 17,1 6,4 22,1 11,8 6,5
Fejér 17,6 6,6 23,5 12,6 6,8
Komárom-Esztergom 17,3 6,4 22,7 12,6 6,5
Veszprém 17,1 6,8 23,2 12,1 6,8
Közép-Dunántúl 17,4 6,6 23,2 12,4 6,7
Győr-Moson-Sopron 16,5 6,7 23,6 11,9 6,8
Vas 16,4 6,3 22,2 11,9 6,1
Zala 16,0 6,6 22,4 11,6 6,7
Nyugat-Dunántúl 16,3 6,5 22,9 11,8 6,6
Átlag 17,1 6,3 22,6 12,0 6,5
Átlag Budapest nélkül 17,8 6,5 22,5 12,5 6,6
Átlag Közép-Mo. nélkül 17,7 6,6 22,5 12,6 6,7

Forrás: KSH 2001b és Népszámlálás 2001 alapján saját számítások.
* 2000. évi KSH adatok.
+ 2001. évi népszámlálás képviseleti minta alapján számított adatok.

14. táblázat
Az urbanizáltság négy mutatója megyei és regionális szinten

Megye/Régió Városi
népesség
aránya, %
Kórházi ágyak száma tízezer
lakosra
Színházi
látogatások száma
ezer lakosra
Mezőgazdasági tevékenységet folytató népesség aránya
a lakónépességhez, %
Budapest 100,0 133,5 1161 0,5
Pest 42,6 41,8 16 14,8
Közép-Magyarország 79,2 99,9 741 5,7
Borsod-Abaúj-Zemplén 53,3 75,8 212 21,1
Heves 43,8 82,1 212 26,3
Nógrád 44,5 76,8 17 28,9
Észak-Magyarország 49,4 77,6 179 23,8
Hajdú-Bihar 73,6 79,3 241 26,0
Szabolcs-Szabolcs-Bereg 45,1 73,4 145 40,1
Jász-Nagykun-Szolnok 66,2 71,5 256 23,5
Észak-Alföld 61,0 75 209 30,6
Bács-Kiskun 62,2 71,5 209 37,5
Békés 63,2 72,8 195 30,4
Csongrád 72,2 86,4 329 25,2
Dél-Alföld 65,6 76,5 242 31,6
Baranya 62,5 93,6 360 19,6
Somogy 47,6 74,0 358 35,5
Tolna 53,5 69,0 100 28,1
Dél-Dunántúl 55,2 80,8 294 27,1
Fejér 52,2 68,9 262 20,1
Komárom-Esztergom 61,5 66,9 124 12,8
Veszprém 56,6 86,4 386 17,6
Közép-Dunántúl 56,3 74,2 265 17,2
Győr-Moson-Sopron 55,2 86,3 580 18,5
Vas 56,2 75,6 211 22,7
Zala 54,5 93,0 289 30,1
Nyugat-Dunántúl 55,3 85,4 394 23,1
Átlag 63,6 84,2 394 20,3
Átlag Budapest nélkül 55,6 73,3 225 24,6

Forrás: KSH, 2001b.

15. táblázat
A megyék urbanizáltsági klasztereinek középponti értékei

Mutatók Klaszterek
Legurbanizáltabb 2. 3. 4. Legkevésbé
urbanizált
Városi népesség aránya a lakónépességhez,% 100,0 55,2 58,7 57,3 50,5
10 ezer lakosra jutó kórházi ágyak száma 133,5 86,3 86,7 74,5 63,6
Színházi látogatások száma ezer lakosra 2000-ben 1161 580 344 216 64
Mezőgazdasági tevékenységet folytató népesség
aránya a lakónépességhez, %
0,5 18,5 25,6 27,5 21,2

Forrás: KSH 2001b alapján saját számítások.

16. táblázat
A régiók csoportjai gazdasági-társadalmi, demográfiai és urbanizációs mutatóik alapján

A figyelembe vett mutatók Régiócsoportok
Közép-
Magyarország
Közép-
Dunántúl,
Nyugat-
Dunántúl
Észak-
Magyarország,
Észak-Alföld,
Dél-Alföld,
Dél-Dunántúl
Egy főre jutó GDP E Ft, 1999, KSH, 2001. 1710,0 1181,0 800,0
2000. évi GDP/fő az 1995. év %-ában, KSH, 2001. 215,8 221,9 188,6
1000 lakosra jutó működő vállalkozás száma 118,1 80,1 68,0
15–74 éves népességben gazd. aktívak aránya, %, 2000, KSH. 57,1 57,2 50,1
munkanélküliségi ráta, KSH, 2000. 5,2 4,5 8,0
ifjúsági munkanélküliségi ráta, ksh, 2000 11,1 8,5 15,1
oktatás és egészségügy részesedése a GDP-ből,% 8,0 8,0 12,0
keresk., javítás részesedése a GDP-ből 13,9 8,0 9,3
1000 lakosra jutó ker. szálláshely 17,7 50,6 33,2
1000 lakosra jutó vendég 0,8 0,8 0,5
Mezőg.i népesség aránya a népességhez 10,5 12,4 20,2
foglalkoztatott 20–29 é./20–29 éves, össz, % 62,2 66,3 53,4
munk.nélk. 20–29 é./20–29 éves, % 6,2 6,0 11,6
inaktív 20–29 é./20–29 éves, % 11,4 14,8 19,7
eltartott 20–29 é./20–29 éves, % 20,2 12,9 15,3
m.nélk 20–29 é./gazd.aktív 20–29 é % 9,1 8,3 17,9
foglalkoztatott 20–29 é. nő/20–29 éves nő % 56,6 57,0 45,0
munk.nélk. 20–29 é. nő/20–29 éves nő % 4,9 4,5 8,0
inaktív 20–29 é. nő/20–29 éves nő % 18,4 25,3 31,3
eltartott 20–29 é. nő/20–29 éves nő 20,0 13,2 15,8
m.nélk 20–29 é. nő/gazd.aktív 20–29 é. nő 8,0 7,4 15,2
15–29 évesek aránya a 15–74 éves gazdaságilag aktívak között 26,8 27,5 26,0
vez. és értelmiségi 15–29 évesek /
15–29 éves gazdaságilag aktív, %
19,9 10,7 11,4
egyéb szellemi 15–29 évesek /
15–29 éves gazdaságilag aktív, %
26,5 17,3 17,9
szolgált. 15–29 évesek aránya /
15–29 éves gazd. aktív, %
22,0 17,8 19,7
mezőgazd. fogl.15–29 évesek /
15–29 éves gazd. aktív, %
0,9 2,0 3,6
ipari fogl.ú 15–29 évesek / 15–29 éves gazd. aktív, % 22,1 42,3 35,9
egyéb fogl. 15–29 évesek / 15–29 éves gazd. aktív, % 8,6 9,9 11,4
mezőgazd. fogl. 15–29 évesek /
15–29 éves gazd. aktív, %
1,3 3,3 5,6
ipari ágban fogl. 15–29 évesek /
15–29 éves gazd. aktív, %
24,3 46,9 37,0
szolgáltatási ágban fogl. 15–29 éves /
15–29 éves gazd. aktív, %
74,4 49,8 57,3
mezőgazd. népg. ágban fogl. / gazd. aktívak, % 1,5 5,6 8,2
ipari ágban fogl.ak / gazd. aktívak, % 25,5 42,1 33,9
szolg. ágban fogl.ak / gazd. aktívak, % 73,0 52,3 57,9
gazd. aktívak között vez. és ért. fogl. főcsoportban fog. ott, % 27,1 16,8 18,3
gazd. aktívak között egyéb szellemi, % 24,5 17,6 18,1
gazd. aktívak között szolgáltatási fogl. főcsoportban, % 15,7 14,4 15,3
gazd. aktívak között mezőgazdasági fogl., % 1,0 2,8 4,7
gazd.aktívak között ipari fogl., % 23,6 38,6 33,3
gazd.aktívak között egyéb fogl., % 8,0 9,9 10,4
1000 gazdaságilag aktív 15–74 éves népességre jutó k+f létszám, fő 13,5 3,1 4,2
1000 gazd. aktív nép.re jutó k+f ráfordítás, M Ft 58,3 8,8 11,5
1000 lakosra jutó nonprofit sz. száma 6,4 5,2 4,7
nonprofit sz. a műk. vállalkozások %-ában 5,4 6,5 7,0
alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete, 2000 68 353,0 52 713,0 47 113,0
szennyvízhálózatba kapcsolt lakások aránya 73,7 55,8 36,9
egy háziorvosra és h. gyermekorv.ra jutó lakos 1425 1523 1508
1000 lakosra jutó szem.gépkocsi 292 242 205
1000 lakosra jutó vezetékes telefon fővonalak száma 431 337 306
1000 lakosra jutó cigány népesség 5,2 5,7 22,4
nyugdíj ellátásban részesülők aránya a nép.ből,% 30,1 28,4 32,7
gyermekvédelmi gond. alatti kiskorúak 1000 azonos korú lakosra 7,3 7,5 9,9
rendsz. szoc. segélyezettek 10 E lakosra 15,7 21,4 74,4
nyilv.tartott alkoholista 1000 tízezer lakosra 69,5 30,4 31,2
öngyilkosságok száma 100ezer lakosra 26,8 25,4 37,1
100E lakosra jutó közvádas bűncselekmény száma 6822 5120 4585
100E lakosra jutó közvádas bűnelkövetők száma 1248 1243 1520
term. szaporodás, fogyás 1000 lakosra, KSH, 2000. –4,3 –3,7 –3,7
14 évesek aránya a néességből 15,5 16,9 18,0
14–18 évesek aránya, a népességből %, 2000.I.1. 5,8 6,6 6,5
eltartott népesség rátája 44,3 44,6 48,3
1000 lakosra jutó vándorlási különbözet –0,1 2,4 –0,9
városi népesség aránya,%, KSH, 2000. 79,2 55,8 57,8
10E lakosra jutó kórházi ágy 99,9 79,8 77,5
színházi látogatások száma 1000 lakosra, KSH, 2000. 741 330 231
mezőgazdasági tev.et folyt. népesség, efő, KSH, 2000. 162,1 208,9 363,9
1000 lakosra jutó közkönyvári állomány, db. 2972 5634 5235

Forrás: KSH 2001a; 2001b alapján saját számítások.

17. táblázat
A megyék csoportjai gazdasági-társadalmi, demográfiai és urbanizációs mutatóik alapján

A figyelembe vett mutatók Budapest Fejér, Győr- Moson- Sopron Pest, Komárom- Esztergom Baranya, Tolna Vas, Zala, Veszprém, Csongrád, Heves Bács- Kiskun Békés, Somogy, Nógrád, Szabolcs- Szatmár- Bereg Jász- Nagykun- Szolnok Borsod- Abaúj- Zemplén, Hajdú- Bihar
egy főre jutó GDP E Ft, 1999. 2159 1384 923 992 724 785
1000 lakosra jutó műk. vállalkozás száma 137,3 81,5 82,1 77,1 64,7 61,4
gazd. aktívak aránya a 15–74 éves népességhez, % 57,7 57 55,6 54,6 50,1 48,1
munkanélküliségi ráta 5,3 4,7 5,3 5,6 8,2 9,5
ifj. munkanélküliségi ráta KSH, 2000. 12,3 8,9 9,6 10 14,1 19,6
1000 lakosra jutó ker. szálláshely 22,2 29,6 19,2 48,2 38 25,6
1000 lakosra jutó vendég 1,1 0,6 0,3 0,7 0,4 0,4
fogl.ott 20–29 é./20–29 éves, össz, % 61,6 66,1 64,4 61,2 54,7 47,3
munk.nélk. 20–29 é./20–29 éves, % 5,9 5,7 6,6 8 11,6 13,9
inaktív 20–29 é./20–29 éves, % 9,2 14,3 15,6 16,3 20,7 21,3
eltartott 20–29 é./20–29 éves, % 23,3 13,9 13,4 14,6 12,9 17,5
m.nélk 20–29 é./gazd.aktív 20–29 é % 8,7 8 9,4 11,7 17,6 22,7
fogl.ott 20–29 é. nő/20–29 éves nő % 57,9 56,8 54,6 52,5 45,4 40,3
munk.nélk. 20–29 é. nő/20–29 éves nő % 4,8 4,4 5,2 5,9 7,9 9
inaktív 20–29 é. nő/20–29 éves nő % 14,5 24,9 26,3 26,3 33,4 33,1
eltartott 20–29 é. nő/20–29 éves nő 22,8 14 14 15,3 13,3 17,6
m.nélk 20–29 é. nő/gazd.aktív 20–29 é. nő 7,6 7,2 8,7 10,4 15 18,2
k+f létszám 10 ezer gazd.ilag aktív nép.re 192 47,2 20,1 43,2 13,9 66,4
k+f ráfordítás 10 ezer gazd. aktív népességre, MFt 849,4 135,3 60,1 115,5 50,2 181,5
nonprofit szerv. száma ezer lakosra 7,9 4,2 4,3 5,6 4,6 4,4
nonprofit-k a működő válllakozások %-ában 5,7 5,2 5,2 7,3 7,1 7,2
alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete 72 064 56 346 52 582 49 349 45 149 48 079
szennyvízhálózatba kapcsolt lakások aránya 91,3 55,7 50,3 46,9 30,8 39,1
egy háziorvosra és h. gyermekorv.ra jutó lakos 1340 1590 1557 1461 1554 1510
1000 lakosra jutó szem.gépkocsi 311 243 244 232 205 175
1000 lakosra jutó telefon fővonalak száma 485 340 332 329 302 295
1000 lakosra jutó cigány népesség 4,5 4,3 5,5 11,6 22,7 28,8
nyugdíjban részesülők a népesség %-ában, % 30,2 27,7 30,2 31 33,1 31,2
gyerm.véd. gond. alatti kiskorúak 1000 az. korú lakosra 7,8 7 7,5 8,3 10 10,2
rendsz. szoc. segélyezettek 10 E lakosra 15,5 21,4 18,4 37,5 65,1 113,6
nyilv.tartott alkoholista 1000 tízezer lakosra 94,7 31 20,3 35 32,4 25,1
öngyilkosságok száma 100ezer lakosra 25,1 22 33 28,9 39,7 38,4
100E lakosra jutó közvádas bűncselekmény száma 7689 5641 5271 4542 4584 4399
100E lakosra jutó közvádas bűnelkövetők száma 1219 1150 1444 1307 1457 1735
term. szaporodás, fogyás 1000 lakosra –5,7 –2,6 –2,6 –4,7 –4,1 –2
népességből –14 évesek aránya 14 17,1 17,7 16,7 17,8 19,3
14–18 évesek aránya a lakosságból 5,5 6,6 6,3 6,4 6,4 6,8
eltartott népesség rátája, 1999. dec.31, KSH, 2000. 44,4 44,1 44,1 46,4 48,7 49,1
vándorlási különbözet 1000 lakosra –10,2 4,1 10,4 0,1 –0,3 –2,2
városi népesség aránya,%, KSH 100 53,7 52,1 57 54,8 63,5
10E lakosra jutó kórházi ágy 133,5 77,6 54,4 83,7 73,3 77,6
színházi látogatások száma 1000 lakosra, KSH, 2000. 1161 421 70 270 197 227
mezőgazd. tev.t folyt. népesség / nép., %, KSH, 2000. 0,5 19,3 13,8 24,2 32,6 23,6
1000 lakosra jutó közkönyvári állomány, db 2596 4733 4403 6015 5617 4087

Forrás: KSH 2001a; 2001b alapján saját számítások.

18. táblázat
Az óvodai ellátás és az óvodáztatásban való részvétel néhány mutatója

Megye/Régió 100, 3–5 éves
gyerekre jutó
óvodás
Egy óvodára
jutó óvodások
száma
Száz óvodai
férőhelyre jutó
beiratkozott óvodás
Egy óvoda-
pedagógusra
jutó gyerek
Budapest 115,3 96,6 100 12,7
Pest 107,8 94,9 109 12,3
Közép-Magyarország 111,9 95,8 104 n.a.*
Borsod-Abaúj-Zemplén 101,2 74,0 101 12,3
Heves 113,2 73,9 100 11,5
Nógrád 110,0 53,0 92 11,2
Észak-Magyarország 105,3 69,5 99 n.a.
Hajdú-Bihar 111,9 102,6 104 12,2
Szabolcs-Szatmár-Bereg 102,0 80,5 107 13,2
Jász-Nagykun-Szolnok 111,3 80,6 103 12,1
Észak-Alföld 107,8 87,4 105 n.a.
Bács-Kiskun 109,6 76,9 95 12,0
Békés 118,1 71,5 99 12,2
Csongrád 115,3 85,9 98 11,7
Dél-Alföld 113,7 77,8 97 n.a.
Baranya 110,8 69,3 100 11,7
Somogy 112,5 56,8 94 11,5
Tolna 118,7 60,5 89 10,9
Dél-Dunántúl 113,4 62,2 95 n.a.
Fejér 117,0 90,3 102 11,9
Komárom-Esztergom 116,5 91,7 100 11,9
Veszprém 113,2 68,3 92 11,2
Közép-Dunántúl 115,6 82,1 99 n.a.
Győr-Moson-Sopron 115,3 69,6 92 11,1
Vas 113,5 65,3 95 11,5
Zala 110,8 55,5 94 11,2
Nyugat-Dunántúl 113,5 63,9 94 n.a.
Átlag 111,2 78,8 100 11,6
Átlag Budapest nélkül 110,5 76,3 100 n.a.
Átlag Közép-Mo. nélkül 111,0 74,2 99 n.a.

Forrás: OM, 2000, KSH, 2001a alapján saját számítások.
* Megjegyzés: A viszonyítási alap alapadatának hiánya miatt súlyozott átlagot erre a területi egységre nem készítettünk.
.

19. táblázat
Az óvodáztatásban való részvétel nagyságrendjei* a megyék urbanizáltsága szerint

Az urbanizáltság megyei csoportjai Óvodai részvétel foka Összesen
alacsony közepes magas
Legurbanizáltabb 14,3 5,0
2 14,3 5,0
3 44,4 14,3 25,0
4 50,0 55,6 28,6 45,0
Legkevésbé urbanizált 50,0 28,6 20,0
N 4 9 7 20

* Az óvodába beíratott gyerekek 3–5 évesekhez viszonyított arányaiból képzett kategoriális változó alapján.
Forrás: OM 2000, KSH 2001a alapján saját számítás.

20. táblázat
Az óvodáztatásban való részvétel nagyságrendjei* a megyék gazdasági fejlettsége szerint

A gazdasági fejlettség
megyei csoportjai
Óvodai részvétel foka Összesen
alacsony közepes magas
Legfejlettebb gazdaság 14,3 5,0
2 11,1 28,6 15,0
3 25,0 33,3 42,9 35,0
Igen fejletlen gazdaság 75,0 55,6 14,3 45,0
N 4 9 7 20

* Az óvodába beíratott gyerekek 3–5 évesekhez viszonyított arányaiból képzett kategoriális változó alapján.
Forrás: OM 2000, KSH 2001a alapján saját számítás.

21. táblázat
Az általános iskolák száma, a kis- és nagy iskolák aránya, valamint néhány fajlagos közoktatási mutató

Megye/Régió Általános
iskolák
száma
100 vagy annál kevesebb gyerekkel 800 vagy annál több gyerekkel Egy iskolára Egy osztályra Egy peda-
gógusra
működő iskolák aránya, % jutó tanulók száma
Budapest 414 12,8 1,2 342,2 22,8 10,8
Pest 306 16,0 3,3 323,1 22,2 12,5
Közép-Magyarország 720 14,2 2,1 334,1 n.a. 11,4
Borsod-Abaúj-Zemplén 365 32,6 0,5 215,8 20,7 12,2
Heves 138 26,8 1,4 214,5 20,3 10,9
Nógrád 121 39,7 0,8 170,6 19,6 11,3
Észak-Magyarország 624 32,7 0,8 206,7 n.a. 11,7
Hajdú-Bihar 167 19,8 5,4 348,4 22,9 12,0
Szabolcs-Szatmár-Bereg 249 18,9 0,8 261,2 20,9 11,9
Jász-Nagykun-Szolnok 134 16,4 0,7 314,2 22,4 12,8
Észak-Alföld 550 18,5 2,2 300,6 n.a. 12,1
Bács-Kiskun 197 19,3 2,5 275,5 21,8 12,3
Békés 120 19,2 1,7 312,9 21,6 11,8
Csongrád 133 19,5 2,3 298,4 22,4 11,5
Dél-Alföld 450 19,3 2,2 292,2 n.a. 11,9
Baranya 177 35,6 1,1 212,3 20,7 11,1
Somogy 166 38,6 0,0 186,6 20,3 10,9
Tolna 114 32,5 1,8 215,1 20,3 11,0
Dél-Dunántúl 457 35,9 0,9 203,7 n.a. 11,0
Fejér 146 15,1 1,4 290,9 21,9 12,9
Komárom-Esztergom 120 17,5 1,7 255,1 21,3 12,6
Veszprém 165 25,5 0,0 219,6 20,2 11,6
Közép-Dunántúl 431 19,7 0,9 253,7 n.a. 12,2
Győr-Moson-Sopron 203 36,0 0,5 197,5 19,6 10,8
Vas 128 43,8 0,8 190,8 19,7 10,5
Zala 133 30,1 0,0 205,4 19,5 10,3
Nyugat-Dunántúl 464 36,4 0,4 197,9 n.a. 10,6
Összes/Átlag 3696 24,7 1,4 259,9 21,1 11,6
Budapest nélkül 3282 26,2 1,4 249,5 n.a. 11,8
Közép-Mo. nélkül 2976 27,3 1,2 242,0 n.a. 11,7

Forrás: OM, 2001a, KSH, 2001a alapján saját számítás.

22. táblázat
Az általános iskolai oktatás néhány mutatója

Megye/Régió Összevont osztályban tanulók Napközis ellátásban részt vevők Iskolai étkeztetésben részt vevők Idegen nyelvet kötelezőként tanulók Emelt szintű oktatásban részesülők Nemzetiségi nyelvoktatásban részesülők*
aránya az általános iskolai tanulókhoz, %
Budapest 0,5 42,3 64,3 75,3 23,8 1,9
Pest 0,4 28,8 50,2 73,9 11,2 11,5
Közép-Magyarország 0,5 36,7 58,5 74,7 18,6 5,8
Borsod-Abaúj-Zemplén 2,5 27,0 50,1 68,8 12,4 0,6
Heves 2,4 35,3 53,0 71,9 10,4 0,1
Nógrád 4,5 33,6 54,0 68,5 8,3 4,8
Észak-Magyarország 2,8 30,0 51,4 69,5 11,3 1,2
Hajdú-Bihar 0,7 45,1 66,9 68,7 15,3 0,4
Szabolcs-Szatmár-Bereg 1,2 38,5 63,5 66,6 9,8 1,0
Jász-Nagykun-Szolnok 0,6 31,2 49,5 70,2 17,1 0,0
Észak-Alföld 0,8 39,0 61,1 68,2 13,6 0,5
Bács-Kiskun 1,1 27,7 51,2 70,8 9,9 9,2
Békés 0,9 41,2 60,2 69,5 11,2 5,8
Csongrád 0,9 43,6 64,2 69,3 17,2 0,6
Dél-Alföld 1,0 36,3 57,7 70,0 12,5 5,6
Baranya 2,1 32,6 56,0 85,1 12,9 26,5
Somogy 3,7 44,3 69,3 71,1 9,6 0,5
Tolna 2,1 45,7 70,1 79,3 10,8 27,7
Dél-Dunántúl 2,6 39,9 64,1 78,9 11,3 18,2
Fejér 0,7 27,9 51,0 72,3 10,0 7,3
Komárom-Esztergom 0,8 28,5 45,6 76,9 12,2 13,9
Veszprém 0,8 31,6 56,0 73,1 13,6 9,0
Közép-Dunántúl 0,8 29,3 51,1 73,9 11,8 9,7
Győr-Moson-Sopron 2,6 28,2 49,5 78,8 10,8 5,3
Vas 2,1 37,3 57,7 74,1 9,3 3,6
Zala 1,5 43,1 74,6 80,4 11,4 2,5
Nyugat-Dunántúl 2,1 35,1 59,1 78,0 10,6 4,0
Átlag 1,3 35,5 57,7 72,9 13,7 5,8
Átlag Budapest nélk. 1,5 34,3 56,5 72,5 11,9 6,1
Átlag Közép-Mo. nélkül 1,6 35,0 57,4 72,3 12,0 5,8

Forrás: OM, 2001a.
* A kétnyelvű, kéttannyelvű és a nyelvoktató nemzetiségi nyelvoktatás együtt.

23. táblázat
Egyes oktatási és szociális feladatok infrastrukturális feltételei az általános iskolában

Megye/Régió Torna-
terem
Öltöző Zuha-
nyozó
Számítás-
techn.
Idegen nyelvi Orvosi szoba Étkező Iskolai büfé
szaktanterem
Budapest 97,4 92,2 100,0 97,4 76,6 94,8 100,0 79,2
Pest 88,6 83,7 74,4 93,0 43,2 35,0 90,9 58,1
Közép-Magyarország 94,2 89,9 90,8 95,8 64,5 74,4 96,7 71,7
Borsod-Abaúj-
Zemplén
81,8 83,1 77,6 75,3 38,4 31,5 75,7 38,4
Heves 76,3 75,0 72,2 86,1 47,1 30,3 61,1 45,5
Nógrád 54,3 39,4 33,3 60,6 21,9 9,4 57,6 9,4
Észak-Magyarország 74,3 71,2 65,5 74,0 36,2 25,4 67,8 33,3
Hajdú-Bihar 96,9 87,9 90,9 91,4 38,7 74,2 96,8 65,5
Szabolcs-Szatmár-
Bereg
78,6 72,9 72,9 75,7 29,9 41,2 83,3 41,8
Jász-Nagykun-
Szolnok
81,8 83,7 84,4 90,9 36,6 19,0 73,2 34,9
Észak-Alföld 83,7 79,3 80,3 84,0 33,6 41,8 83,2 44,3
Bács-Kiskun 86,8 82,6 75,6 90,2 34,8 20,5 80,0 39,1
Békés 100,0 100,0 81,3 100,0 57,1 23,1 81,3 50,0
Csongrád 100,0 100,0 86,7 93,3 35,7 66,7 100,0 60,0
Dél-Alföld 90,0 87,0 77,5 91,9 37,9 27,3 82,4 43,1
Baranya 79,4 67,6 69,7 72,7 48,4 40,6 96,9 51,6
Somogy 77,8 74,4 67,4 73,3 37,5 35,7 73,9 39,5
Tolna 54,8 64,5 58,1 77,4 38,7 10,0 78,1 25,8
Dél-Dunántúl 72,5 68,5 65,4 75,0 41,2 29,8 82,0 39,0
Fejér 66,7 72,7 47,6 87,0 50,0 21,7 70,0 40,9
Komárom-Esztergom 76,2 86,4 86,4 100,0 57,1 81,0 100,0 47,6
Veszprém 70,6 75,8 80,0 84,8 48,4 17,2 87,1 32,3
Közép-Dunámtúl 71,4 77,9 73,1 89,6 50,7 37,8 86,1 39,7
Győr-Moson-Sopron 61,2 65,3 70,8 70,8 16,3 29,2 79,2 16,3
Vas 56,5 60,9 47,6 78,3 50,0 34,8 87,0 13,0
Zala 75,0 80,0 67,9 77,4 41,4 29,6 87,1 18,5
Nyugat-Dunántúl 64,4 69,3 64,6 73,8 31,0 31,3 82,5 16,2
Magyarország 79,2 77,7 74,5 83,3 41,8 38,4 82,5 41,7

Forrás: Intézményi szintű változások. Empirikus kutatás 2001/2002. OKI KK adatbázis alapján saját számítás.

24. táblázat
Néhány általános iskolai ellátási mutató átlagértékei a megyék gazdasági fejlettségi klaszterei szerint, %

A gazdasági fejlettség
csoportjai
Idegen nyelvet kötelezőként tanulók aránya* Emelt szintű oktatásban részesülők aránya Nemzetiségi nyelvoktatásban részesülők aránya
legfejlettebb 75,3 23,8 1,9
2 75,1 10,0 5,4
3 76,8 12,8 13,1
legkevésbé fejlett 69,6 11,6 2,5

* Az általános iskolában tanulókhoz képest.
Forrás: KSH 2001a és OM 2001a alapján saját számítások.

25. táblázat
A megyék csoportjai az általános iskola versenyképességhez hozzájáruló oktatási feladatai szerint

Tényező 1. 2. 3. 4.
csoport középponti értéke
Idegen nyelvet kötelezőként tanulók aránya* 75,3 82,2 75,2 69,9
Emelt szintű oktatásban részt vevők aránya* 23,8 11,9 11,3 12,1
Két tanítási nyelvű általános iskolák száma 11 0 0 1
Német nemzetiségi nyelvoktatásban részesülők aránya* 1,7 26,0 7,1 0,6

* Az általános iskolában tanulók létszámához képest.
Forrás: OM, 2001a.

26. táblázat
A speciális oktatás néhány mutatója

Megye/Régió Speciális képzésbe járó tanulók az ált. isk. tanulók %-ában Egy intézményre* Egy osztályra Egy pedagógusra
jutó speciális képzésben részesülő
általános iskolás korú tanuló
Budapest 3,9 105,3 8,7 3,4
Pest 3,8 48,5 11,4 6,9
Közép-Magyarország 3,8 71,4 9,6 4,3
Borsod-Abaúj-Zemplén 4,8 54,2 13,9 8,3
Heves 5,7 49,4 13,0 7,1
Nógrád 3,4 37,3 11,1 5,7
Észak-Magyarország 4,8 50,3 13,3 7,6
Hajdú-Bihar 4,3 52,0 10,6 6,2
Szabolcs-Szatmár-Bereg 4,8 46,3 14,6 9,9
Jász-Nagykun-Szolnok 3,2 52,2 11,1 7,4
Észak-Alföld 4,2 49,3 12,2 7,7
Bács-Kiskun 3,9 76,2 12,2 6,5
Békés 4,3 51,8 10,3 6,7
Csongrád 3,1 67,4 10,5 6,4
Dél-Alföld 3,8 64,3 11,1 6,5
Baranya 4,3 54,0 12,1 6,3
Somogy 6,9 93,6 11,9 6,4
Tolna 4,3 55,5 11,1 6,8
Dél-Dunántúl 5,2 67,0 11,8 6,5
Fejér 4,7 61,0 11,4 6,6
Komárom-Esztergom 4,8 58,5 10,3 5,8
Veszprém 4,3 57,2 11,0 6,7
Közép-Dunántúl 4,6 59,1 11,0 6,4
Győr-Moson-Sopron 3,4 57,4 10,4 4,8
Vas 4,7 68,2 13,5 6,7
Zala 3,4 101,8 12,9 5,1
Nyugat-Dunántúl 3,8 69,1 11,9 5,4
Átlag 4,2 60,0 11,3 6,0
Átlag Budapest nélk. 4,3 56,2 11,8 6,8
Közép-Mo. nélkül 4,4 57,3 11,9 6,8

Forrás: OM, 2001a alapján saját számítások.
* Az adat a kizárólag fogyatékosok részére működő, valamint az általános iskolában működő intézményeket, intézményegységeket együttesen tartalmazza.

27. táblázat
A speciális oktatás fajlagos mutatói a megyék társadalmi és gazdasági helyzetére utaló egyes mutatók nagyságrendjei/típusai szerint

Az urbanizáltság csoportjai Egy intézményre jutó spec. képzésbe Egy pedagógusra jutó spec. képzésbe
járó általános iskolás korú tanuló
Legurbanizáltabb 105,3 3,4
2 57,4 4,8
3 74,8 6,2
4 56,8 7,3
Legkevésbé urbanizált 50,0 6,3
Átlag 62,4 6,5
A gazdasági fejlettség csoportjai Egy pedagógusra jutó spec. képzésbe járó ált. isk. korú tanuló
Legfejlettebb gazdaság 3,4
2 6,0
3 6,3
Igen fejletlen gazdaság 7,1
Átlag 6,5
A cigány népesség arányának nagyságrendjei Egy osztályra jutó spec. képzésbe járó Egy pedagógusra jutó spec. képzésbe
járó általános iskolás korú tanuló
Alacsony (10<194> alatt) 11,1 6,0
Elég alacsony (10,1–20<194>) 11,3 6,4
Közepes (20,1–39,9<194>) 11,8 6,7
Magas (40<194> és több 14,3 9,1
Átlag 11,6 6,5

Forrás: KSH 2001a, 2001b és OM 2001a alapján saját számítások.

28. táblázat
A középiskolai oktatás néhány mutatója

Megye/Régió Középiskolák
száma
Egy iskolára Egy osztályra Egy pedagógusra
jutó tanulók száma a középiskolában
Budapest 265 357,7 27,7 10,8
Pest 72 285,4 26,4 10,6
Közép-Magyarország 337 342,2
Borsod-Abaúj-Zemplén 60 485,0 29,2 12,6
Heves 30 428,2 29,7 12,6
Nógrád 22 298,8 26,4 12,4
Észak-Magyarország 112 433,2
Hajdú-Bihar 48 425,3 28,6 11,7
Szabolcs-Szatmár-Bereg 47 416,6 29,4 13,4
Jász-Nagykun-Szolnok 43 372,2 27,2 12,7
Észak-Alföld 138 405,8
Bács-Kiskun 51 357,9 28,8 12,5
Békés 44 325,3 27,5 12,7
Csongrád 47 400,3 28,2 11,5
Dél-Alföld 142 361,8
Baranya 42 365,4 28,4 12,6
Somogy 34 336,8 28,0 12,6
Tolna 26 342,6 27,5 12,3
Dél-Dunántúl 102 350,1
Fejér 42 371,8 28,5 14,7
Komárom-Esztergom 35 326,8 27,4 13,4
Veszprém 39 347,8 29,3 12,3
Közép-Dunántúl 116 350,2
Győr-Moson-Sopron 51 337,9 28,2 11,1
Vas 28 334,4 27,9 12,4
Zala 28 443,6 29,3 13,0
Nyugat-Dunántúl 107 364,7
Átlag 1054 366,8 28,2 12,4
Átlag Budapest nélk. 789 369,8
Közép-Mo. nélkül 717 378,3

Forrás: OM 2001b.

29. táblázat
A középiskolai fajlagos mutatók a gazdasági fejlettség és az urbanizáció regionális csoportjai szerint

A gazdasági fejlettség
regionális klaszterei
Egy pedagógusra
jutó tanuló
Egy osztályra
jutó tanuló
Egy iskolára
jutó tanuló
Fejlett 10,8 27,5 342,2
2 12,8 28,5 357,5
Fejletlen 12,5 28,4 387,7
Az urbanizáltság
klaszterei
Egy pedagógusra
jutó tanuló
Egy osztályra
jutó tanuló
Egy iskolára
jutó tanuló
Legurbanizáltabb 10,8 27,5 342,2
2 12,0 28,4 364,7
3 12,7 28,2 354,0
Legkevésbé urb. 12,7 28,7 419,5

KSH, 2001a és OM, 2001a alapján saját számítások..

30. táblázat
A középiskolai számítógép-ellátottság és az iskolai könyvtárak területi jellemzőinek néhány adata

Megye/Régió Egy tanulóra jutó számító-
gép a közép-
iskolában*
Könyvtárral nem rendelkező közép-
iskolák aránya, %**
Van iskolai könyvtár (300 m-en belül) Van főállású iskolai könyv-
táros
Van saját helyi könyvtári rendszer Van számító-
gépes integrált könyvtári rendszer
ezek átlagos aránya a térség iskoláiban
Budapest 34,4 38,1 48,3 97,0 50,7 43,8
Pest 39,8 36,1 75,0 92,6 31,0 10,0
Közép-Magyarország n.a. 37,7 56,1 95,7 45,0 34,0
Borsod-Abaúj-
Zemplén
26,8 25,0 72,0 94,8 32,3 15,9
Heves 34,0 30,0 63,6 82,8 39,3 27,6
Nógrád 22,0 45,5 50,0 75,0 22,2 11,1
Észak-Magyarország n.a. 30,4 66,7 88,8 32,4 18,2
Hajdú-Bihar 25,3 27,1 85,7 94,1 33,3 20,0
Szabolcs-Szatmár-
Bereg
58,8 25,5 68,2 83,7 39,6 8,5
Jász-Nagykun-
Szolnok
47,4 34,9 77,8 91,2 47,2 18,2
Észak-Alföld n.a. 29,0 75,9 88,1 40,0 14,8
Bács-Kiskun 28,4 29,4 55,0 83,1 29,3 22,7
Békés 29,1 25,0 50,0 78,9 52,6 31,6
Csongrád 32,4 25,5 40,0 100,0 38,9 26,3
Dél-Alföld n.a. 26,8 51,7 85,2 34,8 24,8
Baranya 36,8 42,9 66,7 83,3 37,5 24,0
Somogy 49,0 50,0 68,8 84,4 40,6 27,3
Tolna 32,2 42,3 57,1 76,9 43,5 33,3
Dél-Dunántúl n.a. 45,1 65,6 81,7 40,5 28,0
Fejér 39,7 52,4 60,0 80,0 23,5 16,7
Komárom-Esztergom 15,8 .42,9 66,7 94,1 42,1 36,8
Veszprém 22,6 38,5 63,6 80,8 57,7 48,0
Közép-Dunántúl n.a. 44,8 63,0 84,5 43,5 35,5
Győr-Moson-Sopron 26,9 39,2 64,7 79,1 31,0 9,3
Vas 53,9 28,6 40,0 80,0 45,5 20,0
Zala 16,9 35,7 90,0 72,7 33,3 26,1
Nyugat-Dunántúl n.a. 35,5 68,8 77,6 35,2 16,3
Átlag 34,3 35,6 63,5 86,2 38,4 23,7
Átlag Budapest nélkül n.a. 34,7 65,3 85,0 37,0 21,2
Közép-Mo. nélkül n.a. 34,6 64,8 84,7 37,3 21,8

Forrás: * OM 2001b; ** KSH, 2001b; többi adat: OKI KK Intézményi szintű változások 2001/ 2002. empirikus kutatás adatbázisa alapján saját számítások.

31. táblázat
Az iskolai könyvtárak egy-egy mutatója a gazdasági fejlettség megyei csoportjai és az ezer lakosra jutó közkönyvtári állomány nagyságrendi kategóriái szerint

A gazdasági fejlettség
klaszterei
Van integrált számítógépes könyvtári rendszer Ezer lakosra jutó közkönyvtári állomány Van iskolai könyvtáros
Legfejlettebb 43,8 Magas 80,1
2 15,3 Közepes 86,0
3 29,2 Alacsony 95,0
Igen fejletlen 20,3

Forrás: KSH 2001a; 2001b, Intézményi szintű változások 2001/2002, OKI KK kutatás adatbázisa alapján saját számítások.

32. táblázat
A gimnáziumokban a 2000/2001. tanévre meghirdetett egyes tagozatok aránya az összes tagozatos képzéshez, %

Megye/Régió Angol Német Egyéb idegen nyelv Mate-
matika
„Reál” Szám. techn. „Humán” Speciális Sport Ének-
zene
Budapest 22,7 13,0 15,9 5,8 13,0 5,3 15,5 2,9 3,4 2,4
Pest 23,4 19,1 8,5 8,5 14,9 12,8 8,5 0,0 4,3 0,0
Közép-Magyarország 22,8 14,2 14,6 6,3 13,4 6,7 14,2 2,4 3,5 2,0
Borsod-Abaúj-Zemplén 17,6 12,2 1,4 9,5 17,6 12,2 20,3 5,4 2,7 1,4
Heves 22,2 11,1 3,7 7,4 18,5 7,4 14,8 11,1 3,7 3,7
Nógrád 19,0 14,3 4,8 9,5 4,8 19,0 19,0 9,5 0,0 0,0
Észak-Magyarország 18,9 12,3 2,5 9,0 15,6 12,3 18,9 7,4 1,6 1,6
Hajdú-Bihar 25,4 12,7 6,3 6,3 20,6 4,8 19,0 1,6 1,6 1,6
Szabolcs-Szatmár-Bereg 28,3 21,7 15,0 8,3 5,0 3,3 6,7 1,7 5,0 5,0
Jász-Nagykun-Szolnok 23,5 11,8 2,9 14,7 8,8 5,9 17,6 11,8 2,9 2,9
Észak-Alföld 26,1 15,9 8,3 8,9 12,1 4,5 14,0 3,8 3,2 3,2
Bács-Kiskun 8,8 14,7 14,7 8,8 20,6 8,8 11,8 5,9 5,9 0,0
Békés 16,3 14,3 10,2 6,1 8,2 16,3 8,2 18,4 2,0 0,0
Csongrád 14,3 6,1 6,1 10,2 20,4 10,2 20,4 8,2 2,0 2,0
Dél-Alföld 15,6 11,6 8,8 7,5 12,2 14,3 12,2 15,0 2,0 0,7
Baranya 24,3 13,5 8,1 8,1 10,8 10,8 13,5 8,1 0,0 2,7
Somogy 29,0 29,0 6,5 6,5 6,5 3,2 16,1 3,2 0,0 0,0
Tolna 18,2 18,2 0,0 18,2 18,2 0,0 18,2 4,5 4,5 0,0
Dél-Dunántúl 24,4 20,0 5,6 10,0 11,1 5,6 15,6 5,6 1,1 1,1
Fejér 17,2 24,1 13,8 3,4 13,8 6,9 10,3 6,9 0,0 3,4
Komárom-Esztergom 21,7 21,7 0,0 8,7 8,7 4,3 13,0 8,7 8,7 4,3
Veszprém 21,9 15,6 6,3 3,1 12,5 15,6 9,4 12,5 3,1 0,0
Közép-Dunántúl 20,2 20,2 7,1 4,8 11,9 9,5 10,7 9,5 3,6 2,4
Győr-Moson-Sopron 7,4 14,8 11,1 7,4 7,4 14,8 18,5 11,1 7,4 0,0
Vas 36,4 18,2 4,5 22,7 4,5 0,0 0,0 9,1 4,5 0,0
Zala 19,4 16,1 6,5 6,5 29,0 3,2 19,4 0,0 0,0 0,0
Nyugat-Dunántúl 20,0 16,3 7,5 11,3 15,0 6,3 13,8 6,3 3,8 0,0
Átlag 21,2 15,1 9,0 8,1 13,7 7,9 14,5 5,9 2,9 1,7
Átlag Bp. nélkül 20,8 15,7 7,0 8,7 13,8 8,7 14,2 6,7 2,8 1,5
Közép-Mo. nélkül 20,6 15,5 6,9 8,7 13,7 8,4 14,6 7,2 2,7 1,7

Forrás: KIFIR 2000. évi adatbázis alapján saját számítások.

33. táblázat
A szakközépiskolai oktatás néhány mutatója

Megye/Régió Technikus-
képzésben
OKJ
szak-
képzésben
Világbanki
szak-
képzésben
Gazdasági-
ügyviteli-
szolgáltatási szakképzésben*
részt vevő szakközépiskolai tanulók aránya a szakközépiskolásokhoz, %
Budapest 7,5 22,2 7,9 36,2
Pest 6,4 11,1 8,9 31,9
Közép-Magyarország 7,3 20,4 8,1 35,5
Borsod-Abaúj-Zemplén 7,4 16,9 8,4 30,7
Heves 4,9 15,6 14,9 31,3
Nógrád 6,3 14,0 16,9 25,5
Észak-Magyarország 6,6 16,2 11,2 30,0
Hajdú-Bihar 9,4 15,7 10,3 29,0
Szabolcs-Szatmár-Bereg 6,4 12,5 18,9 33,9
Jász-Nagykun-Szolnok 5,0 16,1 14,2 26,1
Észak-Alföld 7,0 14,7 14,5 29,7
Bács-Kiskun 6,0 15,8 12,2 31,1
Békés 7,6 20,5 8,3 24,2
Csongrád 9,4 14,6 8,0 25,4
Dél-Alföld 7,7 16,6 9,6 27,1
Baranya 7,8 18,0 6,8 27,0
Somogy 5,5 16,3 10,6 31,2
Tolna 6,1 14,7 16,7 36,2
Dél-Dunántúl 6,6 16,6 10,7 31,0
Fejér 10,7 24,3 8,7 31,3
Komárom-Esztergom 5,8 17,3 8,4 34,6
Veszprém 9,0 10,7 12,5 33,7
Közép-Dunántúl 8,9 18,1 9,9 32,9
Győr-Moson-Sopron 11,0 11,5 11,3 33,2
Vas 7,5 9,2 6,6 31,0
Zala 5,3 15,8 15,1 36,0
Nyugat-Dunántúl 8,1 12,5 11,6 33,6
Átlag 7,4 17,1 10,4 32,0
Átlag Budapest nélkül 7,4 15,5 11,2 30,6
Közép-Mo. nélkül 7,5 15,8 11,3 30,5

Forrás: OM, 2001b alapján saját számítások.
* A 12. évfolyamon, a 12. évfolyamos szakközépiskolásokhoz képest.

34. táblázat
A két tanítási nyelvű középiskolák néhány mutatója

Megye/Régió Kéttannyelvű
intézmények
(gimnáziumok és szakközép-
iskolák)
Kétt-
annyelvű
gimná-
ziumok
Kéttannyelvű intéz-
mények / gimnáziumok és gimnázium és szakközép-
iskolák
Kéttannyelvű
gimnáziumok /
tisztán
gimnáziumok
száma* aránya, %
Budapest 18 7 12,0 6,3
Pest 1 1 2,6 4,8
Közép-Magyarország 19 8 10,1 6,1
Borsod-Abaúj-Zemplén 4 2 13,8 16,7
Heves 2 1 15,4 14,3
Nógrád 1 1 10,0 25,0
Észak-Magyarország 7 4 13,5 17,4
Hajdú-Bihar 1 1 3,8 11,1
Szabolcs-Szatmár-Bereg 1 1 4,0 6,7
Jász-Nagykun-Szolnok 1 1 4,2 16,7
Észak-Alföld 3 3 4,0 10,0
Bács-Kiskun 1 1 4,3 6,3
Békés 1 1 4,3 12,5
Csongrád 3 3 14,3 27,3
Dél-Alföld 5 5 7,5 14,3
Baranya 3 3 14,3 23,1
Somogy 1 1 6,3 20,0
Tolna 1 1 7,1 14,3
Dél-Dunántúl 5 5 9,8 20,0
Fejér 0 0 0,0 0,0
Komárom-Esztergom 0 0 0,0 0,0
Veszprém 1 1 5,6 12,5
Közép-Dunántúl 1 1 1,9 5,0
Győr-Moson-Sopron 1 1 4,0 7,1
Vas 1 1 10,0 12,5
Zala 1 1 9,1 20,0
Nyugat-Dunántúl 3 3 6,5 11,1
Összes/Átlag 43 29 8,1 9,9
Budapest nélkül 25 22 6,5 12,2
Közép-Mo. nélkül 24 21 7,0 13,1

Forrás: Halász-Lannert, 2000: 161. táblázat alapján saját számítások.
* A több nyelvet is két tanítási nyelvként oktató intézmények csak egyszer szerepelnek.

35. táblázat
A megyék csoportjai a középiskola versenyképességhez hozzájáruló oktatási feladatai szerint, %

Tényező 1. 2. 3.
megyecsoport
Kéttannyelvű középiskolák aránya a középiskolákhoz 3,5 12,9 9,1
Világbanki szakképzésben részt vevő tanulók aránya a szakközépiskolai tanulókhoz 10,5 7,5 16,5

Forrás: OM 2001b alapján saját számítás.

36. táblázat
A szerkezetváltó (6 és 8 osztályos) gimnáziumok néhány mutatója

Megye/Régió Szerkezet-
váltó gimná-
ziumok száma
Szerkezet-
váltó gimná-
ziumok
aránya a
Szerkezet-
váltó gimná-
ziummal rendelkező városok aránya**
Egy városra jutó szerkezet-
váltó gimná-
ziumok száma
gimnázi-
umokhoz*
közép-
iskolákhoz
Budapest 70 46,7 26,4 87,0 3,0
Pest 28 73,7 38,9 85,2 1,0
Közép-Magyarország 98 52,1 29,1 86,0 2,0
Borsod-Abaúj-Zemplén 22 75,9 36,7 64,7 1,3
Heves 8 61,5 26,7 57,1 1,1
Nógrád 7 70,0 31,8 66,7 1,2
Észak-Magyarország 37 71,2 33,0 63,3 1,2
Hajdú-Bihar 13 50,0 27,1 47,1 0,8
Szabolcs-Szatmár-Bereg 12 48,0 25,5 42,1 0,6
Jász-Nagykun-Szolnok 13 54,2 30,2 75,0 0,8
Észak-Alföld 38 50,7 27,5 53,8 0,7
Bács-Kiskun 15 65,2 29,4 47,1 0,9
Békés 10 43,5 22,7 43,8 0,6
Csongrád 13 61,9 27,7 62,5 1,6
Dél-Alföld 38 56,7 26,8 48,8 0,9
Baranya 10 47,6 23,8 41,7 0,8
Somogy 10 62,5 29,4 41,7 0,8
Tolna 12 85,7 46,2 111,1 1,3
Dél-Dunántúl 32 62,7 31,4 60,6 1,0
Fejér 8 40,0 19,0 55,6 0,9
Komárom-Esztergom 10 62,5 28,6 87,5 1,3
Veszprém 11 61,1 28,2 50,0 0,9
Közép-Dunántúl 29 53,7 25,0 62,1 1,0
Győr-Moson-Sopron 14 56,0 27,5 85,7 2,0
Vas 6 60,0 21,4 62,5 0,8
Zala 5 45,5 17,9 22,2 0,6
Nyugat-Dunántúl 25 54,3 23,4 54,2 1,0
Átlag 297 55,7 28,2 62,2 1,1
Átlag Budapest nélkül 227 59,3 28,8 59,7 1,0
Átlag Közép-Mo. nélkül 199 57,7 27,8 56,5 1,0

Forrás: OM, 2001b; Szalay Lászlóné és a disszertáció készítőjének számításai.
* Tiszta gimnázium és gimnáziumi és szakközépiskolai osztályokkal működő középiskola együtt.
** A főváros esetében a kerületek számát vettem figyelembe (23 kerületből 20-ban van 6 és 8 osztályos gimnázium. Két megyében községben is van szerkezetváltó gimnázium; ezek száma a városokra jutó arányt megnöveli.

37. táblázat
A szerkezetváltó gimnáziumok mutatói az urbanizáltság és a társadalmi jólét megyei klaszterei szerint

Az urbanizáltság
szintjei
Szerkezetváltó gimnáziummal rendelkező városok aránya Egy városra jutó szerkezetváltó
gimnáziumok száma
A társadalmi jólét szintjei Egy városra jutó szerkezetváltó
gimnáziumok száma
Legurbanizáltabb 87,0 3,0 Legjobb 3,0
2 100,0 2,3 2 1,7
3 45,8 2,2 3 1,9
4 57,3 1,6 Leggyengébb 1,6
Legkevésbé urbanizált 88,6 1,5

Forrás: KSH 2001a; 2001b; OM 2001b, Szalayné és a szerző adatgyűjtése alapján saját számítások.

38. táblázat
Az egyházi és alapítványi iskolák és az ott tanulók arányai a megfelelő iskolafok összes oktatási intézményéhez/tanulóihoz képest, %

Megye/Régió Egyházi Alapítványi
Általános Közép* Általános Közép*
iskolák tanu-
lók
isko-
lák**
tanu-
lók
isko-
lák
tanu-
lók
isko-
lák**
tanu-
lók
Budapest 7,0 5,0 5,9 4,5 9,2 2,8 19,1 9,7
Pest 7,5 6,0 4,4 3,1 3,3 1,1 8,9 7,8
Közép-Magyarország 7,2 5,4 5,7 4,3 6,7 2,1 17,8 9,5
Borsod-Abaúj-Zemplén 3,0 2,2 6,6 5,5 0,8 0,2 2,6 0,7
Heves 1,4 2,2 8,3 7,3 0,0 0,0 13,9 11,4
Nógrád 1,7 2,0 12,4 10,4 0,0 0,0 5,6 1,8
Észak-Magyarország 2,4 2,2 9,5 7,5 0,5 0,1 6,0 3,3
Hajdú-Bihar 6,0 4,9 7,7 5,6 0,6 0,6 6,2 2,9
Szabolcs-Szatmár-Bereg 3,6 2,7 3,3 2,3 0,0 0,0 3,3 2,6
Jász-Nagykun-Szolnok. 5,2 5,2 4,3 2,9 0,7 0,1 6,4 5,0
Észak-Alföld 4,7 4,1 5,2 3,8 0,4 0,2 5,2 3,3
Bács-Kiskun 8,1 6,8 17,2 10,9 1,0 0,8 5,2 3,5
Békés 7,5 5,2 10,3 6,7 0,0 0,0 5,2 4,2
Csongrád 5,3 4,5 7,0 4,5 0,8 0,1 5,3 1,6
Dél-Alföld 7,1 5,7 11,6 7,4 0,7 0,4 5,2 3,0
Baranya 3,4 3,3 8,0 5,0 0,0 0,0 4,0 2,8
Somogy 2,4 2,4 7,0 7,9 0,6 0,2 1,8 0,3
Tolna 3,5 2,9 9,1 5,4 0,9 0,3 0,0 0,0
Dél-Dunántúl 3,1 2,9 7,9 6,4 0,4 0,1 2,1 1,1
Fejér 3,4 2,1 1,9 3,3 2,1 0,4 9,4 9,0
Komárom-Esztergom 4,2 3,5 3,6 1,3 4,2 1,7 10,7 3,8
Veszprém 3,0 2,9 6,3 6,2 1,2 0,8 8,3 1,7
Közép-Dunántúl 3,5 2,8 3,9 4,0 2,3 0,9 9,3 5,3
Győr-Moson-Sopron 6,9 11,1 16,4 11,6 1,5 0,5 4,9 0,9
Vas 3,9 4,9 3,3 4,0 0,8 0,6 0,0 0,0
Zala 3,0 3,3 3,0 0,2 2,3 0,2 0,0 0,0
Nyugat-Dunántúl 5,0 7,1 9,7 6,1 1,5 0,4 2,4 0,4
Átlag 4,8 4,3 7,5 5,6 2,0 0,8 8,5 4,6
Átlag Budapest nélkül 4,5 4,2 7,9 5,9 1,1 0,6 5,3 2,9
Átlag Közép-Mo. nélkül 4,2 4,1 8,1 6,0 0,9 0,6 5,1 2,7

Forrás: OM 2001a; 2001b; * OM 1999/2000. tanévi oktatásstatisztikai adatbázisából Garami Erika kigyűjtése. ** Ez valójában a képzési helyek száma, amely ott lehet nagyobb, mint az intézményeké, ahol az intézményen belül több oktatási feledatot látnak el.

39. táblázat
A felnőttoktatás néhány mutatója, %

Megye/Régió Felnőttoktatásban
érettségizettek aránya
Gimná-
ziumban
Esti tagozaton Technikus-
képzésben
érettségi-
zettek**
a nappalin érettségi-
zettekhez
a 15–29
évesekhez
felnőttoktatásban érettségizettek aránya az összes felnőttoktatásban érettségizetthez viszonyítva
viszonyítva
Budapest 28,3 1,2 38,3 36,6 16,5
Pest 22,8 0,4 30,3 28,2 3,1
Közép-Magyarország 27,3 0,9 37,0 35,3 14,2
Borsod-Abaúj-Zemplén 20,1 0,7 31,3 0,7 9,0
Heves 18,8 0,7 12,6 10,5 33,9
Nógrád 21,3 0,6 29,0 9,0 14,4
Észak-Magyarország 19,9 0,7 26,2 4,4 17,3
Hajdú-Bihar 36,0 1,1 17,2 28,8 28,1
Szabolcs-Szatmár-Bereg 19,3 0,6 28,9 6,0 7,0
Jász-Nagykun-Szolnok 13,4 0,5 5,4 21,7 10,7
Észak-Alföld 23,5 0,7 18,6 21,1 19,4
Bács-Kiskun 18,7 0,5 20,5 9,7 6,2
Békés 22,3 0,7 20,4 0,0 18,0
Csongrád 16,7 0,6 10,5 16,5 10,9
Dél-Alföld 19,0 0,6 17,4 8,6 11,5
Baranya 17,8 0,5 36,6 27,1 12,5
Somogy 13,0 0,4 6,3 6,0 6,0
Tolna 15,9 0,5 39,5 8,7 9,4
Dél-Dunántúl 15,6 0,5 28,1 16,1 9,3
Fejér 18,7 0,5 30,6 7,0 5,4
Komárom-Esztergom 20,2 0,6 24,2 17,6 6,8
Veszprém 13,3 0,4 20,3 0,0 6,3
Közép-Dunántúl 17,2 0,5 25,6 8,5 6,2
Győr-Moson-Sopron 22,5 0,8 6,3 16,5 15,7
Vas 13,1 0,4 22,0 0,0 5,8
Zala 14,4 0,5 36,2 0,0 10,6
Nyugat-Dunántúl 17,7 0,6 16,3 9,5 13,1
Átlag 21,5 0,7 27,1 20,5 14,1
Átlag Budapest nélkül 19,5 0,6 22,1 13,3 13,2
Közép-Mo. nélkül 19,2 0,6 21,4 12,0 14,0

Forrás: OM, 2001b, KSH, 2001b alapján saját számítások.
.* A felnőttoktatásban, esti és levelező tagozaton együtt;
** A szakközépiskolában érettségizettek %-ában.

40. táblázat
A felnőttoktatás egyes mutatóinak átlagértékei a megyék urbanizáltsága, gazdasági fejlettsége és a kutatás-fejlesztés csoportjai szerint

A gazdasági fejlettség csoportjai Legfejlettebb 2 3 Igen
fejletlen
Felnőttoktatásban érettségizettek a 15–29 évesek %-ában 1,2 0,6 0,5 0,6
Az urbanizáltság klaszterei Legurbanizáltabb 2 3 4 Legkevésbé urbanizált
Felnőttoktatásban érettségizettek a 15–29 évesek %-ában 1,2 0,8 0,5 0,6 0,5
A K+F létszám és ráfordítás csoportjai Magas 2 3 Igen alacsony
Felnőttoktatásban érettségizettek a 15–29 évesek %-ában 1,2 0,9 0,5  0,5
Felnőttoktatásban érettségizettek aránya a nappalin érettségizettekhez % 28,3 26,4 19  17,5
Esti tagozaton érettségizettek aránya az össz felnőttokt.ban érettségizettekhez 36,6 22,7 15,8  7,5

Forrás: OM 2001b és KSH 2001 alapján saját számítások.

41. táblázat
Az általános és a középiskolai oktatás pedagógus-ellátottságának egyes mutatói

Megye/Régió Pedagógus képesítéssel és felsőfokú
képesítéssel nem rendelkezők száma
ezer általános iskolai pedagógus között
Nők aránya a pedagógusok
között a középiskolában, %
Budapest 1,0 66,4
Pest 1,9 63,3
Közép-Magyarország 1,4 65,9
Borsod-Abaúj-Zemplén 0,7 65,2
Heves 0,7 64,6
Nógrád 3,3 63,9
Észak-Magyarország 1,2 64,8
Hajdú-Bihar 1,2 66,3
Szabolcs-Szatmár-Bereg 1,3 65,9
Jász-Nagykun-Szolnok 1,2 65,2
Észak-Alföld 1,2 65,9
Bács-Kiskun 1,4 65,3
Békés 2,0 62,8
Csongrád 0,8 64,2
Dél-Alföld 1,4 64,2
Baranya 1,5 67,8
Somogy 1,3 62,7
Tolna 0,9 63,9
Dél-Dunántúl 1,3 65,2
Fejér 2,2 69,7
Komárom-Esztergom 0,7 63,1
Veszprém 0,9 63,9
Közép-Dunántúl 1,3 65,7
Győr-Moson-Sopron 0,9 59,6
Vas 0,4 60,8
Zala 0,8 63,0
Nyugat-Dunántúl 0,7 60,9
Átlag 1,2 65,0
Átlag Budapest nélkül 1,3 64,4
Átlag Közép-Mo. nélkül 1,2 64,5

Forrás: OM 2001a; Igazgató- és tanárvizsgálat, OKI KK 1996/97, és ezek alapján saját számítások.

42. táblázat
Iskolaigazgatók közül a férfiak aránya, valamint igazgatók és tanárok megoszlása két korcsoportban megyénként és régiónként

Megye/Régió Igazgatók közül a férfiak aránya, % Igazgatók Tanárok
megoszlása két korcsoportban, %
35 évesnél
fiatalabb
50 évesnél
idősebb
30 évesnél
fiatalabb
50 évesnél
idősebb
Budapest 41,3 3,6 66,9 16,8 22,8
Pest 50,0 8,8 58,2 12,1 23,1
Közép-Magyarország 44,7 5,7 63,5 15,0 22,9
Borsod-Abaúj-Zemplén 51,0 4,0 46,0 16,3 13,5
Heves 46,2 0,0 51,9 13,3 10,0
Nógrád 31,6 0,0 92,1 5,3 23,7
Észak-Magyarország 45,7 2,4 57,6 13,4 15,1
Hajdú-Bihar 51,9 5,5 87,3 13,0 18,5
Szabolcs-Szatmár-B. 60,0 1,3 81,3 14,8 12,3
Jász-Nagykun-Szolnok 54,0 2,0 51,0 19,6 15,7
Észak-Alföld 56,0 2,7 75,0 15,6 15,1
Bács-Kiskun 49,0 2,1 47,9 25,0 22,9
Békés 48,8 2,4 58,5 22,0 26,8
Csongrád 44,1 2,9 73,5 7,5 22,5
Dél-Alföld 48,9 2,2 52,8 23,6 24,7
Baranya 59,7 3,2 53,2 8,3 15,0
Somogy 67,9 3,6 87,5 15,5 17,4
Tolna 55,9 0,0 45,5 20,6 14,7
Dél-Dunántúl 58,6 2,7 65,9 12,5 17,2
Fejér 43,1 0,0 84,0 5,7 17,0
Komárom-Esztergom 40,0 0,0 82,9 11,4 14,3
Veszprém 63,3 0,0 79,6 14,6 20,8
Közép-Dunántúl 49,6 0,0 82,1 10,3 17,6
Győr-Moson-Sopron 50,0 0,0 82,8 20,3 22,0
Vas 51,3 0,0 92,1 26,8 12,2
Zala 71,4 0,0 88,1 4,8 16,7
Nyugat-Dunántúl 56,8 0,0 87,0 17,6 17,6
Összesen 51,4 2,6 69,1 14,9 18,4
Budapest nélkül 52,9 2,4 69,7 14,6 17,7
Közép-Mo. nélkül 53,1 1,8 70,6 14,8 17,2

Forrás: Igazgató- és tanárvizsgálat, 1996/97, OKI KK adatbázisa alapján saját számítások.

43. táblázat
A közoktatásban dolgozó főállású pedagógusok egyes mutatói

Megye/Régió Az összes pedagógus aránya az oktatásügyi közszolgáltatásban állókhoz, %+ Ezer 5–14 éves korú fiatalra jutó alapfokú nevelés-
oktatásban dolgozó pedagógus*
Ezer 14–18 éves
korú fiatalra
jutó középiskolai
tanár**
Ezer 14–18 éves korú fiatalra jutó középfokú nevelés-
oktatásban dolgozó pedagógus***
Budapest 50,1 89,3 87,6 99,6
Pest 72,3 63,9 30,0 38,2
Közép-Magyarország 55,6 78,0 64,9 75,4
Borsod-Abaúj-Zemplén 77,4 68,4 46,0 59,0
Heves 77,2 76,0 49,6 63,2
Nógrád 82,1 73,9 39,8 53,4
Észak-Magyarország 78,1 71,1 45,9 59,2
Hajdú-Bihar 54,4 70,9 47,2 60,8
Szabolcs-Szatmár-Bereg 73,1 66,4 33,9 49,4
Jász-Nagykun-Szolnok 77,5 65,7 47,5 65,4
Észak-Alföld 65,8 67,8 42,0 57,5
Bács-Kiskun 78,2 67,7 43,2 58,8
Békés 76,0 71,6 46,4 63,4
Csongrád 48,1 72,7 63,8 75,4
Dél-Alföld 64,6 70,3 50,5 65,2
Baranya 51,1 78,4 47,9 64,4
Somogy 76,3 80,2 43,9 63,0
Tolna 78,9 76,9 45,2 59,0
Dél-Dunántúl 64,2 78,6 45,9 62,6
Fejér 78,4 65,6 38,2 53,2
Komárom-Esztergom 83,2 69,5 42,6 59,7
Veszprém 73,1 73,9 43,7 59,3
Közép-Dunántúl 77,7 69,4 41,3 57,1
Győr-Moson-Sopron 70,2 77,0 54,9 70,7
Vas 73,7 78,1 44,8 60,4
Zala 76,2 82,3 49,6 61,5
Nyugat-Dunántúl 72,8 78,8 50,7 65,3
Átlag 65,3 73,4 50,7 64,6
Átlag Budapest nélkül 70,0 70,9 43,9 58,1
Közép-Mo. nélkül 69,8 71,9 45,8 60,8

Forrás: OM 2001a; 2001b, KSH, 2001b; KSH 2001. évi népszámlálás alapján saját számítások.
A közoktatásban dolgozó pedagógusok.
* Általános iskolai és a fogyatékos tanulók általános iskolai oktatásában dolgozó pedagógusok együtt.
** A gimnáziumokban, szakközépiskolákban és vegyes középiskolákban dolgozó pedagógusok együtt.
*** A középiskolai, valamint a szakmunkásképző és szakiskolákban dolgozók együtt.

44. táblázat
A megfelelő korosztályhoz viszonyított általános iskolai pedagóguslétszám átlagértékei a megyék urbanizációs és gazdasági fejlettségi csoportjai szerint

Urbanizációs csoportok Ezer 5–14 évesre jutó
általános iskolai tanár*
A gazdasági fejlettség
csoportjai
Ezer 5–14 évesre jutó
általános iskolai tanár*
Legurbanizáltabb 89,3 Legfejlettebb 89,3
2 77,0 2 73,6
3 77,5 3 73,9
4 70,0 Igen fejletlen 71,2
Legkevésbé urbanizált 71,1

* A speciális oktatásban dolgozókkal együtt
Forrás: OM, 2001a; 2001b; KSH, 2001a; 2001b alapján saját számítás.

45. táblázat
A 14–18 éves korosztályhoz viszonyított középiskolai pedagóguslétszám átlagértékei a megyék gazdasági fejlettségének csoportjai szerint

Urbanizációs
csoportok
Ezer 14–18 évesre jutó
középiskolai tanár
A gazdasági fejlettség
csoportjai
Ezer 14–18 évesre jutó
középiskolai tanár
Legurbanizáltabb 87,6 Legfejlettebb 87,6
2 54,9 2 46,0
3 49,8 3 46,1
4 44,1 Igen fejletlen 44,2
Legkevésbé urbanizált 39,4

Forrás: OM, 2001a; 2001b; KSH, 2001 alapján saját számítás.

46. táblázat
A megfelelő korosztályhoz viszonyított középiskolai pedagóguslétszám átlagértékei a bejáró tanulók nagyságrendjei szerint

Bejárók nagyságrendje Ezer 14–18 évesre
jutó középiskolai tanár
(gimnázium és szakközépiskola)
Ezer 14–18 évesre jutó középfokú
(szakképző intézményben,
szakiskolában dolgozó) tanár
Alacsony (30% és kevesebb) 66,2 12,4
Közepes (30,1–40%) 45,8 15,8
Magas (40%-nál több) 41,3 13,8

Forrás: OM, 2001a; 2001b; KSH, 2001a alapján saját számítás.

47. táblázat
Az iskolavezetők jövőképe a régiók szerint (válaszok megoszlása arra a kérdésre, hogy mit gondol, milyen állítás lesz rá igaz 5 év múlva)

Régió Iskola-
igazgató
Tanár Nyug-
díjas
Minden más A „más”-ból Az oktatásból kilépőből vállalkozó lesz Összesen az oktatáson belül marad
az oktatás-
ügyön belül
marad
Az oktatáson
kívülre
megy
a saját iskolájában

Közép-Magyarország 55,6 12,0 19,7 12,8 4,8 8,0 3,0 72,4
Észak-Magyarország 48,5 18,2 24,2 9,1 5,4 3,7 1,2 72,1
Észak-Alföld 59,0 18,6 16,9 5,5 1,5 4,0 1,1 79,1
Dél-Alföld 46,0 25,3 23,0 5,7 2,2 3,5 1,1 73,5
Dél-Dunántúl 57,6 17,9 14,7 9,8 3,7 6,1 1,6 79,2
Közép-Dunántúl 55,6 17,3 16,5 10,5 1,4 9,2 2,2 74,3
Nyugat-Dunántúl 41,8 18,7 28,4 11,2 4,2 6,9 0,7 64,7
Átlag 53,0 17,4 20,0 9,6 3,5 6,1 1,7 73,9

Forrás: Igazgatóvizsgálat, OKI KK, 1996/97 adatbázis alapján saját számítások.

48. táblázat
A megyei közoktatás-ellátási és feltételi csoportjainak középponti értékei

Tényező 1. 2. 3.
csoport
Óvodai fajlagosok 0,8 –1,0 0,5
Általános iskolai fajlagosok 1,0 –0,9 0,2
Általános iskolai feltételek 1,1 –0,9 0,0
Speciális oktatási fajlagosok –0,7 –0,1 0,9
Egy pedagógusra jutó tanulószám, középiskola 11,8 12,3 13,1

Forrás: OM 2000, 2001a, 2001b alapján saját számítások.

49. táblázat
A vidékről bejáró és a kollégista középiskolai tanulók aránya a középiskolásokhoz, %

Megye/Régió Vidékről bejáró
tanulók aránya
Kollégiumi
tanulók aránya
Összesen
Budapest 21,9 5,3 27,2
Pest 52,4 9,2 61,6
Közép-Magyarország 27,4 5,3 32,7
Borsod-Abaúj-Zemplén 37,1 18,5 55,6
Heves 45,5 20,0 65,5
Nógrád 53,5 10,2 63,7
Észak-Magyarország 41,5 18,5 60,0
Hajdú-Bihar 22,9 19,0 41,9
Szabolcs-Szatmár-Bereg 35,3 22,4 57,7
Jász-Nagykun-Szolnok 39,4 18,2 57,6
Észak-Alföld 31,9 20,7 52,6
Bács-Kiskun 34,7 18,0 52,7
Békés 35,9 24,2 60,1
Csongrád 28,0 16,5 44,5
Dél-Alföld 32,6 18,9 51,5
Baranya 33,1 17,4 50,5
Somogy 35,4 23,7 59,1
Tolna 40,7 17,6 58,3
Dél-Dunántúl 35,7 19,5 55,2
Fejér 41,7 11,4 53,1
Komárom-Esztergom 47,5 9,9 57,4
Veszprém 45,6 18,2 63,8
Közép-Dunántúl 44,7 12,7 57,4
Győr-Moson-Sopron 38,9 19,6 58,5
Vas 35,2 20,3 55,5
Zala 39,2 14,0 53,2
Nyugat-Dunántúl 38,1 18,3 56,4
Átlag 34,2 16,7 50,9

Forrás: KSH 2001a, OM, 2001b.

50. táblázat
A kollégista és a bejáró középiskolai tanulók aránya az urbanizáltság és a gazdasági fejlettség megyei csoportjai szerint

Az urbanizáltság
csoportjai
Kollégista Bejáró A gazdasági fejlettség csoportjai Kollégista Bejáró
középiskolai tanulók aránya középiskolai tanulók aránya
Legurbanizáltabb 5,3 21,9 Legfejlettebb 5,3 21,9
2 19,6 38,9 2 17,1 38,6
3 18,0 36,3 3 14,7 40,9
4 19,1 36,4 Igen fejletlen 19,4 37,7
Legkevésbé urbanizált 11,7 48,5

Forrás: KSH 2001a; 2001b és OM 2001b alapján saját számítások.

51. táblázat
A középfokú beiskolázás migrációja, a megyék általános iskoláiból a megyék középiskoláiba történő középfokú jelentkezések aránya, %

Hová?
Honnan?
Budapest Baranya Bács-
Kiskun
Békés Borsod-
Abaúj-
Zemplén
Csongrád Fejér Győr-
Sopron
Hajdú-
Bihar
Heves Komárom-
Esztergom
Nógrád Pest Somogy Szabolcs-
Szatmár-
Bereg
Jász-
Nagykun-
Szolnok
Tolna Vas Veszprém Zala Máshová összes fő Ebből saját régióba Más régióba Összes
tanuló
Sor%
Budapest 96,9 0,1 0,1 2,6 493 403 90 15 792 14,7
73,6 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,4 0,1 0,1 0,5 0,2 6,1 0,1 0,1 0,1 0,2
Baranya 0,4 93,2 0,3 0,1 0,1 0,6 2,0 3,2 296 226 70 4 356 4,1
0,1 94,2 0,3 0,1 0,1 0,4 2,4 5,3
Bács-Kiskun 1,2 0,6 89,5 0,1 3,7 1,4 0,1 2,4 0,1 0,2 0,6 639 228 411 6 099 5,7
0,4 0,8 94,2 0,1 4,5 2,0 0,1 0,1 0,1 2,2 0,2 0,2 1,4
Békés 0,4 0,2 92,4 4,5 0,6 1,7 352 217 135 4 648 4,3
0,1 0,1 94,0 4,2 0,4 0,1 1,7 0,1
Borsod 0,3 94,8 0,7 3,2 0,1 0,1 0,6 411 256 155 7 941 7,4
0,1 95,8 0,1 0,8 7,2 0,1 0,1 0,8
Csongrád 0,2 1,3 1,5 96,7 0,1 148 123 25 4 498 4,2
1,0 1,4 88,2 0,1 0,1
Fejér 6,8 0,3 0,2 0,3 82,0 0,9 0,1 3,0 2,1 1,3 1,6 1,5 858 214 644 4 754 4,4
1,6 0,3 0,1 0,2 93,2 0,9 0,1 4,0 1,5 1,7 2,8 0,1 1,7
Győr-Sopron 0,2 0,1 98,1 0,1 0,9 0,5 85 43 42 4 557 4,2
0,1 89,0 0,1 0,1 1,5 0,6
Hajdú Bihar 0,1 1,5 0,8 0,1 95,9 0,1 0,1 0,5 0,7 262 82 180 6 422 6,0
2,1 0,6 0,1 92,4 0,3 0,1 0,1 0,5 1,0
Heves 1,4 0,1 1,1 0,1 0,1 0,3 91,4 0,1 1,0 1,2 0,1 3,0 280 70 210 3 248 3,0
0,2 0,1 0,5 0,1 0,1 83,7 0,1 1,8 0,6 0,1 2,1
Komárom 2,3 0,1 0,7 6,5 0,1 87,6 2,2 0,1 0,1 0,1 0,3 462 37 425 3 714 3,5
0,4 0,1 0,6 4,8 0,1 92,2 1,2 0,1 0,1 0,3
Nógrád 4,3 0,1 4,6 0,2 81,7 8,8 407 105 302 2 226 2,1
0,5 2,9 0,1 96,7 3,0
Pest 43,0 1,4 0,1 0,1 0,2 0,1 0,8 0,7 0,1 51,0 0,1 2,2 0,1 5278 4630 648 10776 10,0
22,3 2,6 0,2 0,3 0,5 0,3 2,4 2,2 0,9 83,6 0,3 5,0 0,2
0,1 1,6 0,1 0,6 0,2 0,1 90,8 0,5 0,9 0,1 0,8 3,1
Szabolcs-Szatmár-Bereg 0,4 1,9 0,1 0,1 4,8 0,1 92,6 507 330 177 6 879 6,4
0,1 1,7 0,1 0,1 4,9 0,1 0,1 98,0 0,1
Jász-Nagykun-Szolnok 0,8 0,8 1,7 0,2 1,9 0,1 1,6 2,1 0,1 1,1 0,1 89,4 0,1 502 78 424 4 744 4,4
0,2 0,6 1,8 0,1 1,8 0,1 1,1 2,8 0,3 0,8 0,1 89,8 0,2
Tolna 0,7 4,2 1,7 0,1 2,9 0,2 0,1 0,1 2,7 86,9 0,3 355 189 166 2 707 2,5
0,1 2,7 0,8 0,1 1,9 0,1 0,1 2,1 89,2 0,2
Vas 0,2 1,2 0,2 0,1 95,5 1,3 1,3 128 70 58 2 866 2,7
0,7 0,2 0,1 94,8 0,9 1,1
Veszprém 0,5 0,1 0,9 3,3 0,1 0,1 0,6 1,0 90,7 2,6 400 44 356 4 307 4,0
0,1 0,1 0,9 2,8 0,1 0,1 0,7 1,5 94,3 3,4
Zala 0,4 0,1 2,7 0,5 0,1 0,1 1,7 0,1 1,4 0,7 92,3 253 61 192 3 293 3,1
0,1 0,1 1,1 0,3 0,1 0,1 1,5 0,1 1,6 0,6 92,1
máshonnan össz., fő 5 490 251 338 272 327 583 284 551 507 576 275 62 1 075 329 97 481 284 149 235 260 12426
  saját régióból 4 630 186 65 71 38 432 64 49 404 359 147 34 403 159 38 48 164 88 84 37 7500
  más régióból 860 65 273 201 289 151 220 502 103 217 128 28 672 170 59 433 120 61 151 223 496
összes tanuló, fő 20789 4 311 5 798 4 568 7 857 4 933 4 180 5 023 6 667 3 544 3 527 1 881 6 573 3 585 6 498 4 726 2 636 2 887 4 142 3 300 107 425
oszlop % 19,4 4,0 5,4 4,3 7,3 4,6 3,9 4,7 6,2 3,3 3,3 1,8 6,1 3,3 6,0 4,4 2,5 2,7 3,9 3,1 100 100

Megjegyzés: Minden megyénél a felső cella a küldő általános iskola („honnan?”), az alsó cella adata a fogadó („hová?”) középiskola %-os adatát tartalmazza. (Forrás: KIFIR 2000 adatbázis alapján saját számítások.)

52. táblázat
Lemorzsolódás, illetve az iskolafokot befejezők létszámának változása az indulás évének létszámához képest az általános és a középiskolában, %

Megye/régió Lemorzsolódás, illetve létszámváltozás az iskolafok teljes tanítási ideje alatt az
általános iskolában gimnáziumban* szakközépiskolában*
Budapest 9,1 8,9 10,9
Pest 6,6 10,6 –4,2
Közép-Magyarország 8,1 9,2 8,5
Borsod-Abaúj-Zemplén 15,3 5,3 2,9
Heves 12,4 –1,9 12,8
Nógrád 13,6 13,3 22,2
Észak-Magyarország 14,4 4,7 8,9
Hajdú-Bihar 11,6 9,5 13,3
Szabolcs-Szatmár-Bereg 13,8 7,7 3,9
Jász-Nagykun-Szolnok 11,2 5,5 1,8
Észak-Alföld 12,4 7,8 6,6
Bács-Kiskun 9,1 4,4 1,6
Békés 7,8 15,8 –8,7
Csongrád 6,1 12,6 6,7
Dél-Alföld 7,8 10,7 1,1
Baranya 12,1 8,7 –3,2
Somogy 10,9 9,8 –2,9
Tolna 9,9 8,4 –16,9
Dél-Dunántúl 11,1 9,0 –6,4
Fejér 9,7 12,1 0,3
Komárom-Esztergom 8,8 10,2 –3,1
Veszprém 10,1 9,3 –21,7
Közép-Dunántúl 9,6 10,4 –7,2
Győr-Moson-Sopron 2,6 7,9 –1,5
Vas 5,3 4,7 –12,2
Zala 8,5 4,5 –1,5
Nyugat-Dunántúl 5,1 6,3 –4,1
Átlag 9,9 8,5 3,1
Átlag Budapest nélkül 10,0 8,4 0,6
Közép-Mo. nélkül 10,4 8,2 0,9

Forrás: OM 2001a;* A középiskolai adatok nem megbízhatóak, ezért nem publikáltak, így azokat nem elemezzük.

53. táblázat
Az általános iskolai lemorzsolódás aránya a cigány népesség, az ifjúsági munkanélküliség megyei lakosságon belüli arányának nagyságrendi csoportjai és a megyék gazdasági fejlettségi csoportjai szerint

A cigány
népesség
aránya
Lemor-
zsolódás az általános
iskola nyolc
évfolyama alatt
Ifjúsági
munka-
nélküliség nagyságrendje*
Lemor-
zsolódás az általános
iskola nyolc
évfolyama alatt
A gazdasági
fejlettség
csoportjai
Lemor-
zsolódás az általános
iskola nyolc
évfolyama alatt
Alacsony 7,6 Alacsony 7,5 Legfejlettebb 9,1
Elég alacsony 11,2 Közepes 10,2 2 5,9
Közepes 12,1 Magas 13,1 3 8,9
Magas 14,6 Igen fejletlen 11,8

Forrás: KSH 2001a; OM 2001a és * KSH nem publikált adatközlése alapján saját számítások.

54. táblázat
Az oktatási expanzió néhány adata

Megye/Régió Középiskolások aránya
a 14–18 évesekhez
Gimnáziumi tanulók
aránya a
Gimnáziumi tanulók aránya a 9. évf.-on a 9. évf.-on tanuló
középiskolásokhoz
Budapest 94,7 38,8 45,2
Pest 31,7 45,0 53,4
Közép-Magyarország 69,9 39,9 46,8
Borsod-Abaúj-Zemplén 58,1 32,8 39,0
Heves 62,6 32,6 36,9
Nógrád 49,5 35,9 45,9
Észak-Magyarország 57,8 33,1 39,4
Hajdú-Bihar 55,3 44,1 47,3
Szabolcs-Szatmár-Bereg 47,1 41,9 46,2
Jász-Nagykun-Szolnok 60,2 35,6 41,8
Észak-Alföld 53,3 40,9 45,4
Bács-Kiskun 54,2 36,0 43,4
Békés 59,1 42,0 53,3
Csongrád 73,3 35,1 42,3
Dél-Alföld 61,5 37,3 45,7
Baranya 60,3 43,7 55,4
Somogy 55,3 32,9 40,7
Tolna 55,8 36,3 46,4
Dél-Dunántúl 57,5 38,4 48,4
Fejér 56,2 28,1 40,4
Komárom-Esztergom 57,2 37,5 45,2
Veszprém 53,9 36,2 44,4
Közép-Dunántúl 55,7 33,4 43,3
Győr-Moson-Sopron 60,9 40,4 48,1
Vas 55,5 34,9 39,0
Zala 64,5 27,8 34,4
Nyugat-Dunántúl 60,6 35,1 41,8
Átlag 60,7 37,6 44,8
Átlag Budapest nélk. 54,4 37,2 44,7
Közép-Mo. nélkül 57,5 36,6 44,0

Forrás: KSH, 2001b és OM 2001b alapján saját számítások.

55. táblázat
A középiskolások 14–18 évesekhez viszonyított aránya a megyék egyes társadalmi-gazdasági mutatói szerint

A gazdasági fejlettség csoportjai Legfejlettebb 2 3 Igen fejletlen
A középiskolások aránya a 14–18 éves népességhez 94,7 57,5 54,2 55,7
Az urbanizáltság csoportjai Legurbanizáltabb 2 3 4 Legkevésbé urbanizált
A középiskolások aránya a 14–18 éves népességhez 94,7 60,9 58 56,5 48,6
A K+F létszám és ráfordítás klaszterei Magas 2 3 Igen alacsony
A középiskolások aránya a 14–18 éves népességhez 94,7 64,3 49,1 56,6
A társadalmi jólét szintjei Legjobb 2 3 Leggyengébb
A középiskolások aránya a 14–18 éves népességhez 94,7 49,6 57,9 54,2
Vidékről bejáró középiskolások aránya Alacsony 2 Magas
A középiskolá-sok aránya a 14–18 éves népességhez 74,4 57,5 49,9
Községben lakók aránya a lakónépességben Alacsony 2 3 Magas
A középiskolások aránya a 14–18 éves népességhez 74,4 58,2 55,3 49,2

Forrás: KSH 2001a; 2001b; OM 2001b alapján saját számítások.

56. táblázat
Az egyes középiskola-típusokba való összes jelentkezés az általános iskolák megyéi, azon belül dichotóm településtípusa szerint

Ált. iskola megyéje/
régiója
Település-
típus
4 osztályos gimná-
zium
6, 8 oszt. gimná-
zium
Szak-
közép-
iskola
Szak-
iskola
Gimná-
zium össze-
sen
Közép-
iskola össze-
sen
Budapest város/össz. 34,4 18,9 30,0 16,7 53,3 83,3
Pest város 28,4 15,6 33,1 22,9 44,0 77,1
község 20,9 11,7 36,3 31,0 32,6 68,9
össz. 23,9 13,3 35,0 27,8 37,2 72,2
Közép-Magyarország 30,3 16,7 32,0 21,0 47,0 79,0
Borsod város 28,6 11,5 33,8 26,1 40,1 73,9
község 17,3 3,8 37,9 40,9 21,1 59,0
Össz 23,6 8,1 35,6 32,6 31,7 67,3
Heves város 36,9 5,9 29,0 28,2 42,8 71,8
község 21,1 4,2 32,6 42,1 25,3 57,9
Össz. 29,1 5,1 30,8 35,0 34,2 65,0
Nógrád város 33,0 9,3 29,1 28,7 42,3 71,4
község 17,8 5,9 31,4 44,9 23,7 55,1
Össz. 25,7 7,7 30,2 36,5 33,4 63,6
Észak-Magyarország 25,2 7,4 33,6 33,8 32,6 66,2
Hajdú-
Bihar
város 30,5 9,3 27,5 32,8 39,8 67,3
község 23,4 2,1 29,5 45,0 25,5 55,0
Össz. 28,5 7,3 28,0 36,1 35,8 63,8
Szabolcs-
Szatmár-
Bereg
Város 37,6 4,5 27,7 30,2 42,1 69,8
község 24,9 1,9 27,8 45,4 26,8 54,6
Össz. 30,9 3,2 27,8 38,2 34,1 61,9
Jász-
Nagykun-
Szolnok
Város 30,8 4,6 34,5 30,1 35,4 69,9
község 16,8 2,2 36,0 45,1 19,0 55,0
Össz. 26,2 3,8 35,0 35,0 3,00 65,0
Észak-Alföld 28,8 4,8 29,7 36,7 33,6 63,3
Bács-
Kiskun
város 25,0 13,1 37,4 24,4 38,1 75,5
község 17,3 4,8 41,0 37,0 22,1 63,1
Össz 22,2 10,1 38,7 29,1 32,3 71,0
Békés város 36,7 6,6 29,9 26,8 43,3 73,2
község 26,6 2,0 30,6 40,7 28,6 59,2
Össz 32,9 4,9 30,2 32,0 37,8 68,0
Csongrád város 31,2 7,4 37,2 24,2 38,6 75,8
község 17,9 3,5 44,6 34,0 21,4 66,0
Össz 28,1 6,5 39,0 26,5 34,6 73,6
Dél-Alföld 27,2 7,4 36,2 29,2 34,6 70,8
Baranya város 39,5 9,9 28,1 22,5 49,4 77,5
község 24,3 3,3 33,6 38,9 27,6 61,2
Össz 33,4 7,3 30,3 29,0 40,7 71,0
Somogy város 36,3 3,3 42,1 18,3 39,6 81,7
község 15,7 2,0 50,1 32,2 17,7 67,8
Össz. 27,1 2,7 45,7 24,5 29,8 75,5
Tolna város 30,3 5,9 40,2 23,6 36,2 76,4
község 18,7 4,6 38 38,7 23,3 61,3
Össz. 25,1 5,4 39,3 30,2 30,5 69,8
Dél-Dunántúl 29,1 5,5 37,5 27,9 34,6 72,1
Fejér város 28,6 11,5 35,2 24,7 40,1 75,3
község 18,7 3,6 39,6 38,0 22,3 61,9
Össz 24,2 8,0 37,2 30,6 32,2 69,4
Komárom város 23,4 18,0 31,4 27,1 41,4 72,8
község 22,4 7,4 36,9 33,3 29,8 66,7
Össz. 23,1 14,4 33,3 29,2 37,5 70,8
Veszprém város 29,9 13,7 21,7 34,7 43,6 65,3
község 20,6 4,5 26,5 48,4 25,1 51,6
Össz. 25,8 9,6 23,8 40,7 35,4 59,2
Közép-Dunántúl 24,3 10,4 31,9 33,4 34,7 66,6
Győr-
Moson-
Sopron
város 27,4 14,1 28,2 30,4 41,5 69,7
község 18,7 3,2 30,6 47,5 21,9 52,5
Össz. 23,9 9,7 29,1 37,3 33,6 62,7
Vas város 29,9 5,9 31,2 33,1 35,8 67,0
község 17,9 0,4 34,5 47,2 18,3 52,8
Össz. 24,6 3,5 32,6 39,3 28,1 60,7
Zala város 27,4 11,5 27,8 33,3 38,9 66,7
község 13,9 3,8 30,6 51,7 17,7 48,3
Össz 22,5 8,7 28,8 40,0 31,2 60,0
Nyugat-Dunántúl 23,7 7,8 29,9 38,6 31,5 61,4
Magyar-
ország
város 31,6 12,0 31,4 24,8 43,6 75,0
község 20,1 4,8 35,0 41,1 24,9 59,9
összes 27,5 9,6 32,7 30,2 37,1 69,8

Forrás: KIFIR 2000 adatbázis alapján saját számítás.

57. táblázat
A 8. osztály után továbbtanulók első és második választásának konzisztenciája az általános iskola megyéje, azon belül a település típusa szerint

Általános iskola megyéje Település-
típus
Gimnázium
kétszer
Szakközép-
iskola
kétszer
Szakiskola kétszer 1. gimn.,
2. szak-
középisk.
1. szak-
középisk.,
2. gimn.
lefelé + fölfelé ++
Konzisztens választások Inkonzisztens választások
Budapest város/össz 32,80 24,80 12,90 5,80 5,40 10,90 7,50
Baranya város 32,90 16,70 14,90 8,40 9,10 12,70 5,30
község 17,20 19,80 29,70 5,00 5,40 15,30 7,60
összesen 26,20 18,00 21,20 7,00 7,50 13,80 6,30
Bács-
Kiskun
város 19,40 27,60 20,10 7,60 8,40 12,70 4,20
község 11,70 26,80 31,00 5,10 6,90 13,10 5,40
összesen 16,30 27,30 24,50 6,60 7,80 12,90 4,70
Békés Város 25,80 22,40 21,40 8,90 7,50 8,60 5,30
község 19,00 20,20 34,50 5,90 5,30 9,40 5,60
összesen 23,00 21,50 26,70 7,70 6,60 8,90 5,40
Borsod-
Abaúj-
Zemplén
város 25,50 26,00 18,90 5,80 7,30 9,20 7,30
község 13,60 27,70 33,40 3,90 5,20 10,10 6,20
összesen 19,90 26,80 25,70 4,90 6,30 9,60 6,80
Csongrád város 26,50 27,40 17,40 6,30 10,00 7,40 5,10
község 13,20 32,90 27,60 5,50 6,40 10,30 4,10
összesen 23,20 28,80 19,90 6,10 9,10 8,10 4,90
Fejér város 22,70 30,20 23,50 6,70 4,00 8,40 4,40
község 12,60 28,40 33,10 4,50 3,00 12,70 5,70
összesen 18,00 29,40 27,90 5,70 3,60 10,40 5,00
Győr-
Moson-
Sopron
város 20,20 20,30 25,40 6,90 6,40 12,20 8,60
község 10,50 20,40 38,60 5,80 3,80 12,30 8,50
összesen 15,80 20,40 31,40 6,40 5,20 12,20 8,50
Hajdú-
Bihar
város 25,30 19,50 27,20 6,00 4,40 10,70 6,90
község 15,00 18,70 35,60 6,80 5,30 11,90 6,60
összesen 22,40 19,30 29,60 6,20 4,70 11,10 6,80
Heves város 27,90 17,50 24,10 7,40 9,30 8,80 5,00
község 14,70 21,10 35,20 4,90 5,40 11,70 7,00
összesen 21,30 19,30 29,60 6,20 7,30 10,30 6,00
Komárom-
Esztergom
város 16,80 24,10 23,90 8,90 7,90 12,40 6,00
község 15,00 23,80 29,20 7,40 6,60 12,90 5,10
összesen 16,10 24,00 25,90 8,30 7,40 12,60 5,70
Nógrád város 26,80 17,50 19,50 6,30 8,00 12,80 9,20
község 12,40 18,20 35,90 4,40 9,20 11,90 8,00
összesen 19,60 17,80 27,60 5,40 8,60 12,40 8,60
Pest város 22,60 24,40 18,40 7,70 6,00 13,00 7,90
község 15,50 25,30 25,40 6,60 5,80 13,40 8,00
összesen 18,30 24,90 22,70 7,00 5,90 13,30 8,00
Somogy város 26,00 34,60 9,60 10,80 6,20 7,70 5,10
község 10,40 36,30 20,30 5,50 5,80 12,40 9,30
összesen 18,70 35,40 14,50 8,30 6,00 9,90 7,00
Szabolcs-
Szatmár-
Bereg
város 30,50 16,70 21,50 6,10 6,20 10,30 8,60
község 16,60 17,10 37,60 5,10 5,40 10,50 7,70
összesen 23,10 16,90 30,20 5,50 5,80 310,40 8,10
Jász-
Nagykun-
Szolnok
város 19,20 24,30 19,60 6,50 6,20 14,60 9,60
község 10,80 26,40 35,40 4,00 4,30 11,60 7,50
összesen 16,30 25,10 25,00 5,70 5,50 13,60 8,90
Tolna város 20,20 34,10 18,60 8,80 6,20 9,10 3,20
község 9,40 29,00 35,20 6,40 4,80 10,80 4,50
összesen 15,20 31,70 26,20 7,70 5,50 9,90 3,80
Vas város 25,20 17,50 24,00 4,40 5,00 13,60 10,10
község 12,30 19,80 38,80 4,10 2,70 15,30 7,10
összesen 19,30 18,60 30,80 4,20 3,90 14,40 8,70
Veszprém város 22,70 12,10 29,00 5,40 6,80 14,20 9,80
község 12,50 14,30 40,90 3,20 5,30 14,50 9,20
összesen 17,90 13,20 34,60 4,40 6,10 14,30 9,50
Zala város 23,80 19,80 26,00 5,10 3,70 11,70 9,90
község 9,10 20,10 43,60 3,50 2,70 11,80 9,10
összesen 18,00 19,90 32,90 4,50 3,30 11,70 9,60
Ország átlaga város 26,00 23,30 19,50 6,70 6,40 11,00 7,10
község 13,80 23,50 33,00 5,20 5,20 12,20 7,10
összesen 21,30 23,30 24,80 6,10 5,90 11,50 7,10

+ az első választás érettségit adó, a második nem érettségit adó iskolatípusba történt.
++ az első választás érettségit nem, a második azt nyújtó iskolatípusba történt.
* a megfelelő sorok tartalma valamennyi megyénél: a konzisztencia-inkonzisztencia típusának %-ában.
** a megfelelő sorok tartalma valamennyi megyénél: a településtípus %-ában.
Forrás: KIFIR 2000 adatbázis alapján saját számítás.

58. táblázat
A 8. osztály után továbbtanulók iskolaszerkezeti kereslete és kínálata, ennek egyenlege, valamint a jelentkezések és a felvételi javaslatok a férőhelyekhez+ képest megyénként, %

Megye Iskolatípus Jelent-
kezé-
sek
Férő-
helyek
Kereslet-
kínálat egyenlege
Jelent-
kezések aránya
Felvételi javas-
latok aránya
A férőhely-
betöltés arányának különb-
sége, %
megoszlása a középfokú iskolák típusai szerint a meghirdetett férőhelyekhez képest
Budapest Négyoszt. gimn. 37,3 33,4 –3,8 82,1 78,8 –3,3
Szakközépisk. 41,1 40,6 –0,5 74,6 78,2 3,6
Szakiskola 21,6 26,0 4,3 61,3 60,5 –0,9
Összesen 100,0 100,0 0 73,7 73,8 0,1
Baranya Négyoszt. gimn. 38,9 33,8 –5,1 85,4 80,7 –4,7
Szakközépisk. 32,5 30,3 –2,2 79,6 72,7 –6,9
Szakiskola 28,6 35,9 7,3 59,0 68,8 9,8
Összesen 100,0 100,0 0 74,2 74,0 –0,1
Bács-
Kiskun
Négyoszt. gimn. 25,5 21,9 –3,6 84,0 79,9 –4,0
Szakközépisk. 42,1 33,7 –8,4 90,0 83,3 –6,6
Szakiskola 32,4 44,4 12,0 52,7 60,0 7,4
Összesen 100,0 100,0 0 72,1 72,2 0,2
Békés Négyoszt. gimn. 34,7 32,2 –2,6 75,1 74,0 –1,1
Szakközépisk. 31,0 28,5 –2,5 75,7 75,5 –0,2
Szakiskola 34,3 39,4 5,1 60,6 61,9 1,4
Összesen 100,0 100,0 0 69,6 69,7 0,1
Borsod-
Abaúj-
Zemplén
Négyoszt. gimn. 26,1 22,8 –3,3 97,5 87,0 –10,5
Szakközépisk. 39,9 40,9 1,0 83,0 87,8 4,9
Szakiskola 34,0 36,3 2,2 79,9 81,3 1,5
Összesen 100,0 100,0 0 85,2 85,3 0,1
Csongrád Négyoszt. gimn. 30,7 24,2 –6,5 89,4 87,8 –1,7
Szakközépisk. 42,9 40,3 –2,6 75,2 72,3 –2,9
Szakiskola 26,4 35,5 9,1 52,5 60,1 7,6
Összesen 100,0 100,0 0 70,6 71,7 1,1
Fejér Négyoszt. gimn. 25,4 20,9 –4,5 101,1 87,1 –14,0
Szakközépisk. 43,2 38,4 –4,8 93,5 87,6 –5,9
Szakiskola 31,5 40,8 9,3 64,1 77,1 13,0
Összesen 100,0 100,0 0 83,1 83,2 0,1
Győr-
Moson-
Sopron
Négyoszt. gimn. 28,3 24,8 –3,5 80,7 75,9 –4,9
Szakközépisk. 31,5 27,0 –4,5 82,7 80,3 –2,3
Szakiskola 40,2 48,1 8,0 59,1 63,0 3,9
Összesen 100,0 100,0 0 70,8 70,9 0,0
Hajdú-
Bihar
Négyoszt. gimn. 31,5 26,5 –5,1 99,6 89,4 –10,2
Szakközépisk. 30,3 28,1 –2,2 90,1 87,6 –2,5
Szakiskola 38,2 45,4 7,3 70,2 378,4 8,1
Összesen 100,0 100,0 0 83,6 83,9 0,3
Heves Négyoszt. gimn. 31,9 28,9 –3,0 89,9 87,3 –2,6
Szakközépisk. 33,2 30,8 –2,4 87,9 83,6 –4,3
Szakiskola 34,9 40,3 5,4 70,5 75,8 5,3
Összesen 100,0 100,0 0 81,5 81,5 0,1
Komárom-
Esztergom
Négyoszt. gimn. 26,7 22,5 –4,2 70,5 65,2 –5,4
Szakközépisk. 38,6 28,6 –10,0 80,1 78,8 –1,2
Szakiskola 34,7 49,0 14,2 42,1 45,6 3,5
Összesen 100,0 100,0 0 59,3 59,5 0,2
Nógrád Négyoszt. gimn. 29,9 24,0 –5,8 81,7 75,9 –5,8
Szakközépisk. 31,4 27,8 –3,5 74,1 73,8 –0,3
Szakiskola 38,8 48,1 9,3 53,0 56,2 3,2
Összesen 100,0 100,0 0 65,8 65,8 0,0
Pest Négyoszt. gimn. 33,6 28,0 –5,6 86,6 80,4 –6,3
Szakközépisk. 34,7 34,2 –0,5 73,2 73,7 0,5
Szakiskola 31,7 37,9 6,2 60,4 65,1 4,7
Összesen 100,0 100,0 0 72,1 72,3 0,2
Somogy Négyoszt. gimn. 26,5 20,1 –6,4 87,2 80,3 –6,9
Szakközépisk. 46,4 41,2 –5,2 74,7 75,6 0,9
Szakiskola 27,1 38,7 11,6 46,4 49,2 2,8
Összesen 100,0 100,0 0 66,3 66,3 0,1
Szabolcs-
Szatmár-
Bereg
Négyoszt. gimn. 32,6 30,5 –2,1 80,2 78,1 –2,1
Szakközépisk. 30,3 28,7 –1,7 79,4 81,2 1,8
Szakiskola 37,1 40,9 3,7 68,2 68,7 0,5
Összesen 100,0 100,0 0 75,1 75,2 0,1
Jász-
Nagykun-
Szolnok
Négyoszt. gimn. 26,0 21,0 –5,0 74,0 71,7 –2,2
Szakközépisk. 37,3 32,8 –4,5 68,0 68,2 0,2
Szakiskola 36,8 46,2 9,5 47,6 48,6 1,0
Összesen 100,0 100,0 0 59,8 59,9 0,1
Tolna Négyoszt. gimn. 24,4 22,9 –1,6 83,1 81,3 –1,8
Szakközépisk. 40,9 33,6 –7,3 94,6 84,3 –10,3
Szakiskola 34,7 43,5 8,8 62,0 71,7 9,7
Összesen 100,0 100,0 0 77,8 78,1 0,3
Vas Négyoszt. gimn. 24,9 22,4 –2,5 83,1 82,6 –0,5
Szakközépisk. 34,1 32,1 –2,0 79,5 82,6 3,1
Szakiskola 41,0 45,5 4,5 67,3 65,6 –1,7
Összesen 100,0 100,0 0 74,7 74,8 0,1
Veszprém Négyoszt. gimn. 30,4 27,1 –3,3 86,7 84,0 –2,7
Szakközépisk. 24,8 22,5 –2,4 85,3 80,7 –4,6
Szakiskola 44,8 50,5 5,7 68,5 72,2 3,7
Összesen 100,0 100,0 0 77,2 77,3 0,1
Zala Négyoszt. gimn. 25,5 22,8 –2,7 96,4 86,5 –9,8
Szakközépisk. 33,7 31,8 –1,9 91,5 97,0 5,6
Szakiskola 40,9 45,4 4,6 77,6 79,5 1,9
Összesen 100,0 100,0 0 86,3 86,7 0,4
Ország Négyoszt. gimn. 29,5 25,5 –4,0 85,7 80,7 –5,0
szakközépisk. 36,0 32,6 –3,4 81,6 80,3 –1,4
szakiskola 34,5 41,9 7,4 61,1 65,5 4,3
Összesen 100,0 100,0 0 73,9 74,1 0,2

+ A férőhelyek az iskolák által meghirdetett, betöltésre váró létszámot jelentik. Ezt végül az iskolák maguk nem teljes mértékben veszik figyelembe; az elvárásaiknak megfelelő tanulók száma szerint nagyobb vagy kisebb osztálylétszámokat indíthatnak.
Forrás: KIFIR 2000. adatbázis alapján Lannert Judit és a szerző számításai.

59. táblázat
A középiskolába jelentkezők bekerülési esélyét befolyásoló tényezők – a logisztikus regresszió eredményei

Mutató B S.E. Wald df Sig. Exp(B)
Fajlagos GDP az ált. isk. megyéjében 0,001 0 22,926 1 0,000 1,001
Munk.nélk.ráta az ált. isk. megyéjében 0,027 0,017 2,632 1 0,015 1,028
Vezetékes telefon-ellátottság az ált. isk. megyéjében –0,006 0,001 24,138 1 0,000 0,994
Működő vállalkozások az ált. isk. megyéjében 0,019 0,004 18,849 1 0,000 1,019
Népességfogyás a megyében –0,208 0,018 139,684 1 0,000 0,812
Diákotthonos közép isk. aránya a megyében 0,004 0,004 1,235 1 0,266 1,004
Gimnazisták/középiskolások az ált. isk. megyéjében 0,024 0,004 34,551 1 0,000 1,024
Nappali középiskolás/14–18 éves, ált. isk. megyéjében –0,004 0,002 3,704 1 0,054 0,996
A tanuló életkora –0,322 0,016 431,597 1 0,000 0,724
Hány helyre jelentkezett? 0,176 0,008 467,462 1 0,000 1,193
1. hely középiskola-típus referencia – gimnázium 296,728 2 0,000
  szakközépiskola 0,019 0,030 0,410 1 0,522 1,019
  szakiskola –0,411 0,029 194,374 1 0,000 0,663
Ált. isk. településtípusa referencia – Budapest 820,693 5 0,000
  megyei jogú város 1,077 0,225 22,906 1 0,000 2,935
  egyéb város 1,887 0,227 69,170 1 0,000 6,599
  nagyközség 1,786 0,232 59,040 1 0,000 5,964
  közepes község 1,820 0,227 64,288 1 0,000 6,170
  kisközség 2,011 0,231 75,717 1 0,000 7,474
Konstans 3,215 0,665 23,388 1 0,000 24,903

Forrás: KIFIR 2000. évi adatbázis, KSH 2001a; 2001b alapján saját számítás.

60. táblázat
A középiskolai érettségi vizsgán bukottak aránya és a gimnáziumi matematika érettségi néhány eredménye. %

Megye 2000. évi érettségin
bukottak aránya*
2001. évi matematika érettségi vizsgán**
jó és jeles aránya bukottak aránya
Budapest 3,7 46,1 0,2
Baranya 3,6 37,0 0,3
Bács-Kiskun 2,9 44,3 0,2
Békés 3,2 27,4 0,5
Borsod-Abaúj-Zemplén 2,8 38,9 0,3
Csongrád 4,7 43,9 0,5
Fejér 5,7 37,5 0,0
Győr-Moson-Sopron 3,4 48,7 0,7
Hajdú-Bihar 2,6 41,4 0,2
Heves 1,4 44,5 0,2
Komárom-Esztergom 4,8 34,8 0,2
Nógrád 5,0 41,6 0,0
Pest 3,3 42,4 0,0
Somogy 3,9 35,5 0,5
Szabolcs-Szatmár-Bereg 1,4 36,4 0,1
Jász-Nagykun-Szolnok 3,3 38,7 0,7
Tolna 6,3 36,9 0,5
Vas 3,6 46,6 0,1
Veszprém 4,2 40,7 0,1
Zala 3,3 50,0 0,1
Ország összesen 3,5 41,7 0,3

* Középiskolában (gimnázium és szakközépiskola), nappali tagozaton.
** Gimnáziumban, nappali tagozaton.
Forrás: OM 2001b; „Összefoglaló..., 2002”.

61. táblázat
A felsőfokú képzésbe való bejutás néhány területi adata

Megye/Régió Felsőoktatásba felvettek aránya a középiskolában végzettekhez (F/L) %* Felsőfokra jelentkezők aránya a közép-
iskolában végzettekhez (J/L) %*
Felsőfokra felvettek aránya a jelent-
kezőkhöz (F/J) % *
össze-
sen
ebből tudomány-,
jogi, orvosi és művészeti egyetemre
ebből
főisko-
lákra
Budapest 29,0 9,5 14,5 52,4 55,3
Pest 31,6 8,9 16,8 52,0 60,8
Közép-Magyarország 29,4 9,4 14,9 52,3 56,3
Borsod-Abaúj-Zemplén 34,5 11,8 16,1 53,4 64,6
Heves 34,6 9,8 19,9 55,0 62,8
Nógrád 27,2 8,1 15,4 46,9 58,0
Észak-Magyarország 33,5 10,8 17,0 52,9 63,3
Hajdú-Bihar 39,2 15,3 18,2 60,8 64,6
Szabolcs-Szatmár-Bereg 39,8 11,7 23,0 61,0 65,2
Jász-Nagykun-Szolnok 32,2 8,6 18,2 50,7 63,5
Észak-Alföld 37,3 12,1 19,8 57,9 64,5
Bács-Kiskun 38,3 12,7 21,3 56,8 67,3
Békés 31,4 8,9 17,8 51,3 61,2
Csongrád 35,5 15,2 16,4 53,6 66,3
Dél-Alföld 35,4 12,6 18,5 54,1 65,4
Baranya 33,6 13,4 17,4 55,3 60,8
Somogy 29,5 7,7 16,2 47,8 61,8
Tolna 33,8 9,1 19,7 51,7 65,3
Dél-Dunántúl 32,3 10,3 17,6 51,8 62,3
Fejér 32,2 7,7 17,5 51,9 62,0
Komárom-Esztergom 32,2 7,8 18,4 49,9 64,6
Veszprém 33,4 8,6 18,3 51,3 65,1
Közép-Dunántúl 32,6 8,1 18,1 51,1 63,8
Győr-Moson-Sopron 40,6 8,4 24,4 58,2 69,8
Vas 37,5 8,2 23,9 51,9 72,4
Zala 33,6 9,1 20,0 50,0 67,2
Nyugat-Dunántúl 37,8 8,6 23,0 54,2 69,7
Átlag 33,3 10,2 17,8 53,5 62,4
Átlag Budapest nélkül 34,8 10,5 18,9 53,8 64,6
Közép-Mo. nélkül 35,0 10,6 19,0 53,9 64,9

Forrás: Neuwirth, 2002; a kutatás 2000. évi adatbázisából saját számítások.
* Az 1996–2000 évek átlaga.

62. táblázat
A tudományegyetemre való felvétel nagyságrendjének megyei csoportjai

Felvétel nagyságrendje Középponti érték Megye
Igen alacsony 8,1 Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Nógrád, Somogy, Jász-Nagykun-Szolnok, Vas, Veszprém
Alacsony 9,2 Budapest, Békés, Heves, Pest, Tolna, Zala
Közepes 12,4 Baranya, Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg
Magas 15,3 Csongrád, Hajdú-Bihar

Forrás: Neuwirth, 2002, a kutatás adatbázisa alapján saját számítások.

63. táblázat
A tudomány-, orvosi és művészeti egyetemi karokra legalább 50%-os F/L arányt elérő középiskolák területi megoszlása

Megye/Régió Iskolák száma Városok, ahol ilyen iskola működik
Budapest 15 Budapest
Pest 1 Szentendre
Közép-Magyarország 16 2
Borsod-Abaúj-Zemplén 3 Miskolc
Heves 0
Nógrád 1 Salgótarján
Észak-Magyarország 4 2
Hajdú-Bihar 5 Debrecen
Szabolcs-Szatmár-Bereg 2 Nyíregyháza
Jász-Nagykun-Szolnok 1 Szolnok
Észak-Alföld 8 3
Bács-Kiskun 5 Kecskemét, Baja, Kalocsa
Békés 2 Békéscsaba
Csongrád 6 Szeged, Hódmezővásárhely
Dél-Alföld 13 6
Baranya 2 Pécs
Somogy 0
Tolna 1 Szekszárd
Dél-Dunántúl 3 2
Fejér 1 Székesfehérvár
Komárom-Esztergom 0
Veszprém 1 Veszprém
Közép-Dunántúl 2 2
Győr-Moson-Sopron 3 Győr, Pannonhalma
Vas 1 Szombathely
Zala 1 Zalaegerszeg
Nyugat-Dunántúl 5 4
Összesen 51 21
Budapest nélkül 36 20
Közép-Mo. nélkül 35 19

Forrás: Neuwirth, 2002. alapján saját gyűjtés.

64. táblázat
A felsőoktatás hallgatóinak néhány területi adata a szülők lakhelye és az intézmény székhelye szerint

Megye/Régió Ott lakó nappali tagozatos felső-
oktatási hallgatók a térségben lakó 15–29 évesek arányában, %
Ott tanuló nappali tagozatos felső-
oktatási hallgatók a térségben lakó 15–29 évesek arányában, %
A megyében lakók felsőok-
tatásban való részvételi arányának az országos standard részvételhez viszonyított hányadosa*
A megyében felső-
oktatásban tanulók részvételi arányának az országos standard kapacitáshoz viszonyított hányadosa**
Budapest 8,7 16,9 1,21 2,34
Pest 5,4 2,5 0,75 0,35
Közép-Magyarország 7,5 11,7 1,04 1,61
Borsod-Abaúj-Zemplén 7,7 4,8 1,07 0,66
Heves 7,7 5,5 1,06 0,77
Nógrád 6,2 1,6 0,86 0,22
Észak-Magyarország 7,5 4,4 1,03 0,61
Hajdú-Bihar 7,5 10,9 1,04 1,51
Szabolcs-Szatmár-Bereg 6,6 3,5 0,91 0,48
Jász-Nagykun-Szolnok 7,2 3,4 1,00 0,47
Észak-Alföld 7,1 6,1 0,98 0,84
Bács-Kiskun 6,6 3,3 0,91 0,46
Békés 6,7 2,6 0,93 0,36
Csongrád 8,1 16,3 1,12 2,25
Dél-Alföld 7,1 7,2 0,98 0,99
Baranya 7,0 12,6 0,97 1,74
Somogy 6,0 2,8 0,83 0,39
Tolna 7,6 1,5 1,05 0,21
Dél-Dunántúl 6,8 6,6 0,94 0,91
Fejér 6,6 4,8 0,91 0,67
Komárom-Esztergom 6,3 2,0 0,87 0,27
Veszprém 7,5 6,1 1,04 0,84
Közép-Dunántúl 6,8 4,4 0,94 0,62
Győr-Moson-Sopron 7,3 9,9 1,01 1,37
Vas 7,2 4,8 1,00 0,66
Zala 7,4 3,6 1,02 0,49
Nyugat-Dunántúl 7,3 6,7 1,01 0,93
Átlag /összes 7,2 7,2 1,00 1,00
Átlag Budapest nélkül 6,9 5,1 0,95 0,70
Közép-Mo. nélkül 8,7 5,4 0,98 0,75

Forrás: OM 2001c, KSH 2001b alapján saját számítások.
+ A szülők lakhelye szerint
* A megyében lakó 15–29 évesek tényleges számából a felsőoktatás nappali tagozatán tanulók országos átlagával számolva.
** A hallgatói kapacitások megyénkénti egyenletes eloszlását feltételezve, a 15–29 éves korosztályból a nappali tagozatos felsőoktatásban tanulók országos átlaga alapján számolva.

65. táblázat
A felsőoktatás intézményi és hallgatói területi kapacitások és jellemzőik*

Megye
Régió

Felsőoktatási
intézmények,
karok száma
Nappali tag. hallga-
tók száma+
Nappali tag. hallg. aránya, % + Egy intéz-
mény-
re jutó hallg. átl. sz.
Túljelentkezési szorzószám
a felsőoktatási
intézményben

Költségtérítéses
képzésbe fölvett
hallgatók aránya, % ++
TE. ** ME*** Főisk TE,** ME*** Főisk. TE** ME*** Főisk. Össz.
Budapest 17 12 21 70 066 70,4 1401 5,6 3,1 4,6 10,2 7,0 11,1 10,0
Pest 1 3 2 5 971 60,7 995 4,5 4,6 2,8 3,6 10,2 4,6 7,4
Közép-Magyarország 18 15 23 76 037 69,5 1358 5,5 3,4 4,6 9,9 7,5 10,9 9,8
Borsod-Abaúj-Zemplén 3 3 2 7 707 61,0 963 5,2 2,5 3,4 5,6 0,4 0,7 2,7
Heves 0 0 2 3 825 21,3 1913 - - 7,3 - - 5,7 5,7
Nógrád 0 0 1 712 68,5 712 - - 8,1 - - 1,1 1,1
Észak-Magyarország 3 3 5 12 244 38,7 1113 5,2 2,5 6,9 5,6 0,4 4,8 3,7
Hajdú-Bihar 6 2 3 13 489 73,7 1226 4,5 3,0 3,5 3,2 5,4 4,0 3,7
Szabolcs-Szatmár-Bereg 0 0 3 4 639 55,4 1546 - - 4,0 - - 4,2 4,2
Jász-Nagykun-Szolnok 0 0 3 3 103 49,2 1034 - - 10,3 - - 6,4 6,4
Észak-Alföld 6 2 9 21 231 64,4 1249 4,5 3,0 5,8 3,2 5,4 4,8 4,3
Bács-Kiskun 0 0 5 3 935 54,8 787 - - 2,6 - - 1,8 1,8
Békés 0 0 3 2 188 43,0 729 - - 4,8 - - 5,6 5,6
Csongrád 7 0 4 14 996 65,3 1363 5,0 - 3,2 9,3 - 4,9 7,8
Dél-Alföld 7 0 12 21 119 59,9 1112 5,0 - 3,2 9,3 - 3,8 6,3
Baranya 7 0 2 11 292 57,8 1255 5,3 - 3,3 14,1 - 1,9 9,2
Somogy 0 2 3 2 037 53,7 407 - 2,9 4,3 - 11,3 1,5 5,9
Tolna 0 0 3 822 52,2 274 - - 2,9 - - 1,6 1,6
Dél-Dunántúl 7 2 8 14 151 56,8 832 5,3 2,9 3,4 14,1 11,3 1,8 8,5
Fejér 0 0 5 4 796 52,9 959 - - 4,6 - - 19,5 19,5
Komárom-
Esztergom
0 0 2 1 387 60,8 694 - - 3,5 - - 14,2 14,2
Veszprém 1 2 3 5 247 70,8 875 4,1 3,9 2,7 6,0 5,2 0,0 5,3
Közép-Dunántúl 1 2 10 11 430 60,9 879 4,1 3,9 4,3 6,0 5,2 17,7 13,1
Győr-Moson-Sopron 1 3 6 9 946 63,6 995 4,3 3,2 3,9 8,9 5,8 1,2 2,3
Vas 0 0 2 2 830 47,0 1415 - - 5,1 - - 4,1 4,1
Zala 0 2 3 2 336 73,0 467 - 4,1 7,7 - 6,5 0,8 4,5
Nyugat-Dunántúl 1 5 11 15 112 60,8 889 4,3 3,5 4,5 8,9 6,0 2,3 3,0
Átlag /össz 43 29 78 163 901 59,0 1093 5,2 3,3 4,6 9,1 6,2 7,2 7,7
Átlag B.p. n. 26 17 57 93 835 52,7 938 4,9 3,5 4,5 8,3 5,5 5,4 6,3
Közép-Magyarország n. 25 14 55 87 864 52,2 935 4,9 3,2 4,6 8,5 4,5 5,5 6,2

Forrás: Neuwirth, 2002, KSH, 2001b (+), OFI 2000 (++) és ezek alapján saját számítások.
* 2000. évi adatok, az intézmény, kar működésének helye szerint.
** Tudomány-, orvosi és művészeti egyetemi képzések.
*** Műszaki és agráregyetemi képzések.
+ az intézmény székhelye szerint.
++ az első évfolyamra nappali szakra felvett hallgatók esetében.

66. táblázat
A tudományegyetemi kínálat szerkezete a képzés piacképessége szerint, megyénként, %

Képzés Budapest Pest Borsod-
Abaúj-
Zemplén
Hajdú-
Bihar
Csongrád Baranya Veszprém Győr-
Moson-
Sopron
Összesen Budapest nélkül
Jog 12,8 0,0 25,6 6,6 8,9 14,4 0,0 100 11,9 11,1
Orvos 6,9 0 0,0 10,3 10,6 10,6 0,0 0 7,6 8,2
Gazdaság 18,0 34,3 24,4 7,1 4,3 13,9 54,2 0 15,6 13,8
Művészet 12,1 0,0 0,0 13,2 9,7 2,6 0,0 0 9,1 6,8
Term. tud. 18,5 0,0 0,0 31,7 29,8 21,4 7,0 0 20,6 22,3
Bölcsész, ezen belül 31,6 65,7 49,9 31,1 36,6 37,1 38,8 0 35,1 37,8
élő idegen nyelv 46,2 32,5 38,3 38,0 39,7 38,6 86,3   – 43,3 41,4
modern társ.tud. 10,7 26,0 28,9 14,6 14,4 19,1 0,0   – 14,7 17,3
szociális segítő 2,9 0,0 0,0 10,2 0,0 11,5 0,0   – 3,9 4,6
többi 40,2 41,5 32,8 37,1 45,9 30,8 13,7   – 8,1 36,7
Élő idegen nyelv az összes arányában, % 14,6 4,9 7,7 12,2 10,9 10,4 22,3   – 12,3 11,0
Modern társ. tud. 3,4 4,0 5,8 4,7 3,9 5,2 0,0   – 4,2 4,6
Piacképes összesen 52,4 39,3 57,7 36,2 34,8 49,3 76,5 100 47,5 44,1
Piacképes és korlátozottan piacképes 55,8 43,2 63,5 40,9 38,7 54,5 76,5 100 51,7 48,6

Forrás: Neuwirth, 2002 gyűjtése alapján saját számítás.

67. táblázat
A megyék pontszámai a felsőoktatásba való bejutás, a középiskolai versenyeken elért eredmények és a nyelvvizsgázottak aránya alapján

Megye/régió F/L összesen OKTV pontok OSZTV pontok Nyelvvizsga Összes pont
Budapest 2 2,2 2,7 2 8,9
Pest 4 0,4 0,8 0 5,2
Közép-Magyarország 6 2,6 3,5 2 14,1
Borsod-Abaúj-Zemplén 6 0,5 1,2 –2 5,7
Heves 6 0,5 1,9 0 8,4
Nógrád 2 0,4 0,5 –2 0,9
Észak-Magyarország 14 1,4 3,6 –4 15,0
Hajdú-Bihar 8 0,9 1,8 0 10,7
Szabolcs-Szatmár-Bereg 8 0,6 0,8 –2 7,4
Jász-Nagykun-Szolnok 4 0,5 2,0 0 6,5
Észak-Alföld 20 2,0 4,6 –2 24,6
Bács-Kiskun 8 0,5 1,4 0 9,9
Békés 4 1,0 1,3 –2 4,3
Csongrád 6 0,9 1,8 0 8,7
Dél-Alföld 18 2,4 4,5 –2 22,9
Baranya 4 1,3 0,8 0 6,1
Somogy 2 0,3 1,7 –2 2,0
Tolna 4 0,6 0,9 0 5,5
Dél-Dunántúl 10 2,2 3,4 –2 13,6
Fejér 4 0,6 1,6 0 6,2
Komárom-Esztergom 4 0,7 0,8 0 5,5
Veszprém 4 0,6 1,2 2 7,8
Közép-Dunántúl 12 1,9 3,6 2 19,5
Győr-Moson-Sopron 8 1,1 3,4 2 14,5
Vas 6 0,5 4,7 2 13,2
Zala 4 0,7 2,2 2 8,9
Nyugat-Dunántúl 18 2,3 10,3 6 36,6

Forrás: Neuwirth 2002 alapján saját számítások.
Megj.: F/L legmagasabb arány: 8 pont, felső közép:6, alsó közép: 4, alsó: 2 pont
OKTV, OSZTV pontszám: elért pontszám, forrás: Neuwirth, 2002: 37. és 38. táblázat
Nyelvvizsga-pontszám: rangsorpozíció 1–5. helyig: +2 pont, 6–15. helyig 0 pont; 16–20. helyig –2 pont.

68. táblázat
A TEMPUS 1990–1996 közötti programjainak néhány területi adata

Megye/régió Összes részt vevő intézmény száma* Egy megyében működő felső-
oktatási intéz-
ményre jutó TEMPUS projekt száma
Részt vevő felső-
oktatási intéz-
mények
Részt vevő cégek Összes
gondozott
projekt
aránya az összes,
a térségben
részt vevő
intéz-
ményhez
száma** aránya a magyar-
országi összes projekthez, %
Budapest 70 2,9 30,0 41,4 147 41,3
Pest 4 2,0 100,0 0,0 12 3,4
Közép-Magyarország 74 2,8 33,8 39,2 159 44,7
Borsod-Abaúj-Zemplén 5 2,1 60,0 20,0 17 4,8
Heves 1 2,0 100,0 0,0 4 1,1
Nógrád 1 0,0 0,0 0,0 0 0,0
Észak-Magyarország 7 1,9 57,1 14,3 21 5,9
Hajdú-Bihar 8 3,9 62,5 12,5 43 12,1
Szabolcs-Szatmár-Bereg 1 0,3 100,0 0,0 1 0,3
Jász-Nagykun-Szolnok 1 0,7 100,0 0,0 2 0,6
Észak-Alföld 10 2,7 70,0 10,0 46 12,9
Bács-Kiskun 5 2,0 60,0 0,0 10 2,8
Békés 2 1,0 50,0 0,0 3 0,8
Csongrád 6 2,2 66,7 0,0 24 6,7
Dél-Alföld 13 1,9 61,5 0,0 37 10,4
Baranya 11 3,4 45,5 18,2 31 8,7
Somogy 1 0,4 100,0 0,0 2 0,6
Tolna 1 0,0 0,0 100,0 0 0,0
Dél-Dunántúl 13 1,9 46,2 23,1 33 9,3
Fejér 6 2,2 50,0 50,0 11 3,1
Komárom-Esztergom 4 2,5 25,0 25,0 5 1,4
Veszprém 1 2,3 100,0 0,0 14 3,9
Közép-Dunántúl 11 2,3 45,5 36,4 30 8,4
Győr-Moson-Sopron 9 2,3 55,6 11,1 23 6,5
Vas 1 2,0 100,0 0,0 4 1,1
Zala 2 0,6 100,0 0,0 3 0,8
Nyugat-Dunántúl 12 2,4 66,7 8,3 30 8,4
Átlag/össz 140 2,1 45,0 27,9 356 100,0
Átlag Budapest nélkül 70 2,1 60,0 14,3 209 58,7
Átlag Közép-Mo. nélkül 66 2,9 57,6 15,2 197 55,3

Forrás: TEMPUS közalapítvány adatai alapján saját gyűjtés és számítás.
* A programban részt vevő intézmények típusai: felsőoktatási intézmény, közoktatási intézmény, reálszféra (oktatási és nem oktatási cég), önkormányzat, állami szerv, hatóság, nonprofit szervezet).
** Témavezetéssel és résztvevőként együtt.

69. táblázat
A LEONARDO program 1997–2003. évben elfogadott projektjeinek néhány adata megyénként és régiónként

Megye/Régió Részt vevő Támogatás
összes
intéz-
mény
száma
közoktatási
intéz-
mények
aránya, %
non-profit szerve-
zetek
aránya
összege
(ECU, euro)
aránya a megyében/
régióban az összes
támogatáshoz képest, %
Budapest 92 40,2 20,7 2 380 428 49,6
Pest 6 66,7 16,7 78 093 1,6
Közép-Magyarország 98 41,8 20,4 2 458 521 51,2
Borsod-Abaúj-Zemplén 9 66,7 0,0 267 202 5,6
Heves 4 100,0 0,0 30 940 0,6
Nógrád 2 50,0 50,0 18 070 0,4
Észak-Magyarország 15 73,3 6,7 316 212 6,6
Hajdú-Bihar 16 68,8 12,5 276 899 5,8
Szabolcs-Szatmár-Bereg 5 80,0 0,0 55 730 1,2
Jász-Nagykun-Szolnok 16 62,5 31,3 236 589 4,9
Észak-Alföld 37 67,6 18,9 569 218 11,9
Bács-Kiskun 2 100,0 0,0 28 174 0,6
Békés 3 33,3 66,7 97 600 2,0
Csongrád 17 58,8 11,8 190 905 4,0
Dél-Alföld 22 59,1 18,2 316 679 6,6
Baranya 7 71,4 0,0 77 432 1,6
Somogy 4 50,0 50,0 88 060 1,8
Tolna 3 66,7 0,0 38 000 0,8
Dél-Dunántúl 14 64,3 14,3 203 492 4,2
Fejér 0 0,0 0,0 0 0,0
Komárom-Esztergom 8 62,5 12,5 125 402 2,6
Veszprém 14 35,7 14,3 450 442 9,4
Közép-Dunántúl 22 45,5 13,6 575 844 12,0
Győr-Moson-Sopron 7 85,7 14,3 226 558 4,7
Vas 5 0,0 80,0 111 715 2,3
Zala 1 0,0 0,0 25 000 0,5
Nyugat-Dunántúl 13 46,2 38,5 363 273 7,6
Átlag /összes 221 52,0 19,0 4 803 239 100,0
Átlag Budapest nélkül 129 60,5 17,8 2 422 811 50,4
Közép-Magyarország nélkül 123 60,2 17,9 2 344 718 48,8

Forrás: „A Leonardo...” kiadvány alapján saját számítások.

70. táblázat
A Soros Alapítvány innováció-fejlesztő közoktatási programjainak néhány regionális szintű adata

Régió Közép-
Magyarország
Észak-
Magyarország
Észak-
Alföld
Dél-
Alföld
Dél-
Dunántúl
Közép-
Dunántúl
Nyugat-
Dunántúl
Összesen N (db, E Ft)
I*EARN iskolák száma 4 7 2 3 0 0 0 16
Önfejlesztő iskolák
területi megoszlása% 20,8 9,9 17,8 17,8 15,8 5,0 12,9 100,0 101
aránya az összes közép-iskolákhoz 6,2 8,9 13 12,7 15,7 4,3 12,1 9,6
közép-iskolákhoz viszonyított standardizálás hányados* 0,7 0,9 1,4 1,3 1,6 0,4 1,3 1,0
Roma innovációs programok 1998–2000
számának területi megoszlása % 9,4 32,7 20,3 9,4 17,8 7,9 2,5 100,0 202
támogatási összegé-nek területi megoszlása % 15,3 22,4 19,4 7,0 28,1 4,3 3,5 100,0 60 973
jutó projekt száma 2,6 10,6 7,5 4,2 7,9 3,7 1,1 5,5
a régióban dolgozó ezer általános iskolai pedagógusra jutó támogatási összeg, Ft 2 253 806 1 152 2 610 493 3 378 4 042 1 358
az egy iskolára jutó projektek számána standardizálási hányadosa**k 0,4 2,5 1,2 0,7 1,7 0,7 0,2 1
az egy iskolára jutó támogatási összeg standardizálási hányadosa** 0,8 1,3 1,3 0,6 2,3 0,4 0,3 1
egy cigány nemzetiségire jutó támogatási összeg, Ft*** 396,7 204,3 245,6 306,1 751,9 325,6 316,4 320,8
a cigány nemzetiséghez viszonyított standardizálási hányados**** 1,9 0,4 0,6 0,7 1,2 0,6 0,5 1

Forrás: Soros Alapítvány évkönyvek, valamint OM 2001a; 2001b adataiból saját gyűjtés és számítások.
* A hányados az Önfejlesztő programban való iskolai részvétel relatív arányát mutatja ahhoz képest, ami akkor lett volna, ha a régió középiskoláiból egyenletesen vettek volna részt a programban (ennek értéke 1).
** Lásd a * megjegyzést. Itt a roma innovációs programban részt vevő iskolákat a régióban működő általános iskolák számához viszonyítottam.
*** A nevező a 2001. évi népszámlálás adatfelvétele alapján, a cigány nemzetiségi hovatartozás szerint, ezrelékben.

71. táblázat
Az oktatási innovációk vizsgálatára alkalmazott mutatók tartalma, kérdőív szerinti sorszáma és számítási módja1

1. Az iskolában az elmúlt 2–4 évben megvalósított innovációk köre (K3. kérdés 1–9. és 13. itemek (iskolaszerkezeti, szerkezetet és vezetés érintő, képzési profilt érintő, értékelést-osztályozást érintő, pedagógiai programot érintő, tantervet érintő, egy tantárgy teljes pedagógiai programját érintő, tankönyveket érintő, taneszközöket érintő, minőségfejlesztési programokat érintő változások: 1-1 pont, 11–12. itemek (oktatási módszereket, nevelési módszereket érintő változások): 2-2 pont; a „volt ilyen” válaszok pontszáma, 0–15 pont).
2. A tantárgyi rendszerben történt 1998 utáni változások, amelyeket nem a kerettantervi előírások hatására vezettek be (K4. kérdés 1,6, 10. itemek: új tantárgy megjelenése, integrált tantárgyak arányának növekedése, fakultatív tárgyak körének bővülése; igen válaszok összesítése, 0–3 pont.
3. A pedagógiai gyakorlat innovatív elemei (K5. 4,8,9,11. itemek (integrált tantárgyak tanítása, iskolán kívüli tanulási alkalmak beépítése az oktatásba, projektmódszer alkalmazása, tantárgyak IKT-támogatású tanítása) közül legalább egy előfordul; %).
4. A helyi tanterv saját fejlesztésű (K6. 1. item választása).
5. A helyi tantervben történt változtatások az 1998 óta szerzett tapasztalatok fényében, amit a kerettantervi előírások nélkül is megtettek volna (K14. 4,5,6 itemek választása: több tantárgy, több évfolyam esetében, illetve mindkettő, %).
6. Az iskolavezető munkájában az elektronikus kommunikációs módok (e-mailezés, internet, CD-k, adatbázisok használata) aránya, % (K52. 2. item).
7. A szükséges fejlesztések finanszírozására pályázattal lát lehetőséget (K55. 3. item igen, %).
8. Az iskolavezető anyanyelvén kívül beszél-e (ért-e) idegen nyelven? (D10. igen válasz, %).
9. Az iskolavezetőnek van-e vizsgával igazolt nyelvismerete; az milyen fokú? (D11 négy nyelv összegezve; vizsgával igazolt alap: 1, közép: 3, felső: 5; nem igazolt alapfokú: 1, középfokú: 2, felsőfokú: 3 pont).
10. A kerettanterv által bevezetett szabadon szervezhető tárgyak keretében tanítható új tartalmak, modulok oktatására van felkészült oktató (K20. 1–7 itemek, az e részkérdésre adott válaszok, itemenként 1-1 pont összege).
11. A pedagógiai gyakorlat rugalmassága (K5. 2, 3, 12, 13. itemek – tantárgyak, modulok tömbösített formában való tanítása, ezek epochális formában történő tanítása, az iskolalátogatás alóli időszakos felmentés az önálló tanulás segítésére, bizonyos tanórák látogatása alóli időszakos felmentés az önálló tanulás segítésére – közül legalább egy előfordul, %).
12. Az iskola pedagógusai közül másutt (más intézménynél) is tanítók aránya (Postai K18. 1. item létszámadata / OM statisztika, intézményben főállású pedagógusok száma * 100, %).
13. Az iskola pedagógusai közül a szakértői, vizsgáztatási névjegyzéken levők aránya (Postai K18. 2. item létszámadata / OM statisztika, intézményben főállású pedagógusok száma * 100, %).
14. Az iskola pedagógusai közül nem nyelvtanár, de beszél idegen nyelven (Postai K18. 31. item létszámadata / OM statisztika, intézményben főállású pedagógusok száma * 100, %).
15. Az iskola pedagógusai közül a számítógépet használók aránya (Postai K18. 4. item létszámadata / OM statisztika, intézményben főállású pedagógusok száma * 100, %).
16. Az elmúlt tanévben tanfolyamokon és műhelymunkákon részt vevő tanárok aránya (K19 1. item % adat).
17. Az elmúlt tanévben más iskolák látogatásában részt vevő tanárok aránya (K19. 3. item % adat).
18. Az elmúlt tanévben rendszeres együttműködés a tanárok között oktatási ügyekben (az értekezleteken kívül) (K19 3. item %).
19. Az elmúlt tanévben monitoring és más megfigyelő tevékenységben részt vevő tanárok aránya (K19 1. item %).
20. Az iskolában a számítógép felhasználásának területei: óratervek, terembeosztás készítése (Postai K25. 3. item, igen válasz, %).
21. Az iskolában a számítógép felhasználásának területei: belső tájékoztatás, intranet (K25. 4. item, igen válasz, %).
22. Az iskolában a számítógép felhasználásának területei: saját honlap (K25. 5. item, igen válasz, %).
23. Az iskolában a számítógép felhasználásának területei: iskolaújság elektronikus formában (K25. 6. item, igen válasz, %).
24. Az iskolában a számítógép felhasználásának területei: elektronikus levelezés (K25. 7. item, igen válasz, %).
25. Az iskolában a számítógép felhasználásának területei: könyvtár (K25. 8. item, igen válasz, %).
26. Az iskolában a számítógép felhasználásának területei: nem számítástechnikai, hanem bármely más tanórán (K25. 9. item, igen válasz, %).
27. Az iskolában a számítógép felhasználásának területei: teljesen szabad felhasználású, engedély nélkül használható gép áll rendelkezésre tanárok számára (K25. 15. item, igen válasz, %).
28. Az iskolában a számítógép felhasználásának területei: teljesen szabad felhasználású, engedély nélkül használható gép áll rendelkezésre diákok számára (K25. 16. item, igen válasz, %).
29. Az iskolában a diákszervezet az egyik kulcsszemélyként van megjelölve a szabadidős programok kiválasztásával, szervezésével kapcsolatban (K49. 6. sor 4. oszlop, %) (intézmény rugalmassága).
30. Az iskolában a diákszervezet az egyik kulcsszemélyként van megjelölve a továbbtanulás, beiskolázás kérdéseivel való foglalkozást illetően (K49. 6. sor 5. oszlop, %) (intézmény rugalmassága).
31. Az iskolában a diákszervezet az egyik kulcsszemélyként van megjelölve a külső iskolai kapcsolatok alakításában (K49. 6. sor 8. oszlop, %) (intézmény rugalmassága).
32. Az iskolában a szülőszervezet az egyik kulcsszemélyként van megjelölve a tantervi, tankönyv választási kérdésekben (K49. 7. sor 2. oszlop, %) (intézmény rugalmassága).
33. Az iskolában a szülőszervezet az egyik kulcsszemélyként van megjelölve a külső kapcsolatok alakításában (K49. 7 sor 4. oszlop, %) (intézmény rugalmassága).
34. Szakmai kapcsolatok hiánya (K50. 1,2,3,4,5,6,8,9. Itemek) (kapcsolat hasonló profilú hazai) iskolákkal, előző iskolafok intézményeivel, következő iskolafok intézményeivel, külföldi magyar iskolákkal, egyéb külföldi iskolákkal, a felsőoktatás intézményeivel, egyházakkal, gazdálkodó szervezetekkel, helyi vállalkozókkal; kategoriális változóba átkódolva: a 3 vagy annál több intézménnyel nincs kapcsolat, %) (a nyitottság- negatív mutatója).
35. Az utóbbi öt évben szakmai, tanulmányi külföldi úton részt vett diákok aránya (K51. 3. oszlop / OM statisztika intézmény tanulólétszáma * 100, %) – a válaszadók nem reprezentálják a mintasokaságot.
36. Az utóbbi öt évben szakmai, tanulmányi külföldi úton részt vett tanárok aránya (K51. 4. oszlop / OM statisztika intézmény főállású pedagógusainak száma * 100, %) – a válaszadók nem reprezentálják a mintasokaságot.
37. Az igazgató az elmúlt öt évben hány országban volt szakmai célból külföldön? (D9. 2. sor, országok száma).
38. Az elmúlt tanévben az iskolai tanárai közül konferenciákon részt vettek aránya a főállású pedagógusok %-ában (nem korrelál más innovativitási mutatókkal).
39. Az elmúlt tanévben az iskolai tanárai közül cég- és vállalatlátogatásokon részt vettek aránya a főállású pedagógusok %-ában (nem korrelál más innovativitási mutatókkal).
40. Az elmúlt tanévben az iskolai tanárai közül szakértői munkában részt vettek aránya a főállású pedagógusok %-ában (nem korrelál más innovativitási mutatókkal).
41. A gyerekek párhuzamos osztályba való elosztásának szempontja: érdeklődésük, jelentkezésük (K 39. 1. item 5 fokozatú skála 5-ös értéke) (nem korrelál más innovativitási mutatókkal).
42. A szülőszervezet kulcsszemély a továbbtanulás, beiskolázás kérdéseiben (K49. 7. sor 4. oszlop, %) (nem korrelál más innovativitási mutatókkal).

72. táblázat
Az iskolák innovativitása, nyitottsága és rugalmassága megyei elemzésben használt főkomponenseinek és egyedi változóinak átlagértékei

Megye Innováció Rugalmasság Nyitottság
IKT-támogatású Pedagógiai
gyakorlatban
Tanárok Ágensek Iskolai munka „Kifelé” - pályázás Igazgató nyelvtudás Igazgató külf. utak Igazgató e-komm.* Iskolai szakmai
hálózat*
Tanárok nyelvtudás*
Budapest 1,4 1,6 1,9 1,3 1,2 0,1 1,2 0,4 16,2 29,1 20,3
Pest –0,2 0,3 –0,4 –0,5 –0,9 0,1 1,6 –1,4 16,8 37,9 7,8
Borsod –0,2 –0,7 –0,5 –0,6 –0,1 –1,3 0,6 0,3 16,4 32,3 12,5
Heves 0,0 –0,2 1,6 0,0 0,5 1,1 0,7 –0,6 19,3 32,1 22,2
Nógrád –1,4 –1,7 –1,4 –1,6 1,5 –1,6 0,2 0,3 17,6 33,3 6,1
Hajdú-Bihar 0,2 1,4 0,5 0,0 –0,7 1,1 0,0 –1,3 19,2 23,3 12,5
Szabolcs-Szatmár-Bereg –1,5 –1,1 0,0 –0,1 –0,3 0,5 –2,4 0,2 18,1 24,7 13,3
Jász-Nagykun-Szolnok. 0,9 0,6 0,3 –0,2 –0,7 0,2 –0,5 –0,2 15,0 31,3 11,8
Bács-Kiskun 0,0 0,4 –0,1 –0,6 –0,3 –0,8 –1,7 0,3 16,7 20,1 10,2
Békés 1,5 0,6 1,1 –0,4 –0,2 1,6 1,8 –0,9 18,4 8,7 21,7
Csongrád 2,2 0,4 1,5 2,8 1,2 0,2 –0,6 0,4 16,0 7,1 19,3
Baranya –1,0 –0,3 0,2 –0,2 –0,5 –0,1 0,0 –0,6 15,2 38,6 6,2
Somogy –0,5 –1,1 0,0 –0,1 –0,9 –1,1 –0,2 0,2 18,7 19,6 9,2
Tolna –0,5 –0,2 –1,4 1,5 –1,5 –2,4 –1,1 –0,7 13,3 27,8 5,6
Fejér –1,6 0,0 1,0 1,1 0,5 0,5 –0,1 0,0 18,1 34,5 21,2
Komárom-Esztergom 0,0 1,9 –1,1 –1,1 1,9 –0,2 –0,1 1,3 12,2 25,0 8,5
Veszprém 0,4 –0,5 –0,8 0,1 –0,3 0,1 0,2 0,7 19,2 10,6 6,6
Győr-Moson-Sopron –0,3 –1,9 –0,6 0,0 –0,8 0,9 0,0 –0,6 16,4 28,6 10,9
Vas 0,4 0,3 –0,7 –0,9 –1,0 1,2 0,5 –1,0 16,5 22,9 6,8
Zala 1,5 0,0 –1,1 –0,5 1,6 0,0 0,0 3,1 19,1 23,8 3,9
Magyarország 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 16,9 25,6 11,8

* Egyedi változók átlagértéke.
Forrás: OKI KK Intézményi szintű változások. Empirikus kutatás, 2001/2002 adatbázisa alapján saját számítás.

73. táblázat
Az innováció mutatóinak átlagértékei a megyék urbanizáltságának és a K+F létszám- és ráfordítások nagyságrendjeinek megyei csoportjai szerint

Az urbanizáltság csoportjai Legurbanizáltabb 2 3 4 Legkevésbé urbanizált
Az innovativitás tanári főkomponense 1,9 –0,6 0,0 0,4 –1,1
Nem nyelvtanárok idegen nyelvtudók aránya, % 20,3 10,9 9,0 14,7 7,0
A K+F létszám és ráfordítás csoportjai Magas 2 3 Igen alacsony
Az iskolai ágensekhez fűződő rugalmasság 1,3 1,4 0,1 –0,4
Az innovativitás tanári főkomponense 1,9 1,0 –0,1 –0,2
Az innovativitás IKT komponense 1,4 1,2 –0,5 0,0

Forrás: KSH 2001a; 2001b; OKI KK Intézményi szintű változások. Empirikus kutatás, 2001/2002 adatbázisa alapján saját számítás.

Térképek

A térkép
A kutatás-fejlesztés megyei jellemzői

* A kategóriák besorolását lásd a 4. táblázatban.
Forrás: KSH 2001a alapján saját számítás.

B térkép
A társadalmi-gazdasági jólét regionális csoportjai

* A kategóriák besorolását lásd a 11. táblázatban.
Forrás: KSH, 2001a alapján saját számítás.

C térkép
Az iskolarendszerű felnőttoktatásban érettségizettek aránya a nappalin érettségizettekhez és a 15–29 éves korosztályhoz képest

Forrás: OM 2001b, KSH 2001b alapján saját számítás.

D térkép
A közoktatás ellátásának és feltételeinek megyei csoportjai

Forrás: OM 2001a; 2001b alapján saját számítások.

E térkép
A társadalmi kohézió és a gazdasági versenyképesség

Forrás: OM 2001a, 2001b és KSH 2001a alapján saját számítások.

F térkép
A felsőoktatásba főiskolára felvettek arányainak nagyságrendje a középiskolák 12. évfolyamán végzettekhez, megyénként

Forrás: Neuwirth, 2002 alapján saját számítás.

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.